Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-23 / 198. szám

o NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS *8. ' Az iskolaigazgatók tanévnyitó megyei értekezlete Tegnap reggel 9 órakor Pécsett a 11-es számú sebészet munkájának irányításával hoz­épületében lévő előadóteremben összejöttek a megye álta­lános és középiskoláinak igazgatói és a népművelési fel­ügyelők hogy megbeszéljék az 1958—59-es tanév megnyi­tásával kapcsolatos problémákat. A nagyjelentőségű érte­kezleten megjelentek a megyei pártbizottság, a szakszer­vezet, a tanács képviselői. Referátumot Takács Gyula elvtárs, a megyei tanács nép­művelési osztályának vezetője mondott. Az iskolák politikai helyze­tével foglalkozva, Takács elv- tars elmondotta, hogy célul tűzték ki egész művelődési életünk határozott szocialista irányú továbbfejlődésének biz­tosítását. — Pozícióink tovább szilár­dításának olyan tényei van­nak, mint a párt szervezeti megerősödése a pedagógusok között. Az ellenforradalom után beállított 29 új általános iskolai igazgató, 13 új igazga­tóhelyettes, erősítette pozíció­inkat az iskolák politikai és munkához ellenőrzéssel, köz­vetlen segítségnyújtással fel­ügyeletünknek és egész appa­rátusunknak is több segítsé­get kell nyújtani. Beszédének további részében zájárulnak a pályázat sikeré­hez. Az a szándékunk, hogy az összegyűjtött anyagból az év végén megyei kiállítást szer­vezünk. Takács elvtárs foglalkozott a bukások magas számával, ele­mezte ezeknek okait, majd a megjelent pedagógusok helyes­lése közepette tájékoztatta a az erkölcsi-politikai nevelésről részvevőket, hogy a jövőben a szólt. Foglalkozott az iskolák fegyelmével, majd az osztályfőnökök munkájával. — Az osztályfőnökök mun­káját — mondotta — nem az osztályfőnöki órákra korlátoz­va vizsgáltuk meg, hanem megnéztük azoknak a felada­toknak a teljesítését, amelye­ket a közép- és általános isko­téli szünet december 23-tól ja­nuár 5-éig tart. tehát a téli szünet jelentősen megrövidül s ez kedvezően hat majd a ta­nulók munkájára is. Ezután a politechnikai képzésről szólva elmondotta, hogy a jövő tanévben 12 általános iskolá­ban, valamint a mohácsi és ladtunk az eszmei konszolidá­cióban is. Legfőbb feladatunk az idei tanévben: tovább széle­zást, a gyakorlati műszaki ok­tatás t. Elmondotta, hogy az esztéti­kai nevelés témakörében kü­lön szeretnének foglalkozni az pedagógiai vezetésében. Csők- faY reídíaítás az ^ztSTyfőní ligetváriSrnntoSSTbS. vez£ kök sz^mára kötelezően -előír. zetik be a gyakorlati foglalko­sok befelé fordulása, előre ha- Ezfek közül néhány fontosabb tapasztalat: a) lassan halad előre a tanulók megismerése; b) vannak már olyan törekvé­sek, amelyek a közösségi ne­velést akarják megvalósítani ifjúság zenei nevelésével. Ez- sftervf1 ideológiai rolit^aT“b^ “ «^ályban, azonban iskola- 7el kapcsolatban megemléke- SäS*2közösségről még nenúgen be- zett arról, hogy a megyei mC­szélhetünk. Ennek kialakítása velődésügyi osztály két hetes még feladat. bentlakásos tanfolyamot szer­Az osztályfőnöki órák téma- vezett a nyáron, s a tanfo- tikáját céltudatosan meg kell lyamra azokat a nem szakos tervezni az év elején, ügyelve pedagógusokat hívták be, akik a helyes arányokra és fokozni egy kórus megalakítását és ve- kell az órák kommunista esz- zetését vállalni tudják az isko- meiségét. Az osztályfőnökök ragadjanak meg minden alkal­mat arra, hogy pedagógiai és lélektani ismereteiket önkép­1. előrehaladni a tantestületek eszmei-politikai egységének kikovácsolásában. Az MSZMP most megjelent művelődéspo­litikai irányelvei az elkövetke­ző évek művelődéspolitikai’ Kulcsfeladatának jelölték meg a világnézeti nevelést. Ismeretes, hogy ennek egyik legfontosabb feltétele a pedagógusok világ­nézeti arculatának alapvető megváltoztatása. Néhány szót ennek feltételeiről, módszerei­ről: Szükséges mindenekelőtt a vezetés határozott po­litikai állásfoglalása és ilyen irányú céltudatos tevékenysé­2 Szükséges, hogy a kom- . ■ munista, a pórt és a kor­mány politikája mellett álló pártonkívüli pedagógusoknak aktív eszmei-politikai tevé­kenységét bontakoztassuk ki az iskolákon belül. A vezető igye­kezzék olyan „aktív mag” ki­alakítására, amely erjesztőleg hat az egész tantestületre, és képes a meggyőzéshez szüksé­ges színvonalas politikai és eszmei hatás kifejezésére. Ne engedjük, hogy politikai és vi­tákban; Ezután részletesen beszámolt az elmúlt tanévben a mulasz­tásokról, hiányzásokról, elő­zéssel bővítsék. Az eddigieknél mezve ezen hibák kiküszöbölé­behatóbban kell tanulmányoz­niuk Makarenkó műveit. Beszédének további részében részletesen beszélt arról, hogy a jövő tanév ünnepélyei közül amelyet a tanév végén meg­hirdettünk a tanácsköztársa­ság hagyományainak gyűjtésé­re. A pályázat komoly vissz­hangra talált. Már eddig 43 ,, , , ... .. középiskolai és 65 általános is­lagnezeti passzivitáson, esetleg , , , . ,, . . ,. elszürkülésen, érdektelenségen, *»lai tenu10 bekapcsolódását vagy valami belső „pedagógus- jelezték, 10 általános iskolai sí módját, majd a család és az iskola kapcsolatára térve így folytatta: — A család és Iskola kap­csolatában az elmúlt tanévben kedvező fejlődést láthattunk. Ennek egyik lemérhető meg­nyilvánulása a szülői értekez­letek látogatottságának jelen­tős növekedése. Gyakoriak a 150—200 szülő részvételével emelkedjék ki. Ez legyen az tartott szülői értekezletek, óránkívüli nevelés központi (Sellye, Szigetvár, Komló, Fel­magja. Célunk: a tanácskoztál sőszentmárton' stb.). A mohó- saság megismertetése, élmény- cgj diákotthonok félévi szülői szerű közelhozása az ifjúsághoz, értekezletén a szülők szinte tel- Ezt szolgálta az a pályázat, jes számban megjelentek. A a tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünneplése szolidaritáson” alapuló elvte­len, penészes, látszólagos nyu­galma és egysége legyen a tan­testületnek. 3 Szükséges, hogy minden • pedagógus világosan lás­sa és ismerje a párt állásfog­lalását a pedagógusok munká­jával és világnézeti helyzetével kapcsolatban. Ezek mel'ett a reális s a jelenlegi helyzetre szabott követelmények mellett hangsúlyozni kell pedagógu­saink körében azt is, hogy ma­radéktalanul, teljes értékkel nevelési célkitűzéseinket csak a marxista-leninista világnéze­tű és meggyőződésű pedagógus tudja megvalósítani; 4 A pedagógus nevelésé- * nek is alapvető feltétele a kölcsönös bizalmon alapuló őszinte légkör. Ahhoz, hogy ez kialakulhasson, biztosítani kell az őszinteségnek, bizalomnak ezt a légkörét; 5 A meginduló nagyobb • arányú világnézeti és po­litikai tevékenységhez szüksé­ges a felsőbb párt és állami szervektől, tudományos fóru­moktól olyan anyagok kidolgo­zása, mint pl. az MSZMP most megjelent művelődéspolitikai irányelvei, mint az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő elméleti munkaközös­ség vitaanyaga a népi írókról. Természetesen a mi felada­tunk, hogy ezeket az anyago­kat jól hasznosítsuk a pedagó­gusok világnézeti nevelésében. 6 Szükséges, hogy az isko- • Iák igazgatói számbave- gyék a nevelőtestület politikai, Világnézeti helyzetét s ennek alapján kezdjenek munkához, fcbhez a politikai ám pedagógus saját munkájával kíván a pályázaton részt venni. Igen nagyra értékeljük azok­nak a pedagógusoknak a mun­távolmaradó néhány szülő írásban kimentette magát Takács elvtárs referátumá­nak végén az iskolaévad be­indításával kapcsolatos napi feladatokról szólott Az értekezlet részvevői ezután alaposan megbeszélték a referátumban felvetett prob­lémákat, hozzászólásaikkal kaját, akik akár egyéni pályá- nyújtottak segítséget a felada- zattal, akár az ifjúság gyűjtő- tok jó elvégzéséhez, „i\c mondja senki!“ Amikor a termelőszö­vetkezet pártszervezetének titkárától megkérdezték: tu­lajdonképpen miért nem be­szélgetnek a kívülálló dolgo- . . . zó parasztokkal a szövetke- A paraSZtemoer szemlélni. Nem lehet a kapu­ban ácsorogva várná, hogy önmaguktól bebocsátást kér­jenek. előtt. zésről, elgondolkoztató vá­laszt kaptáik: „Ne mondja esetleg valaki is, hogy be- agitáltuk a tsz-be” ;;. Ennyi az egész, semmi több. Azért elgondolkoztató ez a vélemény, mert az úgyneve­zett begubózás újabb váll­fájává! ismerkedtünk meg. Eddig ugyanis ilyeneket mondtak: „Nem szaladunk senki után”, „A készbe akar­nak beülni“, „Majd belépnek maguktól is”, „A jó bornak nem kell cégér”, „Most jön­nek, amikor már tiszta a helyzet“ és porolhatnék to­vább. Másra sem voltak jók, minthogy velük a tétlensé­güket nyugtázzák s valami­képpen önmagukat áltassák, esetenként pedig „felfelé” érveljenek. Most meg itt az újabb, egy szikránylt sem különbözve a többitől. Mi az igazság? Kétségkívül, a dolgozó pa­rasztokat a gazdasági elő­nyök és politikai meggondo­lások viszik a termelőszövet­kezetbe. A közös gazdaságok nehéz utat jártak meg, de minden próbát, a legnehezeb­beket is kiállták. iSz idén pe­dig a legszebb tanúságot ad­ták arról, hogy ez a jövő út­ja, a paraszti boldogulás út­ja, amikor például a szent- lőrinci Úttörő Termelőszövet­kezet öt mázsa búzával ter­melt többet holdanként, mint a falu egyéni parasztjai. De azt a folyamatot, amelyik az emberekben megérleli a be­lépés tényét, a szakítást a ré­givel, a megszokottal, — azt nem lehet ölhetett kézzel ha önmaga, tegyük fel, be is látja, hogy a szövetkezet töb­bet termel, tagjai könnyeb­ben boldogulnak, akkor még mindig száz és száz kérdés tornyosul. Milyen lesz a szö­vetkezetben? Hogyan beszél­nek az emberrel? Meghall­gatják-e szavát, véleményét? Beleszóllhat-e a gazdálkodás irányításába. Mindebből kí­vülről jóformán semmit sem láthat, csak a hírekre van utalva. S mennyi ferde nézet, hír kering a közvéleményben, régi, talán igaz hibák felna­gyítva és vélt hibák, nem is szólva az ellenség aknamun­kájáról; A becsületes parasztembe­rek teli varnak jóindulatú kételyekkel, szeretnék tiszáz- ni ezeket, világosan látni, miként rendezhetik be új éle­tüket, s nemcsak a jövede­lemben, hanem sok másban is megtalálni számításukat. Ki másra vár ez a feladat, ha nem a kommunistákra, a szélgessenek velük. Mert például nincs semmi különös titka annak, hogy a pécsi já­rásban sorra alakulnak a kü­lönböző típusú szövetkezetek, csupán az történt, hogy a he­lyi kommunisták és a járási pártbizottság munkatársai meghallgattak minden apró- cseprő kérdést és mindegyik­re nyíltan, őszintén válaszol­tak. Nem egyszer mondták; „Ha már előbb megmagya­rázták volna, talán előrébb lennénk“, s: i Igen, csak a bátor, őszinte szavakkal nyerhetünk csatát, csak így értethetjük meg a parasztemberekkel, hogy a párt és a kormány az ő bol­dogulásukat, jobb életüket akarja. Nem húzunk senkit kötéllel a szövetkezetbe, ám mindenkor megmondjuk és meg is kell mondani, hogy a szövetkezésben látjuk a pa­raszti élet megújhodását, a magyar mezőgazdaság és az egész ország felvirágoztatá­sának kulcsát. Ez még nem kényszer, ettől még senki nem mondhatja, hogy „be­agitálták”. Végső soron min­denki maiga dönti el, hogy jót hallott-e s aláírja-e a be­lépési nyilatkozatot. szövetkezeti tagokra. Abban „.. . „ az „előnyben” vannak, hogy All OZ Igazságot saját életükkel, tapasztalata­ikkal oszlathatják el a kéte­lyeket, a szálldogáló híreket. Nemcsak szükséges ez, az emberek várják is, hogy be­ter­jesztjük s talán néhány év múlva a ma még kételkedők inkább azt mondják: jól tet­tem, amikor hallgattam sza­vukra; Negyvennégymillió forint tiszta jövedelem 1958-ban a megye termelő- a megye tenmelőszövetkezetei- szövetkezeteineik kiosztásra ke- ben, amely utón 2,200 000 tö­rülő tiszta jövedelme, a tsz- ránt jövedelemadót kell fiaet­tervefc szerint 44 millió forint. A tervezés szerint megyei át­lagban a munkaegységirészese- dés felét pénzben, felét pedig természetben, kívánják kiosz­tani; A 3004-es kormányhatározat megjelenése előtt a tsz-eknek egyöntetűen 10 százalékos jö­vedelemadót kellett befizetni- ök a természetbeni és a pénz- beni részesedés utón. A kor­mányhatározat továbbra is meghagyta a 10 százalékos jö­vedelemadót a természetbeni részesedés után, de öt száza­lékkal csökkentette a pénzbe­nti részesedés utáni jövedelem- adót, hogy ezzel is serkentse a termelőszövetkezetek áruter­melését. A természetbeni ré­szesedés 22 millió forint lesz Kigyulladt a pécs—bátaszéki motorvonat Augusztus 21-én, csütörtökön vonalon. Bátaszékról Pécs fe- délután könnyen végzetessé lé haladt a 6403-as számú mo- váíható szerencsétlenség tör- torvonat; Amikor délután 2,07 témt a pécs-bátaszéfci vasút- ÓMknc a Bátaszék és Bála ..........................................rititrniimiiiiiiiui |rw>otl,é rakodóhely között a : 640—641-es szelvénybe érke­zett, a motorvonat kigyulladt; A motorvonat kágyulladása következtében egyedül a mo­torvonat-vezető: Tapolczai László sérült meg, könnyebb égési sebeket szenvedett; Az utasok közül senki sem sérült meg. A szerencsétlenség ügyé­ben most folyik a vizsgálat an­nak megállapítására, hogy a motorvonat kigyulladását mi okozta és kát terhel a felelős­ni. A pémzbend részesedés is ugyanennyi, csakhogy ezután 1,100 000 forint a jövedelem- adó. A 3004-es kormányhatáro­zat azzal, hogy & pénibeni jö­vedelem után csak öt százalé­kos jövedelemadót kell fizet­ni, 1,100 000 forintos kedvez­ményt adott a megye tenmelő- Bzövetkeze temek; 7384 újítás a vasúton Az elmúlt 10 esztendő alatt 7 384 újítást adtak be a vasút dolgozói. Az elfogadott újítások száma az 1660-at, a bevezetett újítások száma az 1450-et éri el. Az elfogadott újításokért 390 452 forintot fizettek ki. Az eredmények nagyon szépek. A budapesti országos vasutas újítási kiállításon a pécsi igazgatóság 21 újí­tását is bemutatják. A Dömörkaputól lefelé su­hant az I autó, a rangos futballozó társaság mind feltolakodott, csak a ,szeplős” maradt le. Hiába zaladit az autóbusz után, s én­ei nem szólt a sofőrnek: áll­jon meg, felvesszük a sovány, zeplős fiút, akit csak azért tartott“ a hahotázó társaság, hogy legyem kit ugratni, „húz­ni”, szabad idejükben. Kétség- beesetten rohant a szeplős az utóbusz után, de csak röhögő arcokat látott, örülték, hogy lemaradt, jöjjön gyalog. No ztán az első megállónál az gyík fiú leszállt. — Én leszállók, megvárom zeplóst, együtt megyünk ha­za. Ti csak kinevetitek szegény bit, nemhogy felvettétek vol­na. Én szeplőssel vagyok — mondta és lelépett. Ez csendesítette el a társa­ságot. — Ilyen hülye legyen valaki, hogy leszáll, holott már megvette a jegyet — mondták, de minden hiába volt: a kisfiú leszállt, leült a ziklára, hogy megvárja szep­lőst. A szeplős és hú társa, akis- iú vidámodtak fel, a cowboyos nadrágú, nagykockád ingű ha­hót ázó k elhallgattak: nem volt miről beszélniük, vagy nem mérői be­MORVÁT GTULA: Kost NAPotcn szólni. Egy kisfiú egyedül egyik gyerek. Bal könyökére hol itt magúknál paprikás­szétverte ezt a szájhős cow- fordul, fűszálat rág, szalámis krumplit készítenek vacsorára. boy-bandát. Pécs 5 000 vidám gyerekéé a Mecsek, ahol háromezer ös­vény, gyalogút, indián-csapás van, ahol — mint a madarak — fütyülve jönnék a kiránduló fiúk, s tovasuhannak, mint az őzike, mint a mókus, és eltűn­nek a sűrűben. Nincs már is­meretlen, meg nem mászott hely, hegy és csúcs, nincs for­rás, amelyet most fedeztek vol­na fel először ezek a gyere­kek. Bot van a kezükben, és történeteikbe elmerülten ró­zsemlét eszik, majd odamegy a Átjövök — gondoltam —, lesz forráshoz, megcsurgatja poha- paprikáskrumpli, kisfiút, kú­rát, s jót iszik. lányt láthatok“. — „Mondja, — Vannak, ha mondom, hová való?” — kérdezte anyu- Anyukám mesélte, hogy ő ta- hám. — „Vas” — mondta. Vas lállkozott janicsárral. És anyu- megyei. „Aha, maga — vazsi“ kám az nem hazudós — teszi — felelte anyukám. — „Az a. hozzá. — Anyukád nem, de te, mi­kor jöttünk, szilvát szedtél a fáról, kétszer megráztad a fát, hát „lopós" is vagy, meg ha­zudós is, mert nincsenek ja­nicsárok — tüzel rá egy kis csutak-gyerek. Kis hörcsög, vazsi gyerek vágyók én szólt a katona, amint a papri­káskrumplit ette. — „Hát nem tudott maga 4 esztendeje haza­jönni, kell magának máshol élnie, aztán így átszökdösnie egy tál paprikás krumplira? Tudja, mi maga? — janicsár, Azért mégsem janicsár az ilyen ember — mondta az egyik kisfiú. Az emberek min­denfelé mászkálnak: mi is ösz- szejártuk ezt az erdőt, a Kls- rétet, a Misinát, mégsem va­gyunk janicsárok. Lehet, hogy ő sem az. — De az és az. ha akarod tudni, mert anyukám azt mond ta neki. hogy a pagrrikáskrump li szagára át tudott jönni, de a felesége sírására nem. Ah, senki sem vitatkozott, van-e, nincs-e janicsár. Hall­gatták a gyerekek, ittak a for­rásból, s nekieredtek az erdő­nek. Egy negyedórát hallgat­tak, aztán megint felverték az erdő csendjét, siettek, mivel délre haza kell menniük ebéd­re. Délre ham is értek és meg­ették a paprikáskrumplit, TIHiáV- SÄ’de B JKS hTáknrja VXr — mondta mindegyikéeszébe- jutott kiskakas. No,de hat gyerékszó janicsár, de hállaattak n kút-f orr ásnál jókora darabon nincs egy szál fü: ott táboroz­tak, ott tüzeltek, főztek, ott ittak hideg forrásvizet. No és nem az iskoláról van szó — hol van az még! —, hanem a janicsárokról áll a vita: van­nak-e hát most is janicsárok, vagy nincsenek, ez a kérdés itt a Mecsekben. — Bácsi kérem, vannak ja­nicsárok? — Nincsenek. áll a forrásnál, halljuk, lássuk a janicsárt! janicsár, de hallgattak róla. Inkább az erdőről meséltek: Anyukámhoz beállított :gy katona. „Szlrbusz” — Így köszönt anyukámnak. Leült, evett, ivott, magyarul nem beszélt, csak egy-egy szót ejtett el, azt is így. hogy „szirbusz". „Hogy miért jöttem át?” — mondta a katona —, „4 éve vagyok katona, aztán a mmm i ti n >m U----­HE CTCcPrn», rmxffTj neki anyukám mérgesen... hWB™ltak a Hidegkút-for- ha messzebb virágot szed­tek — tessék, anyuka, mond­ták és átnyújtották a virág­Mért mondta anyu, hogy „tiszta“ idegen lett volna, ak­kor nem lett volna janicsár, de ha valaki 44-ben átmegy a folyó túlsó felére, aztán 48-ban átjön paprikáskrumplit enni és meg sem nézi feleségét, meg sem simogatja gyerekei fejét, akkor az janicsár. No, mit szóltok houá? — kérdez­te m fM a csokrot édesanyjuknak. hát a Hidegkút­forr ásnál, ahon­nan az egyik fiúval együtt mentem a város­ba, a 24-es házszám alá. Ez történi (Totytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents