Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-23 / 198. szám
o NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS *8. ' Az iskolaigazgatók tanévnyitó megyei értekezlete Tegnap reggel 9 órakor Pécsett a 11-es számú sebészet munkájának irányításával hozépületében lévő előadóteremben összejöttek a megye általános és középiskoláinak igazgatói és a népművelési felügyelők hogy megbeszéljék az 1958—59-es tanév megnyitásával kapcsolatos problémákat. A nagyjelentőségű értekezleten megjelentek a megyei pártbizottság, a szakszervezet, a tanács képviselői. Referátumot Takács Gyula elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője mondott. Az iskolák politikai helyzetével foglalkozva, Takács elv- tars elmondotta, hogy célul tűzték ki egész művelődési életünk határozott szocialista irányú továbbfejlődésének biztosítását. — Pozícióink tovább szilárdításának olyan tényei vannak, mint a párt szervezeti megerősödése a pedagógusok között. Az ellenforradalom után beállított 29 új általános iskolai igazgató, 13 új igazgatóhelyettes, erősítette pozícióinkat az iskolák politikai és munkához ellenőrzéssel, közvetlen segítségnyújtással felügyeletünknek és egész apparátusunknak is több segítséget kell nyújtani. Beszédének további részében zájárulnak a pályázat sikeréhez. Az a szándékunk, hogy az összegyűjtött anyagból az év végén megyei kiállítást szervezünk. Takács elvtárs foglalkozott a bukások magas számával, elemezte ezeknek okait, majd a megjelent pedagógusok helyeslése közepette tájékoztatta a az erkölcsi-politikai nevelésről részvevőket, hogy a jövőben a szólt. Foglalkozott az iskolák fegyelmével, majd az osztályfőnökök munkájával. — Az osztályfőnökök munkáját — mondotta — nem az osztályfőnöki órákra korlátozva vizsgáltuk meg, hanem megnéztük azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyeket a közép- és általános iskotéli szünet december 23-tól január 5-éig tart. tehát a téli szünet jelentősen megrövidül s ez kedvezően hat majd a tanulók munkájára is. Ezután a politechnikai képzésről szólva elmondotta, hogy a jövő tanévben 12 általános iskolában, valamint a mohácsi és ladtunk az eszmei konszolidációban is. Legfőbb feladatunk az idei tanévben: tovább szélezást, a gyakorlati műszaki oktatás t. Elmondotta, hogy az esztétikai nevelés témakörében külön szeretnének foglalkozni az pedagógiai vezetésében. Csők- faY reídíaítás az ^ztSTyfőní ligetváriSrnntoSSTbS. vez£ kök sz^mára kötelezően -előír. zetik be a gyakorlati foglalkosok befelé fordulása, előre ha- Ezfek közül néhány fontosabb tapasztalat: a) lassan halad előre a tanulók megismerése; b) vannak már olyan törekvések, amelyek a közösségi nevelést akarják megvalósítani ifjúság zenei nevelésével. Ez- sftervf1 ideológiai rolit^aT“b^ “ «^ályban, azonban iskola- 7el kapcsolatban megemléke- SäS*2közösségről még nenúgen be- zett arról, hogy a megyei mCszélhetünk. Ennek kialakítása velődésügyi osztály két hetes még feladat. bentlakásos tanfolyamot szerAz osztályfőnöki órák téma- vezett a nyáron, s a tanfo- tikáját céltudatosan meg kell lyamra azokat a nem szakos tervezni az év elején, ügyelve pedagógusokat hívták be, akik a helyes arányokra és fokozni egy kórus megalakítását és ve- kell az órák kommunista esz- zetését vállalni tudják az isko- meiségét. Az osztályfőnökök ragadjanak meg minden alkalmat arra, hogy pedagógiai és lélektani ismereteiket önkép1. előrehaladni a tantestületek eszmei-politikai egységének kikovácsolásában. Az MSZMP most megjelent művelődéspolitikai irányelvei az elkövetkező évek művelődéspolitikai’ Kulcsfeladatának jelölték meg a világnézeti nevelést. Ismeretes, hogy ennek egyik legfontosabb feltétele a pedagógusok világnézeti arculatának alapvető megváltoztatása. Néhány szót ennek feltételeiről, módszereiről: Szükséges mindenekelőtt a vezetés határozott politikai állásfoglalása és ilyen irányú céltudatos tevékenysé2 Szükséges, hogy a kom- . ■ munista, a pórt és a kormány politikája mellett álló pártonkívüli pedagógusoknak aktív eszmei-politikai tevékenységét bontakoztassuk ki az iskolákon belül. A vezető igyekezzék olyan „aktív mag” kialakítására, amely erjesztőleg hat az egész tantestületre, és képes a meggyőzéshez szükséges színvonalas politikai és eszmei hatás kifejezésére. Ne engedjük, hogy politikai és vitákban; Ezután részletesen beszámolt az elmúlt tanévben a mulasztásokról, hiányzásokról, előzéssel bővítsék. Az eddigieknél mezve ezen hibák kiküszöbölébehatóbban kell tanulmányozniuk Makarenkó műveit. Beszédének további részében részletesen beszélt arról, hogy a jövő tanév ünnepélyei közül amelyet a tanév végén meghirdettünk a tanácsköztársaság hagyományainak gyűjtésére. A pályázat komoly visszhangra talált. Már eddig 43 ,, , , ... .. középiskolai és 65 általános islagnezeti passzivitáson, esetleg , , , . ,, . . ,. elszürkülésen, érdektelenségen, *»lai tenu10 bekapcsolódását vagy valami belső „pedagógus- jelezték, 10 általános iskolai sí módját, majd a család és az iskola kapcsolatára térve így folytatta: — A család és Iskola kapcsolatában az elmúlt tanévben kedvező fejlődést láthattunk. Ennek egyik lemérhető megnyilvánulása a szülői értekezletek látogatottságának jelentős növekedése. Gyakoriak a 150—200 szülő részvételével emelkedjék ki. Ez legyen az tartott szülői értekezletek, óránkívüli nevelés központi (Sellye, Szigetvár, Komló, Felmagja. Célunk: a tanácskoztál sőszentmárton' stb.). A mohó- saság megismertetése, élmény- cgj diákotthonok félévi szülői szerű közelhozása az ifjúsághoz, értekezletén a szülők szinte tel- Ezt szolgálta az a pályázat, jes számban megjelentek. A a tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünneplése szolidaritáson” alapuló elvtelen, penészes, látszólagos nyugalma és egysége legyen a tantestületnek. 3 Szükséges, hogy minden • pedagógus világosan lássa és ismerje a párt állásfoglalását a pedagógusok munkájával és világnézeti helyzetével kapcsolatban. Ezek mel'ett a reális s a jelenlegi helyzetre szabott követelmények mellett hangsúlyozni kell pedagógusaink körében azt is, hogy maradéktalanul, teljes értékkel nevelési célkitűzéseinket csak a marxista-leninista világnézetű és meggyőződésű pedagógus tudja megvalósítani; 4 A pedagógus nevelésé- * nek is alapvető feltétele a kölcsönös bizalmon alapuló őszinte légkör. Ahhoz, hogy ez kialakulhasson, biztosítani kell az őszinteségnek, bizalomnak ezt a légkörét; 5 A meginduló nagyobb • arányú világnézeti és politikai tevékenységhez szükséges a felsőbb párt és állami szervektől, tudományos fórumoktól olyan anyagok kidolgozása, mint pl. az MSZMP most megjelent művelődéspolitikai irányelvei, mint az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő elméleti munkaközösség vitaanyaga a népi írókról. Természetesen a mi feladatunk, hogy ezeket az anyagokat jól hasznosítsuk a pedagógusok világnézeti nevelésében. 6 Szükséges, hogy az isko- • Iák igazgatói számbave- gyék a nevelőtestület politikai, Világnézeti helyzetét s ennek alapján kezdjenek munkához, fcbhez a politikai ám pedagógus saját munkájával kíván a pályázaton részt venni. Igen nagyra értékeljük azoknak a pedagógusoknak a muntávolmaradó néhány szülő írásban kimentette magát Takács elvtárs referátumának végén az iskolaévad beindításával kapcsolatos napi feladatokról szólott Az értekezlet részvevői ezután alaposan megbeszélték a referátumban felvetett problémákat, hozzászólásaikkal kaját, akik akár egyéni pályá- nyújtottak segítséget a felada- zattal, akár az ifjúság gyűjtő- tok jó elvégzéséhez, „i\c mondja senki!“ Amikor a termelőszövetkezet pártszervezetének titkárától megkérdezték: tulajdonképpen miért nem beszélgetnek a kívülálló dolgo- . . . zó parasztokkal a szövetke- A paraSZtemoer szemlélni. Nem lehet a kapuban ácsorogva várná, hogy önmaguktól bebocsátást kérjenek. előtt. zésről, elgondolkoztató választ kaptáik: „Ne mondja esetleg valaki is, hogy be- agitáltuk a tsz-be” ;;. Ennyi az egész, semmi több. Azért elgondolkoztató ez a vélemény, mert az úgynevezett begubózás újabb vállfájává! ismerkedtünk meg. Eddig ugyanis ilyeneket mondtak: „Nem szaladunk senki után”, „A készbe akarnak beülni“, „Majd belépnek maguktól is”, „A jó bornak nem kell cégér”, „Most jönnek, amikor már tiszta a helyzet“ és porolhatnék tovább. Másra sem voltak jók, minthogy velük a tétlenségüket nyugtázzák s valamiképpen önmagukat áltassák, esetenként pedig „felfelé” érveljenek. Most meg itt az újabb, egy szikránylt sem különbözve a többitől. Mi az igazság? Kétségkívül, a dolgozó parasztokat a gazdasági előnyök és politikai meggondolások viszik a termelőszövetkezetbe. A közös gazdaságok nehéz utat jártak meg, de minden próbát, a legnehezebbeket is kiállták. iSz idén pedig a legszebb tanúságot adták arról, hogy ez a jövő útja, a paraszti boldogulás útja, amikor például a szent- lőrinci Úttörő Termelőszövetkezet öt mázsa búzával termelt többet holdanként, mint a falu egyéni parasztjai. De azt a folyamatot, amelyik az emberekben megérleli a belépés tényét, a szakítást a régivel, a megszokottal, — azt nem lehet ölhetett kézzel ha önmaga, tegyük fel, be is látja, hogy a szövetkezet többet termel, tagjai könnyebben boldogulnak, akkor még mindig száz és száz kérdés tornyosul. Milyen lesz a szövetkezetben? Hogyan beszélnek az emberrel? Meghallgatják-e szavát, véleményét? Beleszóllhat-e a gazdálkodás irányításába. Mindebből kívülről jóformán semmit sem láthat, csak a hírekre van utalva. S mennyi ferde nézet, hír kering a közvéleményben, régi, talán igaz hibák felnagyítva és vélt hibák, nem is szólva az ellenség aknamunkájáról; A becsületes parasztemberek teli varnak jóindulatú kételyekkel, szeretnék tiszáz- ni ezeket, világosan látni, miként rendezhetik be új életüket, s nemcsak a jövedelemben, hanem sok másban is megtalálni számításukat. Ki másra vár ez a feladat, ha nem a kommunistákra, a szélgessenek velük. Mert például nincs semmi különös titka annak, hogy a pécsi járásban sorra alakulnak a különböző típusú szövetkezetek, csupán az történt, hogy a helyi kommunisták és a járási pártbizottság munkatársai meghallgattak minden apró- cseprő kérdést és mindegyikre nyíltan, őszintén válaszoltak. Nem egyszer mondták; „Ha már előbb megmagyarázták volna, talán előrébb lennénk“, s: i Igen, csak a bátor, őszinte szavakkal nyerhetünk csatát, csak így értethetjük meg a parasztemberekkel, hogy a párt és a kormány az ő boldogulásukat, jobb életüket akarja. Nem húzunk senkit kötéllel a szövetkezetbe, ám mindenkor megmondjuk és meg is kell mondani, hogy a szövetkezésben látjuk a paraszti élet megújhodását, a magyar mezőgazdaság és az egész ország felvirágoztatásának kulcsát. Ez még nem kényszer, ettől még senki nem mondhatja, hogy „beagitálták”. Végső soron mindenki maiga dönti el, hogy jót hallott-e s aláírja-e a belépési nyilatkozatot. szövetkezeti tagokra. Abban „.. . „ az „előnyben” vannak, hogy All OZ Igazságot saját életükkel, tapasztalataikkal oszlathatják el a kételyeket, a szálldogáló híreket. Nemcsak szükséges ez, az emberek várják is, hogy beterjesztjük s talán néhány év múlva a ma még kételkedők inkább azt mondják: jól tettem, amikor hallgattam szavukra; Negyvennégymillió forint tiszta jövedelem 1958-ban a megye termelő- a megye tenmelőszövetkezetei- szövetkezeteineik kiosztásra ke- ben, amely utón 2,200 000 törülő tiszta jövedelme, a tsz- ránt jövedelemadót kell fiaettervefc szerint 44 millió forint. A tervezés szerint megyei átlagban a munkaegységirészese- dés felét pénzben, felét pedig természetben, kívánják kiosztani; A 3004-es kormányhatározat megjelenése előtt a tsz-eknek egyöntetűen 10 százalékos jövedelemadót kellett befizetni- ök a természetbeni és a pénz- beni részesedés utón. A kormányhatározat továbbra is meghagyta a 10 százalékos jövedelemadót a természetbeni részesedés után, de öt százalékkal csökkentette a pénzbenti részesedés utáni jövedelem- adót, hogy ezzel is serkentse a termelőszövetkezetek árutermelését. A természetbeni részesedés 22 millió forint lesz Kigyulladt a pécs—bátaszéki motorvonat Augusztus 21-én, csütörtökön vonalon. Bátaszékról Pécs fe- délután könnyen végzetessé lé haladt a 6403-as számú mo- váíható szerencsétlenség tör- torvonat; Amikor délután 2,07 témt a pécs-bátaszéfci vasút- ÓMknc a Bátaszék és Bála ..........................................rititrniimiiiiiiiui |rw>otl,é rakodóhely között a : 640—641-es szelvénybe érkezett, a motorvonat kigyulladt; A motorvonat kágyulladása következtében egyedül a motorvonat-vezető: Tapolczai László sérült meg, könnyebb égési sebeket szenvedett; Az utasok közül senki sem sérült meg. A szerencsétlenség ügyében most folyik a vizsgálat annak megállapítására, hogy a motorvonat kigyulladását mi okozta és kát terhel a felelősni. A pémzbend részesedés is ugyanennyi, csakhogy ezután 1,100 000 forint a jövedelem- adó. A 3004-es kormányhatározat azzal, hogy & pénibeni jövedelem után csak öt százalékos jövedelemadót kell fizetni, 1,100 000 forintos kedvezményt adott a megye tenmelő- Bzövetkeze temek; 7384 újítás a vasúton Az elmúlt 10 esztendő alatt 7 384 újítást adtak be a vasút dolgozói. Az elfogadott újítások száma az 1660-at, a bevezetett újítások száma az 1450-et éri el. Az elfogadott újításokért 390 452 forintot fizettek ki. Az eredmények nagyon szépek. A budapesti országos vasutas újítási kiállításon a pécsi igazgatóság 21 újítását is bemutatják. A Dömörkaputól lefelé suhant az I autó, a rangos futballozó társaság mind feltolakodott, csak a ,szeplős” maradt le. Hiába zaladit az autóbusz után, s énei nem szólt a sofőrnek: álljon meg, felvesszük a sovány, zeplős fiút, akit csak azért tartott“ a hahotázó társaság, hogy legyem kit ugratni, „húzni”, szabad idejükben. Kétség- beesetten rohant a szeplős az utóbusz után, de csak röhögő arcokat látott, örülték, hogy lemaradt, jöjjön gyalog. No ztán az első megállónál az gyík fiú leszállt. — Én leszállók, megvárom zeplóst, együtt megyünk haza. Ti csak kinevetitek szegény bit, nemhogy felvettétek volna. Én szeplőssel vagyok — mondta és lelépett. Ez csendesítette el a társaságot. — Ilyen hülye legyen valaki, hogy leszáll, holott már megvette a jegyet — mondták, de minden hiába volt: a kisfiú leszállt, leült a ziklára, hogy megvárja szeplőst. A szeplős és hú társa, akis- iú vidámodtak fel, a cowboyos nadrágú, nagykockád ingű hahót ázó k elhallgattak: nem volt miről beszélniük, vagy nem mérői beMORVÁT GTULA: Kost NAPotcn szólni. Egy kisfiú egyedül egyik gyerek. Bal könyökére hol itt magúknál paprikásszétverte ezt a szájhős cow- fordul, fűszálat rág, szalámis krumplit készítenek vacsorára. boy-bandát. Pécs 5 000 vidám gyerekéé a Mecsek, ahol háromezer ösvény, gyalogút, indián-csapás van, ahol — mint a madarak — fütyülve jönnék a kiránduló fiúk, s tovasuhannak, mint az őzike, mint a mókus, és eltűnnek a sűrűben. Nincs már ismeretlen, meg nem mászott hely, hegy és csúcs, nincs forrás, amelyet most fedeztek volna fel először ezek a gyerekek. Bot van a kezükben, és történeteikbe elmerülten rózsemlét eszik, majd odamegy a Átjövök — gondoltam —, lesz forráshoz, megcsurgatja poha- paprikáskrumpli, kisfiút, kúrát, s jót iszik. lányt láthatok“. — „Mondja, — Vannak, ha mondom, hová való?” — kérdezte anyu- Anyukám mesélte, hogy ő ta- hám. — „Vas” — mondta. Vas lállkozott janicsárral. És anyu- megyei. „Aha, maga — vazsi“ kám az nem hazudós — teszi — felelte anyukám. — „Az a. hozzá. — Anyukád nem, de te, mikor jöttünk, szilvát szedtél a fáról, kétszer megráztad a fát, hát „lopós" is vagy, meg hazudós is, mert nincsenek janicsárok — tüzel rá egy kis csutak-gyerek. Kis hörcsög, vazsi gyerek vágyók én szólt a katona, amint a paprikáskrumplit ette. — „Hát nem tudott maga 4 esztendeje hazajönni, kell magának máshol élnie, aztán így átszökdösnie egy tál paprikás krumplira? Tudja, mi maga? — janicsár, Azért mégsem janicsár az ilyen ember — mondta az egyik kisfiú. Az emberek mindenfelé mászkálnak: mi is ösz- szejártuk ezt az erdőt, a Kls- rétet, a Misinát, mégsem vagyunk janicsárok. Lehet, hogy ő sem az. — De az és az. ha akarod tudni, mert anyukám azt mond ta neki. hogy a pagrrikáskrump li szagára át tudott jönni, de a felesége sírására nem. Ah, senki sem vitatkozott, van-e, nincs-e janicsár. Hallgatták a gyerekek, ittak a forrásból, s nekieredtek az erdőnek. Egy negyedórát hallgattak, aztán megint felverték az erdő csendjét, siettek, mivel délre haza kell menniük ebédre. Délre ham is értek és megették a paprikáskrumplit, TIHiáV- SÄ’de B JKS hTáknrja VXr — mondta mindegyikéeszébe- jutott kiskakas. No,de hat gyerékszó janicsár, de hállaattak n kút-f orr ásnál jókora darabon nincs egy szál fü: ott táboroztak, ott tüzeltek, főztek, ott ittak hideg forrásvizet. No és nem az iskoláról van szó — hol van az még! —, hanem a janicsárokról áll a vita: vannak-e hát most is janicsárok, vagy nincsenek, ez a kérdés itt a Mecsekben. — Bácsi kérem, vannak janicsárok? — Nincsenek. áll a forrásnál, halljuk, lássuk a janicsárt! janicsár, de hallgattak róla. Inkább az erdőről meséltek: Anyukámhoz beállított :gy katona. „Szlrbusz” — Így köszönt anyukámnak. Leült, evett, ivott, magyarul nem beszélt, csak egy-egy szót ejtett el, azt is így. hogy „szirbusz". „Hogy miért jöttem át?” — mondta a katona —, „4 éve vagyok katona, aztán a mmm i ti n >m U----HE CTCcPrn», rmxffTj neki anyukám mérgesen... hWB™ltak a Hidegkút-for- ha messzebb virágot szedtek — tessék, anyuka, mondták és átnyújtották a virágMért mondta anyu, hogy „tiszta“ idegen lett volna, akkor nem lett volna janicsár, de ha valaki 44-ben átmegy a folyó túlsó felére, aztán 48-ban átjön paprikáskrumplit enni és meg sem nézi feleségét, meg sem simogatja gyerekei fejét, akkor az janicsár. No, mit szóltok houá? — kérdezte m fM a csokrot édesanyjuknak. hát a Hidegkútforr ásnál, ahonnan az egyik fiúval együtt mentem a városba, a 24-es házszám alá. Ez történi (Totytatjuk)
