Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 167. szám

tm. .TŰLITTS 18. NAP I O n r I párlmusika megjavítása 2 leiMsal! A mikor megjelent a párt- " nak a falusi politikai munka megjavításáról szóló határozata, a falun dolgozó kommunisták egyöntetűen vallották: szükség volt e ha­tározatra. Sokoldalúan, mé­lyen elemzi a falu fejlődését, mai helyzetét és az ebből adódó tennivalókat. Ezek ugyancsak bonyolultak és sokrétűek, mert nem csupán egy vagy néhány kérdésre szűkülnek le, hanem a falu életének minden oldalára ki­terjednek. A határozat külö­nös jelentőségét és fontossá­gát pedig az adja, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom erősítéséhez és fejleszté­séhez, a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget a falusi kommunistáknak. A határozat végrehajtását a párt minden fórumán meg­tárgyalták. Legutóbb a fa­lusi alapszervezetek vezető­ségei és taggyűlései tűzték napirendre. A taggyűlések — s ez elég általános — nem sikerültek megfelelően. A pártszervezetek — kevés ki­vétellel nem dolgozták fel pontosan e határozatot, s eb­ből következően nem értet­ték meg a lényegét. S így a munkában, a mindennapi te­vékenységben nincs is ér­demleges hatása. Sumony, a sellyei járás egyik nagyobb községe. A taggyűlés előtt egy órával még a kis ujját sem mozdí­totta meg a pártvezetőség. Üres kézzel állt a taggyűlés elé, mást már nem lehetett tenni, a határozatot felolvas­ták. Elképzelhető, hogy ez­után mi történt. Elhangzott egy-két általános hozzászó­lás s utána mindenki ment a dolgára. Másutt is előfor­dult hasonló eset: egy-két szóval pontot tettek ennek a nagyon fontos határozat megtárgyalásának végére, meg sem próbáltak a helyi körülmények figyelembevé­telével kidolgozni a teendő­ket. Pedig ez a határozat a fa­lusi politikai munkának csu­pán a vezérfonala. Ez azt je­lenti, hogy a párt a helyzet tanulmányozása után min­den pártszervezetre kötele­zően megjelölte a cselekvés irányvonalát, de mindenütt helyileg kell kidolgozni, hogy a kommunisták mit akarnak tenni. Hiszen ahány község, annyi gond, probléma. Egyik­ben a kommunisták rend­szeresen, pártmegblzatások alapján dolgoznak, másutt viszont csak a vezetőség; egyik pártszervezetben tö­rődnek a tömegszervezetek­kel, másutt nem és így to­vább. Nyilvánvaló, hogy a konkrét, helyi körülmények alapján lehet csak munká­hoz látni. A határozat kü­lönben figyelmeztet is erre. Ezért helyes a járási párt- bizottságoknak az a törekvé­se, hogy néhány héten belül ismét elővegyék a határoza­tot és annak szellemében részletes tervet készítsenek saját falujukban végzendő politikai munkáról. Csak egy ilyen terv megvalósítása eredményezheti a falusi po­litikai helyzet további lénye­ges javulását. E léggé általános tapasz­talat az is, hogy a ha­tározat megvitatásakor egy­oldalúan a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre szű­kítették le a vitát. Magyar­teleken például kizárólag a baromfinevelő és a sertés­tenyészet felállításáról be­széltek az embereit Igaz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom szilárdítása, fej­lesztése ma a falusi politikai munka homlokterében áll. De az is igaz, hogy az erről szóló beszéd még nem sok vizet zavar. Minden politikai éi gazdasági tevékenység közvetve, vagy közvetlenül része a szocialista mezőgaz­daság fejlesztésének és erő­sítésének. Éppen ez igazolja azt, hogy a viták egyoldalú­vá váltak, mert különállóan és csupán szervezeti kérdés­nek tartották a fejlesztés ügyét. Félreértés ne essék: nem az a baj, hogy túl sok szó esett a termelőszövetke­zetekről, hanem az, hogy a politikai munkától elkülö­nítve, más kérdések viszont háttérbe szorultak. A most kialakult helytelen elképzelést „a feje tetejéről a talpára kell állítani”. Ve­gyünk csak néhány példát! A sellyei községi pártszerve­zet hetek óta beszélget a sze­gényparasztokkal. Miért te­szi ezt? A falu határa vala­mikor az uraság tulajdona volt, a zsellérek, summásoki Az óra mutatója a földosztáskor kaptak föl- (, háromnegyed hatot legszilárdabb támasza fa­lun, amelyet az elmúlt évek­ben nagyon elhanyagoltunk. A pártszervezet most jóvá alkarja tenni a mulasztást, megismerni gondjait, vélemé­nyét, bevonni képviselőiket a falu társadalmi és politikai Képek az ünnepi nőgyűlésről délután pei. Asszonyok, akik érzik az dern világban, 3. A gyermek* mutat. det. Egy részük azóta belé- Bányászasszonyok, üzemi dol- pett a helyi termelőszövet-.igozó nők, háziasszonyok ér­kezeibe, más részük viszont (i keznek a KISZ és a Szalkszer- még egyénileg gazdálkodik ^vezetek Doktor Sándor Műve- néhány hold földjén. Ez a,i ődési Házának nagytermébe. szegényparaszti réteg a párti Kezükben virágokat szoron­gatnák s a pécsszabolcsi ifjú­sági fúvószenekar pattogó in­dulók dallamaival fogadja őket. összefogás hatalmas jelentő­ségét és tudják, hogy a nők kezében óriási hatalom van s ezzel élni is akartjaik.’4 * Asszonyok hosszú sora in­dul meg az elnöki emelvény felé. Kezükben virágcsokor. Megható jelenet következik. Egyenként adják át dr. Ortu- tay Gyulánénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa főtit­kárának. Valamennyien azt hangsúlyozzák, hogy Pécs vá­ros asszonyai, a nőmozgalom Felcsendül a Himnusz. Kiss Istvánná elvtársnő, a városi a J<uu e* ,»ulM ^tanács fnöjcnője megnyitja . életébe. Ezek a beszélgetések •« *Wf uőgyúlést. „Ahogy és a békernozgalom harcosai azután alkalmasak arra izmost végignézek a sorokon- eddig mindig ott voltak, ahol hogy megértessék velük rmndenútt Pécs repüket a falu szocialista át- yár0* nőmozgalmának aktív c <.7 o munkásait látom. Azokat, építésében, s hogy ez a leg-i sajátabb érdekük, mert csakJ ?.**£. ts™rvf’- szövetkezetben találják^’degük legjavát a dolgozó nép r igyenek, a beke megvédésé­nek szentelik. Azok jöttek el ünnepi nőgyűlésünkre, akik a legnehezebb időben is felelős­séget éreztek népünkért, csa­ládjukért, hazájukért és ezt megpecsételték áldozatos mun 'iájukkal. Az újfajta asszo­nyok, akik a bátorság, hősies­ség és emberiesség mintaké­helyt kellett állni és a jövő­ben is mindig ott lesznek, ahol a béke megvédéséről van szó. a meg számításukat. Ha nem ma, akkor holnap mindnyá­jan szövetkezeti parasztok lesznek. Egy másik példa: gyakran mondogatjuk, hogy a szövetkezeti eszme, a szö­vetkezeti gazdálkodás elő­nyének népszerűsítése, egyenlő a tagok jövedelmé­nek, életének ismertetésével, amely a legérthetőbben fe­jezi ki a különbséget. Nos, most a termény betakarítása idején két kézzel kapni kell az alkalmon és a szövetke-l* zeti emberek maguk mond-I ják el, bizonyítsák be a kö-t zös gazdálkodás fölényét, életképességét a kisparcel- lával szemben. A hallgatóság érdeklődéssel figyeli dr. Ortutay Gyuláné beszámolóját a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. bécsi kongresszusáról, ame­lyen 68 országból 400 asszony vett részt. Elmondja, hogy a kongresszuson három nagy kérdéssel foglalkoztak: 1. A béke kérdésével, 2. A nők helyzetével és jogaival a mo­neveléssel. Beszél a szülők fe­lelősségéről gyermekeik jövő- jével, a béke megvédésével kapcsolatban. Ismerteti a nők szomorú helyzetét a kapitalis­ta és gyarmati elnyomatás alatt lévő országokban. — A hallgatóság arcán látszik a megelégedettség, amikor arról szól, hogy nagyon sok tekin­tetben népi demokratikus ál­lamunk milyen nagy fölény­ben van más országokkal szemben. Véget ér a beszámoló. A hallgatóság felállva, percekig megtapsolja s a teremben egyöntetűen hangzik fel a nők ajkáról a fogadalom: — „Megvédjük a békét.1” Kiss Istvánná, a városi nő tanács el­nöknője javaslatot tesz: „Az ünnepi nőgyűlésről köszöntsék forro szeretettel az Iraki Köz­társaságot, mert ez újabb ha­talmas eredmény a béke meg­védése érdekében". Mindenki lelkesen csatlakozik a javas­lathoz. PUSZTAI JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) lesztési terve. Érmek keretén zetének megvitatását, belül egy behangol ják a válla- lommal az ipari és Politikai J Sajnálatos azonban, hogy ér- lati és szövetkezeti ipar fej- csoport felügyeletével munka ez a javából, amely ,(deklődés hiánya miatt, egyes lesztési tervét. A járási fej­visszahat a termelőszövetke- (, klímákban a megfelelő után- lesztési tervek figyelembevé- zeti mozgalom fejlesztésénél. (, pótlás nincsen biztosítva.- Kü- telével, tudományos bizottsá- általános r önösen az építőipari szak- gok és szakértők bevonásával pártmunka Készül Baranya kisiparainak távlati fejlesztési terve ez év november 30-ig ké­szül el a kisipar megyei fejlesztési terve. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a kisiparos­ság — munkáját és magatar­tását értékelve — túlnyomó többsége becsületes, a népét Ez alka- műszaki megbí­zott elnökhelyettesek tartsanak beszámolót 2 Utasítja a járási tanács- * elnököket, hogy az ipari előadók fluktuációját akadá­lyozzák meg és olyan megbíz­ható előadókat alkalmazzanak, akik abban a munkakörben végleg megmaradnak. O Utasítja a járási taná- csókát: hatóságuk terü­letén sürgősen vizsgálják meg, hogy milyen szakmákban nincs biztosítva a kisiparos utánpót­megjavulása, tehát fákban (ács, kőműves, kály- minden ágának fejlesztése i*-1^» valamint a cipész szak­közvetett módon gyümölcse-11 rnában mutatkozik hiány; zik. Ezért a termelőszövetke-1* A megyei tanács ipari osz- zetek közvetlen gazdasági tá- < * tálya a járási és városi taná- mogatásán túl a pártszerve-' * csők ipari és műszaki csoport- zeteknek a pártmunka esz-* iáinak segítségével feltérké- közeivel is támogatni kell a1] pezték a megye minden hely­falu szocialista átalakítását.*,ségét, hogy megállapítsák, hol, szerető ember, akikre népgaz- Ott értették meg a falusi*!milyen kisiparosra van szűk- daságunk célkitűzéseinek elő­pártmunkáról szóló határo- * , >ág. Megjelölték azokat a he- segítése, valamint a lakosság lás. A vizsgálat eredményének zatot, ahol a termelőszövet-], yeket is, ahol olyan túltelí- igényeinek kielégítése érdeké- megfelelően, kellő felvilágosító kezeti mozgalom fejlesztése ,tettség mutatkozik, hogy to- ben ma igen nagy szükség munkával hassanak oda, hogy szerves részének tekintik a ,vábbi ipar jogosítványok ki- van. Ezért, a kisiparosság ér- mind ezekben a szakmákban, politikai munkát és képesek , adása már nemkívánatos. Ez dekében, a következő fontos mind pedig a már kihalásnak minden, a legapróbb részle- biztosíték arra, hogy a jövő- határozatokat hozta: indult szakmákban is szerződ­4 A ▼. b. utasítja a já- tessenek ipari tanulókat. I- rási tanácselnököket, A Utasítja a megyei ta­hogy az ipar helyzetét állan- **■ nács ipari osztályának dóan kísérjék figyelemmel és vezetőjét, menjen tapasztalat­félévenként legalább egyszer cserére Zalaegerszegre, ahol tét is a szocialista mezőgaz- i ben az ipar jogosítványok ki daság megteremtése szolgála- ,i adásánál ne fordulhassanak tába állítani. Ez ma a leg-A-ő a múltban elkövetett hi- fontosabb kommunista műn-,iákhoz hasonlóak. ka falun; 1 <> Egyébként most készül já- _ __ ______ _____=____a j Bo cz József résenként az ipar megyei fej- tűzzék napirendre az ipar hely- tanulmányozza a kályha kész! és tapasztalatai alapján ^ vizsgálja meg, Baranyában — ahol jelenleg nem készítenek kályhákat — melyik téglagyár- l*ban van lehetőség kályha ké­szítésére. Erre annál is inkább Termelőszövetkezet alakult Az alkony már ránehe­zedett a falura, és a közeli he- **«• a kicsiny, eldugott községet, Aranyosgadányt. Az etetés, a mi- nál is. Különösen tetszett a Valamennyien tudják, íven szidásról van szó. akik kezdeményezői Ara- ember megöregszik, ő se szó- ra is vigyáznak, hogy ne akar- mi mindent találnák ki. Végül*] a termelőszö- ruljon kegyelemkenyérre, él- janak egyszerre akkorát mar- is a Búzakalásznál áll be a', vetkezet alakításának —, so- jen gondtalanul, békességben, kölni, hogy ne bírják el. --— házkörüli munka befejeződött. Ae többek névé- _ A daráló — javasolja Más napokon a vacsora követ- fífí nyugtalanítja ku- ben érdeklődik. Szilvási István — már be is kezik ilyenkor, most azonban . aztan _ Mondjuk, ha én beviszek indulhat. Én felajánlom a da­itt is, ott is nyílik a kiskapu, „rnbtú^i r m r?r egv U^t’ azt^'aeti .a rolómat, amíg a csoporté el s vállravetett kabátban egyre több gazda siet a tanácsháza nyezésük meghiúsuljon. Csak a ~ közös vagyon növelésére beszeljenek, ágáljanak eile- visszatartja a vételár 25 szá­felé. A tanácsház előtt csoportok­ba verődnek, beszélnek, tré­fálnak, nevetnek. Bent ég a villany, de még nem megy be mindenki. Leülnek lépcsőre, az itatóvályúra. Jó ez az esti hűvös levegő. nük, majd megmutatják, mire képesek. Úgy beszéltek, mintfM már kimondták volna az ala­kulást, mintha évek óta tagok lennének. Pedig az ,Amen”-t még nem mondták ki, bár szándékuk határozott. Csak ki­Valaki kiszól: jöjjenek be, csn közelebb akarnak kerülni hészül egy új rendelet, mely­emberek! Kezdjük a beszélge­tést, mert szalad az idő”. És az emberek mintha ezt várták volna, sorban helyet foglal­nak a padokon, székeken. Fá­radtak, de jókedvüek. Löfler Jánosné is itt van, pedig.: -. — Azt mondják, csak azok jöhetnek el, akik jelentkeztek. Én mégis eljöttem m Jelent­kezem most. — Nagyon jól tette — tré­fálnak vele. — Itt a belépési nyilatkozat, alá is írhatja ... a tsz-hez, jobban meg akarják ismerni a részleteket, szabályo kát, amelyek pillanatnyilag homályosak. Nőthling bácsit az koztatja: — Lehetne-e két tehenet tar tani a háztájiban? Nem lehet. Az alapszabály szigorúan előírja, hogy min­den tag tarthat odahaza egy tehenet, egy növendéket, egy­két kocát szaporulatával, öt juhot és korlátlan mennyiség­igaz is. Szép az, ha meré- javaslatok. Uj Aratás, Arany- *[ szükség van, mert gyors ütem­űket nyugdíjtörvény. Ha a paraszt- szén szövik a terveket, de ar- kalász, s ki tudná felsorolni, J1 ben készülnek az új lakások. C Utasítja a megyei ta- '*• nács kereskedelmi ósz- csend. Hát legyen Búzakalász. tályát: gondoskodjon arról, Bejön a jelölő bizottság és A hogy a vendéglátóipari és az Pordán Jenőné felolvassa a A élelmiszeripari egységek minél javasolt vezetőség névsorát : nagyobb választékú fehérárut Szilvási István, Tóth Lajos, rendeljenek a sütőipartól. Veér Géza és más gazdákat i1 f Olyan községekben, jelöltek. i1 ahol leállított sütőipari A ' * - kemence van, a tanácsoknak .ólZ UJ vese tőség azután 11 lehetőséget kell biztosítani ar- Szilvési Istvánt jelölte elnök <1 ra, hogy egy héten egyszer a nek, akit mindjárt körülfog- ''lakosság részére ster-kenyeret nak, szorongatják a kezét, gra-11 süthessenek. tulálnak. Ok is úgy érzik, hasz- _ utasítia a v h a me­nosságpa1 töltöttek ezt a féli 7. ” eTukcs mezőgaz™­ejs^akát, örülnek, nyugodiab-i & i asztályát vegye számba a vezetosegbev |éa az jpari ^tály részére ké- Majd később meglátják, ^ J szíteen kiltlutatásí arról) hog3 ______ _________ . tevé­kö zösen nevelnek középpa- kenységet folytat. rasztok, kisparasztok és nincs-J A kisiparosság és a kisipar telenek egyaránt. Nagy erő van A további fejlesztése érdekében zalékát... Azok hogyan já­rulnak hozzá a közös alaphoz, akik nem rendelkeznék állat­tal? nem készül.; í Mondják neki: nem olyan sürgős ez. Nem akarják mind­járt kihasználni Szilváéit, de ő csak ragaszkodik hozzá, hogy minél előbb induljon a daráló, Fontos kérdés, sajnos eddig amíg tart a darálást szezon... még megoldatlan. Erre vonat­kozólag a járási emberek is csak azt tudják mondani: most Minél előbb indul, annál több lesz a vámkereset, és annál hamarabb állíthatunk be hízó­sertéseket ... ben többek között ezt is tisz­tázták már. Van mód arra, hogy a nincstelenek is hozzá­járuljanak a Iközös vagyon nö- foalal- veíéséhez. Erről hamarosan ér- J ” tesül minden termelőszövet­kezet. Helyesel mindert. 5STÄTÄ VESET JJ-gJ STÄS S’ Kovács Lajos bácsi az építési lehetőségekről akar de határozatot nem hoznak ebben, mert nem is e kis meg­beszélés feladata, hogy jöven­dő gazdasági kérdésekkel fog­lalkozzon, amit a tagság egye­dül is képes megoldani. Vala­ki javasolja, hogy háromtagú jelölőbizottság menjen a szom­az ilyen összefogásban. LIPÓCZKI JÓZSEF hozott fenti határozatokat a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága egyhangúlag elfogadta. hallani, mert annak nincs ér- szed szobába és javasoljon öt- telme, hogy négy-öt helyen tagú vezetőséget. De most csak elneveti. Majd ben baromfit. A szövetkezet aláírja, hisz azért jött el, de látná kárát, ha többet enged- előbb körülnéz. Van itt több rlének. Ebben az évben még asszony, az már biztos, de nem lesz elegendő takarmá- ezek vajon aláírták-e már. — nyuk, főleg pillangós. Ha a Bizony, nem mindenki. Por- közös állattól viszik el azt a dán Jenőné is most szól, hogy keveset, megsínyli az állo- ő sem jelentkezett még az új mány, ha pedig a háztájinak tsz-be. Aztán itt van Pozsgai nem jut elegendő, akkor Icö- Lajos felesége. A férj már ki- vetkezik a méltatlankodás. töltötte a belépési nyilatko- így mondta el Orbán elv- egy sertésól, amelyet a zatot, de az asszony csak ma társ, a pécsi járási tanács me- tsz épített, ezt egy-két este határozta el régképpen, zőgazdasági osztályvezetője és alatt rendbe lehet hozni, hogy szövetkezeti tag lesz. a részvevők is így látták he- szükség van rá... Most — írd már alá — noszogat- lyesnek. Figyelemmel hallgat- nincs is annak értelme, hogy ftk egymást. — Hadd szidja- tők az osztályvezetőt ez álla- mindjárt palotákat építsünk fsak téged is! mi kedvezmények felsorolásá- az illatoknalk -.; f tartsák az állatokat. Fazekas Lajos már a tarlóhántás meg­szervezése felől, a munkát végző gépállomás díjazásáról kérdezősködik. Az építkezési kedvezménye­ket elmondják a járási embe­rek, de valaki azonnal közbe­szól: — Nálunk még nincsenek állatok. Nem lehetnek, mert UI-JU.WIV. ivasífl/ WHÍA,, IILLI r nincs még takarmányalap. Van ' Amíg ők elhagyják a gyű­lést, csend áll be. Aztán me­gint egymást Iköveti a kérdés, felelet, csak most már felsza­badultabban, jobb kedvvel. A hangzavart az osztályve­zető szakítja meg: — Ha már itt tartunk, ne­vezzük is meg a gyereket! — Mit javasolnak, ml legyen az régi nap ha meg — Uj Élet! — mondja egy idős bácsi. De ezt már túl sab­lonosnak találják az asszo­nyok. — Ingyen Uj Esztendő — javasolja Pozsgainé. *z se*» jó. Egymást érik a Olvasóink kívánságára kiadóhivatalunk könyvalakban is megje­lenteti Mészáros Ferenc: A mecseki „láthatatlanok” e. riportregényét, mintegy 100 oldalon, illusztrálva, előreláthatólag , esetleg 5,— Ft-os áron. Papírhiány miatt elsősorban előfizetőink, olvasóink igényeit kí­vánjuk kielégíteni, ezért kérjük Olvasóinkat, hogy ezen szelvény ki­vágásával és bélyeg nélkül postára adásával jelezze igényét. dunantüli napló LAPKIADÓ VÁLLALAT Név: t lakáscím: • i • i ■ • • • • • « i * i i Megrendelem Mészáros Ferenc: nők” című riportregényét. Ili* A mecseki „láthatatla megrendelő aláírása

Next

/
Thumbnails
Contents