Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-19 / 168. szám

2 NAPLÓ 1958. JŰLITJS » augusztustól kezdve gazdaságosabban szállítják a munkásokat a Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeihez A Komlói Szénbányászán fel bányaüzemeiben közel kilenc­ezer munkás dolgozik. Ezek­nek közel kétharmad része kolonizált bányász vagy köz­vetlenül a bányaüzemek köze­lében lakik; A munkások egy- harmad részét viszont — ez év első negyedévében például 3375 főt —, vidékről és a leg­több esetben autóbusszal kell a bányaüzemekhez, illetőleg a bányaüzemekből a szállítani. A tömlői fel gyelembe vé­ve ezeket a problémákat már korábban elrendelték, hogy új munkásokat csak azokról a te­rületekről szabad felvenni, ahonnan megfelelő munkásjá- 'rat közlekedik és az utazási hozzájárulás nem haladja meg a heti 80—90 forintot; — Olyan munkakör betöltésére pedig, amelyre alkalmas sze­_______ _ mély Komlón vagy az északi "l akhelyre bányaüzemekben is van, vidé­kit felvenni nem szabad. A probléma ezzel természetese» A bányaüzemek munkaerő- nem oldódott meg. Éppen napokban megvizsgál lést és 4 másfoglalkozásút Szászvárra helyezik át. Megszüntették ezen kívül a magyaré gregy-mázai, a ma- gyaregregy-szászvári és a kárász-köblény-mázai járato­kat is. Az érintett munkások valamennyien Komlóra járnak majd dolgozni. Helyettük Kos- suth-bánya 5 olyan vájárt ad egyéni és a köz érdekében tör­téntek. A Komlói Szénbányá- És itt meg kell még említe­ni, hogy a munkások és az alkalmazottak ide-oda szállítá­sa nemcsak a két szénbányá­szati trösztre jellemző, noha kétségtelenül ezeknél a leg­nagyobb arányú. Milliókat köl­tünk el arra, hogy gyakran át Szászvárnak, akiknek Szász- egyforma képességekkel, kép váron van lakásuk. A szászvé- zettséggel rendelkező embere- ri és a mázai bányaüzem pe- két szállítunk például Pécsről dig 2—2 vájárt és 2—2 csillést . Komlóra és viszont, ahelyett, kicserél, mert ezek Szászvár- hogy ezeket a saját lakóterüle­ezükséglete biztosításának ez a módja nem mai keletű. Ed­dig is szükség volt és ezután is szükség lesz arra, hogy a bányaüzemek környékén lévő községek munkásokat adja­nak a bányáknak, hiBz egyelő­re úgysem tudunk annyi la­kást építeni, hogy a Komiéi Szénbányászati Tröszt minden munkásának üzemi lakás jus­son. Az ellenforradalom után keletkezett nagy munkaerő- hiány azonban arra kénysze­rítette a komlói tröszt vezetőit, ezért &■ ták, van-e lehetőség e gond­jaik további enyhítésére, ho­gyan lehetne a munkásszállí­tást az eddiginél ésszerűbben, gazdaságosabban megoldani. Statisztikát készítettek ar­ról, hogy egy-egy községből hányán járnak Komlóra, vagy északra dolgozni és ebből kí­vánták megállapítani, hogy szükség van-e valamennyi munkásjáratra. Igen érdekes dolgok derül­tek ki. Bolyból például ról Mázára, illetve Mázáról Szászvárra jártak dolgozni. h leíróéi hogy a bányatelepektől távol- amely legalább 40 kilométerre eső területekről is toborozzon Van Komlótól — mindössze munkaerőket. így aztán a egy főt szállított az autóbusz munkások egy részét olyan és'a közbeeső községekből is nagy távolságról kellett Kom- csupán 14 fővel szaporodott az lóra és az északi bányaüze- utasok száma; Ha ezt három-, mekhez szállítani, hogy az ma\ elosztjuk, kiderül, hogy mindkét fél számara komoly ez az autóbusz harmad ónként hátrányokkal járt. Annak a ^ fővel tette meg a 40 kilo­bányásznak például, aki Len­a mun­kásjáratok megváltoztatása augusztus ne­gyedikén lép életbe. A Komlói Szénbányászati Trösztnek az említett intézkedései azon kí­vül, hogy a munkásoknak lé­nyegesen több szabadidejük lesz majd, mint eddig volt. körülbelül 200 000 forint évi megtakarítást eredményez. Kétségtelen, hogy lesznek olyan munkások, akik ezekkel az intézkedésekkel nem érte­nek‘egyet, hisz nem könnyű dolog megválni a megszokott munkahelyektől, munkatársak­tól. Ezek az Intézkedések azon­ban helyesek, a munkások tűkön helyeznénk el. Nagyon igazuk van azoknak a kom'ói bányászasszonyoknak, akik felháborodtak azon, hogy az egyik a napokban megnyílt zöldséges gombába Pécsről hoztak elárusítót. Erre aztán igazán nem volt szükség, ta­láltak volna Komlón is e mun­kakör ellátására megfelelő személyt. Minifonpopfrp érdemes lenne lillllUGIluuullu közelebbről is megvizsgálni az Ilyen problé­mákat, mert a komlói tröszt példája a bizonyíték ró. hogy egy kis körültekintéssel, aka­rattal sok mindent ésszerűb­ben és olcsóbban oldhatnánk meg. Mesterfalvi Gyula a A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata- és közép-keleti tielvzettel kapcsolati; (Folytatás az 1. oldalról.) ciőval állunk szembe. Az Egyiptom ellen 1956-ban elkö­vetett háromhatalmi agresszió­val csaknem egyidőbcn az im­perialisták ellenforradalmat szerveztek Magyarországon. Akkor és azóta is a magyar népre szórt rágalmakkal igye­keznek a világ közvéleményé­nek figyelmét elterelni ag­resszív terveikről és tetteik­ről. A szuezi agresszió leveré­se után lehetővé vált az Egye­sült Arab Köztársaság meg­alakulása, amely jelentősen hozzájárult a béke középkele­ti erőinek tömörítéséhez. Ez alatt az idő alatt bebizonyoso­dott, hogy az arab népek füg­getlenségi harcát és végső fel- szabadulását sem bagdadi pak­tummal, sem Eisenhower- terWel nem lehet megakadá­lyozni. Ennek legújabb bizo­nyítéka az Iraki Köztársaság megalakulása. Ez a köztársa­ság leszámolt a gyarmatosító­kat kiszolgáló vezetőivel és szakított az agresszív célokat szolgáló bagdadi paktummal. A Magyar Népköztársaság, hí­ven az alkotmányában lefekte­tett elveken alapuló követke­zetes békcpolltikájához, az ENSZ alapokmánya és a ban-, dungi konferencia határozatai alapján álló fiatal Iraki Köz­társaságot haladéktalanul el­ismerte. A Magyar Népköztársaság kormánya erejéhez mérten mindenkor következetesen tá­mogatta a gyarmati népek, illetve a gyarmati sorból fel­szabadult és függetlenségüket védő népek törekvéseit, s ezt teszi most is, amikor élesen elítéli az Amerikai Egyesült Államok katonai beavatkozá­sát Libanonban. Ezért az ag­resszióért, mely a közép-keleti békét és ezzel az egész világ békéjét súlyosan veszélyezteti, az Egyesült Államok kormá­nyát, valamint az agresszióban nekik segédkező más nyugati kormányokat terheli a felelős­ség. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy e sú­lyos helyzetből az egyedüli ki­vezető utat a Szovjetunió kor­mányának a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett javaslatai jelölik meg és ezért fenntartás nélkül támogatja a szovjet kormány javaslatait. A ma­gyar kormány szilárd meggyő­ződése, hogy a béke erőinek összefogása és egységes fellé­pése képes lesz meghiúsítani az imperialista hatalmak ag­resszív terveinek megvalósulá­sát és megvédeni a békét. gyei községből Járt be Komló­ra dolgozni, délelőttös mű­szak esetén legkésőbb hajnali fél háromkor kellett felkelni és csak 14—15 óra múlva ér­kezett haza. Elképzelhető, hogy egy ilyen munkásnak mi­ből áll az élete, mert szóra­kozni, tanulni, a családjával foglalkozni csak a pihenés ro­vására tud, ha pedig nem pi­hen, akkor több órás utazá6 után képtelen & munkáját megfelelően elvégezni! De nemcsak a munkás szempontjából előnytelen, hogy távol van a munkahely az otthontól; az üzem szem­pontlóból is az. A Komlói Szénbányászati Trösztnek pél­dául azért, hogy 92 községből mindennap beszállíttatja a munkásokat, negyedévenként 2 millió 100 ezer forintot kell kifizetnie utazási hozzájáru­lás címén; Van például olyan dolgozó, aki hetenként 180— 200 forint utazási hozzájáru­lást kap. méteres utat; A tröszt vezetői éppen ezért elhatározták, hogy augusztus negyedikével a Bóly—Komló közötti járatot megszüntetik. Megszüntetik ezenkívül a ke­resztben szállításokat is.- Ed­dig ugyanis az volt a gyakor­lat, hogy Magyaregregyröl, Kárászról. Köblényből Mázá­ra és Szászvárra szállították a munkásokat, Mágocsró! pedig Szászváron, Kárászon, Ma­gyaré gregyen keresztül Kom­lóra utaztak a bányászok, • értelmé­ben « Mágocs—Komló közötti járat ezután csak Szászvárig közle­kedik. A lengyel—komlói já­rat ugyancsak megszűnik, t— Lengyelből a munkások ez­után Mázára járnak dolgozni. Az izmány—komlói járat he­lyett Izmény—Szászvár között közlekedik munkásbusz, aziz- ményieket: 6 vájárt, 10 csál­leiemzi AUot a ßu& kertészeit Uíp&zik / toétváuH teufte: AMECSEKI LÁTHATATLANOK" Árván, elhagyottam áll az épület, szemben a termény­forgalmi raktárával, nem messze az állomástól, mely­ben tanulni vágyó fiatalok: a jövő kertészei, szőlészei kaptak helyet. Vége a tan­évnek — szétszéledtek a ta­nulók, a tanárok is pihenni mentek. “ Az Igazgató elvtárs? Az is nyaral! — mondja egy, az iskolában tevő-vevő asszony. így hát a tanácshoz kell felvilágosításért folyamod­nom. A rendes nappaK tagozat mellett novemberben bein­dul a kétéves kertészeti jel­legű, ifjúsági téli mezőgaz­dasági iskola is. Régi kíván­ság volt ez — és most telje­sült Ismét helyet kapott a magyar mezőgazdasági szak­emberképzés oly jól bevált — az utóbb* időben sajnos mellőzött — formája, a téli mezőgazdasági szakiskola. Az iskola célját a követ­kezőkben lehetne összefog­lalni: megfelelő kertészeti szakismeretekkel ellátni, megismertetni a szocialista nagyüzemi gazdálkodással azokat a teremlőszövetkeze- tekben, állami gazdaságok­ban, vagy éppen a saját kis- parcellájukon gazdálkodó fiatalokat, akik hivatásuk­nak tekintik a mezőgazdasági munkát, akik jóval többet szeretnének tudni, mint amit apáiktól, nagyapáiktól hal­lottak. Az iskola kétéves, s téli emléleti és nyári gya­korlati félévekre oszlik. A téli félév november 1-től március 15-ig tart. Ebből vi­lágosan kitűnik: iskolai ok­tatás csak a téli félévben fo­lyik, amikoris a hallgatók megismerkednek a szőlőmű­velés, a gyümölcstermelés, az üzemszervezés legfőbb kérdéseivel. A nyári félévet a tanulók otthonukban, gaz­daságukban termelő munká­val tölthetik. Hogy mennyire hasznosítják a télen tanulta­kat, azt az időnként meg­megjelenő tanárok ellenőr­zik és ha szükségét látják, tanácsokat is adnak. A kormány nagy jelentő­séget tulajdonít ezeknek a téli mezőgazdasági iskolák­nak, így a villányinak is, amelyre olyan 15—20 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik elvégezték a 8 általá­nost. Természetesen előny­ben részesülnek a termelő­szövetkezeti tagok és azok gyermekei, valamint azok­nak az állami gazdaságok­nak a dolgozói, akiknek a képzését a termelési igazga­tóság fontosnak tartja. A téli félévre az iskola 180—220 fo­rintért (tsz-tagok gyermekei­nek 80—150 forintért) kollé­giumi elhelyezést és teljes ellátást biztosít. E néhány tényből is kitű­nik: a kormány eleget tett régi kívánságnak, ismét be indulnak a téli mezőgazdaban rendezi sági iskolák, amelyek elvég-l pártnapot. zése után a hallgatók Arany-l A PARTELET Uui A pécsi városi pártbizott­ság agitációs és propaganda osztálya mellett megalakult a politikai és gazdasági bizott­ság. Ez a társadalmi aktívák­ból álló csoport rendszeresen összegyűjt, feldolgoz agitációs anyagokat, amelyeket eljuttat az üzemi pártszervezetekhez; A napokban készült el a vál­lalati tervezést ismertető ösz- szeállítás. Már dolgoznak a ta­karékossági mozgalomról szó­ló anyagon. A közvélemény nagy érdek­lődést tanúsít a nemrég elfo­gadott hároméves népgazdasá­gi terv iránt. Több prátszerve- zet pártnapi előadás keretében ismerteti a terv célkitűzéseit, irányvonalát, és a fontosabb összefüggéseket A Pécsi Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat pártszervezete a napok- meg a szabad kalászos gazda jelvényt és bizonyítványt kapnak. Ez pe­dig nemcsak azt jelenti: egy bizonyítvánnyal több, hanem azt is, hogy azok a fiatalok, akik ezt az iskolát elvégzik, éppen szaktudásuk gyarapo­dásánál fogva méginkább hasznára lehetnek termelő­szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak. A pécsi pártszervezetek jú­lius végén, augusztus elején sorra kerülő taggyűléseiken külön napirendi pontként megtárgyalják az új pártokta­tási év előkészítésével járó teendőket. Több pártszervezet­ben most válogatják ki a pro­pagandistákat, hogy a később megalakítandó elbeszélgető bi­zottságnak már ők is tagjai le­hessenek. (18) *r Veszélyes vállalkozás. „A szakasz zömével Málics Ottó indított támadást a kapitányság és az őrs épülete ellen. Három golyó- szóróval fógták tűz alá a kapitányság és az őrs épüle­tét... A tűzharc közben futott bé az épület melletti térre a kapitányság Weapon gépkocsija, melyen nyolc rendőr tartózkodott. A gépkocsit azonnal tűz alá fog­ták, melyen három rendőr megsebesült, egy pedig éle­tét vesztette... Az épületben lévő elvtársak a harcot felvették velük szemben, eközben is egy rendőr elvtárs megsebesült. A tűzharc közben életveszélyesen meg­sérült Málics Ottó bandavezér is, aki sérüléseibe bele­halt (Az ellenforrradalom Baranyában. 51. a) A volt állam védelmist ák egy csoportja új parancs­nokát hallgatta. — önökre nagy szükség van a fegyveres ellenfor­radalom felszámolásában —■ beszélt az őrnagy — nem­csak bátorság kell ehhez, hanem nagy tapasztalat és gyakorlat Is. Nemcsak arról van szó, hogy rohammal és ágyútűzzel felszámoljuk a banditákat. Ez — őszin­tén szólva nem lenne nehéz feladat, hiszen adataink szerint a kezdeti mintegy 1500 főnyi bandából alig né­hány száz maradt. A többi részben letette a fegyvert, részben fegyverrel együtt megszökött, hogy „eltegye magát jobb időkre'*, sokat pedig foglyul ejtettünk. Elgondolkozott, majd folytatta: — Mondom, fegyverrel felszámolni őket nem lenne nehéz. Az nehezíti a dolgot, hogy megyeszerte, sőt, nem túlzók, ha azt mondom: országszerte, az a hír járja, hogy a „felkelők" javarésze diák, félrevezetett fiatalkorú. Tény, hogy az eddig elfogottak között és azok között, akik a karhatalom előtt tették le a fegy­vert, sok volt a fiatalkorú. Ma már — adataink sze­rint — a fegyveresek többsége megrögzött gonosztevő, közönséges bűnöző, MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK" 53 »■" ■ —" ■ ' ......P'"—' ' ......... ' ~~ *’ * ........ — Feladatunk tehát kettős: egyrészt be kell bizo­nyítanunk, hogy ez így van, másrészt a bűnözők kö­zött még ott található fiatalkorúakat valamilyen módon le kell hozni a hegyről, illetve legalábbis le kell vá­lasztanunk a gonosztevőktől. Végignézte a figyelő, várakozó arcokat, majd min­den szót megnyomva mondta: — De ehhez oda kell menni közéjük. Várt, hogy szavait alaposan megfontolhassák. Nem akarta részletezni, hogy milyen veszélyekkel járhat a vállalkozás, hiszen olyan emberek ültek előtte, akiket a halál árnyékából hoztak vissza az idejében érkezett szovjet katonák, s akik tudják, mit jelent szembeállnx a vérszomjas ellenséggel. Magyarázat helyett egysze­rűen bejelentette: — Ehhez kérünk, elvtársak, önkéntes jelentkezőt. Valamennyien feltartották a karjukat. — Rendben van — mondta az őrnagy —, de mivel csak egy elvtérsra van szükség, szűkítsük a kört. A 30—35 év körüliek jelentkezzenek. Tizenketten jelentkeztek. — Akkor nézzük a hasonlóságot. Fényképet vett elő. Sovány arcú, sötét tekintetű férfit ábrázolt a kép. öt kerekképü államvédeimista .kiesett".., Másnap este pufajkás, gumicsizmás embert vezettek az őrök a Tigris elé. — Azt mondja, hozzánk igyekezett... A Tigris gyanakodva nézett rá. Az utóbbi napokban csak szökdöstek! az emberek, jönni nem igen jöttek. — Honnan? — Vácról. — Stukker? — Naná — a pufajkás benyúlt a kabátja alá és a hóna alól TT-pisztolyt húzott elő. — Tedd le az asztalra! 54 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK" A pufajkás feldobta a pisztolyt és ügyesen elkapta az agyánál, miután kétszer megfordult a levegőben. — Jó lesz»az még nekem — vigyorgott a Tigrisre. — Tedd le! — mordult fel az fenyegetően, s az ol­dalt álló fegyveresek fenyegetően feléje fordították a géppisztoly csövét. — Itt van — dobta az asztalra. A Tigris gyakorlott kézzel szedte ki a tárat, majd kihúzta a szánt. A csőben nem volt golyó, de a tárból három hiányzott. Az ember látta, hogy a Tigrisnek megrándul a szemöldöke, de nem szólt. — Mikor lőttél vele utoljára? — O, még Pesten — válaszolt könnyedén, majd kis vigyorral hozzátette: — azóta nem volt alkalmam. A Tigris belenézett a csőbe, s látta, hogy fekete a lőporfüsttől. Visszaengedte a szánt és helyére csúsz­tatta a tárat is. — Akadozik? — kérdezte, merőn az ember sze­mébe nézve. — Nem — válaszolt az —, de ha nincs vész, a cső­ből ki szoktam szedni, mert idegesít.., A Tigris nem szólt, csak újra kivette a tárat és ki­nyomta belőle a legfelső töltényt. Közel vitte a szemé­hez és alaposan megvizsgálta.. Peremén megtalálta a tölténykivető jellegzetes karcolását, mire megenyhült. Újra visszatette a tárat és a pisztolyt odacsúsztatta az ember elé. — No jó..; most mondd el, ml van Pesten. — Az utcákon a ruszkik az urak. Magyar tisztek is mászkálnak csoportosan. Rámenősek. Pest már nem seit. Királyékkai akartam menni, de Nyugat felé már veszélyes. — Mi van Maiéterrel? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents