Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-01 / 128. szám

NAPLÓ 1958. JCNIUS L 4 HÍREK Júniusi országos vásároR Baranyában Baranya mesyíbsn }«Jóimban következő helyeken ée napokon tartanak orzzAioe állat. íz kira­kodó váaárokat: 1-ín Píeaett, *■ án Sellvón, Mn Bátdon, z-án OyBnzyOsmelléken éa Bólvban, T- én Marvarmecakín, t-ín StUlóeon éa Péravírarton. lO.én S*á«zvárott. 11-én SzentlOrlneen, IS-án Bzlaet- váró«, ll-én Fveróeon. l«*án Ma- hácson éa Ssentdénnaen, ll.én Klrálymrvházán, t*-án Baranyale- nfln, i»-én Harkányban, W-án Db- naazekoaón éa Maayarbólvbnn. lé­én Szahadazentklrályon, M.én Má* yoeaon, t«-«n Mafyarezéken éz Zl- én Mozagfón. Feld lit Iák a vfllamoo­éa wntóhusr,-parkot Hatazázezer forintot fordít a vá- roal tanács a villamos- és autó- buaz-nark felújítására. Négy új villamoskocsit kap Péoe (ebből i már látható Is a váró* utcáin) é* ót új autóbuszt« 101)001) tnllnánhiurrms Befejezték a Kertészeti Vállalat vtrarkertéazetének épJtkezéel mun­kált BlcSérden. Kaktárat, csórna­S ilót, osztályozót építettek a 154 oldás kertészethez. A kertészet ntinteirr ino ezer tulipánhagymát e s portál Hollandiába. KlubheMsóár, Bitó*« a tenJyznáJyn mellett Komoly nemzetközi versenyek rendezésére Is alkalmassá teszik a teniszpályát klubhelyiség, flltfl- zd éz mosdók építésével. Az épít­kezések még ebben az évben be­fejeződnek. T7J szárnyépületet kap Az ipari vásár külföldi pavilonjai (Budapesti tudósítónktól) — A holdbébi és a szputnyik II. — Világító selyem. — Cinemascope vetítő. — Kínai selymek. — Dróton rángatott dzsesz-zenekar. — Cujka és sligovica. a városi kórház ház A pécsbányatelepi váróéi iz aj szárnyépületet kap, e kór­ezze egyidejűleg húszágyas szülészeti osztállyal bóvül. Az ÚJ zzárnyban helyezik el a korszerű, nagy ka pacltású ambulanciát. A Tatarozó VáUlahU ú j telepe Megépült a Pécsi Ppftfl ée Tata rozé Vállalat dj telephelye a kill városi pályaudvar kdzelében. Ez zel (elszámolhatóvá váltak a vá rosban 14 helyen szétszórt telepek lényegesen könnyebbé vált az anyagellátás és az ellenőrzés. Megkezdődött a MUOSZ küldöttközgyűlése Szombaton megkezdődött a Ma gyár Újságírók Országos SzOvetsé gének küldöttközgyűlése az építők Rózsa Ferenc művelődési házában A referátumok elhangzása után megkezdődött a vita, amely vasár nap folytatódik. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap ee tig: nappali felhőképződés, né­hány helyen zárporesö, zivatar Mérsékelt délnyugati nyugat szél. A felmelegedés nyugaton erősödik, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb hómér­séklet ma éjjel: 13—16, legmaga sabb nappali hőmérséklet vasár­nap: 24—27, keleten helyenklnt 2 fok felett. — Távolabbi kilátások mérsékelten meleg ldä« Ee te Pestéin, a körutakon alig lehet Járni. Ember-ember há­tán a az úttesten egymást ker­getik a buszok, személy kocsik, taxik és villamosok. A pestiek már megszokták a tolongást, mondhatnám, a sűrű tömegben való közlekedés szakemberei, mégis kicsit zavarba Jönnek ők Is a Budapesti Ipari Vásár pa­vilonjai között Néha a centi­méteréért is küzdeni kell, egy lépés: öt perc, tiz méter: egy negyedóráin így Jártam ón is, mikor a szovjet pavilon­ba igyekeztem, hogy megnéz­zem a híres saputnyikot A bejárattal szemben látha­tatlan drótokra függesztve, a evegóben lóg az első szput­nyik, vagy közismert nevén: a holdbébi. Alatta üvegburokban fjabb .kollégája", amelyről a tolmács elmeséli, hogy élő uta­sa az alsó gömbben volt elhe- yezve, 2370-szer kerülte meg földet, s maradványai — fel­tehetően — az amerikai ten­gerpart közelében hullottak a tergerbe. A tekercsek, drótok a beavatatlan szemlélőnek keve­set mondanak, csak csodálni tudjuk, ez vitte hát az első élőlényt s világűrbe ni A pavilon másik nagy szen­zációja a szputnyik mellett a világító selyem. Esténként zöld színben íoeaforeszkál. Bemu­tatják az orosz nylonnak, a kapromnak is több változatát. Szinte össze sem tudtam szá­molni hirtelenjében, hogy hány féle színmegoldást látni: pi­ros, sárga, fehér, barna.;: S a szovjet textilipari szakértők elmondották, hogy ez a mű­anyag olcsóbb is és tartósabb is a nylonnál; A lengyelek a felszabadul ás óta először vesznek részt ma­gyar kiállításán. Naglik Jan, a lengyel külkereskedelmi kama­ra vezetője a következő t&jé- coztatást adta a bemutatott áruféleségekről: — A kiállításon kőt nhgy külkereskedelmi vállalatunk állít ki: a PTHZ Varimex és a PTHZ Elektrin. A két vállalat export és import tekintetében a legnagyobbak közé tartozik. Példaképpen megemlíthetem, hogy a Varimex a karácsonyfa díszek tekintetében egyike a világ legnagyobb és legismer­tebb vállqjatainak. Az Elektrin többnyire tramszfomátorokat, elektromos motorokat, szénbá­nyászatban használatos műsze­reket, villamosmotorokat, tele­fonközpontokat exportál. Hí­resek az elektrotechnikai por­celánjai is. A látogatók figyel­mét ezúton kívánjuk felhívni a Varimexnek két kiállított gé­pére, az egyik a filmvetítőgép, amely szélesvásznú filmek ve­títésére is alkalmas, a másik a rádióaktív izotópok kezelé­séhez szükséges készülék. A szakemberek számára, mint figyelemre méltót, megemlítjük az ultrahang defektoßzköpot és az orvosi készülékeket. A szovjet pavilon a legérde­kesebb, a kínai a legszebb. Szinte eltéved a szem a sok textilipari termék közt. Külön­féle selyemszatén bútorszövete­ket, különféle szűcséi, tinsel- ledi, jiankingi, pekingi broká­tokat, Jue, Tzai és pekingi selymeket, Fang-Pimg szatént és Tzi-vei nyersselymet mutat­nak be. Ezek mind hagyomá­nyos kínai gyártmányok. Pa­mut, gyapjú és kötött áruik a legjobb minőségűek, tiszta se­lyem anyagból készülnek, így nemcsak szépek, hanem tartó­sak Is. Ä kézműipari ciTSek közt elefántcsont-faragások, rekesz­zománc dísztárgyak, porcelán, és kőedények, lakktárgyak és hímzett faliképek láthatók. A kínai ipar is felvonul a kiállí­táson. Ez alkalommal 500 négy­zetméteres területen több mint 1500 különféle nehézipari, könnyűipari és kézműipari ter­méket állítanak ki; velők és a gyerekek. A NDK ugyanis hangszereket és játé­kokat állított ki a Budapesti Ipari Vásáron. A terem köze­pén művészi elrendezésben re­mek zongorák, harmonikák, kürtök, gitárok, de a vitrinek is telisteli a hangszerek leg­jobbjaival. Egy pódiumon ra­gyogó hangszereken egy teljes „dzsesz-zemekar“ játszik, fá­ból készült figurák, amelyek teljes élethűséggel utánozzák egy-egy élő dzsesz-zenész rit­mikus mozgását. A játékok? Pasztelszínű babakocsik, álom szép babaszobák, háromkerekű ruganyos biciklik, de kár is lenne felsorolni azokat — ját­szani lenne velük a legjobb, nekünk, felnőtteknek Is, Este lett, mire a külföldi pa­vilonokat végigjártam. A vásár ezer fényben ragyog. Fent a csillagok, s lent a sok-sok lám­pa. Tíz óra lehet, s a tömeg­ben, csupa elégedett, elisme­rően beszélő ember több ezres tömegében kisodródik a nagy­kapun : s S Örökítsük meg dr. Berze Nagy lánas emlékét! A mai pedagógusnapon ün­nepélyesen megkoszorúzzuk dr. Berze Nagy János síremlékét. Dr. Berze Nagy Pécsett élt és dolgozott 1924-től haláláig. Jól­lehet működése a Horthy-kor- szak idején volt, de nem tagad­ta meg népét, amelyből ő Is számlázott: önérdek nélkül dolgozott a népért és a nép között. A népi élet és lélek kincsei­nek keresése és feltárása volt életcélja. Ennek egyik ékes bizonyítéka Baranya megye közönsége által 1940-ben há­rom kötetben kiadott „Bara­nyai magyar néphagyomá­nyok" e. néprajzi munkája. S 1951-ben újra Baranya megye adta ki nagy áldozatkészség­gel élete főművét, a monumen­tális két kötetes „Magyar nép­mesetípusok" e. művét. Büszkék lehetünk arra, hogy Baranya megye taniigyének ilyen kiváló vezetője volt, de büszke lehet Pécs városa is, melynek tanügyeit 15 éven ke­resztül Irányította, vezette. Ba­ranya büszkesége egyben Pécs büszkesége is. Baranya megye az említett két mű kiadásával már méltó emléket állított tu­dós dolgozójának. Most, amikor Pécs város volt polgárának nemrég megje­lent nagy műve útban van a világ legjelentősebb tudomá­nyos központjaihoz, hogy di­csőséget szerezzen a magyar népi kultúrának, időszerűvé lett. hogy Pécs városa Is meg­örökítse dr. Berze Nagy emlé­két. Köztudomású, hogy pécsi hi­vatalos életének legnagyobb részét a belvárosi általános is­kola földszintjén levő munka­helyén töltötte. A népi kultúra nagy munkása érdemeinek méltó elismerése volna, ha a város egy dombormű arckép­pen díszített emléktáblát he­lyezne el az Iskola falán. E néhány szóval teszem ,f én is ma, a pedagógusnapo» a tisztelet koszorúját Be«e Nagy János sírjára. DR. HARCOS OTTÖ Belátogattffn a román ki­állításra is. Románia a legkü­lönbözőbb termékeivel, ipar­cikkeivel vonult fel a vásárra A román pavilon 240 négyzet- méteres területén bő választék mutatja az iparosodó Romá­nia új árucikkeit A nehézipari árucikkek közül különös ér­deklődésire tarthatnak számot az olajipari berendezések. A kiállításon láthatók elektromo­torok és egy újtípusú eszterga­pad is. A román faipar készter­mékekkel jelentkezik: a szósz- régeni gyárban készült verseny csónakokkal, hangszerekkel és más cikkekkel. A vegyipart több mint másfélszáz árufajta képviseli, köztük gyógyszerek, festékek, kozmetikai szerek és a tavaly felépített bukaresti műanyaggyár plasztik készít­ményei, A Német Demokratikus Köztársaság pavilonjának bel­seje művészien tervezett, a be­mutatott tárgyaiénak pedig csodájára járnak a zeneked­Nem kellett Tolna NEM KELLETT VOLNA ma­gukra hagyni a fiúkat. Gyurkának — szomorú —, apja nem él, anyja eléggé gyenge kézzel fogja a gyere­ket, nővére pedig szinte ma­gasztos szeretettel viseltet öcs- cse iránt, nem korholja, nem vigyázza, különben is késő es­tig dolgozik, ideje sincs. Tibi? Apja kisiparos, nem élnek rosszul, csak éppen a gyerek kallódik el a két szülő „fel­ügyelete" alól. Csatangol az utcán naphosszat, este, ha na- zavetődik, legfeljebb megszid­ják, pedig ráférne néhány po­fon, elvégre még tizenhét esz­tendős sincs. Aztán Róbert, Lajos is „kölykök" még, fia­talok, a család becsületes, de a gyerekek messze estek at­tól a bizonyos fától. Ugyanannyira messze esett az „alma" a fájától, hogy ezek a fiúk most itt ülnek — sza­vukkal élve — az „óberhé“-n, azaz a rendőrségen. Gyurka a bandafőnök, testalkatra is illő e ranghoz: magas, hirtelen sző­ke, kékszemű legény, feltűnő­en jóképű, értelmes gyerek. Tibi alacsonyabb, barna, élénk BESZÉLGETÉS A SlÖLéHEGYlH A környékben szőlősgazdák megrökönyödésére az apácák volt szőlőjében megjelent a tavasszal egy lánctalpas trak­tor és ekéjével sorra kiforgatta az ötvenéves tőkéket, a cse­resznye- és barackfákat a négy­holdas táblán. — Barbárok! —• jelentették ki a környékbeliek, de a Szta- linyec tovább hasogatta a com- bÍgérő barázdákat. Egyszercsak megjelentek a Népi Ellenőrző Bizottságtól. — Följelentés érkezett •—« mondták a bizottság emberei. — Azt állítják, nem forgatták meg a földet hetven centi mé­lyen. Elnézésüket kérjük, de... Leszúrtak a földbe. Lemér­ték. Megvolt a hetven centi. E kis történettel felel Baksai Antal, a Pécsi Állami Gazda­ság szőlészeti és gyümölcsé- szeti üzemegységvezetője arra a kérdésre: milyen nehézsé­gekkel találták magukat szem­ben, amikor elkezdték az új telepítést. Ez volt a legnagyobb nehézség, a közvélemény, a hangulatkeltés. Még vesszőt is könnyebben tudtak szerezni, mint ezzel a pusmogással le­számolni. Az apáca-dűlőről most már kevés szó esik ugyan, mert itt már szépen hajt az új telepítési, de most meg az Irgalmas-dűlői dolgot kezdték ki. Ott most nemrégi­ben vágták ki az öreg szőlőt. Kivágták, mert mindé* **>­ben ráfizettek. De azt már ke* vesen látják meg, hogy a há­rom hold öreg szőlő helyén fiatal, idén termőre forduló barackos van. Es ami igaz, az igaz — a pési hegyben a ba­rack is van olyan értékes, mint a szőlő. Járjuk a területet. A volt Zuma-dűlő öreg tőkéi helyén fiatal oltványok erős hajtásai kapaszkodnak a karóra. Tizen­hét holdat telepítettek itt a múlt évben és az idén. A múlt évben telepített oltványok többségében már termés mu­tatkozik. A volt püspöki szőlő­ben is öt hold új telepítés biz­tosítja a mecseki bor hírnevé­nek folytonosságát. A meszest telepen pedig másfél holdat te­lepítettek újonnan, de már kész a terv, jövőre melyik részt telepítik be. A gazdaságnak az idén 20 hold termő szőlője van. Tavaly 37 volt, de ebből tizenhetet ki­vágtak. Tavaly 37 holdra 384 hektót terveztek, az idén, ha minden jól megy, a húsz hold is megadja ezt a mennyiséget. A meszesi szőlő holdjáról kö­rülbelül 20—24 hektót várnak. _— Hét éve vagyok a gazda­ságban, de még olyan termést, mint amilyen most ígérkezik, nem láttam — mondja Baksai elvtárs. Egymást érik o fürtök. Jó termes ígérkezik. Igaz, hogy ezt a jó termést a gazdaság 80 vagon trágyával, 20 vagon tő­zeggel és holdanként 3 mázsa nitrogén és 2 mázsa káli mű­trágyával is segítette. •— Látja — mutat Baksai elvtárs a meszesi szőlőből Kertváros irányába — ott Kertváros fölött van egy hat­holdas vadtelepünk is. Ennek egy részét újonnan telepítet­tük. Modern, cementoszlopos támasztórendszert építettünk. 200 ezer forintba került, de megéri, mert így nem lesz tö­rés .,, — A vadtelep csak önellá­tásra létesült? — Nem! Az idén már körül­belül 300 000 vesszőt terme­lünk, ez pedig hatvan hold be­telepítésére elegendő. Nekünk nem kell ennyi. Kaphatnak tő­lünk a pécsi szőlősgazdák is .., Az állami gazdaság száz hol­das gyümölcsöst létesített Da- niepusztán. Ebből hetven hold barack, a többi szilva. -Az ősz­szel újabb 32 holdon ültetnek barackot. Ezzel gyümölcsterü­letük eléri az idén a 180 hol­dat. Később újabb 250 holddal növelik a gyümölcsösüket. Ot- ven holdat Üszögön, 200-at pe­dig József-majorban ültetnek be. — Ha ezek a gyümöU+sök termőre fordulnak, akkor Pé­csett megszűnik a gyümölcs­gond. <—> Kertészetük is van? — Nincs — válaszolja Bür­gert elvtárs. — Danid gyümöl­csösünkben köztesként terme­lünk 52 holdon zöldséget. 1956- ban volt hatvan hold kertésze­tünk, de azt átadtuk a kerté­szeti vállalatnak. — Azok meg ahelyett, hogy növelték volna a területüket, minden évben csökkentették. Mi hatvan holdat adtunk át nekik és 57-ben 12 vagonnal kevesebb zöldséget termeltek, mint mi 1956-ban — mondja Baksai Antal. — A város 300 holdra akarta felfuttatni a ker­tészetet. Jelenleg csak 28 hol­don termeszt zöldséget a ker­tészeti vállalat. Igazuk van a gazdaság veze­tőinek, erről beszélgetni kelle­ne a város felelős vezetőivel, meg arról is, mivel, hogyan se­gíthetné a gazdaság a város jobb ellátását. Igazuk van, amikor azt mondják: jó lenne, ha egyszer ezt a kérdést is na­pirendre tűznék a vb-ülésen és ha a gazdaságot nagyobb rész­ben a város ellátására állíta­nák be. Lenne tehát miről tárgyalni. Közös ügyről van szó, hisz négy éven belül 1000 hektó bort ter­mel majd a gazdaság, három­száz hold gyümölcsöse fordul termőre. Nem mindegy ez a város ellátása, jobb ellátása szempontjából. SZALAI JANOS szemű, ő a „geng-vezér" he­lyettese, — Ez még novemberben volt, Tibivel megyünk az épí­tőkhöz táncolni, utána .,, Utána — mert megunták a tolongást a táncteremben —, kilépnek a sötét éjszakába, va­lamelyikük „megszüli" az öt­letet: betörnek valahová ., i AZ EMBER azt hinné, hogy az efféle „nagy tetteket“ min­den esetben valami nagy „lelki felkészülést előzi meg vagy a „tett" alapos kidolgozása, eset­leg más. Mégsem. Csak úgy, mintha azt mondaná az egyik: „Gyere, ide beugrunk, iszunk egy fröccsöt", — s máris in­dulnak. de nem fröccsre, ha­nem Tibi berúg egy kirakatot, csörömpöl az üveg, két pár kéz gyons motoezkálással szedi a „szajrét“. így aztán a villany­rendőrrel szembeni népbolto­sok másnap csodálkozhattak, amikor rájöttek, hogy eltűnt 2 üveg Mecseki, 4 üveg félli­teres pálinka, 2 üveg szilvórl- um és több kisüveg rum. — Az italt hazavittük, s a „srácokkal" megittuk,,, Hm., j — Anyád ., nővéred? Mit szóltak? — Nem voltak otthon. Nő­vérem később hazajött, érezte a pálinkaszagot, de azt mond­tam neki, hogy a fiúk hoztak vagy kétdecire valót, azt Ittuk még::: — mondja Gyurka. Szóval nem is rossz dolog ez, berúgják a kirakatot és kész. Ezt megismétlik legközelebb, ezúttal a Zsolnay utcában. 1 kiló citromot, 6 tábla csokolá­dét, 2 liter bort és 8 üveg Pil- seni sört visznek el. A sör nem ízlett nekik. Néhány nap múlva a Kos­suth utcai Lyceum-templom körül egy kalapos kirakatát nyomják be. Zsákmány: 4 ka­lap, 2 sál::J Gyurka ezután egy „magán­akciót“ bonyolít le a Katalin utca és az Orsolya utca sarkán lévő Népboltban. Beüti a kira­katot, viszi a 3 üveg likőrt, fél liter rumot, 8 tábla csokoládét. A csokiból megkínálja a lányo­kat is, valami Pannit és Klá­rit, de ízlik nekik a likőr is..; Egyszer aztán Gyurka össze­fut az utcán Róberttel: — Hallom, szajréztok, *— mondja Robi. — Vigyetek en­gem is magatokkal. Nekem ruha kellene.;: RENDBEN VAN. Ennek ru­ha kell, azon lehet segíteni. Itt a Lyeeum-templommal szem­ben a szabó KTSZ, benyom­ják a kirakatot, elvisznek négy öltöny ruhát, s Robi máris „ki­öltözik". Persze nem mindig sikerül az ilyesmi. Mert a Bé­ke-söröző melletti őszereshez is betörnek, néhány fényképe­zőgép bőrtokja lóg a kirakat­ban — üresen; -. -. Ezzel az út­• •• tál tartoznak az ördögnek ** Gyurka legközelebb „kor»' lyabb" akciót csinál. Akkori' ban még ott dolgozott a V3S' úton, mint söprögető gyerek s így betéved az értékraktárba­Fölszakítja egyik csórna?* konyákig kenyúl s amikor k*“ zét visszahúzza, csillogó ék­szerek sziporkáznak tény«1* bői a szemébe: arany:;; Ébb° a csillogóból — ami nem már­mint mandzsettagomb — e, visz 70 darabot, azonkívül marék brosstűt, 4 darab ,,üvC’ nyakláncot“ és más egyéb cs«; csebecsét. Mert ugye mondaJJ1 sem kell, hogy nem aranyi* csupán egyszerű dubléról c’ bizsú-ékszerekről van sí°' amely az Ajándékbolt részé* érkezett postán. Gyurka bőke­zű legény, valami Irén re'11 ismerősét meg is ajándékod' lévén a lánynak éppen szűk" tésnapja. Ezután még egy betűt®- csinálnak ugyancsak a Z**8, utca egyik RÖVIKÖT üzle,í” be, ahonnét fehérneműt '«P- nak el nagy mennyiségben. ' majd gondolnak egyet és *. bahagyják az üzletek íelt«!f sét. Máshoz kezdenek: ke1* párokat lopnak:;» , Heteken át hordják öS* kerékpárokat a Petőfi utcáW'; Anna utcából. Egy alka'* mai még Veszprémbe is el«* nak, odateszik át a „vad* területet". - , , ,.. ÉS MOST éppen rü* . napja lebukott a ,,geng‘\8- vezér, a „boss“, azaz}1* Gyurka, szépen, sorjában ,jc'\ zőkönyvbe diktálja a csibéi' J kalandját. Most aztán az ember ^ renghet azon, hogy hát 1,1 „indította" őket a rablásra- ; törésre? Lesz aki „társad111 , problémaként" veti fel, hogy a „fiatalok így", „8 ,e. talok úgy 5:st-b. Sok oka } bet, de ez semmiképpen, bh, társadalom munkát a®,, volna a kezükbe, ha j e 1eL keztek volna. GyurkaJ1, gozott egyetlen hónapiig, MÁV-nál, de mindennap * ^ sett, persze, hogy kirúgták­Tibi ipari tanulónak jeler> r zett, de az órákat elcsavar0- — persze, hogy kirúgták- ^ Az „okot" másutt kell k*b ni. A szülői hánzál. ÍAjJr » sorban és mindenekei«'8 p szülők a felelősek gyerin«*. tettéért. A becsület „P8*^ ját“ nem a társadalom, a szülő ülteti el gyei”»1 szívébe — ha elülteti. ■ Ha nem, akkor a tér** j lom sem tudja szentté avy-i azokat a vásott kölyköket, »őt mindent hallanak otthon, v azt nem. hogy éljél becsül® „■ tisztességgel. S akkor a vége" nem más, csak a 1 tárgyalóterem, _ „ .„c «sh Fér«"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents