Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-18 / 167. szám
tm. .TŰLITTS 18. NAP I O n r I párlmusika megjavítása 2 leiMsal! A mikor megjelent a párt- " nak a falusi politikai munka megjavításáról szóló határozata, a falun dolgozó kommunisták egyöntetűen vallották: szükség volt e határozatra. Sokoldalúan, mélyen elemzi a falu fejlődését, mai helyzetét és az ebből adódó tennivalókat. Ezek ugyancsak bonyolultak és sokrétűek, mert nem csupán egy vagy néhány kérdésre szűkülnek le, hanem a falu életének minden oldalára kiterjednek. A határozat különös jelentőségét és fontosságát pedig az adja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom erősítéséhez és fejlesztéséhez, a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget a falusi kommunistáknak. A határozat végrehajtását a párt minden fórumán megtárgyalták. Legutóbb a falusi alapszervezetek vezetőségei és taggyűlései tűzték napirendre. A taggyűlések — s ez elég általános — nem sikerültek megfelelően. A pártszervezetek — kevés kivétellel nem dolgozták fel pontosan e határozatot, s ebből következően nem értették meg a lényegét. S így a munkában, a mindennapi tevékenységben nincs is érdemleges hatása. Sumony, a sellyei járás egyik nagyobb községe. A taggyűlés előtt egy órával még a kis ujját sem mozdította meg a pártvezetőség. Üres kézzel állt a taggyűlés elé, mást már nem lehetett tenni, a határozatot felolvasták. Elképzelhető, hogy ezután mi történt. Elhangzott egy-két általános hozzászólás s utána mindenki ment a dolgára. Másutt is előfordult hasonló eset: egy-két szóval pontot tettek ennek a nagyon fontos határozat megtárgyalásának végére, meg sem próbáltak a helyi körülmények figyelembevételével kidolgozni a teendőket. Pedig ez a határozat a falusi politikai munkának csupán a vezérfonala. Ez azt jelenti, hogy a párt a helyzet tanulmányozása után minden pártszervezetre kötelezően megjelölte a cselekvés irányvonalát, de mindenütt helyileg kell kidolgozni, hogy a kommunisták mit akarnak tenni. Hiszen ahány község, annyi gond, probléma. Egyikben a kommunisták rendszeresen, pártmegblzatások alapján dolgoznak, másutt viszont csak a vezetőség; egyik pártszervezetben törődnek a tömegszervezetekkel, másutt nem és így tovább. Nyilvánvaló, hogy a konkrét, helyi körülmények alapján lehet csak munkához látni. A határozat különben figyelmeztet is erre. Ezért helyes a járási párt- bizottságoknak az a törekvése, hogy néhány héten belül ismét elővegyék a határozatot és annak szellemében részletes tervet készítsenek saját falujukban végzendő politikai munkáról. Csak egy ilyen terv megvalósítása eredményezheti a falusi politikai helyzet további lényeges javulását. E léggé általános tapasztalat az is, hogy a határozat megvitatásakor egyoldalúan a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre szűkítették le a vitát. Magyarteleken például kizárólag a baromfinevelő és a sertéstenyészet felállításáról beszéltek az embereit Igaz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom szilárdítása, fejlesztése ma a falusi politikai munka homlokterében áll. De az is igaz, hogy az erről szóló beszéd még nem sok vizet zavar. Minden politikai éi gazdasági tevékenység közvetve, vagy közvetlenül része a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének és erősítésének. Éppen ez igazolja azt, hogy a viták egyoldalúvá váltak, mert különállóan és csupán szervezeti kérdésnek tartották a fejlesztés ügyét. Félreértés ne essék: nem az a baj, hogy túl sok szó esett a termelőszövetkezetekről, hanem az, hogy a politikai munkától elkülönítve, más kérdések viszont háttérbe szorultak. A most kialakult helytelen elképzelést „a feje tetejéről a talpára kell állítani”. Vegyünk csak néhány példát! A sellyei községi pártszervezet hetek óta beszélget a szegényparasztokkal. Miért teszi ezt? A falu határa valamikor az uraság tulajdona volt, a zsellérek, summásoki Az óra mutatója a földosztáskor kaptak föl- (, háromnegyed hatot legszilárdabb támasza falun, amelyet az elmúlt években nagyon elhanyagoltunk. A pártszervezet most jóvá alkarja tenni a mulasztást, megismerni gondjait, véleményét, bevonni képviselőiket a falu társadalmi és politikai Képek az ünnepi nőgyűlésről délután pei. Asszonyok, akik érzik az dern világban, 3. A gyermek* mutat. det. Egy részük azóta belé- Bányászasszonyok, üzemi dol- pett a helyi termelőszövet-.igozó nők, háziasszonyok érkezeibe, más részük viszont (i keznek a KISZ és a Szalkszer- még egyénileg gazdálkodik ^vezetek Doktor Sándor Műve- néhány hold földjén. Ez a,i ődési Házának nagytermébe. szegényparaszti réteg a párti Kezükben virágokat szorongatnák s a pécsszabolcsi ifjúsági fúvószenekar pattogó indulók dallamaival fogadja őket. összefogás hatalmas jelentőségét és tudják, hogy a nők kezében óriási hatalom van s ezzel élni is akartjaik.’4 * Asszonyok hosszú sora indul meg az elnöki emelvény felé. Kezükben virágcsokor. Megható jelenet következik. Egyenként adják át dr. Ortu- tay Gyulánénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa főtitkárának. Valamennyien azt hangsúlyozzák, hogy Pécs város asszonyai, a nőmozgalom Felcsendül a Himnusz. Kiss Istvánná elvtársnő, a városi a J<uu e* ,»ulM ^tanács fnöjcnője megnyitja . életébe. Ezek a beszélgetések •« *Wf uőgyúlést. „Ahogy és a békernozgalom harcosai azután alkalmasak arra izmost végignézek a sorokon- eddig mindig ott voltak, ahol hogy megértessék velük rmndenútt Pécs repüket a falu szocialista át- yár0* nőmozgalmának aktív c <.7 o munkásait látom. Azokat, építésében, s hogy ez a leg-i sajátabb érdekük, mert csakJ ?.**£. ts™rvf’- szövetkezetben találják^’degük legjavát a dolgozó nép r igyenek, a beke megvédésének szentelik. Azok jöttek el ünnepi nőgyűlésünkre, akik a legnehezebb időben is felelősséget éreztek népünkért, családjukért, hazájukért és ezt megpecsételték áldozatos mun 'iájukkal. Az újfajta asszonyok, akik a bátorság, hősiesség és emberiesség mintakéhelyt kellett állni és a jövőben is mindig ott lesznek, ahol a béke megvédéséről van szó. a meg számításukat. Ha nem ma, akkor holnap mindnyájan szövetkezeti parasztok lesznek. Egy másik példa: gyakran mondogatjuk, hogy a szövetkezeti eszme, a szövetkezeti gazdálkodás előnyének népszerűsítése, egyenlő a tagok jövedelmének, életének ismertetésével, amely a legérthetőbben fejezi ki a különbséget. Nos, most a termény betakarítása idején két kézzel kapni kell az alkalmon és a szövetke-l* zeti emberek maguk mond-I ják el, bizonyítsák be a kö-t zös gazdálkodás fölényét, életképességét a kisparcel- lával szemben. A hallgatóság érdeklődéssel figyeli dr. Ortutay Gyuláné beszámolóját a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. bécsi kongresszusáról, amelyen 68 országból 400 asszony vett részt. Elmondja, hogy a kongresszuson három nagy kérdéssel foglalkoztak: 1. A béke kérdésével, 2. A nők helyzetével és jogaival a moneveléssel. Beszél a szülők felelősségéről gyermekeik jövő- jével, a béke megvédésével kapcsolatban. Ismerteti a nők szomorú helyzetét a kapitalista és gyarmati elnyomatás alatt lévő országokban. — A hallgatóság arcán látszik a megelégedettség, amikor arról szól, hogy nagyon sok tekintetben népi demokratikus államunk milyen nagy fölényben van más országokkal szemben. Véget ér a beszámoló. A hallgatóság felállva, percekig megtapsolja s a teremben egyöntetűen hangzik fel a nők ajkáról a fogadalom: — „Megvédjük a békét.1” Kiss Istvánná, a városi nő tanács elnöknője javaslatot tesz: „Az ünnepi nőgyűlésről köszöntsék forro szeretettel az Iraki Köztársaságot, mert ez újabb hatalmas eredmény a béke megvédése érdekében". Mindenki lelkesen csatlakozik a javaslathoz. PUSZTAI JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) lesztési terve. Érmek keretén zetének megvitatását, belül egy behangol ják a válla- lommal az ipari és Politikai J Sajnálatos azonban, hogy ér- lati és szövetkezeti ipar fej- csoport felügyeletével munka ez a javából, amely ,(deklődés hiánya miatt, egyes lesztési tervét. A járási fejvisszahat a termelőszövetke- (, klímákban a megfelelő után- lesztési tervek figyelembevé- zeti mozgalom fejlesztésénél. (, pótlás nincsen biztosítva.- Kü- telével, tudományos bizottsá- általános r önösen az építőipari szak- gok és szakértők bevonásával pártmunka Készül Baranya kisiparainak távlati fejlesztési terve ez év november 30-ig készül el a kisipar megyei fejlesztési terve. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a kisiparosság — munkáját és magatartását értékelve — túlnyomó többsége becsületes, a népét Ez alka- műszaki megbízott elnökhelyettesek tartsanak beszámolót 2 Utasítja a járási tanács- * elnököket, hogy az ipari előadók fluktuációját akadályozzák meg és olyan megbízható előadókat alkalmazzanak, akik abban a munkakörben végleg megmaradnak. O Utasítja a járási taná- csókát: hatóságuk területén sürgősen vizsgálják meg, hogy milyen szakmákban nincs biztosítva a kisiparos utánpótmegjavulása, tehát fákban (ács, kőműves, kály- minden ágának fejlesztése i*-1^» valamint a cipész szakközvetett módon gyümölcse-11 rnában mutatkozik hiány; zik. Ezért a termelőszövetke-1* A megyei tanács ipari osz- zetek közvetlen gazdasági tá- < * tálya a járási és városi taná- mogatásán túl a pártszerve-' * csők ipari és műszaki csoport- zeteknek a pártmunka esz-* iáinak segítségével feltérké- közeivel is támogatni kell a1] pezték a megye minden helyfalu szocialista átalakítását.*,ségét, hogy megállapítsák, hol, szerető ember, akikre népgaz- Ott értették meg a falusi*!milyen kisiparosra van szűk- daságunk célkitűzéseinek előpártmunkáról szóló határo- * , >ág. Megjelölték azokat a he- segítése, valamint a lakosság lás. A vizsgálat eredményének zatot, ahol a termelőszövet-], yeket is, ahol olyan túltelí- igényeinek kielégítése érdeké- megfelelően, kellő felvilágosító kezeti mozgalom fejlesztése ,tettség mutatkozik, hogy to- ben ma igen nagy szükség munkával hassanak oda, hogy szerves részének tekintik a ,vábbi ipar jogosítványok ki- van. Ezért, a kisiparosság ér- mind ezekben a szakmákban, politikai munkát és képesek , adása már nemkívánatos. Ez dekében, a következő fontos mind pedig a már kihalásnak minden, a legapróbb részle- biztosíték arra, hogy a jövő- határozatokat hozta: indult szakmákban is szerződ4 A ▼. b. utasítja a já- tessenek ipari tanulókat. I- rási tanácselnököket, A Utasítja a megyei tahogy az ipar helyzetét állan- **■ nács ipari osztályának dóan kísérjék figyelemmel és vezetőjét, menjen tapasztalatfélévenként legalább egyszer cserére Zalaegerszegre, ahol tét is a szocialista mezőgaz- i ben az ipar jogosítványok ki daság megteremtése szolgála- ,i adásánál ne fordulhassanak tába állítani. Ez ma a leg-A-ő a múltban elkövetett hi- fontosabb kommunista műn-,iákhoz hasonlóak. ka falun; 1 <> Egyébként most készül já- _ __ ______ _____=____a j Bo cz József résenként az ipar megyei fej- tűzzék napirendre az ipar hely- tanulmányozza a kályha kész! és tapasztalatai alapján ^ vizsgálja meg, Baranyában — ahol jelenleg nem készítenek kályhákat — melyik téglagyár- l*ban van lehetőség kályha készítésére. Erre annál is inkább Termelőszövetkezet alakult Az alkony már ránehezedett a falura, és a közeli he- **«• a kicsiny, eldugott községet, Aranyosgadányt. Az etetés, a mi- nál is. Különösen tetszett a Valamennyien tudják, íven szidásról van szó. akik kezdeményezői Ara- ember megöregszik, ő se szó- ra is vigyáznak, hogy ne akar- mi mindent találnák ki. Végül*] a termelőszö- ruljon kegyelemkenyérre, él- janak egyszerre akkorát mar- is a Búzakalásznál áll be a', vetkezet alakításának —, so- jen gondtalanul, békességben, kölni, hogy ne bírják el. --— házkörüli munka befejeződött. Ae többek névé- _ A daráló — javasolja Más napokon a vacsora követ- fífí nyugtalanítja ku- ben érdeklődik. Szilvási István — már be is kezik ilyenkor, most azonban . aztan _ Mondjuk, ha én beviszek indulhat. Én felajánlom a daitt is, ott is nyílik a kiskapu, „rnbtú^i r m r?r egv U^t’ azt^'aeti .a rolómat, amíg a csoporté el s vállravetett kabátban egyre több gazda siet a tanácsháza nyezésük meghiúsuljon. Csak a ~ közös vagyon növelésére beszeljenek, ágáljanak eile- visszatartja a vételár 25 száfelé. A tanácsház előtt csoportokba verődnek, beszélnek, tréfálnak, nevetnek. Bent ég a villany, de még nem megy be mindenki. Leülnek lépcsőre, az itatóvályúra. Jó ez az esti hűvös levegő. nük, majd megmutatják, mire képesek. Úgy beszéltek, mintfM már kimondták volna az alakulást, mintha évek óta tagok lennének. Pedig az ,Amen”-t még nem mondták ki, bár szándékuk határozott. Csak kiValaki kiszól: jöjjenek be, csn közelebb akarnak kerülni hészül egy új rendelet, melyemberek! Kezdjük a beszélgetést, mert szalad az idő”. És az emberek mintha ezt várták volna, sorban helyet foglalnak a padokon, székeken. Fáradtak, de jókedvüek. Löfler Jánosné is itt van, pedig.: -. — Azt mondják, csak azok jöhetnek el, akik jelentkeztek. Én mégis eljöttem m Jelentkezem most. — Nagyon jól tette — tréfálnak vele. — Itt a belépési nyilatkozat, alá is írhatja ... a tsz-hez, jobban meg akarják ismerni a részleteket, szabályo kát, amelyek pillanatnyilag homályosak. Nőthling bácsit az koztatja: — Lehetne-e két tehenet tar tani a háztájiban? Nem lehet. Az alapszabály szigorúan előírja, hogy minden tag tarthat odahaza egy tehenet, egy növendéket, egykét kocát szaporulatával, öt juhot és korlátlan mennyiségigaz is. Szép az, ha meré- javaslatok. Uj Aratás, Arany- *[ szükség van, mert gyors üteműket nyugdíjtörvény. Ha a paraszt- szén szövik a terveket, de ar- kalász, s ki tudná felsorolni, J1 ben készülnek az új lakások. C Utasítja a megyei ta- '*• nács kereskedelmi ósz- csend. Hát legyen Búzakalász. tályát: gondoskodjon arról, Bejön a jelölő bizottság és A hogy a vendéglátóipari és az Pordán Jenőné felolvassa a A élelmiszeripari egységek minél javasolt vezetőség névsorát : nagyobb választékú fehérárut Szilvási István, Tóth Lajos, rendeljenek a sütőipartól. Veér Géza és más gazdákat i1 f Olyan községekben, jelöltek. i1 ahol leállított sütőipari A ' * - kemence van, a tanácsoknak .ólZ UJ vese tőség azután 11 lehetőséget kell biztosítani ar- Szilvési Istvánt jelölte elnök <1 ra, hogy egy héten egyszer a nek, akit mindjárt körülfog- ''lakosság részére ster-kenyeret nak, szorongatják a kezét, gra-11 süthessenek. tulálnak. Ok is úgy érzik, hasz- _ utasítia a v h a menosságpa1 töltöttek ezt a féli 7. ” eTukcs mezőgaz™ejs^akát, örülnek, nyugodiab-i & i asztályát vegye számba a vezetosegbev |éa az jpari ^tály részére ké- Majd később meglátják, ^ J szíteen kiltlutatásí arról) hog3 ______ _________ . tevékö zösen nevelnek középpa- kenységet folytat. rasztok, kisparasztok és nincs-J A kisiparosság és a kisipar telenek egyaránt. Nagy erő van A további fejlesztése érdekében zalékát... Azok hogyan járulnak hozzá a közös alaphoz, akik nem rendelkeznék állattal? nem készül.; í Mondják neki: nem olyan sürgős ez. Nem akarják mindjárt kihasználni Szilváéit, de ő csak ragaszkodik hozzá, hogy minél előbb induljon a daráló, Fontos kérdés, sajnos eddig amíg tart a darálást szezon... még megoldatlan. Erre vonatkozólag a járási emberek is csak azt tudják mondani: most Minél előbb indul, annál több lesz a vámkereset, és annál hamarabb állíthatunk be hízósertéseket ... ben többek között ezt is tisztázták már. Van mód arra, hogy a nincstelenek is hozzájáruljanak a Iközös vagyon nö- foalal- veíéséhez. Erről hamarosan ér- J ” tesül minden termelőszövetkezet. Helyesel mindert. 5STÄTÄ VESET JJ-gJ STÄS S’ Kovács Lajos bácsi az építési lehetőségekről akar de határozatot nem hoznak ebben, mert nem is e kis megbeszélés feladata, hogy jövendő gazdasági kérdésekkel foglalkozzon, amit a tagság egyedül is képes megoldani. Valaki javasolja, hogy háromtagú jelölőbizottság menjen a szomaz ilyen összefogásban. LIPÓCZKI JÓZSEF hozott fenti határozatokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyhangúlag elfogadta. hallani, mert annak nincs ér- szed szobába és javasoljon öt- telme, hogy négy-öt helyen tagú vezetőséget. De most csak elneveti. Majd ben baromfit. A szövetkezet aláírja, hisz azért jött el, de látná kárát, ha többet enged- előbb körülnéz. Van itt több rlének. Ebben az évben még asszony, az már biztos, de nem lesz elegendő takarmá- ezek vajon aláírták-e már. — nyuk, főleg pillangós. Ha a Bizony, nem mindenki. Por- közös állattól viszik el azt a dán Jenőné is most szól, hogy keveset, megsínyli az állo- ő sem jelentkezett még az új mány, ha pedig a háztájinak tsz-be. Aztán itt van Pozsgai nem jut elegendő, akkor Icö- Lajos felesége. A férj már ki- vetkezik a méltatlankodás. töltötte a belépési nyilatko- így mondta el Orbán elv- egy sertésól, amelyet a zatot, de az asszony csak ma társ, a pécsi járási tanács me- tsz épített, ezt egy-két este határozta el régképpen, zőgazdasági osztályvezetője és alatt rendbe lehet hozni, hogy szövetkezeti tag lesz. a részvevők is így látták he- szükség van rá... Most — írd már alá — noszogat- lyesnek. Figyelemmel hallgat- nincs is annak értelme, hogy ftk egymást. — Hadd szidja- tők az osztályvezetőt ez álla- mindjárt palotákat építsünk fsak téged is! mi kedvezmények felsorolásá- az illatoknalk -.; f tartsák az állatokat. Fazekas Lajos már a tarlóhántás megszervezése felől, a munkát végző gépállomás díjazásáról kérdezősködik. Az építkezési kedvezményeket elmondják a járási emberek, de valaki azonnal közbeszól: — Nálunk még nincsenek állatok. Nem lehetnek, mert UI-JU.WIV. ivasífl/ WHÍA,, IILLI r nincs még takarmányalap. Van ' Amíg ők elhagyják a gyűlést, csend áll be. Aztán megint egymást Iköveti a kérdés, felelet, csak most már felszabadultabban, jobb kedvvel. A hangzavart az osztályvezető szakítja meg: — Ha már itt tartunk, nevezzük is meg a gyereket! — Mit javasolnak, ml legyen az régi nap ha meg — Uj Élet! — mondja egy idős bácsi. De ezt már túl sablonosnak találják az asszonyok. — Ingyen Uj Esztendő — javasolja Pozsgainé. *z se*» jó. Egymást érik a Olvasóink kívánságára kiadóhivatalunk könyvalakban is megjelenteti Mészáros Ferenc: A mecseki „láthatatlanok” e. riportregényét, mintegy 100 oldalon, illusztrálva, előreláthatólag , esetleg 5,— Ft-os áron. Papírhiány miatt elsősorban előfizetőink, olvasóink igényeit kívánjuk kielégíteni, ezért kérjük Olvasóinkat, hogy ezen szelvény kivágásával és bélyeg nélkül postára adásával jelezze igényét. dunantüli napló LAPKIADÓ VÁLLALAT Név: t lakáscím: • i • i ■ • • • • • « i * i i Megrendelem Mészáros Ferenc: nők” című riportregényét. Ili* A mecseki „láthatatla megrendelő aláírása