Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-16 / 141. szám

W58. JŰNIUS 15. NAPLÓ A béke útján Kína iparosodik Naperőművek, napkemencék „napkonyhák46 A Nap energiáját jelenleg há­romféleképpen hasznosítják: í'oto- kémiai reakciók, villamos energia­termelés útján és a napenergia köz vétlen felhasználásával. Az első módozatnál a termoelektromos ele- mc-K alkalmazzák, amelyet még a múlt évszázad első negyedében nc- olii toscanai fizikus talált fel, s •melyet Mellon! tökéletesített. Ez az elem azon az elven alap­juk, hogy különböző fémekben nő hatására elektromotorikus erő Jßo ftl. ha két ilyen fémet ösaze- fun-asztar.ak. Nobili elemében ez H kei fim a bizmut és az antimon Volt. A második felhasználási mód ö tctoele’Urikus jelenségeken alap- V-ik, amelyeket 1887-ben Hertz fe­dezett fél. Ez a felfedezés tette le­hetővé később a fotocella meg- jonatruéiáaát, amely beláthatatlan fejlődési távlatokat nyitott meg a hiodern elektronika előtt. A harmadik módozatnál az úgy- he ezen félvezetőket használjak, •melyek Üsztutáguk tokához mér­ten eltérően vezetik c*z elektronos- ságot. Ezekből készülnek a tran­zisztorok. • Jelenleg a Nap energiáját elsősor ban közvetlenül hasznosítják olyan berendezésekkel, amelyek Archi- hiedea legendás tükreire emlékez­tetnek. A S/CY'Jetunióban már 1941-ben Sztálingrádban alkalmazták a Nap energiáját vasolvasztásra. Azóta a Napenergia hasznosításának techni­kája a Szovjetunióban nagyot fej- tedött. Kőzép-Azsia sivatagos vi­dékein mér számos naperőmű ter- jheJI b villamosenerglát és több új l|?mn erőművet terveznek. Tas­kent vidékén és a szamarkandi neliotechnikal laboratóriumban Napenergiával működő vízlepárló­berendezések vannak. A Szovjet­unióban nemrég kezdték meg a vi­lág leghatalmasabb naperőmüvé- ne»t épJtését, amely üzembeheíye- íésc után két és félmillió kilowatt*- óra villamosenerglát es húszezer tonna gőzt termel majd évente az Ararat hegyén. A Szovjetunióban hamarosan megkezdik a ..Nao- konyha” sorozatgyártását is. A napenergia hasznosítása egye­lőre tnég a legtöbb területen na­gyon költséges, de a technika ro­hamos fejlődése biztosítékot nyújt ahhoz, hogy már a közeljövőben rohamosan növekedjek azoknak i berendezéseknek a száma, amelyek kiméi tehetetlen energiaforrásunk­ból, a Napból merítik üzemanya­gukat. (.célnál erősebb mürost földgázból A szovjet vegyészek a közel­múltban míirostot készítettek j a földgázból. Az üjtípusú mű-j rost tartósabb az acélnál. Fő-i ként ipari célokra alkalmazzák J 2C0 MiW-os gőzturbina Oxgénüzem Ukrajnában A Dzerzsinszkij kohászati üzem­ben. Dny epropetrovszk körze­tben üzembe helyezték Ukraj­na legnagyobb teljesítményű °xigén állomását. Tíencsin utol akarja érni Sangbájt Tiencsin. Kína második leg­nagyobb ipari városa, a követ­kező öt esztendőben utol akar­ja érni az ipari termelésben Sanghajt, Kína legnagyobb vá­rosát. Tiencsin ipari termelése az első ötéves terv kezdete óta évente átlag 19 százalékkal fo­kozódott s idén 40 százalékkal akarják növelni. A város 1952- ben 1,7 milliárd és 1957-ben 4.1 rnilliárd értékű ipari terméket gyártott, idén pedig 5,74 milli­árd jüan értékűt akarnak gyár­tani. Sanghájbaai 1957-benr 12 ftiilliárd jüan értékű ipari tá­rnék (készült. cCé%L jl A leningrádl fémüzemben 200 MW-os gőzturbina minta­példányán dolgoznak. Képünk a turbina forgórészének szere­lését mutatja. Szcfjsl és »lilái ewelemisl „iáim 210 000 hW-os erőmű Romániában ä Nemrégiben a moszkvai Állami Egyetem Lenín-hegyi rádiója az amerikai Columbia egyetem hall­gatói számára sugárzott adást. A moszkvaiak a szovjet egyetemisták életéről, tanulmányairól, üdülésé­ről és sporteredményeiről beszél­tek amerikai kollégáiknak. Az adás ezzel fejeződött be: A viszont­hallásra! Legyünk jóbarátok. Rövid idő múlva magnetofon te* keresek érkeztek a moszkvai egye­temre, s az egyetem előadótermé­ben megszólalt a hangszóró. Itt a columbiai egyetem rádióállomása beszél. Adásunk a moszkvai egye­temistáknak szól. Először a rádióállomás vezetője, Charles Stern beszélt az amerikai felsőoktatási rendszerről és a co­lumbiai egyetem történelméről. Ez­után az egyetemi újság sportrovat• vezetője számolt be az amerikai egyetemisták sportéletéről. Vala­mennyi szovjet diák nagy örömmel Légi jeep a láthatáron. Se gítségével a jövőben felülrö élvezhetjük a tájat, vagy egyei városokat madártávlatból, de ami még fontosabb, akkor emel kedhetünk a magasba, amikoi i nekünk tetszik, amikor az ut- f cák a nagy forgalomtól túl-i szűkek, a vidéki utak pedig) járhatatlannak bizonyulnak. i öt évvel ezelőtt az USA- f hadsereg számára valamifajta\ repülőgép-kocsit szerkesztett egy Hiller nevű mérnök (ha-\ sonló terveken dolgoztak a Szovjetunióban, Angliában és Franciaországban is). Gépét „Pawnoe”-nak nevezte el. Pia- secki, egy másik amerikai to­vábbfejlesztette elgondolását és gépét helikopterszerűen, — függőleges felszállásra és le­szállásra alkalmasan szerkesz­tette meg. Hasonló tervekke foglalkozott a Curtis, Wright ér Chrysler társaság is. Az Egyesült Államokban, s a Szovjetunióban is tökéletesítik. olyan közlekedési eszközzé akarják tenni, amely egyforma könnyedséggel repül, úszik Az első kínai ötéves terv ter­méke ez a 154 kV feszültségű. 10 500 kVA tel­jesítményű transzformál or. ....|Sħ A N émet Depiokratikus Köztár­KU7LTVyVUi>vyy*Zl' nzpu'l, Á WCIUUJU4UKU5 XYOZTai— fut. Autó, repülő és hajó egy- \ saságban nemrégiben mutatták ben! Ez már nem két-, hanem Jbe a világ legmagasabb, 62 méter A ~r Tv r\no 1 pIzXJT' muirac lófriiiQt A A Békás-völgyben szovjet és más fogadta az egyetemi_új$áy főszer- baráti államok segítségével készül kesztőjének zárszavait: Diákjaink nyújtsanak egymásnak baráti ke­zet”. 2io mi Az Osterburg mellett (NDK) Romania legnagyobb vízierőműve 210 000 kW beépített leljesítmény- nyel. 430 millió kWó évi várható energia-szolgáltatással. A 127 mé­ter magas duzzasztóját 1 600 000 köb méter betonjával a világ legna­gyobb ilyen építményei sorába fog tartozni. A 30 km hosszú, 1 200 mil­lió köbméter befogadóképességű loléniilt adótorony 120 méteres tárolómedence a folyó évi vízhoza- feleputt aaO torony izo meieret, M|unak háromnegyed részét fel tud­magas vasbetonoszlop, amelyet )a venni. Képünkön az alagút csa- 20 méter magas, 14 méter át- torna vasszerkezetének szerelése mérőjü oszlopfa zár le. A vízió-adások szempontjából kí­vánatos, hogy az adó és az an­tenna közel kerüljenek egymár hoz, ezért az adóberendezések az ötemeletes oszlopfejben he­lyezkednek el. Innen emelke­dik ki a tulajdonképpeni an­tennatorony, amely 60 méter magas rácsos acélszerkezet. Az adótérben két URH-adó van, televízió reléadó a berli­ni adások továbbítására, vala­mint mikrohullámú telefon- és távíróberendezések. Az adó­toronnyal szerzett tapasztala­tok alapján az NDK területér több hasonlót kívánnak felállí­tani. hároméltüség. Az, hogy elein te katonai célokra szánták, — semmiesetre sem jelenti, hogy nem használható majd békés célokra is. Hetven—nyolcvan kilométeres óránkénti sebes­séggel és körülbelül 30 méteres magasságban a légi jeep esz­ményi terepjáró közlekedési eszköz lesz mérnökök, erdé­szek, vidéki orvosok, újságírók, és a forgalmi rendőrök szá­mára. magas létráját. A tűzoltóiét™, mely utójával és tartozékaival együtt 24,ä tonnát nyom, 2 perc alatt üzembe helyezhető. Tütz>1tó-szivaty tyúja 80 méter magasságig, percen­ként 3500 liter teljesítménnyel mű­ködik, A létra alsó részére szerelt utazó kosár életmentési célokat szolgál. Egy mozgó emelvénnyel a létra csúcsáig (elszállíthatnak egy tűzoltót. Az összeköttetést a létra csúcsa és a föld között telefonnal, vagy rádióval teremtik meg. HÍREK Megindult a rendszeres közlea kedés a kínai Kargalik telepü­léstől a tibeti Gartok telepü­lésig vezető új műúton. Ez a világ legmagasabban fekvő au- tóútja. A műút körülbelül ezer kilométer hosszúságban és 4000 métertől 5500 méterig terjedő magasságban húzódik, átszelve a Kunlun hegység zord vidé­keit. Az új műutat a kínai építők másfél év alatt készítették el. Május 23-án a „Pives-Lille* francia társaság közel haU milliárd frankos szerződést kö­tött a „TehnopromimoorV szőtt­jét vállalattal, a Szibériában francia mérnökök által meg­építésre kerülő óriási cement- gyárral. Ennek felépítéséhez 14 000 tonna anyagra van szük­ség; az üzemben két, 175 m hosszú kemencét állítanak fel. A gyár évente 5750 tonna port- landcementet ad a Szovjet­uniónak, Mira Pavlovics, a Yale-egye- temen dolgozó jugoszláv tudós csirke-embriókra egy másik csirkefajta fejét ültette át. A csirkék közül több túlélte a műtétet; egyikük 70 napig élt, miután kijött a tojásból. Mira Pavlevies hasonló/kí­sérleteket akar folytatni emlős­állatok embrióin. Htyug.aJtt*é*net, Quutcia és angol munkás Ic&zeAélísáM \ szlovákiai sztupavai beton­ívek anyagellátása új mód- ír szerint történik. Egy csell­ovak mérnök szerkeztette Besöpört segítségével a fföid- I kivont agyagot Iszappá hí­va csöveken keresztül vezc a szivattyúállomásra, ahon h azt a betonművekhez to- öbitják. A képen az agyag íromeehanlkus kivonására *icaló gépcsoport látható. A Szovjetunió kormánya nemrégen újabb százezer fővel csökkentette a szovjet fegyveres erők létszámát. Nyikolaj Sirkunov közlegény, ma is­mét békés foglalkozását, a kőműves­mesterséget űzi. Ebből az alkalomból le­velet intézett lapunk szerkesztőségéhez, amelyben értékeli a szovjet kormány­nak ezt a nagyfontosságú lépését. — Tudom, hogy Amerika, Anglia, Franciaország és más tőkés országok kormányai a fegyveres erők létszámá­nak csökkentése helyett tovább folytat­ják a fegyverkezési hajszát. Szeretném tudni, hogy a tőkés országokban élő dolgozóknak mi a véleményük általá­ban a leszerelésről. Szerkesztőségünk külföldi tudósítói révén összeköttetést létesített néhány külföldi munkással és dolgozóval, akik elmondják véleményüket a leszerelés kérdéséről. „Matador“-rakéták helyett építsenek Inkátokat Fritz Korsch düsseldorfi lakatos: — Egyetértek szovjet kollégámnak azzal a véleményével, hogy a leszerelés a megnyugvással együtt biztosítani a jobb és kényelmesebb életet is a dolgozók­nak. Nyugat-Németországban például legalább 3 millió lakásra volna szükség. Ehelyett atomtöltésü rakétákat vásáro­lunk Amerikától. Egy Matador-rakéta százezer dollárba kerül. Árából legalább 8—10 lakást lehetne felépíteni, 8—10 családnak lehetne kényelmes otthont adni. Megjegyzem, hogy amikor mi, nyugatnémetek a leszerelésről beszélünk, nem annyira az anyagi előnyöket néz­zük, hanem egy esetleges atomháború pusztításának megelőzését. Lapunk bonni tudósítja megkérdezte a nyugatnémet munkástól, mit szól ah­hoz. hrrr< a Szovjetunió állítólag „ve- szélyazteti" Nyugat-Németország bizton­ságút? Fritz Korsch: A Szovjetunió szocia­lista allam, ahoi minden a munkások akaratának megfelelően történik. A Szovjetunió tehát csak békepolitikát folytathat. Nyugat-Németországból vi­szont NATO-támaszpontot akarnak csi­nálni. Nekünk ez jelenti a veszélyt. — Egyetértek szovjet kollégámmal abban, hogy a ..lesz háború vagy nem lesz há­ború“’ kérdés megoldásának kulcsa a munkásosztály kezében van. Ne enged/enek részeg pilótákat atom- bombázó repülőre ülni Robert Teff francia építőmunkás: Ránk, egyszerű francia munkásokra, kü Ionosén súlyos teherként nehezedik a fegyverkezési hajsza. Nem elég az algé­riai háború, még hazánkat is amerikai atomtámaszponttá akarják változtatni. Ha az anyagilag biztosabb megélhetést nézzük, azt a leszerelés megoldásából fakadó konszolidálódás meghozná. Meg kell mondanom, hogy az építkezési mun- kásolcat aránylag jól fizetik Franciaor­szágban. Igaz, hogy meg is kell dolgozni azért a pénzért. Egészségem leromlott, de annyit mégsem keresek, hogy pihe­nésre vagy gyógyításra gondolhassak. Mi tehát ebben a kérdésben teljesen egyetértünk szovjet kollégánkkal, har­colunk azért, hogy a leszerelés megol­dása elérhetővé váljék. Brigádom min­den egyes tagja aláírta az Országos Bé­ketanács tiltakozó felhívását az ellen, hogy egész Franciaországot temetővé változtassák. Én a magam részéről min dent elkövetek, hogy minél több alá­írást gyűjthessek. Persze ez sem köny- nyú feladat. Vannak, akik tudatlansá­guk, vagy más ok miatt nem értik, vagy nem akarják megérteni ennek a kér­désnek a fontosságát. Egyik ilyen úta- mon egy asszony a világ minden kin­cséért sem akarta aiaprm a — Minek az. Csak nem bolondultak meg teljesen az emberek, hogy atom­bombákat dobjanak a fejünkre — mondta. A szobában álló rádió most azt a. hirt közölte, hogy az angol rendőrség letartóztatott egy amerikai piló­tát. aki részegen vezette kocsiját és el­ütött egy gyermeket. Az orvosszakértők megállapították, hogy az atombombákat szállító repülöegységekhez tartozó pi­lóta krónikus alkoholizmusban szenved. — Hallotta? — szóltam az asszony­hoz. — Képzelje, mi történik, ha egy ilyen ember a repülőgépen véletlenül megnyom egy gombot... Az asszony szó nélkül aláírta a fel­hívást. Ne az adókat, hanem a munkabéreket emeljék Len Chalterton londoni gépgyári munlcás: Véleményem szerint a mun­kásosztály fő feladata a békeharc. Ha a fegyverkezési hajszát meg tudjuk ál­lítani, azonnal szemmelláthatóan emel­kedne az angol munkás életszínvonala. Az óriási háborús kiadások miatt két év alatt 8 százalékkal emelkedtek a prak, emelkedtek az adók. Adót fize­tünk ha ruhát, cigarettát, sört, vagy bármi mást vásárolunk. A font sterling értéke csökken. Nincs elegendő lakás. Az öregségi nyugdijak és betegségi já­rulékok olyan alacsonyak, hogy abból nem lehet megélni. Az üzemekben egy­re nagyobb a murúcakövetelmény, de a béreket nem emelik. Nincs elég kórház és iskola, mert nincs miből építeni. Ugyanakkor százmilliókat dobnak ki bombázógépek, rakétalövőhelyek és irá­nyítható lövedékek építésére és gyártá­sára. Ahogyan a felhő esőt és villámot rejteget magában, úgy a kapitalizmustól is csak válságokat és háborúkat várha­tunk. Harcolnunk kell, hogy biztosító . i tudjuk a békés, nyugodt életet és a jó­létét magunknak m gpermekeiuknes.

Next

/
Thumbnails
Contents