Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-15 / 164. szám
V»LÄG PROLETÁRJAI EGYESÜ1 JETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1958. JÜLIUS 15. Mai számunkban: Kom'ói Bányász—Salgótarjáni Bányász 4:0 (3:0) Szombathelyi Haladás—Pécsi Dózsa 5:0 (2:0) Ünnepségek Franciaországban Tovább élesődik a helyset Cipruson I tudás hatalom Amikor már majd mindenki letette a voksot, egy szemüveges, középkorú elvtárs kért szót. Ezeket mondta: „Egy-két párttag nálunk is visszahúzódik, ha politikai és más természetű dolgokról kell beszélgetni az emberekkel. Én úgy látom, azért, mert kevés az ismeretük, gyenge a képzettségük...” Elgondolkoztató szavak, mindnyájan egyetértőén bólogattak rá. Az élet ezernyi példát szolgáltat ilyenre és másra is. A diáik, ha délutánját tanulás helyett játékkal töltötte el, másnap legszívesebben a pad alá bújna a tanár tekintete elől, esetleg feleltetéskor úgy tesz, mint Bodóné, amikor a bor árát kérték tőle, — másról beszél. Láttuk már néhányszor szemináriumon, amikor a kérdés elhangzása után mindenki sietve ceruza után nyúlt, mert ugye a kérdést előbb ki kell dolgozni.., Egyszer-kétszer már mindenkivel megtörtént, hogy „kilógott” a társaságból, olyan témáról folyt a beszélgetés, amelyhez alig konyí- tott. S a kellemetlen érzéstől csak az észrevétlen távozás szabadította meg. Az ismeretek, a tudás híján bizonytalan az ember. Elveszti maga alól a talajt, olyannyira, hogy visszahúzódik, bátortalan, elkerüli még a megszokott társaságot, az ismerősöket is. Nem haragból, egyszerűen attól tartva, netán olyan kérdést tesz fel neki valaki, amelyre nem tudna jól válaszolni, nem is szólva arról, hogy esetleg halvány sejtelme sincs a szóbanforgó témáról. Egykét ember talán már meg is „égett”: rajtakapták tudatlanságán. Keserűség önti el, még egyszer nem akar így járni. Inkább hallgat. Viszont a lépést tartani kell. Hiszen a mai világ sodrólendületű, mindennap változó, új és új kérdéseket, problémákat vet fel, amelyek először talán érthetetlennek is tűnnek. És mondjuk meg: éppen a párttagoknak kell érthetővé tenniük. Úgyis, hogy a megoldás mikéntjét keresik meg és úgyis, hogy megmagyarázzanak minden érthetetlent, ismeretlent. Abból kiindulva, hogy ők nemcsak magukért felelnek, felelősséget vállalnak, mégpedig önként, szabad elhatározásukból másokért is, az egész társadalomért. Sok millió hazánkban a felnőtt, a gondolkodó, a haza ügye iránt érdeklődő ember. Többségük egyetért a szocializmus építésével, a párt politikájával. De nem mindenki ért mindent. Nem mindenki érti, miért szorgalmazza a párt a mezőgazdaság szocialista átszervezését, nem mindenki érti a proletánnemzetköziség lényegét, nem mindenki érti meg a világpolitika különböző eseményeinek összefüggéseit. Naponta százezrek formálnak véleményt, bírálnak, vagy helyeselnek, kérdeznek, vagy megállapítanak az élet egy-egy jelensége, egy-egy intézkedés alapján. A kommunisták dolga, hogy mindenütt ott legyenek, ahol az emberekben kétely támad, ahol az emberek ajkára kérdés tolul. Nekik kell mindenre türelmesen, higgadtan és helyesen választ adniok. Tehát hallgatni nem lehet. Nem szabad. A nehézségeken, ha nem is könnyen, lehet segíteni. Az igaz, először mindenkinek önmagán. A mai élet dolgairól, problémáiról annyiféleképpen tudomást lehet szerezni! Csak egyet-kettőt: könyvek, folyóiratok, lapok, rádió, színház, mozi és a különböző előadások. Milyen kevesen olvasnak például újságot! Ismerünk pártszervezetet, ahol a tagság egészen elenyésző százaléka olvassa a párt lapját. Aztán másként is, úgymondva „felülről”: jó tájékoztatással. Mert ha a válaszadás a kommunistáké, akkor először ők tudjanak az új intézkedésekről, határoza- . tokról és az elgondolásokról. Egyszer-máskor alsóbb szinten megfeledkeznek erről, előbb hallják meg a pár- tonkívüliek. Ebből aztán gyakran fonák helyzet kerekedik: a párttagoktól előttük ismeretlen dolgokról érdeklődnek. S még egy, a legfontosabb, az alap a többihez is, ez pedig a marxizmus—leninizmus tanulása. Rendszeresen és elmélyülten mert enélkül nincs helyes válasz, termékeny beszélgetés. Az alapszervezetekben hamarosan sor kerül az új oktatási év előkészítésére, hasznos lesz minél több agitátort képzettségének megfelelő oktatási formába javasolni. A tudás — hatalom. Biztonságot, erőt, kedvet ad a munkához. Úgy is gyümölcsözik, hogy birtokosához mindenkor bizalommal fordulnak az emberek, tőle sosem távoznak üres kézzel. Mindezek a pártmunka lényeges feltételei. Az iraki hadsereg megdöntötte Fejszal király rendszerét Kikiáltották az Iraki Köztársaságot Megalakult as új kormány, felmondták a bagdadi paktumot Damaszkusz (AP): Az AP a bagdadi rádió hétfői közlésére hivatkozva jelenti, hogy az iraki hadsereg megdöntötte a 23 éves Fejszal király és Nuri Szaid rendszerét és kikiáltotta az Iraki Köztársaságot. A rádióközlemény szerint háromtagú „szuverén tanácsot“ és 14 tagú kormányt hozták létre, amelynek vezetője Abdel Karim Kasszem dandártábornok. Eszerint az országot az országos népszavazás megtartásáig a szuverén tanács és a kormány fogja kormányozni. Mind a tanácsnak, mind a kormánynak katonai és polgári tagjai is vannak. A hadsereg kiáltványa a nép támogatását kéri és biztosítja a külföldieket, hogy életük és vagyonuk nincs veszélyben. Az új kormányzat július 14-ét nemzeti ünneppé nyilvánította. „Allah ellenségei és gazdáik elestek és az utcán hevernek“ — mondta a bagdadi rádió; Fejszal királynak és miniszterelnökének, Nuri Szaid- nák hétfőn Isztambulba kellett volna utaznia a bagdadi paktum mohamedán tagjainak államfői értekezletére. Az iraki forradalomról csak a bagdadi rádió ad tájékoztatást. A telefon- és a táviróösz- szeköttetés a külfölddel megszakadt. Az EAK elismerte az új kormányt A damaszkuszi rádió közlése szerint Bagdadból táviratot küldtek Nasszer elnökinek, amelyben közölték, hogy Irak elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot. A távirat így hangzik: „Ezennel nagy büszkeséggel jelentjük az Egyesült Arab Köztánsaság elismerését és kérjük az Istent, adja meg, hogy sikereket arassunk a pánarabizmus szolgálatában, Vasárnap délelőtt takarék - zövetkezet alakult Szentlőrin- en. Ez megyénkben a nyolcaik falusi szövetkezeti bank. z új szövetkezet 125 taggal 12 500 forint részjegyalap- al indult. Megyénkben 1957. februáraban alakult meg Dunaszek- zét, s ezt előnyösen kamatoztatMegalakult a nyolcadik baranyai takarékszövetkezet vetkezet megalakítására is. Az eddigi működés alapján a takarékszövetkezetek nagy segítséget adtak a falusi gazdaságok fejlesztéséhez. A takarék szövetkezeteknek ugyanis az a céljuk, hogy összegyűjtsék a parasztság megtakarított péncsőn az első takarékszövetke- et. A kezdeti nehézségek után yors fejlődésnek indult, s je- nleg már több, mint 540 tag- a van, s 53 700 forint a rész- egyalapja. Kihelyezett hitele 57 ezer Ft. A dunaszekcsői ta- arékszövetkezet fennállása óta eddig 435 kérelmezőnek adott itelt, közei egymillió forint értékben. A dunaszekcsői pél- a nyomán alakult takarék- zövetkezet Lánycsókon, Mágo- cson, Bólyban, Vajszlóm, Nagy- obszán, Somogyapátiban és Szentlőrincen. A napokban kerül sor a véméndi takarékszöva tőkeszegényebb gazdaságoknak juttassa mezőgazdasági beruházásokhoz. Eddig a takarékszövetkezeteknek 1555 tagjuk és 144 700 forint részjegyalapjuk van. összes kihelye-i zett hitelük jelen pillanatban csaknem félmillió. Eddigi működésük során 500 tagnak egymillió forint hitelt juttattak. Jellemző a takarékszövetkezetek iránti bizalomra, hogy a takarékszövetkezetekben eddig csaknem 900 ezer forintot helyeztek el megőrzésre és kamatozásra a dolgozó parasztok. A parasztság magáénak érzi a takarékszövetkezeteket, s ahol sor kerül az alakításra, szívesen segíti részjegyével az új szövetkezet indulását. Szentlőrincen például vasárnap a szövetkezet alakításának napján 22 tag kérte felvételét, s volt olyan tag is, aki sokkal több üzletrészt jegyzett; mint a kötelező 100 forint. Idős Varga Imre nyugdíjas és felesége például hat részjegyet jegyzett 600 forint értékben. a pánarabizmus hősies küzdelmében és a szabad népeknek nyújtott támogatásában.” A DPA jelentése is megerősíti, hogy a bagdadi rádió közölte, Nuri el Szaid miniszter- elnököt és Abdulillah trónörököst megölték, holttestüket elégették. A DPA jelentése hozzáfűzi, hogy a damaszkuszi rádió is beszámolt a miniszterelnök haláláról. Tel Aviv- ban és Bejrutban felfogott rá- diójelentések szerint az EAK már el is ismerte az új kormányt. Más jelentések szerint több magasrangú katonatiszt életét vesztette. Az AFP közli; a* újonnan alakult iraki , szuverén tanács“ elhatározta, hogy több tisztet felment hivatalától, közöttük Mohammed Rafik Aref tábornokot, az iraki hadsereg volt vezérkari főnökét.Kairó: Jól értesült forrás szerint Fejszal királyt hétfőn reggel az iraki hadsereg parancsnokai letartóztatták, de részletes jelentések még nincsenek erről; A kairói rádió közölte a bagdadi rádió egyik hírét, amelyben az iraki hadsereg parancsnoksága felhívja a népet „támogassa az iraki hadsereget abban a- forradalomban, amellyel meg akarja szabadítani Irakot az imperializmustól“. A felhívás szerint „a forradalmat azok a szabad, becsületes tisztek hajtották (Folytatás a 4. oldaton.) Sikerrel mutatkozott be Pécseit a Vasas Központi Művészegyüttes Szombaton a szabadtéri színpadon sikerrel mutatkozott be a Vasas Központi Művészegyüttes. A csaknem másfélszáz tagú ének-, zene- és táncegyüttes gazdag műsorral szerepelt. — Több műsorszámuk a közönség vastapsát érdemelte ki. &zln(oltok a mezest As NSZEP V. kongresssusa folytatja tanácskozásait Berlin (MTI): Az NSZEP V. teinek lelkes üdvözlése köze- kongresszusa hétfőn folytatta pette Hotnner tolmácsolta párttanácskozásait. jának, az osztrák nép üdvözleE'sőnek Franz Honner, az tét; Osztrák Kommunista Párt Po- Ma a testvérpártok képvise- litikai Irodájának tagja szólalt 161 ismét ellátogatnak a berli- fel. A pártkongresszus küldőt- ni dolgozók közé. Megnyílt a dolgozó fiatalság első világkonferenciája Prága (MTI): Hétfőn reggel Prágában megnyílt a fiatal do'gozók első világkonferenciája. amelyet a Szakszervezeti Világszövetség hívott öseze. Az értekezleten körülbelül 90 ország 500 küldötte vesz részt A fiatal dolgozók világkonferenciájának tanácskozásé Louis Saillant, a Szakszerve- z.ti Világszövetség főtitkára nyitotta meg. *M ár messziről idelátszanak, ahogy apró kis pontokként hajladoznak, hordják egymásra a teltkalászú, rövidszárú búzakévéket. És természetesen nemcsak látszanak — hallatszanak is. Mert lányokról van szó. Vidám hang- foszlányokat, buggyanó kacagást hoz erre a szél, hirdetve, hogy vígan vannak, s szóbőségben sincs hiány. 22 lány a Leőwey Klára Gimnázium tanulói. Már hetek óta kijárnak ide az állami gazdaság földjeire segíteni a legsürgősebb nyári munkákban. — Megjött a sajtó, — mondja valamelyikük elégedetten, mikor megtudják, hogy ■ újságíró vagyok. ee Na lányok, nyilatkozni! — Én nem nyilatkozom, engem úgyis mindig beleírnak az újságba, — mondja egy vékony kislány, olyan kézmozdulattal, mint akiről már eleget zengedeztek az újságok. Ez természetesen nem gátolja meg abban, hogy elsőnek ne érkezzék a helyszínre. Sőt aztán kérdezhetek én bárkitől akármit is, mindig ő válaszol elsőnek. S még csodálkozik is, hogy bekerül az újságba. — Na és hogy megy a munka? — kockáztatom meg a kérdést. Egyszerre hatan is felelnek. Persze, nem értek belőle semmit, mire egyikük elém tolja a tenyerét* — Ezt a munkétktMt IwiITt megnézni! , ....... .,*« A „munkáskéz“ körülbelül akkora lehet, mint egy ötéves kisfiúé, viszont az igaz, hogy két jókora vizhólyag ékeskedik rajta. — Ami tőlük telik, azt megteszik, — mondja az agronómus, — csak meg kell nekik mutatni, mit, hogyan kell csinálni és megy minden, mint a karikacsapás. AM ár megismerkedtek a répakapálás és a borsószedés rejtelmeivel, most pedig búzát raknak keresztekbe. — Mennyit keresnek? — Azt majd a Dzsingiz megmondja, ő a bérszámfejtőnk — zengik kórusban. Dzsingiz kán, szerényen mosolyog, ö talán a legjobb számtanista, — mondom, mire kitör a viharos kacagás és Dzsingiz — kánhoz nem illő módon — lehajtja a fejét. TJgy látom ezek után fölösleges a számtannal való viszonyát bolygatni. A kérdésre azonban, ha kis kitérővel is, megérkezik a válasz: 50 forint körül keresnek naponta. — Ja igen, az élkapásunkat okvetlenül írja ám meg. Ott áll ni — mondja egy aprócska bamahajú lányka. Az élkapást Jandó Erikának hívják és a III./E osztály tanulója. — Van ám itt egy fiú. aki mindnyájunknak elcsavarta a fejét, — mondja újra az előbbi kis aprócska, 4t tűi mosolyod, , u^ik » — Hol az a szerencsés? u- kérdezem hangosan, de magamban arra gondotok: szegény fiú! — íme, — tuszkolnak etem egy szőke hajú legényt, Fiszter Gyuláné vezető tanárnő fiát, Gyuszit. Életkora 7 egész év. Ja hát könnyű neki. Protekciója van. Tanárnő az édesanyja. — Mit vesznek a fizetésükön? — kérdezem, mire elkezdik sorolni a lehető leggyorsabban a különféle ruhadarabokat. — Hát a szüleinek senki sem adja? Erre egy pillanatig csend van. Aztán egész halkan Trapp Kati szólal meg. — De én odaadom. Mert úgyis nekem vesznek rajta valamit. Közben feltűnik * látóhatáron egy férfi alakja. — Lányok, jön az öcsi, — figyelmezteti a többieket, megintcsak a kis minden lében kanál, alacsony kislány. Erre minden szem arra irányul és megintcsak nevetnek, öcsinek ugyanis a gazdaság egyik fiatal agronómusát becézik. Na persze csak a háta mögött. pinézem ezt az életnyelvű kis bar- " nahajú lányt. Mindenre tud valami csípősét mondani. Na, megállj csak! — mosolygom el magam. Arra gondolok, mi lesz vele kukoriccctmerezéskor. Mert bizony a kukorica legalább k*' méteres. S azt a kis barnahajú meg sámliról sem ári ti
