Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-13 / 163. szám
mt rfruvs is. NAPLÓ 5 A PÉCSI ANATÓMIAI INTÉZET MUNKÁJÁRÓL Irta: Dr. SZENTÁGOTHAI JÁNOS egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja I Sokan a Dischka Győző utcában a Posta és az 1. sz. Sebészeti Klinika között el- • ♦ haladva egy szép építészeti hatású, csendes kisebb épület előtt — az idősebbek még em- I | lékeznek rá, hogy valamikor városi tornácsamoknaik készült —, némi borzongással gon- $ I dolják: „a bonctan”. A legtöbb embernek azonban csupán igen halvány fogalma van l j arról, hogy mi is pontosabban a helye ennek az épületnek, azaz helyesebben a benne | f folyó munkának az orvosi oktatás, tudományos kutatás és általában az egészségügy te- | | rén. A bonctani épületben három intézet: az anatómiai, a kórbonctani és az igazságügyi i : orvostani nyert elhelyezést. Ebben a cikkben csak az elsővel foglalkozunlk részleteseb- | j ben. Az Anatómiai Intézet feladata: itt ismeri meg az orvostanhallgató tanulmányai első két éve során az emberi test belső szerkezetét. Nem kell talán részletesebben magyaráznunk, hogy milyen nélkülözhetetlen az orvos számára az emberi test minden apró részletének ismerete, amely nélkül nem lehet helyes fogalma a szervek egészséges és kóros működéséről, nem is szólva arról, hogy a sebészeti és rokon tárgyú orvosi szakmák művelői nap-nap után műtéttel beavatkoznak és megbontják a szervezet egységét, tehát az erek, idegek és egyéb fontos szervek helyéről és elrendezéséről tökéletes képük kell, legyen. — Az emberi szervezet bonyolult belső szerkezetét nem lehet képek vagy leírások nyomán elsajátítani, ehhez szükséges a közvetlen élmény és tapasztalat, amit a leendő orvos csak 2 éves boncolási gyakorlatai útján szerezhet meg. —Az emberi szem látóképessége korlátozott, bizonyos határon alul a részletek egybefolynak, ezért a szervezet szabad szemmel nem látható szerkezeti részleteit mikroszkóppal vizsgáljuk. Az anatómia ama részét, amelyet mikroszkóppal művelünk, külön, mint „szövettant” jelöljük, orvostudományi egyetemünkön ez a tárgy az anatómia szerves része, mégis helyhiány miatt számára külön helyiségek állanak rendelkezésre a Sallai utcai fogászati klinika alatti házrészben. Itt az orvostanhallgatók mikroszkópon saját maguk tanulmányozzák az emberi test különböző szerveinek és szöveteinek szerkezetét; Mik áz Anatómiai Intézet tudományos feladatai? Az emberi test szabad szemmel is látható részleteit már a XVI.—XVIII. század folyamán nagyjából megismerték, míg sok szerv és szervrendszer működésének megértése jóval későbbi keletű, vagy még most is hiányos. Mégis újabb műtéti eljárások, az orvostudomány újabb ágainak kifejlődése az anatómiát is újabb feladatok elé állította. így a röntgensugár felfedezése és alkalmazása e században fejlesztette ki a röntgenanatómiát, az agysebészet újabb fejlődése, amely bonyolult célzógépek alkalmazását tette szükségessé — erre á kérdésre még e cikkünkben visszatérünk —, az agyvelő anatómiájának „teljes átírását” vonja maga után. Ez egyszerű szavakban és ábrák nyomán való leírás helyett a földmérésben és térképészetben használatosakhoz hasonló pontos méret és helymeghatározásokat kíván. — A közönséges, azaz a látható fénysugarak optikai törésére alapozott mikroszkóp nagyítási hatósugarán belül, tehát 10—2 500- szoros nagyítás között az emberi szervezet belső szerkezetét a tudomány főbb vonalaiban már a múlt század második felében megismerte. Jelen századunkban a megismerés határa lénvegesen odább tolódott, az elektronmikroszkóp segítségével az 5 000- és 500 OOO-szeres nagyítás közötti nagyságrendben kutatják a szervezet építőköveit; már nem Is sejteket, hanem a sejtek egyes, azelőtt alig sejtett, részleteit. A tudományt azonban nem csupán, süt még nem is elsősorban az érdekli, hogy milyen al*- ki sajátosságokat mutat valamely szerv, szövet vagy akár sejt. Fentebb említettük, hogy a szervek alakját és elrendeződését a testen belül már a XVI. században elég jól ismerték, mégis ugyanezek működését sokszor csak évszázadok múltán kezdték megérteni. A természettudomány kezdetein mindenütt különválasztották a szerkezet és a működés vizsgálatát. így alakult ki régebben az élettudományok két alapvető ágazata: az úgynevezett morfológiai tudományok, mint az anatómia és kórbonctan, a szervezet alaki jelenségeit vizsgálták elsősorban, míg a funkciós tudományok, tehát az élettan és kórélettan inkább a •zervezet működési jelenségeit figyelték. A 20. század korszerű tudománya «Eret! ezt a szétválasztást, — persze a gyakorlatban a* oktatás céljaira még vannak külön anatómiai és élettani tárgyak; vezető gondolata a szerkezet és működés (struktúra és funkció) egysége és egymást kölcsönösen, feltételező, egymásra állandóan. visszaható volta. Ez a szemlélet hatja át a pécsi Anatómiai Intézet tudományos munkáját, amely tehát nem elsősorban azt nézi, hogy milyen valamely szerv statikus nyugalmi állapota (ilyen a valóságban nincs is), hanem azt, hogy működése során hogyan változik a szerkezet, illetve az észlelt szerkezeti változásokból milyen működésekre lehet következtetni; Ebből érthető, hogy az Intézet munkája kísérleti jellegű, hiszen működéseket és szerkezeti változásokat tegtöbbmyire csak kísérlet — azaz a természetnek feltett kérdés — során iehet vizsgálni; A pécsi Anatómiai Intézet speciálisan kísérteti agykutatása» berendezett intézmény. Egy újságcikk keretében természetesen lehetetlen részletesen vázolni az agykutatás modem célkitűzéseit, módszereit és eredményeit; *— Csupán fogalmat óhajtunk adni azzal a megállapításunkkal, hogy az ember agykérgében mintegy 14 milliárd idegsejt foglal helyet, az idegrendszer többi részében megközelítőleg még ugyanennyi A legtöbb idegsejt több száz vagy több ezier másik sejt nyujtványával van kapcsolatban; Az emberi vagy állati agy igen durva hasonlattal olyan, mintha egy sokmilliós nagyváros egész telefonhálózata és központrend- szere egy gyufásdobozba volna összesürítve. A feladat az, hogy megállapítsuk, hogy a íkülömböző fajta idegsejtek egymással milyen terv szerint vannak összekapcsolva és ezek a kapcsoló rendszerek miként működnek egy élőlény reflexes, vagy magasabbrendű idegtevékenysége során; Ebből könnyem érthető, hogy az agy belsejében lezajló folyamatokról lehetetlen úgy értesülést szerezni, hogy az agyat „felvágjuk”, mert különben. az egész érzékeny szerv működése károsul. Ezért fejlődtek ki a modem célzó, illetve tájoló műszerek, amelyek segítségével igen vékony: tized-, sőt egyes esetekben ezredmilli- méternél is finomabb szigetelt drótokat vezetnek be az agyvelő mélyébe. E vékony drótokon keresztül azután elektromosan lehet ingerelni egyes apróbb idegsejt- vagy idegrostcsoportokat, vagy „le lehet hallgatni" megfelelő műszerekkel a bennük lezajló működési folyamatokat. (E vizsgáló módszer néhány alkalmazási területéről e cikksorozat olvasói a pécsi Élettani Intézetről írt beszámolóból mér szerezhettek értesülést). Persze, külön tudomány a vékony drótoknak bevezetése, a megfelelő helyre, anélkül, hogy közvetlenül láthatnánk, mert ezek leggyakrabban az agyvelő mélyén foglalnak helyet. Ehhez Haósnrbnn nr. kell, hogy üaodtnTT! iméfocra -nag lehessen határozni az agyvelő egy-egy fontosabb idegsejtcsoportjaának a helyét. Ehhez az agyvelő anatómiáját egészen át kellett dolgozni a térképészetben alkalmazottakhoz hasonló elvek szerint. Az egyik ábrán, látható, hogy a kísérlet tervezője a • kísérleti állat agyának nagyított különböző irányú keresztmetszeti képein körzővel mér le bizonyos méreteket és ezekből számítja ki, hogy a kísérleti állat fejére szeréit precíziós műszerrel hova irányítsa a drótot, hogy annak csúcsa pontosan a vizsgált sejtasoporthoz érjen; A másik ábra egy ilyen kísérlet lefolyását mutatja. A pécsi Anatómiai Intézet kutatói ezen műszerek és módszerek kifejlesztésében úttörő munkát fejtettek ki A két napig keltetett eslrke-enJbrlő Ötvenszeres n» gyításban. Ezen n fejlődési fokon az embrió még olyan áttetsző, hogy a szervezetre ártalmatlan fektékkel el Óbb meg ken festeni, ezután lehet speciális operáié mikroszkóp alatt átültetni a szem, vagy bármely más szerv telepét, amelyet más, hasonló fejlettségű embrióból emelnek M Ehhez lényegében hasonló eljárásokat kezdenek alkalmazni — mint fentebb említettük —, az agysebészetben, is. Nem térhetünk ki természetesen a részletekre, csak felemlítjük, hogy az intézetben ilyen, kutatások segítségével elsősorban a szemmozgások finom idegmechanizmusát és az egyensúlyi érzékszerv, a hallószervvel egybeépült labyrinthus, reflexkapcsolatait sikerült mélyrehatóbban elemezni; Az intézet kutatásainak egészen más ágazata a kísérleti fejlődéstan. A fejlődéstani laboratóriumban az ideg- rendszer működéseinek fejlődését vizsgálják E tudományágban fontos szerepet visz • szervek átültetése, vagy tudományos néven transzplantáció; Kifejlett, különösen magasabbrendű szervezet *— mint pL az ember — szervei a transzplantációt aránylag rosszul tűrik, mégis csont, porc, csonthártya, szaruhártya és erek, sőt szőkébb keretben belső élválasztású mirigyek átültetése az orvosi gyakorlatban alkalmazható eljárások. A fejlődésben lévő szervezetben bonyolult szervek telepét is át lehet ültetni. Alacsonyrendű gerincesek, mint pl. kétéltűek (békák és gőték) szómét például sikerrel át lehet ültetni, főleg nem kifejlett állapotban. Ezzel el lehet érni, hogy az állat más (esetleg más rokon fajú) állat kivett szemével lát. A pécsi intézetben sikerült csirkeembrió szemtelepét is átültetni a tojás keltetésének második napján. Az ábra egyik része 2 napig keltetett csixkeembrió képét mutatja 50- szeres nagyításiján, tehát azt a fejlődési stádiumot, amelyben mikroszkóp alatt a műtétet csinálják, másik része az átültetett, és csaknem tökéletesen fejlett szemű csirkét a tojásból való kikelés után. Sajnos, az eredmény nem teljes, mert a szemideg tökéletlen fejlődése folytán az állat ezzel a szemmel nem látott, mégis a kísérlet azt mutatja, hogy ez az út előbb-utóbb járhatóvá vélik; Persze «9 gondoljunk arra, hogy Ilyenfajta kutatásoknak a közeljövőben közvetlen gyakorlati alkalmazása lehet; Mégis, e kutatások derítik ki a regeneráció alapvető törvényszerűségeit, amelyek nélkül nem képzelhető el haladás ezen a területen; A kétéltűe- ken végzett sikeres szemtranszplantációk sok érdekes, az idegélettan körébe vágó tény felismerésére vezetnek. Erről áz intézet egyik munkatársának tollából hamarosan a népszerű tudományos sajtó keretében fog megjelenni beszámoló. Az intézet Sallai utcai szövettani részlegében a belső elválasztású működések idegi szabályozását vizsgálják. A belső elválasztás ú mirigyek működésének fő kísérleti állata a fehér patkány, amelyből közel ezret használ ez az intézet egy évben; Ezeket az intézet nagyrészt saját tenyészetében neveli. Egy cikk keretében nem részleteahetjük ezeket a kutatásokat, de megemlíthetjük, hogy ez intézet kutatási eredményei közvetlen gyakorlati orvosi jelentőséggel bírnék bizonyos n® vérzést rendellenességek, anyagcseeebetegségek, golyvaképződés, stfe. idegrendsaed hátterének kiderítése folytán. Befejezésül ki k*ö wiutedlrft, hogy ma már wtnnt olyan tudományos intését, amely sikerrel működhet egyféle szakképzettségű kutatókkal: A tudomány mai szintje különböző szakemberek saurem együttműködésé* kívánja. Orvostudományi egyetemünknek ezért komoly problémája Pécsett Természettudományi Egyetem hiánya: Ezen amennyire lehet, igyekeznek segíteni ez intézetek kutatói egymás között; Alig múlik «I nap, hogy telefonon, vagy személyesen ne lépnének kapcsolatba az anatómiai intézet kutatói a biofizikai, Äettani, vagy kórélettani intézettel tanácsot kérni vagy egy- egy problémát megbeszélni: De együttműködik az intézet egyes problémák megoldásában más városok intézményeivel, például a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetével; Ez az együttműködés döntő fontosságú, mert éppúgy, mint az elektronok világában, sok idegközpnnrttoen az idegsejtek és kapcsolataik óriási száma folytán a jelenségek nem mint egyedi események, hanem csupán a valószínöségszámítás, Illetve a magasabb ma- vesnaxiKM se^wegc^ai CKiDCZnewK^ A magyar anatómiai tudomány elsősorban az Idegrendszer finomabb szerkezet» és fejlődése kutatása terén rendkívül értékes hagyományokra támaszkodik, hiszen a múlt század »égi és a századforduló körüli nemzetközi tudomány három kiemelkedő magyar tudóm: MiháVoodcs Géza, Usnhossék Mihály és Apáttiy István, épp ezeken a területeken szereztek megbecsülést népünknek. E hagyományok továbbvitelére a külső teltételek megvannak, amint ez a pécsi Anatómiai Intézet kutató létszámából is megmutatkozik, míg 1945. előtt az intézetben a professzor mellett egy fejlettebb és egy vagy legfeljebb két kezdő kutató működött, addig jelenleg 10 közöttük 5 önálló és ugyanennyi fiatalabb kutató tartozik az egyetemi oktatói létszámhoz cs még két akadémiai kutató állás is van. A segédszemélyzet létszáma Is az 1945; kétszerese fölé emelkedett; Az intézet dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy nagy elődeikhez méltó eredményeket érjenek el. Frissen kelt csibe, melynek bal szemtelepét kétnapos korában eltávolították és helyébe más embrió szemtelcpét ültették be. A szem CttV-5 és belső szervezete csaknem hibátlan, csak a szemből az agy- wNto «mM oemMtex teJHWüt* readalteoesea A kísérletező a Kísérlet megtervezésekor a macska agyáról készült több Irányú erősen nagyított pontos léptékkel és lrányjelzésekkel ellátott átmeneteken előre kiszámítja a szigetelt drőt útját, amelynek csúcsa a kísérlet sorún éppen el kell érje a vizsgált idegsejt-csopor- tot az agy mélyén A szigetelt drót (elektród) bevezetése speciális, ún. «teve-*—-"wi- múszerrol az elaltatott macska agyába
