Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-11 / 136. szám
2 NAPLÓ 2ŰÜTUS 11. A termelőszövetkezeti mozgalmat]! Béke VilágtailáCS titkára nyilatkozott kell a falusi pártmunka tengelyébe állítani! Kibővíteti járási [jártbizottsági ülés Szigetváron budapesti tudósítónknak . o/A>iuu»pvu«iwV. Budapesten, a parlamentben gyűltek össze az • ország legjobb békeharcosai, hogy megtárgyalják azokat a legfontoSzombat-vasáruap eág legjobb békék sabb tennivalókat, melyekkel a magyar nép is hozzájárulhat a világag iegji t sabb tenni* ___„ _____ i bé ke-mozgalom sikeréhez. Az V i! s A Statisztikai Hivatal pontos kimutatása alapján tavaly búzából, rozsból és őszi árpából 8,3, 7 és 12,2 mázsás átlagtermést értek el az egyéni parasztok járásunkban. — Termelőszövetkezeteink eredménye ugyanebben a sorrendben: 10,6, 8 és 13,3 mázsa, búzából tehát 2,3, rozsból T, őszi árpából pedig 1,1 mázsa többlet holdanként. Burgonyából 12.5, napraforgóból 2,1 mázsával volt magasabb a tsz-ek átlagtermése .: : Szombaton, a szigetvári járási pártbizottság kibővített ii'ésén mondotta e szavakat Szabó József elvtárs. a pártbizottság első titkára a beszámolóban. Az ülésen részt vett a megyei pártbizottság két munkatársa: Dobszai József és Neubauer József elv'társ is. A 130 párttitkár, tanács- és tsz-elnök, állami és tömegszervezeti vezető feszült figyelem nél több dolgozó paraszttal tartson rendszeres kapcsolatot. A lehető legtöbbet beszéljen vele, formálja úgy a gondolkodásukat, hogy a pártra és a kormányra, s ne az ellenségre hallgassanak, nyíltan mondja meg, hogy pártunk és kormányunk a szocializmus felépítésére törekszik a falun is — természetesen nem erőszakoskodásokkal és szektás módszerekkel. A párt élesen elítéli a lenini önkéntesség megsértőit. A kibővített ülés másik fontos állásfoglalása az volt, hogy minden lehető — a nagyüzemi mezőgazdaság számára legkisebb mértékben is hasznos — alkalmat meg kell ragadni a termelőszövetkezet népszerűsítésére és megszerettetésére. Ilyen alkalom sok kínálkozik az életben, csak ki kell haszmel hallgatta az adatokat. — nální azokat. Például: a szentÉrthető okokból. Mai termelő- szövetkezeteink még messze vannak az általunk elképzelt szocialista nagyüzemi gazdasagoktól, s mégis, már gyermekcipőben Is kiáltó a fölényük! Mert mi lenne, ha minden faluban tsz-ek gazdálkodnának? Százezer mázsákkal több búzája, rozsa, árpája é,* kukoricába teremne a járás parasztságának! A hal Iga tús is megalkuvás A leírtakban semmi új sincs ugyan, mégis papírra kellett vetnünk, mert jónéhány elvtársunk mintha szégyellene a termelőszövetkezet előnyeiről beszélni. Amint Tóth Lajos elvtárs, a szigetvári községi pártbizottság titkára felszólalásában e’mondotta, náluk minden elvtárs konkrét párt- megbízatást kapott.- A végrehajtást ellenőrzik, a párttagság 99 százaléka dolgozik. Ez ritka szép eredmény, de most nem erről van szó! A 74 elvtárs közül mindössze hatan dénesi kommunisták kezdeményezésére a község jövőre egy dűlőbe akarja vetni a burgonyát. így könnyebb lesz a bur- gonyabogarat kiirtani. A barázdák megmaradnak, a földeket úgy munkálják, mint máskor. Bizonyos fokig azonról, voltaképpen az egyéni parasztok nyernek a legtöbbel. De a tsz sem jár rosszul és nemcsak a munkaerőpótlás miatt, hanem azért is, mert a tsz-be járogató egyéni paraszt előbb-utóbb megszereti a szövetkezetei .. ■ A töniegizervezetek is Sok szó esett a tömegszerve- zetekről te. Az állásfoglalás ezúttal te egyértelmű volt: ezeket te a nagy ügy szolgálatába kell állítani. Vegyük a KlSZ-szervezete- ket! Eddig vajmi keveset beszéltünk velük a nagyüzemről, Ideje lesz hát itt te változtatni- Nem arrój van szó,hogy: egyesegyedül csak ezt hajtó- j gassuk — ez ostoba és rövidlátó politika lenne —, de arról igen, hogy a KISZ legalapve-: több feladata az egyéni pa-; rasztfiatalok felkészítése a sző-1 ve ékezetbe való belépésre. A tanács, a nőtanács, a népfrontbizottság, a földművesszövetkezet, sőt a legeltetési bi-| zottság és ez erdőbirtokosság I is, tehát minden tömegszerve- j zet és falusi egyesület tehet az t ügyért. Elsősorban a tömeg-* ____ __________ ___—- Magyar Békekongresszusra számos | külföldi vendég is érkezett# így ellátogatott hazánkba FERNAND VIGNE is, a Béke Világtanárs irodájának titkára. Munkatársunknak a Margitszigeti .Nagyszállóban sikerült találkoznia a kiváló francia békeharcossal, aki a következő nyilatkozatot adta a Dunántúli Napló számára. — Nagy örömmel jöttem újra Budapestre. A város — mióta itt jártam — alig változott. Talán még szebb lett, barátságosabb, otthonosabb. Különös örömöt jelent számomra az, hogy a magyar nép nagy béke— A magyar béltekongresz- szus eredményeiről a stockholmi kongresszuson is be fogok számolni. Ez lesz az a kongresszus, ahol a világ minden országának küldöttei poll tikéi elképzeléseiktől függetle kongresszusának lehettem rész nül, őszintén fogják megbeoevője. Miután az egyes országok békemozgalmából tevődik össze a világbéke-mozgalom, — így nemzetközi viszonylatban is jelentős szerepet játszik a magyar békemozgalom. — A kongresszus egyik nagy értékének tartom azt, hogy itt mindazok a vélemények hangot kaptak, amelyek pillanatnyilag a magyar nép körében élnek, & ez annál is inkább fontos, mert a nyugati államokban azt híresztelik, hogy a népi demokratikus országokban a lakosság véleménye mit sem számit a politikai elképzelésekben. szólni mindazokat a kérdése két, amelyek a világbéke megvalósulását elősegíthetik. A kongresszus nagyon fontos előrelépés lesz abban a tekintetben, hogy egyesíti a békéért harcoló erőket. Ennek jegyében nemzetközi bizottság alakul, melynek tagjai lesznek a legjelentősebb művészek és tudósok, így többek közt Lord Bussel, a Nobel-dijas Jókaiig professzor, aztán többek közt szocialista politikusok Skandináviából, Olaszországból és iMtin-Amerikából. A nemzetközi szervezetek, Így a Szak- szervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Nőszövetség, a Vő* röskereszt is elküldi megfigyelőit. Ezt a széles nemzetközi együttműködést az tette lehetővé, hogy az emberek túlnyomó részének egyetlen vágyé, hogy a fegyverkezés megszűnjön és béke legyen a világon. — Ezt akarja a francia békemozgalom is. Ezért küzdött és küzd már évek óta az algériai kérdés megoldásáért. Hiszen nincs és nem is lehet más megoldása ennek a fontos prob lémának, mint amit a francia békemozgalom is hangoztat; el kell fogadni az algériai nép nemzeti követeléseit és ebből kiindulva teljesen új kapcsolatot kell kiépíteni az egyenlőség alapján Franciaország és Algéria között. Minden más megfogalmazása ennek az ügynek — akár régi, akár új- csődhöz vezet. Biztosak lehetnek abban — fejezte be nyilatkozatát —, hogy bármilyen lesz a helyzet Franciaországban, a békemozgalom a legkövetkezetesebb harcot fogja folv tatni a .világbéke s a francia nép békéjének érdekében, baji egybehangolják a tévé- •Tervezeteleben lévő komjnukenyerüket. Nein nagy lépés a nagyüzem felé, még akkora sincs, mint egy szakcsoport, de lépés ez is! A padlásra létrán szoktak’ felmenni! Maguk a termelőszövetkezetek tehetnek tálén a legtöbbet az ügyért. Erről Farkas Imre ibaíai tsz-elnök beszélt. A következő volt falujukban a helyzet: mz egyéni parasztok egy része — legelő híján — nem tudta kihajtani az állatait. A tsz nem szűkölködött legelőben, munkaerőben viszont annál inkább. Egyezséget kötöttek. A tsz á saját legelőjén legelteti az egyéniek állatait is, a saját pásztora vigyáz rájuk. Ezért eemnjit sem kér. Csak annyit kíván: az illető egyéni parasztok néhány meghatározott napon menjenek el vállalták, hogy az egyéni pa- a szövetkezetbe és segítsenek, a munkában. Munkájuk értékét természetesen éppúgy megkapják munkaegységben, mint a tsz-tagok — az utolsó fillérig, az utolsó szem gabonajárandó- ságig. Szó sincs tehát valamiben „tsz kizsákmányolás“rasztokka.', illetve a tsz-mozgalommal foglalkoznak. Maga a kommunista mezőőr sem fosadta el a párt vezetőség ajánlását, noha — munkája révén — ő tudna a termelőszövetkezeti ügyért a legtöbbet tenni nistáktól függ minden. Az ő feladatuk a tsz szolgálatába ál Utáni a transzmissziós szíja kát. Ráadásul még egy elő nyiük van. Amint Kővári Jú nos elvtárs FJK-elnök mon dotte, alig találunk már olyan egyéni parasztokat a falvak ban, akik ne lennének vala milyen tömegszervezet, illetve egyesület tagjai. E szervek ősz «zejövetelei kiváló fórumot te remtenek a termelőszövetke zeti agitációra. A többi között erről volt szó a szigetvári járási pártbizott ság kibővített ülésén. Ismé hangoztatjuk: szó sincs erősza kos szövetkezetesítésről, vagy valamilyen hebehurgya „hu- szérroham’‘-ról. Az évszázados előítéleteket - csak türelmes emberi, kommunista szóval lehet legyőzni — de ennek az emberi kommunista meggyőzésnek egy pillanatra semszaI A tanácsi építkezésekről \ jelentik A Lánc utcában megkezdték a tizenkét lakásos ház építését. Az épület reprezentatív megoldásul fog szolgálni a Lánc utca és a Kossuth Lajos utca sarkán. A Kossuth Lajos utcai rész kétemeletes, a Lánc utcai pedig egyemeletes lesz. * A városrendezési tervek alapján a József Attila utcában megkezdődött az üres telkek beépítése. Ebben az utcában két háromemeletes lakóház épül majd, egyenként tizenhat lakással. * A Huszár utcában a Baranya megyei Építő Vállalat által kísérletképpen felépített nagypanelos házak építése sikerrel járt. A sikeren felbuzdulva, máris újabb, még olcsóbb és ötletesebb panelházak építéséről adhatunk hírt. A városi tanács kétszoba összkomfortos klspaneles kísérleti lakóháza e héten tető alá kerül. Ezt követi majd hasonló három lakóház megépítése.LIM-LOM a Kossuth Lajos utcában Néhány évvel ezelőtt, amikor a mai Levendula elnevezésű drogéria helyén a Lim- Lom Bolt volt, szót emeltünk, hogy... nem oda való. Sürgősen jelentkeztek az érdekeltek és olyanokat mondtak, hogy halvány fogalmunk sincs a hulladékgyűjtés jelentőségéről, értelméről, céljáról. Miután ezt ők sem gondolták komolyan és mi sem, változott a helyzet. Az üzlet odébb került néhány házzal, a Lyceum templom mellé, miután ez köztudomásúan már nincs a város szívében .. > Később egyszer ismét szó- bakerült az új helyre költözött üzlet, de akkor oltfan vélemény hangzott el, hogy hogy nem érdemes szót vesztegetni rá, mert úgyis elhelyezik. Azóta elmúlott jónéhány hónap, ennél is több nap, elmúlott sok minden, de a Kossuth Lajos utcai hulladékgyűjtő bolt maradt. Lehet úgy is mondani, hogy „szilárdan tartja pozícióját". 3Castélijük nijűuiában mat keil a falusi pár*mi>nka tengelyébe állítani.. A 130 e!v-i társ dicséretére válik, hogy ezt megértette. A legkisebb alkalmat is meg kell ragadni Leszögezték, hogy a falusi kommunista számára a legfőbb pórtnrvegbizatás az, hogy m:1.tuti* Valaha nagy török sátortábor volt a mai Tyrbék helyén. A törökök — noha nem ittak bort, — nem vetették meg a szőlőt, a barackot, és halaimat gyümölcsösük volt végig egészen Mozsgóig, ahol pihen- gették a harc meg gyakorlatok fúr dalmait. Ez a szőlő valami nagyszerű hely lehetett az ő ízlésük szerint is, mert a közepében,épített présházakat jobban látogatták, mint a szenthelyeket. Valószínű, hogy a Perczel-kastély is egy ilyen présházszerű építmény helyén jött létre. A szigetváriak a törökök után is gyakran ki-ki- jöttek ide a szőlőbe. Szulcjmán síremlékének léniái A mai turbéki templom helyén állította fel Szulejmán utódja és örököse a nagy szultán fehérmárvány síremlékét. A pompás, drága síremlék fölött arany kupola állott, amelybe a korabeli feljegyzések szerint egy mérő gabona belefért volna, ha történetesen üres. A síremléket később lebontották és hosszú per is keletkezett a dologból, de mivel német császári katonákról volt szó, elsimult. Azokat a köveket aztán széthordták, és egy részüket beépítették ebbe a kastélyba, amely később m Perczel-család tulajdona lett. Ha autóbuszba vagy vonatra ül az ember és mert szép tiszta idő van, hát kikönyököl az ablakon, láthat itt-ott nagy zöld lomb-tenger közepében gúnnyászkodó fur- csatornyú épületeket, repedezett falu várromokat, s különösen a falvak szélén egy-egy kerítés mögött olyan házakat, amiknek minden termésköve, minden függönyös ablaka, s talán miiiden szerény téglája, régi idők krónikása lehetne. Mi van a baranyai kastélyokkal? Megvan-e még a sok történelmi emlék, megvannak-e az évszázadokkal ezelőtt jobbágyok verejtékével épített kőfalak, a régirégi fák, s kik laknak, hogy laknak most a kastélyokban? A kérdést könnyű föltenni, a válasz nem olyan egyszerű és nem is egyértelmű. Induljunk hát el a baranyai kastélyok nyomában! bad megállnia! ! Ilyen kommunisták a járás ....................................................................... * ................................................." ............................................. tos más fa lvaiban te akadnak. Ha** a párt agrárpolitikai téziseiről tartanak gyűlést, akkor kihagy jak belőle — legalább te szűkszavúan ismertetik — a mező- gazdaság szocialista átszervezéséről szóló részt. így bizony nem mehet tovább. A termelőszövetkezetekről hallgatni annyi, mint megalkudni. Erre pedig nincs jogunk. Aki erre esküszik, megszűnik kommunistának lenni, megfosztja dolgozó paraszttársait — az általuk mé« kevésbé látott — jobb élettől. — Azok az elvtársak, akik meghódolnak a kistulajdonosi beállítottság előtt, belátható időn belül elvesztik a vezetésre való elhivatottságukat is, mert e tömegek nem az egyhelyben- tooogókat, hanem az előremenőket követik. Erre már sok pé'dát szolgáltattak azok a falvak. ahoi a párttitkárt válasz-; tollák meg a tsz elnökének, annak elismeréséül, hogy az „verekedett” a legtöbbet érte. A járási pártbizottság beszámolója tulajdonképpen a Központi Bizottságnak a fa u- si helyzetről és a falusi politikai muiíJVa megjavításáról szóló határozata nyomán íródott. Az ülésre is e határozat szel-; lemében került sor. A határozat lényege az, hogy a termelőszövetkezeti mozgai33 ezer lórin! a pamlason A kastély a nagypeterdi református pap bérlősége után szociális otthon lett. A szűk folyosón még megbújik itt-ott egy régi bútordarab, egy faragott Cupido például, aranyozva, mint virágtartó, a falakon pedig vadászjelenetek, hárfás angyalok, múzsák és glóriás szentek pislognak le a megfeketedett olajfestményekről. De mindez illik az ötven ide-oda topogó, sütkérező, halkan beszélgető öreghez, mégA sötét kalapok ott vannak a pamlagon a többi ruhanemű, ágyterítő- és függönyanyag között, amit éppen most vásárolt be a gondnokság 33 ezer forint értékben. A felszerelés nem királyi, a hét szobában nem lehet úgy elhelyezni a lakókat, hogy mindenkinek külön szoba jusson. Nehéz ilyenkor már megszokni a közösségi életet, de ezek az öregek valahogyan érzik — ha nem is mondják és zsörtölődnek is néha — hogy panaszkodás helyett inkább ha ők csaknem mind az utca- meg kell szokniuk ezt az éléről kerültek is ide. Éhezés, koldustarisznya, otthoni ütle- gek maradtak el valahol a kapun kívül ezeknek az öregeknek a háta mögött. De itt jó, itt van meleg étel, van tető a fejük felett, itt lehet dolgozgatni a kertben, lehet üldögélni a ház előtt, lehet zsörtölődni és lehet még azt is mondani hogy sapka helyett kalapot szeretnék.. a tét, hiszen nem lehet megköszönni ezt az államnak<.. mégha frázitosan is cseng. Nincsenek is itt úri gondozottak, azoknak külön szoba kellett volna, és furcsán is érezték volna magukat a zömükben paraszt-múltú szegényes öregek között. Nem is sírt utánuk senki. Még a régi kastély se, pedig ő valaha urakat takargatott csűíCís, Hosszú lenne elmondani, hogyan hozták rendbe lassacskán a kastélyt, hogyan kezdtek dolgozgatni az öregek maguk is és hogyan sikerült a kis gazdaságból évente 130 ezer forintot is kihozni. Most van egy kis konyhakertjük, ahol elkapálgatnak az öregasszonyok. Meg van egy 14 holdas kis birtokuk, ahol kukorica is terem. Kell a kukorica a kismalacoknak, van belőlük most 26, a negyedik disznó meg most áll ellés előtt. Mindezt (és még sok minden mást) olyan lelkesen meséltek el, hogy nem lehetett öröm nélkül hallgatni. Meg azt se, hogy még a legöregebb lakó, a 93 éves Stock János bácsi se marad meg munlca nélkül. így álltak Szulejmán szül-] tán síremlékének kövei is va-j lami másnak a szolgálatába. ; HALLAMA ERZSÉBETI Közben volt tisztasági Hónap, konzerv hónap, fásítási hónap, hulladékgyűjtő hónap, papírgyűjtő hónap " szóval sokféle hónap. A Kossuth utcai hulladékgyűjtő falét viszont újra és újra tte' rnetelő napokat rendez. Az összegyűjtött és szállításm kerülő papírt nótába illően fújja a szél, fújja, mincP azután a rongyokat lebegtette széjjel, máskor pedig 4 rozsdás abroncsok és más ócskává lett holmi porát fújja. Ez az egyik oldal. A másik, amikor újra és újra felhívjuk az emberek figyelmét, hogy „Kérem népen, ne tessék szemetelni, van papírkosár a városban, ha kevés is". Úttörő gyerekek igyekeznek segíteni tisztád tenni a várost, az utcai ablakon át szőnyeget rázókat és porfehőt utcára bocsátókat megbírságolják, ha rajta kapják és így tovább. A hulla4 dékgyüjtő üzlet azonban mák egészen más, mint a törvényen kívüli valami, amelynek szinte szó sem érheti 4 háza táját, mert ugyebár fon- népgazdasági érdekről van szó. Szó se róla, fontos a hulladékgyűjtés, De nem lehetne ezt a Kossuth utcán kívül lebonyolítani valahol? Nem valami épületes látvány az ilyen ócskás üzlet. Egyrészt ezért. Másrészt, előfordult• hogy az utca tisztaságfa11, sokszor nem nagyon vigyázó járókelők egy hét alatt sem tudták volna úgy összeszemetelni a Lyceum templom eS Zetkin Klára utca közöl1 keskenyen nyújtózkodó főutcát, mint egy nap tette 4 szél, amely nem volt tekintettel az összegyűjtött hulladék értékére. Ha találnának a hulladékgyűjtő üzletnek más, a jelenleginél jobb helyet, nem valószínű, hogy üresen maradna ez a jobb sorsra érdemes üzlethelyiség. Bemutatkozik a „Derű“ együttes A Pécsi Szénbányászati Tröszt „Derű” együttese június 14-én. szombaton este fél 8 órakor bemutatkozó előadást rendez a tröszt Déryné utca 4. sz. alatt lévő kultúrtermében. Bevezetőt mond: Pál Imre. A villám- tréfa után Pencze Mária gyermekdalokat, Sárdy Zsuzsa és Rab József operettrészeleteket és dalokat, Kiszner-Kovács balettrészleteket, Kiss Ferei* Ady-verseket, Erdey Lala pedig bűvészmutatványokat ad elő. /
