Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-09 / 159. szám
NAPLŐ 8 „Uj Esztendő“ Dráva fokon Tréfálnák az iroda előtt. Azt mondja az elnök Sándor Istvánnak: — Együtt jöttünk mi Szabolcsból, ugye István bátyám? Együtt is kezdtünk gazdálkodni, csak nekem jobban kedvezett a szerencse ... Mi van a dinnyékkel? Pista bácsi mosolyog, érti ő a tréfát. Most állandóan a diny- nyékröl beszélnek vele, mert tudják itt Drávafökon, hogy nagyon érti a termelést. Egy esztendő azonban csúnyán le- rohasztotta a dinnyéket és Pista bácsi kedvét vesztette. Felszámolta a kertészetét és útőr lett belőle. — Ez nyugdíjas állás, ugye Pista bácsi? — fűzi tovább az elnök. — De hívtam én magát a szövetkezetbe, ott is kertészkedhetett volna és a tsz-tagok is megkapják a nyugdíjat... Az öreg nem szól, nem tudja menteni magát, mert valóban nyugdíjat kapnak a szövetkezeti tagok is. A kertészkedés meg mégis közelebb áll a szivéhez, maga is úgy véli, sokkal jobb az, mint az örökös országúti kóborlás, lapátolás. Megbánta már, hogy foglalkozást tévesztett. Ezt tudja az elnök, élcélődik Pista bácsival, de belülről ő is mást gondol- Azt, hogy a tsz-nek mégis szüksége van Sándor Istvánra. Hamarosan megindul a kertészet, jövőre már kilenc hold dinnyét ültet a tsz. Jó volna, ha. a termeléshez ez az idős, megcsontosodott szabolcsi ember adná a szaktudását, aki maga is büszke arra, hogy régen milyen értékes dinnyéket árult. Pista bácsi nem is mondja, hogy rossz a termelőszövetkezet, fél lábbal már a nagytáblás közös kertészetben palán- tálgat, lékeli az óriás zöldhéjú dinnyéket, jár-kel a nagyszerű üvegházban, amelyre neki soha nem jutott. A drávafoki tsz-nek viszont jut. Rózsavölgyi Sándor elnök mutatja, hogy itt a kastély mellett ezt az óriás baromfiólat üvegházzá alakítják, mert úgyis kihasználatlanul áll. A megoldás nagyon egyszerű. A cseréptetőt leveszik, üveggel cserélik fel és megfelelő cementágyakat építenek be. Télen beállítanak négy kályhát és fűrészporral fűtik a helyiséget. De itt még valami nincs rendben. Előkeresi a mai postát, átnyújt egy levelet, hogy ol-^ vassam. mit közöl benne a já- A rási tanács. Ebben az áll, hogy (I a tsz jövedelmezősége nagyon i! stabil, de nem javasolják, hogy J, ^állítsák a fűrészgattert. Eh- be* a bank sem folyósítana hitelt. házhoz szükséges faanyagot biztosítják. Később majd parkettát is gyártanának, mert eléggé keresett cikk. — És szakember? Nem okozna gondot? — Olyan szakember még nincs, aki tagja a szövetkezetnek. De nekem már mondták, hogy belépnek, csak meglegyen a gatter... teliÍÍTlOj hogy ennyien óhajtanak belépni a drávafoki termelőszövetkezetbe. Kezdetben hihetetlenül csengett a fülemben, ahogy bizalmasan közölte az elnök: néhány év múlva szocialista község lesz Drá- vafok. De amikor felsorolta a 18—20 holdas gazdák neveit, aikik állandóan belépési nyilatkozatot kérnek, akkor láttam, hogy ebben a községben megszerették a szövetkezést. — Sokan a hajukat tépik, panaszkodnak — magyarázza gére értek, kezdhették a gyűjtést is. Feltalálja magát... — Van-e még a faluban olyan lány, aki 1 000 forintot keres havonta? — A szövetkezetben van. De az egyénieknél aligha... — Mi sem nagyon fizetjük meg a tagokat, mert új esztendőkor alakult a tsz, még nem erősödtünk annyira, hogy több előleget oszthatnánk ... így is megvan naponta a 40 forint... csalk előleg. Mert terv szerint 92 forintot osztunk majd minden munkaegységre... A megyei tanács végrehajtó bizottságának közleménye a július 4-i jégkárokról Július 4-én az esti órákban megyénk egy kisebb részén — főleg a mohácsi, siklósi és pécsi járásban — egyes községek területét jégkár érte. Egyes termelőknél — főleg Lánycsók, Homorúd, Villány községekben — a kár ugyan elérte a 70—80 százalékot is, azonban felmérve az összes károsult községeket, megyei szinten kenyérgabonából mintezer forint. 101 szerződött hízó 60 600 forintot jöiredelmezett. 15 000 forintot üszőkből kaptunk, 9 000 forint termelési Rózsavölgyi elvtárs hogy előleget kaptunk a dohányra. Most már értem, miért tépik l1 eSY 2,5, takarmánygabonából a hajukat az egyéniek, miért 0*, kukoricából 1,5 és szőlőből kívánkoznak a szövetkezetbe. (*2,8 százalékos termeskiesésre Csak azt nem hallottam, miből Stehet a jégkar miatt számítana« ennyi pénze a drávafoki** ni. tsz-nek. Az elnök felsorolja: <* A jégkárosult vidékek ter- — A fűztelepből bejött 20Emelőinek a megyei tanács miért nem léptéik be közénk... — És miért nem veszik fel? — Mert mi évközben nem akarjuk zavarni a munkát azzal, hogy minden héten felveszünk valakit... Meg aztán megmutatjuk, hogy a szövetkezet nem átjáróház. Közénk csak olyanok lépjenek, aikik valóban jobbnak látják a nagyüzemi gazdálkodást. Nem szeretem, ha valaki csak azért lép be, mart kevésbé boldogul ugyanennyit kukoricára és 12' végrehajtó bizotsága a következőkre hívja fel a figyel, mét. 1. Tekintve, hogy a jégvert | szőlők fogékonyabbak a pero- .noszpórára, esetleg másodlaegyénileg, és amikor megszedi regenként^ minden^ hónapbani.,J magát a szövetkezetben, me- ~ í‘‘* * gint kilép. Ez rontja a mun- kafegyelmet is. Pedig most nagyon szorgalmasaik a tagok. Ahogy beszélgetünk, éppen belép a munka- csapatvezető. Fiatal, 17—18 éves lány, a Nemes-családból. Azt kérdezi Margitka, hogy délután hova menjenek, mert a szénagyűjtést befejezték. — Akkor kapálják meg a dohányt — mondja az elnök, A fiatal lány kerékpárra ül, hogy még ebéd idején értesítse a tagókat, hová ezer forint előleget küldtek a\ gos gombák léphetnek fel, s szerződéses búzára, amelyet*'emiatt nagyobb a zöldrothadás már le is arattunk... 11 veszélye, szárazabb időben Van olyan tag, aki 1 800 fo-fazonnal el kell végezni eze- rint előleget kapott ebből ha- < • ken a területeken a két szánonként, és van olyan család, i'zalékos bordói lével történő amely több mint 3 000 forintot, f — De még mindig maradt 45 <1 ezer forint, amelyből a gatterU* megépítjük... Jövőre meg úgy l * tervezem, hogy nem 40, hanem 80 forintot osztunk murékaegy- j! permetezést, illetőleg esőre hajló időben rézkénporral kell a porozást végrehajtani. 2. Kukoricánál az első látásra nagyobbnak látszik a kár, mint amekkora valójában. Ahol a kukorica még nem hányta ki a címerét és a középső szívleveleket jég nem érte, ott a kukorica — bár némi terméskiesés azért lesz — regenerálódik. Azokon a helyeken, ahol a szívleveleket is érte a jég és a kártétel 70—80 százalékra tehető, javasoljuk a kukoricának azonnali levágását, lesiló- zását, vagy feletetését. Utána azonnal el kell végezni a szántást, esetleg tárcsázást és rövid tenyészidejű kukoricával, kölessel újra kell vetni ezeket a területeket. Felhívjuk a gépállomásokat, hogy ilyen esetekben soron kívül adjanak se gítséget a jégkárosult termelőknek. Hogy az újravetésit végző termelők koraérésű kukorica, illetőleg köles vetőmagot kapjanak, arról a kormányzat gondoskodik, a kukoricát kölcsön, a kölest készpénzért bocsátja a rászorulók rendel kezésér e. Felhívjuk az érdekelt községi tanácsokat, hogy a jégkárosult termelők vetőmagigénylését azonnal írják ósz- sze és a községenkénti összeírt vetőmagigényléseket telefonon azonnal jelentsék a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának. 3. A jégkárosult községekben azoknak a termelőknek a kárát, akik az Állami Biztosítónál jégkár ellen biztosítottak, a biztosítók felveszik s a jégverés mérvének megfelelően megfizetik. Tekintve, hogy a rendkívüli időjárás valószínűvé teszi, hogy ebben az évben még lesz jégkár, javasoljuk, hogy az Állami Biztosítónál, akik még ez ideig terményeiket nem biztosították, sürgősen kössenek biztosítási szerződést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Kései vigasztaló Természetesen előleget és ha* nem húzzák át a számításun-* kát. Számításuk szerint vásárolnak majd egy zetort, beindítják a tejfeldolgozó üzemet, vásárolnak 200 család mehet. Most még Sellyéről hordják a savót, de hamarosan saját üzemük melléktermékét etetik a sonkasüldőklkel. — Meg akarjuk mutatni, hogy könnyebben is lehet élni, mint az egyéniek... — mondja Rózsavölgyi elvtárs. — Én nemcsak a középparasztok mennek délután. Az elnök mo- színvonalára akarom emelni a i*ügye”, valamint a véghatárosolyogva kíséri szemével, elismeréssel szól Margitkáról. — Ez az a család, amelyik minden hónapban 3 000 forintot kap a tsz-től... Hárman dolgoznak a közösben, szorgalmas család, ez a Margit meg különösen igyekvő, értelmes. Volt már, hogy kiküldtük szénát gyűjteni. Úgy látta, még nyers a fű, azt mondta, most pedig nem gyűjtünk, hanem forgaturűk. Mire a forgatás vétsz-tagok életét, hanem magasabbra..; És amit ez a merészen vező, gondolkodó fiatalember mondott, azt mindig teljesítette. Neki már saját Wartburg kocsija van, szeretné, ha mások is minél előbb utolérnék. A lehetőségek biztosítpttak ... Az Uj Esztendő Tsz valóban új, boldogabb esztendőket teremthet. LIPOCZK1 JÓZSEF Bocsásson meg kedves Kati néni, hogy így félévszázad távlatából idézgetem az emlékét. Be kell vallanom, ebben nem én vagyok a ludas, hanem egy közepes nagyságú kéziratos könyv, melynek első oldalán immár jócskán megbámult tintával ez áll: „Csamóta kozmái, öreg felesége, akit az égvilágon senki sem akart eltartani. Hát ha senki, akkor miért ságos örömmámor lehetett ott az élet akkoriban. Persze, most mondhatná, hogy igen ám, de éppen Csamóta? — mondták volt a községnek úgynevezett az akkori elöljárók, mert hiszen mikor B.-ék itt laktak, „vagyonnal nem bírtak, adót nem fizettek?’. Ez a megjegyzés viszont meglehetős logikáség képviselőtestületi gyűlései- ra enged következtetni, mert nek jegyzőkönyve, 1902—1912”. Véletlenül került a kezembe a tisztelt „képviselőtestület” tetteinek eme ékes írásba foglalása, melyben öt éven keresztül több ízben van szó Kati néniről eképpen: „B. Józsefné, született M. Katalin illetőségi TOe0< zat: „M. Katalin ezúttal sem <j' ismertetik el csarnótai illetősé- ter- f gűnek”. A körjegyzőségi írnok remekbeszabott gyöngybetűi azt is megörökítették az utókor számára, miért tiltakozott a község ilyen vehemensen Kati néni csarnótai illetősége ellen. Kati néni ugyanis nem valami pénzes királyi sarj volt, csak egy egyszerű kőfaragó napszámos elözvegyült, magáramaAz Alkotmány utca 77-ben Mintegy hatszázan laknak a Pécsi Szénbányászati Tröszt Alkotmány utcai munkásszállásán. Hatszázan vegyesen fiatalok és idősebbek, családosok, akik messze vidékről jöttek a bányába dolgozni, hogy több pénzt küldhessenek haza, fiatalok, akik azzal az elhatározással jöttek Pécsre, hogy itt idővel majd gyökeret verjenek, és vannak — egyre csökkenő számban — akik csak szerencsét próbálni jöttek ide. A szállás ingyenes. Aki befizet naponta 6 forint 60 fillért háromszori étkezést kap, reggelit, ebédet, vacsorát. Az ágyneműt tíznaponként cserélik az épületinicijiir ,, - ---------- be« van könyvtár, kultúrterem, mozi, fö ldek úgy kínálják magukat) mondhatnánk teljes összkomfort zjildsegtermelesre, a kertészke- Ilyen körülmények között, és' ilyen olcsón még talán álmukban sem laktak az elmúlt idők családjuktól távol élő bányászai és a legényemberek..; Voltak itt még nem is olyan légen, akik sehogy sem akarták megérteni, hogy a munkásszállásokat a becsületes munkások számára állították fel és csak azoknak jár a szállás, akik dolgoznak, nem pedig azoknak, akik csak szeren- zepén, csak ki kell tisztítani cselovag módjára könnyű pénzekből mert az idő kegyetlenül elbánt** szeretnének élni és közben olcsón lakni. Ilyen volt Sütő Kálmán. Ot az elmúlt év őszén kilibbentették a szállásról. ő amolyan „ügyes ember“ módjára negyvenkét napig húzta ki a szálláson úgy, hogy közben még tájára sem nézett a bányának. Csak élt. Miből? Azt talán időközben a rendőrség kiderítette már róla. Mindenesetre amióta ő nincs itt, észrevehetően kevesebb dolog tűnik el szőrén szálán a szobákból.;: Faragó György sem volt jobb a Deák, ~ ív, elfogta Bognár11 hé vásznánál, ö „trükkös gyerek volt. A rendőrség ellogta »ognar^ „dollgozott“. Minden műszakra becsületesen kijárt, csak éppen a bányába elfelejtett leszállni. A márkáját felvette, aztán elment sétálni, Jö — mondja az elnök , < ne™ kell egy fillér sem, de a i gattert akkor is beindítjuk,» me,rt egyrészt jövedelmező, —< "másrészt pedig szükségünk van * a furcszporra, hogy majd az* uveghazban iév$ négy kályhát* fűteni tudjuk ^ég nem kellett az', uveghaz, mert kertészet nincs, csupán tíz hold dohány. De\ _ földek a^r,^S"°s\ kastélykörüli ben van könyvtár, kultúrterem, zöldség dés pedig akkor a legjövedel- '. nvezobb, ha van egy üvegház,. i ahol korán nevelhetnek palán- i lakat es akkor árulhatják a i termést, amikor legjobbanmega fizetik. Mutatja az elnök, hogy ez ai> három hold lenne majd a kér-i1 tészet, amely körülöleli a par-!> kot. Bővizű kút van a park kö- * * vele. Mellé azután már csak** egy kis motor kell és olyan ön- *1 tözéses kertészete lesz a szövetkezetnek, hogy még nagyobb elismeréssel beszélnek róluk az egyéniek. A gatter éles hanggal szabdalja majd ai hasábokat, amelyből az üvegElfogták a gyilkost Ferencet - aki május 20-án a borváthertelendi erdőben *1 hgyonlótte Omódi Juliannát. vagy éppen visszajött a szállásra, egy kicsit körülnézni az üres hálókban az ellopható tárgyak irányában, aztán a műszakváltásra már ismét kint volt az aknánál, szépen visszaadta a márkája*, a márkás pedig rendre igazolta a műszakjait. Pénzt ugyan nem kapott, de a szálláson nyugodtan lakhatott, hiszen a jelentések szerint nem volt mulasztása. Bár felette gyanús volt, hogy a fizetési jegyzékeken nem szerepel a neve, de hát egy-két esetben még lehet a bér- elszámolás tévedésére is gyanakodni. A végén azért lebukott a „trükkös” fiú. Amikor a téten az emlékezetes pécs- bányai aknakarambol volt, a soros műszak nem szállhatott már le, hanem visszajöttek a szállásra az ittlakók. Aztán nagy megrökönyödéssel tapasztalták, hogy majd mindegyik szekrényből hiányzik valami. Már nem tudják kinek, de valakinek eszébe jutott, hogy nem-e a Faragó áll a rejtélyes ügy hátterében. Szerencsére még az állomásra is leszaladtak néhányan, és ott találták az indulófélben lévő vonaton. Elegáns volt miint egy kérőbe induló legény. Csak hát éppen semmi sem volt az övé, ami rajta volt. A cipőtől a kalapig az alsó- és felsőruha egyaránt lopott holmi volt rajta. így azután azóta gondolkodhat Faragó György, hogy véletlen volt-e a pécsbányai aknakarambol, vagy a sors rendelése, véletlenszerűen, vagy törvényszerűen bukott-e te? A szépnevű Dallos Dezső is dörzsölt fiú volt nagyon. Jó ideig járatta a bolondját a szállás vezetőivel. Dolgozni ö sem szeretett. Ezért bemondott a szá'- láson egy olyan márkaszámot, amelyikről biztosan tudta, hogy a gazdája rendesen jár műszakra és nem a szálláson lakik. Ö körülbelül két hete bukott ’e. Nem találtaknál^ mást mint két irdatlan nagy bőiTmdöt és egy yomó zálog- cédulát. Mindenét elzálogosította, abtxV szegényalapja is. Ez már igaz. Reménynek ez sem volt rossz. Tekintve azonban, hogy most már úgyis mindegy — eláruljuk a könyv és én közösen —, hogy ez a szegényalap sem vetekedett Rotschild vagyonával. Ugyanis: ,a községi szegény- alapra a siklósi Takarékpénztárban 24 K 71 fillér készpénz gyümölcsözésre van elhelyezve” — tartalmazza a tudós könyv. Nem tévedés. Huszonnégy korona hetvenegy fillér! Képzelje kedves Kati néni, mit „gyümölcsözött” volna ez magának. Meg aztán szegényekben amúgyis bővelkedett a falu, olyannyira, hogy egyesek a maga által olyannyira óhajtott csarnótai illetőséget kutyába , otthagytak csapot- odébbálltak az adó elől. „A községi pótadó hátralékosok phylloxera által elpusztított szöllcjüket parlagon hagyva, a községből elköltöztek ismeretlen helyre, vagyont fedezetül nem hagyva.” Szóval így álltak akkoriban a csamótaiak, Kati néni! Még annyira szegény ember is (| akadt, aki télnek idején, mivel élt. Végül a leleplezése után futva iá- l > ^ tüzelőanyaga nem volt, vozott a szállásról. Még a munkaköny- l|C a . ^ernfl° , . , ___, „,IL1L. . maradt volna itt magának, ha ve t is elfelejtette magával vmm... szállás becsületes lakói nagyon örülnek, hogy a szépnevű Dallos elfutott a szállásról, de bizonyára annak is örülnének, község m forintokkai : érdemtelenül hasznait szállásért 300 Koronával» a reformats valóban, ha egyszer vagyonuk nem volt, honnan fizettek volna adót. Hiszen azok se nagyon tudták fizetni, akik „vagyonnal birtak”. Erről szintén a vaskos könyvecske tanúskodik, miszerint a község a felsőbb szerveikhez fordul egy kis haladékért, mert „a községnek oly sok s annyiféle kiadása va- la, hogy adóra már nem jutott.” Ez egyébként kitűnik a költségvetésből is: „Az összbevételek 1.275 korona, összkiadások 2.423 K, hiány 1.148 K”, továbbá: „a hiány községi pót- se véve, adó kivetése útján fedezendő.” papot és Látja Kati néni, nem is lett volna olyan nagy öröm Csar- nótára kerülni „illetőség szerint”, hiszen nem valami túlha az járó fizetség számlája azért utolérné valahogy a még talán most is futó Dal- lost . . ; Az ilyen típusú emberek tették rosszhírűvé az Alkotmány utcai szállást, ök voltak a fizetésnapi duhajok, a verekedők, a szállás rémei. Ma már nincsenek itt a szálláson. Es ez észrevehető. Nincs már duhajkodás, verekedés, és már azt a célt is kitűzhe*- ték a szállás lakói, hogy rövid időn belül a legjobb szállás lesz a városban. Ma már egyre többen ismerik fel, bogy a szállás nagy lehetőségeket nyúj* a becsületes embereknek. Aki takarétemetőkerítést. Mi Ina itt magának, ha még a temetőkerítést is ellopják? Meg itt van ez a bizonyos adósság. 1893 óta tartozott a ISÉÉI ‘ azaz papnak. De még 1912-ben sem adta meg. A maga ügye sokkal egyszerűbb volt, könnyen megoldódott a gordiusi csomó. Egy iszép napon csendesen meghalt, fs azóta hallgat a „B. Józsefné, született M. Katalin ille őségi ügyről” a csarnótai krónika. „Az ügy elintézést nyert”. Azóta, kedves Kati néni, nagy változások történtek nálunk. A tekintetes főszolgabíró úr, meg a nagyságos alispán úr és társaik illetősége koskodni akar, sehol nem takarékoskod- I* áttétetett a lomtárakba, s eoc hat jobban mint itt. És takarékoskodnak is sokan. Ez is lemérhető. A múlt évben talán csak 4—5 motorkerékpár I1 mindig nincs — van villany, volt a szállás dolgozóinak a tulajdona- *' mozi, kultúrház, ban, ma húsz van. Kapásból tudják már letudja Kati néni, a neveket sorolni, ki mit vett a megtakarított pénzén. Kárpáti József és T. Molnár József motort, Hajdú Gyula harmonikát, ez ruhát, amaz órát. A legnagyobb eredmény azonban talán mégis az, hogy már nincs létalapjuk a szerencselovagoknak, a huligánoknak ] i a munkásszálláson-. Nem is azért, mert a gondnokság is jobban ellenőrzi, ki hogyan jár műszakra és hogyan visel keked ik — ez mindenesetre segítség a becsületes emberek számára —-, hanem azért, mert már maguk a szállás lakói # vigyáznak arra, hogy ne keveredhessen I közéjük és ne bújhasson meg a hátuk I mögött o’van, aki nem a murikábZr, ha- Ms este 21 őrá 21 perckor nem egyeb módon akar megélni a be- f érkéz: ek a főpályav.dvarjy a csületes emberek rovására. I Belvárosi leányiskola Ú1«jrő* ŐKutucz) 'az uzdi táborból. szén más világ van itt. C sár nótán — bár temetőkerités még mozi, kultúrház, meg könyvtár, ezek olyan újmódi „feneuras” dolgok — ahogy maga mondaná —•, de nagyon szépek. Csarnótán ugyan most sem fürdik tejben- vajban a nép, de sokkal jobb. sokkal szebb élete van. Igazán sajnálhatja, hogy nem száz évvel később született, akkor most nem kellene nekem ezt magyarázgatnom. Lázár Ervin Táborozás után
