Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 157. szám
2 NAPLÓ 1958. JULIUS 8. A munkaügyi eljárásuk jIrtsuk a burgonyabogarat! és a társadalmi tulajdon védelme |A Baranya megryei Tanács Végrehajtó Bizottságának Mindennapi életünkben nap, mint nap beszélünk a társadalmi tulajdon védelméről és arról, mit kell tennünk az ügy érdekében. Fontos a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét a munkaügy szempontjából is megvizsgálni. Mert a társadalmi tulajdon ellen véteni nemcsak lopással, sikkasztással, sib. lehet, hanerri a törvények és törvényes rendelkezések be nem tartásával is, például a Munka Törvénykönyvében foglaltak be nem tartásával másokat anyagi előnyhöz juttatni stb. A A törvénysértések nyomán rendszerint kiadások is jelentkeznek. Ki kell fizetni béreket, stb. Ezek a kifizetések azonban a legtöbb esetben nem azt terhelik, aki a törvénytelenséget elkövette, hanem a vállalatokat és rajtuk keresztül a népgazdaságot. A helyes . ... . .... . . x határozata A fenti szamokból is arra le- ; hét következtetni, hogy orszá- ♦ \ burgonyabogár elleni első védekezésében gos viszonylatban tetemes kár » a megye dolgozó parasztsága igen komoly erőéri a népgazdaságot hasonló . feszítéseket tett. A burgonyabogár egyik nemesetekből. í zedékének bogarai zömmel ebben az időszakA számok arra intenek, hogy ♦ ban jelennek meg újra. minél gyorsabban szüntessük» . . ... , . , meg a munkaügy terén fenn-! A «negyedben fellepett nagyobbfoku burái ló hasonló hibákat. .4 veze- f gttnyabogar-fertozes lehető legnagyobb mérvű ♦ csökkentese es a további fokozott vedekezes az lenne, ha ezek az összegek tőknek feltétlenül alaposabban |,. r*^*®*®. l~.|*'ov «/ityi n ín árínn-íiin e/í n i. ...i Imii t.,1 ír 1,11. _ 1 -T11 — ? blZtOSltaSa Cfl C eben nem a népgazdaság terhére, hanem a szabálytalanságot elkövető személyek terhére kerülnének kifizetésre. Ha így lenne, akkor bizonyára kevesebb lenne a munkaügy terén előforduló szabálytalanság is, és az illetékesek alaposabban meggondolnák, hogyan intézkedjenek: A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint lehet alkal- Munka Törvénykönyvé- mazm az egyéni felelósségrevo- . . „ nast, de megsem jutottunk nek egyik legtobbszoi fellaipo- előre ezen a téren. A kell tanulmányozniuk a Munka Törvénykönyvét és többet | kell ellenőrizniük a munkaügyi | kérdésekkel foglalkozó dolgo-f zókat. E téren is e! kell érni azt, hogy mindenki úgy gazdálkodjon a közösség pénzével, mint a sajátjával. KAPOSI JANOS TEB-elnök a 1024/1958. sz. Korm. határozatnak megfelelően a megyei tanács vb az alábbiakat rendeli el: 1. A megye egész területén július 8—9—10—11 (kedd—péntek) kötelező vegyi védekezést kell minden burgonyatermelőnek végrehajtania. A vegyi védekezést Holló 10 perme- tezőszerrel, vagy DDT porozószerrel —Hungária Matador, Nikéről — kell végrehajtani. (Holló 10 permetezőszerből 5—6 kg'kh. DDT 10 százalékosból 15 kg/kh, DDT 20 százalékosból 6—8 kg/kh.) 2. Három kh-nál nagyobb burgonyaterülettel rendelkező tsz-nél, tszcs-nél és szakcsoportoknál a növényvédő állomás végzi el a vegyi védekezést, Minden más burgonyatermelőnek saját költségén kell a védekezést elvégezni. 3. A vb felhívja a földművesszövetkezeteket és egyéb árusító boltokat, hogy a község burgonya-vetésterületének megfelelő mennyiségű védekezőszer álljon rendelkezésre. 4. A vb felhívja a községi tanácsokat, hogy a védekezés végrehajtását ellenőrizzék és amennyiben mulasztást tapasztalnak, úgy a 201957. FM. rendeletnek megfelelően közérdekű védekezést foganatosítsanak és egyidejűleg a 9/1957. számú kormányrendelet értelmében a mulasztóval szemben a szabálysértési eljárást indítsák meg. BARANYA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA zott fejezete a .,munkaviszony” ról szói. A legtöbb törvénysérvállalatokat, intézményeket revizorok és ellenőrök vizsgálják tést itt követik el a vállalatok állandóan. Bérellenőrzéseket .... , , , hajtanak vegre, de tudomásom és Intézmények. Viszont, ha szerjjif még egy esetben sem valakinek a törvények figyel- tettek intézkedést annak érdemen kívül hagyásával létesítik, kében, hogy a törvénysértések vagy szüntetik meg a munka- viszonyát, azt a törvénynek megfelelőm 'később ki kell igazítani és a munkavállalót anyagilag is kártéríteni kell. — Például: ha egy dolgozóval a munkaviszony létesítésekor nem közük a meghatározott időre szóló alkalmaztatását a törvényben előírt módon, akcímén megítélt és kifizetett összegek kártérítésre való kötelezés alapján vissza lettek volna fizettetve a népgazdaságnak. Annak szemléltetésére, hogy itt nem fillérekről van szó, hadd álljon itt néhány példa: A Hidasi Szénbánya törvénykor a munkaviszonyát csak sértő felmondás miatt 2 052 fokét heti felmondással lehet megszüntetni. Természetesen meg kell fizetni számára a felmondási időre járó bért. annak ríntot fizetett ki, a Baranya megyei Vidéki Vendéglátó V. ugyancsak felmondás miatt ellenére, hogy a gyakorlatban 2259 forintot, a Baranya me- a dolgozó munkaviszonya meghatározott időre szóló volt, de azt nem a törvénynek megfelelő módon közölték vele. Ha a felmondás nem a joggyei Építő és Tatarozó Vállalat 2 770 forintot. A Nádor Szálloda munkakönyv ki nem adása miatt 1 254 forintot fiszabályoknak megfelelően tör- zetett ki, a Pécsi Állami Gaztérit, akkor a vállalatnak dolgozót vissza kell vennie és ki kell fizetnie részére azt az időt is, amíg nem dolgozott, de csak azért, mert a vállalat részéről nem a jogszabályok szerint jártak el a felmondásnál. Ilyen esetekben a legtöbb vállalati igazgató vagy intéz- s*omyt mény vezetője neheztel volt dolgozójára, amiért az keresi igazát és sokan nem veszik észre, hogy a hibát nem a doldóság ugyanezért egyeztet-3 449, egyszer 492 forintot fizetett ki A Mohácsi járási Tanács nem közölte egy dolgozóval, hogy mettől meddig tart majd a munkaviszonya és a munkavi- törvénysértő módon szüntette meg; 1000 forintot fizetett ki. A Mohácsi Vendéglátó Vállalatot szintén törvénygozó, hanem a vállalat követte sértő munkaviszony-megszüntetés miatt 3 570 forint kifizetésére kötelezte a Területi Egyeztető Bizottság. Hasonló példákat még hosszan lehetne sorolni« el. Az egyeztető bizottságok őrködnek a munkaügyi jogszabályok betartása felett, és mindenkitől egyformán megkövetelik a törvények betartását; f I» Ttunc: A M E C S E KI .....LÁTHATATLANOK" <— Hát nem megmondtuk, hogy sztrájk van? Sztrájktörő gazemberek! A csoportból hol egyik, hol másik vélaBZolgatott Kantának, de közben lassacskán szinte valamennyien belül kerültek a kapun. A fegyveresek egy pillanatra elfordultak az öregtől, aki kihasználta az alkalmat, s eltűnt a szakadék bokrai között. Káromkodva néztek utána, egyik vállához emelte karabélyát, de aztán mégse lőtt. — Vissza, vissza — kiáltozott Kanta a bányászokra, akik már bent jártak az aknaudvaron. A zajra az irodákból újabb fegyvereseik szállingóztak elő és körülfogták a munkába igyekvők csoportját. — Aki netalán lemenne — beszélt Kanta, s közben ijesztően meresztgette a szemét — az számítson arra, hogy többé soha nem látja a napvilágot.,« — De hát nem hagyhatjuk a bányát — próbálkozott az egyik a csoportból. — Tönkremegy, összemennek a vágatok, elönti a víz,«, i— Nem érdekes a duma öregem — szájait Kanta — amíg az összes követeléseinket nem teljesítik, addig nem dolgozunk! Amíg a fegyveresek az aknaudvaron szorongatták a bányászokat, az öreg Gál Antal bokrokba, fék gyökereibe kapaszkodva csúszott le a meredélyen és lélek- szakadva igyekezett haza. — Phü — rogyott le otthon a székre — phü, de meleg van. Pedig ködöt pipált a hegy és már a fület Is csípte a novemberi hideg. Ahogy aztán kettőt-hármat fújtatott, rászólt a fiára: — Eredj Pali, ugorj a motorodra, meg se állj a szovjet parancsnokságig, mondd meg, hogy Itt gyilkolják a hrigantik a bányászokat. A fiú, már nősülni készülő legény, készségesen mozdult, de az öreg meggondolta magát és felállt. — Várj, jobb. ha magam megyek, én tudok beszélni i HASZNOS SZÉP ÉRDEKES Az édesapja két csattanós pofonnal fejezte ki véleményét, mikor ezelőtt hat évvel Greiner Mária, a magyar- bólyi fmsz jelenlegi agronó- musa elhatározta, hogy mezőgazdász lesz. Hogy születhet ilyen gondolat egy lány fejében1 —• zsörtölődött a Greiner papa. Greiner Máriát úgylátszik nem ijesztették meg a pofonok, mert íme: mégis agronómus lett. Különben is ő, ha egyszer elhatároz valamit, abból nem enged. Most már állásban van. Dolgozik. Villányból jár át Magyarbólyba mindennap. Nem bánta meg, hogy agronómus lett. •— Bár ez más jellegű munka. mint egy állami gazdaságban vagy tsz-ben, nincs annyira közvetlen kapcsolatban a termeléssel, de azért mégis nagyon szeretem. Mi is a munkája ennek a csinos, barnahajú, kékszemü alig húszéves lánynak? Reggelente kerékpárra ül, $ járja a környező falvakat, mert bizony munka az akad bőven. A vetőmagcsere-aikciö, a gépi munka, a növény- védelem megszervezése mind az ő feladata, s van mit csinálni még ezen felül is. — Itt van például ez a nagy jelentés- és aktahalmaz — mondja. — Sajnos, ezzel Is nekem kell törődnöm. Mert bevallom őszintén, adminisztrálni nem túlságosan szeretek, H IVATA S i Hát az nem is csoda. Melyik agronómus szeret adminisztrálni, főleg, ha ilyen fiatal és energikus. — Azért persze, meg kell csinálni, ha tetszik, ha nem. — S mivel foglalkozik most? — Hol is kezdjem? Itt van például az Alsó-Karasica és vidéke vízügyi társulásának megszervezése. Az Alsó-Ka- rasica völgye ugyanis eléggé vizenyős, mocsaros terület. Meg kellene javítani a levezető árokrendszert. Ebben a munkában három község: Magyarbóly, Lapáncsa és Illocska érdekelt. Mostanában ezt a vízügyi társulást szervezem. Nem nehéz, mert a gazdák tudják, hogy saját érdekük és különben is a költségek felét az állam fizeti. Itt egy pillanatra megáll, kis szünetet tart, mint aki valami nagyon fontosat akar mondani, s így folytatja: i— S ha már a gazdáknál tartunk, hadd mondjam el, hogy nagyon szeretek velük együtt dolgozni. Értelmes, hozzáértő emberek, legtöbbje mezőgazdasági szaktanfolyamot végzett. Én vagyok ugyan az agronómus, de nagyon sokszor mégis én tanulok tőlük. A kis kitérő után aztán újra visszatér a munkájához, de ezek után már sokkal érthetőbb, hogy miért beszél róla szeretettel. Mert az embereket is szereti. És, amit nem mondott ugyan, de úgy van: az emberek is szeretik őt. — Most lesz nemsokára a burgonyabogarak petézése és rajzása, s bár nem sok van a körzetben, mert eddig igen jól védekeztünk ellene, újra csak megszervezem a védekezést. Túlteljesítettük a tervünket a gépi munka megszervezésében is. összesen 1347 normál hold a teljesítményünk. Már két kombájnunk is dolgozik. — Megy minden, mint a karikacsapás, csak jó keményen kell megfogni a dolog végét — teszi hozzá mosolyogva. Greiner Mária pedig valóban keményen, férfiasán állja a sarat. ■ ■ Üzenet a barbároknak A kiszista diákok kezdeményezésére — mint ismeretes — a város több pontján felásták az útszegélyeket. így történt a József Attila utcában is. A feltört részre a 33-as számú ház környékén fűmagot vetettek és virágot ültettek. A fű kizöldült, a virágok is megeredtek, de a lakók efe- letti örömébe üröm is vegyült. Egyes lelkiismeretlen emberek akkor érzik jól magukat, ha a zsenge füvön grasszálnak, mások gyökerestül kiszedik és ellopják a virágokat. nyilván otthoni elültetés céljából. A barbárság nagy felháborodást keltett a lakók körében. A következőket üzenik a vandáloknak: ha a várost nem segítenek széppé tenni, legalább másokat ne akadályozónak ebben. Ahol nincs szünet A művelődési otthonokban a munka, a szórakozás nyáron megcsappan. A KISZ ég a Szakszernek, kiránduljanak, no és egy egészen keveset tanuljanak. A művelődési ház vezetősége a nyári vezetek Doktor Sán- ismeretterjesztés ér- dor Művelődési Há- dekében kirándulást zéban sem dolgoz- szervez augusztusnak a különböző ban a Balatonra és szakkörök tagjai, de Szegedre városnéző a gyermekfoglalkoz- sétával egybekötve, tatás kis látogatói Közeledik július mindennap megje- 26-a, az Anna-bál, lennek. Most nem amikor a bálban azért, hogy iskolai részvevő Annákat feladataikat készít- rózsával köszöntik sék el, hanem hogy strandra menjenek, filmvetítéssel szórakozzanak, játsszamajd és szerenádot is adnak nekik. A zenekar csak olyan dalokat játszik, melyekben az Anna név szerepel. Éjfélkor a kertben tűzijáték szórakoztatja a bálozókat. A tánciskolába nyáron is járhatnak a fiatalok, nem szünetel; Mindezektől függetlenül természetesen a művelődési ház vezetősége már most gondol az őszi munka szervezésére, mert a kultúra munkásainak soha nem szabad pihenniük, 20 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LATHATATLANOK” öt perc múltán már a Pécsre vehető országúton robogott és időnként a kabátujjával törölte ki szeméből a könnyeket, amelyeket a szemébe vágó jéghideg szél csalt elő. — Tovar is palkovnyiik — állt odabenn a parancsnok elé, de többre nem futotta az orosz tudományéból. A tolmács azonban készségesen fordította a kívánságát. Elmondotta, hogy fegyveresek tartják megszállva a bányát és nem engedik dolgozni az embereket. Arról is beszélnek már, hogy fel akarják robbantani az aknát. Sürgős segítségre van szükség. A parancsnok bólintott a panaszra, aztán a szomszéd szoba felé mutatva mondott valamit. A tolmács elmagyarázta, hogy a magyar parancsnok hozzájárulása kell, csak úgy maguktól nem csinálhatnak semmit. De megkapta a hozzájárulást és visszafelé már egy tank széles farán kapaszkodott fél kézzel, másik kezével a motorkerékpárt egyensúlyozva. Hátha szükség lesz még arra is. Közben büszkén és boldogan nézte, hogyan dübörög utánuk a másik tank is, ormányával bólogatva, mint egy acélelefánt. A dübörgést nemsokára már az aknán is hallották. Kanta elsápadt, gyorsan a tokjába csúsztatta a pisztolyt és tanácstalanul tekintgetett körül. — Most mit csináljunk? — Gyerünk az erdőbe! — kiáltotta egyik fegyveres és az udvaron álldogáló bányászokat faképnél hagyva, vad csörtetéasel inait el vagy huszonöt felfegyverzett sztrájkoló. Kanta, a pisztolyos vezér futott elől. öt nem akadályozta a futásban a fegyver. Zihálva állt meg egy távoli tisztáson, s bevárta a többit. Hamarosan felbukkant egy nekivörösödött géppisztolyos ember, aztán még egy... Hatan gyűltek össze. Vártak, vártak, de több nem jött. — Hol a többi? — kérdezte. — Talán elfogták őket? 1— Alighanem leléptek — hangzott a válasz. MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK” 21 — A gyáva kukacok! A bitangok! Árulók! Csilrhe bagázs — tört ki Kanta — ha ezt tudom, ezeket lövöm először szitává .., Az aknaudvaron hatalmas éljenzés fogadta az érkező páncélosokat. Gál Tóni bácsi egyszerre csak azt érezte, hogy elrepül a bányászok feje fölött. Tíz kéz nyúlt egyszerre utána, hogy leemelje, előbb kicsit meg- hintáztatták a levegőben, aztán ott találta magát a bányászok gyűrűjében, akik alaposan megszorongatták. Az első harckocsi parancsnoka kidugta fejért a torony nyílásán és valamit kiáltott. — Azt kérdezi, hol az ellenség — fordította le Tóni bácsi — tényleg, hova lettek ezek a jómadarak? — Elszeleitek... olajra léptek ... elfújta Őket a szél — kiáltozták a bányászok. Aztán megmutatták: arra mentek ni. A tankokról magyar karhatalmisták ugráltak le. — Hányán voltak? — kérdezték, — Körülbelül huszonötén. — Utánuk megyünk! A két harckocsi, mélyen felkotorva az aknaudvar fekete salaktalaját, alkalmas helyet keresett, majd mindkettő a mutatott irányba fordította a tornyát. Egymásó! néhány lépésnyire vonalba fejlődve Indult a tizenöt karhatalmi katona. Alig mentek vagy ötven méternyit, egyi'kük felkiáltott; — Itt egy puska! Valamivel odébb még egyet találtak. Egy bokor ágára akasztva karabély himbálódzott, egy géppisztolyt gyanús levélcsomó alól kotortak elő... Tizenkilenc fegyvert szedtek össze, gazdáiknak azonban hült helyét sem találták. így indultak vissza, saját fegyverén kívül mindegyiknél volt legalább még egy, de néhánynál két másik fegyver is, (Folytatjuk.)
