Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-08 / 134. szám

NAPLÓ 19511. .rümtTS «. A bányászok egészségének védelmében Eredményesen harcolnak a pécsi bányaüzemekben a porártalom elten Gondolatok a pécsi ünnepi hetekről A por okozta megbetegedé­sek a mecseki liász-szénbányá­szatban, de annak is főleg a pécsi részén, már a bányászat kezdete óta ismertek. A bá­nyák mélyülésével, valamint a gépek alkalmazásával a por­képződés a bányában egyre fo­kozódót t. Ezzel párhuzamosan a sziükózisos megbetegedések száma is emelkedett. A pécsi szénbányászatban a szilikózi- sos betegek első vizsgálatát az 1936—38-as évek között az OTI végezte el, majd áttörő­munkát végzett ezen a terüle­ten az 1940-es évek elején dr. Nüsser Antal bényaorvos. A felszabadulás után, 1949-ben, utána 1953-ban, majd 1957-ban vizsgálták meg a porártalom­nak kitett bányászokat. Máraz első vizsgálatok alapján meg­Az erre vonatkozó tervek ezenkívül előírják, hogy 1959. végére a pécsi bányákban 26 ezer 500 folyóméter hosszú vízvezetéknek kel] lennie. A vízvezeték-hálózat kiterjeszté­se azonban egymagában nem oldja meg a problémát. A za­vartalan vízellátás biztosítása érdekében feltétlenül szüksé­ges, hogy a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt számára a dunai vízmű legalább napi 5—6000 köbméter vizet biztosítson. ban is megpróbálkoznak a szénhomlok-átnedvesítéssel. Hatásosnak mutatkoznak azok-a kísérletek is, amelyeket a pécsi bányaüzemekben a szállóporok lekötése érdekében végeznek. A kísérleteket Mans­feld típusú permetezővel elő­ször tiszta vízzel, majd ned­vesítő anyagok alkalmazásá­val kezdik meg. Meg akarják határozni, hogy a rendelkezés­re álló nedvesítő anyagok kö­zül melyik használható erre a A vízvezeték kibővítésének célra, alkalmazásuk milyen hatása máris megmutatkozik. A pécsi bányaüzemek teljesen meddőben haladó munkahe­lyeinek többségében már al­kalmazzák a vízöblítése« fúró­gépeket, sőt Pécsbányán a komlói tapasztalatokat fel­használva, megkezdik az ol­állapítható voít és a követke- dalöblítéses fúrógépekkel tör­ténő kísérleteket. Megállapít­ható ezenkívül, hogy a vizes fúrással szemben megnyilvá­nult idegenkedés már tűnőben van, a bányászok többsége egyre inkább megkedveli ezt a fúrási módszert. Remélhető, zo vizsgálatok is azt bizonyí­tották, hogy a pécsi bányaüze­mekben keletkező por — ha nem .védekeznek ellene megfe­lelően —, súlyosan veszélyez­teti a bányászok egészségét. A vizsgálatok során kiderült az eredtin éhnyel Jár. Ezzel párhu­zamosan-figyelemmel kísérik a permetezés és a ködfejlesztés egészségügyi kihatásait is. A pécsi bányákban egészen a múlt év végéig a szénpor és sújtólég-robbanások keletkezé­sének és tovaterjedésének megakadályozására létesített kőpor-övek anyagaként márga- port használtak. A márgapor- nak viszont magas össz-kova- sav-tartalma van. Éppen ezért a pécsi bányaüzemekben át­tértek az alacsony össz-kova- sav-taxtalmú dolomitpor hasz­nek. A pécsbányal bányaüzem- i ben van felállítva egy Elektro ♦ Aerosol kis inhaláló-berende­zés, amely egyszerre hat-nyolc embernek biztosítja az inhalá­lás lehetőségét. Egyes inhalá- tók kedvező jelekről számol­nak be. Állatkísérleteket kívánnak ezenkívül elvégezni, annak tisztázására, hogy a mészkő­porral kevert kovasav-tartal- mú porok ártalmassága meny­nyivel kisebb, mint a .mészkő­por nélküli kovasav-tartalmú poroké. Ha ezek a kísérletek eredménnyel járnak, a mész­kőport a robbantó lyukak foj­tásának anyagaiként akarják a munkahelyek atmoszférájába vinni. A porártalom elleni küzde­lemhez tartozik az elmúJt év folyamán az OMT által vészeit tüdőszűrés statlsztf­is, hogy téves az a korábbi hogy a vízcsőhálózat kiíejlesz- nálatára. Kísérleteket végez­feltételezés, mely szerint csak tése és az oldalöblítéses fúró- a kőpor ártalmas, csak a kő- gépek bevezetése után ez a por okoz szilikózison megbe- probléma véglegesen megoldó­tegedést. A pécsi bányaüzemek dik. veszélyessége más szénbányák- t A vizesfúrás kiterjesztése és kai szemben éppen abból adó- általában a porártalom elleni dik, hogy nemcsak a meddő­ben haladó munkahelyek po­rának van magas szabad és összes kovasHV-tartalma, ha­nem a szeneinek is. Éppen ezért alapvető elviként lehet leszögezni, hogy a pécsi bányaüzemekben minden por ellen, a szén­por ellen ta védekezni kell, mégpedig igen fcntenzfren, mert a szénpor-ártalomnak ki­tett bányászok száma mintegy tízszerese a meddő munkahe­lyeken dolgozók számának. Ez az elv ma már egyre In­kább gyakorlattá válik. Noha mér évtizedékkel ezelőtt felfe-' dezték, hogy a pécsi bányák pora veszélyes az egészségre, a por elleni védekezés egészen a felszabadulásig nem jutott to­vább a por-álarc használatá­nál. A felszabadulás után e to­rén gyökeres változást az 1957- es esztendő hozott* Az elmúlt évben, különösen annak második felében, a pécsi bányaüzemekben töb­bet tettek a porvédelem te­rén, mint a bányák fennál- lása óta összesen. küzdelem nemcsak több vizet, hanem a jelenleginél lényege­sen több sűrített levegő-ener­giát is követel. Éppen ezért a sürített levegő termelése a tervek szerint 1960-ban már több mint kétszerese lesz ez 1951. évinek. A por elleni védekezésnek a vizes fúráson kívül még szá­mos módja van. Etgyik ilyen a locsolás. A locsolás célja az, hogy a szén és a kőzetfal meg- nedvesítésévél a porképződést megakadályozzák és a lerakó­don port röállóképtelenné te­gyék. Az eljárás hatásossága csekély, csak rövid időre biz­tosítja a por csökkenését. Je­lentősége főleg, rakodás .előtt a készlet megnedveeítésénél le­het. Ezt a módszert a bánya­üzemek többségében alkal­mazzák is, főleg ott, ahol víz­vezetéki víz áll rendelkezé­sükre. Hátránya, hogy a locso­lást műszakonként többször kell ismételni* A porártalom csökkentésé­nek hasonló módja a permete­zés; A permetezés célja, hogy a levegőben szálló kőzet- és szénport lekösse és ezáltal a levegő portartalmát csökkent­se; Ezt az eljárást a bányá­szok általában kedvelik. Hét­nek ezenkívül a kőporzáras vé­dekezési módnál hatásosabb­nak ígérkező sóval való por­lekötő eljárással is. A por elleni eredményes vé­dekezés a pécsi bányaüzemek­ben sem szűkül le a műszaki intézkedésekre. Így például a műit év júliusában meg­kezdték a porártalomnak kitett bányászok nyilván­tartását. Egyénenként műszaki porvé­delmi nyilvántartó lapot fek­tettek le, amelybe minden hónapban bejegyzik, hogy a dolgozó milyen porártalomnak volt kitéve, milyen volt a por koncentrációja, minősége. A nyilvántartás mellett különbö­ző egészségügyi feljegyzéseket is vezetnek és a nyilvántartás­sal együtt megőrzik az évi rendszeres tüdőszűrés képeit is. A porvédelmi nyilvántartás alapját a rendszeres pormérés képezi A Pécsi Szénbányászati Tröszt minden bányájánál egy- egy portechndkua végzi ezt a munkát; Az említetteken kfvűl a tröszt kutatási osztályának por védelmi laboratóriuma is szé­leskörű tevékenységet fejt ki. sőt a műszaki jellegű kutatás mellett Pécsbányán megkez­dődött az orvosi kutató mun­ka is. A szilikózisos dolgozók kajának az elkészítése is. E statisztika segítségével már eddig is értékes összefüggése­ket sikerült megállapítani e munkahely, az életkor és a szolgálati évek között. A sta­tisztika elkészítése óriási mun- I kát jelent, elsősorban az üzemi * orvosi kollektíva számára. — Ezért is, de elsősorban az or­vosi kutatómunka elmaradásá­nak felszámolása érdekében már megkezdődtek a tárgya­lások a bányaüzemek üzemor­vosi hálózatának kibővítése tárgyában. Remélhetőleg ez ® kérdés is mielőbb megoldódik. Az eddigiekből megállapít­hatjuk, hogy a pécsi bányá­szok egészségének védelmében már eddig is számos, hathatós intézkedést tettek és tesznek a jövőben is. Az eddigi és a jö­vőben sorrakerülő kísérletek, az a hathatós anyagi és erköl­csi támogatás, amelyet népi államunk erre a célra biztosít, biztosítéka annak, hogy igen rövid időn belül el fogjuk há­rítani a bányászok egészségét veszélyeztető szilikózis-ve­szélyt; Az Idén a városi tanács művelődésügyi osztálya negyedszer rendezte meg a pécsi ünnepi heteket. Míg kezdetben a rendezvények főként zenei műsorok voltak, az idén a program irodalom­mal, képzőművészettel, elő­adásokkal, táncművészettel, kiállításokkal stb. bővült. Az idei program összeállítása sok fejtörést okozott, ami nem is csoda, hiszen az első ünnepi hetek óta eltelt négy év alatt városunk kulturális élete sokat fejlődött és az emberek igényei is nőttek. A program összeállításánál az volt a cél, hogy főként a hivatásos művészeket, tudo­mánnyal foglalkozó emberek '’munkájának eredményeit mutassák be. Ezt szolgálja a Zeneművészeti Szakiskola ta­nárainak hangversenye, dr. Ruzsás Lajos, dr. T. Mérey Klára, dr. Szabó Pál Zoltán stb. előadásai. Egészen új kezdeményezés a színháztörténeti kiállítás, amely minden bizonnyal sok embert vonz majd. Érdeke­sek a TIT ismeretterjesztő előadásai: „25 ezer kilométer Kínában”, „A kínai opera” stb. A két operaelőadás — a Varázsfuvola és az Álarcos­bál a debreceni színház mű­vészeinek előadásában vára­kozással tölti el az operaked­velő közönséget azért is, mert a debreceni Csokonai Szín­ház jó híre hozzánk is elért. Nem zárták ki a program­ból az öntevékeny együttese­ket sem teljesen — fellép a Mecsek Művészeti Együttes ének-, zene- és tánckara, és ami teljesen új az idén: gon­doltak a bányavidékre is. Vasas U-i Petőfi Sándor Mű­velődési Otthonban ének- és zenekari hangversenyt ren­deznek a HVDSZ Erkel Fe­renc férfikórusa, a Mecsek Együttes vegyeskara, a Vasas Il-i ifjúsági vegyeskar és a szalonzenekar részvételével. Röviden: mindenből a leg­jobbat, ez volt a cél légzés-nehézségeinek enyhíté- ránya hogy a kőzet-hőmérsék- sére, valamint a kifejlődésben let emelkedésiével az eljárás lévő szilikózis megállítására veszít hatásosságából- inhalálási kísérleteket végez­Idén is megrendezik az ünnepi vasári Pécseit Olyan alapokat raktak le, me­___ ly ek lehetővé teszik, hogy az pécsi bányaüzemek szakembe elkövetkezendő években aszi- rei, kutató mérnökei számos likózis veszélyét a minimális- kísérletet végeztek az eddigi- ra szoríthassák le. Természete- éknél hatásosabb eljárások ki­sen e cél elérése érdekében dolgozása érdekében. Ilyen ki­rn ég nagyon sokat kell termi, sérletek eredményeként dol- A porártalom elleni küzde- goztók ki a szénhomlok átned- lemben a legnagyobb szerepe vesítését A Baranya megyei tanács vb különös jelentőséget, hogy az kereskedelmi osztálya az alkot- állami kereskedelem ez évben «■»«*■>. «»'■ SÄfÄ rendezi Pécsett a már hagyó- szerint az ünnepi vásár két- mányossá vált ünnepi vásárt, napos lesz, de helyét eddig Az idei ünnepi vásárnak az ad még nem jelölték ki. A már bevált por-védelmi cl-()......t,iui,tintiit immun..........IMIIM n Hl mm..............................iiiiitttttrttttmnii ni-,,...........*, I ............ ......................It-—»♦ já rások alkalma zása melleit a Még be sem fejeződntek * baranyai ünnepi hetek, amih kor megkezdődtek a ünnepi hetek, önként adódik a kérdés: nem lehetett jvolna együtt rendezni a kettőt, an­nak ellenére, hogy a két tat nács jogilag önálló? A két_ ta­nács művelődésügyi osztályt minden bizonnyal tudott vol­na közös programot kidolgoz­ni. Olyant, amelyben a mű­sorok kölcsönösen kiegészí­tették volna egymást, ^ eaV’1 szintre hozva az öntevékeny és a hivatásos művészek elő­adásai közötti különbséget; Amikor • arról beszélünk hogy a falusi művelődési ott­honok feladatai közé tartónk az is, hogy hozzájárulj ónak a falu és a város kulturált élete közötti különbségek el­tüntetéséhez, ilyesmire <7on'‘ dőlünk. Arra, hogy a magt* sabb színvonalú művészet se­gítse az alacsonyabbat. Es még egy gondolat. !Ta' jón nem lenne szebb, ha ® pécsi ünnepi hetek mottóját a béke gondolata alkotna- Es a béke gondolatának kö­zéppontba állításával szem késztették volna programot• A műsorfüzet elején a ju­hász Gyula idézet is erről be szél: „Hidessük: itt nem bol­dogul más, csak aki alkow aki munkás!” Alkotni pediy csak békében lehet. A program zenei része te,J jesen kielégíti a komoly zen1* kedvelőit. Beethoven est; Figaro házassága. Szonda est, a Zeneművészeti Szak­iskola növendékeinek hang­versenye stb. A műsor, a nei rendezvények méltóK Pécs azon híréhez, hogy 22 nei város. A változatost* kedvéért azonban és san a zenekedvelők kedvéér helyes lett volna más zene­szerzőket, műveket is beik­tatni. Gondolunk itt példá’1 Csajkovszkij, Erkel, T>voT- zsák, Smetana müveire, ame­lyek közel állnak már az em­berek szivéhez. A változatod ság pedig semmiképpen rontotta volna a művész* színvonalat Az 1959-es pécsi ünnepj hetek ideje még mes>2 van, az ideiek most zajlanak- Jövőre azonban nem lesz ér­dektelen tanulmányozni a2 idei tapasztalatokat, ho$ még szebb, jobb legyen vá­rosunkban, megyénkben ai ünnepi hét, a művészet és a tudomány nagy dójának ideje, repreze ntá­jelenleg még a víznek van. Ép­pen ezért Elsőrendű fontossá­gú a bányák vízvezeték-háló­zatának minél gyorsabb ütemű fejlesztése. A vizes fúrás a szénhomlok-átnedvesítés, a ködfejlesztés, a ködben való robbantás, széleskörű kiter­jesztésének ugyanis még aka­dálya, hogy a munkahelyek je­lentős részére a vízvezeték hiánya miatt tartályokban kell a vizet szállítani. Nehezíti a por elleni védekezést az is, hogy a bányászok nem kedve­lik a vízszállításnak ezt a módját — s tegyük mindjárt hozzá — a tartályokban való vízszállítás nem is felel meg minden esetben a követelmé­nyeknek; A pécsi tröszthöz tartozó bányaüze­mekben éppen ezért sürgetik a vízvezeték-hálózat mielőbbi kiépítését. Ennek eredménye, hogy A szénbomlok-átnedvMÍtéri kísérletek eéljs a fejtések­nek, vagyis a legnagyobb létszámú munkahelyeknek a pormentesítése. Az eljárás lényege az, hogy a szénhomlokba fúrt lyukakon keresztül magas nyomással vi­zet injektálnak a szénfalba. A víz a szenet átnedvesíti, s az a jövesztés, rakodás, szállítás alatt már nem porzik. A kí­sérletek 1956-ban kezdődtek meg és a kísérletekhez szük­séges berendezéseket a tröszt kutatási osztálya tervezte. A kísérletek eredménnyel jártak. A kísérleti célokat is szolgáló szénbányászati fejtésekben például a szénhom ' “ lok-átnedvesítés eredménye­ként 68,5 százalékkal csökkent a fejtések átlagos portartalma, örvendetes, hogy a szénhom- lok-átnedvesítést, a por elleni küzdelemnek ezt az igen ha- az efmfiif esztendőben apé- tásos módját a bányászok ná­ci bányaüzemekben össze- gyón gyorean megkedvelték és rsl y —---------------- a pécsi bányaüzemekben mái tö bb helyen üzemszerűen ki­váló eredménnyel alkalmaz­zák. A kedvező fejtési tapasz­talatok után először Pécsbá­nyán, de valószínűleg a többi bányaüzemben az elővájástí munkahelyeken, sőt a gurítók­sen 5 340 folyóméter hosz­szú vízvezetéket__éiutettek. és ebben az es7tcndőhen_is- mét 8 000 folyóméter hosz- strú vízvezeték épül. Jlti&ut kaptam Sokan kérdezték tőlem. Akadt olyan is, aki méltatlankodott: — Megbolondultál7 Otthagytad Ame­kikát?! Előtte nem is bocsátkoztam hosszad magyarázkodásba. Tudtam, úgy sem tudom meggyőzni, nem tudom meg­győzni az amerikai életforma árnyolda­láról. Nem hisznek nekem. Amikor meg mutattam nekik néhány — amerikai magyar lapból származó — újságcikket, akkor csak legyintettek: „Most azért beszélsz, mert hazajöttél és hát...“ Ezt pedig különösen sokszor hallot­tam: „Azért beszélsz, mert hazajöttél...” Pedig ha tudnák, mennyire ostoba vé­lemény ezt Hiszen éppen azért jöttem haza, mert meglégeltem Amerikát, mert egyszer egyik napról a másikra úgy el­kapott a honvágy, olyan megfoghatat­lan erővel, hogy azt mondtam: akármi történjék velem, hazamegyek, semmi 'sem gátolhatja az utamat. Nem történt velem semmi. S ha ezt tudná és elhinné az a jó néhány ezer magyar, aki még kint él az Egyesült Államokban, igen sokan közülük abban a percben elindulnának hazafelé. Csak hát... engem is ámítottak. Internálás... börtön... megbélyegzés... Egy kicsit el is hittem. Amikor a washingtoni magyar követségen jelentkeztem, Var­ga elvtárssal közöltem is aggodalma­mat: — Ha hazamegyek és lecsuknak, til­tott határátlépésért? Mosolygott: — Nézze, ha hazakerül, írjon nekem levelet. S abban a levélben úgy is tu­dom, hogy azt írja: -visszament a mun­kahelyére és dolgozik. Mert ez az igaz­ság. így is történt. No de nézzük csak, miképpen éltem én Clevelandben? Előrebocsátom, olyan körülmények közé kerültem, amilyenekkel nagyon- nagyon kevés díszidens dicsekedhet. Egy eléggé távoli rokonomnál találtam ott­honra. Az öreg mestersége borbély — én magam is valamikor ezt a szakmát tanultam — tehát azonnal munkát kap­tam. Egyébként talán egyetlen olyan szakma, amelynek van kint létjogosult­sága, amelyet valóban nem lehet „sza­lag-rendszerben" megcsinálni. Es nem fizetik rosszul a borbélyokat, már csak azért sem, mert a hajvágás 1 dollár 75 cent, valamivel olcsóbb a borotválás, tehát magyar pénzre átszámítva húsz­huszonöt forint... Jól kerestem. Heti nyolcvan-száz dollárt és a havi ellá­tásért, lakásért fizettem ennyit a roko­nomnak, 250—300 dollárom megmaradt. De... de éppen arról van szó, hogy rendkívüli helyzetem volt. Ha nem is­merősnél laktam volna és mondjuk ve­lem lett volna a családom, akkor csak a lakásért fizethettem volna havonta 100 dollárt — nagyon magas a lakbér! — erre még jön a villany, gáz. összesen kb. 20 dollár, egyébként pedig a heti száz dolláromból húsz százalék lemegy kereseti és öregségi adóra, illetve járu­lékra, — igazán nem sok pénzünk ma­radt volna. Hiszen, hogy mást ne mond­jak, a marhahús ott drágább mint itt­hon, a sertéshús körülbelül ugyanannyi — tehát ott sem lapátolják a pénzt az ablakon. Legalább is a munkásnak ( Az igaz, hogy a ruhanemű olcsóbb és a3 is igaz, hogy autót vehet az ember Maradjunk az autónált Tudomá-s°^ szerint a legolcsóbb, de régi típus , (1945—1948-as kiadású) személyaü 2 550 dollártól kezdődik. Kiszámíthat__ bárki, hogy amikor egy szakmunkás át' _ if '-ifit ÖVWIVIM.W lapbére — legalább is Clevelandben n ti száz dollár, legtöbbször annál sebb — aklcor mikor tud autót venn. Nem is venne, ha készpénzben kel-a kifizetnie. De „hálaistennek“ részlet is vásárolhat, amiben persze nem s köszönet van. Mert Amerikában s° ^ nem tudja az ember, hogy mikor k”r „ az utcára, soha biztos állása senkm sincs — munkásokra, tisztviselők gondolok, — s ha valamelyik űzeJ. vagy intézmény becsukja a kapuit erre rengeteg példa akad, különo manapság, — akkor a részletre bePz tett pénze elveszik, az autót pedig vl.fa szaveszi a cég. Egyik napról a tnú** leszegényedik. Pedig az autó —1 szükséglet. Én magam is naponta , kilométert autóztam — öreg rokon még öregebb Fordjával — a munka lyemre és vissza. De nem luxus a higgyék el nekem. Először, tetszett^ dolog, gondoltam: na lám, — -y igazi Amerika! — aztán rájöttem. h01^ az autót először is meg lehet unnt lassan életszükségletté vált s ha nt A kából hazatértem, nem furikáztam kocsival, mint ahogy otthon sem rékpároznak az emberek munka ut .y mert örülnek, hogy pihenhetnek, y éppen sétálhatnak. No de minden Mondjuk az autó jó dolog, valóban,■ ■ hon még kevés embernek van aUtar”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents