Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-20 / 169. szám
o N A P tö 1958. JÚLIUS 2«. 1 Gondosan tanulmányozzuk Június 25-én a harkányi falusi pártszervezet is megtárgyalta a Központi Bizottságnak a falusi politikai helyzetről szóló határozatát. A vezetőség a párttagság el^ terjesztette a második féléves mumkatervet is. amit a taggyűlés némi kiegészítés után elfogadott. A mumkatervet aaóta kibővítették. A vezetőség — ugyancsak a taggyűlés határozatára — agitációs tervet készített.- Esaerint. 32 kommunista és 8 pár tónk ívül agitátor fogja át a falut. A pártvezetőség hamaszövetkezetről beszél. A lényeget talán így lehetne összefoglalni: hiába tűzünk Szép célokat- magunk elé, a szép célok csak akikor fognak megvalósulni, ha megerősítjük a falusi pártszervezeteket, aktivizáljuk a tömegszervezeteket, tehát elevenné tesszük a politikai munkát. Mindez természetesnek és magától értetődőnek látszik, hiszen ezt elfelejteni — rossz hasonlattal élve — éppolyan; mint egy magas csúcs meghódítására készülni szöges barosan összehívja és felfegyver- kancs, hegymászó csákány, Z4 őket agitációs érvekkel. Az érveket már gyűjtik,, a vezetőségnek pontos statisztikája van arról, hogy mi épült a felsza- jfoadulás óta a községben, menynyi rádió és motorkerékpár kt'Jt a faluban és mennyi van jpa, hány harkányi munkás és páfAszt került vezető posztokra* !&. Kommunisták a termelőszövetkezetért, A falubeli kommunisták termelőszövetkezetet szeretnének alakítani, erre összpontosították a fő erejüket. Törekvésük csak helyeselhető, a feltételek kedveznek. Harkányban jó tszr volt az ellenforradalom előtt. Az Első Megyei Tanácskozás a többi otigénes palack stb. nélkül. A KB határozatát tárgyaló taggyűlések mégis azt bizonyítják, hogy jónéhány pártszervezetünkben nem értették ezt meg. Vajon mi a helyzet Harkányban? A pártszervezet egységes. Éberen’ vigyáznak arra, hogy esetleges intrikákkal ne lehesser erejét csökkenteni. Ebben az évben felvettek két dolgozó parasztot. Ha a 32 agitátort megmozgatják, • úgyszólván az egész pártszervezet dolgozná fog. Ez és a kisgyűlések megtartásának terve azt bizonyítja, hogy a harkányi elvtársak eleven politikai munkára gondolnak. Sok falusi pártszervezetünk tanulhatna tőlük ebben a tekintetben. A tömegszefVezetekikel még ebben a hónapban akarnak között virágzó kertészettel, te- foglalkozni. A munkaterv szerint a júliusi vezetőségi ülésen a KISZ, Hazafias Népfront és nőtanács vezetőit fogják beszámoltatni, a tanácselnök az erdőbirtokosság, a legeltetési bizottság és a tűzoltók munkájáról tájékoztatná a pártvezetőséget. Folyamatos, lüktető politikai élet? Ma már látják, hogy hibáztak, mert ennyi tömegszervezet munkáját értékelni egyetlen 2—3 órás vezetőségi ülésen képtelenség. Valószínű, korrigálják a tervet, bár ezzel a dolog még nem lesz elintézve. A munkaterv eme része ugyanis arról tanúskodik, hogy nem tárgyalták és nem értették meg elég alaposan a KB határozatát. Maga a taggyűlés is ezt igazolja: a pártszervezet 34 tagja közül csak négyen szóltak hozzá. Kevés. A KB határozatának szellemében fogant helyi politika kialakítása sokkal több időt és fáradságot igényel. herautóval rendelkezett. s olyan jövedelmet biztosított, hogy a volt tsz-tag középparasztok is kedvezően nyilatkoznak róla. A szövetkezet egykori és tapasztalt vezetői, például Pfiol Ödönné (mezőgazdasági szakiskolát végzett) ma is a községben élnek, a szomszédos siklósi Táncsics Tsz sem gazdálkodik rosszul. Végül: maga a siklósi járási pártbizottság is sokat segít ebben a pártszervezetnek. A siklósi járásban megismétlődik, ami a pécsi járásban történt. A járás és a falvaik vezetői, Harkányban például a pártszervezet, tanács, gépállomás és földművesszövetkezet élgárdája, hamarosan vizsgázni fognak arról, hogy mit tudnak a termelőszövetkezeteknek és szakcsoportoknak nyújtott állami kedvezményekről. Egy estén ? A Központi Bizottság határozata is a mezőgazdaság szocialista átszervezését tekinti legfontosabb falusi feladatunknak, de nemcsak a termelőA leírtak természetesen nemj azt jelentik, hogy a pártszervezet nem foglalkozott a tfe-j megszervezetekkel. Két kofn-j munista kap>ott pártmegbize-j tást a KISZ álladó patroná- lására ós -— a KISZ-titkár el- J mondása szerint -— sokat’is se-j gítettek. Ceaik az utóbbi időbeni csökkent a támogatás mértéke,] pedig most hiányzik a legjob-j ban. A KISZ vezetőség októ-] bérig egyetlen politikai vitát, illetve előadást sem írt a mun-] katervébe. Feltehető: a falu-j beli ellenséges elemeknek < eszük ágában sem lesz addig] politikai fegyverszünetet tar-j tani, meg aztán: itt sem ártana egy kicsit a szocialista mező-j gazdaságról beszélni! Újra és alaposan A munkaterv szerint általában havonta ülne össze a pártvezetőség. Nem kevés? Egy hó-1 nap hosszú idő! Sok minden? történik 30 nap alatt, a vezető-J ség így képtelen lesz a falut politikai vezetésére, a tömeg-1 szervezetek irányítására. Úgy: véljük, ezt nem is kell többet | bi7.onygatni. Ezzel még nem ismertettük: a terv minden erényét és gyengéjét, de nem li fontos. A lényeg az, hogy a harkányi páft- veaetőaég — á jelzett hibáktól függetlenül — nem szűkölködik akaratban és munkakedvben! Igaz, nagy szükség is van erre, mert a Központi Bizottság határozata nem egyszeri elolvasásra való. Hasznos lenne mégegyszer — és igen alaposan — áttanulmányozni. Uj muibkatervvel. a határozat szellemében kialakítandó helyi politika igényével lehetne a legközelebbi taggyűlés elé állni. M. L. Mezőgazdasági kiállítás lesz Harkányban Két évvel ezelőtt Bolyban és Szentlőrincen volt, az idén Harkányban lesz a megyei mezőgazdasági kiállítás. A kiállításon a látogatók megismerkedhetnek azokkal az eredményekkel, amelyeket az elmúlt két év alatt állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyénileg do’gozó parasztjaink elértek. A harkányi mezőgazdasági kiállítás azon túlmenőd en, hogy lényegesen nagyobb lesz, mint az eddigiek, abban Is különbözik az 1956-ustól, hogy ünnepi vásárral kötik össze. A kiállításon részt vesznek a kereskedelmi szervek, a mezőgazdasággal kapcsolatos üzemek: a Szigetvári Konzervgyár, a Kaposvári Cukorgyár, a Pécsi Sörgyár, a Tejipari Vállalat, a Pécsi Öohánygyáf. A kiállítás idejére — augusztus 1?—20 — a MÁV 50 százalékos utazási kedve7.ménvt biztosít a Harkányba a kiállításra utazóknak. A kiállításon a megye ösSZés" állatni gazdaságai. 3? termelőszövetkezet 137 féle, egy termelőszövetkezeti csoport hat féle, két szakcsoport két féle és 49 egyénileg dolgozó paraszt 61 féle terményével ismerkedhetnek meg a látogatók. A megye állattenyésztéséről Is bő képet kaphat mindenki, aki a kiállítást megtekinti. Nyolc állami gazdaság 50 szarvasmarhát, 60 sertést, 30 juhot, 65 baromfit mutat majd be* Harmincegy termelőszövetkezet nevezett be az állattenyésztési kiállításra: 30 szarvasmarhával, 60 sertéssel, 20 juhval és 45 baromfival. A kiállításra jelentkező 30 egyénileg dolgozó paraszt 20 szarvasmarhát, 11 sertést és 27 baromfit mutat be. A Mesterséges Megtermékenyítő Állomás 20 üsző-ivadékkal, a Tenyészállatforgalmi Vállalat pedig 20 növendéküszővel vesz részt a kiállításon. A vásártéren rendezendő mezőgazdasági kiállításon és ünnepi vásáron mindezek mellett szórakozási lehetőségek is lesznek: kultúrműsorok, lovasbemutatók teszik emlékezetesebbé a látogatást. A kiállítás rendezősége gondoskodott arról is, hogy az „éhesek” és a „szomjasak” is elégedetten távozzanak. A vlllánykövesdi termelőszövetkezet, a villányi szőlészeti szakszövetkezet és termelőszövetkezet borral, az iván- batt.yáni és a dunaszekcsői termelőszövetkezet pedig lacikonyhával, halászcsárdával várja a vendégeket. Aki pedig, vásárolni akar, megteheti: a kereskedelem 360 folyóméter pavilon-helyet kért. // Sok fiatal fiú és lány választja magának élethivatásul a mezőgazdaságot. Elvégzik ft szakiskolát és kikerülnek a gazdaságokba, a közvetlen termelő munkába. Vajon megtalálják-e számításaikat? Erről beszélgetünk Kovács Etelkával, a Bogádmindszenti Állami Gazdaság szőkehajú, barnabőrű fiatal technikusával. — Aki igazán szereti a mesterségét és nemcsak ugródeszkának tekintette a szakiskolát, az biztos örömmel, elégedetten dolgozik — mondja. A magam részéről csak annyit, mondhah&tn cmaUcU s&nUivd ✓✓ Nagyszerű kombájnos-teliesitmény a Görösgalli Állami Gazdaságban Kovács Ferenc 5200 mázsa gabonát csépelt el Kovács Ferenc, a Görösgalli Állami Gazdaság kiváló kombájnvezetője — a tavalyi korti- bájhos-verseny országos győztese — még a kabomabetakafí- táe kezdetén elhatározta, hogy ötézer mázsa terményt csépel el az idei nyáron. Pénteken az esti órákban, miután az utoláó búzatáblát is learatta és elcsépelte, leállt a kombájnjával. Kovács Ferenc —- kitűnő \; segítőtársával, Hencz Márton Wéreéw A MECSEKI ,LÁTHATATLANOK" szerelővel Kozőwen — 467 hokiról takarította be az őszi árpát és a búzát, s mintegy 5200 mázsa terményt csépelt el, tehát vállalását kétszáz mázsával még túl is teljesítette. (19) >r — Azt mondják, benne van a slamasztikában. Az emberei még Dobogókő, meg állítólag a Bakony körül tartják magukat, de nagyon szorongatják őket. Pesten is az volt a hír, hogy még itt, a Mecsekben van fantázia. Ez hízelgett a Tigrisnek. Kezdett neki tetszeni az ember, de igyekezett nem elárulni. — Mi van az ENSZ-csapntokkal ? — kérdezte. — Csak azt tudom, amit a rádió mond. Legutóbb tegnapelőtt hallottam Sásdon, hogy ígérik, ígérik, de úgylátszik egyelőre maradnak a diplomáciánál. Jegyzék, küldöttség... Savanyú arccal közelebb hajolt a Tigrishez. — Egész őszintén megmondom: amíg azok megmozdulnak, bennünket már rég kinyírtak. Tenyerével vízszintes mozdulatot tett a torka előtt a „kinyírás” illusztrálására, majd szinte a Tigris fülébe súgva folytatta: — Azért is jöttem délnek. A jugóik felé még.,. Elharapta és ismét Jelbeszéddel fejezte ki a mondanivalóját: ujjhegyeivel előre csúsztató mozdulatot tett. A Tigris az embereire nézett, hogy értették-e azok a sugdolózást. Maga is foglalkozott már a gondolattal, hogy meglép a határon ét, de nyíltan nem merte mondani. Még kérdezősködött egy ideig, de gyanakvása mér eloszlott, ▼égül előkerült a pálinkásüveg la. A kísérő fegyveresek is ittak Nem csaptak most nagy ivászatot, mert a Tigris nagyon fáradt volt, ami látszott is az arcán. A felénél kisebbre apadt „század” sokszor naponta kétszer Is változtatta a helyét, hosszú kilométereket gyalogoltak úttalan utakon. Hamarosan aludni küldte a jövevényt. Mikor már indult, utána szólt: — Neved? — Csak „Leprá”-nak szólítottak — kékes hegre mutatott az arcán — börfarkasom volt •.. azért. Ronda név, de megszoktam,,, A kiváló kombájnvezető, aki ezzel a te 1 j esi t mén y ével az idén ír megszerezte az országos elsőséget, húsz napon át aratott és csépelt, s nem pihent egyik vasárnap sem. Pedig munkáját még az ír nehezítette, hogy a Görösgalli Állami Gazdaság legdombosabb üzemegységében dolgozott. Ennek ellenére a betakarítás ideje alatt kétezer arató- és csép- lőrmmkás kemény munkáját végezte el nagyszerű gépével. Szépen is keresett: húsz napi munkájáért körülbelül tízezer forintot kap majd az állami gazdaságtól. 56 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK” — JÓ . Hajnalban megint útrakeltek. Majdnem egész nap gyalogoltak az erdő nyiladékain, gyalogösvényeken, s csak rövid időre pihentek meg nullafáradtan. A féltonnás teherkocsit, mozgó élelmiszerraktárukat elfogták egy pécsi útja alkalmával, most hátizsákokban, oldalzsákokban vitték magukkal az elemózsiát, amit egy-egy kisebb faluban vagy pusztán szedtek el a parasztoktól. Este felé Kőlyuknál állapodtak meg. A Tigris rosszkedvűen rendezte be a szállását a barlangban. Ez bizony kényelmetlenebb, mint a vadászházak, menedékházak — gondolta —, de egy éjszakára jó. Leheveredett szénaágyára, de nem tudott nyugodni. A Jövevény szavai újra, meg újra eszébe jutottak. — A déli határ felé.., — Igen, a banda fogj’, apad. Harminc kipróbált bandita még itt van. Persze, hova Is mennének. Újra beüljenek a hűvösre, ki hat, ki nyolc, ki tíz évre? Ez a jó, ez összetartja őket... És négy ijedt kölyök. Ha mégsem jön az ejtőernyős csapat.., Eh, miért ne jönne, igaz, tizenötödikéig ígérték és ma tlzenhatodika, de hát biztosan valami akadály... De lehet, hogy Bakonya körül már ott Is vannak, s talán már folyik Is a harc. Fülét hegyezve figyelt, de nem hallott mást, csak a hervadt lombok zizegését, s a barlang mélyéből valami egészen halk morgást, mintha korogna az éhes hegy gyomra. — Már képzelődik, mint egy vénasszony. Ha ezek tudnák, hogy a Tigris már nem bízik magában, nem bízik senkiben, hogy csak egy ígéret tartja még benne a lelket... Elkeseredett dühében a szénát markolászta a lepedő •lett, • erős kesével úgy morzsolta szét a száraz, de tok, hogy nem cserélnék senkivel, olyan jól érzem magam és annyira szeretek itt dolgozni. — Hogy jutott arra a gondolatra, hogy technikus lesz? — A szüléimét nagyon korán. 1945-ben elvesztettem. A magam lábára kellett állnom. Nemsokára ft mezőgazdaságban kezdtem dolgozni. A Béke-pusztai Állami Gazdaságban voltam munkacsoportvezető. Nagyon szerettem volna tanulni, g -mivel lehetőség volt rá. beiratkoztam a pápai szakiskolára. Tavaly végeztem, s mindjárt ide kerültem, fa- telt a két heti próbaidő s itt is maradtam végleg. — Milyen munkát végez? — Egy gyakornoknak min-i dent ketl csinálnia. Mindenfajta munkában Watt veszek, s örülök is neki, hogy így van, mert naSyon sokat lehet tanulni. A hétén például borsószedés ég kombájnellenőrzés volt „műsoron”. A kombájnnal izgalmas dolog dolgozni, mert nem valami kitűnő állapotban van és az ember állandóan izgul, hogy jaj csak el ne romoljon, mert akkor baj lesz, áll az aratás. Szerencsére nem volt vele semmi baj. Mit tart a munkájában a legnehezebbnek? — A mezőgazdaságban semmi sem könnyű. Mindenhez nagy szakértelem, hozzáértés kell. S bár van egypár ismerősöm, «— mosolyog —, aki a korai felkelést tartja a munkámban a legnehezebbnek, mert bizony, ha a munka megkívánja hajnali 3—4 órakor iS fel kell kelni, azért én fnég- sem ezt mondom legnehezebb- nek. A legnehezebb, s sajnos ezt a szakiskolában sem tanít- ják, az emberekkel való bánásmód. Egy gazdaságban nagyon, sok függ ettől, g én úgy gondolom megtaláltam a megfelelő hangot s a legcélravezetőbb viselkedést. — Kitől tanult az itt ettől- tött év alatt legtöbbet? —* Úgy érzem elsősorban saját tapasztalataimon okultam legtöbbet. De sokat köszönhetek Schubert György főagro- nómusnak és Benkő István bri gádagronómusnak. Nagyon sokat és jószívvel segítettek. — Mivel szokta tölteni a szabad idejét? — Sokat ölvasok,. nagyon szeretek ‘ táncolni, néha tanulok fi, és ha mát a szórakozásnál tartunk, *— bár ezt a munkámmal kapcsolatosan Csinálom, és nem szabadidőben, — sokat lovagolok. Praktikus is és nagyon szórakoztató. Eleinte ugyan csodálkoztak az itteniek, de mostmár úgylátszik megszokták „a nők egyem jogúságának ezt a megnyilvánulását is”. I-átom az elvtárs most azon töri a fejét: vajon hányszor dobta le ezt a technikus-amazont a ló. Közölhetem, hogy egyszer sem. Pedig igazán „Vad” lovám volt a legutóbb — a napokban adták el virslinek! De, hogy komolyra fordítsam a szót, valóban nagyon meg vagyok elégedve itt Bogádmindszenten s ha akarja mégegyszer leírhatja: nem cserélnék senkivel. •» rEr — MÉSZÁROS F.t A MECSEKI „LATHATATLANOK" 51 szívós szálakat, hogy érezte, mint válik lisztté az ujjal között. — He mégse jönnének.,, — tért vissza az előbbi gondolathoz — akkor nincs más, távágjuk magunkat a határ felé. A kölykeket persze nem vihetjük. Azokat el kell csendesíteni, hogy ne köpjenek. Igaz, a fene megette, elegen megléptek már ahhoz, hogy az ávó mindent tudjon. A Diák volt az első a csürhéjével... Igaz, a Pápaszemes kígyó az rendes fickó. De- miért is nem ment velük? Eh, biztos volt oka rá,,, Valahol messze aknavető üteg ugatott fel. Négy dörrenés hangzott gyors egymásutánban. Világosan felismerte a hangot, bár nagyon messziről jött, — Megjöttek! Megkezdődött! — villant agyába és hyomban talpraugrott, kirohant a barlang szája elé. Ahogy kiért, még messzebbről újabb négy robbanást hallott. Gyakorlott fülével érzékelte a különbséget, s nyomban megállapította, hogy ez az előbbi négy lövés becsapódása volt. Megpróbálta megállapítani, hogy milyen irányból is hallotta a dörrenéseket, de rájött, hogy ez bajos, hiszen a környező sziklák annyiszor megtörhették a hangot, hogy éppúgy jöhetett délről, mint keletről. — De nyugatról nem — állapította meg — akkor nem lehetett volna Ilyen messziről Ilyen tisztán hallani. Zavart érzett. Eddig, maga sem tudta miért, c*ak úgy tudtá elképzelni a fegyveres segítséget, hogy egy- szeresak Nyugat felől felhangzik a csatazaj. — De miért jönne éppen Nyugatról — próbálta meggyőzni önmagát — hiszen csöppet, sem kerül több fáradtságba néhány kilométerrel odébb ledobni a csapatot ,.. Tenyerével borostás állát simogatva gondolkozott, (rotvktfiskj
