Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

AUGUSZTUS 9. NAPLÓ Utazás a Szovjetunió térképén A gigantikus áramfolyó fölött A kujbisevi vízierőmű turbi­náiból hatalmas áramfolyó in­dul ki. A vezetékrendszer több­ezer kilométer távolságra viszi el a Volga vizéből megszüle­tett villamosáramot. Az óriási hálózat karbantartása nem könnyű dolog. A szakemberek kis csapatai naponta végig­vizsgálják a vezetékek, szige­telők, acélpillérek állapotát, rendszeresen ellenőrzik az egész vonalat Zsigulitól Mosz­kváig. Ezt a szolgálatot heli­kopterekkel látják el. A nagy- feszültségű hálózat egyik ellen­őrző csoportjának repülőútján résztvesz egy moszkvai lap tu­dósítója is. A vonal fölött a mérnök fe­szült' figyelemmel nézte a ko­szorúkba függő szigetelőket és a vastag kábeleket. Most va­lami gyanúsat látott: intésére a pilóta leszállt közvetlenül a vezetékek fölé. A látcső egé­szen közel hozta a gyanús he­lyet. Aki még nem szokta meg az ilyen repülőutat, egészen furcsán érezhette magát, hiszen a kábelekben 40,0 000 volt fe­szültségű áram folyik. A mérnök megtalálta a hi­básnak mutatkozó helyet, a he­likopter visszaindul. Nemsoká­ra leszáll a vonalszerelők há­zikójánál az Oka partján, ahol két hatalmas árboc tartja a ve­zeték 600 méteres áthidalását. Két „magaslati” szerelő fogad­ja a mérnököt, ők vizsgálják naponta a vezetéket ezen a fontos ponton. Megkapják a mérnöktől az utasítást és majd éjszaka, amikor kikapcsolják az áramot, közvetlen' közelből megvizsgálják a gyanús helyet. Ismeretlen Lenin-levelet találtak Az SZKP Központi Bizottsá­ga mellett működő marxizmus- leninizmus intézet értékes do­kumentumot kapott, — V. I. Leninnek az „Ekonomicseszka- ja Zsizny” c. folyóirathoz, az Állami Tervbizottsághoz és a Központi Statisztikai Hivatal­hoz intézett levelét. A levél 1922. április 10-én kelt. A szovjet kormány vezetője a levélben rámutat arra, hogy DINAMOSZKOP a gyakorlati munkában és a sajtóban nem használják fel megfelelően a gazdasági érte­kezletekről szóló beszámolókat, a helyi tapasztalatok tanulmá­nyozásának ezt a gazdag forrá­sát. Lenin hangsúlyozza: csak a beszámolók helyes és rend­szeres tanulmányozásával, a tanulmányozás eredményeinek a sajtóban való közzétételével lehet elérni, hogy ezek a beszá­molók valóban értékes anya­gokká váljanak, amelyekből hasznos politikai és gazdasági következtetéseket lehet leszűr­ni; A levéllel egyidejűleg érke­zett az intézetbe Leninnek az Állami Tervbizottsághoz inté­zett rövid, jegyzetfüzet papírra írt üzenete az országban folyó egyik építkezés problémáival kapcsolatban. A dokumentumok eddig is­meretlenek voltak, s I. G. Alekszandrov akadémikus, a neves szovjet energetikus özve­gye küldte őket az intézetnek. Abban,az időben, amikor Le­nin a levelet és az üzenetet ír­ta, I. G. Alekszandrov és fele­sége az Állami Tervbizottság­nál dolgozott! Szovjet tudósok nemrégiben olyan távirányíthaló műszert szerkesztettek, amellyel többezer méterrel a töld alatt figyelemmel kísérhetik az olaj-fúrótornyok munkáját. Ezt a berendezést „Di- namoszkóp"-uak nevezték el. Az új készülék előnye abban rejlik, hogy a diszpécsernek nem kell leállítani a fúrót és a szi­vattyút, ha képet akar kapni a fúrás .mélységéről és minőségé­ről. A „Dinamoszkóp” gombnyo­másra, automatikusan választ ad a következő kérdésekre: müköd- nek-e a fúrótornyok, milyen mé­lyen dolgozik a fúró, milyen se­bességgel halad előre, milyen megterheléssel dolgoznak a szi­vattyúk? Tízmillió tonna Unióié papi — nádból A nád a cellu­lóz-papíripar leg­értékesebb anya­ga. A Szovjet­unióban évente '60 millió tonna nád terem, amelyből 10 millió tonna különféle papír készíthető. A leg­bonyolultabb probléma a nád gépi aratásának és szállításának megszervezése. Különösen nehéz az aratása az dolgoznak a géptervezők a papír­ipari szakemberek bevonásával. Sőt már el is készült néhány nádara­tógép, amelyeket az asztrahányi területen és Kazahsztánban próbál­tak ki. Ukrajnában is megtervezek ás már ki is próbálták a magajáró nádaratógépet, amely lekaszálja, kévébe köti a nádat és a kévéket szállítószalagja továbbítja a mögöt­te haladó magajáró szállítógépbe. olyan folyók árterületén, amelyek télen nem fagynak be. Am. e kér­dések megoldásán szorgalmasan Szovjet áimsok UtUfötcUfo A szovjet Vörös- kereszt és Vörös Félhold társaságok több egészségügyi intézményt tartanak fenn külföldön, amelyekben az em­bereket bőrük, szí­nétől, nemzetisé­güktől, politikai és vallási meggyőződé­süktől függetlenül elsőrendű orvosi ke­zelésben részesítik; A külföldön lévő szovjet orvosok és egészségügyi dolgo­zók e nemes cél ér­dekében széleskö­rűen alkalmazzák a szovjet orvostudo­mány legújabb vív­mányait. Minden erejüket és tudásu­kat arra fordítják, hogy segítséget nyújtsanak a helyi lakosságnak; Etiópia uralkodó­jának kérésére 1947-ben Addisz- Abebában, az ország fővárosában meg­nyílt a szovjet Vö­röskereszt kórháza. A kórház számára a város egyik leg­szebb épületét jelöl­ték ki, amelyben most járóbetegren­delő, sebészet, szü­lészet, nőgyógyászat és gyermekosztály működik. A kórhá­zat a legmodernebb orvosi berendezéssel látták el. Röntgen­laboratórium és fi- zioterápiai részleget is létesítettek. Töké­letesen felszerelt la­boratóriumban vég­zik a klinikai, bak­teriológiai és bioké­miai vizsgálatokat. A kórháznak saját gyógyszertára van. A kórház már több, mint tíz éve nemcsak az etiopiai népnek nyújt segít­séget, hanem más közeli országok, — Szudán, Jemen, Szó mália — lakosságá­nak is. Az elmúlt tíz év alatt a kór­ház egészségügyi dolgozói 200.000 já­róbeteget és körül­belül 30.000 fekvő­beteget kezeltek. A szovjet Vörös- kereszt két évvel ez­előtt több szovjet gyermekgyógyászt és fizioterápiai szak orvost küldött Del­hibe a legmoder­nebb műszerekkel, /gyógyszerekkel, or­vosi felszereléssel ellátva. Afganisztán fővárosában, Kabul­ban szovjet orvosi rendelő működik. A szovjet orvosok nagy tekintélyt vív­tak ki a helyi lakos­ság körében. A szovjet gyermekgyó­gyászok jó híre egész Indiát bejárta. Az indiai egészség- ügyi minisztérium igen sok levelet kap indiai orvosoktól, akik tanulni akar­nak orosz kollégá­iktól; Az etiopiai ural­kodó a szovjet kór­ház fennállásának 10. éves jubileuma alkalmából mondott beszédében nagy el­ismeréssel nyilatko­zott a kórház mun­kájáról és kijelen­tette: az ország népe soha nem fogja el­felejteni, milyen nagy segítséget ka­pott a szovjet Vö­röskereszttől, Napszolgálati állomás C’* S y-AwAwwaőWv*'". Tengermellék vidékén, Usszurijszktöl 45 kilométernyire találjuk a Nap-szolgálati ÁJlomást, amely a Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti fiókintézetéhez tartozik. Az állomás munkatársai rendsze­resen figyelik a Nap felületén végbemenő fizikai jelentségeket. Mos­tani munkájuk beletartozik a Nemzetközi Geofizikai Év programjába, A legújabb típusú teleszkópokkal megfigyelik a napfoltokat, fáklyá­kat, kromoszférikus fellobbanásokat és protuberanciákat .A képen: Előkészítik a kromoszférikus-fotoszférikus teleszkópot a megfigye­léshez. ■ ,...8 ■■ ... i ..........- ■■■■■................................. — Ah ol munkába lógják a szelet Akmolinszk közelében a „Győzelem” kolhoz központi épülete mellett 12 torony emel­kedik, — mindegyiken széles szárnyú propellerek. A tornyok egy épületet vesznek körül, amelynek homlokzatán ez a felírás olvasható: „Szélerőmű”. Ebben az épületben gyűjtik össze a széltornyok által ter­melt villamosenergiát. A szél­erőmű teljesítőképessége 400 kilowatt; Az egyenáramot itt váltóárammá alakítják át és magasfeszültségű hálózaton ke­resztül juttatják el a fogyasz­tókhoz. A szélerőmű által termelt villamosáram segítségével a „Gőzelem” kolhozban és a „Sztálin” kolhozban gépesítik Kolhoz szanatórium Észak-Kaukázusban, Pjatyi- gorszk fürdőhelyen, a Masuk- hegy lejtőjén új üdülő épült, a „Don" szanatórium. Nyolc kol­hoz építette az ásványvíz-for­rások közelében, hogy dolgo­zóik kihasználhassák a pjatyi- gorszki források csodálatos erejét. A „Don” már a máso­dik kolhozszanatórium a gyógyforrásokban gazdag kaukázusi vidéken. Építése és felszerelése 3.5 millió rubelbe került. (K44&(0>fö/ //fölei* frfökéfö fö l/Á^föCjcföA^t — Ö volt az első élőlény, aki SIS kilométer magasságban járt és visszatért a Földre — mu­tattak rá egy kis fekete-fehér foltos kutyára. Dámka névre hallgat, súlya 7 kilogramm. A jóltáplált, selyemszőrű kiskutya vidáman ugrálta kö­rül a kísérletező orvost, majd hátsó lábaira állt és cukrot kért. Ugyanúgy viselkedett, mint az egészséges, jól tartott kutyák. Elnéztem Dámkát. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy ő már kétszer is túl volt a föl­di légkör határán. Kértem, hogy részletesebben mesélje­nek nekem Dámkáról. ...Egy gazdáját elvesztett kiskutya irigylésre egyáltalán nem méltó sorsa váratlanul jó­ra fordult. Történt egyszer, hogy két férfi állt meg mellet­te. Egyikük jól szemügyre vet­te a kiskutyát, majd megje­gyezte: ..Pontosan ilyenre van szükségünk; méretei és a szí­ne is megfelel.” ‘ , ä 1»,^ Az orvosi kivizsgálás fiién elnevezték Dámkának, » a töb­dőlt a világűrutazáshoz való felkészítése. Dámka soha en- nekelőtte nem részesült ilyen bánásmódban. Különleges fej­adagot kapott, fürösztötték, rendszeresen sétáltatták. Ami­kor már megszokta új nevét és új gazdáját, a kísérletezőt, el­kezdődtek a. foglalkozások. Dámkának különleges „in­gett” varrtak, melyhez a ku­tya mozdulatait rögzítő műsze­rek kapcsolódtak. Amikor Dámka megtanulta „viselni” öltözékét, bevitték a laborató­riumba, ahol az asztalon egy konténer állt, éppen olyan,% amilyenben majd a világűrbe' utazik. — Dámka, munkára! — ve­zényelt a kísérletező. Hosszú, kitartó edzések következtek. Dámkát megtanították arra, hogy több órán keresztül moz­dulatlanul feküdjön a konté­nerben. 'Megszokta a „külső inge-Ur’ berendezést, mely a ,épülés tartama alatt műkö­désben lesz, a filmfelvevő gép kattogását és a különböző mű­szerek zúaásáU Az előkészítés a rakéta-pá­lyán, a kilövőszerkezetek kö­zelében folytatódott. Végre elérkezett a világűrbe való utazás napja. Dámkának ez a nap is olyannak tűnt, mint a többi. Elfoglalta helyét a konténerben, amelyet aztán áthelyeztek a rakéta orrába. A rakétát kilőtték, s az hosszú tűzcsóvát hagyva maga után, eltűnt az égbolton. A filmfelvevőgép önműkö­dően lefényképezte a kutya vi­selkedését repülés közben. Kezdetben a rakéta sebességé­nek gyorsulása következtében keletkezett túlterhelés többszö­rösére növelte a kutya súlyát és a fejét a konténer aljához szorította. A kutya szemében zavar és ijedtség tükröződik. D? a rákéta túljutott a földi légkör határán és beállt a súly-, talanság állapota: Dámka gyor­san felkapta a fejét, füleit he-' gyezte és kíváncsian nézett ki a kerek ablakon. Dámka a leereszkedéskor is nyugodtan viselkedett. Ejtőer­nyővel ereszkedett lefelé. Ami­kor kinyitották a konténer aj­taját, a négylábú világűr-utas hangos csaholással ugrott a földre. — Most hogyan érzi magát Dámka? —, érdeklődöm. — Dámka azóta már meg­ismételte ezt az utat, hasonló magasságban. Állapota, akár­csak a többi kutyáé, akik szin tén többször voltak már túl a földi légkör határán, tökélete­sen kielégítő; A. GOBÍKOV a nehéz munkafolyamatokat. A szakemberek kiszámították, hogy a szélenergia felhasználá­sával a mezőgazdasági terme­lésben évente csaknem két­millió rubelt lehet megtakarí­tani; Az Akmolinszk-területen a közeljövőben még több nagy­teljesítményű szélerőművet építenek, Újtípusú szovjet vitorlázó repülőgépek A vitorlázd repülés — a bát­rak sportja — rendkívül közked­velt a Szovjetunióban. Szovjet ifjak és leányok ‘ezrei és ezrei sajátítják el e sport minden tit­kát és hódítják meg a levegő óceánját. A szovjet repülőgép- ipar e közkedvelt és tömegsport további fejlesztése érdekében új- típusú vitorlázógépek gyártását kezdte meg. A DOSZAAF klevi repülőklub­jának repülőterén már megkezd­ték az iskolarepüléseket az „A— 11” és „A—13” típusú vitorlázó repülőgépekkel. Az „A—13” telje­sen fémből készült, sorozatgép. Alkalmas a műrepüíésekre. A Kazanyi repülési intézet egy másik, szántdu teljesen fémből épült vitorlázó típust készített elő sorozatgyártásra. A „Kai—11” sikeresen kiállta a próbát. An­nak ellenére, hogy fémből épült, 30 százalékkal könnyebb az azo­nostípusú fából készült vitorlázó gépektől. Indítása vontató gép­pel is történhet. a vízben működik Moszkvában a mű­anyagok kiállításán látható egy akvárium, melyben a víz alatt zajtalanul működik egy villanymotor. A víz szabadon éri vala­mennyi alkatrészét. A motor szigetelése ön­tött műanyagból van. Ilyen szigetelésű gépek és készülékek nagy­szerűen dolgoznak a trópusokon, a víz aiatt, s a szivattyúval együtt leereszthetők a kutak mélyére is. Szilárd benzin és olaj Boriszo Loszev professzor, a Szovjet Tudományos Akadé­mia egyik laboratóriumának vezetője büszkén mutatja be a laboratórium legújabb ké­szítményét, a szilárd benzin és olaj tömböt. A sárgásfehér benzin „anyag” késsel könnyen elvágható, a szürke olajtömböt pedig törni is lehet. Milyen előnyökkel rendel­keznek ezek az anyagok? A benzin- és olajtömbök ép­pen úgy szállíthatók, mint a tűzifa. De míg például a vizes fa nem gyullad meg, addig a szilárd benzint akár vízben is tárolhatjuk, mégsem veszíti el gyúlékonyságát; A szilárd benzin jó tulajdon­ságairól számoltak be nemré­giben az antarktiszi „Vosa- tok-1” kutatóállomás munka­társai. A sarkvidéki viszonyok közepette a szilárd benzin rendkívül jó fűtő- és üzem­anyagnak bizonyult. Olyan gé­pet is szerkesztettek, amely egyik végén felszeleteli a ben­zintömböket, a másik végén már a gépkocsi tartályába önti a folyékony üzemanyagot. Új készülék égési sebek gyógyítására Az egyik moszkvai orvostu­dományi kísérleti intézetben eredeti készüléket szerkesz­tettek égési sebek gyógyítá­sára. A szerkezetet gumitömlők­kel oxigén-palackhoz csatol­ják. Az oxigén nyomására a berendezés tartályából külön­leges gyógyoldat szóródik a megégett testrészre. Ez az ói­dat vérplazmát, különféle antibiotikumot, novokaint es A-vitamint tartalmaz. A vérplazma vékony fedő­réteggel borítja a sebet. Az antibiotikumok és a vitamin meggyorsítják a szőve .ek újjáéledést, a novokain pe-li* csökkenti a fájdalmat. Az új szerkezetet elősző, klinikákon próbálják ki, csai| azután kezdik meg a sorozat gyártást;

Next

/
Thumbnails
Contents