Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

2 NAPLÓ 1958. JŰLITJS 2T Mi úisáz'l A nehézipar elsődleges fejlődése Baranyában?! 4s a hároméves terv Pécs város Tanácsának Végre- hattá BlJ!o*«sáca augusetus első­jén délelőtt 9 órakor tartja leg­közelebbi ülését. Márki László elvtárs, a városi tanács építési és közlekedési ositádyának veze­tője beszámol a családi lakóház­építés helyzetéről, valamint a parcellázások éa közmű vesítéaek állásáról. I tália dr. I .a jós Jó­zsef, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője beterjeszti a város háztartásának I. félévi mérlegbeszámolóiét. * trjmeszesen a Pécsi Hős- és Te (kiskereskedelmi Vállalat rö­videden új húsboltot nyit meg. Az új húsbolt teljesen korszerű, modem berendezésű Inez. * \ Baranya és Tolna megyei Malomipari Vállalat elkészítette tizenötévé« távlati fejfesztési tervét. Az elkövetkező tizenöt év alatt a két megyében a mal­mok hevenüt százalékát átalakít* ják pneumatikus malommá. — Ugyanakkor a gépek ötven szá­zalékát korszerűsítik és raktára­kat építenek, A vállalat a ba­ranyai és tolnai malmok korsze­rűsítésére az elkövetkező tizen­öt év alatt összesen 7» millió fo­rintot irányzott elő. * Lothárd község tanácsa elha­tározta. hogy ebben az eszten­dőben 99 Síin forintos költséggel épületet biztosit a gazdakör ré­szére , . * Kisdéren 310 000 forintos költ­séggel kultúrházat építenek. * A Moziüzeml Vállalat 50 000 forintos költséggel felújítja a maayarbóiyi mozit A termet lejtősítik. A Moziüzemi Vállalat megnagyobbítja a mozi helyisé­gét is. ■ * A KIOSZ Baranya megyei tit­kársága a 4/1958. V. 1. számú rendelate alapján ezúton is fel­hívja a mestervizsgára kötelezett megánkisí párosokat, hogy au­gusztus 10-ig a mestervizsgára boesátás iránti kérelmüket a KIOSZ megyei titkárságához {Pécs. Rákóczi út 84.) adják be. A kérelemhez csatolni keilt a szakmunkás-bizonyítványt (se­gédlevelei) és a munkakönyvét. ITechnikumi minimum nem elégséges.) Mestervizsgát köte­lesek tenni azok a maganiparo- sok, akik tij*. január 1-* után kaptak iparigazolványt. * AufmseHM 9-án, vasárnap este 0 órákon a pécsi szabadtéri szín­padén bemutatják a „Peeten Is szép a nyár” című ztenés vígjá­tékot két részben és 4 képben. Közreműködnek: Chappy én tánc­zenekara. Szabó áausáóe, ?.api-:. ray Hédi,, Hollós Ilona,- Balogh Erzsi. Cental Ferenc, Gombos Kati, Géczy BóVottysg . OáleRlkl János és Hlatky László, * A TIT agrártudományi szak­osztálya július 19-1 vezetőségi ülésének napirendjén a szabad­egyetem agrártudományi témái szerepeitek. Megbeszélték azt Is, hogy Baranyában a télen mj- lv.m mezőgazdasági előadásokat kívánnak tartani. Átiratot intéz­tek a város tanácsához és kér­ték, hogy engedje át a Vasváry- villát agrártörténeti tájmúzeum céljára. Ugyanakkor kérték a Mezőgazdasági Múzeum Igazga­tóságát, valamint a Baranya megyei Tanácsot, biztosítsanak anyagi aj apót a múzeum' meg­nyitásához. Tirsadalmunloban az anya­gi javak nagyobb termelésé­nek eredményeképpen nő a lakosság fogyasztása és élet- színvonala. A hároméves terv­ben a munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reáljöve­delme 8 százalékkal emelkedik s a jövedelmek emelkedése következtében javul a fogyasz­tás, a kiskereskedelem áruel­adása e három év alatt mint­egy 18—14 százalékkal emel­kedik. Ezek szerint nemcsak az elért életszínvonalat stabi­lizáljuk, hanem megyünk elő­re, ha szerény mértékben is» Ennek biztosítéka — minde­nekelőtt — az egész ipari ter­melésnek az a 22 százalékos fejlődése, melyet a hároméves terv 19®(>-ra előír. Ezen a növekedésen belül azonban, a terv a nehézipar gyor­sabb. 32 százalékos növeke­dését határossá meg, míg, például, a könnyűiparét csak 23 százalékban, az élel­miszeriparét pedig 11, száza­lékban. Ez pedig felvet egy — sokakat foglalkoztató — kér­dést, melyet á tálában a nehéz és könnyűipar fejlesztésének problémájaként kezelnek. Ha a termelés bővítésének a célja a fogyasztás bővítése, tehát az életszínvonal emelése, nem helyesebb-e mindenek előtt, elsődlegesen a könnyű­ipart fejleszteni? Nem tud­nánk-e ezáltal az életszínvonal emelése terén gyorsabban elő­remenni? Mint ismeretes, a revizionis­ták, Nagy Imre és követői er­re az álláspontra helyezkedtek, ‘agadták a nehézipar elsődle­ges fejlődésének szükségessé­gét, amely, állítólag fékezd a fogyasztási cikkek bőségének megteremtését. Természeteses ez igán népszerűén hangzik. Ki ne örülne annak, ha hen­gerművek építése; tweTKóámgé- pek termelése helyett egyszer­re annyi mosógépet, televíziót, motorkerékpárt, és egyéb földi jót gyárthatnánk, hogy min­denki válogathatna belőlük. Ez azonban így nem megy. A bővített fijratemxűés alapja a. nehéziparnak a könnyűiparénál gyorsabb ütemű fejlesztése. gépek, nyersanyagok, segéd­anyagok stb) gyártására, me­lyet I. osztálynak nevezünk é6 fogyasztási cikkek gyártására, melyet II. osztálynak neve­zünk. Végsősoron az 1. osztály termelése Is a fogyasztási cik­kek gyártásában jelenik meg (eltekintve a hadianyag gyár­tástól) s ebből következik, hogy a két osztály fejlődése a legszorosabb kölcsönhatásban van. Vegyünk egy vázlatos gya­korlati példát. A mosógép — mint igen keresett fogyasztási cikk, tehát a II. osztály ter­méke — termelését a három­éves tervben az 1957. évi 57 427 darabról 1960-ra 125 500 darab­ra emeljük. Ez azonban meg­követeli, hogy az érintett üze­mek több anyagot, lemezt, stb. kapjanak, másrészt újabb gé­peket, hogy termelésüket bő­víthessék. Ezek már az I. osz­tály termékei, vagyis előzőleg ezek termelését kell fokozni; Ezzel azon ban mér nem merült ki az I, osztály pze­t>^,_ Ezeknek a pótlólagos termelő­eszközöknek az előállításához bővíteni kell a szerszámgép- gyártást, ezeknek alapanyagá­hoz a kohászatot, ezzel össze­függésben a széntermelést. Sőt, ez a termelésbővülés újabb energiaszükségletet Jelent, te­hát fokozni kell az energia- termelést. Vagyis egy olyan tovagyűrűzést tapasztalunk, mely végig hullámzik az I. osztályom és egy sor vonat­kozásban támaszt igényt a ter­melés bővítésére; Al I. emtUynuk s fi. ms­tátynál nemhb ütemű fejlődése objektív törvény­A társadalma termelés két nagy osztályra bontható: ter­melőeszközök (munkaeszközök, Hlészáuu leu**: a MECSEKI !5) „LÁTHATATLANOK" termékben pedjg az eleven munka aránya csökken a holt munkához viszonyítva. Vagyis, bármely fogyasztási cikk, mo­sógép, cipő, vagy textília elő­állításánál mind kevesebb az a munka, eleven munka, mely mintegy befejező aktusként, végleges fogyasztásra kész alakját adja a cipőnek, textí­liának, stb., ahhoz a munka- mennyiséghez képest, mely a cipő, stb. elkészítéséhez fel­használt gépekben, bőrben, műanyagokban, stb, testet, öl­tött, tehát a felhasznált holt munkához képest. Ez a holt munkamennyiség pedig, mind korábbi munkafolyamatok eredménye, mégpedig — az I. osztály termelésének eredmé­nye. Nézzük meg bármelyik szerűség. Ez elméletileg is bizonyítható a társadalmi termelőerők fej­lődésének tendenciájával. A modern társadalmak; * kapitalista is, de főleg a szo­cialista és kommunista társa­dalom a termelőerők, a tech­nika rendkívül gyons fejlődé­sét eredményezi. Szinte min­den termelési ágban a kézi­munkát kiszorította a gépi munka, sőt. napirendre került a teljes gépesítés, automatizá­lás. Érvnek eredményeként, a gépek, a fejlett technika se­gítségével mind kevesebb munkával az anyagi javak mind (nagyobb mennyiségét _ állítják elő, viszonylag kevés «munkával, nagytömegű nyers­anyagot dolgoznak fel (I Ez az üzemekben úgy Je­li len tke/ik, hogy a munkaerő (•hányada a termelőeszközökhöz képest mindinkább csökken, a gazdaságilag fejlett orszá­got, a Szovjetuniót, Csehszlovákiát, vagy akár kapitalista országot, az USA-t, Nyugat-Németorszá- got, stb. Azt tapasztaljuk, hogy az I. osztály részaránya nagy s az I. osztály termelésében nagy a munkaeszközök hánya­da. Ebből pedig közvetlenül következtethetünk arra, hogy 1. nagy a munka termelékeny­sége, hiszen sok gépet hasz­nálnak; 2. nagy az egy fóré jutó termékmennyiség; 3. nagy a munka társadalmasításának, a társadalmi munkamegosztás­nak a foka, s ezért a II. osz­tályban termelt fogyasztási cikkekben, mint végtermékek­ben, nagy a megelőző munka­fázisokat végző I. osztályba tartozó üzemekben kifejtett munka aránya. Mindez mutált ja. hogy a tár­sadalmi termelőerők fejlődése a munka termelékenységének emelkedése következtében az I. osztálynak a II. osztálynál gyorsabb ütemű növekedése objektív törvény; !>nln a következőt áffla­pítóttá meg: „Ilyenformán azt látjuk, hogy leggyorsabban a termelési esz­közök termelését szolgáló ter­melési eszközök termelése nö­vekszik, majd a fogyasztási cikkek termelését szolgáló ter­melési eszközök termelése kö­vetkezik, s leglassabban a fogyasztási cikkek termelése növekszik.“ Tehát, a fogyasztási cikkek termelésének növelése az I. osztály gyorsabb ütemű fej­lesztésén keresztül lehetséges; ettől a törvénytől népgazda­sági terveinkben nem tekinthe­tünk el. (Folytatjuk) Milliós selejt Gyártsanak a tájjellegnek megfelelő munkagépeket l Ma már el lehet mondani, hogy gépállomásaink a me­zőgazdaság igényeit nagyjá­ból ki tudják elégíteni. Az elmúlt években különösen sok új. korszerű gépet kap­tak, aminek nemcsak a gép­állomások dolgozói, hanem a termelőszövetkezetek, egyé­nileg dolgozó parasztok is örültek. Mindezek ellenére, ha az ember a gépállomáso­kat járja, itt is, off is pa­naszkodnak, mégpedig a munkagépek egyikére, mási­kára. Eddig háromféle fogast kaptak s mégis kevés a jó fogas. Az első típust, amit kiadtak, azért nem tudták használni, mert könnyű volt. Két évig azért úgy ahogy el­győzködlek ezekkel a foga­sokkali javítottak rajtuk, súlyt raktak rájuk, átalakí­tották őket. Két év múlva kaptak más fogasokat, helyesebben ugyanolyanokat, mint az előbbiek voltak, csakhogy ezeken már újítottak. Két betonnehezéket tettek a fo­gasokra és ezért újításként fel is vettek jónéhány fo­rintot. Újítottak és a foga­sok Baranyában használha­tatlanoknak bizonyultak is­mét. Most meg az volt a baj. hogy a fogasok nyakig men­tek a földbe. A traktorosok először az egyik, majd a má­sik beton nehezéket is lever­ték. így meg ismét könnyű lett. Tavaly kijött a harma­dik típus. Ezt megint csak nem tudják használni a gép­állomások. Hogy egyáltalán fogas van a gépállomási ekék után, az csupán .annak köszönhető, hogy több gépállomás maga készített fogásokat, vagy pe­dig a három típusból hol ezt, hol azt használja, mert olyan fogas, amely a baranyai vi­szonyoknak mindenütt és mindenkor megfelelne —» nincs. Hasonló a helyzet a vető- gépeikkel is. Vannak a gép­állomásoknak 30 soros vető­gépeik, azonban ■ ezekkel jó munkát végezni egyáltalán nem lehet. Sok termelőszö­vetkezet ezeket a gépeket rá sem engedi a földjére. Az idén kiadtak egy újtípusú, negyven soros, sűrű sortávol­ságú vetőgépet, amely a szakemberek véleménye sze­rint kitűnő. Igen ám, de ezt meg csak irdatlan nagy táb­lákon lehet használni. A Zetor nem tudja elhúzni, ha körmössel húzatják, az meg megbontja a talajszerkezetet, lánctalpas meg kevés van. A gépállomások vezetői úgy látják: szükség lenne olyan 16—20 soros vetőgépekre is, amelyekkel a Zetor is für­gén mozoghatna, kisebb táb­lákban is kitűnően használ­hatnák. A legtöbb baj mindenütt a kultivátorokkal van. A magyar egyetemes kultivá- tart minden gépállomás fél­relökte, ott rozsdásodik ki­használatlanul. Hogy miért? Azért, mert ezeket egyálta­lán nem tudják használni. Néhány gépállomáson már neki mentek ezeknek a mun­kagépeknek, ■ fölszabdalták őket és kisebbeket, a bara­nyai viszonyoknak megefe- lelőeket készítettek belőlük. A gépállomások vezetői­nek véleménye szerint a me­gyében több százezer forint, sőt milliós értékű munka­gép rozsdásodik kihasználat­lanul, csupán azért, mert a Gépkísérleti és Tervező In­tézet nem az egyes tájegy­ségeknek megfelelő, hanem, egyetemleges munkagépeket tervez és gyártat le. Emiatt hatalmas károk keletkeznek. A megyei szakemberek, de az egyes gépállomási szak­emberek véleménye szerint is ezt a problémát úgy lehet­ne a legjobban megoldani, ha a Gépkísérleti és Tervező Intézet Baranyában is kije­lölne egy gépállomást, aho­vá kísérlet céljából lekülde- nék a gyártandó munkagé­peket. Az itteni megfigyelé­seket, tapasztalatokat is fel­használhatnák és így bizo­nyára a minimálisra lehetne csökkenteni az azonnal ki- seléjtezett munkagépek" szá­mát. Fontos lenne a munkagé­pek típusának tájegységen­kénti kiállítása népgazdasá­gi, takarékossági szempont­ból, de fontos lenne azért is, mert a jövőben a termelő- szövetkezetek is nagyobb le­hetőséget kapnak munkagé­pek vásárlására. Az pedig, hogy milyen munkagépeket kapnak, nem mindegy sem az államnak, sem pedig a termelőszövetkezeteknek, de nem lehet mindegy a Gép­kísérleti és Tervező Intézet­nek sem. SZAluAI JÁNOS t A banda menekült. A „Gazda“ és törzse erős ira­mot diktált. Itt-ott zseblámpák fénye tépdeste meg a sűrű sötétséget, de ezek az aprócska fények csak te­nyérnyit világítottak meg az erdő lemeztelenült ágai­nak kusza szövevényéből. Itt-ott sötét árnyak váltak le a fekete kígyóként előrecsúszó menetoszlopból és el­tűntek a szakadékokban, nyomuk veszett a szarvasok és vaddisznók csapásain. Lapisnál érte a reggel őket. A „Gazda” megpró­bálta számba venni embereit. Mély keserűséggel és gyilkos dühvei állapította meg, hogy a banda, amellyel csak egy héttel ezelőtt is még csak szakaszokra osztva boldogulhatott, mert együtt túlságosan nagy volt az erdei- manőverekhez, most már összesen nem tesz ki egy szakasznyit; — Nem baj — mondta keserű ön vigasztalással a Tigrisnek — legalább könnyebben átcsúszunk a ha- j tárod. Kobra, aki a diákok .szökése óta szinte hozzánőtt a Tigrishez, mint elválaszthatatlan ikertestvér, s.unyl pil- I lantásokkal méregette a megfogyatkozott bandát. — Ez az örök magyar átok — gondolta — ez a igazi ■ „Morbis Hungaricus”. Ezért kell elvesznie ennek a valaha nagy népnek. Mert nincs egyetértés, mert örök »j a széthúzás, a civakodás. Lám, az igaz magyarokból, 1 akik életüket Is áldoznák a magyar szabadságért, már 1 csak egy maroknyi van. Hirtelen gondolata támadt. Kicsi, de erős csapat ei, a magyar szabadságért sokat tehet. még.;; Kell, hogy a keleti hegygerincre éppen most felkapaszkodó nap fényénél valami nagy és ünnepélyes fogadalom erősítse bennük a hitet, az akaratot ;** Kihúzta magát, meg­köszörülte a torkát. — Bajtársak! — kiáltotta önmagának is idegen, át­szellemült hangon. — Bajtársak! Ezen a nagy napon énekeljük egy szívvel, egy lélekkel a Szózatot! | Rázendített* 74 MÉSZÁROS r.: A MECSEKI „LATHATATLANOK” — Hazádnak rendületlenül.; j A banditák értetlen csodálkozással kapták arra a fejüket. Náthán könyökével oldalbalökte a mellette álló. fegyverest ép megkopogtatta saját homlokát. — Ez bedillzett;u Tigris odalépett és megfogta a kabátujját. — Ne hülyéskedj Kobra, pont ehhez van most ked­vünk ;,; Kobra bután nézett párás szemüvege mögül. A hang torkán akadt. Levette szemüvegét és rövidlátó szemé­vel sűrűn pislogva törölgetni kezdte. Szemüveg nél­kül valahogy éretlen és beteges benyomást keltett az arca. — Hát jó — mondta gyerekes nyöszörgéssel — hát jó, én nem bánom, de valamit csinálni keli. Vala­mit... mert különben igaza lesz a költőnek: „A sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül...” — Jó, tudom — mondta a Tigris idegesen, olyan hangon, ahogy a felnőttek próbálják megnyugtatni a nyűgös gyereket — igazad van, de ezt hagyd máskorra. Most nincs'itt az ideje.n Kobra befejezte a szemüveg törölgetését. Feltette, s ezzel újra visszanyerte pillantásának azt a hideg ke­gyetlenségét, ami néha még a Tigrisben is bizonyos tiszteletet gerjesztett. Furcsán, groteszkül hatott, hogy mégis az előbbi nyöszörgő hangon folytatta: — Sürgős, sürgős ... Mióta fegyvert fogtunk, mindig valami más a sürgősebb, mint a harc. Hát a gyávák nemzete lett a magyar? Hát nem most van itt az Ideje annak, amiről szegény apám haláláig beszélt? A ma­gyar jogrend helyreállításának, a vörös csőcselék ki­söprésének, hogy ezt a gyászos évtizedet lemoshassuk a magyar nemzet évezredes dicső történelméről? — Rendben van Kobra — veregette meg a vállát a Tigris — erről lesz még időnk beszélni. De most sürgősen indulnunk kell. MÉSZÁROS E.l A MECSEKI „LATHATATLANOK” 75 Ezzel otthagyta. Kobra ott állt, magárahagyva, fejét lehajtotta, s mély gyűlölettel gondolt erre az országra, amely csak gyávákat és hazugokat tud kitenyészteni és vad vágyakozással gondolt egy országra, arra, amelyről apja mesélt és amelynek meg kell lennie va­lahol, arra az országra, amelyben tüzes tettekre lelke­sítik a költők a szabad embereket és az egyszerű nép süveget emelve és porig hajolva tiszteli az okosokat és bátrakat.;: Éppen csak faltak gyorsan valamit, a vezérkar seb­tében megtárgyalta a teendőket és máris újra szede- lőzködtek. Mari kócosán, csípásan, gyűrötten imbolygott a „Gazda” elé. — Meddig megyünk még — nyafogta — tisztára ki . van a lábam. — Ha nem tetszik, itt maradhatsz. Lala is odalépett, megfogta a nő karját» — Kuss — mondta tömören és odébb penderítette. Tovább indultak. Fáradtan, csapzottan, megtépve. Valahonnan messziről, alig hallhatóan, hangfoszlányo­kat sodort feléjük az északkeleti szellő. — Adjátok meg magatokat::s aki leteszi;;* A „Gazda” tehetetlenül csikorgatta a fogát. — Gyerünk, gyerünk — nógatta fegyvereseit. Déltájban országútat keresztezett az útjuk, — Itt kellene már lenni nekik.:: A banda lesbe állt az országút két oldalán, a fák között. Türelmetlenül vártak. Végre, vagy másfél órás várakozás után száguldó üres tehergépkocsi tűnt fel a . kanyarban. Náthán kiugrott az útra és felemelte, fegy­verét. A gépkocsi-csikorogva fékezett. Ugyanekkor fel­tűnt a kanyarban még egy* • (Folytatjuk.) . .

Next

/
Thumbnails
Contents