Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-03 / 155. szám

r 1958. JÜLIUS 3. NAPLÓ 3 Az egész ország büszkesége lesz í Néhány szó a Pécsújhegyi Hierin! építéséről; Igen nagy jelentőségű a pécsi kezdeményezés AZ OLYAN EMBERNEK, aki végigjárta az ország nagy építkezéseit, ott volt Sztálin- város. Komló, Inota, a Borso­di Vegyiművek, Tiszapalkonya születésénél és felnövekedésé­nél — annak a Pécsújhegyi Hőerőmű építkezése első látás­ra nem sokat mond. De mikor végigjárja a hatalmas csarno­kokat, pincéket és pillérsoro­kat, akkor már csakolyan büsz­ke rá, mint a bennszülött pé­csiek. Mert bár az erőmű nem lesz az ország legnagyobb épít­ménye, teljesítménye is csak alig éri el a 130 megawattot, — mégis méltán nevezhetjük hazánk legkorszerűbb és kivi­telezésében is a legszebb erő­művének. De ne az újságíró — inkább a hazai szakemberek, a külföl­di tudósok és látogatók beszél­jenek erről. íme a vendég­könyv néhány sora: „Ma meg­látogattuk a Pécsújhegyi Hő­erőmű-építkezést és megállapí­tottuk, hogy minden előkészí­tés igen gondosan tervezett és a műszakiak, munkások egy­aránt jó munkát végeznek. To­vábbi sok sikert kívánunk. A finn építőmunkások küldött­sége’1. A prágai műegyetem delegációja így vélekedik: „Mi, akik Magyarországon megis­merkedtünk a vasbeton előre- gyártásával, nagyra becsüljük a magyar műszakiak merész és szép elgondolásait, amelye­ket valóra is váltanak. Ez a szerkezet sokban maga mögött hagyta a Magyarországon előbb szerelt vasbeton-szerke­zeteket és megtalálta azokat a formákat, amelyek maximáli­san kihasználják a vasbeton, tulajdonságait. Mi, cseh építé­szek, a vasbeton nehéz-elemek szereléséhez sokat tanultunk a magyar kollégáktól. Fogad­ják ezért hálás és baráti kö- szönetünket“; R. Platonov, a Szovjetunió építésügyi bizottságának osz­tályvezetője — a küldöttség nevében — ezeket írta: „Külö­nösen a főépület vonja magára a figyelmet. Érdekes szerke­zetek, jól átgondolt szerelés és technológiai fegyelem jellemzi az építményt. Különösen ör­vendetes a szoros együttmű­ködés a tervezőintézet és a ki­vitelezők között”. És végül egy hazai vélemény, amit a Tisza- pal konyái Hőerőmű küldöttsé­ge jegyzett be: „Az ország ösz- szes erőművei közül ez a leg­szebb kivitelezésű. Ez vonat-*-'^-' kozik az előregyártott panele­ken kívül a beton és falazás: munkákra is. Dicséretes a mun kák egymás utánjának szerve­zettsége és az építkezésen ta­pasztalható rend. Figyelembe véve a 26-os vállalat Sztálin-ji Szombaton Kaposvárról Pécs- város óta elért erőmű-építési, i re érkezik Európa legnagyobb sikereit: javasoljuk, hogy a je-1> utazócirkusza, a Trolle Rhadin lenlegi műszaki és fizikai dől-1 I svéd cirkusz, s előreláhatóan gozó gárdájával újabb erőmű-11 két hétig marad városunkban. veket építsen . i1 Láttuk a műsort. Hogy mi­ENNÉL NAGYOBB DICSÉ- l'lyen? Cirkuszi szakemberek RETET és elismerést soha sem * [ mondják, hogy 30 éve nem volt kaptak még magyar kollégák- * Magyarországon ilyen nagy és tói a 26-os vállalat dolgozói.* .ilyen parádés műsort produ­később megcsináltuk hozzá az utat, majd elindultunk vizet keresni. Pécsújhegyen nem így tént. Előbb megépült a végle­ges műút, ezzel együtt elkészí­tették a csatornázást és a la­kásokat. A több utcából álló épületsor között most fektetik le a végleges vasúti vágányhá­lózatot is. Van már büfé, kul­túrterem, színpad, mozi, 1000 személyes modem berendezé­sű konyha, eszpresszó. Nemso­kára újabbakkal is gyarapo­dik a telep, nyit a ruházati, a zöldség- és gyümölcs-, a hús- és az élelmiszerbolt. Természetes, hogy ilyen kulturált körülmé­nyek között az építkezés is gyorsabban halad. 1955 októberében — a ma már égnek törő pillérsor he­lyén — még szántóföld és sző­lő feküdt. A dömperek, a te­herkocsik és a földgyaluk még vágatlan kukoricaszár között kezdték meg a munkát. Mint­egy 300 000 köbméter földet kellett megmozgatniok, hiszen csak maga az erőmű 100 ka- tasztrális holdat foglal el. Volt tehát földmunka elegendő. S az építés közben olyan műsza­ki és technikai újítások szü­lettek, amelyek méltán váltot­tak ki elismerést. Ilyen például az alápincé- zés. Az erőmű-építkezések ed­digi gyakorlatában az úgyne­vezett 0-szinf alatti részeknek nem ástak pincét, hanem szívattyúlapokat, a kábeleket, a csöveket, stb. a padló alá, a talajba ágyazták. Csakhogy az ezred kapcsolatos áílandó föld­munkák zavarták, lassították az építkezést, például a nagy vasbeton-elemek előregyártá- sát, s a gépeket is a buckák hegyén-hátán kellett cipelni. Most a (Hmilla)-szint alatt építettek egy alagsort, ott he­lyezik el a csöveket, kábele­ket. Ez alatt az építkezés a 0-szint felett zavartalanul foly­hat. Nem szólva arról, hogy ha egy cső megreped, vagy a ká­belben szakadás, romlás kelet­kezik, nem kell felbontani az egész épület alatt a padlót, mint régen, hanem a szerelő az alagsorban azonnal megta­lálja a hibát, amelynek kija­vítása így sokkal könnyebb még akkor is, ha alkatrész- cseréről van szó. A másik újítás az erőmű váz nélküli panelszerkezetének gyártása. A hatalmas, 34—40— 60 tonnás panele'emeket tel­jes homlokzat-résszel gyárt­ják s felállítás után nincs tör- szükség újabb munkára s így, k vezetöje Látogatásá az elvégzendő feladatoknak? w. Tegnapelőtt a Pécsi Állami Gazdaságba érkezett N. I. Bo- riszenko, a Szovjetunió Terv­hivatala Villamossági Szakasz­nak fő célja a gazdaság bio- gázfejlesztő telepének megis­merése és tanulmányozása volt. Lapunk munkatársa a követ­kező beszélgetést folytatta Bo- riszenko elvtárssal: — Eredményes volt-e a pécsi egy látogatás-’ üreges «^pilléreket , sokkal többet láttam, Ir orvnr» 1 rrznlr oliralwo_\ mint amennyit remeltem. — Mi a véleménye a biogáz­ról, mint mezőgazdasági ener­giaforrásról? — Nem vagyok mezőgaz­dász, főként az energetika szempontjából tanulmányoz­tam a biogáz-fejlesztő tele­pet. Az a véleményem, hogy ez igen nagy jelentőségű kí-t sérlet és kezdeményezés. Szá­mintegy 30 százalékát megta­karítják. Tiszapalkonyán még 3—4 tonnás falelemeket kel­lett elhelyezni a felállított pil­lérek homlokzati részére. De a belső pillénsomál is alkal­maznak egy szellemes újítást, Olyan gyártanak, amelyek alkalma­sak elszívó-berendezések, ká­belek, vízfűtési csőszerelések szennyvíz-elvezetők stb. elhe­lyezésére. Ez esztétikailag is emeli az erőmű szépségét. Hasonló érdekesség az úgy­nevezett komplex-gerenda is, amelyet 28 méter magasságban helyeznek el. Feladata hár-i más: összefogja a pilléreket, pályát alkot a 20 tonnás daru­nak, és a tető-elemek is ezen helyezkednek el. Mindezt —; az egész építkezéssel együtt — Mátrai G. Gyula kétszeres Kossuth-díjas és Pászti Károly' építészmérnökök kollektívája? tervezte. AZ ÉPÍTKEZÉS javában fo-^ lyik. Az erőmű 1961-ben ké­szül el teljesen, de az első,, gépegység — úgy számítják — már ez év novemberében ára-(1 mot ad. S. Nagy Sándor som szerint igen sokat vitat- Icoztak a szakemberek a Szovjetunióban. — Van-e ilyen, vagy ehhez hasonló biogáz-fejlesztő telep a Szovjetunióban? — Sokat beszéltek róla, de úgy tudom, még nincs. Ép­pen elutazásom előtt tárgyal­tak erről a szovjet vezetők a KGST ülésszakán, hogy ezt a módszert tanulmányozni kell és a magyar tapasztalatok alapján hasznosítani kell a Szovjetunióban is. Azért jöt­tem Pécsre, mert tanulni sze­retnék a magyaroktól. — Mik a tervei? — Mindenekelőtt tanulmá­nyozom, még jobban megis­merem a pécsi gazdaságtól kapott anyagot s azon leszek, hogy a Szovjetunióban is mi­nél több biogáz-fejlesztő te* lep épüljön. — Végezetül pedig szeret­nék köszönetét mondani Burgert elvtársnak, hogy ez­zel a nagyszerű módszerrel megismertetett és a kedves vendéglátásért is. Azt taná­csolom neki, hogy szívvel- lélekkel folytassa kísérleteit, a módszernek nagyon nagy jövője van. Remélem, mire még egyszer jövök Magyar- országra, már beszámolhatok a pécsi elvtársaknak a Szov­jetunióban e téren elért ered­ményeinkről, s szeretném, ha ezeket az eredményeket Bur­gert elvtársnak a valóságban is bemutathatnám és vendé­gül láthatnám őt a Szovjet­unióban. «—rBr-s Az élüzem cím megszerzése jegyében készülnek a vasutasnapra a fülűházban momra mindig megkapó volt <* minden egyszerű és ésszerű megoldás. Ez pedig messze- < menően az. Nem is tudják < elképzelni, hogy milyen ha- f talmas jövő áll a pécsi mód-*: szer előtt a Szovjetunióban.' Nálunk az óriási távolságok A pécsi fűtőházban már hó- Ma már azokról a munka- miatt, mint például Szibériá-^ napról hónapra egyre jobb helyekről is sok jót tudnak ban, nehéz a szovhozok és* eredmények látnak napvilágot, mondani, amelyek még nem is kolhozok energiaellátása. A 'a fűtőházi dolgozók között olyan régen fejtörést okoztak biogáz alkalmazásával ezek , mély gyökereket vert a mun- a fűtőház vezetőinek: a problémák megoldódnak,,kaverseny, nem utolsósorban A júniusi eredmények érté­nem beszélve arról, hogy ki-Jennek következtében javult a kelése még folyik, de már biz_ tunoen megoldódik a trágya-\munkafegyelem, emelkedtek a tos, hogy a kocsiműszak dol- kezelés is, amelyről tudoma-J teljesítmények: gozói i04—105 százalékra tel­esi tették tervüket; Amióta itt megszervezték a brigádokat, eltűnt a munkából a szervezet­Hamarosan elkészül az István-aknait lenség és megszilárdult a mun­kötélpálya szögállomása Ebben az esztendőben kell elkészülnie az István-aknát Újheggyel összekötő új kötél­pályának. A kötélpálya vas­szerkezeteinek, gépeinek a sze­relését a Budapesti Bányagép­gyár munkásai végzik. Képünk az új kötélpályának a 6-os út mellett lévő szögállomását mu­tatja. Az új létesítmény szere­lése már a befejezéshez köze­ledik, valószínűleg még ebben a hónapban elkészül. A szere­lők ezután folytatni fogják a tartóoszlopok felállítását s hoz­zákezdenek az István-aknai feladó állomás gépeinek szere­léséhez. Nemsokára sor kerül ezenkívül a tartókötél lefek­tetésére is. : | kafegyelem is és a kocsimű- .,szak a fűtőház egyik legjobb részlegévé fejlődött. A múlt , I hónapban különösen Somogyi (iSándorné és Hoffer Mátyásné (i kocsitakarító brigádja tűnt ki (ijó munkájával. <• A mozdonyműhely is telje­sítette a múlt havi tervét. Itt (• Szeder József, Marocsek Ká- i1 roly, Molnár József és Wer- f decker László lakatosok tűntek fki jó munkájukkal a részlet- i1 vizsgák elvégzésénél, a futó­javításoknál Hustos Béla, Mé- száros József, Nyári Antal, az esztergályosok közül pedig Tó­ka József és Herke István. A fűtőházban most már sze- > retnék, ha az év következő idő- I szakában sikerülne megszerez­em az élüzem címet. Ennek je­lgyében készülnek az augusztus lelső vasárnapján megtartandó I vasutasnapra is. paradoxonnak hangzik — mé­gis így igaz. Az ősember ugya­nis előbb vizet keresett, aztán kitaposta hozzá az utat, majd ott megépítette a maga kis kalyibáját. Mi eddig fordított sorrendben építkeztünk, előbb elkészítettük a házat, vagy bá­nyatelepet (például Komlón), Lengyel iszz-kabaré Pécsett Gurópa legnagyobb utazócirkusza jön Pécsre De meg is érdemlik, ^hiszen a J káló utazócirkusz. Egy-két jel- Pécsújhegyi Hőerőmű építése 1 (lemző adat a cirkusz nagysá- valóban átgondolt tervek sze- \ gára: befogadóképessége 3 500 rint, takarékos és mindent szá- , személyzete: 60 művész, mításba vevő munkával fo- ,290 technikai munkás. Állat­aik. A műszakiak megfordí- \ állománya: 50 arabs telivér, 3 tották a régi építési sorrendet,(leZef ánt, 3 fóka, tevék, oroszlá- visszatértek — elvileg — az i nők, tigrisek, kígyók, zebra, ősember építkezéseinek sajá- * indiai bivaly. Elmondták, hogy tagságaihoz. Ez — bár kissé f Székesfehérvárról Kaposvárra 3 mozdony húzta a 62 vagon­ból álló szerelvényt. Valamennyi számuk — világ szám. Legnagyobb talán mé­gis a jé gr évű. Olvasóink bizo­nyár- látták a „Tavasz a jé­gen“ című színes osztrák jég- revű-filmet. Nos, ennek a film­nek szereplőit láthatjuk vi­szont ebben a cirkuszban. Ve­hetőjük Ottó Czap, főszerep­lők.• Mí'-Britt többszörös svéd műkorcsolyázó bajnoknő, Elfi T.-.V „i és Ottó Czap bécsi, Walter Julius 14-en, ^etfonesteS, BaetrXin0 többszörik berlini órakor a pécsi szabadién mn-i rT , - Ä .vvi, ­pádon vendégszerepei a lenLeo Osadnik tobbno­gyel Hot-jazz-kabaré. A szólis-S™ ták: Elisabeth Charles néger) Lortztng német jégkomikus és énekesnő, Carmen Moreno len- i Hans Érti zsonglőr. gye] énekesnő, René Glaneau.i1 Káprázatos produkciót mu- Jan Walasek, valamint Zyg-i'tct be a 8-szor 8 méter nagy- munt Wychary lengyel éneke-# ságú jégpályán a csoport. Szin­ték. Valamennyien részt vettek#pompás látvány a reflektorok • nemzetközi jazz-fesztiválon. f szivárvány fényében csillogó jégpályán korcsolyázó együt­tes. Sikerűit néhány szót beszél­getnem a jégprimadonnával, Máj-Brittel, a svéd szépséggel. — Sokat hallottam Magyar- országról, Budapestről. Régi kívánságom teljesült most, hogy idejöttünk. Sokat hallot­tam a magyar zenéről is. S tudja, szeretnék egyszer egy jó temperamentumos magyar táncot táncolni... • Láttuk Bresst, a kigyóbü- völőt. Fekete, marokkói le­gény, úgy dobálja a kobrákat és viperákat egy pokrócra, mintha nadrágszíjak s nem ha­lálos mérgű kígyók lennének. Egyiket, másikat mint egy nyakkendőt a nyaka köré te­keri ... Pedig nem lehet ezek­kel az állatokkal „viccelni". Elmondja, hogy 27 kígyója van. Most egyedül produkálja magát velük, régebben azon­ban volt egy nő társa is. A nő Párizsban egy mutatvány al­kalmával nem vigyázott elég­gé s a kígyó megmarta. A ha­rapás halálos ... A kígyók — mint mondja — eléggé hamar pusztulnak. Ha elfogy a „készlet“, elutazik Marokkóba s újakat hoz. Legérdekesebb produkciója, amikor a kobrakígyót elaltat­ja. A kígyó hátán egy bizonyos pontot ujjávál megnyom s a sziszegő, nyelvét öltögető kí­gyó lassan a földre fekszik s elalszik. Nem is ébredne fel, de idomitója tudja a felébresz­tés titkát is. Nagyon érdekesek a fókák. Hatalmas, vízzel telt tartály­kocsiban úszkálnak, csillog a fekete testük. Egy fóka súlya 2 mázsa. Nagyon drága álla­tok. Csak szálka nélküli tenge­ri halat esznek. Eledelüket re­pülőgépen hozatják Svédor­szágból. Azt mondják, hogy a 3 fóka kosztja majdnem any- nyiba kerül, mint a többi ál­laté együttesen. Ezek a fókák a cirkusz porondján — lab­dáznak. Egyik a másiknak dob­ja a labdát s még véletlenül sem ejtik le. Az orrukon egyensúlyozzák. 3 fóka 75 ezer dollárra van biztosítva. • Beszélgettünk Mohameddel, a jegyszedővel. Valaha egy „afrikai falu“-ja volt, ezzel lé­pett fel esténként. Már alig várja, hogy Pécsre — vagy ahogy 6 mondja Fünfkirchen- be — érkezzen, mert itt akar pipát vásárolni. Úgy hallotta, hogy itt jó pipák vannak.„ mesélje el, miként történt, de mondották, hogy nem szívesen beszél róla... Nem ritkaság, hogy szeren­csétlenség éri az idomárt. El­meséltek egy történetet. Fran- cescó Kaprival, a párducido­márral történt, még nagyon régen Amerikában. Udvarolt egy nőnek s a nő megkérdezte tőle; hol találkoznak másnap? Kapri azt válaszolta, hogy a cirkuszban, párducokkal dol­gozik s aznap este a hölgy tiszteletére fehér szmokingot húz. Kapri pedig mindig me­zítelen felsőtesttel lépett pár­ducaival a porondra. A párdu­coknak úgy látszik nem tet­szett idomárjuk szokástól el­térő öltözete s az egyik fekete párduc ráugrott és az idomárt véresen szedték ki karmai kö­zül. Kaprit 65 kapoccsal fűzték össze, nem halt meg, de po­rondra nem lépett többéin Egy kis statisztika arról, hogy mit fogyasztanak egy nap az állatok? Csak a főbb „ételek“: 200 kiló zabot, 250 kiló szénát, 120 kiló sárgarépát, 25 kiló korpát, 1 kiló cukrot, 30 kiló lóhúst Észrevettük, hogy Anton Kollmann, a tigrisek és orosz­lánok idomárja egyik lábára sántít. Elmondották, hogy lá­bát az egyik tigris megharap­ta. Meg akartuk kérni, hogy Beszélgettünk Trotte Rhodin- nal, a cirkusz igazgatójával s egyben tulajdonosával is. 39 éves, magas, kétoldalt őszülő hajú férfi. Bejárta már a skandináv államokat, Spanyol- országot, Belgiumot, Hollan­diát, Németországot. Most Len­gyelországból jöttek. Régi mű- vészcsaládból származik, sőt felesége családja is 170 évre visszamenően igazolni tudja „cirkuszdinasztia“ voltát. Pa­naszkodik.-hogy a napokban kisebb vihar, mintegy 10 ezer forint kárt okozott a cirkusz köteleiben. Már volt Pécsett, megtekintette a Balokány-lige­tet, terepszemlét tartott, mert itt kívánják a cirkuszt fel­állítani. Nevetve mondjuk, hogy Pécs vízszegény város, tud-e majd 250 ezer liter vizet „szerezni", ugyanis ennyi kell esténként a „Víziorgona" pro­dukcióhoz. Igaz, hogy ez a vízmennyiség nem vész el, mert a produkció után a cir­kusz porondjáról a vizet a tar­tálykocsikba visszaszivatják. Nagyon tetszik neki Magyar- ország, a szép tájak, s mint — mondja — úgy látja, hogy a magyarok jól élnek. A magyar ételeket nagyon dicséri. Nem­régiben átutazóban egy kisebb magyar községben a földmü- vesszövetkezet kezelésében lé­vő étteremben ebédeltek. Le­vest, sülthúst körettel és sava­nyú káposztával, töltött pap­rikát ettek s fizettek ebéden­ként valami 8, vagy 9 forintot. Nem akarták elhinni, hogy ilyen olcsó volt az ebéd. Még nincs határozott prog­ram arra, hogy Pécs után hova mennek. Komló, Mohács *s kéri őket..; Augusztus 1-től Budapesten szerepelnek. Megkérdeztük, mi volt a leg­érdekesebb élménye? ■=■» Legérdekesebb élmé­nyem mindig a telt ház. Erre pedig nem panaszkod­hat. Kaposváron — amikor mi ott voltunk — már a 7. elő­adási adták, de jegyet az elő­adás előtt már jónéhány órá­val nem lehetett kapni. GARAY FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents