Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-20 / 196. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ARA 10 FILLÉR SZERDA, 1958. AUGUSZTUS 20. A néphatalom ünnepén 1949. augusztus 20-án iktatták törvénybe a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Ez az alkotmány a magyar nép történetében nagy jelentőségű politikai és jogi- dokumentum. A magyar nép sok évszázados .küzdelmet folytatott uraival, elnyomóival szemben jogaiért, szabadságáért, az államhatalom megszerzéséért. Ebben ,.a küzdelemben 6ok vér, sok nemes áldozat, sok kudarc és sok szenvedés várt népünkre. A szabadságért, á nép jogokért folytatott harcban nagyon sokszor győzött a kegyetlen uralom, a wenbőczyek, a ba~ chok, a ti szák és horthyk Magyarországa. Voltak nagyszerű, fénylő : fejezetei ennek a harcnak, amikor zúgott a nép követelése, fenyegette az elnyomók uralmát. A költő ennek a követelő népnek a hangját fejezte ki: „Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot. S a hon nevében, egyszersmind, amely eldől, ha nem nyer új védoszlo- pot. Az alkotmány rózsái a tiétek. Töviseit a nép közé vetetek;. Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét!" Sokszor hullt porba a nép küzdelme, de 1919-ben egyidőre legyőzte népünk ae ellenségeit. Akkor a jógot,' hatalmat követelő nép maga' alkotta életét, akkor alkotta meg először a dolgozók ‘ hatalmát törvényesítő alkotmányt.' Ez á győzelem nem tudott tartós lenni, mert a magyar nép ellenségei harcbahív- ták az idegen hatalmak erejét. Újra a jogtalanság, a kisemmizettség és törvényenkívüli- ség 25 éve szakadt a magyar népre. Néhány- százezer tőkés-földbirtokos-bankár uralkodott milliók felett. Európa szégyene volt ez az ország, ahol a középkori elmaradottság összefonódott a legmodernebb burzsoá uralom, a fasizmus rendszerével, ahol az cmég lakossága 70 szózaMkénak non volt vélamtó- joga, ahol a parlamentben egyetlen munkás- paraszt képviselő sem vök (kivéve néhány áruló szociáldemokratát), ahol hárommillió koldus élt fogcsikorgatva; a munkanélküliség, a jogtalanság rendszere görbítette az ember- mililók gerincét. Olyan ország volt ez, ahol a sötétség és tudatlanság rendszere tombol*. Féltve őrizték a tudás fényét azoktól, akik verejtékeztek, mert attól tartottak, hogy az megolvasztja a szolgaság rendszerét és kiegyenesíti a munkás-napszámos és szegényparaszt milliók gerincét. Concha Győző a Korszak vezető politikai írója így indokolta a dolgozók szabadságjogainak korlátozását: „ : .. az állam- hatalmat a társadalom szenvedő felének adni, őket számszerű többségük által a választásokon döntővé termi, egyenlő lenne a törvényes forradalom szentesítésével:;: egyenesem anarchikus lenne, amennyiben, a választók 43,5 százalékát, lényegileg az ipari és mezőgazdasági munkások és napszámosok alkotnák". Ebben a fogalmazásban húzódik mega Horthy-rendszer lényege: elzárni a „szenvedő osztályokat” a jogoktól, gondosan ügyelni arra, hogy ezek az osztályok ne kapjanak lehetőséget az állami élet ügyeibe való beleszólásra; A magyar népnek a felszabadulás előtt nem volt alkotmánya. Amit alkotmánynak neveztek, nem volt egyéb, mint az uralkodó osztályok által kialakított és összegyűjtött jogszokások és hatalmukat körülbástyázó / rendet e- tek gyűjteménye. Az „alkotmányos^* úri-Magyararsaág 1945- ben a szovjet hadsereg győzelme nyomán ösz- szeomlott. Ezt a történelmi pillanatot felismerve a magyar munkásosztály forradalmi pártja, népünk legégetőbb érdekeit szem előtt tartva harcbaindult a reakció erőivel szemben, a néphatalom kivívásáért. Az úri-Ma- gyaronszág éledező erőivel szemben kemény osztályharcban győzött a magyar dolgozó nép, régi évszázados ellenségei felett Ennek a győzelemnek a törvényi kifejezője az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Az alkotmány népi demokratikus rendünk alaptörvénye. Meghatározza rendszerünk gazdasági, — társadalmi, — állami életének alapjait és alapelveit, az állami szervek felépítését, működésének rendjét, szabályozza hazánk dolgozóinak jogait és kötelezettségeit. Az alkotmány nem egy betűsorokkal teleírt papírdarab, hanem az a legfőbb törvény, amely minden dolgozó ember sorsát, életét meghatározza. Rendelkezései nem üres betűk, hanem a valóságot, az életet írják körül és szabályozzák. At alkotmány törvény formájában rögzíti le, hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó nép kezében van; minden dolgozónak biztosítja a demokratikus szabadságjogokat és az állampolgári jogokat. Mint a többi szocializmust építő ország alkotmánya, a mi alkotmányunk is demotoatikusabb bármely burzsoá alkotmányinál. Ez persze nem azt jelenti, hogy ebben az országban mindenkinek terem demokrácia. Gyakran támadják államhatalmunkat, hogy nem elég demokratikus, mert elnyomást, kényszert is alkalmaz., A mi alkotmányunk valóban nem biztosit demokráciát az úri-Magyarország képviselőinek, az uszító osztályidegeneknek a népvagyon fosztogatóinak, a gazembereknek és huligánoknak. Ezeket a mi államunk elnyomja és bünteti, az ország ötmillió felnőt dolgozójának nevében. Tudjuk, hogy az a néhány ezer, akiknek diktatúráit jelent állam- rendünk, nem ünnepel augusztus 20-án. Számukra a gyűlölet napja a mai, és a népi demokrácia minden napja. De ünnep a dolgozó milliók számára, akik tudják: ez az állam az övék, az igazság mellettük, a jelen és jövő az övék. , . , Mit adott a munkás-paralszt hatalom a magyar dolgozó népnek? Megszüntette a tőkések, földbirtokosok ural mát, leszámolt a magántulajdonon alapuló kizsákmányolás rendszerével, a hárommillió koldus országából egy gazdagodó és a nép jobb életét előmozdító ország lett, ahol minden jog, minden anyagi és szellemi érték az alkotó, dolgozó millióké. Kimeríthetetlen adat, tény, nagyszerű alkotás, viruló élet, egészséges, kulturált városok és falvak, mind-mind a népi hatalom nagyságát jelzik. S ha arról van szió, hogy ebben az országban szebb és jobb lett a munkás és paraszt élete, akkor arról is szó van, hogy jó ez az alkotmány; Alkotmányunk a dolgozó nép alkotmánya; minden jog, minden öröm, minden siker á dolgozóké. De azt is jelenti, hogy ebben az országban mindenkinek dolgoznia kell. A munka, alkotmányos joga országunk minden polgárának, de becsületbeli kötelessége is sajátmaga és dolgozó társai iránt. Ma, amikor a dolgos hétköznapok sikereit összegezzük, a harcok és küzdelmek eredményeit soroljuk, vewök figyelmünket előre, idézzük a további hétköznapok tennivalóét, a. munkához való jog lehetáaégeit. az élet további javttáeanak köteteit 3 éves tervünk adja. Az embereknek ritkán jut eteübtoe, nát jelent a múlt kin ja, a munkanélküliség helyett a mai biztos megélhetés és kereset. Akik az eHenfarradatom zavaréban külföldre távoztok, és ott magismerkedtek a munkanélküliség és fcereSetnélküh- eég sorsával, azok is megtanulták megbecsülni itthon, az alkotmányban biztosított jogukat a munkához. A dolgozók pihenéshez, üdüléshez való joga sem puszta előírás alkotmányunkban. Ma a Balaton, az ország legszebb üdülői és fürdői ezrével és tízezrével fogadják a dolgozó embereket. A művelődéshez, tanuláshoz való jogot sok százezer munkás^ paraszt gyakorolja nálunk egyetemeken, középiskolákban és a különféle intézményekben. Alkotmányunk a népek testvériségének dokumentuma.. Leszámolt a múlt átkos örökségével a nemzetiségiek iránti megkülönböztetéssel, ezek közötti visizálykelitéssel. A nemzetiségek teljes egyenjogúságán állva biztosítja számukra hagyományaik, nyelvük használatát, kultúrájuk és életük felemelkedését. Fal- vairik életét nem sorvasztja ma már a nemzetiségek közötti gyűlöltet és viseálykodás. Ez az alkotmány határainkon kívülre is tekint és minden nép és nemzet összefogásának okmánya; 1956 óta másodszor ünnepeljük az alkotmány ünnepét. — Ma erősebb és szilárdabb államunk, mint volt bármely esztendőben. Az ellenforradalom leverése óta egyre többen ismerik el rendünk igazságát, erejét. Pártunk és kormányunk helyesen képviseld a dolgozók valódi érdekeit s ezt felismerve, egyre többen sorakoznak be teljes odaadással a munka és az alkotás seregébe. A mi államrendümk ereje a munkások, a parasztok és a velük együtt dolgozó értelmiség összefogott erejében rejlik. Abban, hogy milliók tudatos tevékenysége építi, támogatja; abban, hogy a múltban kisemmizett munkások, parasztok a hatalom különböző szerveiben, az állami és társadalmi szervezetekben tíz- és százezer számban részt vesznek az államélet irányításában és alakításában. Népi demokratikus rendünknek 40 éves küzdelemben tanult és tapasztalt vezető ereje van amely a hatalomért folytatott harcban és az építésben élenjárt. Az MSZMP gerince, elismert vezetője rendünknek. Megdönthetetlen a dolgozók hatalma országunkban, mert a dolgozók hatalma ma világméretekben is erősebb, mint a burzsoá-tőkés uralom. Hazánk dolgozó népe, az ezer éves államalapítás óta az utóbbi évtized alatt alapította meg saját államhatalmát, amely védőpajzsa és biztosítéka a moctetfcta Magyarországnak. M li9in#pséf|dK| ncsgygyűléMki kultúrműsorok az alkotmány ünnepén A Magyar Népköztársaság alkotmánya születésének kilencedik évfordulójára, gazdag és változatos kultúr- valamint sportműsort állítottak össze. ZENÉS ÉBRESZTŐ Augusztus 20-án, szerdán reggel 6 órakor a péosszabolcsi bányászzenekar, a vasutas ifjúsági zenekar és a dohánygyári fúvószenekar zenés ébresztővel köszönti a bányavidék és Pécs város belterületének lakosságát. Reggel 8 órakor a Jókai utcai Fáklya sport pályán kézilabda-torna lesz. Ugyanebben az időben a Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesületének pécsi csoportja kutyakiállitást nyit meg a Porcelángyár Basamalom úti sportpályáján. Délelőtt 9 órakor a Tüzér utcai sportpályán nemzetközi motorverseny kezdődik, a Szikra és Építők pályáján pedig sor kerül a teke- verseny megrendezésére. PÉCSI DÓZSA—PÉCSI BÁNYÁSZ kozta tó térzenét ad. Ugyanebben az időben a Tettye téri vendéglő zenekara hangosítással szórakoztató zenét ad, a Balokány ligetben pedig a dohánygyár fúvószenekara gondoskodik térzenéről. Délután 6 órakor a Balokány uszodában úszó- és vizllabdaversenyt rendeznek. Ugyaneb Ijen az időben a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Otthonban az úttörők műsoros délutánt rendeznek. Utána pedig táncmulatság lesz éjfélig. MOHÁCSON SELLYÉÉI. augusztus 20-án red a község lakossága. Délután az ünnepid . közönséget sportműsor szórakoztatja, este pedig a siklósi Gerencsér Sebestyén Művelődési , Otthon színjátszó csoportja csereműsor keretében vendégszerepel a sellyed művelődési otthonban. SÁSDON szerdán délelőtt 10 órakor tartanak ünnepi nagygyűlést. Áz ünnepség szónoka Palkó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke. Az ünnepi nagygyűlésen részt vesz és felszólal Kiss Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint Ognye- novlcs Milán elvtárs, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára. reggel 6—8 óráig zenés ébresztő lesz. Délelőtt 11 órakor megtartják az ünnepi gyűlést, majd kultúrműsor következik. Ennek keretében fellép az általános Iskola énekkara és az Arany János szavalóverseny első három helyezettje. Dél- ntán a sportpályán megrendezik a „kövérek és soványak" futballmérkőzését és tréfás játékokat mutatnak be. Este pedig szabadtéri bált rendeznek a József Attila Művelődési Otthon kerthelyiségében. Délelőtt 9 órakor a Természetjárók Egyesülete ünnepi túrát indít a Közép-Mecsekbe. délelőtt 11 órakor pedig a Vasutas ifjúsági zenekar a nyugat? városrészen térzenét ad. Délelőtt fél 12 órakor a járási tanács Kulich Gyula utca. 5. sz. alatt lévő nagytermében sor kerül Mattyasovszky Zsolnay László gyűjtemény-kiállításának megnyitására. Délután háromnegyed 3 órakor a Pécsi Dózsa II—Bőrgyár, utána fél 5-kor pedig a Pécsi Dózsa— Pécsi Bányász barátságos labdarúgó-mérkőzés lesz a Tüzér utcai sportpályán. TÉRZENE A HŐSÖK TERÉN . Délután 4 órakor a pécssza- bolcsi Hősök terén a pécssza- bolcsi bányászzenekar aaóraÉlüzem a Bányászati Akna« mélyítő Tröszt pécsi körzete A Bányászati Ak- zetvezető namélyítő Tröszt je utón pécsi körzete első beveaetö- Szerafin Aurél elvtáns tar- tolt ünnepi beszé- fe évi jo munkája <jet, amelyben is- eredményeképpem mértét te a körzet élüzem lett. Ked- kiváló eredményeit, den délután a csa- Különösen kima- ládias hangulatban gasló eredményeket lezajlott ünmepsé- ért. el a termelésen gen a pécsi körzet kívül a körzet a mintegy 100 kiváló munkavédelem te- mű6zaki, bányász rán, ahol az 1957- és adminisztratív es 82,8 száza'ékos dolgozója vett részt, gyakorisági arány* Aradi Győző kör- számról 1958. I. félévében 36,8 százalékra fejlődtek es ezzel országosan az első helyen állnak. Az élúzem-avató ü í népségét báréin i hangulatú megbeszélés és családi e. t zárta be. Az ünnepségen kiosztották a mintegy 8000 forint személyi jutalmat és az élüzsfu címmel járó pénj- juteimat 18 000 forint összegben. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK; DUNÁNTÚLI , NAPLÓ
