Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-12 / 137. szám
W58. JÜNIUS 12. NAPLÓ s Szál inak a dartuik Márt az első képek, a gyönyörű fényképezés, a két szép fiatal megkapóan szenvedélyes szerelme érzékelteti a nézővel, hogy ebben a filmben valami újról van szó: valami szebbről, magasabbrendűről, a szovjet filmművészet új felvirágzásáról, aimak nagyszerű példájáról. A történet a világháború előtt kezdődik. Egy húszéves fiú és egy tizenhatéves leány mm mindennapi szerelemmel szereti egymást. Esküvőjükről álmodoznak, amikor kitör a háború. A ifú önként jelentkezik. Elbúcsúzni sem igen tudnak, a leány egyedül marad. Szüleit is elveszíti egy légitámadás során. A fiú családja magához veszi az árvát és a m/isik otthonmaradt fiúra bízzák, vigyázzon testvére menyasszonyára. A film arról szól, hogyan válik elhagyatottságában hűtlenné a leány, hogyan adja meg ennelc az árát: lelkiválságban, csalódásban, hogyan várja vissza az igazit — de hiába, mert az hősi halált halt. 1 Egy háborús film, amelynek harcait, konf liktusait nem a lövészárokban hozza elénk iró, hanem a szerelmes szív, vagy a fiúka féltő szülők lelkének belső összeütközéseiben A filmet tavaly novemberben hazánkba járt szovjet filmművész delegáció hozta ma gával. Cannesban a fesztivál nagydíját, aranypálmát ez a film nyerte el. A sajtó és a rádió az elmúlt hetekben k fogásolta, hogy a film - bemutatóját össze rendezik csak, pedig a film iránt igen nag az érdeklődés. Ennek a nagy érdeklődésűé kielégítésére határoztak úgy, hogy a bemu tató időpontját előrehozták. Ez az intézkedés minden bizonnyal öröm mel tölti el a mozilátogató közönséget, mer hiszen lehet nyár, vagy tél, a jó film az min denkor jó film, A „Szállnak a darvak” című új szovjet fii met csütörtöktől a Park és Petőfi filmszínház mutatja be. Ismeretterjesztés a szálláshelyeken AzyEpítők Kultúrotthonénak legfőbb feladata, hogy az építőipari dolgozókkal foglalkozzék, nevelje, tanítsa őket. Munka után, amikor a dolgozók szálláshelyükre térnek a legalkalmasabb az idő arra, hogy megjelenjen a könyvtáros, az előadó, akit nem várnak elegánsan felöltözött emberek, nincs előadói kisasztal terítővei letakarva. Bent a szálláshelyen, a szobában kell megtartania az előadását. Az ismeretterjesztő előadásoknak megvannak a sajátos követelményeik. Módszerben változhatnak, nem feltétlenül szükséges mereven ragaszkodni az előadásformához, össze lehet kapcsolná beszélgetéssel, elmondhatják a dolgozók, a hallgatóság problémáikat, örömüket, bánatukat. Ilyen körü'- mények között az ex katedra módszernek nem igen van sikere. Ettől függetlenül az előadás nem nélkülözheti a tudományos alapot, a tudományos hűséget. Az Építőipari Szakszervezet, — és a kultúrotthon igen sok szálláshelyet tart nyilván bent a városban és a város peremén. Pécs környékén 4—5 ezer építőmunkás lakik távol a családtól, a hőerőműnél, Kővágószőlősön, a Málami úton, Me- csekalján. István-aknám, Komlón szintén szép számot ad a munkásszállások lakóinak ösz- szessége. Havonta általában ezeken a helyeken 120 ismeret- terjesztő előadást tartanak, átlagosan 25—30 hallgatóval. Azon kívül, hogy az előadók beszélnek Petőfiről, a művészetekről, a zeneszerzőkről, stb. érdeklődnek a dolgozók hogylétéről, családjukról, — általában arról, ami foglalkoztatja őket, még arről is, hogy tiszta-e a munkásszállás vagy sem. Az ismeretterjesztésnek ez a formája az előadótól emberismeretet, közvetlenséget követel és azt, hogy neki is az legyen a célja, ami a szakszervezeté, a kultúrotthoné: törődjék az emberekkel, azokkal, akiknek nincs állandó munkahelyük és nélkülözik a családi otthon melegét; Néhéz a feladat, de az előadók többsége szeretettel végzi, tanítja, neveli az építőipari munkásokat. Kanadai magyar asszony Pécsett Bécsben nemrég tartották meg a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszusát, amelyen egy kanadai magyar asszony is részt vett, mint küldött. A megyei tanács vendégeként csütörtökön reggel Pécsre látogat el. Itt a Megyei Nőtanács délelőtt 9—10 óra között fogadást rendez a kanadai magyar vendég tiszteletére a Széchenyi tér 16. szám alatt lévő helyiségében. A fogadás után megtekinti Pécs város történelmi nevezetességeit, majd délután ellátogat Komlóra. Itt megmutatják neki a felszabadulás előtti és utáni Komlót. Délután 5 órakor pedig Komlón békegyűlést rendeznek, amelyen a kanadai magyar vendég is felszólal majd. A II. kerületi tanács városfejlesztési tervei Pécs város II. kerületi tanácsának végrehajtó bizottsága elkészítette ez évi város- fejlesztési tervét. Eszerint a Székely Bertalan utcai Petőfi házat — ahol eddig is folyt a anítás, — most, hogy a lakások megürültek, rendes isko- 'ává alakítják át 150 000 forintos költséggel. Ez évben tovább folytatják a Bajcsy Zsilinszky utcai nagypiac cement lapokkal való leburkolását. Ugyanakkor a nagypiactéren autóbusz váróházat is létesítenek. Uj körzeti orvosi rendelők A tanács tervbe vette, hogy az elmúlt évhez hasonlóan, idén is bővíti az egészségügyi hálózatot. Amint megfelelő helyiséget találnak, az Ágoston téren körzeti orvosi rendelőt létesítenek. Ugyancsak új körzeti orvosi rendelőt kívánnak létesíteni a III. kerületi tanáccsal közösen a Landler és Báthory utca sarkán is. Helyreállítják a régi várfalakat A belvárosban a régi várfalak elhanyagolt állapotban vannak, omlanak és nyomják az ott lévő házakat. Ezért a tanács elhatározta, hogy a régi várfalakat rendbehozatja, helyreállítja. Ez folyamatosan, szakaszosan történik majd. A műemlékvédelmi albizottság javaslatára a Szent István téren, a Leőwey Klára Leány- gimnázium mellett lévő kápolnát — amely egyébként műemlék — szintén helyreállítják. Jelenleg a Leőwey Klára Leánygimnáziumot tatarozzák. Rendbehozzák a sétatéri vízesést A megyei jogú várossal karöltve a II. kerületi tanács rendbehozatja a sétatéri viz- esést. A helyreállítási munkák máris folynak. Ezzel párhuzamosan megjavítják a Megye utcai lépcsőfeljárót is. A lépcsőfeljáró két oldalát parkírozzák. Gyermekjátszótér a Jókai utcában A Jókai Mór utcában gyermekjátszóteret létesítenek. Erre a célra a tanács tízezer forintot irányzott elő. Évről- évre pótolják az utcai padokat. Ez évben tizenötezer forintos költséggel harminc új padot készíttetett a tanács. A Mecseken lévő műtárgyak és pihenők javítására pedig tízezer forintot fordít. Gondoskodik a mecseki park-erdő kialakításáról. Hogy a Mecseket megóvja a karsztosodástól, összesen 40 000 forintot költ a Mecsek fásítására. A parkok fenntartási költségén kívüli a parkok fejlesztésére 19 9°® forintot fordítanak. A Szabadság úton 160 000 forintos költ* seggel felújítják a gyalogjárót, az általános iskolai napközi* otthonok felszerelésének pót* lására a tanács 10 000 forintot fordít. Új ruhát öltött művelődési otthonunk A Dunántúli Napló a múlt évben fényképes riportot közölt Magyarhertelend művelődési otthonáról, a KlSZ-fiata- ok életéről, kulturális munká- áról. A riporter arról számolt be, hogy bizony sok tennivaló akad a községben, a kultúrott- íonban. Most Kerényi József a következő levéllel örvendezte- ett meg bennünket: A cikk megjelenése óta új ruhát öltött művelődési otthonunk. Bár még mindig hiányzik a ruháról egy-két gomb, — de ez nem jelenti azt, hogy a KISZ-szervezet színjátszócsoportja ne mutathatná be Ko- dolányi: Végrendelet című művét Be is mutatta május 24— „5-én. Es ez nagy szó a mi fa- unkban. Műsoros estet, előadásokat endeztek a tömegszervezetek s, és az egyes megmozdulásodon több volt a látogatók száma, mint az előző években összesen. A színdarab is nagy i'kert aratott, amelyet a sze- eplők meg is érdemeltek. Nem az a cél, hogy lepipálják a szereplők a színházat, ezt nem is ehet kívánni tőlük, hiszen nappal a mezőn, vagy más munkahelyen dolgoznak, este próbálnak. Nálunk egy a cél, az, hogy tanuljon, művelődjön a község minden lakója. Ehhez pedig ezzel az előadással nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb szereplők is — Csertán János, Szabó János gazdálkodók, Laurenczki Pál, a Mélyfúró Vállalat dolgozója — hozzájárultak. A magyarhertelendi művelődési tanács nevében köszönetét mondok minden szereplőnek és mindázokinak, akik a sikeres estét elősegítették, Kerényi József. megtisztítása következik. A tő- gyet fejés előtt langyos szappanos vízzel jól megmossuk és szárazra töröljük. A tőgy bőrét fejőkenőccsel puhítsuk és védjük. A fejőszemélyzetet könnyen mosható anyagból készült rövidujjú ruhával, köténnyel lássuk el és a fejés tartamára fejkötőt, vagy fejősapkát viseljenek. Kar- és kézmosás semmiesetre se maradjon el a fejés előtt és erre a célra lehetőleg folyóvizes berendezést létesítsünk. A tőgy előkészítése után (farok lekötve) száraz, tejjel nem nedvesített kézzel fejje ki a tőgyet, az első tejet pedig külön edénybe. Ez azért fontos, mert az első tejsugarak a csecsbimbócsatornákba került csírákban igen gazdagok, s ha a csírák az alomra kerülnek, elszaporodva újból a tőgybe jutnak, s a kórokozók tovább fertőznek. Az első sugarakat tilos összekeverni a fogyasztásra kerülő tejjel, annak nagy csíraszáma miatt. A gondos tőgykezeléshez hozzátartozik, hogy a tehén tejének minőségét is rendszeresen ellenőrizzük. A naponta elvégzendő te.imintavlzsgálat célja, hogy segítségével a tejelválasztás rendellenességeit és a kialakulásban lévő, lappangva terjeszkedő tögybetegségeket, illetve ezek gyanúját mihamarabb felismerjük. A vizsgálatokra a fejőbrigád vezetőjét kell megtanítani. Fontos, hogy a vizsgálatok elvégzése után a rendellenességet azonnal jelentsék. A vizsgálat terjedjen ki arra, hogy a tejben idegen anyagok: nyálka, pelyhek stb. vann-e. (Tej kémhatása milyen, katalaze próbával tejelválasztási rendellenesség megállapítása és ülepítési vagy szűrési próba végzése. A higiénikus fejest — a tisztaság szabályainak betartásán félül — úgy biztosítjuk, ha a fejést bizonyos megszabott végrehajtási eljárás szerint végezzük. Célszerű fogásokkal a fejési időtartam megrövidítésére és a tejleadás gyors kiválasztására keli törekedni. A nagyüzemi gazdaságainkban a higiénikus fejést a fejőgép segíti elő. A piszoktartalom csökkentésével tejtermelőink nem igen törődnek. Bár ebben az évben értünk el eredményt, a tej szennyeződését a fejési higiéné segítségével el kell kerülnünk. Átvevőcsarnokok*- ban és az üzemekben vatta- szűrőlapos piszokmeghatározó készülékkel végzik el a vizsgálatot, aminek az eredményét a szállítókkal közük. Ha a tej nyerése közben nem tudjuk megakadályozni a tej szennyeződését, szűrni kell, hogy a látható idegen anyagától, szennyétől megtisztíthassuk. A tejet a kife^ u.tá!!-------------- azonnal ki kell vi nni az istállóból. A tejkezelés első feladata a tqgymeleg tej szűrése és lehűtése. Egyidejűleg még a tej szellőztetéséről is gondoskodni kell és arról is, hogy kezelés közben fertőzés ne érhesse. A tej termelői hűtése kötelező! Jóllehet, az előbbiekben vázoltak betartásával csökkenteni lehet a tejbe kerülő káros baktériumok számát, gondoskodnunk kell arról, hogy a tejbe került káros mikroorganizmusok, valamint a tej sa- vanyodását okozó tejsavbakté- rumok elszaporodását megakadályozzuk, amit +3—5° C-ra való lehűtéssel és ezen a hőfokon való tartással érünk el. Legtöbb helyen a szűrésre egyszerű fém, vagy szőrszűrőt használnak. Ez a célnak nem felel meg, mert a folyamatos felöntéssel a felfogott piszokrészecskék feloldódnak és belekerülnek a tejbe. Legjobbak a vattabetétlapos tejszűrők, amelyek cserélhetők. (Ulax) A higiénikus tejtermelés minden művelete, így a tisztaság szabályai szerint végrehajtott fejés is, gyakorlatilag értelmetlenné, hatástalanná válik, ha a tejet nem tiszta és nem csiraszegény fejősajtárba fejjük és a többi tejjel érintkező tejgazdasági edény belső oldalát nem tisztítjuk meg alaposan, illetve nem csírátla- nítjuk. Az edények és eszközök tisztogatásához bőséges hideg és meleg vízre van szükség. A mosogatóvízbe 1 százalékos P 3—12 lúgot használjunk öblítés után ajánlatos a fer- ■ tőtlenítést szolgáló gőzöléis vagy a magyar gyártmányú sterogenol hígított oldata amely kézfertőtlenitésre is a legjobban bevált szer. A teitermelési- emu a tejüzemek a reduktáz próba eredményén keresztül figyelik és teszik meg az észrevételeiket. E próba azon alapszik, hogy a baktériumok olyan agyagot termelnek, ami a metilénkék oldatát elszínteleníti. így tájékoztató jelleggel a tej körülbelüli csiraszámát határozhatjuk meg. Természetesen ennek a munkáinak következetesnek kell lennie, hogy tartós eredményeket érhessünk el. Juháss Árpád a ,Raranya megyei Tejipari Vá'lalat vegyészmérnöke. Kultúrtermet létesítenek _ Naevárpádon A városfejlesztési tervek el* készítésénél a II. kerületi t3* nács végrehajtó bizottsága fi* gyelembe vette a peremváros* részek lakosságának kívánsa* gait is. Malomban folytatják a rn®r korábban megkezdett betonjárda építését 17 000 forintos költséggel. Ugyanitt a vadvíz* árok mélyítésére 4 000 forintot költenek és 10 000 forintos költséggel rendbehozzák 3 közmosóhelyet. Nagyárpádon a kultúrterem építéséhe2 30 000 forinttal járul hozzá 3 II. kerületi tanács. Bővítik 3 közvilágítási hálózatot is- . termelőszövetkezethez vezető műút kiépítéséhez pedig sza2* ezer forinttal járul hozzá 8 tanács. Nagyárpádon és _ B*8* lomban az apaállatistállók & apaállatgondozók szolgáig lakásának felújítására 30^ forintot fordítanak; Végű* a Nagypostavölgyben újabb autóbuszváróházat lép sítenek 15 000 forintos költség* gél; Az 1057-es évről áthúzódó & az idei városfejlesztési felad3* tok megvalósításához a II- rületi tanács ez évben 1,298 forintot irányzott elő, a lakos* ság pedig 112 300 forint t-árS8" dalmi munkát ajánlott fel- társadalmi munkát ajánlott®" fel a parkok felújításához, Székely Bertalan úti általán«? iskola rendezéséhez, a málomj betonjárda építéséhez, a v8®* vízárok mélyítéséhez, a koz* mosóhely rend-behozásához, nagyárpádi kultúrterem ép', j séhez, a fásításhoz, valami" a nagyárpádi termelőszövetk^ zethez vezető út építéséhez & P. J........................-................................ Ki fizeti est meg ? Jól látszik a képen — amely a nyugati városrész építkezésén készült —, hogy nem éppen kesztyűs kézzel bántak a csatornázáshoz szükséges betoncsővel. Valószínűleg egyszerűen csak belehajítolták a mély árokba, úgy törött ki egy nagy darab belőle és úgy lett az egész cső használhatatlan. Ha jól szemügyre vesszük az árkot, a törött csövön ** vül találhatunk benne egyebet is. Téglát, alapo*& össze-vissza hajlítgatott " tonvasat és mást. . Vajon ki fizeti majd , ezt cs a többi hasonló, nak tűnő, de összességük nagy forintösszegeket kUeVth han.uafitéoMl fcáctf
