Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

2

NAPLÓ

1958. JŰLITJS 2T

Mi úisáz'l A nehézipar elsődleges fejlődése

Baranyában?! 4s a hároméves terv

Pécs város Tanácsának Végre- hattá BlJ!o*«sáca augusetus elsőjén délelőtt 9 órakor tartja legközelebbi ülését. Márki László elvtárs, a városi tanács építési és közlekedési ositádyának vezetője beszámol a családi lakóházépítés helyzetéről, valamint a parcellázások éa közmű vesítéaek állásáról. I tália dr. I .a jós József, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője beterjeszti a város háztartásának I. félévi mérlegbeszámolóiét.

*

trjmeszesen a Pécsi Hős- és Te (kiskereskedelmi Vállalat rövideden új húsboltot nyit meg. Az új húsbolt teljesen korszerű, modem berendezésű Inez.

*

\ Baranya és Tolna megyei Malomipari Vállalat elkészítette tizenötévé« távlati fejfesztési tervét. Az elkövetkező tizenöt év alatt a két megyében a malmok hevenüt százalékát átalakít* ják pneumatikus malommá. — Ugyanakkor a gépek ötven százalékát korszerűsítik és raktárakat építenek, A vállalat a baranyai és tolnai malmok korszerűsítésére az elkövetkező tizenöt év alatt összesen 7» millió forintot irányzott elő.

*

Lothárd község tanácsa elhatározta. hogy ebben az esztendőben 99 Síin forintos költséggel épületet biztosit a gazdakör részére , .

*

Kisdéren 310 000 forintos költséggel kultúrházat építenek.

*

A Moziüzeml Vállalat 50 000

forintos költséggel felújítja a maayarbóiyi mozit A termet lejtősítik. A Moziüzemi Vállalat megnagyobbítja a mozi helyiségét is. ■

*

A KIOSZ Baranya megyei titkársága a 4/1958. V. 1. számú rendelate alapján ezúton is felhívja a mestervizsgára kötelezett megánkisí párosokat, hogy augusztus 10-ig a mestervizsgára boesátás iránti kérelmüket a KIOSZ megyei titkárságához {Pécs. Rákóczi út 84.) adják be. A kérelemhez csatolni keilt a szakmunkás-bizonyítványt (segédlevelei) és a munkakönyvét. ITechnikumi minimum nem elégséges.) Mestervizsgát kötelesek tenni azok a maganiparo- sok, akik tij*. január 1-* után kaptak iparigazolványt.

*

AufmseHM 9-án, vasárnap este 0 órákon a pécsi szabadtéri színpadén bemutatják a „Peeten Is szép a nyár” című ztenés vígjátékot két részben és 4 képben. Közreműködnek: Chappy én tánczenekara. Szabó áausáóe, ?.api-:. ray Hédi,, Hollós Ilona,- Balogh Erzsi. Cental Ferenc, Gombos Kati, Géczy BóVottysg . OáleRlkl János és Hlatky László,

*

A TIT agrártudományi szakosztálya július 19-1 vezetőségi ülésének napirendjén a szabadegyetem agrártudományi témái szerepeitek. Megbeszélték azt Is, hogy Baranyában a télen mj- lv.m mezőgazdasági előadásokat kívánnak tartani. Átiratot intéztek a város tanácsához és kérték, hogy engedje át a Vasváry- villát agrártörténeti tájmúzeum céljára. Ugyanakkor kérték a Mezőgazdasági Múzeum Igazgatóságát, valamint a Baranya megyei Tanácsot, biztosítsanak anyagi aj apót a múzeum' megnyitásához.

Tirsadalmunloban az anyagi javak nagyobb termelésének eredményeképpen nő a lakosság fogyasztása és élet- színvonala. A hároméves tervben a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 8 százalékkal emelkedik s a jövedelmek emelkedése következtében javul a fogyasztás, a kiskereskedelem árueladása e három év alatt mintegy 18—14 százalékkal emelkedik. Ezek szerint nemcsak az elért életszínvonalat stabilizáljuk, hanem megyünk előre, ha szerény mértékben is» Ennek biztosítéka — mindenekelőtt — az egész ipari termelésnek az a 22 százalékos fejlődése, melyet a hároméves terv 19®(>-ra előír.

Ezen a növekedésen belül azonban,

a terv a nehézipar gyorsabb. 32 százalékos növekedését határossá meg,

míg, például, a könnyűiparét csak 23 százalékban, az élelmiszeriparét pedig 11, százalékban. Ez pedig felvet egy — sokakat foglalkoztató — kérdést, melyet á tálában a nehéz és könnyűipar fejlesztésének problémájaként kezelnek.

Ha a termelés bővítésének a célja a fogyasztás bővítése, tehát az életszínvonal emelése, nem helyesebb-e mindenek előtt, elsődlegesen a könnyűipart fejleszteni? Nem tudnánk-e ezáltal az életszínvonal emelése terén gyorsabban előremenni?

Mint ismeretes, a revizionisták, Nagy Imre és követői erre az álláspontra helyezkedtek, ‘agadták a nehézipar elsődleges fejlődésének szükségességét, amely, állítólag fékezd a fogyasztási cikkek bőségének megteremtését. Természeteses ez igán népszerűén hangzik. Ki ne örülne annak, ha hengerművek építése; tweTKóámgé- pek termelése helyett egyszerre annyi mosógépet, televíziót, motorkerékpárt, és egyéb földi jót gyárthatnánk, hogy mindenki válogathatna belőlük. Ez azonban így nem megy.

A bővített fijratemxűés alapja a. nehéziparnak a könnyűiparénál gyorsabb ütemű fejlesztése.

gépek, nyersanyagok, segédanyagok stb) gyártására, melyet I. osztálynak nevezünk é6 fogyasztási cikkek gyártására, melyet II. osztálynak nevezünk. Végsősoron az 1. osztály termelése Is a fogyasztási cikkek gyártásában jelenik meg (eltekintve a hadianyag gyártástól) s ebből következik, hogy a két osztály fejlődése a legszorosabb kölcsönhatásban van.

Vegyünk egy vázlatos gyakorlati példát. A mosógép — mint igen keresett fogyasztási cikk, tehát a II. osztály terméke — termelését a hároméves tervben az 1957. évi 57 427 darabról 1960-ra 125 500 darabra emeljük. Ez azonban megköveteli, hogy az érintett üzemek több anyagot, lemezt, stb. kapjanak, másrészt újabb gépeket, hogy termelésüket bővíthessék. Ezek már az I. osztály termékei, vagyis előzőleg ezek termelését kell fokozni;

Ezzel azon ban mér nem

merült ki az I, osztály pzet>^,_

Ezeknek a pótlólagos termelőeszközöknek az előállításához bővíteni kell a szerszámgép- gyártást, ezeknek alapanyagához a kohászatot, ezzel összefüggésben a széntermelést. Sőt, ez a termelésbővülés újabb energiaszükségletet Jelent, tehát fokozni kell az energia- termelést. Vagyis egy olyan tovagyűrűzést tapasztalunk, mely végig hullámzik az I. osztályom és egy sor vonatkozásban támaszt igényt a termelés bővítésére;

Al I. emtUynuk s fi. mstátynál

nemhb

ütemű

fejlődése

objektív

törvényA társadalma termelés két nagy osztályra bontható: termelőeszközök (munkaeszközök,

Hlészáuu leu**: a MECSEKI

!5) „LÁTHATATLANOK"

termékben pedjg az eleven munka aránya csökken a holt munkához viszonyítva. Vagyis, bármely fogyasztási cikk, mosógép, cipő, vagy textília előállításánál mind kevesebb az a munka, eleven munka, mely mintegy befejező aktusként, végleges fogyasztásra kész alakját adja a cipőnek, textíliának, stb., ahhoz a munka- mennyiséghez képest, mely a cipő, stb. elkészítéséhez felhasznált gépekben, bőrben, műanyagokban, stb, testet, öltött, tehát a felhasznált holt munkához képest. Ez a holt munkamennyiség pedig, mind korábbi munkafolyamatok eredménye, mégpedig — az I. osztály termelésének eredménye.

Nézzük meg bármelyik

szerűség.

Ez elméletileg is bizonyítható a társadalmi termelőerők fejlődésének tendenciájával.

A modern társadalmak; * kapitalista is, de főleg a szocialista és kommunista társadalom a termelőerők, a technika rendkívül gyons fejlődését eredményezi. Szinte minden termelési ágban a kézimunkát kiszorította a gépi munka, sőt. napirendre került a teljes gépesítés, automatizálás. Érvnek eredményeként, a gépek, a fejlett technika segítségével mind kevesebb munkával az anyagi javak mind (nagyobb mennyiségét _ állítják elő, viszonylag kevés «munkával, nagytömegű nyersanyagot dolgoznak fel (I Ez az üzemekben úgy Jeli len tke/ik, hogy a munkaerő (•hányada a termelőeszközökhöz képest mindinkább csökken, a

gazdaságilag fejlett országot,

a Szovjetuniót, Csehszlovákiát, vagy akár kapitalista országot, az USA-t, Nyugat-Németorszá- got, stb. Azt tapasztaljuk, hogy az I. osztály részaránya nagy s az I. osztály termelésében nagy a munkaeszközök hányada. Ebből pedig közvetlenül következtethetünk arra, hogy 1. nagy a munka termelékenysége, hiszen sok gépet használnak; 2. nagy az egy fóré jutó termékmennyiség; 3. nagy a munka társadalmasításának, a társadalmi munkamegosztásnak a foka, s ezért a II. osztályban termelt fogyasztási cikkekben, mint végtermékekben, nagy a megelőző munkafázisokat végző I. osztályba tartozó üzemekben kifejtett munka aránya.

Mindez mutált ja. hogy a társadalmi termelőerők fejlődése a munka termelékenységének emelkedése következtében az I. osztálynak a II. osztálynál gyorsabb ütemű növekedése objektív törvény;

!>nln a következőt áfflapítóttá meg:

„Ilyenformán azt látjuk, hogy leggyorsabban a termelési eszközök termelését szolgáló termelési eszközök termelése növekszik, majd a fogyasztási cikkek termelését szolgáló termelési eszközök termelése következik, s leglassabban a fogyasztási cikkek termelése növekszik.“

Tehát, a fogyasztási cikkek termelésének növelése az I. osztály gyorsabb ütemű fejlesztésén keresztül lehetséges; ettől a törvénytől népgazdasági terveinkben nem tekinthetünk el.

(Folytatjuk)

Milliós selejt

Gyártsanak a tájjellegnek megfelelő munkagépeket l

Ma már el lehet mondani, hogy gépállomásaink a mezőgazdaság igényeit nagyjából ki tudják elégíteni. Az elmúlt években különösen sok új. korszerű gépet kaptak, aminek nemcsak a gépállomások dolgozói, hanem a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok is örültek. Mindezek ellenére, ha az ember a gépállomásokat járja, itt is, off is panaszkodnak, mégpedig a munkagépek egyikére, másikára.

Eddig háromféle fogast kaptak s mégis kevés a jó fogas. Az első típust, amit kiadtak, azért nem tudták használni, mert könnyű volt. Két évig azért úgy ahogy elgyőzködlek ezekkel a fogasokkali javítottak rajtuk, súlyt raktak rájuk, átalakították őket.

Két év múlva kaptak más fogasokat, helyesebben

ugyanolyanokat, mint az előbbiek voltak, csakhogy ezeken már újítottak. Két betonnehezéket tettek a fogasokra és ezért újításként fel is vettek jónéhány forintot. Újítottak és a fogasok Baranyában használhatatlanoknak bizonyultak ismét. Most meg az volt a baj. hogy a fogasok nyakig mentek a földbe. A traktorosok először az egyik, majd a másik beton nehezéket is leverték. így meg ismét könnyű lett. Tavaly kijött a harmadik típus. Ezt megint csak nem tudják használni a gépállomások.

Hogy egyáltalán fogas van a gépállomási ekék után, az csupán .annak köszönhető, hogy több gépállomás maga

készített fogásokat, vagy pedig a három típusból hol ezt, hol azt használja, mert olyan fogas, amely a baranyai viszonyoknak mindenütt és mindenkor megfelelne —» nincs.

Hasonló a helyzet a vető- gépeikkel is. Vannak a gépállomásoknak 30 soros vetőgépeik, azonban ■ ezekkel jó munkát végezni egyáltalán nem lehet. Sok termelőszövetkezet ezeket a gépeket rá sem engedi a földjére. Az idén kiadtak egy újtípusú, negyven soros, sűrű sortávolságú vetőgépet, amely a szakemberek véleménye szerint kitűnő. Igen ám, de ezt meg csak irdatlan nagy táblákon lehet használni. A Zetor nem tudja elhúzni, ha körmössel húzatják, az meg megbontja a talajszerkezetet, lánctalpas meg kevés van. A gépállomások vezetői úgy látják: szükség lenne olyan 16—20 soros vetőgépekre is, amelyekkel a Zetor is fürgén mozoghatna, kisebb táblákban is kitűnően használhatnák.

A legtöbb baj mindenütt a kultivátorokkal van. A magyar egyetemes kultivá- tart minden gépállomás félrelökte, ott rozsdásodik kihasználatlanul. Hogy miért? Azért, mert ezeket egyáltalán nem tudják használni. Néhány gépállomáson már neki mentek ezeknek a munkagépeknek, ■ fölszabdalták őket és kisebbeket, a baranyai viszonyoknak megefe- lelőeket készítettek belőlük.

A gépállomások vezetőinek véleménye szerint a megyében több százezer forint, sőt milliós értékű munkagép rozsdásodik kihasználatlanul, csupán azért, mert a Gépkísérleti és Tervező Intézet nem az egyes tájegységeknek megfelelő, hanem, egyetemleges munkagépeket tervez és gyártat le. Emiatt hatalmas károk keletkeznek.

A megyei szakemberek, de az egyes gépállomási szakemberek véleménye szerint is ezt a problémát úgy lehetne a legjobban megoldani, ha a Gépkísérleti és Tervező Intézet Baranyában is kijelölne egy gépállomást, ahová kísérlet céljából lekülde- nék a gyártandó munkagépeket. Az itteni megfigyeléseket, tapasztalatokat is felhasználhatnák és így bizonyára a minimálisra lehetne csökkenteni az azonnal ki- seléjtezett munkagépek" számát.

Fontos lenne a munkagépek típusának tájegységenkénti kiállítása népgazdasági, takarékossági szempontból, de fontos lenne azért is, mert a jövőben a termelő- szövetkezetek is nagyobb lehetőséget kapnak munkagépek vásárlására. Az pedig, hogy milyen munkagépeket kapnak, nem mindegy sem az államnak, sem pedig a termelőszövetkezeteknek, de nem lehet mindegy a Gépkísérleti és Tervező Intézetnek sem.

SZAluAI JÁNOS

t

A banda menekült. A „Gazda“ és törzse erős iramot diktált. Itt-ott zseblámpák fénye tépdeste meg a sűrű sötétséget, de ezek az aprócska fények csak tenyérnyit világítottak meg az erdő lemeztelenült ágainak kusza szövevényéből. Itt-ott sötét árnyak váltak le a fekete kígyóként előrecsúszó menetoszlopból és eltűntek a szakadékokban, nyomuk veszett a szarvasok és vaddisznók csapásain.

Lapisnál érte a reggel őket. A „Gazda” megpróbálta számba venni embereit. Mély keserűséggel és gyilkos dühvei állapította meg, hogy a banda, amellyel csak egy héttel ezelőtt is még csak szakaszokra osztva boldogulhatott, mert együtt túlságosan nagy volt az erdei- manőverekhez, most már összesen nem tesz ki egy szakasznyit;

— Nem baj — mondta keserű ön vigasztalással a

Tigrisnek — legalább könnyebben átcsúszunk a ha- j tárod.

Kobra, aki a diákok .szökése óta szinte hozzánőtt a Tigrishez, mint elválaszthatatlan ikertestvér, s.unyl pil- I lantásokkal méregette a megfogyatkozott bandát.

— Ez az örök magyar átok — gondolta — ez a igazi ■ „Morbis Hungaricus”. Ezért kell elvesznie ennek a

valaha nagy népnek. Mert nincs egyetértés, mert örök »j a széthúzás, a civakodás. Lám, az igaz magyarokból, 1 akik életüket Is áldoznák a magyar szabadságért, már 1 csak egy maroknyi van.

Hirtelen gondolata támadt. Kicsi, de erős csapat ei, a magyar szabadságért sokat tehet. még.;; Kell, hogy a keleti hegygerincre éppen most felkapaszkodó nap fényénél valami nagy és ünnepélyes fogadalom erősítse bennük a hitet, az akaratot ;** Kihúzta magát, megköszörülte a torkát.

— Bajtársak! — kiáltotta önmagának is idegen, átszellemült hangon. — Bajtársak! Ezen a nagy napon énekeljük egy szívvel, egy lélekkel a Szózatot!

| Rázendített*

74 MÉSZÁROS r.: A MECSEKI „LATHATATLANOK”

— Hazádnak rendületlenül.; j

A banditák értetlen csodálkozással kapták arra a fejüket. Náthán könyökével oldalbalökte a mellette álló. fegyverest ép megkopogtatta saját homlokát.

— Ez bedillzett;u

Tigris odalépett és megfogta a kabátujját.

— Ne hülyéskedj Kobra, pont ehhez van most kedvünk ;,;

Kobra bután nézett párás szemüvege mögül. A hang torkán akadt. Levette szemüvegét és rövidlátó szemével sűrűn pislogva törölgetni kezdte. Szemüveg nélkül valahogy éretlen és beteges benyomást keltett az arca.

— Hát jó — mondta gyerekes nyöszörgéssel — hát jó, én nem bánom, de valamit csinálni keli. Valamit... mert különben igaza lesz a költőnek: „A sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül...”

— Jó, tudom — mondta a Tigris idegesen, olyan hangon, ahogy a felnőttek próbálják megnyugtatni a nyűgös gyereket — igazad van, de ezt hagyd máskorra. Most nincs'itt az ideje.n

Kobra befejezte a szemüveg törölgetését. Feltette, s ezzel újra visszanyerte pillantásának azt a hideg kegyetlenségét, ami néha még a Tigrisben is bizonyos tiszteletet gerjesztett. Furcsán, groteszkül hatott, hogy mégis az előbbi nyöszörgő hangon folytatta:

— Sürgős, sürgős ... Mióta fegyvert fogtunk, mindig valami más a sürgősebb, mint a harc. Hát a gyávák nemzete lett a magyar? Hát nem most van itt az Ideje annak, amiről szegény apám haláláig beszélt? A magyar jogrend helyreállításának, a vörös csőcselék kisöprésének, hogy ezt a gyászos évtizedet lemoshassuk a magyar nemzet évezredes dicső történelméről?

— Rendben van Kobra — veregette meg a vállát a Tigris — erről lesz még időnk beszélni. De most sürgősen indulnunk kell.

MÉSZÁROS E.l A MECSEKI „LATHATATLANOK” 75

Ezzel otthagyta. Kobra ott állt, magárahagyva, fejét lehajtotta, s mély gyűlölettel gondolt erre az országra, amely csak gyávákat és hazugokat tud kitenyészteni és vad vágyakozással gondolt egy országra, arra, amelyről apja mesélt és amelynek meg kell lennie valahol, arra az országra, amelyben tüzes tettekre lelkesítik a költők a szabad embereket és az egyszerű nép süveget emelve és porig hajolva tiszteli az okosokat és bátrakat.;:

Éppen csak faltak gyorsan valamit, a vezérkar sebtében megtárgyalta a teendőket és máris újra szede- lőzködtek.

Mari kócosán, csípásan, gyűrötten imbolygott a „Gazda” elé.

— Meddig megyünk még — nyafogta — tisztára ki . van a lábam.

— Ha nem tetszik, itt maradhatsz.

Lala is odalépett, megfogta a nő karját»

— Kuss — mondta tömören és odébb penderítette. Tovább indultak. Fáradtan, csapzottan, megtépve.

Valahonnan messziről, alig hallhatóan, hangfoszlányokat sodort feléjük az északkeleti szellő.

— Adjátok meg magatokat::s aki leteszi;;*

A „Gazda” tehetetlenül csikorgatta a fogát.

— Gyerünk, gyerünk — nógatta fegyvereseit. Déltájban országútat keresztezett az útjuk,

— Itt kellene már lenni nekik.::

A banda lesbe állt az országút két oldalán, a fák

között. Türelmetlenül vártak. Végre, vagy másfél órás várakozás után száguldó üres tehergépkocsi tűnt fel a . kanyarban. Náthán kiugrott az útra és felemelte, fegyverét. A gépkocsi-csikorogva fékezett. Ugyanekkor feltűnt a kanyarban még egy* •

(Folytatjuk.) . .