Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 169. szám

o N A P tö 1958. JÚLIUS 2«. 1 Gondosan tanulmányozzuk Június 25-én a harkányi fa­lusi pártszervezet is megtár­gyalta a Központi Bizottságnak a falusi politikai helyzetről szóló határozatát. A vezetőség a párttagság el^ terjesztette a második féléves mumkatervet is. amit a taggyűlés némi ki­egészítés után elfogadott. A mumkatervet aaóta kibő­vítették. A vezetőség — ugyan­csak a taggyűlés határozatára — agitációs tervet készített.- Esaerint. 32 kommunista és 8 pár tónk ívül agitátor fogja át a falut. A pártvezetőség hama­szövetkezetről beszél. A lénye­get talán így lehetne összefog­lalni: hiába tűzünk Szép célo­kat- magunk elé, a szép célok csak akikor fognak megvaló­sulni, ha megerősítjük a falusi pártszervezeteket, aktivizáljuk a tömegszervezeteket, tehát elevenné tesszük a politikai munkát. Mindez természetesnek és magától értetődőnek látszik, hiszen ezt elfelejteni — rossz hasonlattal élve — éppolyan; mint egy magas csúcs meghó­dítására készülni szöges ba­rosan összehívja és felfegyver- kancs, hegymászó csákány, Z4 őket agitációs érvekkel. Az érveket már gyűjtik,, a vezető­ségnek pontos statisztikája van arról, hogy mi épült a felsza- jfoadulás óta a községben, meny­nyi rádió és motorkerékpár kt'Jt a faluban és mennyi van jpa, hány harkányi munkás és páfAszt került vezető posztok­ra* !&. Kommunisták a termelőszövetkeze­tért, A falubeli kommunisták ter­melőszövetkezetet szeretnének alakítani, erre összpontosítot­ták a fő erejüket. Törekvésük csak helyeselhető, a feltételek kedveznek. Harkányban jó tszr volt az el­lenforradalom előtt. Az Első Megyei Tanácskozás a többi otigénes palack stb. nélkül. A KB határozatát tárgyaló tag­gyűlések mégis azt bizonyítják, hogy jónéhány pártszerveze­tünkben nem értették ezt meg. Vajon mi a helyzet Harkány­ban? A pártszervezet egységes. Éberen’ vigyáznak arra, hogy esetleges intrikákkal ne lehes­ser erejét csökkenteni. Ebben az évben felvettek két dolgozó parasztot. Ha a 32 agitátort megmoz­gatják, • úgyszólván az egész pártszervezet dolgozná fog. Ez és a kisgyűlések megtartásá­nak terve azt bizonyítja, hogy a harkányi elvtársak eleven politikai munkára gondolnak. Sok falusi pártszervezetünk ta­nulhatna tőlük ebben a tekin­tetben. A tömegszefVezetekikel még ebben a hónapban akarnak között virágzó kertészettel, te- foglalkozni. A munkaterv sze­rint a júliusi vezetőségi ülé­sen a KISZ, Hazafias Nép­front és nőtanács vezetőit fog­ják beszámoltatni, a tanács­elnök az erdőbirtokosság, a le­geltetési bizottság és a tűz­oltók munkájáról tájékoztatná a pártvezetőséget. Folyamatos, lüktető politikai élet? Ma már látják, hogy hibáz­tak, mert ennyi tömegszervezet munkáját értékelni egyetlen 2—3 órás vezetőségi ülésen kép­telenség. Valószínű, korrigál­ják a tervet, bár ezzel a dolog még nem lesz elintézve. A munkaterv eme része ugyanis arról tanúskodik, hogy nem tárgyalták és nem értették meg elég alaposan a KB hatá­rozatát. Maga a taggyűlés is ezt igazolja: a pártszervezet 34 tagja közül csak négyen szól­tak hozzá. Kevés. A KB hatá­rozatának szellemében fogant helyi politika kialakítása sok­kal több időt és fáradságot igényel. herautóval rendelkezett. s olyan jövedelmet biztosított, hogy a volt tsz-tag közép­parasztok is kedvezően nyilat­koznak róla. A szövetkezet egy­kori és tapasztalt vezetői, pél­dául Pfiol Ödönné (mezőgaz­dasági szakiskolát végzett) ma is a községben élnek, a szom­szédos siklósi Táncsics Tsz sem gazdálkodik rosszul. Végül: maga a siklósi járási pártbi­zottság is sokat segít ebben a pártszervezetnek. A siklósi járásban megismét­lődik, ami a pécsi járásban történt. A járás és a falvaik ve­zetői, Harkányban például a pártszervezet, tanács, gépállo­más és földművesszövetkezet élgárdája, hamarosan vizsgázni fognak arról, hogy mit tudnak a termelőszövetkezeteknek és szakcsoportoknak nyújtott ál­lami kedvezményekről. Egy estén ? A Központi Bizottság hatá­rozata is a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését tekinti legfontosabb falusi feladatunk­nak, de nemcsak a termelő­A leírtak természetesen nemj azt jelentik, hogy a pártszer­vezet nem foglalkozott a tfe-j megszervezetekkel. Két kofn-j munista kap>ott pártmegbize-j tást a KISZ álladó patroná- lására ós -— a KISZ-titkár el- J mondása szerint -— sokat’is se-j gítettek. Ceaik az utóbbi időbeni csökkent a támogatás mértéke,] pedig most hiányzik a legjob-j ban. A KISZ vezetőség októ-] bérig egyetlen politikai vitát, illetve előadást sem írt a mun-] katervébe. Feltehető: a falu-j beli ellenséges elemeknek < eszük ágában sem lesz addig] politikai fegyverszünetet tar-j tani, meg aztán: itt sem ártana egy kicsit a szocialista mező-j gazdaságról beszélni! Újra és alaposan A munkaterv szerint általá­ban havonta ülne össze a párt­vezetőség. Nem kevés? Egy hó-1 nap hosszú idő! Sok minden? történik 30 nap alatt, a vezető-J ség így képtelen lesz a falut politikai vezetésére, a tömeg-1 szervezetek irányítására. Úgy: véljük, ezt nem is kell többet | bi7.onygatni. Ezzel még nem ismertettük: a terv minden erényét és gyen­géjét, de nem li fontos. A lé­nyeg az, hogy a harkányi páft- veaetőaég — á jelzett hibáktól függetlenül — nem szűkölkö­dik akaratban és munkakedv­ben! Igaz, nagy szükség is van erre, mert a Központi Bizott­ság határozata nem egyszeri elolvasásra való. Hasznos lenne mégegyszer — és igen alapo­san — áttanulmányozni. Uj muibkatervvel. a határozat szellemében kialakítandó helyi politika igényével lehetne a legközelebbi taggyűlés elé állni. M. L. Mezőgazdasági kiállítás lesz Harkányban Két évvel ezelőtt Bolyban és Szentlőrincen volt, az idén Harkányban lesz a megyei me­zőgazdasági kiállítás. A kiállításon a látoga­tók megismerkedhetnek azokkal az eredmé­nyekkel, amelyeket az elmúlt két év alatt ál­lami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyénileg do’gozó parasztjaink elértek. A har­kányi mezőgazdasági kiállítás azon túlmenőd en, hogy lényegesen nagyobb lesz, mint az eddigiek, abban Is különbözik az 1956-ustól, hogy ünnepi vásárral kötik össze. A kiállítá­son részt vesznek a kereskedelmi szervek, a mezőgazdasággal kapcsolatos üzemek: a Szi­getvári Konzervgyár, a Kaposvári Cukor­gyár, a Pécsi Sörgyár, a Tejipari Vállalat, a Pécsi Öohánygyáf. A kiállítás idejére — augusztus 1?—20 — a MÁV 50 százalékos uta­zási kedve7.ménvt biztosít a Harkányba a ki­állításra utazóknak. A kiállításon a megye ösSZés" állatni gazdaságai. 3? termelőszövetke­zet 137 féle, egy termelőszövetkezeti csoport hat féle, két szakcsoport két féle és 49 egyé­nileg dolgozó paraszt 61 féle terményével is­merkedhetnek meg a látogatók. A megye állattenyésztéséről Is bő képet kaphat mindenki, aki a kiállítást megtekinti. Nyolc állami gazdaság 50 szarvasmarhát, 60 sertést, 30 juhot, 65 baromfit mutat majd be* Harmincegy termelőszövetkezet nevezett be az állattenyésztési kiállításra: 30 szarvasmar­hával, 60 sertéssel, 20 juhval és 45 baromfi­val. A kiállításra jelentkező 30 egyénileg dol­gozó paraszt 20 szarvasmarhát, 11 sertést és 27 baromfit mutat be. A Mesterséges Meg­termékenyítő Állomás 20 üsző-ivadékkal, a Tenyészállatforgalmi Vállalat pedig 20 növen­déküszővel vesz részt a kiállításon. A vásártéren rendezendő mezőgazdasági ki­állításon és ünnepi vásáron mindezek mellett szórakozási lehetőségek is lesznek: kultúrmű­sorok, lovasbemutatók teszik emlékezetesebbé a látogatást. A kiállítás rendezősége gondoskodott arról is, hogy az „éhesek” és a „szomjasak” is elé­gedetten távozzanak. A vlllánykövesdi terme­lőszövetkezet, a villányi szőlészeti szakszövet­kezet és termelőszövetkezet borral, az iván- batt.yáni és a dunaszekcsői termelőszövetkezet pedig lacikonyhával, halászcsárdával várja a vendégeket. Aki pedig, vásárolni akar, megteheti: a ke­reskedelem 360 folyóméter pavilon-helyet kért. // Sok fiatal fiú és lány vá­lasztja magának élethivatásul a mezőgazdaságot. Elvégzik ft szakiskolát és kikerülnek a gazdaságokba, a közvetlen ter­melő munkába. Vajon megta­lálják-e számításaikat? Erről beszélgetünk Kovács Etelká­val, a Bogádmindszenti Álla­mi Gazdaság szőkehajú, barna­bőrű fiatal technikusával. — Aki igazán szereti a mes­terségét és nemcsak ugródesz­kának tekintette a szakiskolát, az biztos örömmel, elégedetten dolgozik — mondja. A magam részéről csak annyit, mondha­h&tn cmaUcU s&nUivd ✓✓ Nagyszerű kombájnos-teliesitmény a Görösgalli Állami Gazdaságban Kovács Ferenc 5200 mázsa gabonát csépelt el Kovács Ferenc, a Görösgalli Állami Gazdaság kiváló kom­bájnvezetője — a tavalyi korti- bájhos-verseny országos győz­tese — még a kabomabetakafí- táe kezdetén elhatározta, hogy ötézer mázsa terményt csépel el az idei nyáron. Pénteken az esti órákban, miután az utoláó búzatáblát is learatta és el­csépelte, leállt a kombájnjá­val. Kovács Ferenc —- kitűnő \; segítőtársával, Hencz Márton Wéreéw A MECSEKI ,LÁTHATATLANOK" szerelővel Kozőwen — 467 hokiról takarította be az őszi árpát és a búzát, s mintegy 5200 mázsa terményt csépelt el, tehát vállalását kétszáz mázsával még túl is teljesítet­te. (19) >r — Azt mondják, benne van a slamasztikában. Az emberei még Dobogókő, meg állítólag a Bakony körül tartják magukat, de nagyon szorongatják őket. Pesten is az volt a hír, hogy még itt, a Mecsekben van fan­tázia. Ez hízelgett a Tigrisnek. Kezdett neki tetszeni az ember, de igyekezett nem elárulni. — Mi van az ENSZ-csapntokkal ? — kérdezte. — Csak azt tudom, amit a rádió mond. Legutóbb tegnapelőtt hallottam Sásdon, hogy ígérik, ígérik, de úgylátszik egyelőre maradnak a diplomáciánál. Jegy­zék, küldöttség... Savanyú arccal közelebb hajolt a Tigrishez. — Egész őszintén megmondom: amíg azok megmoz­dulnak, bennünket már rég kinyírtak. Tenyerével vízszintes mozdulatot tett a torka előtt a „kinyírás” illusztrálására, majd szinte a Tigris fü­lébe súgva folytatta: — Azért is jöttem délnek. A jugóik felé még.,. Elharapta és ismét Jelbeszéddel fejezte ki a mon­danivalóját: ujjhegyeivel előre csúsztató mozdulatot tett. A Tigris az embereire nézett, hogy értették-e azok a sugdolózást. Maga is foglalkozott már a gondolattal, hogy meglép a határon ét, de nyíltan nem merte mon­dani. Még kérdezősködött egy ideig, de gyanakvása mér eloszlott, ▼égül előkerült a pálinkásüveg la. A kísérő fegyveresek is ittak Nem csaptak most nagy ivászatot, mert a Tigris nagyon fáradt volt, ami látszott is az arcán. A felénél kisebbre apadt „század” sokszor na­ponta kétszer Is változtatta a helyét, hosszú kilométe­reket gyalogoltak úttalan utakon. Hamarosan aludni küldte a jövevényt. Mikor már indult, utána szólt: — Neved? — Csak „Leprá”-nak szólítottak — kékes hegre mutatott az arcán — börfarkasom volt •.. azért. Ronda név, de megszoktam,,, A kiváló kombájnvezető, aki ezzel a te 1 j esi t mén y ével az idén ír megszerezte az orszá­gos elsőséget, húsz napon át aratott és csépelt, s nem pi­hent egyik vasárnap sem. Pe­dig munkáját még az ír nehe­zítette, hogy a Görösgalli Álla­mi Gazdaság legdombosabb üzemegységében dolgozott. En­nek ellenére a betakarítás ide­je alatt kétezer arató- és csép- lőrmmkás kemény munkáját végezte el nagyszerű gépével. Szépen is keresett: húsz napi munkájáért körülbelül tízezer forintot kap majd az állami gazdaságtól. 56 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK” — JÓ . Hajnalban megint útrakeltek. Majdnem egész nap gyalogoltak az erdő nyiladékain, gyalogösvényeken, s csak rövid időre pihentek meg nullafáradtan. A fél­tonnás teherkocsit, mozgó élelmiszerraktárukat elfog­ták egy pécsi útja alkalmával, most hátizsákokban, oldalzsákokban vitték magukkal az elemózsiát, amit egy-egy kisebb faluban vagy pusztán szedtek el a pa­rasztoktól. Este felé Kőlyuknál állapodtak meg. A Tigris rossz­kedvűen rendezte be a szállását a barlangban. Ez bi­zony kényelmetlenebb, mint a vadászházak, menedék­házak — gondolta —, de egy éjszakára jó. Leheveredett szénaágyára, de nem tudott nyugodni. A Jövevény szavai újra, meg újra eszébe jutottak. — A déli határ felé.., — Igen, a banda fogj’, apad. Harminc kipróbált bandita még itt van. Persze, hova Is mennének. Újra beüljenek a hűvösre, ki hat, ki nyolc, ki tíz évre? Ez a jó, ez összetartja őket... És négy ijedt kölyök. Ha mégsem jön az ejtőernyős csapat.., Eh, miért ne jön­ne, igaz, tizenötödikéig ígérték és ma tlzenhatodika, de hát biztosan valami akadály... De lehet, hogy Ba­konya körül már ott Is vannak, s talán már folyik Is a harc. Fülét hegyezve figyelt, de nem hallott mást, csak a hervadt lombok zizegését, s a barlang mélyéből va­lami egészen halk morgást, mintha korogna az éhes hegy gyomra. — Már képzelődik, mint egy vénasszony. Ha ezek tudnák, hogy a Tigris már nem bízik magában, nem bízik senkiben, hogy csak egy ígéret tartja még benne a lelket... Elkeseredett dühében a szénát markolászta a lepedő •lett, • erős kesével úgy morzsolta szét a száraz, de tok, hogy nem cserélnék sen­kivel, olyan jól érzem magam és annyira szeretek itt dolgoz­ni. — Hogy jutott arra a gondo­latra, hogy technikus lesz? — A szüléimét nagyon ko­rán. 1945-ben elvesztettem. A magam lábára kellett állnom. Nemsokára ft mezőgazdaság­ban kezdtem dolgozni. A Bé­ke-pusztai Állami Gazdaság­ban voltam munkacsoport­vezető. Nagyon szerettem vol­na tanulni, g -mivel lehetőség volt rá. beiratkoztam a pápai szakiskolára. Tavaly végeztem, s mindjárt ide kerültem, fa- telt a két heti próbaidő s itt is maradtam végleg. — Milyen munkát végez? — Egy gyakornoknak min-i dent ketl csinálnia. Minden­fajta munkában Watt veszek, s örülök is neki, hogy így van, mert naSyon sokat lehet tanul­ni. A hétén például borsósze­dés ég kombájnellenőrzés volt „műsoron”. A kombájnnal iz­galmas dolog dolgozni, mert nem valami kitűnő állapotban van és az ember állandóan iz­gul, hogy jaj csak el ne ro­moljon, mert akkor baj lesz, áll az aratás. Szerencsére nem volt vele semmi baj. Mit tart a munkájában a legnehezebbnek? — A mezőgazdaságban sem­mi sem könnyű. Mindenhez nagy szakértelem, hozzáértés kell. S bár van egypár isme­rősöm, «— mosolyog —, aki a korai felkelést tartja a mun­kámban a legnehezebbnek, mert bizony, ha a munka meg­kívánja hajnali 3—4 órakor iS fel kell kelni, azért én fnég- sem ezt mondom legnehezebb- nek. A legnehezebb, s sajnos ezt a szakiskolában sem tanít- ják, az emberekkel való bánás­mód. Egy gazdaságban nagyon, sok függ ettől, g én úgy gondo­lom megtaláltam a megfelelő hangot s a legcélravezetőbb vi­selkedést. — Kitől tanult az itt ettől- tött év alatt legtöbbet? —* Úgy érzem elsősorban sa­ját tapasztalataimon okultam legtöbbet. De sokat köszönhe­tek Schubert György főagro- nómusnak és Benkő István bri gádagronómusnak. Nagyon so­kat és jószívvel segítettek. — Mivel szokta tölteni a sza­bad idejét? — Sokat ölvasok,. nagyon szeretek ‘ táncolni, néha tanu­lok fi, és ha mát a szórako­zásnál tartunk, *— bár ezt a munkámmal kapcsolatosan Csi­nálom, és nem szabadidőben, — sokat lovagolok. Praktikus is és nagyon szórakoztató. Eleinte ugyan csodálkoztak az itteniek, de mostmár úgylát­szik megszokták „a nők egyem jogúságának ezt a megnyilvá­nulását is”. I-átom az elvtárs most azon töri a fejét: vajon hányszor dobta le ezt a tech­nikus-amazont a ló. Közölhe­tem, hogy egyszer sem. Pedig igazán „Vad” lovám volt a legutóbb — a napokban adták el virslinek! De, hogy ko­molyra fordítsam a szót, való­ban nagyon meg vagyok elé­gedve itt Bogádmindszenten s ha akarja mégegyszer leírhat­ja: nem cserélnék senkivel. •» rEr — MÉSZÁROS F.t A MECSEKI „LATHATATLANOK" 51 szívós szálakat, hogy érezte, mint válik lisztté az ujjal között. — He mégse jönnének.,, — tért vissza az előbbi gondolathoz — akkor nincs más, távágjuk magunkat a határ felé. A kölykeket persze nem vihetjük. Azokat el kell csendesíteni, hogy ne köpjenek. Igaz, a fene megette, elegen megléptek már ahhoz, hogy az ávó mindent tudjon. A Diák volt az első a csürhéjével... Igaz, a Pápaszemes kígyó az rendes fickó. De- miért is nem ment velük? Eh, biztos volt oka rá,,, Valahol messze aknavető üteg ugatott fel. Négy dörrenés hangzott gyors egymásutánban. Világosan fel­ismerte a hangot, bár nagyon messziről jött, — Megjöttek! Megkezdődött! — villant agyába és hyomban talpraugrott, kirohant a barlang szája elé. Ahogy kiért, még messzebbről újabb négy robbanást hallott. Gyakorlott fülével érzékelte a különbséget, s nyomban megállapította, hogy ez az előbbi négy lövés becsapódása volt. Megpróbálta megállapítani, hogy mi­lyen irányból is hallotta a dörrenéseket, de rájött, hogy ez bajos, hiszen a környező sziklák annyiszor megtör­hették a hangot, hogy éppúgy jöhetett délről, mint ke­letről. — De nyugatról nem — állapította meg — akkor nem lehetett volna Ilyen messziről Ilyen tisztán hallani. Zavart érzett. Eddig, maga sem tudta miért, c*ak úgy tudtá elképzelni a fegyveres segítséget, hogy egy- szeresak Nyugat felől felhangzik a csatazaj. — De miért jönne éppen Nyugatról — próbálta meggyőzni önmagát — hiszen csöppet, sem kerül több fáradtságba néhány kilométerrel odébb ledobni a csa­patot ,.. Tenyerével borostás állát simogatva gondolkozott, (rotvktfiskj

Next

/
Thumbnails
Contents