Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-11 / 136. szám

4 NAPLÓ 1958. JŰNIUS 11. Macmillan Ijacaues Duclos elvtárs nyilatkozatni baltimorei beszéde ’ J ‘ Baltimore (Reuter): Mac­millan, angol minisaterelnökri aki Eisenhower elnök kíséreté­ben érkezett Baltimoreba, be­szédet mondott a baltlmorei John Hopkine-egyetemen. — A hallgatóság között jelen volt Eisenhower elnök. A kormányfők erU-kealetérV szólva Macmillan megállapí­totta, hogy a* elindulást jelen­tene a feszültség enyhítése fe­lé. de csak akkor, ha ezt mind­két fél akarja. „Ar. ellenőrzés kérdése az tvszAn lényeges kérdés. Ami kor majd mindkét fél meg­egyezik abban, hogy kitapasz­talja az ellenőrzést, akkor va­lójában megtettük a kezdő lé­péseket, megteremtettük a bi­zalom kezdetét. A bizalom pe- d g békét jelen t“. Macmltfan eztl'án azt mon­dotta: „szilárdan ki kell illa­nunk a katonai agresszióval szemben", önámítás lenne azt hinni, hogy a nemzetközi küz­delem nem terjed ki a politi­ka és a gazdaság területére. „Mindenesetre á kommunis­ta rendszer elsősorban a gaz­dasági területeken igazolta ön­magát" — mondotta. — „Ezért ezt a területet választja csata­térnek". „Ha a .szaluid világ azt «kar-. ja, hogy fennmaradjon #6 vlrá-! gozzék, gazdasági szerveink-: nek kJ kell egészíteniük egy-: mást. Csak ezen a módon tud­juk majd megelőzni 8zt, hogy katonai védelmünk ellep átka­roló mozdulatot hajtsanak vég­re a gazdasági fronton”. (Folytatás az 1. oldalról) voltak hajlandók teljesíteni a munkásosztály, a városi ég fa­lusi dolgozó tömegek jogos követeléseit. A munkások és a demdkra- ’ák láthatják, hogy hol történt árulás, és a tények világánál értékelhetik a Kommunista Párt bátorságát, a személyi diktatúra ellen vívott harcá­nak eredményeit. A Kommu­nista Párt tekintélye jelentő­sen megnőtt és ugyanakkor tekintélyes sikerek születtek a demokratikus erők és a mun­kásosztály akcióegysége felé vezető úton. A főkolomposok köztársaság ellenes elgondolásai elérték céljukat — a De Gaulle-kor- mány hatalomra jutott. Ez aat jelenti, hogy a francia munkásosztály ás a francia nép számára most új szakasz kezdődött a köz­társaság megvédéséért folyó harcban. Minden munkásnak ée min­den köztáxaaságpártinak össze kell fogni azért, hogy leleplez­ze a KözUdv-blzottzágok meg­alakítására irányuló kísér le­ieket és harcra mozgósítsa néptömegeket ezek ellen. Meg kell mutatni e bizottságok kém, besúgó, provokátor ég fasiszta szervezőinek Igazi arcát. A munkásosztálynak és a néptömegeknek ártalmatlan- ná kell tenni őket. Duoloa rámutatott arra. hogy De Qaulle-nak „az egy­séges egészet képező tízmillió franciáról" — Algírban tett kijelentései nem irtják ki *az algériai népből a független­ségi törekvést. Készen kel] állni arra, hogy De Gaulle tábornok erővel prőbál majd megtörni a há­borús és nyomor politikájá­val szemben megnyilvánuló minden ellenállást, s teszi ezt olyan katonai vezetők támogatásával, akik politi­kai vezető szerepre törek­szenek. Ki akarják zárni a ,.rendszer“ — amint a degauellisták mondják — minden képvise­lőjét, hogy Franciaországban a katonai diktatúra egy faj­táját valósítsák meg a lakos­ság fölötti Arról, hogy hogyan fog fej­lődni a tömegek harcra Duc- Jos a következőket mondot­ta: Franciaországban megvan­nak azok a társadalmi és po­litikai erők, amelyek elállhat­ják a fasizmus útját és vere­séget mérhetnek a személyi diktatúrára. 'A Francia Kommunista Pártnak, amely teljesen fel­ismerte a reá háruló felelőssé­get, sikerült idejében figyel­meztetnie a munkásosztályt és az országot, s ilymódon olyan feltételeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a nép mozgósítását a köztársaság Vé­delmére. A Francia Kommunista Párt erőfeszítései révén az egész országot átfogó ellenállás ki­terjedt a nemzetgyűlésre is, ahol a különböző pártok kép­viselői, közöttük a szocialista, és radikális, a kommunisták­kal együtt szembeszállt a láza­dókkal és megtagadta De Gaulle támogatását. A párt mindent elkövet, hogy kibővltse és erősítse az antifaslssta erők egyesíté­sét célzó mozgalmat. Ezért a vállalatokban,, a váro­sokban és a falvakban ezer­szám alakulnak a demokrati­kusan megválasztott köztársa- ságvódelmi akcióblzottságok. amelyek a tömegek harci aka­ratát tolmácsolják és arról tanúskodnak, hogy a tömegek aaempeazállnak minden egység bontó mesterkedéssel — mon­dotta többek között Ducloa. A békekongresszus külföldi vendégei szóltak Budapest népéhez (Folytatás az 1. oldalról) Ciprusi jelentések Athén (MTI): Averaff, gö­rög külügyminiszter hétfőn es­te bejelentette, hogy a NATO tanácsa elé térjesztik a ciprusi DLiüföldrM JELENTIK LISSZABON NEW YORK Delgado tábornok, a vasár- Az AP jelenti: Az Egyesült napi portugáliai clnöválasztá- .Államok felkészült arra, hogy »un vereséget szenvedett ellen­zéki elnökjelölt híveinek köré­hál szármázd hétfő esti értesü­lés szerint, Delgado táborno­kot elmozdították a polgári lé- glforgalotn Irányításában be­töltött tisztségéből. PÁRIZS A poujadelsta párt politiku­sát csütörtökön rendkívüli párt­értekezletre gyűltek össze a nyugat-francia Angersben, hogy megvitassák Pierre Pou- Jade adóellene» mozgalmának jövőjét, valamint a párt parla­menti képviselői csoportjának esetleges feloszlatását. NEW YORK Hammarskjöld ENSZ főtit­kár hétfőn fogadta Palamaszt, Görögország ENSZ-küldöttét. akivel megvitatta a legújabb ciprusi eseményeket. KAIRO A CCE, az Algériai Nemzeti Mozgalom „koordinációs és végrehajtó bizottsága”, amely az algériai felkelés katonai és polgári ügyeit Irányítja, hétfőn felszólította az ALN-t, az Al­gériai Felszabadító Hadsereget, hogy folytassa „szent hivatásá­nak teljesítését” mindaddig, amíg az ország el nem nyeri függetlenségét. A felhívás han­goztatja, hogy a franciák hiá­ba vetnek he repülőgépeket, nehéz lövegeket, páncélos jár­müveket, mérges gázt, „Fran­ciaország a ti nyomásotok, bá­torságotok, kitartó harcotok és hatalmas csapásaitok következ­tében súlyos katasztrófa kü­szöbére került." PÁRIZS A* algériai Közüdv Bizottság alelnöke Delbecques után — aki „családja látogatására” Eszak-Franciaországba utazott — Pascal Arrigbt képviselő. Koraiké hőse" hétfőn este re­pülőgépen Párizsba érkezett. Kijelentette, hogy ő le „családi okokból” tér vissza Francia- országba. Hétfőn este Soustelle Párizsba érkezéséről is hírek terjedtek el. Továbbra is bi­zonytalanság uralkodik Sous­telle jövendő sorsát, megbíza­tását illetően. A Paris Journal szerint Soustelle kijelentette, „vagy miniszter, vagy semmi.*1 ALGÍR Az algériai Orlaansvilletfll mintegy 25 kilométerre fekvő egyik község közüdv-bizottsá- gának alelnökét hétfőn arab felkelőik lelőtték. Az alelnök életét vesztette. teljes súlyával támogassa Li­banonnak az Egyesült Arab Köztársasággal szemben be­nyújtott panaszát. Henry Cabot-Lodge, az Egye­sült Államok küldötte tájéko­zott körök szerint fenntartás nélkül a nyugatbarát libanoni kormány mellé fog állni a Biz­tonsági Tanács kedden délután (magyar idő szerint 30.00 óra­kor) kezdődő ülésén. UJ DELHI ötszáz indiai fiatalember vé­rével aláírt tiltakozó emlék1 iratban kérte a hidrögénborrt- ba-kísérletek betiltását Eieeiv hower é? Macmillan minisz­terelnöktől RIO DE JANEIRO Eisenhower elnök levelet írt Kubjtschek brazíliai elnöknek, amelyben elismeri, az Egyesült Államok hibákat követett eí a dél-amerikai országokkal fenn tartott kapcsolataiban és ki­fejezésre juttatta azt a szán­dékot, hogy kiküszöbölik eze­ket a hibákat. PÁRIZS Az algériai főparancsnokság közleménye szerint a június 3-től 8-ig terjedő héten az al­gériai felkelők S91 halottat vesztettek. DJAKARTA A Közép-Celebeszen előre­nyomuló kormánycsapatak el­foglalták a lázadóktól Ondai, Tómba to és Tomato városokat. Észak-Celebeszen pedig el­foglalták Limboto és Batauk helységeket. PÁRIZS A Reuter jelentése szerint De Gaulle francia miniszter- elnök kedden folytatta megbe­széléseit a szakszervezetek ve­zetőivel szociális és gazdasági problémákról. NICOSIA Nicosia török várcsmegyedé- ben a bevásárlásokra biztosí­tott idő alatt kedden heves jelenetekre került sor, amikor a háziasszonyok üres piacot találtak. A felizgatott tömeg megrohanta a városnegyed görög tulajdonban lévő üzle­teit é» raktárait és kifosztot­ta azokat. incidensek okozta problémát. Kijelentette, céltalannak tart­ja, hogy a Biztonsági Tanács­hoz forduljon, mert ott min­den akciót meg lehet bénítani vétójoggal. Dlgemisz, az EOKA vezetője nyilatkozatá­ban azzal vádolta a törököket hogy ők követték el a tárna- . dánt a nicosiai tögök attasé ^-^K£°r irodája ellen, amely szomba­ton éjjel véres incidensekre vezetett a szigeten. Hangoztat* ta továbbá, hogy ezt az agresz- sziót az angolokkal egyetértés­ben követték el. A ciprusi kormányzóság két­ezer görög alkalmazottja hét­fői közgyűlésükön megbélyo gezték a sziget kormányzójá­nak botrányos magatartását ás az angolok késedelmes köz­belépését. Elítélték a törököd erőszakos cselekményeit. népek vállára. A békeszerető népek elítélik azokat, akik nem válaszolnak arra a követelé­sükre, hogy szüntessék meg a fegyverkezési versenyt, tilt­sák meg a termonukleáris fegyverek használatát és a ve­lük folytatott kísérleteket is (nagy taps). — A szocialista Magyaror­szág igen nagy mértékben hoz­zájárul a világ békéjének meg őrzéséhez, kiveszi részét a bó­kéért vívott világméretű küz­delemből. Erőfeszítései nagy elismerést szereztek számára valamennyi békeezerető nép­nél. A magyar békeharcosok munkájához a szovjet béke­harcosok is további nagy si­kereket kívánnak, 6 testvéri szolidaritásukat fejezik ki » magyar békeharcosokkal — mondotta befejezésül. A következő hozzászóló Sa- hidi Búrban, o Kínai Béketa­nács alelnöke, a Béke Világta- nács Irodájának tagja volt. Sahidi Burhan, a Kínai Béketanács elnöke Tíanapo* magyarországi tar­tózkodásunk élményei rendkí­vül lelkesítők Káinunkra. — Mélyen átéreztük, hogy az or­szág bizakodva építi a szocia­lista életet, s nagy a nép forra­dalmi aktivitása és lelkesedé­se. Meggyőződtünk arról, hogy a Magyar Népköztársaság szi- és erősebb, mint a múltban bármikor volt. A bókéért folyó szent harc­ban a front nyugati szélén élő magyar nép mindig számíthat a front keleti szélén éld • hat­záz milliós kínai nép követ­kezetes támogatására. A kínai nép lankadatlanul együtt fog harcolni a magyarral a két nép baráti együttműködésének to­vábbi erősítéséért, a Szovjet- unió-vezette szocialista tábor nagy egységének mestziláfól­iáséért, az egész világ béke- szerető erőinek tömörítéséért, a világbéke megőrzéséért. Sahidi Burhan után Jessie Carol Huntley, a Brit Guya­Tia-i nőmozgalom egyik vezeti- je lépett a mikrofonhoz. Jessie Carol Huntley — Hazánkban a nép most azt követeli, hogy adják me? neki a teljes nemzeti függet­lenséget, hogy maga körmi- nyozhassa önmagát — mon­dotta a többi között. Mi úgy gondoljuk, hogy háborúkkal nem lehet megoldani az em­beriség problémáit és csak ak kor kaphatja meg minden nép i politikai és gazdasági függ«** lenségét, ha béke uralkodik a világon. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Heinz Wiltnant, a Német Béketanács főtitkár?, a Béke Vilagtanács tagja szó­lalt fel. Heinz Willmann, a Német Béketanács főtitkára Bevezetőben a Német Béke tanács most befejeződött W** ferenciájának és az egéw nép­nek üdvözletét tolmácsolta, '*• majd hangoztatta: Közös eszme fűz össze ben­nünket, a szocializmushoz yaln hűség, törekvésünk, hogy élet napról-napra értékese^ legyen, az emberek embirlfl> bek és hogy háború soha több« ne rombolja szét azojcat ól tékeket, amelyeket szórté35 kezek alkottak. Beszélt arról, hogyan ép®*' nek ma amerikai atomrakét«' kilövöhelyak Nyugat-Ném«1-®1' szágben, olyan tisztek parancf" noksága alatt, akiket a ne*" zetközi bíróság háborús '»“«‘T sokként bélyegzett meg- ^ nyugatnémet konszernek, lyek a két világháborúban st profitokat zsebeltek be, ** újra azoji mesterkednek, b°-": milliók halálából ismét Pr° ’ táljainak. A Nyugat-Németország^j élők nagy többsége azonban^ hangoztatta — békében. godtan akar élni, műnkig ni. Követelik minden fegyver m e gsemni Hűtését közép-európai atommentes na megteremtését. Neves befolyásos erők, köztük a I Csütörtökön kínai és román vendégek érkeznek Pécsre A kisipari szövetkezetek III. országos kongresszusa alkal­mából hazánkban tartózkodó delegátusok ellátogatnak a vidéki városokba. Pécsre négy tagú kínai és három tagú ro­mán kongresszusi küldöttség érkezik. A külföldi vendégek csütörtökön délelőtt érkeznek Pécsre azzal a célkitűzéssel, hogy egyrészt a KISZÖV szer­vező és irányító tevékenységét, másrészt pedig a kisipari szö­vetkezetek munkáját tanulmá­nyozzák. A kínai vendégek csütörtökön ellátogatnak a Pécsi Kesztyű Kisipari izövet- kezetbe, míg a románok felke­resik a Cipész Kisipari Szö­vetkezetét. ciáldemokrata Párt, a ►szervezetek és mindezek «*••' betiltott Kommunista Pád \ vételik e kérdéseikben a szavazást Biztosíthatom két, hogy a Német Demok^. kus Köztársaság bókesno^ ma, államunk kormánya L púnkkal együtt mindent «' követni, hogy Nyugat-N^l országnak háborúra uszító lelőttem elemeit kellő er«®1' visszautasítsa. Heinz Will-manm nagy sál fogadott beszéde után tutay Gyula mondott zérójú majd a nagygyűlés a BWi induló hangjaival ért vég*1 (3) De hagyjuk el a Szerájt, és menjünk tovább, hisz sok mindent kell még megtekin­tenünk és az időnk rövid. Ta­lán most a Nagy Bazáft láto­gassuk meg, az úgysincs innen messze. Egész kis város ez a hatalmas épület, minden ol­dala több száz méter hosszú és teteje alatt szabályos utcák vonulnak, apró üzletek egy­máshoz szoruló sokasága. Min­den üzletágnak kfilön utcája van: egyikben csak bőröket' árulnak, másikban szöveteket, harmadikban gyönyörű sző­nyegeket, külön csoportosul­nak az argny- és ezüstműve­sek, gyümölcsárusok és porce­lánkereskedők. Ez az épület­kolosszus valaha a bizánci csá­szárok istállója volt és a tö­rök időkben alakult át a világ egyik legnagyobb ét legtar­kább vásárcsarnokává, t Ha sok lenne az időnk, sok mindent megtekinthetnénk még, — például Jedikulét, a hires Héttornyot, melynek om­ladozó falai is itt emelkednek Istanbulban — vagy sétál­hatnánk lent a tengerparton a régi várost több kilométer hosszúságban bekerítő várfal ódon bástyái közöitt, melyeken sólymok és sasok tollászkod­nak. Kirándulhatnánk esetleg Bánod Győző: ^ ISTAMBULI KÉPESLAP (Egy tengerésztiszt útinaplója) a San stefanoi öbölbe, hol a Márványtenger partjain pom­pás fürdők sorakoznak, vagy agy fehér propellerrel átugor­hatnánk az ázsiai parira, Vs- küdarba, hogy a virágillata, kertektől árnyas domboldala­kon gyönyörködjünk a tenger panorámájában. Végigutazhat­nánk az Aranyszarvon is, egész odáig, hol már lassan megszűnik a Város, és egy ős­régi temetőben, évszázados fa­óriások között, kicsiny fehér mecsetjében egy mohamedán 'szent nyugszik, zarándokok csókolgatják fényesre a sírját jelölő rézlapot és szelíd dár­vák sétálgatnak a hívők kö­zött. Sajnos, most minderre nincs idő. Esteledik, a minarettek er­kélyein villanylámpák sárga füzérei gyulnak ki és az Arany szarv túlsó partján felragyog­nak Galata és Fára színes neonfényei. Ilyenkor ott kez­dődik az élet, hagyjuk hát mi is a régi Istanbult évezredei­vel és egymást váltogató kul­túráival álombaszenderedni. Üljünk be inkább egy taxiba és vitessük el magunkat a bel­város esti forgatagába. Ez is hegyre épült, a legtöbb utca itt is szűk és kanyargás, és ezeken a szűk, meredek ut­cákon most autók áradata hömpölyög a főutak irányába, ahol a mozik és egyéb szóra­kozóhelyek állának. Hatalmas tömeg hullámzik az aránylag szűk járdákon a kivilágított, ragyogó kirakatok előtt, me­lyeken azonban meglátszik, hogy Törökországban évek óta tartó és egyre erősödő in­fláció van. Szinte minden ejt­vén méteren mozik tárt ajtói csalogatnak és öjps plakátok hirdetik a filmeket — akad köztük jó is, de a legtöbb bi­zony selejtu többnyire ameri­kai tömegáru, alacsonyabb igé­nyek és alacsonyabb ösztönök kielégítésére. Bekukkanthatunk esetleg « Hilton hotel tízemeletes épü­letébe, mely pár éve épült, benne minden szupermodern és méregdrága, az étteremben láthatunk esetleg hollywoodi filmsztárokat vacsorázni, kül­földi államfőket, minisztereket és egyéb előkelőségeket, de ke­vésbé előkelő, dollárral jól fel­szerelt amerikai turistákat is, akik előszeretettel rakják olyan helyekre a lábaikat, ahová nem illjk. Azt hiszem, jobb is ha nem időzünk sokáig ezen a nem zsebünkhöz mért helyen. Merüljünk csak el is­mét az fi tea hangos és kavargó emberözpnében. Már elég későre jár és sorra gyulladnak ki kétoldalt a kék és piros neonbetűif, meiyeje a mulatóhelyek kinyitását jel­zik. Hogy teljes legyen (qnul- mányútunk, nézzünk be egy jabbféle „Night Club"-ba is. Odabent elegnás bútorok, har­sogó jgzz és tompított hangu­latvilágítás fogad. Es műsor is persze. Artistaszámok, streptease, mambó és calypso- fantázia. Mint „local colour” keleti hastánooent tözetben. Még hiányosad főzetben fiatal lányok cs°rij ja a táncművészet akarja felkelteni a szétfő ben. Mind igen fiatal0^., Európa legkülönbözőbb gaiból regrutálódtak ösí;'1’,, sokat ígérő művészi Sajnos, magyar is szép s‘ mai akad köztük épp mint a páholyokban f??'\. kai üldögélő kanzumné* * zött. 1956. ősze vetette ide. De a férfiak társast, meglehetősen vegyes, ő', csiskodó turisták, Mu“’- gazdagodó Szerencsek^ jómódú - üzletemberek, dórák és kopottas ruháié, tisztviselők, kik egy kis ,, szörp mellett kényeim? ^fi feszengve a nem nnyofl* ‘V! tősségükhöz mért helye«' ,y tetik szemüket a húsvd^\ Ejfél elmúlt. Ideje, ho^h szedelőzködjünk és ha^-J junk. Az utcák már el«” •: nedtek, csak a rengeteg ka sétálgat a falakon ^ háztetőkön. Ahogy leff;í$. tagunk a lejtős, szűk j&r,, r alattunk terül el gz ras, Istanbul, kelet és flv múlt és jelen keveréke. " í rajongója, Cloude Ferro|r;,’ vezte: „Istanbul, a csoM^r az egyedül való és haso:l tat lan."'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents