Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-22 / 171. szám
NAPLÓ 1958. TÜLIT78 XL 2 Uj tsz-fagolt Felsőszentmártonban A szövetkezet elnöke éppen mos! járt itt a községi tanácson. Nagy a gondjuk, mert a község népességéhez viszonyítva kevés föld van a felső- szentmártomi határban. A nehezen boldogulók ezért a szövetkezetben keresik jobb megélhetésüket. De itt sincs any- nyi föld, hogy a gyorsan növekvő tagságnak, folyamatos munkát biztosítson. Ezért járt az elnök a községi tanácson. Kérvényt fogalmaztak, mely szerint a felső- szentmártoni tsz-nek szüksége van Vörösi-pusztára a 120 hold földdel és a gazdasági épületekkel. Terv szerint itt lenne majd a termelőszövetkezet állattenyésztési üzemegysége. Amint megkapják a pusztát, azonnal építenek ide elsősorban egy 50 férőhelyes tehénistállót. A tervet már elkészítette az építő vállalat, de inkább saját erőből szeretnék felépíteni, mert olcsóbban jönnének ki; Tizenkét tag jelentkezett most a szövetkezetbe. A napokban terjesztik közgyűlés elé felvételüket és a vezetőség már közölte velük, hogy vállalat viszont 105 ezer forintért építené fel. Később szüksége Van még a tsz-nek egy 25 férőhelyes sertésólra, s öt ven férőhelyes fiaztatóra. Ezt is a szövetkezet építőbrigádja készítené nagy-nagy megtakarítással. Az építést előreláthatólag 2 hét múlva kezdik. S ha megkapják Vörö6i-pusztát, még nyolc tagot feladhatnak maguk közé. A pusztán, lévő 120 holdas területet még ebben az esztendőben ki tudják használni. Beszéltek már a helyi méhészszakcsoport vezetőségével, s azok örülnének, ha a termelőszövetkezet mézelő növényekkel vetné be a puszta körüli területet. így a szakcsoport 150 család méhet legeltethetne a területen és a fele mézmennyiséget a szövetkezetnek adná. át a legeltetés fejében; Horváth Márk, a szakcsoport elnöke azt is megmondta, hogy ősszel egyéb ként is belép a szövetkezetbe 70 család méhével együtt; A tsz, ahogy lehet, igyekszik ségítemi a földproblémán és munkaalkalmat teremteni. Van egy darálójuk, amely 150 az új belépők egy építőbrigá- mázsa terményt jövedelmez dot alkotnának, s ők kezdenék meg az új istálló építését is. így 80 ezer forintból elkészülhetne a tehéndstálló; A Hétfőn hajnalban lőtték a szpolvyik hordozú- rakéláját Az előrejelzések közölték, hogy hétfőn, Július 21-én, hajnali 3 óra 15 perckor vonul át ismét a harmadik szputnyik hordozórakétája! Magyarország térségében, a dérült idő esetén szabadszemrhel is lehet majd látni. A csillagvizsgáló intézet felkészüli a hordozó- rakéta megfigyelésére. Hajráiban az égboltot gyenge felhőzet fedte, de méjg így is sikerült — távcsővel — észlelni. A hordozórakéta az újabb előrejelzések szerint július 23-án, szerdán hajnalban 1 óra 40 perckor jelenik meg ismét égboltunkon, észákke- leti, északi irányban tűnik majd fel, hasonlóképpen július 24-én hajnalban 1 óra 44 perckor. Derült idő esetén mindkét alkalommal szabad szemmel is látható lesz, évente. A fűrészgatter is meghozza az évi 40 ezer forintot és ezek pótolják a mezőgazdaság kiesését; Hamarosan egy kendertörőt Is üzembe helyeznek; A község határában minden esztendőben több mint ötven hold kendert termelnek, s ha az üzem jól működik, a szövetkezet is vet tíz hold kendert a következő gazdasági évben. Aztatásról itt nem kell gondoskodni, mert közel van a Dráva mellékága, amely elegendő a termelt kender befogadására; Okos tervekkel, szép eredményekkel mutatják meg, hogy előnyösebb helyzetben vannak, mint az egyéniek. Ezt persze a falubeli gazdák is tudják már, hisz látják, hogy Keszthelyi Vítusz, Balázs György, Kovácsevics Tamás és Ronta Benedek tsz-tagok is új lakás építéséhez készülnek. Az anyag nagy része már ott van a házhelyen, cséplés után kezdik az építést. Igaz, hogy kölcsönt is kértek, de ennek visszafizetése nem okoz különösebb gondot, hisz a terv szerint is 80 forintot keres átlagosan egy-egy szövetkezeti tag. Az elnök szerint azonban több lesz ebből, mert terven kívül beállítanak jövő héten még 12 hízónakválót. Negyven hízót hamarosan leadnak, mert átlagsúlyuk eléri a 100 kilót, 105 darab 35 kilós szerződéses süldő pedig decemberben kerül leadásra; Tizenhét szarvasmarhájuk Is hízik és ezekhez jön még a 12 sertés, amelyeket terven felül hizlalnak; Ilyen gazdálkodás hozza a gazdag jövedelmet és ezek Irányítják a nagyüzemi gazdálkodás felé a felsős zentmárto- nd dolgozó parasztokat A pécsi MÁV-énekkar az egri dalosversenyen Gyönyörű élmény volt a pisi vasutas dalosok számára z a négy nap, amit július 4- ől Egerben és környékén töl- óttek. Eger város immár negyedízen rendezte meg az országos alosversenyt, amelyre az or- zág minden részéből sereglettek az öntevékeny énekka- ok és zenekarok. A múlttal llentétben most nem verseny olt (nehogy sértődések legyenek), hanem dalosünnepség, hol négy csoportban került ebonyolításra 36 kórus mű soil. A megnyitó díszhangver- enyt július 5-én este rendezek a szabadtéri színpadon, az gri székesegyház előtt. A be- árathoz vezető 36 lépcsősor zolgált dobogóul. Háttér pedig maga a gyönyörű, megvilá- ított székesegyház volt. Mint- gy 6000 néző előtt kiváló kusztika mellett szólalt meg z egyesített énekkarok tolmá- solásában Kodály: Jelige című müve. Körülbelül 500 dalos ajkán csendült fel a dal Huszti Zoltán egri karnagy vezényletével. Ezen a műsoron ellépő kórusok közül említés- e méltó teljesítményt — a Veszprémi városi kórus" Zámbó István és a „Budapesti lózsa Ferenc Kultúrház énekara“ Pallós Béla vezetésével nyújtották. Az előbbiek egy madrigált és Kodály Kállai ettősét, az utóbbiak Kodály: Mátrai képeket adták elő. Impozáns hatást tett a hallgatóágra Kodály: Forr a világ. . .• c. kánonja, amelyet az egyesített énekkar adott elő Bárdos Lajos vezényletével. Sajnos, az időjárás nem kedvezett ennek a hangversenynek, hideg, szeles, borús idő volt. Kórusunk ezen az estén csak mint hallgatóság vett részt, mert a másnapi bemutatóra tartogatta erejét. Vasárnap reggel igen izgatott hangulatban gyülekeztek a kórusok a Lyceum udvarán. Innen felsorakozva, zászlóval az élen vonultak fel egymás után a Dobó térre a tanács elé. A megyei tanács elnöke üdvözölte a mintegy 2000 énekest, majd ismét felhangzott Kodály Jelígé-je összkarban. Ezután a patronálók és vendég fogadók megkoszorúzták az énekkarok zászlaját, miközben az illető kórus saját jeligéjét énekelte. A mi patronálóink az egri vasútállomás dolgozói voltak. A koszorúzás után ismét összkarban Het>es megyei népdalokat énekeltünk Czövek Lajos vezényletével. A koszorúzás után az énekkarok szereplésük helyére vonultak. A mi kórusunk a Gárdonyi színházban szerepelt. Harmadik szám voltunk. A budapesti Kábelgyár, szolnoki járműjavító, székesfehérvári férfikar, nyugati pályaudvar, diósgyőri Vasgyár, budapesti Vándor kórus és az egri zeneiskola kamarakórusával egy csoportban léptünk fel. Műsorunk: Pitoni: Boldog aki énekel, Marely: Várlak a táncba, Kodály: Esti dal és Sugár: Ébresztő. A közönségnek az Esti dal tetszett legjobban a taps után ítélve. Énekeseink tudásuk legjavát nyújtották. Mindenki átéléssel és szívből énekelt. A zsűrinek Sugár: Ébresztő-je tetszett jobban, szerintünk hátborzongatóan és megdöbbentő hatással adtuk elő. Délután a tanács klubjában volt a karnagyok összejövetele és a műsor értékelése. Énekkarunkat (amely 80 tagból állt) nagyon megdicsérték szép műsoráért és teljesítményéért az elsők közt jelölték meg helyét. Oklevéllel (kiváló minősítéssel) és hatalmas ólomkristály vázával jutalmaztak bennünket. A kórust Horváth Gyula karnagy, a komlói All. Zeneiskola igazgatója vezényelte. Szép emlékként őrizzük egri kirándulásunkat és köszönetét mondunk az egri városi tanács dolgozóinak, hogy a zenei fesztivált példásan és zökkenőmentesen rendezték meg és ezzel is előbbrevitték a magyar zenekultúra ügyét. Kórusunk még vasárnap este tovább indult, de nem haza, hanem Aggtelekre, a Cseppkőbarlang megtekintésére. Gyönyörű kirándulás volt, amit kultúrotthonunk tett lehetővé. Kedden, 8-án délben jó hangulatban, szép élményekkel gazdagodva tért kórusunk haza. És egyben megkezdte jól megérdemelt szabadságát. KUN LÁSZLÓ Egy ió kezdeményezés o ül. kerületben: útépítés társadalmi összefogással A harmadik kerületben a szőlőhegyen épül egy út, amely nem tartozik ugyan a fontos közlekedési útvonalak közé, de azért figyelmet érdemel, Az aranyhegyi útról van szó. Ez az út alig volt szélesebb, mint egy gyalogösvény, Inkább vízfolyáshoz, mint úthoz hasonlított. Jóformán csak gyalog volt járható. Ha a szőlősgazdáknak mégis szükségük volt fuvarra, a fuvarosok csak horribilis összegekért voltak hajlandók a rossz úton bármit is szállítani, Ezt a rossz utat most eltüntetik. Egy öt méter széles utat építenek a helyébe a Donátus YfiíszÁw A MECSEKI .LÁTHATATLANOK" 2«! *1 < — Persze — jutott eszébe — éppen az a termés*** tes, hogy a Mecsek keleti részén dobják le őket Eh, hol vagyunk ml magyarok az amerikaiaktól! Tudják azok mit csinálnak. A Zengő környéke sokkal jobb terep... — Hallotta? — szólalt meg mellette egy suttogó hang. Atra fordult. Hirtelen csak valami csillogást látott szemmagasságban. Két határozatlan pont villant meg üveges, hideg, kegyetlen fénnyel, mint a ragadozók szeme. — Ja, te vagy az Kobra? A maga módján így rövidítette le a Pápaszemes kígyó nevét. — Hallotta? — kérdezte újra elfojtott izgalommal a Kobra — ágyúval lőnek. Kik lehetnek arra? A Tigris felelni akart, de újra, még tisztábban felhangzott a négyes dörrenés. Figyelmeztetőn felemelte a kezét és szinte a lélegzetét is visszafojtva várta a becsapódást jelző újabb dörrenéseket. — Világos — mondta végre — a mieink megkezdték a harcot.. Most jön a mi időnk.., Vagy tizenkét kilométerrel odébb, szinte ugyanezekben a percekben egy meghajszolt, halálra rémült fegyveres bukott be a „Gazda” szállására. A „Gazda” dühösen dörgölte meg a szemét és fel- tápászkodott. *— Mi van? — Baj,,, baj van ,,, -• lihegte a méghajszolt ember. — Micsoda? — Az Ottó szakasz. , — Miii — hördült fel a „Gazda” — beszélj, beszélj, ne dadogj! — Ahogy megbeszéltük, úgy volt. Megtámadtuk a pécsváradi rendőrőrsöt. — Es? Oroszok jöttek? — Nem. Ottó elosztotta az embereket. Egy csoport templomtól egészen a Kertészeti Vállalat telepéig. Az új utat azonban nem valamelyik útépítő vállalat építi állami beruházásból, hanem a lakosság, saját erejéből, a tanács, a kerület üzemei és a határőrök segítségével.. Az új út céljára a lakosság 42 ezer forintot gyűjtött össze, a harmadik kerületi tanács 20 ezer forinttal járult az út építéséhez, a Kertészeti Vállalat ötven, a sörgyár pedig tíz kocsi salakot ajánlott fel az útépítéshez, a határőrök pedig vállalták, hogy társadalmi munkával sietnek az útépítők segítségére, így épül meg az ú] út a lakosság és az állami szervek és vállalatok összefogásával, sokkal előbb, mint ha az ottlak ók saját maguk megsegítése helyett csak arra vártak volna, hogy az állami útépítési program keretében sor kerüljön az aranyhegyi útra is. Háromezer hold napraforgó zöldtrágyának Baranyában Baranyában sokáig úgyszólván ismeretlen volt a zöldtrágyázás, mert a megye állat- állománya elegendő istállótrágyát biztosított a dolgozó parasztoknak. Baranya mezőAludttejen nevelik a borjakat Babarcon Néhány évvel ezelőtt a Babarc! Állami Gazdaságban is gondot okozott az állattenyésztőknek, hogy a nyári melegekben gyakran megsavamyodott a tej, amellyel a mesterségesen nevelt borjakat táplálták. aludttejet készítettek és azzal táplálták a borjakat. A kísérletek kitűnően beváltak és azóta valamennyi borját aludttejen nevelnek a meleg nyári hónapokban. Az idén 57 fiatal állatot táplálnak Emiatt a fiatal álla- Ily módon Babarcon; tok megbetegedtek, Az aludttejet alusőt közülük több el is pusztult. Külföldi tapasztalatok alapján 1955-ben kísérleteket kezdtek a gazdaságban: a fölözött* tejből minium tányérokon kapják a borjak és láthatóan szívesebben, jobb étvággyal fogyasztják, mint a nek több előnye is van. A legfőbb az, hogy az édes erjedés következtében elpusztulnak a hasmenést okozó baktériumok és ezáltal megszűnt a hasmenés. Emellett az aludttejet nyugodtan tárolhatják huzamosabb ideig. — Megtakarítják a pasztörizálás költségeit és munkáját, s ezáltal több pihenő jut a gondozóknak. Ugyanakkor rendes tejet. Az megfelelő a súly- aludttejes nevelés- gyarapodás is. gazdaságának fejlesztési terve fokozottabb trágyázást ír elő, ami — a kevés istállótrágya miatt — jelenleg még nagy nehézségekbe ütközik. Ezért az egész megyében előtérbe került a szántóföldek másodve- téssel való megjavítása. Az idei nyáron az állami gazdaságok és a termelőszövet kezetek több mint háromezer holdon vetnek napraforgót zöldtrágyázás céljára. A napraforgó mag majdnem mindenütt földben van és általában ki is kelt már. A megye állami gazdaságai, amelyek tíztizenkétezer holdat istállótrágyáznak az idén, előreláthatóan túl is teljesítik zöldtrágyá- zási tervüket. Egyedül a bó- lyi gazdaságban hat—hétszáz hold földet javítanak ily módon. A napraforgó őszig egy méter magasra is megnő és földbe szántva felér holdanként nyolcvan mázsa istállótrágyával, amellett, hogy igen olcsó is. Az idei zöldtrágyázás mintegy negyedmillió mázsa istállótrágya kiszórásának felel meg Baranyában. MÉSZÁROS r.l A MECSEKI .LÁTHATATLANOK” 59 90 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK” M ecseten ádasdra, egy « nagy híd hot, a többi körülfogta tudtok, utána felrobbantjátok a vetőket és jöttök utáaz őrsöt. nunk! — Es? — A szakaszparancsnokokat! — Felszólítottuk őket, hogy adják meg magukat, Az egész tábor ébredezett. A tisztás káromkodással. adják ki a fegyvereket edény- és fegyvercsörgéssel telt meg. öt ember állt a 1— Nem adták ki? „Gazda” elé. Nem. Azt mondták, adjuk meg magunkat mi. — Három óra múlva indulunk vissza Nyugatnak. — Es? A továbbiakra menet közben adok parancsot. Készül— Erre elkezdtünk lőni. Egy rendőr mindjárt kikéjetek fel! szült. Jött egy autó, tele rendőrrel, azokat is kinyírA tisztáson a káromkodás, nyögés, a ponyvák, kötűit. . f telek surrogó hangja, a fémtárgyak csörömpölése laSA „Gazda” elégedetten bólogatott de türelmetlenül san-lassan mind határozottabb, szinte mértani forrnávárta a folytatást kát öltött. A banditák suttogva adták ki egymás között — De azok is lőttek kifelé. Géppisztoly, kézlgráa jelszót: „Minden fölöslegest itthagyni! Ez az utolsó nát.,, Egyszeresek látom, hogy Ottó int a kezével, menetelésünk!” hogy fussunk. De ahogy kidugta a fejét, láttam, hogy A készülődés zaja verte fel Kőlyuk környékét is. összeesik. Akkor aztán a rendőrök ki.., Még láttam. A Tigris riasztotta századát. hogy futnak a többiek is, akkor én is elindultam ide. ,4 — Mindenki készüljön fel, hajnalban, pontosan négy — Ottót otthagytátok? Ti... ti gyáva dögök! órakor indulunk Obónyára. Ott találkozunk a „Gazdá”A „Gazda” pisztolyához kapott. — Mit csináltunk volna? — védekezett a bandita. val, aztán együtt csatlakozunk a... barátainkhoz. «— Akkor már jöttek a ruszkik is. A banditák felvillanyozva láttak a csomagoláshoz. Távolról újra meg újra felhangzottak a dörrenések Tréfák, durva élcek röpdöstek, hol itt, hol ott hangés délkeleten egy-egy pillanatra megvilágosodott az ég alja zott fel harsány, nyerítésszerű röhögésük. Egy marcona fickó fiatal suhancnak dirigált: — Kik vannak még ott? — mordult a „Gazda” az — Ml az Istent szöszmötölsz. Egy kis kaját, a töltéijedt banditára. nyékét, aztán kész. Minek cipeljünk fölösleges cuccot, — Talán a nádasdiak,,, a ruszkik aknavetővel lőigaz? Úgyis kapunk újat az amiktől.,, nek. Jókedve jeléül farbarúgta a gyereket, hogy az ráA „Gazda” meredten állt egy ideig, aztán rekedten hasalt a hátizsákra. osztogatta a parancsokat — Császárok leszünk, őcskös. Érted? Császárok! — Az aknavetősöket! A Kobra ott keringett a Tigris körül. Tucatnyi gyűrött* álmos ember gyűlt össze pár perc — Jó lenne egy kicsit csöndesebben ... — suttogta múlva. • lehet, hogy a faluban oroszok is vannak. — Belőni a ruezki üteget, ha parancsot adok, amenynyi aknánk van, azzal olyan gyorstüzet, amilyent csak (FoWmtjukJ y • •
