Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-08 / 134. szám

1958. JÜNTUS 8. NAPLÓ JÖVŐ ÚTJÁN Beszédes számok KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITAClOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA # Kiliin'elelt trak'erosok j I Győzött a szocializmus bolgár mezőgazdaságban KAPASI SÁNDOR 1!|3i 6ta traktoros. A szentlőrinci gépállomáson dolgozik I TISCHLER JÓZSEF Beremendi Állami Gazdaság traktorosa { A NEMZETKÖZI MUNKÁS­AI MOZGATOM, a szocialista tá­bor történetében igen nagy je­lentőségű bejelentés hangzott el a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusán: városban és falun egyaránt, győzött a szocializmus. Bulgária újkori történel­münk második országa, ahol e nemzetközi méretekben nagy­szerű győzelem megszületett. A szocialista tábornak már két országa van. ahol elérték a szocializmus győzelmét. Meleg szeretettel és további v sikereket kívánva üdvözöljük J ebből az alkalomból a testvé­ri bolgár népet. A lelkesítő győzelemnek nemcsak honában, nálunk is hatása van, hatása lesz. A sozcializmus végső győzelme a bolgár mezőgazdaságban olyan példa, amely nemcsak tanul­ságokat hordoz magában, de tetteket is minden bizonnyal kivált; A bolgár mezőgazdaság rég­óta nem ismeretlen nálunk. — i Különösen itt Baranyában, fő­leg Pécs környékén láthattunk és látunk ma is igen intenzív amilyent néha még manapság is megpendítenek, mondván, hogy a jómódú paraszt nem megy a termelőszövetkezetbe, mert egyéni gazdaként jobban megtalálja számítását. De cá­folatot ad egy másik hamis toriéra is, miszerint a belter­jes gazdálkodásra a bolgárker­tészek példája az útmutató és ezt kell követni. Halkabban még hozzátették — lehet, hogy teszik ma is egyesek — ter­mészetesen egyéni módon. Ez­zel próbálták elhitetni, hogy a termelőszövetkezetben soha nem élhet úgy a parasztság, mint egyénileg gazdálkodó­ként, hogy az állandóan nö­vekvő termésátlag, az egy hold földből kihozható érték az egyéni gazdaságokban is ugyanúgy elérhető, mint a nagyüzemiekben. Ennek el­lenkezőjét, az igazságot, éppen azok bizonyították be, akikre e „bölcsek" előszeretettel hi­vatkoztak. Ha eddig voltak, akik az itthon elhangzott sza­vaknak nem hittek, vagy ké­telkedve fogadták, hogy a ma­gyar parasztság az igazán bol­dog jövőjét csak a termelő- szövetkezetekben találhatja összefogtak, csakhogy előbb és sokkal nagyobb mértékben, mint ezt itthon sikerült elérni. E hagyományokból táplálko­zott és bizonyos értelemben táplálkozik ma is a bulgáriai^ szövetkezeti mozgalom és e hagyományoknak is minden bizonnyal hatása volt a szocia­lizmus győzelmére az egész mezőgazdaságban. A bolgár paraszt is kipróbálta földes­urak nélkül az egyéni gazdál­kodás minden előnyét és vele együtt minden, elkerülhetetlen hátrányát. E tapasztalatok nyomán érkezett el oda, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság hívévé váljon. Előbb jutott el oda, amerre a magyar paraszt­ság napjainkban halad,, de egészen biztos, hogy meggyő­ződéssel, önkéntességgel, akár­csak Bulgáriában, mi is célhoz érünk. ELŐTTÜNK még eléggé hosszú út áll, igen sok még a tennivalónk, de biztosak lehe­tünk, hogy az a fejlődés, mely- (i nek napjainkban vagyunk ta­núi a termelőszövetkezeteknél, meghozza a szocializmus győ­zelmét itthon is a mezőgazda- i meg — úgy azoknak a szovjet ságban. Ehhez nyújt közvetve <[ parasztok példáján túl ott áll segítséget, példát bolgár ba-f már a bolgároké is, mint olya- rátáink nagyszerű példája. ^ nőké, akik a szocializmus győ­Szinte hinni sem akarja az ember: innen indultunk és ide értünk, amikor előtte fekszik már az összes jelen­tősebb adat. Három gépállo­más volt 1948-ban Baranyá­ban: a szentlőrinci, a pápvá­di és a kisharsányi. Harminc traktoruk volt, amellyel 66 ember dolgozott. A gépállo­mások elhagyott gazdasági épületekben kaptak helyet. Ebben az évben 1.530 hold földet szántottak meg. Nagy szó volt ez akkor, mert a gépállomásoknak nemcsak saját problémáikkal kellett megküzdeniük: munkát is kellett szerezniük, meg kel­lett győzniük a parasztokat a gépi munka előnyeiről.-.-. Es most ugorjunk öt évet előbbre! 1953-ban tizenhat gépállomás van már a me­gyében. A harminc szántó traktor helyett most már 440 szántó, 29 univerzál, 93 Cor- mic és Fordson traktort, 25 kombájnt, 83 aratógépet és 539 cséplőgépet tartanak nyilván. Nyolcszáz dolgozó­juk van és nem kevesebb, mint 334.131 hold földet mű­velnek meg ebben az évben a gépállomás gépei; XJjabb öt év s mit mutat a gépállomás nyilvántartása? 616 szántó traktort, négy Sz. 80-ast — ezt a típust jól is­merik azokon a területeken, ahol szőlő alá forgatott — 30 DT 413-as lánctalpas traktort és 152 univerzál traktort, 521 cséplőgépet, 93 kombájnt és 121 aratógépet. Eddig 109 ezer holdat, de év végéig 461 ezer holdat kell megművel­niük a gépállomás gépeinek. íme: innen indultak és ide jutottak a gépállomások, amelyek a tíz év alatt több mint hárommillió katasztrá- lis holdat müveitek meg. gazdálkodást az itt lakó kerté- zelmét mezőgazdaságba n Az állami gazdaságoknál pontos nyilvántartást csak 1956 január 1-től találtunk.; De ez is elegendő aideoz, hogy felmérjük a fejlődést; E számokból különösen kitű-' nik: mint tértek és térítek át fokozatosan az univerzális gépek használatára. 1956 ja- nuár elsején 210 kormos, 3 lánctalpas és 90 univerzál Traktoruk volt. 1957-ben 205 kormos. 17 lánctalpas és 110 univerzál traktoruk volt. 1958-ban 205 kormost. 30 lánctalpast és 135 univerzális traktort tartanak nyilván; Közben egy érdekes adatra bukkantunk. 1953-ban 199 ezer holdon végeztek, 1958- ban eddig 372 ezer holdon, végeznek gépi munkát. Erde- mes még megemlíteni, hogy az adatok világosan mutat­ják — már a létszám ada­tokra gondolunk — a gép nem szorította ki az embert, de a lovat igen. 1953-ban 3100 igásló volt a gazdaság gokban, 1957-ben ez a szám majdnem a felére —■ 1900-ra csökkent. Az állami gazdaságokban a gép majdnem teljes egészé­ben megszabadította az em­bert a legnehezebb mezőgaz­dasági munkától, az aratás­tól. 1955-ben még a kalászo­sok 21,3 százalékát aratták kézzel. 1957-ben már csak 5,1 százalék kézi aratást tar­tanak nyilván. Több mint félmi Hó hold középmélyszántásnak meg­felelő gépi munkát végeznek egy év alatt a gépállomások és az állami gazdaságok a megyében, több mint kétezer traktoros, szerelő, mérnök indul harcba naponta, hogy megbirkózzék a természettel, hogy legyőzze a természetet és vele együtt az itt, ott még megmutatkozó maradiságot. szedőtől. Nemegyszer példakép volt az intenzív gazdálkodásra fa bolgárok tudása, törekvése, '(Szorgalma, Ez érthető is, hi- <» szén nemegyszer 4—5 holdnyi f földből annyi, vagy több jőve- mint a magyar, végignyögte a delimet érték el, mint a 15—20 földesurak, kulákok uralmát véghez vitték, de ott van mind erőteljesebben Csehszlovákiáé és a többi szocializmust építő országé is. , A bolgár paraszt ugyanúgy. v kát. holddal rendelkező pa- \ Tasztok; Azok a bolgár parasztok tö- í mőrültek szocialista szövetke­zetekbe, akik úgy, vagy talán A még jobban gazdálkodtak ott- i honi földjeiken, mint azok, jteerelii. - 1948-ban traktorosként ? akiket itt láttunk és látunk , tztUe a kisharsányi gcpalloraá- f a VvUoór s°a. jelenleg a harkányi gépáiio- iBaranyaiban, a bolgár parasz más szerelője itok tette cáfolat az olyan ki­hogy a nagybirtok szorító kar­maiból meneküljön, távol tar!­SZUHANY JÓZSEF Tí% éve traktoros Viharfelhők gyülekeztek. Mindenki azt gondolta: eső lesz. Úgy kellene az eső, mint... Nem, ezt nem is lehet pénzben, semmiben sem kifejezni. Erről toros. Egy rozoga R 35-ös gé­pünk volt, valami kulákttil hozták a gépállomásra. Én pék­segéd voltam és segédvezető. A vezetőm a nagyobb műszaki Lippóra mentek, ott szántották először a Béke Őre Tsz földjén. Azt mondja: a nincstelenek, az olyan új gazdák, akiknek nem volt lovuk, örültek a traktor­A maga módján a lehetőségek- i beszélgetünk a fa alatt, távol felkészültség kedvéért - bor- nak. Sokan szidták is. . , , . . ... fáz éktelenül lármázó traktor- bely. így aztan nem csoda: hol Kisharsánybol Villanyba hez kepest harcolt, küzdött <1 te­tói Müller Jánossal, a villányi a hengerfej volt rossz, hol a lepítették a gépállomást. Mül- gépállomás traktorosával. Az- hűtő folyt, hol csak az első, ler János együtt jött. a gép­ién szinte észrevétlenül átté- hol csak a második sebességet állomással: ss amennyire tudja. Úgy tét- lünk a traktoros életre. Kidé- vette be az átkozott masina. , ' . . .. . . \rül, hogy valamikor 1949 ele- Egyszer már „teljesen megjavi­tek, mim nazaniK nonany ta f^n egy brigádban dolgoztunk, tottuk.” Nagyokat durrogott, ján a 30-as években a hagy-^Felelevenítjük a régi emléke- nagy füstöt engedett maga matermelők, a homoki szőlő-Jícet. Jót nevetünk rajta. Lehet után, de ment. Este volt és mi agyait hamisításokra, mint termelők, hogy szövetkeztek 5 is. Három hétig voltam trak- nagyon örültünk: „Megy a trak­tor!" Bele is akasztottuk a földbe az ekét és neki. Puff! Oda a világítás! A traktor ment, hát mi tovább szántot­tunk. Mivel én voltam a se­gédvezető, rám hárult az a fel­adat, hogy míg vezetőm a gép­ről, addig én a földről irányít­sam a traktort. Úgy mentem előtte — hogy a vezetőm lássa TAKÁCS MIHÁLY a Gorüsgall Állami Gazdaság traktorosa l 1949-ben fiatal le­gény jelentkezett a szentlőrincS gépállo­máson. Kacsótáról, a S szomszéd faluból jött ^ át, azt mondta, trak­I torra akar ülni, sze- J retne géppel dolgoz­ta ni. De nem ám egy­ikét napig, mert ő II annál jobban szereti fa gépet * Amíg a honvédség­hez nem szólították, 1954-ig ott is dolgo- \ zott a gépállomáson, f A poros forró nya­A tsz jobbkeze rak, a lucskos fa­gyasztó őszi éjszakák feszáiií­BALI LÁSZLÓ Beremendi Állami Gazdaságban dolgozik Ál J sem tudták 5 tani. Mondták is az J idősebbek: i — Ez a Sass gye­rek még megfagy , | egyszer: -.. J De nem fagyott (imeg. Sass János fe­lszerelése után is úgy , I vonzódott a gépek- ihez, mint bevonulás előtt; De a szentlő- rinci gépállomásra dinár nem ment visz- Falujában, a ka- csótai tsz is vásárolt egy gumikerekes vontatót, belépett a termeilőszö ve t kezetbe és most a tsz mun­káját segíti. Nem nagy a tsz, de egyre fejlődik, építkezik és mindig akad munka. Különösen olyan esetben, amikor csak egy pár lovat tart a szövetkezet a 123 hold földhöz és a ta­gok is nagyon keve­sen vannak. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy az állattenyész­tés is leköt két em­bert, akkor a növény termeléshez már csak négy asszony jut. Nagyon kell a gép, sokat kell ten­nie, hogy a négy asz- szonyt kisegítse, — hogy ne gyomosodja- • nak a kapások, ide­jében raktárba ke­rüljön a termény veszteségmentesen. Tavaly ősszel az összes terményt Sass János hordta raktár­ba a földekről; Az új, 30 férőhelyes istálló építéséhez valameny­nyi anyagot ó hordta. Az bosszantja, hogy nagy igyekezete elle­nére sem sikerül meg adni azt a segítséget, amit szeretne, mert hiányoznak a megfe­lelő munkagépek. Ha jól összeszámoljuk, nincs is más ehhez a traktorhoz, csak eg.V pótkocsi, egy eke. A szükséges kapálást már tavaly is úgy végezték, hogy há­rom fogatos lókapát akasztottak a gép után. A bomonálást ugyancsak hasonló módon. De aki az ekekapa szarvát fog­ja, bizony hamar el­fárad és akkor pi­henni kell. Ennek el­lenére tavaly is meg kapáltak naponta hat holdat. A gépállomásra ná­luk kevés szükség van. Ezen a tavaszon is csupán két és. fél holdat tárcsázott meg, a többi munkát- Sass János végezte. Szerinte 3—4 pár ló munkáját végzi el* — Tudja cselédember volt az apám is, én is. Nem szerettük változtatni a helyünket. Ezt a szokásunkat meg is tartottuk,. Tíz éve van a gépállomáson és most ül a második olyan traktoron, amelyet önállóan ve­zet. Univerzális gépe még nem volt: — Tudja fene, én jobban sze­retem a Hoffherreket. Igaz, hogy nagyon ráznak — érzem a gyomrom már eléggé odavan — de biztosak — mondja és szinte minden átmenet nélkül arról kezd beszélni. — Ahogy javultak a gépek, a vezetők. de akkor nem kell hozzá három-négy kocsis, hanem csak ő egyedül. Amikor olyf ^rázdát - mint valamikor IS* SnLnmeg a parasztok ott mtienetc eiort. a ggpet persze, meg mindig baj van az emberekkel: főleg a fiatalok unják meg hamar a traktoros életet. Nem tudom miért. Én meg \xigvok vele elégedve — és most egy példát, mond el. Négytagú, vott tt családjuk. Hárman dolgoztak; — Mégsem mentünk annyira, mint most. Pedig most is négy­tagú a. családom és én egyedül dolgozom. Mégis jut mindenre. Még egy kis házat is tudtunk magunknak venni: -.. Nem állhatom meg, hogy fel ne tegyem a kérdést: — Hány holdat szántott <t tíz év alatt? — Sokat! Az ördög tudná megmondani... — Jó terme annak a szántási díja! — Icacsintok. — Sok lenne —c. mondja ő. Aztán hozzáteszi: — En is azt . . gott tehenek előtt. nagy segítséget je- ient ez a tagoknak. — Hát az muris lehetett!? « És mellesleg munka- \nevet Müller János. ÄfiSS , **jr.fAÄ A-; «* «* «« 'velembevételével ez ,son» me9 02 tudía mt' Ä5 S hl! gyártmányú, Egy biz*s: vi fizetésnek fefel W* voUak mmt a cimny rlova. Ezt mondja Muller Janos Nem sok de nem! is> aki a tízedik évet is kevés PereL ó b írte « gépállomáson. Kishar- szívesebben tenné irányban kezdte ő is, 1948 no­zsebre a kétezret detvember 15'én- 0 volt 02 akkoT fiatal még °tákult gépállomás első embe­armyna^Harsány-pusztán — azelőtt cse­, p p,.-njí's elvállalta az éjjeliőrséget. az idő, amikor több Ússzál aztán ő is traktoros is lesz, amikor mán*ten' a munkagépek hiá-f Márton József volt a veze- nya sem okoz gon-1* tője — ő most szerelő a villá- riot éa többet seeít- \ nVi gépállomáson — és talán mondom, mint a régi öregek: , , . V R Omég soha semminek sem örült csak rosszabb ne legyen soha hét a novenyterme-,1^^ mint ami^ kettesben — Akkor még legalább tíz évet löknek, több jőve-(lg voit a segédvezető — elhagy- lehúzok a traktoron! delmet vihet haza: t ták a gépállomás területét SZALAl JANOS Június 10-én, kedden, ^5 Július II-én, »»erdán NEMZETI SZÍNHÁZ ■Schillm MáHO KAMARASZÍNHÁZ Abraham: YÍIft6rÍ« QltohA djőudámk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents