Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-10 / 135. szám

IW*. JUNTOS 19. NAPLÓ 3 Igen, „verekedjünk"! minap e&y bányász­— község veze­követ a haladásban. Az „egy- jen ő. A hivatalban, ahol szerű", a mindennapos, szürke emberek ügyét néha aktaként f azt mondta: tettek Is ebbe az irányba hat* — Nézze elvtárs, az ember nak. Hiszen minden ember Sfözer megunja az örökös tele van „hétköznapi'“ igények- •l'erekedést’“. Belefásul és így kel, mindig többre, szebbre ™dolkozik: hát ha nekik jó, és jobbra vágyik, iparkodik *§yen úgy ... Pedig bennün- megteremteni önmagának a szükséges javakat. Az élet tör­vénye ez, s így van jól. a jószándék vezet, amikor ,a'amit szóváteszünik. A bolt •^ellátásáról három jegyző- bnyvet küldtünk a központ­éi azt hiszi, válaszoltak rá? "f°gy az ember türelme .: s A „verekedés“’ nem ok nél- került idézőjelbe. Hiszen J >s és mások is, jó értelem­éi használják. Mindegyik ki- ^’h-nagyobb tisztséget visel: "ttitkár, tanácselnök, szak- ^rvezeti vezető, stb. Munka- ellátása közben a moz­gás, a változó élettel van- kapcsolatban. Látják, a boltban kevés a zöld- féleség, az autóbusz rendre ?agyja az utasokat, nem kül- ,'s el idejében az ígért gépe- A mindennapi élet ezer ; ezer apró vagy jelentősebb “Jhía kerül útjukba a legki- községben, üzemben is. S ft súlya elsősorban rájuk 'hezedik, hát hogyne tüzelné, ft adná őket. önmaguk sem- . e se mennének, meghalad- S hatáskörüket. Ezért szólnak, Jfnek, hogy valami nincs ■fidben. Egyszer, kétszer;:: *szor. Többek között ez is a ínségükkel jár. Ha úgy tet- — „verekedni““ az ósdiság, ,r°ssz ellen, amely visszahúz, fzatart, akadályt gördít ^k az útra. egynémelyrkük fásultan, Nem lehet a Eernmisög­-------------------- be meredve, té tlenül nézni ezt az általános rohanást, mások iparkodását. Nem lehet méltóságteljes nyu­galommal szemlélni a kor for. ró áramlatát s behúnyni sze­münket, elmélázni arról, hogy milyen szép 'is mindez, mily nagyszerű korszakban élünk mi;.: S közben mások izzad­va gürcölnek. Igen, a közöm­bösség, a tunyaság ellen kell nekünk engesztelhetetlen har­cot folytatni, hogy mindenki feloldódjon a haladás forró légkörében. A közömbösség el­len, amely a letűnt társada’om maradványa, amelyben senki se törődött a másikkal, nagy nyugalommal végezte a maga dolgát. A közömbösség ellen, amely hínárként fonja körül az alkotó embert, gúzsba köti kezét, agyát s tehetetlenül szemlélteti vele a világ dol­gait, megbékélve mindazzal, ami ma még gond, rossz és el­söpörni való. Él, el az útból! Ismerjük, gyakorta találko­zunk vele a termelés, a társa­dalmi együttélés különböző területein. A boltban, amikora jobbik esetben így válaszolnak a vásárlók panaszára: „örül­HJállítási jegyzetek (fádoA. StttUkéfikiátUtá&a ragyogó, csengő és a mázhatnám mór mind­azt, ami Gádor Emil festőmű­vész június 8-án, a Janus Pannonius Mú­zeumban meg­nyílt kiállítá­sát elsősorban tologatják, mert „holnap is f tisztán lesz egy nap". f Olyan ez, mint a vízbe do-', fény szintézist bott kő: gyűrűzik. Előbb csak »— így fogal- egy ember kerül hatása alá. > aztán már szélesedik a kör, te- , meg egy mon­yét, helyet követel magának (,datban Eleinte még szól, „verekedik" 1 u'f «*" ha rosszat lát, ha úgy véli hogy lehetne azt jobban is csi­nálni, nem is kellene hozzá más, mint csupán gondosság kötelességtudat. Ám, amikor a közömbösség, a nemtörődöm­ség fala tornyosul eléje, elfá­sul, elcsügged s ő is átveszi k jellemzi. Egy elfogy a türelme. Kiég belőle (» mély embersze- az a nemes szándék, hogy < l retettől átita­küzd jön, lépést tartson a kor- <1 tott, derűs ral, irtson minden hibát, ami; {szemlélet vetü- kömyezetében s talán önma-l1 le te, melynek gában is fellel. S gondoiko-11 főmoiívuma a dásmódjával, tetteivel már kedvfes szülő­maga is terjeszti a közömbös­ség szellemét: „Ahogy lesz. úgy lesz“’.; i Nem, nem nézhetjük, nem tűrhetjük ezt. A mi korunk fiaiban a tettvágynak kell lo­bogni: mindig előbbre, mindig magasabb csúcsok felé. Ebben a haladásban mindenkinek megvan a kijelölt helye s dol­ga. Mindenkinek kötelessége 'Á város, ahol két­ezer év illesz­tette egymásra a város köveit és kétezer év patinája hirdeti az alkotó em- jón tovább a festészetnek, gra- ber nyertes és vesztes csatáit fikának?! Mintegy két-három a természettel. Régi máló kő- éve azonban, a már férfi kor- vek, időkoptatta, öreg sárga ba érett művész, úgy érzem, falak; naponta eljárunk mel- megtalálta önmagát és éppen lettük és a megszokás nem en- ezért megtalálta töretlen útját megfeszíteni erejét, hogy meg- J gedi. hogy észre vegyük finom, is, melynek minden egyes ki­lájú. Gyermek arcképek köz­vetlen iskolai környezeté oől, emberek színházban, munká­ban és az emberi tevékenység gazdag változásaiban, mind a mélyen érző és a témában a mélységet, az eszmei mondani­feleljen helyének, elvégezze , hangulatos szépségüket. A mű- állított festménye egy-egy álló- valót kutató művészt mutatják. munkáját. A mi politikai mun kánknak kell fel rázni a közöm bőseket és megmondani nekik, hogy a tökéletesebbre, a jobb­ra való törekvés a szocializmus J inunkra megszokott motívumai követelése, annak a szellem-1 (ból, és mi, szemlélve a ragyogó nek a parancsa, amelyik az . -------------- —------> - - - - . >- ember igényeinek magasszfn-'t rájövünk, hogy milyen sok ból, mert ez egy lényeges jó a finom változásokat csak a 'r andaán legyint: nincs ér- jóm hogy ilyen is van Az el- VOI5aiú kielégítését tűzte zász- szépség, derű, szín, fény veszi tulajdonságát tárja fel a mű- szakértő szeme veszi észre; a ne irr.őrrel. aki szénen felina fii- i-: oi ._______. ..a______, ,—... _ :*..*-* — ■fte.i j obban persze nincs semmi :J;®nös, hogy valamilyen meg­újításon, észrevételen vitat- Jjjak. Nem lehet mindent ^Pénznek venni. De, hogy i,akran szóra sem méltatják J:4. az enyhén szólva tűrhe- „leT>, mert az ilyen magatar- ? nem való a mi társadalmi bünkbe. mi korunk a lázas, roha­kr.őrrel, aki szépen felírja fü­zetébe a látottakat, s egy szal­maszálat sem tesz keresztbe, hogy változtasson rajta. Sőt, amikor legközelebb emlékez­tetik rá, azt mondja; „Igen, valami rémlik’*. A művezetőt, aki unott arccal lép odább, nehogy észrevegye beosztottja fusizását. Dehogy is szól neki, nem akar ö rossz viszonyba kerülni vele; miért idegesked­lajára. lsem elől sem térhet ki, ha önmagának is jobbat, többet és elismerést, tiszteletet kíván. B. J. tempó a gyors előrehaladás amelyeket — miként a szeiz- éppen ez az értéke ennek a kt­"•”a. Minden perc hoz val-j dmográf — csak egeszen érze- állításnak — minden egyes > újat, valami nagyobbat,! * Ä '!kény műszerekkel lehet mérni, városrészlet «> niaga téradta ***-nnml „ma.' IrOOCSlSKlI ©SÍ lehet felfogni, mint amilyen az szűk korlátái kozott is Pécsét ,r. cgyre-masra »zuiemcK az a “űY*“ ,analizátó és adja’ Pécset tükrözi’ miként a ' - • a i A pécsi ünnepi hetek kereté- dór, Pákolitz István, Pál József« szintetizáló lelkisége. a, iben a városi tanács művelődési és Szőllősy Kálmán. A bevezetőt^ Gádor Emil Pécs } fc’1 vji^^nyai ámulatba ,-, ‘miyai amuiatoa ejtik a.iicu a »»iwi n—ia ..----—** ------ tiaaor jc.mn r-ecs szuiotc, s: >t. A mi korunk, a szput-,i osztálya, 13-án, pénteken fél 8 dr. Kolta Ferenc mondja. Köz-f élete itt élte le ^ élefcé. a kok kora, amidőn az em- (i órai kezdettel a városi műve- reműködik Simor Erzsi, a Pé-11 nek ez a szakasza alkotások­ból indul, hogy meghódítsa,,llődési házban pécsi írók mű- csj Nemzeti Színház művész-fban gazdag. Az elmúlt évek- (M^>smerje a világmindensé-,iveiből irodalmi estet rendez, nője és Székely Júlia zongora- (ben érdeklődése annyira late- Ám, tévhiedelem azt gon-,»Az esten szerepel Bárdost Né- művésznő. Jegyek elővételben' . . ?ni. hogy csak a technikaimeth János, Borsos József, kaphatók a városi művelődési? ’ , J^ái hajtják előre a világot, Csorba Győző József Attila-di- ház irodájában és a magyar ,sem tudta, hogy hol kötelezze Mentenek egy-egy mérföld-íjas, Gyenis József, Kende Sán- írók könyvesboltjában. Jel magát, melyik útján halad­v- * -------­vész a zonban felfigyel pet komponál a kopott házak, öreg kerítéskövek, esős törzsű barackosok ké­falú gör­szá­színekben fogant alkotásokat, mása, amelyeket — miként a vasút vonalát — egy célirányo­san végtelenbe futó sínpár köt össze: mélységes emberiesség, igényes, kultúrált formanyelv. Ez a legnagyobb tanulság eb­ből a most megnyílt kiállítás­Érdemes formanyelvéről, a „hogyan” kérdéséről is szólani, hiszen érett, kiművelt festő­kultúrával rendelkező művész esetében finomabb jelenségek­ről van szó, mint a kezdő, út­kereső fiatal esetében és ezeket ' ikörül az életünket, amelyeket vésznek; azt, hogy a sokirá- kiállított művek leheletfinom f i• „ - (,csak a művész lát és mutat nyú, nemegyszer szétszórt és stílusváltozásokat mutatnak és verekedjünk“ (| meg nekünk. Igaz, helyenként éppen ezért helyenként felüle- a természethű ábrázolástól — ——-------;----------., hozzá is ad a ragyogáshoz; fo- tes szemlélet és ezzel össze- az impresszionizmuson keresz­Mi ndenütt hadakozzunk, Pusz-^^ozza a fényhatásokat, tüze- függően, ábrázolás helyett, tül — elvezetnek egészen az titsuk a silányt, a rosszat ,síti a színeket, úgy ahogy nem most a dolgok mélyére hatol és absztraktig. Szinte! — mert ez segítsük terjeszteni az újat, a ,is látja, hanem érzi, vagy tó- a felületi csillogás,-a felületi az absztrakció még szorosan tökéletesebbet. Ez elöl senki i^n csak mi nem látjuk, hét- ragyogó színek mellett valóság­köznapok egyszerű emberei?!— gal a lelkét, a lényegét adja Nem tudom, hiszen a művész egy-egy festői utcarészletnek szeme érzékenyebb és felfog és ezen túlmenően a szülővá­olyan finom reflexiókat is, rosnak, Pécsnek. Igen — és szülötte, rész az egészet, bármilyen pa- rány is az. Ezt a mélység felé való tö­rekvést, mely a művész emberi adottsága, még jobban tükrö­zik alakos kompozíciói, arcké­pei. Mondanivalója gazdag ská­ragaszkodik a tárgyi valóság­hoz és a legmesszemenőkig tiszteletben tartja a tartalmi vonatkozásokat. Az absztrakció ebben az esetben inkább som- mázást jelent, bizonyos deko- rativitást, egyszerűségre való tudatos törekvést jelent a mon­danivaló érdekében. Köszönet Gádor Emii festő­művésznek ezért a szép, színes, életet szerető és szerettető vi­rágcsokorért, melyet legfőbb ihlető múzsájának: a szülővá­rosnak nyújt néhány nappal távozása előtt f“é, Látogatás a lakosság bankjában M tw tiarKanyiuraon rövidesen 1 (megnyílik a bárhelyiség a régi egyéni ta- , bányász kisvendéglő helyén. /»/7/í-í n iC \ A 1 f 1 m város egyik «abb útvonalán, a ^°* utca 11. számú házban, legforgal­Kossuth Hat száz telek értékesítésre Oh ^ödik a lakosság bankja: az Sz4oos Takarékpénztár. Ke- s °lvan ember van a város­s !0j Sfcl oki valamilyen ügyes-ba­Az Országos Takarékpénz­tár azonban nemcsak betét- gyűjtéssel foglalkozik. Nagy a forgalom a hitelügyi csoport szobájában is. Amikor bele­imben ne fordult volna pünk, egy idős férfi éppen te- 9 falai között. Mégis kevés ^k iránt érdeklődik. Helyrajzi térképét teregetnek eleje es tetszés szerint választhat a házhelyek között. A megyei Takarékpénztár mun- fiók eddig több mint 600 tel­ket kapott értékesítésre a taná­csoktól. Ezek közül hetvenhe­tet már el is adtak. A házhe­lyeket helyi forgalmi áron ér­tékesítik, s a vásárlók hosszú­ház évben kívánnak átadni a vöknek. Foriuna főhadiszállása i '^ok a száma, iJ^k, hogy Ismerik az Or- &<* lg f- Látogassunk el egy nap- Dlj<l Pécsi fiókba, nézzük meg, foglalkoznak itt, ismer- 'Oeg az OTP életét! A akik elmond íJjMn t belépünk a bankhe- %Q0he- a hosszú pultasztalok szorgalmas tevékenysé­0l'(‘hszik a takarék- lejáratú törlesztOes fizetést is ketét-állomány kérhetnek. Megkezdik az első OTP-ház építését S Tálunk. ‘Gépelnek, kartőno- A lakosság bankját sűrűn íiJ ?ezetnek, pénzt számolnak, keresik fel az építkezni aka- l Jelekkel tárgyalnak, felvi- rók, mert tudják, hogy az Or- (vitásokat adnak vagy ép- szagos Takarékpénztár épit-ke- Itj betétkönyveket állítanak zési kölcsönnel is segíti azokat 'oj betétkezelők és a pénz iá- F dolgozókat, akik az építkezés be,.®1*® győzik elfogadni ások költségeinek nagyobb részét h át- A Takarékpénztár egy- rnár összegyűjtötték. A köl- wjávekvő forgalma, de a csönigények kielégítésének ter- hJ^datok is azt bizonyítják, mészetesen határt szabnak a hZl « megye lakosságának „keretek". De a fiók tavaly is örvendetes módon tér- 510 családi ház felépítéséhez, féí./1 takarékoskodás, a toka- vagy helyreállításához nyújfott Ciftétműjtés A megye ta- segítséget. Az idén is több száz é„ ^betét-állománya csak ez családi ház épül fel építkezési bft négy és fél hónapjá- kölcsönnel. Az Országos Taka­Itpj 1 millió forinttal nőve- rékpénztár azonban nemcsak Hu/1 és jelenleg már megkö- ily módon igyekszik * W millió forintot. lakáshelyzeten ily módon igyekszik segíteni a - hanem örök­A OTP-fiókban van Fortuna főhadiszállása. Ugyanis innen kerül forgalomba a megye te­rületén eladásra kerülő sok tízezer totó- és lottószelvény. Havonta több mint félmillió lottószelvény és mintegy 200 ezer totószelvény kerül innen a vásárlókhoz. És aki Fortuna szekerén ügyesen ül, jól tippel, az gyakran százezer forinttal, boldogan hagyja el az OTP he­lyiségét. Itt intézik a népszerű Köl­csönös Segítő Takarékpénztár ügyeit, szervezik a diákok ked­velt iskola-bélyeggyüjtési ak­cióját, beváltják a kisorsolt államkölcsön-kötvényeket és többféle hitellel állnak az ügyfelek rendelkezésére. Nyiívatartás: este hatig Látogatásunk végén Tegzes József megyei fiókvezető he­lyettessel beszélgetünk az Or­szágos Takarékpénztár munká­járól, újabb intézkedéseiről és terveiről. — Kormányunk azt a felada­tot adta. nekünk — mondja, — hogy még kényelmesebbé, ked­HU újság- Baranyában? 1' Rartv.lyiwB.1 létesítenek 1 Harkányban ' Harkányfürdón rövidesen Művelődési otthont kap Bisse Bissén ez évben művelődési otthont létesítenek. Erre 115 000 forintot fordítanak. A község­fejlesztési alapból 81 000 forin­tot használnak fel. lakás építésével is. A József veltebbé tegyük az Attila utcában rövidesen meg- karékoskodást. Ezt eddig is Ja. bárhelyiséget a Harkányi kezdik az első 15 lakásos OTP- igyekeztünk megvalósítani, de »Szálló- és Fürdővállalat kezeli R_tonlétesítenek építését, amelyet még ez most számos új intézkedést()majd és az fővárosi színvona­CÍLt^^h? ,,1Ú lesz- Ipacsfa tanácsa tervbe vette, Mitui€ii€fó6íoíí meghosszaooi , | « 120ft ^''lM#torba!es(< méter betonjárdát épít 63 000 jet. Ügyfeleink most már hét- (1 vörös Gyula 25 éves fiatal- forintos költséggel. A beton- koznaponkent este 6 'ember (lakik: Magyarmecske járda építéséhez a község la­szombaton délután 3 óráig.^*-('52. szám) ittas állapotban fel- kossága 20 000 forintos tánsa­Néhfav Vn^tlk0ta ült a motorkerékpárra, a hátsó dalmi munkával járul hozzá: betétjeiket. Néhány nap 0*1* mUn pedig ugyancsak ma­mt is forgalomba hozzuk odgyar7necskei Wolfart Istvánt Ismét lesz „előnevelt” csibe helyközi takarékbetet-könyvet., | szállította Elindulásuk után A Baranya mcgyei Mezögazdafiá- amelyre betétet elhelyezni (»_„_ ttü,«. ^,,„7- j.7. gl Vállalat pécsi telepe a keiteté­„„„„ „uuai nem sokkal varos Gyula fel seibői eddig 750000 naposcsibét, a vagy abból pénzt kivenni a.» 0 motorjával és az ütés senyel telep 60000 naposcsibét és ország bármelyik takarék-tkeztében aovrázkódást 2300 naposkacsát, a boldogasszony- pénztári fiókjában, vagy kije-, >fal teleP 8 termelőszövetkezetek mit noitahiimtaláhan lehet A <<,Ulp0tt- Utasanak bal térdén 5700 előnevelt csibét, reagá­lóit postaniimtaiaoan lehet. pedip 7 cm-es hosszúságú zu- nosok részére pedig 1300 darabot lakosság kényelmesebb kiszol-,’ nf. . adott el. Ezenkívül piaci lorgalom­gálása érdekében szeretnénk il1 ' ba hoztak még 2300 rántanivaió Doktor Sándor utca elején új i1 Jelentkezés a mestervizsgára cslbét' a boidogasszonyíai teie­takarékpénztári fiókot nyitni. A tanács segít bennünket, — azonban egyelőre helyiség­hiány akadályozza tervünk megvalósítását. Reméljük nem sokáig. Bejelentem még azt is, hogy üzembehelyeztük a „széf­szolgálat"-unkát a magáno­sok közületek értékes okmá- sé m ^ érdekelt mester nyait, megfelelő díj elleneben? v-fitele^tt ivarosokat. tűzbiztos páncélszekrényben megőrizzük — fejezte be nyi­latkozatát Tegzes József me­gyei fiókvezetőhelyettes. Rövid látogatás után nem lehet teljes képet adni az Or­szágos Takarékpénztár munká­járól. Annyit azonban megálla­píthatunk, hogy az OTP-fiók dolgozói sokrétű munkát vé­geznek a megye és a város la­kosságának érdekében. (PUSZTAI) pen kiosztásra vár még körülbelül Az új ipartörvény véarehaj- »00 tenyészkakas a mintaközségek Ebből előreláthatólag a magánosok is vásárolhatnak majd. A vállalat júniustól kezdve a ter­melőszövetkezetek és magánosok részére mintegy 3—4000 darab újabb ;,előnevelt’! csibét hoz majd forgalomba: tdsi utasítása értelmében mes­tervizsgát kell tennie a képesí­téshez kötött iparokban annak a kisiparosnak, akinek 1956 január 1-e után állították hi iparengedélyét. Ezzel kapcso­latban a KIOSZ pécsi vezető­id 000 kilométer Kínában A TIT földrajzi, műszak] és mű­vészeti szakosztálya június 2t-én, este 7 órakor előadást rendez vizsgára kötelezett iparosokat, I» hogy három napon beliil jelent- Bartók Béla Klubban. Ez alkalom- kezzenek a KIOSZ pécsi helyi 1,181 Szendrődl Valér, a Csepel 1» csoportján, Rákóczi út 24. sz. • (alatt. Pécsre Jön a Budapesti Nagy­cirkusz A Budapesti Nagycirkusz 6 napi vendégszereplésre június lső felében Pécsre látogat el. A cirkusz június 13-án este 8 órakor tartja megnyitó előadá­sát a Balokány-ligetben. Autógyár főmérnöke „25 000 kilo­méter Kínában” és „A kínai ope­ra” címmel tart előadást. Az él­ménybeszámolót Kínában készí­tet felvételek bemutatásával, a ze­nei előadást pedig eredeti kínai hanglemezekkel kíséri. Útépítés miatt az is-tenkúM úton az abaliiretl út elágazá­sától az iStónkúli iskola kfr* zötti szakaszom 1938 június t—♦ 22-ig a forgalom szünetel.

Next

/
Thumbnails
Contents