Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-19 / 168. szám
2 NAPLÓ 1958. JŰLITJS » augusztustól kezdve gazdaságosabban szállítják a munkásokat a Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeihez A Komlói Szénbányászán fel bányaüzemeiben közel kilencezer munkás dolgozik. Ezeknek közel kétharmad része kolonizált bányász vagy közvetlenül a bányaüzemek közelében lakik; A munkások egy- harmad részét viszont — ez év első negyedévében például 3375 főt —, vidékről és a legtöbb esetben autóbusszal kell a bányaüzemekhez, illetőleg a bányaüzemekből a szállítani. A tömlői fel gyelembe véve ezeket a problémákat már korábban elrendelték, hogy új munkásokat csak azokról a területekről szabad felvenni, ahonnan megfelelő munkásjá- 'rat közlekedik és az utazási hozzájárulás nem haladja meg a heti 80—90 forintot; — Olyan munkakör betöltésére pedig, amelyre alkalmas sze_______ _ mély Komlón vagy az északi "l akhelyre bányaüzemekben is van, vidékit felvenni nem szabad. A probléma ezzel természetese» A bányaüzemek munkaerő- nem oldódott meg. Éppen napokban megvizsgál lést és 4 másfoglalkozásút Szászvárra helyezik át. Megszüntették ezen kívül a magyaré gregy-mázai, a ma- gyaregregy-szászvári és a kárász-köblény-mázai járatokat is. Az érintett munkások valamennyien Komlóra járnak majd dolgozni. Helyettük Kos- suth-bánya 5 olyan vájárt ad egyéni és a köz érdekében történtek. A Komlói Szénbányá- És itt meg kell még említeni, hogy a munkások és az alkalmazottak ide-oda szállítása nemcsak a két szénbányászati trösztre jellemző, noha kétségtelenül ezeknél a legnagyobb arányú. Milliókat költünk el arra, hogy gyakran át Szászvárnak, akiknek Szász- egyforma képességekkel, kép váron van lakásuk. A szászvé- zettséggel rendelkező embere- ri és a mázai bányaüzem pe- két szállítunk például Pécsről dig 2—2 vájárt és 2—2 csillést . Komlóra és viszont, ahelyett, kicserél, mert ezek Szászvár- hogy ezeket a saját lakóterüleezükséglete biztosításának ez a módja nem mai keletű. Eddig is szükség volt és ezután is szükség lesz arra, hogy a bányaüzemek környékén lévő községek munkásokat adjanak a bányáknak, hiBz egyelőre úgysem tudunk annyi lakást építeni, hogy a Komiéi Szénbányászati Tröszt minden munkásának üzemi lakás jusson. Az ellenforradalom után keletkezett nagy munkaerő- hiány azonban arra kényszerítette a komlói tröszt vezetőit, ezért &■ ták, van-e lehetőség e gondjaik további enyhítésére, hogyan lehetne a munkásszállítást az eddiginél ésszerűbben, gazdaságosabban megoldani. Statisztikát készítettek arról, hogy egy-egy községből hányán járnak Komlóra, vagy északra dolgozni és ebből kívánták megállapítani, hogy szükség van-e valamennyi munkásjáratra. Igen érdekes dolgok derültek ki. Bolyból például ról Mázára, illetve Mázáról Szászvárra jártak dolgozni. h leíróéi hogy a bányatelepektől távol- amely legalább 40 kilométerre eső területekről is toborozzon Van Komlótól — mindössze munkaerőket. így aztán a egy főt szállított az autóbusz munkások egy részét olyan és'a közbeeső községekből is nagy távolságról kellett Kom- csupán 14 fővel szaporodott az lóra és az északi bányaüze- utasok száma; Ha ezt három-, mekhez szállítani, hogy az ma\ elosztjuk, kiderül, hogy mindkét fél számara komoly ez az autóbusz harmad ónként hátrányokkal járt. Annak a ^ fővel tette meg a 40 kilobányásznak például, aki Lena munkásjáratok megváltoztatása augusztus negyedikén lép életbe. A Komlói Szénbányászati Trösztnek az említett intézkedései azon kívül, hogy a munkásoknak lényegesen több szabadidejük lesz majd, mint eddig volt. körülbelül 200 000 forint évi megtakarítást eredményez. Kétségtelen, hogy lesznek olyan munkások, akik ezekkel az intézkedésekkel nem értenek‘egyet, hisz nem könnyű dolog megválni a megszokott munkahelyektől, munkatársaktól. Ezek az Intézkedések azonban helyesek, a munkások tűkön helyeznénk el. Nagyon igazuk van azoknak a kom'ói bányászasszonyoknak, akik felháborodtak azon, hogy az egyik a napokban megnyílt zöldséges gombába Pécsről hoztak elárusítót. Erre aztán igazán nem volt szükség, találtak volna Komlón is e munkakör ellátására megfelelő személyt. Minifonpopfrp érdemes lenne lillllUGIluuullu közelebbről is megvizsgálni az Ilyen problémákat, mert a komlói tröszt példája a bizonyíték ró. hogy egy kis körültekintéssel, akarattal sok mindent ésszerűbben és olcsóbban oldhatnánk meg. Mesterfalvi Gyula a A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata- és közép-keleti tielvzettel kapcsolati; (Folytatás az 1. oldalról.) ciőval állunk szembe. Az Egyiptom ellen 1956-ban elkövetett háromhatalmi agresszióval csaknem egyidőbcn az imperialisták ellenforradalmat szerveztek Magyarországon. Akkor és azóta is a magyar népre szórt rágalmakkal igyekeznek a világ közvéleményének figyelmét elterelni agresszív terveikről és tetteikről. A szuezi agresszió leverése után lehetővé vált az Egyesült Arab Köztársaság megalakulása, amely jelentősen hozzájárult a béke középkeleti erőinek tömörítéséhez. Ez alatt az idő alatt bebizonyosodott, hogy az arab népek függetlenségi harcát és végső fel- szabadulását sem bagdadi paktummal, sem Eisenhower- terWel nem lehet megakadályozni. Ennek legújabb bizonyítéka az Iraki Köztársaság megalakulása. Ez a köztársaság leszámolt a gyarmatosítókat kiszolgáló vezetőivel és szakított az agresszív célokat szolgáló bagdadi paktummal. A Magyar Népköztársaság, híven az alkotmányában lefektetett elveken alapuló következetes békcpolltikájához, az ENSZ alapokmánya és a ban-, dungi konferencia határozatai alapján álló fiatal Iraki Köztársaságot haladéktalanul elismerte. A Magyar Népköztársaság kormánya erejéhez mérten mindenkor következetesen támogatta a gyarmati népek, illetve a gyarmati sorból felszabadult és függetlenségüket védő népek törekvéseit, s ezt teszi most is, amikor élesen elítéli az Amerikai Egyesült Államok katonai beavatkozását Libanonban. Ezért az agresszióért, mely a közép-keleti békét és ezzel az egész világ békéjét súlyosan veszélyezteti, az Egyesült Államok kormányát, valamint az agresszióban nekik segédkező más nyugati kormányokat terheli a felelősség. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy e súlyos helyzetből az egyedüli kivezető utat a Szovjetunió kormányának a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatai jelölik meg és ezért fenntartás nélkül támogatja a szovjet kormány javaslatait. A magyar kormány szilárd meggyőződése, hogy a béke erőinek összefogása és egységes fellépése képes lesz meghiúsítani az imperialista hatalmak agresszív terveinek megvalósulását és megvédeni a békét. gyei községből Járt be Komlóra dolgozni, délelőttös műszak esetén legkésőbb hajnali fél háromkor kellett felkelni és csak 14—15 óra múlva érkezett haza. Elképzelhető, hogy egy ilyen munkásnak miből áll az élete, mert szórakozni, tanulni, a családjával foglalkozni csak a pihenés rovására tud, ha pedig nem pihen, akkor több órás utazá6 után képtelen & munkáját megfelelően elvégezni! De nemcsak a munkás szempontjából előnytelen, hogy távol van a munkahely az otthontól; az üzem szempontlóból is az. A Komlói Szénbányászati Trösztnek például azért, hogy 92 községből mindennap beszállíttatja a munkásokat, negyedévenként 2 millió 100 ezer forintot kell kifizetnie utazási hozzájárulás címén; Van például olyan dolgozó, aki hetenként 180— 200 forint utazási hozzájárulást kap. méteres utat; A tröszt vezetői éppen ezért elhatározták, hogy augusztus negyedikével a Bóly—Komló közötti járatot megszüntetik. Megszüntetik ezenkívül a keresztben szállításokat is.- Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy Magyaregregyröl, Kárászról. Köblényből Mázára és Szászvárra szállították a munkásokat, Mágocsró! pedig Szászváron, Kárászon, Magyaré gregyen keresztül Komlóra utaztak a bányászok, • értelmében « Mágocs—Komló közötti járat ezután csak Szászvárig közlekedik. A lengyel—komlói járat ugyancsak megszűnik, t— Lengyelből a munkások ezután Mázára járnak dolgozni. Az izmány—komlói járat helyett Izmény—Szászvár között közlekedik munkásbusz, aziz- ményieket: 6 vájárt, 10 csálleiemzi AUot a ßu& kertészeit Uíp&zik / toétváuH teufte: AMECSEKI LÁTHATATLANOK" Árván, elhagyottam áll az épület, szemben a terményforgalmi raktárával, nem messze az állomástól, melyben tanulni vágyó fiatalok: a jövő kertészei, szőlészei kaptak helyet. Vége a tanévnek — szétszéledtek a tanulók, a tanárok is pihenni mentek. “ Az Igazgató elvtárs? Az is nyaral! — mondja egy, az iskolában tevő-vevő asszony. így hát a tanácshoz kell felvilágosításért folyamodnom. A rendes nappaK tagozat mellett novemberben beindul a kétéves kertészeti jellegű, ifjúsági téli mezőgazdasági iskola is. Régi kívánság volt ez — és most teljesült Ismét helyet kapott a magyar mezőgazdasági szakemberképzés oly jól bevált — az utóbb* időben sajnos mellőzött — formája, a téli mezőgazdasági szakiskola. Az iskola célját a következőkben lehetne összefoglalni: megfelelő kertészeti szakismeretekkel ellátni, megismertetni a szocialista nagyüzemi gazdálkodással azokat a teremlőszövetkeze- tekben, állami gazdaságokban, vagy éppen a saját kis- parcellájukon gazdálkodó fiatalokat, akik hivatásuknak tekintik a mezőgazdasági munkát, akik jóval többet szeretnének tudni, mint amit apáiktól, nagyapáiktól hallottak. Az iskola kétéves, s téli emléleti és nyári gyakorlati félévekre oszlik. A téli félév november 1-től március 15-ig tart. Ebből világosan kitűnik: iskolai oktatás csak a téli félévben folyik, amikoris a hallgatók megismerkednek a szőlőművelés, a gyümölcstermelés, az üzemszervezés legfőbb kérdéseivel. A nyári félévet a tanulók otthonukban, gazdaságukban termelő munkával tölthetik. Hogy mennyire hasznosítják a télen tanultakat, azt az időnként megmegjelenő tanárok ellenőrzik és ha szükségét látják, tanácsokat is adnak. A kormány nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a téli mezőgazdasági iskoláknak, így a villányinak is, amelyre olyan 15—20 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik elvégezték a 8 általánost. Természetesen előnyben részesülnek a termelőszövetkezeti tagok és azok gyermekei, valamint azoknak az állami gazdaságoknak a dolgozói, akiknek a képzését a termelési igazgatóság fontosnak tartja. A téli félévre az iskola 180—220 forintért (tsz-tagok gyermekeinek 80—150 forintért) kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást biztosít. E néhány tényből is kitűnik: a kormány eleget tett régi kívánságnak, ismét be indulnak a téli mezőgazdaban rendezi sági iskolák, amelyek elvég-l pártnapot. zése után a hallgatók Arany-l A PARTELET Uui A pécsi városi pártbizottság agitációs és propaganda osztálya mellett megalakult a politikai és gazdasági bizottság. Ez a társadalmi aktívákból álló csoport rendszeresen összegyűjt, feldolgoz agitációs anyagokat, amelyeket eljuttat az üzemi pártszervezetekhez; A napokban készült el a vállalati tervezést ismertető ösz- szeállítás. Már dolgoznak a takarékossági mozgalomról szóló anyagon. A közvélemény nagy érdeklődést tanúsít a nemrég elfogadott hároméves népgazdasági terv iránt. Több prátszerve- zet pártnapi előadás keretében ismerteti a terv célkitűzéseit, irányvonalát, és a fontosabb összefüggéseket A Pécsi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezete a napok- meg a szabad kalászos gazda jelvényt és bizonyítványt kapnak. Ez pedig nemcsak azt jelenti: egy bizonyítvánnyal több, hanem azt is, hogy azok a fiatalok, akik ezt az iskolát elvégzik, éppen szaktudásuk gyarapodásánál fogva méginkább hasznára lehetnek termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak. A pécsi pártszervezetek július végén, augusztus elején sorra kerülő taggyűléseiken külön napirendi pontként megtárgyalják az új pártoktatási év előkészítésével járó teendőket. Több pártszervezetben most válogatják ki a propagandistákat, hogy a később megalakítandó elbeszélgető bizottságnak már ők is tagjai lehessenek. (18) *r Veszélyes vállalkozás. „A szakasz zömével Málics Ottó indított támadást a kapitányság és az őrs épülete ellen. Három golyó- szóróval fógták tűz alá a kapitányság és az őrs épületét... A tűzharc közben futott bé az épület melletti térre a kapitányság Weapon gépkocsija, melyen nyolc rendőr tartózkodott. A gépkocsit azonnal tűz alá fogták, melyen három rendőr megsebesült, egy pedig életét vesztette... Az épületben lévő elvtársak a harcot felvették velük szemben, eközben is egy rendőr elvtárs megsebesült. A tűzharc közben életveszélyesen megsérült Málics Ottó bandavezér is, aki sérüléseibe belehalt (Az ellenforrradalom Baranyában. 51. a) A volt állam védelmist ák egy csoportja új parancsnokát hallgatta. — önökre nagy szükség van a fegyveres ellenforradalom felszámolásában —■ beszélt az őrnagy — nemcsak bátorság kell ehhez, hanem nagy tapasztalat és gyakorlat Is. Nemcsak arról van szó, hogy rohammal és ágyútűzzel felszámoljuk a banditákat. Ez — őszintén szólva nem lenne nehéz feladat, hiszen adataink szerint a kezdeti mintegy 1500 főnyi bandából alig néhány száz maradt. A többi részben letette a fegyvert, részben fegyverrel együtt megszökött, hogy „eltegye magát jobb időkre'*, sokat pedig foglyul ejtettünk. Elgondolkozott, majd folytatta: — Mondom, fegyverrel felszámolni őket nem lenne nehéz. Az nehezíti a dolgot, hogy megyeszerte, sőt, nem túlzók, ha azt mondom: országszerte, az a hír járja, hogy a „felkelők" javarésze diák, félrevezetett fiatalkorú. Tény, hogy az eddig elfogottak között és azok között, akik a karhatalom előtt tették le a fegyvert, sok volt a fiatalkorú. Ma már — adataink szerint — a fegyveresek többsége megrögzött gonosztevő, közönséges bűnöző, MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK" 53 »■" ■ —" ■ ' ......P'"—' ' ......... ' ~~ *’ * ........ — Feladatunk tehát kettős: egyrészt be kell bizonyítanunk, hogy ez így van, másrészt a bűnözők között még ott található fiatalkorúakat valamilyen módon le kell hozni a hegyről, illetve legalábbis le kell választanunk a gonosztevőktől. Végignézte a figyelő, várakozó arcokat, majd minden szót megnyomva mondta: — De ehhez oda kell menni közéjük. Várt, hogy szavait alaposan megfontolhassák. Nem akarta részletezni, hogy milyen veszélyekkel járhat a vállalkozás, hiszen olyan emberek ültek előtte, akiket a halál árnyékából hoztak vissza az idejében érkezett szovjet katonák, s akik tudják, mit jelent szembeállnx a vérszomjas ellenséggel. Magyarázat helyett egyszerűen bejelentette: — Ehhez kérünk, elvtársak, önkéntes jelentkezőt. Valamennyien feltartották a karjukat. — Rendben van — mondta az őrnagy —, de mivel csak egy elvtérsra van szükség, szűkítsük a kört. A 30—35 év körüliek jelentkezzenek. Tizenketten jelentkeztek. — Akkor nézzük a hasonlóságot. Fényképet vett elő. Sovány arcú, sötét tekintetű férfit ábrázolt a kép. öt kerekképü államvédeimista .kiesett".., Másnap este pufajkás, gumicsizmás embert vezettek az őrök a Tigris elé. — Azt mondja, hozzánk igyekezett... A Tigris gyanakodva nézett rá. Az utóbbi napokban csak szökdöstek! az emberek, jönni nem igen jöttek. — Honnan? — Vácról. — Stukker? — Naná — a pufajkás benyúlt a kabátja alá és a hóna alól TT-pisztolyt húzott elő. — Tedd le az asztalra! 54 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK" A pufajkás feldobta a pisztolyt és ügyesen elkapta az agyánál, miután kétszer megfordult a levegőben. — Jó lesz»az még nekem — vigyorgott a Tigrisre. — Tedd le! — mordult fel az fenyegetően, s az oldalt álló fegyveresek fenyegetően feléje fordították a géppisztoly csövét. — Itt van — dobta az asztalra. A Tigris gyakorlott kézzel szedte ki a tárat, majd kihúzta a szánt. A csőben nem volt golyó, de a tárból három hiányzott. Az ember látta, hogy a Tigrisnek megrándul a szemöldöke, de nem szólt. — Mikor lőttél vele utoljára? — O, még Pesten — válaszolt könnyedén, majd kis vigyorral hozzátette: — azóta nem volt alkalmam. A Tigris belenézett a csőbe, s látta, hogy fekete a lőporfüsttől. Visszaengedte a szánt és helyére csúsztatta a tárat is. — Akadozik? — kérdezte, merőn az ember szemébe nézve. — Nem — válaszolt az —, de ha nincs vész, a csőből ki szoktam szedni, mert idegesít.., A Tigris nem szólt, csak újra kivette a tárat és kinyomta belőle a legfelső töltényt. Közel vitte a szeméhez és alaposan megvizsgálta.. Peremén megtalálta a tölténykivető jellegzetes karcolását, mire megenyhült. Újra visszatette a tárat és a pisztolyt odacsúsztatta az ember elé. — No jó..; most mondd el, ml van Pesten. — Az utcákon a ruszkik az urak. Magyar tisztek is mászkálnak csoportosan. Rámenősek. Pest már nem seit. Királyékkai akartam menni, de Nyugat felé már veszélyes. — Mi van Maiéterrel? (Folytatjuk.)
