Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-15 / 140. szám

1958. JÜNIUS 15. NAPLÓ 5 Milyen lesz a nyári zöldség-, gyümölcsellátás? r Ezt a kérdést tettük fel Nyúl Sándornak, a MÉK igaz­gatójának, aki a következőket válaszolta: — Baranya megye ipari jellegére, valamint sajátsá­gos helyzetére való tekintet­tel. egyes zöldség- és gyü­mölcsfélékből túltermelés ■ van. Erre az árumennyiség­re az állam igényt tart ex­port és ipari kötelezettségei­nek teljesítése érdekében. Ezek az árumennyiségek azonban nem jelentenek bő­séges áruválasztékot, mert csupán pár cikkféleségre kor­látozódna)Ezért a korábbi évek helytelen termeltetési politikája következtében a szerződéses termelés vissza­. esésével, valamint a többmil- ' liós költséggel beruházott' öntözéses területek más cél­ra való felhasználásával, , a megye ellátottsága zöldség, gyümölcs terén 1 éves szin­ten körülbelül 35—iO száza­lékos. ; — Idegen megyéből is hoz­nak zöldséget, gyümölcsöt? — A fenti szám azt jelenti, hogy a megye zöldség-, gyü­mölcsszükségletének felét • idegen megyéből kell a MEK i nek beszereznie. Ennek vele­járója az, hogy az idegen me­■ gyéből, nagy távolságról szál­lított áruk minősége nem mindig kielégítő. Ezek a ne- \ kézségek az 1958-as évben fokozott mértékben mutat­’■ koznak, egyrészt a téli idő­járás eltolódása, másrészt az n április végi, május eleji ká-A nikulai időjárás miatt. Véle-a menyünk szerint a zöldség-, A i gyümölcsellátás nemcsak élelmezési kérdés, de ipari megyékben és különösen Ba­ranya megyében a szénbá- nyák üzemeltetése miatt, a 'okosság részére egészség-^ ügyi probléma is. ■- ■— Milyen volt az exportle helőség? — Jellemző példaként em- - lilém fel, hogy ebben az év­ben az úgynevezett export zöldborsó lefutási ideje IC nap volt, — 1957-ben mint­'s egy 6 héten keresztül Iáit' el Siklós és környéke zöld­borsóval mind a megyei mind pedig az országot. 1957- ben a zöldborsó-területeken 16.5 mázsás átlagtermést ér­iünk el, 1958-ban pedig a nagy szárazság miatt, az át­lagtermés 5 mázsa alatt van Természetesen ez nemcsak a szerződéssel termelt áruknál mutatkozik. Jelentkezik ez a mezőgazdaság valamennyi ágazatában s megnehezíti, sokszor bizonytalanná teszi a folyamatos ellátást Pécsett és Komlón. Jóllehet egyes cik­kek hiánycikként szerepeltek az idei ellátásban, meg kell azonban állapítani azt, hogy a lehetőségekhez mérten kül- megyéktől igyekeztünk min­denkor biztosítani az ellátást ágy, hogy legalább az alap­vető cikkekkel bőségesen el­láttuk bolthálózatunkat. Egyébként országos megálla­pítás az, hogy Pécs és Komló ellátása felülmúlja Budapest ellátottságát s hasonló a helyzet Miskolc—Tatabánya —Győr—Veszprém városok­nál is. — Miként alakulnak az idei zöldség-, gyümölcsárak? — A MEK központ az ár kialakítását úgy végzi, hogy a termelők a kiadott árakkal meg legyenek elégedve. Ezért indokolt esetekben az összes áru felvásárlása, valamint a minőség fokozása érdekében ■területi, illetve védőárak ki­bocsátásával igyekszik a ter­melési kedvet fokozni és ezen keresztül az árualapot biztosítani. Az előbbiekben elmondottak természetes kö­vetkezménye, hogy ez évben a zöldség, gyümölcs vonalán az árak nem lesznek olyan alacsonyak, mint az elmúlt évben voltak. Ez nemcsak a szerződött területek csökke­nésének, valamint a kiesett öntözéses területeknek a kö-* vetkezménye, hanem orszá-1 gos viszonylatban is csök-j kent az árualap. — Tapasztalható-e piaci spekuláció? — A zöldség- és gyümölcs­ellátás biztosítását felettes szerveink állandóan ellenőr­zik és a lehetőséghez képest, megyei szerveink is fokozott gondot fordítanak az áruel­látásra. E területen szüksé­gesnek látszik, hogy állami szerveink mind a piaci ellen­őrzés fokozásán keresztül, mind az álőstermelők tevé-ö kenysége megfékezésével, a már megjelent miniszteri (1 rendelet alapján, erőteljes intézkedéseket foganatosítsa­nak és csírájában elfojtsák a spekuláció és az árfelhaj­tás különböző formájának megjelenését. — Várható-e nagyobb meny- nyiségű és olcsóbb zöldáru megjelenése? — Reméljük, hogy az idő­közben bekövetkezett időjá­rásváltozás lehetőséget nyújt majd arra, hogy 8—10 nap múlva, egyes zöldáruk na­gyobb mennyiségű megjele­nésére számítsunk és ezen keresztül nemcsak az ellátási folyamatosságát, hanem az árak csökkenését is biztosí­tani tudjuk — fejezte be nyi­latkozatát Nyúl Sándor, a MEK igazgatója. P. J. Három új takarékszövetkezet Baranyában több évtize­des múltja van a „falusi bank”-oknak. A felszaba­dulás előtt mintegy 40 hi­telszövetkezet működött a megyében. Ezek azonban nem váltották be a dolgo­zó parasztok hozzáfűzött reményeit. Az első szocia­lista jellegű takarékszövet­kezet tavaly februárban alakult Dunaszekcsőn. En­nek ma már több mint öt­száz tagja van, a betétállo­mány meghaladja a fél­millió forintot és 320 000 forint kölcsönt nyújtott ed­dig a tagoknak. A múlt évben még két nagyközségben.— Bolyban és Mágocson — alakult ta­karékszövetkezet. Az idei tavaszon aztán megyeszer- te fellendült a mozgalom: Lánycsókon, Vajszlón, majd a napokban Nagy­dobszán hoztak létre „fa­lusi bank“-ot a dolgozó pa­rasztok. Jelenleg pedig a megye nyolc községében szervezik a gazdák a taka­rékszövetkezetet. Siklóson és a délszláv lakosú Felső- szentmártonban például már száz-száz tagja van az alakulóban lévő szövet­kezeteknek. A hat bara­nyai takarékszövetkezet­nék összesen 1200 tagja van, a betétállomány meg­Egy a jelszónk a BÉKE“ Azon a napfényes, vidám ünnep délelőttjén sokan álltak az útvonalon, amerre a találkozó résztvevőinek felvonulása elhaladt. A sarkon egy idős bácsika nézelődött, kézenfogva egy öt-hat éves kisfiút. Amikor meglátta az egyenruhás ifjúgárdis­tákat, felkiáltott: „Nézd csak, nagypapa, én is ilyen le­szek ...” Az öreg jóságosán mosolygott: „Jó, csak nőjjél meg../’ i \ haladja a 720 000 forintot, a befizetett részjegyek ösz- szege pedig a 107 000 forin- tot és eddig 370 000 forint * kölcsönt nyújtottak a dol­gozó parasztoknak; is. a uoi- . ( Útépítés Vízvezeték-bővítés Orvosi rendelő a HL kerület város- !j fejlesztési tervében jj A III. kerületi tanács ez évi városfejlesztési terveiben a villamoshálózat bővítése, -iultúrotthonok építése és át­alakítása, utak létesítése, a vízvezetékhálózat bővítése, or­vosi rendelő létesítése, és több ti ás egyéb feladat szerepel. KuHúrottíionok létesítése A III. kerületi tanács végre­hajtó bizottsága tervbe vette, fogy Istenkúton kultúrott- ont épít. Erre a célra a ta­nács összesen 190 000 forintot rányzott elő költségvetésében. Ugyanakkor Mecsekalján a kultúrotthon befejezésére ki- ' encezer forintot fordítanak majd. A mecsekaljai kultúr­otthon részére ezer forintért bútorokat szereznek be, Ma- íyarürögben pedig tizennégy­ezer forintot költenek az ot­tani kultúrotthon átalakításá­ra. Bővítik a vízvezeték- és viííamosháiézatot Szükséges, hogy az újonnan épült lakásokhoz bevezessék a vízvezetéket. Ezért a tanács tervbe vette, hogy 250 000 fo­rintos költséggel bővíti a ke­rület vízvezetékhálózatát. Be­vezetik a vízvezetéket a Me­gyeri útra, a Tiborc utcáiba és Patacsra. A vízvezeték bővíté­sével egyidőben sor kerül majd a villamosvasúti hálózat bővítésére. Mint ismeretes, az a terv, hogy a villamosjáratot a volt Dózsa Lövész Tiszti Is­kolától egészen a szigeti vámig hosszabbítják meg. Erre a cél­ra a III. kerületi tanács száz­ezer forintot állított be költ­ségvetésébe. Ez évben sor kerül a Józsefi Attila utcában lévő óvoda bő-(> vítésére 10 000 forintos költ-, i seggel, a Landler Jenő és a'|f Báthory utca sarkán pedig 3(1 II. kerületi tanáccsal közösen^ új körzeti orvosi rendelőt lé-f tesítenek. Ehhez 80 000 forint­tal járul hozzá a III. kerületig tanács. A máriai pincénél lé­vő római kori villa feltárására (1 10 000, a mecseki parkutak karbantartására 20 000, a szentkuti út építésére pedig 150 000 forintot fordítanak. Ugyanakkor befejezik a Ko-v vács telepi makadám út épí­tését. Aj. állatorvosi rendelő­nél egy szolgálati lakás épí­tésének befejezéséhez pedig 30 000 forinttal járul hozzá a”‘ tanács. No aztán, ha eddig nem érte szó a ház elejét, ezután már nem volt nyugta a doktorunknak. Beszélgettek az embe- Tek: — A járás már felfigyelt a hirtelen BazőMkodó orvosunkra. — Azt mondják doktor úr, hogy elve- stik a diplomáját! Meg hát ilyeneket. A doktor — ki u9yan annak idején, még bányászgyerek korában megtanulhatta, hogy szembe kell nézni, a mendemondával, és az int- rika szálait elsősorban magunknak ké­ne elszabdalni — ma már vem képes lelvenni a küzdelmet a sok rosszindu- ht és rágalom ellen. Tetejébe még tör- 1' nnek más dolgok is. Bejön hozzá egy­ezer egy parasztember, mutatja a lábát, nem tud bakancsot húzni, mprt a bü- 'tíök nem engedi. Az orvos ránéz a lá­bára, megnézi a bütyköt, megtapogatja es mondja: — Hát bizony ezt le kell vágni... S már írja is a papírt, hogy menjen be Szigetvárra a kórházba, ott a büty­köt leoperálják. De a páciens ezt már n‘‘m hallja, csak szüntelen az cseng a Iliiében, hogy „le kell vágni” és szerte- bosszán meséli a faluban, hogy egy bü- 'Uök miatt az orvos azt mondta, le kell vágni — a lábát. Egy ilyen kis félreér- ’ésből származnak aztán a rágalmak és 7nár persze, hogy egyesek ezt is a dok- f°)' „számlájára“ írják. Most már akad­unk szemtelen páciensek is, akik éjjel f ólzavarják az orvost, kihívják, a dok- l°r megvizsgálja a beteget, és amikor Uiegkérdik tőle: „Mit fizetünk doktor úr“, a doktor kézmosás közben válaszol: szokásos díjat, harminc forintot Igaza is van, ez körülbelül megfelel a fáradságnak. Igen ám, de akkor a gaz- r,a kijelenti: „Tudja mit doktor úr? En c3a* tt*»t adok, hiszen magának úgy is autója van.“ A doktor nem szól, nem fogadja el a tíz forintot sem, csak bánt­ja ez a mérhetetlen megszégyenítés. Mert ha még sokat kéme! Hiszen na­gyon sokszor ingyen gyógyít, mert nem kéri a pénzét, ha a betegnek éppen nem jut eszébe a fizetség. De ez mégis csak sok! Azért üz autó miatt kell neki el­tűrni néhány irigy ember piszkálódá- sát? Egy autó csak harmincezer forint, vagy valamivel több, de ha házat vett volna háromszor annyiért, akkor most nem' lenne semmi baj. Mert azt nem szólják meg, aki házat meg lovakat vesz százezerért, csak azt. aki autóra ül — méghozzá nem is luxusból. — harminc­ezerért. Pedig ebben a faluban igazán összeszámolhatna tíz-tizenöt embert, aki akár holnap vehetne hatvanezres Moszkvicsot is, de nem vesznek, mert inkább ház kell nekik és nem autó. Kedvetlen a doktor. Nem lopja ő a pénzt, megdolgozik érte éjjel-nappal, egy mostoha, hiányos rendelőben, s mé­gis piszkálják. Neki az autó — eszköz arra, hogy a betegeit rendben, gondosan ellássa. Most már hetek óta megyen ellene a fúrás, a suttogás, és ezt nem lehet tovább bírni idegekkel. Kérdem tőle: „Szerinte honnét indul ez a hadjárat ellene?” Vállat von. Ö nem is tudná pontosan megmondani, a faluban a járási tanácsot mondják, le­het hogy onnét, lehet hogy nem. Ki tudja? Somogyapátiból haza jövet megálltam Szigetváron a tanácsnál. A járási elnök- helyettessel, Ferenczi Istvánnal beszél­getek. Mondom neki az orvos panaszát, a sok mende-mondát. Figyelmesen vé­gighallgat, majd azt mondja: — Nekünk egyáltalán semmi, de sem­mi kifogásunk nincs a doktor ellen. Sőt. ha el akarna menni a faluból. el sem engednénk. Nagyon is meg vagyunk vele elégedve, ezt nyugodtan megírhat­ja. Ami pedig az autót illeti.;; S Ferenczi elnökhelyettes elmondja, mi is történt. Néhány héttel ezelőtt a járási tanács vb-ülést tartott kint So- mogyapáti községben. Szóba kerültek az orvosok is, és Ferenczi elvtárs el­mondotta, hogy néhány orvos nincsen megelégedve a munkakörével, egyike- másika még anyagiakra is panaszkodik. (Nem Muskáth doktorról volt szó!) Es ezután az elnökhelyettes felhozza pél­daként, hogy pedig az orvosok igazán nem panaszkodhatnak, mert lájn, Mus­káth doktor is vásárolt magának egy autót. Es ez rendben is van, „azt szeret- nérh, ha valamennyi orvosunknak már kocsija lenne, de ne panaszkodjanak anyagi vonatkozásban!” Ezt mondta. A rossz példánál más or­vosokról beszélt, a jó példánál Muskáth- ra hivatkozott. Ennyi történt. És „va­lakik“ most ezt a két példát közös ne­vezőre hozták és már úgy adták száj- ról-szájra, hogy marasztalják Muskáth doktort a kocsiért. Pedig énről igazán szó sem volt. Amikor az elnökhelyettes elkísér az ajtóig, megjegyzi, hogy majd ellátogat Somogyapátiba az orvoshoz, csak azért hogy megnyugtassa, különben pedig. ■■ ■ — Azért a doktor is bejöhetett volna hozzánk, ha valami bántja. * Ebben igaza is van. Hiszen csak szem- "től-szembe tisztulhat meg az ember a rágalomtól, — különben csak emészti magát. Dolgozzon hát a doktor továbbra is olyan lelkiismeretesen, mint eddig tet­te. Ami pedig a „rosszmájú“ páciense­ket illeti..., becsüljék meg a falu fia­tal orvosát, aki igazán hosszú útat tett meg a bányától a diplomáig s attól So- mogyapátiig. -. s RAB FERENC Az ifjú gárda zászlósai s mö­göttük mene­tel az egyen­ruhás csapat. Az uránbánya fiataljai a mun­kát jelképező aknatoronnyal, A jövő kiszis- tái, az úttörők csoportja, S! A zászlóanya ► ií Porozzuk a szőlőt rozmészporral! A gyakori esőzésre való te­kintettel fennáll az a veszély, hogy a szőlő zsenge fürtjét a peronoszpora megtámadja. Ezért ajánlatos rézmészporral fürtporozást végezni. A poro­zás jelenlegi időjárás mellett előnyösebb a permetezésnél, mivel a gyakori eeók a permet levet mielőtt az megfelelően a lombozatra száradna, lemos­sa. Míg a réancszpor a ned­ves fürtökhöz és lombozathoz egyaránt jól tapad. Rézmészpor beszerezhető a földművesszö- vetfcezeti boltokban minden mennyiségben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents