Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

W5S. AUGUSZTUS 26. NAPIO 3 idffobb aktivitást! Néhány héttel ezelőtt a KISZ Megyei Bizottsága megvizsgál­ta, hogyan hajtják végre me­gyénk KISZ-szervezetej a KISZ Központi Bizottságának határozatát az ifjúság takaré­kossági mozgalmáról. A ta­pasztalatok összegezése után a VB határozatot hozott a fel­adatokról. Melyek az elmúlt négy hónap legfon­tosabb tapasztalatai? Mindenekelőtt az, hogy a KISZ Központi Bizottság fel­hívása kellő visszhangra talált a KISZ-tagok és kiszen kívüli fiatalok körében. Azok a szór­ványos kezdeményezések, ki­sebb nagyobb akciók, amelye­ket néhány szervezetben már a Központi Bizottság határo­zata előtt is megtalálhattunk a határozat megjelenése után el­terjedtek, és ma a KlSZ-szer- vezetek döntő többsége részt vesz a határozat végrehajtásá­ban. Több mint 1 millió forint az az összeg, melyet az elmúlt négy hónapban a KISZ-tagok és a kiszen kívüli fiatalok anyagmentéssel, különböző társadalmi munkák elvégzésé­vel és más módon megtakarí­tottak. A KISZ számára kü­lön jelentősége van annak, hogy éppen a takarékossági mozgalommal, mint eszközzel sokat haladtunk előre a KISZ tartalmi munkájának a kom­munista közösségek kialakítá­sában. A KISZ takarékossági moz­galmában kiemelkedő szerepet tölt be a munkásifjúság, ezen belül is a bányászatban, az építőiparban és a vasúton dol­gozó fiatalok. Az István-aknai KISZ-szervezet 24 877 forint értékű anyagot mentett meg. A komlói Kossuth-bánya szál­lítók KISZ-szervezete 38 000 fo­rint összegű megtakarítást ért el. A pécsi vasutas KISZ-szer vezet pedig 137 447 forint ér­tékben takarítottak meg anya­got. A falusi KISZ-szervezetek, az önkéntes ifjúsági segítőbri­gádokra támaszkodva több köz­ségben a tavasszal és a nyá­ron, nagy értékű társadalmi munkát végeztek el. A pécsvá- radi járásban hat Kl'SZ-szer- vezet 12 000 forint értékben, a Eddigi tapasztalataink sze­rint a KISZ-tagság többsége nemcsak teljesíti, de túl is tel­jesíti a Központi Bizottság ha­tározatában lefektetet 20 óra társadalmi munkát. Sokhe­lyütt az önkéntes ifjúsági se­gítőbrigádok meghatározzák, hogy tagjaiknak havonként mennyi társadalmi munkát kell elvégezni: Mozsgón nyolc órát, Csertőn öt órát, Siklóson nyolc órát határoztak meg. Az István-aknai szervezet tagjai közül többen, mint Varga Zsig- mond, Peti János, Kiss László, Nagy József már eddig is több mint 30 óra társadalmi mun­kát végeztek el. Ezek a példák mutatják, hogy az elmúlt hónapokban a KlSZ-alapszervezetek tevé­kenysége a takarékossági moz­galomban eredményes volt. De minden KISZ-vezetőnek vilá­gosan látnia kell, hogy a KISZ Központi Bizottság határoza­tának végrehajtásában elért eredmények csak kezdetiek, s nem lehetünk megelégedve ve­lük. Lehetőségeink ugyanis sokkal nagyobbak annál, amit eddig tettünk, Milyen feladataink vannak? A megyei KISZ Bizottság alapvető feladatnak tekinti a Központi Bizottság határozata végrehajtásában a politikai munka javítását. A KlSZ-szer- vezeteknek újra és újra vá­laszt kell adniok arra a kér­désre, hogy miért kell taka­rékoskodni, mit jelent a társa­dalmi tulajdon védelme, a nép­gazdaság, a szocialista építés minden fiatal számára. Ami­kor elindult a KISZ takarékos- sági mozgalma, a Központi Bi­zottság ezt a KlSZ-szerveze- tek politikai, harci feladatának jelölte meg. Ennék megértése nélkül a takarékossági moz­galom nem válhat a KISZ- szervezetek állandó feladatává. Ma még a KISZ takarékos- sági mozgalma nincs összhang­ban azokkal az intézkedések­kel, amelyeket állami szervek, szakszervezetek tesznek a ta­karékossággal, a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolat; ban. Szükséges, hogy a KISZ- titkárok megfelelő tájék.ozoft- ságot szerezzenek az intézke­Gátolja a KISZ takarékossá­gi mozgalmának kiszélesedé­sét az is, hogy ebben a műsza­ki fiatalok még nem kaptak megfelelő szerepet. Sokhelyütt a KISZ-szervezetek bizalmat­lanságból. elzárkózásból nem támaszkodnak a műszaki fiata­lokra. Szükséges ezen változ­tatni. A KISZ-szervezetek kerete­in belül helyes, ha minél több újító, ésszerűsítő kört hozunk létre a műszaki fiatalok vezetésével. Világosabb helyzetet kell te­remtenünk abban is, hogy fo­rint összegben egy-egy fiatal, vagy alapszervezet mennyit takarított meg. Ezért a fiata­lok takarékossági kartonjait, az alapiszervezetek takarékos- sági számláit, a megtakarítást, vagy az elvégzett társadalmi munkát visszaigazolva, rend­szeresen vezetni kell. A takarékossági mozgalom állandó jellegéhez hozzátarto­zik, hogy arra az alapszerveze­tek legalább negyedévenként taggyűléseken, időközönként piedig vezetőségi üléseken, if­júsági napokon visszatérjenek. Az elmúlt négy hónapban nagyon sok helyes, a Központi Bizottság határozatának vég­rehajtását segítő kezdeménye­zés született az alapiszerveze­tekben. A megyei bizottság most arra törekszik, hogy eze­ket a kezdeményezéseket elter­jessze, s még nagyobb sikere­ket érjünk el a KISZ takaré­kossági mozgalmában. Kiss Dezső KISZ megyei szervező titkár Még néhány , s kezdődik a tanítás Még néhány nap, s véget ér a nyári vaká­ció, kezdődik a tanítás. Az iskolák még nem zajosak a diákok hangjától, de már „iskola­szagérződik a levegőben. A Nagy Lajos Gimnázium folyosói is csen­desek, visszhangzik még a léptek kopogása, de a tanárok már teljes számban az iskolában vannak, készülnek a tanévnyitásra. Amikor ott jártuvik, dr. Fekete Miklós, a gimnázium igazgatója éppen értekezletre hív­ta a tanárokat. Az értekezlet szünetében meg­kérdeztük: hogyan készültek fel a tanévre? — Ebben az esztendőben mintegy 600 ta­nulója lesz az iskolának — mondotta Fekete Miklós elvtárs. — Az elsőbe mintegy 200 ta­nulót vettünk fel s örvendetes, hogy a felvet­ték több mint 50 százaléka munkás-, paraszt­származású. — A most kezdődő tanévben vezérfonalnak tekintjük az MSZMP művelődéspolitikai irány­elveiben meghatározott célkitűzéseket s ezt a tanárokkal még külön is megbeszéljük, leg­jobb végrehajtási módját megvitatjuk. Ez a tanév különösen jelentős lesz fiatálságurik szocialista nevelése szempontjából. Erre a tan­évre esik a Magyar Tanácsköztársaság 40. év-» fordulójának megünneplése. Gimnáziumunk felkészül a méltó ünnepségre. Az iskola iro­dalmi pályázatot hirdetett s a pályadíjnyertes munkákat 500, 300, illetve 200 forinttal jutal­mazzuk. Sportkörünk emlékversenyre hívja ki a pécsi középiskolásokat s az eredményeket március 21-én hirdetjük ki ünnepélyesen. — Ugyancsak ebben a tanévben kerül sor Ady Endre halála megemlékezésével kapcsolatban szavalóverseny rendezésére is. — A tanulók jobb tanulmányi eredményének eléréséért ebben az iskolaévben már az elején megkezdjük a kollégisták folyamatos korre­petálását s nem akkor, amikor a tanuló már egy sor tantárgyból rosszul áll. Elmondotta még Fekete elvtárs, hogy ebben az iskolaévben egyenruhát rendszeresítenek a tanulók számára, majd megemlítette, hogy ezt az iskolaévet nyugodt körülmények között, jól felkészülve kezdik. S még egy. A Nagy Lagos Gimnáziumból mintegy 30 diák vett részt a hansági munkáik­nál, ezek a diákdk is sok hasznos tapasztalat­tal rendelkeznek, nagy segítséget jelentenek a kollektív szellem további elmélyítésében. Két felejthetetlen este A termetes Bánik Bán és a Hát ezt láttuk szombat és vádoló öreg Tiborc, vagy Tol- vasárnap este a rendőrklub sztoj Golgotájának hirhedett nagytermében. Tolna, Somogy Machmója, s az anarchista Lefkája most fellépnek a szín­padra, játszanak, elevenítik a kort és a történelmet, utánuk már ötvenhat őszének vészes' emlékét idézik ismét mások a színpadon, de aztán szép lá­nyok lejtenek még szebb tán­cokat, majd csillogó hangsze­rek öbléből száll feléd a me­lódia : j t mozsgói önkéntes ifjúsági segí- désekről, hogy a KlSZ-szerve­tőbri.gád a kultúrház építésé­ben kb. 3 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. A csertői ifjúsági segítőbrigád tagjai segítettek községükben s villany bevezetésében. A Baranya megyei Építőipari Vállalat KISZ-szervezeteinek tagjai az istenkúti iskola épí­tésénél 14 000 forint értékű társadalmi munkát teljesítet­tek. zetek fel tudjanak készülni azok segítségére. Másrészről helyesnek tartjuk, ha a KISZ takarékossági számláit ellenőr­ző bizottságokban a pártszerve­zet, szakszervezet képviselői is részt vesznek és nemcsak az ellenőrzéssel foglalkoznak, ha­nem javaslatokat, ötleteket ad­nak, segítenek a lehetőséget megteremteni a KISZ takaré­kossági akciónak. és Baranya megye BM szervei­nek művészeti csoportjai sze­reztek két szép felejthetetlen estét a közönségnek. Nemes versengés volt ez az országos döntőbe való jutásért, s a zsű­rinek bizony nehéz dolga volt. Nem is csoda. Azt minden­képpen tudni kell, hogy ezek a színjátszók nagyon sokat küzdöttek, fáradoztak azért, hogy végre színpadra léphesse­lek. Hiszen valamennyien — a lányok kivételével — fegy­veres testület tagjai, a sok éjszakai fárasztó szolgálat, kö­telességteljesítés is próbára te­szi ezeket a fiúkat, ki csodál­kozhatna azon, hogy ha nem lenne kedvük nótára, táncra, vígságra, vagy éppen a szerep- könyv „magolására"? S mégis tanulnak. Hétről- hétre, hómapról-hónapra ké­szültek a megyei, majd a — most megtartott — területi versenyre, innét piedig tovább az országos döntőre. Kit illet a dicséret? Vala­mennyi színjátszót, táncost, muzsikust, énekest; De mégis, — s ez örvendetes jelenség — sokan kiemelkedtek a többiek közül. A Golgota két női sze­replője, s ugyanebben a darab­ban Machno és Lefka alakító­ja (baranyaiak) vagy a kapos­váriak által előadott „Nagy­gazda menye" című bolgár da­rab nagygazdája, a kaposvári fiú és leány táínccsopKxrt vala­mennyi tagja, a p>écsiek tíz­tagú zenekara, a szólót játszó Boros Mátyás és Jerabek Kál­mán, a tehetséges Major Ist­ván, aki Sziurkov: „Fel a fej­jel becsületes emberek" című versét szavalta igazán őszinte, szívből jövő átéléssel, vagy a kaposvári Műdig Erzsébet, aki tisztán szárnyaló, szép hang­jával legnagyobb meglepetést okozott, — mind, mind tudá­suk legjavát adták, válóban gazdagabbá tették közremű­ködésükkel e kétnapos kultúr- versenyt: A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat legnyeresége­sebb üzemrésze a lakatosrész­leg. Az elmúlt hónapban SPICLÍLIS h/STór TULAJDONKÉPPEN nem volt rajta semmi különös. Csak akkor tűnt fel nekem, amikor el­mesélte, hogy a fogorvos ki­húzta az odvas fogát. Persze, ez is megeshet mindenkivel, de az ő foga az nem olyan a' ármilyen fog volt. Az a fog kérem., az egy szuperfejlett­ségű duplazápfog volt, amely öt gyökérrel kapaszkodott a felső állkapocs csontjába. És azok a gyökerek nem akár­milyen gyökerek voltak ám, hanem mindegyik külön- ' külön, mint a kisujjam és nemcsak vastag és nemcsak hosszú, hanem még görbe is és nem is egyszerűen csak úgy a felső állkapocsban fész­kel':. mint más, közönséges fog gyökerei, hanem egész sajátos és különleges módon helyez­kedtek el. És az a foghúzás! Hát az aztán egészen rendkí­vüli volt, ahogyan az orvos nekikészülődött, aztán húzta, rángatta, recsegtette .., De minek részletezzem? Tisztelettel és csodálattal néztem fel rá, mert ilyen rendkívüli fog tulajdonosa csak rendkívüli ember lehet. Azóta rájöttem, hogy nem té­vedtem. barátom minden te­kintetben rendkívüli ember, hogy úgymondjam, egy spe- , ciális eset. Nemcsak ő maga, '■ hanem mindene. A ruhája, a bútora, szóval mindene. ■— Idenézz — mondta, ami­kor meglátogattatn — ez re- kamié, mi? Az volt csakugyan. Volt neki ülőrésze és támlarésze és gyanítani lehetett, hogy ha kinyitja, a kettő fekhellyé egyesül. , — Ezt meg is nézheted — folytatta megdicsőülten — kis­iparos készítette, külön az én rendelésemre. Speciális fa­anyag, különleges bútorszö­vet, egyedi rugók... Unszolására mély tisztelet­tel helyeztem el speciális rendeltetésű testrészemet ezen a csodálatos bútordarabon. Különleges bútorszövetéből diszkrét porfelhő szállt fel, egyedi rugói méltatlankodva megnyikkantak és speciális, halk reccsenéssel fogadta ezt a megaláztatást. Mindez kissé gyanús volt, de akkor még mélyen hittem és barátom nem zavartatta magát. Meg- csodáltatta velem a falon füg­gő utolérhetetlen művészi al­kotást, amelyet első pillan­tásra giccses naplementének néztem volna, de megmagya­rázta, hogy ha a vitrin elé, a szőnyegre ha.sa.lok_ és úgy né­zem oldalvást felfelé pislogva, akkor olyan csodás színhatá­sokban gyönyörködhetem amilyent még nem láttam. — Próbáld csak meg — nó­gatott magabiztosan — nézd csak onnan, maii okkor meg­látod. I Elképzeltem magam, amint a vitrin előtt hasalva kacsa­mód pislogok és inkább hit­tem. És inkább megpróbáltam arra terelni a szót, amiért tu­lajdonképpen meglátogattam. Egy mindenképpen tollhegyre kívánkozó speciális históriát ígért. — Barátom — mondta — ezt meg kell írni. Ilyen eset csak egyszer fordul elő a vi­lágtörténelemben. Akár re­gényt is írhatsz róla. Mi az neked! AKKOR méginkább hit­tem. Mert igaz, ami igaz, rendkí*■ vüli embernek csak rendkívü­li barátai lehetnek, tehát én is, khm, persze, hát mi az ne­kem, írok egy speciális re­gényt. — Gyötör a kíváncsiság — mondtam ezért — most már igazán meséld el azt, amiért ide hívtál. — Mesélni! — meresztette rám a szemét. — Nem mesél-, ni akarok én neked. Egy igaz történetet mondok el, amiben épp az a rendkívüli, hogy igaz és mégis hihetetlen. Kihegyezett füllel hallgat- tt'.m. _A múltkor korán keltem — k ezdett bele végre — és elgondolkodtam azon, milyen is ez az élet. Bizony, amikor én születtem, apám az utolsó percben hívta a bábát és ht nem sikerül megtalálnia, mondjuk éppen elment volna hazulról, hát akkor, képzeld el, mi lett volna. Elképzeltem. És rájöttem, hogy nagyon szegényes a fan­táziám. \ — És azután is csupa rend­kívüli dolgok történnek az emberrel — folytatta. — Itt volt például ez a háború, hát nem csodálatos, hogy élünk? Elmondta háborús élmé­nyeit. Nem jegyeztem fel, így csak kivonatosan közlöm, hogy a háború java részét a légópincében töltötte. A város túlsó végén bevágott egy bomba. De mi lett volna, ha az ő városvégükön és éppen az ő házukba vág be? Ezt is el kellett képzelnem. — És itt vagyok ma. Egy háború után, egy ellenforra­dalom után. És élek. És amik manapság történnek! Beme­gyek például a vállalatom­hoz, reggel nyolckor elkezd­jük a munkát. De milyen munkát! Barátom, az egész Dunántúlra, mit Dunántúl, az egész országra kiható munkát. Ott ülök én és tudom, hogy ha most rosszul írok egy szá­mot, abból Sopronban vagy éppen Békéscsabán lehet va­lakinek kellemetlensége. Hát nem rendkívüli? Vártam, vártam, hogy mi­kor kezdődik már az a spe­ciális história, de csak be­szélt önmagáról, az életéről. Beszélt elmélyülten és áradoz­va, elmondta, hogy mit szo­kott. reggelizni, hogy az üze­mi konyhában a múltkor majdnem ételmérgezést, ka­pott, hogy új töltőtollat vett, amit részleteiben is meg kel­A jó munha eredményes magas fizetés mintegy 140 százalék volt a teljesítményük, de egyetlen hónapban sem volt még 120 százalék alatt. Múlt havi ter­melésük 500 000 forint volt, a korábbi 300 000-rel szemben. Jelenleg mintegy 70 munkás dolgozik az üzemben; Ez a részleg készíti a repü­lőtéren épülő valamennyi üz­lethez és lakásokhoz szüksé­ges korlátokat, rácsokat, egyéb vasfelszereléseket. A bölcső­dére például egy nevető, fel­kelő Napx>t ábrázoló kovácsolt­vas díszítést készítették, de innen került ki a Sörgyár kul- túrházának szőlőleveles díszí­tése is. Az elkészült munkák, vala­mint az anyag tárolása eddig nehézségbe ütközött; A dolgo­zók munkaidő után bentma­radtak és vasszerkezeten nyug­vó féltetőt készítették. A vii- lamyt is maguk, szerelték be. A részlegnek ezidáig fürdője sem volt, megfelelően tisztál­kodni nem tudtak. Elsejére új, modem fürdő készül el, amit ünnepélyes keretek között ad­nak át a dolgozóknak. A részleg olyan komoly gépi berendezéssel rendelkezik, lett csodálnom. Türelmesen vártam, de csak apró, sefüle- sefarka történetkék követték egymást. Végülis közbeszól­tam: — És mi volt az az érdekes dolog? — Mi? De hiszen azt mesé­lem. Barátom, ha erről nem tudsz egy regényt, mit, re­gényt, egy trilógiát írni, ak­kor nem vagy író. Ez sértett. Erőltettem az agyamat, hogy megragadjak valami érdekeset, valami rendkívülit, de nem volt mit megragadni. És akkor rájöt­tem valamire. Barátomnak csak az a rendkívüli, ami ve­le történik, ami hozzá tarto­zik. És ez a sok specialitás csak arra jó neki, hogy ön­magát rendkívülinek érez­hesse. Körülnéztem és úgy talál­tam, hogy az a kacsaperspek­tívából csodálható festmény mégiscsak közönséges giccs, az az egyedi rekamié silány kontármunka és még az a bi­zonyos szuperfejlettségű dup­lazápfog is csak egy közön­séges zápfog volt, semmi más. azzal dicseke­dett, hogy megismerke_ dett egy rendkívüli tehetségűi nagy íróval, aki máris meg- kezdte az ő életéről szóló] trilógia íródét. , (Mész—)l LEGUTÓBB hogy gyakran adják át mun­kára a gépieket még a Sopiana Gépgyárnak is. Bár a műhely — mivel kicsi — nem a leg­alkalmasabb lakatosmunkák elvégzésére, a dolgozók mégis lelkesen, becsületesen dolgai­nak. A jó munka eredménye* hogy több dolgozó fizetése a 3000 forintot is meghaladja; És 1950 óta még egyetlen eset­ben sem maradt el a prémium; Újabb gépek, létszámemelés az üzemrész még eredményese uh munkáját biztosítja majd, -j * •

Next

/
Thumbnails
Contents