Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

4 NAPLÓ 1958. JÚLIUS & Külföldi hírek PÁRIZS Lap jelentések szerint az amerikaiak tanfolyamokat in­dítanak Párizsban távirányítá­sú lövedékek szakembereinek kiképzésére. E tanfolyamokon a NATO-tagállamok mintegy 150 mérnöke vesz részt. AINAB Kedden újból heves harcok lángoltak fel az észak-libanoni Tripoliban. A kormánycsapa­tok tiizénsége hosszabb időn át lőtte a város fallal elkerített muzulmán negyedében elbari- kádozott felkelőket. Pillanat­nyilag nem tudni még, hogy a harcok átterjedtek-e a kikötő vidékére iS; NICOSIA Sir Hugh Foot ciprusi angol kormányzó kedden engedélyt adott a moziknak, kávéházak­nak, kabaréknak és más nyil­vános szórakozóhelyeknek, hogy ismét megnyissák kapui­kat. Ez a rendelkezés nyomon követte a kijárási tilalom meg­szüntetését a sziget legtöbb városában és községében. MOSZKVA A keddi moszkvai lapok kö­zölték a Szovjetunió Minisz­tertanácsának rendeletét a kö­telező termékbeadás, valamint a gép- és traktorállomások ter­mészetbeni munkadíjának megszüntetéséről. A Minisz­tertanács ezt a rendeletet az SZKP Központi Bizottsága jú­niusi ülésének határozata alap­ján bocsátotta ki; TUNISZ Tuniszban kedden letartóz­tattak 10 politikust, akik tag­jai voltak azoknak a kormá­nyoknak, amelyek még Tuné­zia francia protektorátus! stá­tusában állottak az ország élén. BELGRAD Szovjet katonai küldöttség érkezett Belgrádba a szutjesz- kai harcok 15. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnepsé­gekre. A küldöttség az ünnepsége­ken a második világháború idején a jugoszláv népfelsza­badító hadsereg főparancsnok­sága mellett működött szovjet katonai misszió képviseletében lesz jelen. NEW YORK A New York Times jelenté­se szerint az amerikai kong­resszus atomenergia-kérdések­kel foglalkozó egyesített bl- zotsága jóváhagyta a hadügy­minisztérium tervét, amelynek értelmében fokozzák a kato­nai célokra felhasználható ha­sítható anyagok előállítását. A terv értelmében az Egye­sült Államokban újabb, külön a fenti célokat szolgáló atom­reaktort építenek. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kilencedik iiésszaka Bukarest (MTI) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1958. június 26. és 30. között tairtotta meg Bukarestben ki­lencedik ülésszakát. Az ülésszak munkálataiban részt vettek a KGST-tagálla- mók küldöttségei. A küldöttsé­gek vezetői voltak: S. Koleka, az Albán Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, R. Hrisztozov, a Bolgár Népköztársaság Állami Tervbizottságának elnöke, J. Dolanszky, a Csehszlovák Köz­társaság kormányának első alelnöke, P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Apró Antal, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, Alexandra Birladea­nu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, B. Leuschner, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának alel­nöke, J. F, Kuzmin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsának alelnöke. A KGST tagállamok kom­munista- és munkáspártjai képviselőinek folyó év májusá­ban megtartott moszkvai érte­kezletén hozott határozatnak megfelelően a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás kö­vetkezetes alkalmazása alap­ján megvizsgálták, hogy mi­lyen gyakorlati intézkedésekre van szükség a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­désének további elmélyítése érdekében. Az ülésszakon különleges fi­De Gaulle Algírba érkezett Algír (MTI): Az AFP gyors­hírben jelenti: De Gaulle tábornok, francia kormányfő kedden délelőtt megérkezett az algériai Cons­tantine repülőterére; De Gaulle tábornok algériai útja során a helyszínen kíván meggyőződni, szükségesek-e későbbi erősítések. Mint isme­retes, az algériai gyarmatosító körök, csakúgy, mint az algé­riai francia hadsereg egyes ve­zetői, újabb erősítések Algé­riába küldését sürgetik. Hírek szerint, az eddig is közel fél­milliós francia hadsereget to­vábbi százezer fővel növelnék. De Gaulle tábornok a fran-1 cia sajtó egyes közlései sze-j rint „mintegy 15—20 milliárd frankkal zsebében’* utazott Al­gériába. Ez az összeg a rendkí­vül elhanyagolt iskolaügy, va­lamint a lakásépítés céljait szolgálná. Az algériai európai gyarma­tosító körök, a szélső jobbol­dali gyarmatosító körök, az úgynevezett „hazafias szerve­zetek*’ berkeiben továbbra is mozgolódás észlelhető. A had­sereg, főleg pedig az ejtőer­nyősök tábornokai is titkolják, hogy De Gaulle algériai tartóz­kodását helyzetük megszilárdí­tására kívánják felhasználni. gyeimet fordítottak arra, hogy minden eszközzel fejlesszék a népgazdaság nyersanyagterme­lő ágait és az energia-terme­lést. A KGST különböző tag­államai, valamint az egész szo­cialista tábor gazdasági életé­nek továbbfejlesztése és iparo­sítása végett nagy figyelmet szenteltek a szocialista orszá­gok közötti szakosítás és együtműködéí elmélyítésének, valamiint ezen országok termé­szeti és gazdasági erőforrásai minél ésszerűbb kihasználásá­nak. Az ülésszakon megvizsgál­ták a szocialista országok tech­nikai-tudományos együttmű­ködése fejlesztésének és to­vábbi elmélyítésének kérdé­seit. Elhatározták, hogy kiszé­lesítik a KGST-tagállamok tu­dományos és tervezési kutató­szervezeteinek együttműködé- ’sét. Eszmecserét folytattak a szocialista országok és a tőkés országok kereskedelmének to­vábbi fejlesztéséről a jelenlegi időszakban, figyelembe véve a kapitalista országok gazdasági válságának kibontakozását. A tanács ülésszakán elhatá­rozták, hogy létrehozzák a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának néhány új szervét. Megalakították a KGST gaz­dasági bizottságát, amelynek az a feladata, hogy a tagálla­mok tervezési tudományos munkásaival és szakemberei­vel együttműködésiben a nem­zetközi munkamegosztás el­veiből fakadó néhány gazda- j sági kérdéssel foglalkozzék. Szabó cZitaán szobrászművész kiállítása A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt közös rendezé­sében a „Magyar bányászat fejlődése“ címmel kiállítás nyílt a Hazafias Népfront szék- házában, (Janus Pannonius u. 11.). A kiállítás id. Szabó István szobrászművész alko­tásait mutatja be. A Nógrád megyei Benczur- falván dolgozik évek óta fá­radhatatlanul id. Szabó István. A nógrádi hegyek, a Mátra és a Cserhát erdeiből idehoz­zák a legszebb, legvastagabb, szobrászvésője számára legkí­vánatosabb tölgyfarönköket és ezekből id. Szabó István, sorra faragja a bányászfigu­rákat, csoportokat, mozgalmas bányászjelenteket, dombormű- veket. Népművész, a szó leg- megtdsztelőbb értelmében. A magyar bányászok, elsősorban a nógrádi bányászok művésze. Bányászfaluból, bányászcsalád ból származik. Munkás volt, 30 éves koráig kerékgyártó, de a keze alá kerülő fa el­lang lián lol kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a vietnami és a ma­gyar nép baráti kapcsolatai­nak' fejlesztése terén kifejtett munkássága elismeréséül Hoang Van Lói elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy­követsége volt ideiglenes ügy­vivőjének a Magyar Népköz- társaság zászlórendje II. fo­kozata kitüntetést adomá­nyozta. Alaszka az Egyesült Államok tagállama lesz Washington (MTI): 'AzEgye­sült Államok szenátusa hír­ügynökségi jelentések szerint hétfőn este megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely sze­rint Alaszka territórium az Egyesült Államok 49. tagálla­ma lesz. Alaszka területét a washingtoni kormány 1867- ben 7,200 000 dollárért vásárol-: ta meg a cári Oroszországtól. Ha Eisenhower elnök aláírja és Alaszka körülbelül 220 000 lakosa népszavazással elfogad­ja a törvényt, akkor jövőre el­foglalhatja helyét a kongresz- szusban két alaszkai szenátor és egy alaszkai képviselő. Megnyílt Cíenfben a kelet—nyugati atomssakértői értekesiet (Folytatás az 1. oldalról) : folytatása a most élő emberi­• ség és az eljövendő nemzedé- : kék egészségére.“ Fjodorov professzor még : ezeket mondotta: „Korábban jellemző volt a : tudósokra, hogy bizonyos mér- j fékig tartózkodó magatartást i tanúsítottak és távol tartották : magukat a társadalom létfon- : tosságú problémáitól. Ma azon- ; ban valamennyi ország tr.dó- ■sait mind nagyobb aggodalom hatja át, mindinkább átjárja : őket a felelősség érzése amiatt, : ahogyan tudományos munkás­• ságuk eredményeit a gyakor- í latban felhasználják — azaz, hogy a legújabb tudományos és technikai eredményeket a népek javára, vagy kárára használják-e fel. Biztosak vagyunk benne, hogy az emberiség iránt ér­zett felelősség segíteni fog bennünket, valamint amerikai, angol, francia és kanadai kol­legáinkat, hogy megtaláljuk a közös nyelvet az előttünk álló cél eléréséhez“ — fejezte be Fjodorov. Az értekezlet megnyitó ülé­sének nyilvános része Fjodo­rov professzor felszólalásával végétért. Ezután rövid szünetet tartot­tak, majd megkezdték a szak­értők első zárt ülését Ezen az ülésen James Fisk amerikai tudós elnökölt. Mint jelentették, a szerdai ülésen Fjodorov professzor el­nököl és azután a nyugati kül­döttség vezetőjével felváltva látja el az elnöki tisztet mind­addig, amíg az értekezlet tart, A keleti és nyugati küldött­ség vezetője kedden délelőtt félórás megbeszélésen foglal­kozott az ügyrendi kedésekkel és ebből az alkalomból meg­állapodtak, hogy naponta GMT 9.00 órakor kezdik az üléseket. Később szerzett értesülések szerint Szemjomov professzor még nem érkezett meg Brtisz- szeliből és helyét I. J. Tamm professzor foglalta el. árulta neki titkát, hogy nem­csak kerékagyat, küllőt lehet belőle faragni, hanem embert is. Élete céljául azt tűzte ki, hogy fába faragja a magyar bányászat történetét. A kiállításon bemutatott anyag bizonyítja, — ez sike­rült is. Megdöbbentő a régi bányászat nyomora, embert, állatot nem kímélő módszerei, kezdetlegessége. Minden ina megfeszül a bányásznak, amíg felszínre tolja, vonszolja a fá­ból készült, vaspántokkal meg erősített csillét. Vagy a „Vizes munkahely“ című kompozíciója, amikor a fakasztott vizet vödrökben hordták ki. Vagy a „Leszállí­tás“, a „Tengelyen való szál­lítás“ című művei. Nagyszerűen ábrázolja a ma bányászát is. A fiatal bá­nyászfiú alakja első látásra megfogja' a nézőt. Arca, test­tartása magabiztosságot, ko­molyságot fejez ki. A „Fejtő­kalapácsos vájár*’ ugyancsak; S sorolhatnánk még a kompo­zíciókat, amelyek között nagy erővel hatnak azok, amelyek a bányászok küzdelmeit ábrázol­ják. A „Bérkövetelés 1907-ben“1 című óriási domborművé kife­jezi azt a' mérhetetlen erőt, amely ' az elkeseredésből, a jobb és szebb élet iránti vágy­ból fakad. Bármerre fordult a bérkövetelő bányász, csendőr­szuronnyal találta magát szem­be. Előtérben áll a művész édesapja, szemben a csendőr­rel és a bányatulajdonossal —• elhajította bányászlámpáját, sapkáját, mellén széthúzza az inget. Mögötte állnak társai, akiknek arcán látszik: ez a mi emberünk, nem engedjük! Néhány alkotásán oldalt vagy lent még látszik a tölgy­fa kérge, mintha a művésznek nem is lenne fontos azt eltá­volítani, — olyannyira leköti munkájában a téma, a mű mondanivalója; Húsz év munkáját láthatjuk a kiállításon. És láthatjuk azt, hogy a 20 év alatt a művész életfelfogása nem változott, töretlenül halad azon az úton, amelyen elindult, — az igazi, valóságos, küzdelmekkel teli — majd a felszabadulás után könnyebbé vált bányászat em­bereinek, a bányászok életé­nek, munkájának ábrázolásá** ban. Hogy mit lehet alkotni a fá- ból, mit tud teremteni a mű­vész, az ember azért, hogy a másik embert gyönyörködtes­se, elgondolkoztassa, megmu­tatja ez a kiállítás. Mindannyian szeretjük, Jó • barátunknak is nevezzük a könyvet, mégis anánylag keve­sen vannak, kik a könyvet, mint a tudás vagy szellemi szépségek anyagi hordozóját ismernék. Az átlagolvasó kezé­be veszi a könyvet, megnézi címlapját, majd elkezdi olvas­ni az író mondanivalóját. Va­lóban, a könyvben ez a lényeg, az író mondanivalója, azonban a könyv annak, aki szereti, ezen kívül és felül is még sok mindent elárul, ha ismerik „nyelvét”. Nos, az a szándé­kunk, hogy megismertessük a könyvet szerető olvasót né­hány olyan fogalommal, ame­lyeket ha tud, még jobban sze­reti, még jobban megbecsüli igaz jó barátját, a könyvet. Vegyünk kezünkbe egy köny­vet a könyvhét gazdag termé­séből. A könyv testét többnyi­re tarka-színesen nyomott pa­pírlap borítja, melyet védőbo- ritéfcnak, vagy fwfrának nevez­nek. Ez csak újabban járuléka és nem tartozéka a könyvnek, mint neve is mondja, az igazi könyvtest szennyeződéstől va­ló megvédését szolgálja* Ré­gebben vagy semmit, vagy csak reklám szöveget nyomtak rá, napjainkban azonban ma­gas művészi színvonalú grafi­kai megoldások hordozója. Két rövidebb részét, melyek az el­ső és hátsó könyvtáblára haj­lanak, fülnek nevezzük, ezen többnyire a könyv vagy más kiadványok tartalmi ismerte­tését találjuk. Vegyük le a védőborítékot és folytassuk ismerkedésünket már az igazi könjrwrf. A Qé Immtwik, a köuyn könyvtestet előü-hárul kemé­nyebb lap fedi, melyet táblá­nak nevezünk. E táblák nyers anyagát a táblaborító takarja. Többnyire a könyv tartalmá­val, jellegével összhangban lé­vő ábrázolat, nyomat van raj­ta, színe is harmonikus az egész könyvvel. A hátsó tábla- borítón találjuk a könyv árát. A könyv első és hátsó tábláját a vászonnal borított gerinc fogja össze. A gerinc borításá­hoz a könyvvel összhangban lévő színű és minőségű vász­nat használnak. Ha elég szé­les a gerinc, úgy festék, vagy arany fólió-nyomással feltün­tetik rajta a könyv szerzőjének nevét, a könyv címét, esetleg egyéb díszítéseket. A gerinc kiképzése szerint lehet göm­bölyített, vagy lapos. A gerinc és a tábla kötési módja sze­rint határozzuk meg a könyve­ket a következőképpen. Ha csak a gerinc van vászonnal borítva, akkor félvászon köté­sű, viszont ha a’ gerinc is és a táblák is vászon borításúak, akkor egészvászon kötésű könyvről beszélünk. Ugyanez az elnevezési mód használatos a bőr kötés esetében Is, s így emlegetünk fél-, vagy egészbőr kötést. Könyvünk kötését vizsgálgatva, szemünkbe tű­nik a gerinc részen, alul és fe­lül, a könyvtesthez tapadóan egy kis színes textil csík, me­lyet kapitálisnak, magyarul vromszegélynek nevezünk; A kapitálisnak nincs semmi kü­lönös szerepe a könyv kötésé­ben, csupán díszítési célt szol­gál, színének szintén össz­hangban kell lennie a könyv egészével. Most pedig tegyük magunk elé kívülről megvizsgált köny­vünket, nyissuk fel tábláját, lássuk, mit találunk belül. A tábla belső oldalára fehér, vagy esetleg diszkrét mintá­zattal nyomott lap van ragaszt­va, méghozzá úgy, hogy egy szabadon álló lappal folytató­dik, ezt nevezzük előzéknek. Az előzék ugyanilyen formá­ban ismétlődik a hátsó táblá­nál is. Amikor ellapozzuk, egy olyan lap tűnik elénk, melyen a könyv apróbetűs címét talál­juk, e lap hátoldala általában üres. Ezt a lapot szenny-cím­lapnak nevezik, onnan eredő­en, hogy igazi hivatása a tény­leges címlap megvédése a szennyeződéstől. A következő lapon a címoldalt találjuk. A címoldal tartalmazza a szerző nevét, a könyv címét, a kiadó megnevezését, esetleg a kiadás helyét és évét. A címoldal per- sóján, vagyis hátoldalán lát­hatjuk legtöbbnyire (egyes könyvekben a kötet végén) a kolofon oldalt. Kolofon — gö­rög szó, kb. befejezést jelent és könyvészeti használata on­nan ered, hogy régi kéziratok­ban, ősnyomtatványokban, a kolofonban tüntették fel a szerzőre, a könyv kiadására és nyomására vonatkozó adatokat. Nos, ezt a szerepét napjaink­ban felújították és ebben az értelemben használják. Itt ta­láljuk a könyv fordítójának, esetleg szerkesztőjének nevét, ha fordítás, az eredeti kiadás címét. A lap alsó részén a ki­adóra és nyomdára vonatkozó adatokat olvashatjuk apróbb betűkkel. E két adatanyag kö­zött gyakran láthatunk egy kis körbe zárt c-betűt, majd utána a szerző nevét. Ez a kis betű­jel az angol copyright szó jel­zése, mely azt juttatja kifeje­zésre, hogy a kiadványt a szer­zői jog védi, tehát az ott meg­nevezett személy (szerző), en­gedélye nélkül a könyv tartal­mát semmilyen formában nem szabad felhasználni (pl. fordí­tani, színpadra, filmre írni, stb.). Előfordul, hogy ezen negye­dik oldal után isimét egy szenny címlapot találunk, ahol vagy a könyv nagyobb részének cí­me, vagy ajánlás, esetleg mot­tó, jelige olvasható. A követ­kező oldal ekkor is üres és csak az ezt követő oldalon kezdő­dik a tényleges szöveg. Azt a területet, amelyet a szedés a könyv oldalán elfoglal, sze­déstükörnek nevezzük. Az ol­dalszám, pagina rendszerint alul van, fent többnyire csak akkor, ha élőfej van. Előfej azt jelenti, hogy az oldal élén fel­tüntetésre kerül változóan vagy a fejezetcím, vagy annak az oldalnak rövid tartalmi megjelölése, ahol van. — Ha könyvünkben tovább lapozunk, a 17., 33., 49., stb. oldalakon, tehát tizenhat oldalanként, az oldal alján apró betűkkel 2, 3, 4. stb. számot és a, könyv rö­vid címét találjuk. Ugyanígy a 19., 35., 51. oldalakon csak a 2, 3, 4, stb. számot csillaggal találjuk. Ez nem más, mint a könyvívek megjelölése és a könyvkötészet munkájának megkönnyítését szolgálja. Egyes, különösen művészi igényű könyveknél megkíván­ják a regiszter tördelést. Ez azt jelenti, hogy minden olda­lon, de különösen a páratlan- páros oldalakon azonos számú sor van. Jelentősége különösen ún. transzparens, áttetsző pa­píroknál fokozott, hogy két, egymáson lévő oldal fedje egy­mást. Könyvünkben ábrák, képek is lehetnek. Amennyiben egy­szerű vonalas ábráink vannak, úgy azok fototipiák, vonalas klisék, ha pedig fényképek, akkor azok autotípíák, más­képp raszteres, vagy rácsos klisék. Említettük, hogy gyakran a könyv végén találjuk a kolo­font. Ennek úgyszólván min­den része önmagából érthető. Az itt található Á/5 ív megje­lölés magyarázatával külön is­mertetésben foglalkozunk. A gyakran olvasható szabvány megjelölés egyike a könyvek szedésének, nyomd ás zati kivi­telezésének, a másik pedig a könyvek kötésének szabvány megjelölése. Ezek után olvas­hatjuk az impresszumot, mely a könyvet készítő nyomda megnevezését, munkaszámát és a nyomda felelős vezetőjé­nek nevét tartalmazza. Nem szóltunk még a köny­vek alakjáról, amely, mint ta­pasztalhatjuk, elég sok féle le­het. Ezt a szabványosított pa­píralakok lehetőségei határoz­zák meg. Ennek részletes is­mertetésébe most nem bocsát­kozhatunk, csupán annyit em­líthetünk meg, hogy általában A, B, s FR megjelölésű papír­alakok léteznek. A forgalom­ban lévő könyvek legnagyobb része A/5, B/5, illetve FR/5 jel­zésű. Vizsgálódásunk befejezése­ként ejtsünk még néhány szót a könyvekhez felhasznált pa­pírról. A papírokat minőség szempontjából két fő megjelö­léssel látják el: lehet famen­tes és félfamentes papír. Az előbbi fehérebb, míg az utóbbi kevésbé. A papírok egyéb el­nevezései már csak az egyes papírfajták tüzetesebb megje­lölésére vonatkoznak. Az elmondottakkal áttekin­tettük egy könyv jellemző sa­játosságait, megismerkedtünk egy sereg olyan fogalommal, amelyekre a jövőben, mint a könyv igazi barátai, fokozot­tabban ügyelünk, s ezeken, mint — nem jelentéktelen — külsőségeken keresztül is még jobban megszeretjük a köny­vet; BORSY KÁROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents