Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-12 / 162. szám

2

NAPLÓ

1958. JTÜLIUS tt:

A fiatal bányászok érdekében! MNajpkjelenti

Az időselib pécsi bányászok

mostanában gyakran panaszkodnak az új munkásokra. — „Ezek nem olyanok, mint mi voltunk — mondják —, mindent hússzor el kell magyarázni, mégsem értik, mit kell tenni".

Az új munkások egy része — sajnos —, valóban nem törekszik a szakma elsajátítására, figyelmetlenül végzi a munkáját, csak átmeneti állapotnak tekinti a bányászkodást. Ezeknek rendszerint egyetlen céljuk van: felmentést kapni a katonai szőj gálát alól.

Vannak azonban olyan új munkások is — ők képezik a többséget —, akik bányászok akarnak lenni, s nemcsak rajtuk múlik, hogy gyakran a legelemibb tudnivalókat sem ismerik. Az idősebb bányászok ugyanis, amikor az új munkásokra panaszkodnak, hajlamosak elfeledkezni arról, hogy ezeket az új munkásokat nevelni, tanítani is kellene, mégpedig türelmesen, kitartóan, mert őket is úgy tanították. ,S hogy erre a türelmes nevelőmunkára mi,v®n nagy szükség lenne, hogy panaszkodással nem sokra jutunk, azt néhány példa is jól érzékelteti.

A közelmúltban, két esetben egyszer István-aknán, egyszer pedig Pécs bányán riasztották a bányamentőket. A mentők most is néhány perc alatt a helyszínre siettek. Amikor odaértek, a legnagyobb meglepetésükre kiderült, hogy rossz volt a riasztás, nem oda kérték őket, ahova kellett volna. Pécs bányán pl; a VII. szint helyett a VI. szintre szálltak le.

A héten András-akna VII; szintjén az első északi keresztvágattól északra lévő hatos alapvágat bővítésénél dolgozó csilléstől a következőt kérdezték:

— Mi ennek a munkahelynek a megnevezése?

_ •>

— Mit csinálna akkor, ha történetesen a vájárját baleset érné?

— Elmennék telefonálni a mentőkért.

— És hová hívná őket?

— András-aknára.

És ezzel befejeződött a csillés tudománya. Hogy melyik szintre, hányas munkahelyre kémé a segítséget és hogy ki lett rosszul, azt már nem tudta volna megmondani, mert még a vájárja nevét sem ismerte. Ezekután nem csoda, ha rossz helyre riasztják a mentőket.

A következő esetet Kirsching János elvtárs, Pécsbánya igazgatója mesélte el:

napon keresztül csak sétálnak a bányában. A hat napi ismerkedés alkalmával szakmai és balesetelhárítási oktatásban is részesülnek. Ez azonban nagyon. kevés! A váj ár iskolákból kikerült szakemberek száma a szükséges utánpótlásnak csak egy kis hányadát teszi ki, így a többséget az életben, a munkahelyeken, majd a megfelelő gyakorlati év után a néhány hónapos vájártanfolyamokon kell kiképezni. S e munkában nagy feladatot kell vállal- niok mind a vájároknak, mind a műszaki vezetőknek!

Jussunk (égte tovább

fe egyik csillés!

lÓRzállításPécsre jön

az Állami Népi Együttes

Az Állami Népi Együttes július 27-én, vasárnap este 8 órakor a pécsi szabadtéri színpadon vendégszerepei, ahol bemutatja új műsorát. A műsoron szerepel: Tamás— Petrovlcs—Rábay: Barcsai szeretője” című táncjáték, székely népballada nyomán; részletek Kodály Zoltán: Székely íonő című dalművéből. Ezt előadja az ének- és zenekar. A műsoron szerepel még ezen kívül Pápai—Faragó—Szokolal —Rábay: Orbán és az ördög című táncjáték Arany János: Jóka ördöge c. elbeszélő költeménye alapján.

ták. Le is szállt a VI. szintre én annak rendje szerint meg is jelent az istállóban. Neki kellett elszállítani az 5. keletiről a készletet. De hogy hol van az az 5. keleti, melyik vágaton lehet odajutni, azt mór nem tudta. Csillésünk nem gondolkodott sokat, felhívta telefonon a diszpécsert és megkérdezte. Az megmagyarázta, de a csillés sehogysem értette.

— Tudja mit — mondotta végre a diszpécser, aki egyébként egy idős szakmunkás, — így nehéz dróton keresztül dűlőre jutni, inkább azt mondja meg, melyik lovat akarja hajtani;

— A Lacit! — Nahát, akikor csak szerszámozza fel éseresz- sze ki az istállóból; Amerre a ló megy, arra van az 5. keleti.

Az okos ló megsem állt az 5. keletiig, elvégezte az útbaigazítást, amit egyébként a műszakot bejegyző aknásznak kellett volna megtennie;

A 3 éves terv szénbányászatunkban 26 százalékos termelésnövekedést ír elő; A tervben kitűzött cél elérése különösen fontos a pécsi bányákban, mert a pécsi szén kokszolható* Pártunk és kormányunk a gépesítés fokozásával, a munka ésszerűbb és jobb megszervezésével, azaz a műszaki színvonal emelésével kívánja biztosítani a terv végrehajtását; Szükség lesz tehát számos új bányászra is.

A kormány rengeteg anyagi áldozatot hoz a bányászok nevelése, a vájárutánpótlás biztosítása érdekében. Külön vájáriskolákat, technikumokat tart fenn e célból, ahol a fiatalokat elméletileg is, meg gyakorlatilag is felkészítik hivatásukra, Az új bányászok hat

az általános lebecsmérlő megállapításoknál! A csillésekben necsak az újoncot, hanem legközvetlenebb segítőtársunkat lássuk, s szeretettel foglalkozzunk velük, mert holnap vagy holnapután ők lesznek azok, akiknek átadjuk a fejtőkalapácaot. Érdeklődjünk gondjaik, bajaik Iránt. Mindez természetesen nem új dolog, hisz néhány évvel ezelőtt Pécsbányáról olyan „Nevelj új bányászt” mozgalom indult el, amely bejárta az egész országot. E mozgalmat kezdeményező vájárok és műszakiak többsége ma is itt dolgozik. A mozgalom felélénkítése kétségtelenül sok hasznot hozna a bányászfiatalok nevelésében, egész szénbányászatunk javára. Persze, az is szükséges, hogy indokolatlanul ne „dobálják” a műszakiak a fiatalokat egyik munkahelyről a másikra.

Hiba, hogy ifjú bányászaink nem képesek tájékozódni a bányában. Ez kétségtelenül így van, de ezen is lehetne segíteni. A napezinten — a Mecsek tetején is — útjelzők mutatják az irányt, jelölik meg a helyet, igazítják el a járókelőket. Bizonyára nem volna haszontalan, ha a bányában is átvennék azt a „módszert” és a

folyosók elágazásához kiírnák: 1. keleti, 2. keleti, 6-os alapvágat, György-aknára vezető folyosó stb.

És még egyet: spk bányászati szatokönyvet írtak már, de a pécsi bányák viszonyainak megfelelőt nem igen lehet látni. Ennek ellenére nagyon sok előadás hangzik el a helyi műszaki vezetők szájából, konkrétan támaszkodva a pécsi szénbányászat tapasztalataira. Ifjú bányászaink, de még az idősebb vájárok is, szívesen vennék kezükbe saját bányájuk életéről, fejlődéséről szóló füzeteket, vagy akár könyvet is. Hogy miért? — Azért, mert az előadásokból megjegyzik ugyan, hogy a „csillét csak a fogantyújánál fogva szabad tolni”, „ahol keresztet látsz, oda tilos a bemenet”, „mozgó vonaton utazni nem szabad” — de e jelszavakon túl nagyon kevés választ kapnak a miértekre, s különösen keveset az őket leginkább érdeklő szakkérdésekre. Éppen ezért üdvös lenne, ha a Pécsi Szénbányászati Tröszt egy szemléltető rajzokkal ellátott szakmai füzetet vagy könyvet adna ki,

Epíl sose letaMnl meg:

a csillések többségét munkájukban a legteljesebb jószán- dák vezérli. Nemcsak a vájárok, ők is jobban akarnak élni, többet szeretnének keresni. Azaz a csillések érdeke egybeesik a vájárok érdekével. Az, hogy a csillések is úgy dolgozzanak, hogy tettük általában is a köz javát szolgálja, nem egyedül rajtuk, hanem a vájárokon is múlik.

Becsületből jeles

Ezt a kis levelet kaptuk a napokban:

„A kisfiú, aki a vasárnapi Dunántúli Naplóban említett pénztárcát megtalálta, az én Olosz Iván nevű kisfiam volt. Ezt nem azért írom, hogy őt dicsérjék meg, hanem az isko- t á t, amelynek tanulója, és amelyikben ilyen gyerekeket nevelnek a pedagógusok. A Mátyás király utcai általános iskola Ill/b. Osztályának tanulója. Jeles bizonyítványa volt (torna és ének ugyan 4-es ,..)’’

Eddig szólt a levél, amelyet a becsületes fiú édesapja ;juttatott el hozzánk. Most már tehát tudjuk a kisfiú címét ■és nevét is. Közben a pénztárca tulajdonosa is megkerült. \A becsületes megtaláló részére azonnal otthagyott a Csemege- bolt vezetőjénél száz forintot, amely ezek szerint tehát a kis Olasz Iván jutaima lesz.

Tessék Ivánka, a jutalmat átveheted a Csemegeboltban. Becsületből jelesre vizsgáztál.

A kisipar helyzetét .tárgyalja meg a megyei tanács ’végrehajtó bizottsága

A Baranya megyei Tanács Vég- , rebajtó Bizottsága július 17-én tartja legközelebbi ülését. Ezen az ; ülésen Rapp János, a megyei ta- ;nács iparügy* osztályának vezetö- ; Je Ismerteti a megye kisipari hely- ; setét és a kisipar fejlesztési ter- :vét. Ugyanakkor Jakab Sándor, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője beszámol a II. negyedévi adóügyi feladatok végrehajtásáról és ismerteti a ni. ne- í gyedévi feladatokat.

Nyári kabaré Pécsett

Július lí-én; szombaton est© 8 órakor a KIOSZ kultúrcsoportja nyári kabarét rendez Pécsett, a KIOSZ kultúrtermében; A műsoron Gádor Béla, Király Dezső, Kisjó Sándor* Lőrincz Miklós, Móricz Zsigmond, Nótl Károly, Rejtő Jenő (P. Howard) tréfás Jelenetei szerepelnek. A belépés díjtalan.

Neonfény a Napsugárban

A Pécsi Vendéglátó Vállalat körülbelül 2—s bét óta nem nyitotta ki a Bem utcában lévő Napsugár cukrászda ajtaját átalakítás miatt. A vállalat ezt a cukrászdát egészen korszerűen, modernül átalakította. Gondoskodott új berendezésről, ugyanakkor a napsugárhoz _ hasonlító neonfényt Is biztosított az

Ragones« János, t átalakított helyiségben.

„SZÍVES FOQADTATAS"

Wótzáw A MECSEKI

LÁTHATATLANOK"

<

12) II

Hozzáláttak. Lala dugóhúzóé bicskájával kihúzta és eldobta mindkét üveg dugóját. A többiek is magukhoz húztak egy-egy kupicát és az egyik üvegből Lala, a másikból Kanta töltögetett;

— Hát akkor mi is bemutatkozunk — mondta a Tigris — én Tigris vagyok, ez itt a Lala, a parancsnokotok, ez meg Mari, politikai munkatárs, különleges beosztásban;

— Nekik is kellene név — mondta Lala;

— Milyen nevet akartok? -— kérdezte nagylelkűen

a Tigris.

— Ez a szépfiú lesz a Beliami — bökött a nő Kiss

Jóska felé.

— Jó, hát ti? — fordult a többiekhez Tigris.

Azok tűnődve hallgattak;

— Majd kitalálunk valamit — intézte eá végül a kérdést a Tigris — igyunk!

Kihajtották a pohárkákat, aztán újra, meg újra. Úgy ittak valamennyien, mintha félnének, hogy elissza előlük valaki.

Közben Lala odahajolt a Tigrishez:

— Te! Ezeket a fiúcskákat elküldted, pedig még meg se eskettük őket.

— Számít az? — rántotta meg a vállát a Tigris különben is utánuk ment Náthán ::;

A Diák csoportja kiért a műútra. Elindulás előtt nem mert beszélni a fiúkkal, attól tartott, hogy kihallgatják őket. Csak a feladatot mondta el nekik é6 szinte örült, amikor látta, hogy azok is fanyalogva látnak hozzá a parancs teljesítéséhez, nem tetszik nekik; Most útközben próbált egyenként beszélni velük,

^—Te — súgta egy nyápickülsejű fiúnak — itthagyjuk ezt a társaságot. Nem látom értelmét az egésznek. Elindulunk egyenesen a város felé, tudom az utat. Talán nem fognak el bennünket, benn a városban majd eloszlunk, egyenként megyünk. És he elfognak.;:

A károlymajori iskolában Bertalan József igazgató-tanító egész évben azon fáradozott, hogy az iskolások színvonalas műsort tanuljanak, amelyet más községekben is bemutathatnak. Az előadások célja az volt, hogy a bevételből a gyere- keket az iskola Budapestre vihesse. A 'l I környező községekében az előadást szép I »anyagi és erkölcsi sicker kísérte. Utoljára ijMagyarbólyban s*erét tünk volna fellépni. Meg is beszéltük a magyarból yi általános iskola egyik pedagóguséval, hogy június 20-én vendégül látnak bennünket és a kultúrház- ban bemutatjuk műsorunkat;

Teherautóval =— mintegy 40 gyerek és 10 szülő — érkeztünk a községbe, de fogadtatás helyett zárt ajtókat találtunk. A mozigépész, akinek a színpadra állított mozigépet kellett volna szétszerelni, nem volt hajlandó bilHárd par

táját félbeszakítani még fél 4 órakor sem, de előzőleg kijelentette, hogy-5 órakor a termet a mozi részére át kell adni.

Láttuk, hogy itt nem terem számunkra babér, néhány érdeklődőnek visszaadtuk a pénzt és hazafelé indultunk volna, — ha — közben az autó kerekének gumijából ki nem engedték volna a levegőt. A kijárati hidat elálltak és nevetve nézték, hogyan ugrálnak át a szülők az árkon.

Nem tudjuk ki a fe lelős a történtekért, de az a véleményünk, hogy a Ma- gyarbólyban működő pedagógusok közül néhánynak módjában lett volna megjelenni, ha nem is az előadáson, legalább érkezésünkkor. Mi utólag a .szíves fogadtatást" köszönjük;

A károlymajor; szü lői munkaközösség nevében:

Baria Jánosné, Jaka- bos Endrén*. Kovácsévá» Józsefné. Stefan Jánosné.

Magyar nyelven is megjelenik a kommunista és munkáspártok folyóirata

Augusztus második felében: „A béke és szocializmus kérdései” címmel megjelenik a kommunista és munkáspártok elméleti és információs folyóirata. A folyóirat foglalkozik: a tudományos szocializmus elméleti kérdéseivel, a nemzetközi munkásmozgalom aktuális problémáival, az emberiség harcéval a békés és boldog életért, a tudomány és kultúra szerepével a társadalom fejlődésében, a nemzetközi viszonyok és a világgazdasági kapcsolatok jelenségeivel, valamint más aktuális, érdekes és fontos kérdésekkel. A folyóirat havonta jelenik meg magyar, cseh, orosz, kínai, koreai, lengyel, bolgár, román, angol, spanyol, francia olasz és német nyelven.

Életbelépett

az új vendéglátóipar!

üzletszabályzat

A vendéglátóiparban Júliusban új üzletszabályzat lépett életbe. Ez többek között rendezi a ruhatárak használatát Is. Az állami vendéglátóiparban egységesen díjtalan, de kötelező ruhatári rendszert vezettek be. Ez a rendelkezés eddig csak az osztályon felüli éttermekre vonatkozott. A szabályzat egyik porttja előírja a vendéglátóipari dolgozók — éttermiek és konyhaiak — ápolt és tiszta megjelenését; Az új rendelet kimondja, hogv a munkahelyén tisztátalanul és gondozatlanul megjelent pincért az Üzletvezető hazaküldhetí, Ezen a na- ,pon természetesen munkabért nem kap,

[ Megváltozott ta harkányi vidám vásár > időpontja

A Baranya megyei Tanács Kereskedelmi Osztályától szerzett értesülésünk szerint, az augusztus 3d—31-re és szeptember l-re ter- i vezett, mezőgazdasági kiállítással ; egybekötött harkányi vidám vásár ; Időpontja megváltozott. A harká- ; nyi vidám vásárt augusztus 18—19 í -20-án tartják meg. A vidám vá- ; sárra ötven százalékos vasúti ked- I vezményt adnak.

; Menetlevelet kapnak | a fuvarosok- A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 3/1958. számú rendeleté szabályozza az Igavonással végzett fuvarozások díjszabását. A rendelet ugyanakkor előírja a menetlevél vételezését is. Tekintettel arra. hogy a menetlevél-tömbök eddig nem érkeztek meg, a KIOSZ addig is menetlevél-helyettesítő füzeteket ad ki azoknak a magánfuvarosoknak. akik tagjai a KIOSZ-nak. : A fűzetek július IS—16 között na- « ponta 8—5 óra között átveheíők a ; KIOSZ fuvaros szakosztályán, Pécs, 3 Rákóczi út 24. szám alatt.

MÉSZÁROS T.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK” 35

; . S Cp \ \

tudod, hogy megjelent a kiáltvány: aki önként leteszi a fegyvert, azt nem bántják. Majd arra hivatkozunk.: ?

— De akkor le kell tenni a fegyvert — súgta vissza as beleegyezően.

— Persze, még mielőtt a vároftoa érnénk. De moot

még nem::«

így beszélt sorra mindegyikkel, csak a pápaszemest hagyta ki. Ahogy nekivaekilt az a „szabadságharcnak”, még elárulná őket

Az út szélén, az árnyékba húzódva haladtak, mert feljött a hold. óvatosan, zajtalanul igyekeztek menni. Feltűnt balról a nyiladék, homályos sáv az erdő összefüggő sötétjében. Nem fordultak be.

Alig jutottak azonban túl néhány lépéssel a nyiladék túlsó szélén, az erdő sötétjéből kísértetiesen csu- fondáros'hang szólt rájuk:

— El ne tévedjetek véletlenül gyerekek! Csak balra!

A Diák ráismert a hangra. Nátháné volt. Most döbbent rá, hogy nem csalt az érzése, amikor a Tigristől távozóban úgy tűnt, mintha valaki követné. Először arra gondolt, hogy futva igyekeznek tovább, de rájött, hogy Náthán aligha egyedül állt ki és a sötétből úgy lepuffanthatják őket, mint a nyulakat* Lázasan gondolkodott és megtalálta a megoldást.

— Ez lenne az a nyiladék? — kérdezte halkan, abba az irányba fordulva, ahonnan az előbb a hang jött

— Ez az, erre menjetek — jött a válasz ugyancsak halkan, az erdő mély csöndjében tisztán, érthetően. De a hang most nem onnan jött, ahonnan az előbb, hanem onnan vagy tíz méternyi távolságból. Diák mégis meg mert volna esküdni arra, hogy ez is Náthán hangja volt. Pedig a megszólítás óta alig néhány másodperc telt el és nem hallott se ágreccsenést, se levél- zizzenést, se másféle zajt, amiből mozgásra következtethetett volna;

3á MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK”

A fiúk többsége ugyanazt érezte és gondolta, amit Laci és lehajtott fejjel, szó nélkül indultak el a nyiladékon.

Laci, a Diák most már minden érzékszervét „élesre állítva”, minden idegszálával figyelte, hogy nem követi-e őket valaki. Nem hallott semmiféle zajt — igaz, hogy a tizennégy fiú lábai alatt gyakran roppantak száraz ágak, koppantak a hervadt fűből itt-ott elő- fehérlő kövek, s a bakancstalpak csosszanása, súrlódása a száraz avaron szinte fülhasogató lármának tűnt. Az erdő sötét belseje felé is hiába meresztgette a szemét, a vak sötétet csak a lombkoronák magasságában enyhítette a holdvilág. Az ágak kusza fekete vonalai, s a köztük fel-fejcsillanó holdsugarak kínai fametszetre emlékeztették Lacit. Nem látott senkit és semmit, ami ember közelségét bizonyította volna, mégsem tudott most már megszabadulni attól az érzéstől, ami a vadászház elhagyása óta üldözte, hogy valaki követi és figyeli. Próbálta elhitetni magával, hogy teljese^ véletlen, hogy Náthán éppen ott őrködött, amerre mentek, de akkor a titokzatos helyváltoztatásra gondolt és arra, hogy amikor elindult, Náthán még békésen üldögélt a pádon .:: Sehogysem tudta túltenni magát azon az érzésein, hogy menet közben is állandóan körül vannak kerítve láthatatlanul és nesztelenül lépkedő fegyveresekkel. Ez az érzés úgy hatalmába kerítette, hogy hol a fogai vacogtak félelmében, hol vastag veríték lepte el a homlokát.

Az első keresztirányú nyiladékon már áthaladtak, amikor az erdőbe tartó gyalogösvényt látott meg. Idegességében megfeledkezett arról, hogy a második nyiladékot még nem keresztezték és ösztönszerűen befordult a gyalogúira. Ekkor előttük, a gyalogösvény baloldalán szólalt meg a titokzatos hang:

— Vissza! Eggve] odébb van a jó útt