Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-04 / 130. szám

**58. JÜNIUS 4.

NAPLÓ

3

Használt a figyelmeztetés

Mostanában, amikor kormá- nélkül elítéljék azokat, akik barátját, a gépet sem becsülik '"Ok takarékossági felhívása ilyen, vagy olyan formában a s arra is képesek, hogy a légiómén általában mindenütt dolgoz°k államát károsítják nehezebben beszerezhető anyaid ,, . meg. gokat a meddő közé dobnak,

(sári , SOnd1°t fordltanak a Nemrég Pécsbányán egy ér- nagyon felháborodtak. A pa- aaimi tulajdon védelmére, dekes példát mondtak el an- zarlók szerencséjére nem tud„Egy a sok közül..."

Roppant megfontolt, válasz- udvarolni, igaz, azt csak va- nagyon olvasom a szakköny- tékosan beszél, de azzal a félig sárnap.; s veket, vettem egy csomót, de

| már lehámlott kamasz-gőggel. — Hogy lett esztergályos? hát vannak dolgok, amiket itt I Ottó Zoltánnak hívják, a Va- — Sajnos, egy év gimnázium meg se lehet próbálni, csak | sas KTSZ-ben dolgozik, esz- után. Azért mondom, hogy saj- nagyiparban, mondjuk a So------------------------, UCRCS uiuuuuuí. « cut--------------------------------------- tergályos tanuló és arról neve- nos, mert fölösleges volt az az pianában;.:

Sa

n úgy gondolják hogy a nák bizonyításaként hogy tak megállapítani, hogy a fentt zetes, hogy nemrégiben a Ma- év, csak aztán jöttem rá, hogy Ezek a szakmunkás tervei?

Odaírni tulajdon védelme mennyire nagy jelentőségű a említett bűnöket ki követte el,J gyár Szovjet Baráti Társulat ide akarok jönni. Nem tudok És az „íróé“?

adminisztratív intézke- takarékosság fontosságának a különben a tettesek már nem J nevében átadott neki egy szov- egyhelyben ülni sokat, meg _ Hogy fogok-e majd írni? ,ket követel. Igaz, számos propagálása a pazarlók tettei- dolgoznának Pécsbányán. A\ jet tiszt egy Ljubityel fényké- aztán édesanyámat is jobban Nem tudom. Szerettem mindig

Jmisztratív intézkedésre is nek széleskörű ismertetése is. bányaüzem vezetői — ha mari pezőgépet meg egy harmadik tudom így segíteni. Ö tudni- fgy irogatni, de hogy tudnék-e

Jsség van, mert ahol szilárd Itt fordult elő ugyanis, hogy a a tettesek a felelősségrevonást^ díjat..; illik egyedül van.

^onylati fegyelem, szerve- palahányóra gyakran érkeztek elkerülték

___________, _____ __________OJ______________ . . __ ________________ — És mit szólt a fia sikeré32 anyagutalványozás, jók olyan csillék, amelyek a med- hogy figyelmeztetik:az ismeret-^ újságra — közli a nyertes, hez?

^fonológiai előírások stb., ott dő mellett vizesfúrógépet, TH- len tetteseket, a banya vala-(i miközben vasporos tenyerét — Talán még jobban örült,

■ssebb a lehetőség a pazar- bilincseket és csavarokat, re- mennyi becsületes dolgozójáti tanulmányozza — és a magyar mjnt ©n. A vizsgák előtt is

társadalom javainak pesztőkábelt stb. tartalmaztak mozgósítják az ilyen cselekede-itanárunk is mondta.;. írtam mindig jobban izgul még ná- ^jdonítására. Az admi- és csak a palahányón dolgozók megakadalyoza^i ^erdeke-i egy novellát, az volt a címe, lam is. Mindig mondta,’’hogy « a

,; ?tlv intézkedések, a foko- éberségén múlott, hogy ezeket }*“■ A hogy ”Egy a ®°k közül” Egy tanulj, tanulj, de úgy látszik beszédű fiú, is „csak“ egy a

mellett azonban a meddővel együtt nem dön- vörös katonáról szól, aki fehér mégis igaza v0it, mert kitű- sok közül. Egy a becsületes,

f an fontos, hogy a munká- tötték ki, hogy több ezer fo tisztként kémkedik az ellen- nően végeztem az iskolát, szorgalmas fiúk közül, akik jó

: 3 dolgozók valóban meg rint értéket nem temettek a ^zantak. A munk^feltolvasóbai ^ges & föláldozza - * - ^tsék a takarékosság jelen- kövek alá. Érthető, hogy ami- közszemlére kitett TH-buin-i magát a forradalom ügyéért....

JP> hogy ne csak a kény- kor az üzem vezetői megtud- cseknek meg is lett a hatasa.4 Gyorsan megkérdezem, kit • ° eszközök hatására, ha- tók, hogy egyes pécsbányai a. »1^."iszeret legjobban olvasni.

Mikszáthot, meg Gárdo- Jókait, meg Gorkijt,

Solohovot; ; 3

ban történt. A bányaüzem fő- < *£it Aclyt ;: u

elhatározták, (| — Ki volt függesztve a falijobbat produkálni, azt nem tudom. Ez valahogy úgy jött, Meg aztán nincs is nagyon ideje az embernek, mondom, most legnagyobb elfoglaltság a szakmunkásvizsga.!;

ügy, hogy ez a megfontolt

■ 32 öntudatukból fakadóan bányászoknak semmi sem drá- Btott targyatat latva, csak eny-| _ ívnirszati

Oko

skodjanak a közös va- ga, hogy vannak köztük olya- nyit nrí0?4.<?*!.: ”Az. !iy™e^nfk^ nvit meg Jói nal, hogy eleve, fenntartás nők, akik a bányászok legjobb nmJ:s közöttünk helye . A fl~# e ’ solohov W. gyelmeztetes másik részé szó- (> ooionov

fez teiiéraliddal lésiiil a mezöjazdasá kiálliiásra Kelemen Sándor keszüi gazda

# mérnöke röpgyűlésen kérte a# Tehát a jó mesélőket ég

# bányászokat, hogy kísérjék fi- (1 forradalmi költőket; <A

f gyelemmel egymás munkáját,# _ igen, meg az újságokat.# ( cselekedeteit, figyelmeztessék Az a mániám, hogy újságokat #

» Ja hanyagokat, ne engedjék meg (gyűjtök. Havonta elmegy vagy (1

;j/ar>yában — az ország két tenyészkocával és hat ba-< a közös vagyon herdálását. ( száz forintom erre.-.: Sajn;*.# legjobb állattenyésztő romfival is benevezett az Or-(, a figyelmeztetés használt.^most nem igen érek rá olvasni,

Pécsbányán azóta nem fordultamért készülök a szakmunkás- elő hasonló eset, bebizonyoso-1, vizsgára. Sok az elfoglaltság,

fjében — nagy remények- szágos Mezőgazdasági Kiálli- ^szülnek az idei mezőgaz- tásra. A bíráló bizottság valaivfi kiállításra a termelő- mennyi állatot kiállításra al-Jdott, hogy néha-néha szép szó-1, még dolgozunk is héttől ötig, f ■ fezetek és az egyéni gaz- kalmasnak találta. Jvai is lehet eredményt elérni. J,néha fényképezni is kell meg(J

v, 2 előző években is több r f

Csak még ez sikerüljön;;; szakmunkások akarnak lenni, Legnagyobb bajom, hogy el segíteni akarnak az édesany- kell menni katonának az ősz- juknak, s úgy mellesleg lelkeszel. Két év az nagy kiesés len- sednek a forradalmi költé- ne, de majd megpróbálom szetért, s természetesen na- kérná, hogy olyan helyre te- gyón örülnek a sikernek, kü- meg Pető- gyenek, ahol nem felejthetem lönösen, ha az egy Ljubityel el egészen a szakmámat. Most II. alakjában jelentkezik »i

,,reji díjat hoztak el Buda-^ iO s ebben az évben sem( >

lemaradni. Az elsői , rúlat során a bizottsági N^vasmarhát, 3 lovat, 25 (i !t) ‘ és 123 baromfit vizsgált,! ■ ■ Ezek

^eKnek körülbelül fele i nyítvány megcsúfolást] ,l.?lyan minősítést, amely-#sa.

^állításra kerülhetnek, íj, ^ya megye egyik legegyik

, állattenyésztő gazdája, itf; etl Sándor keszüi dol- ijIParpszt egész tehéncsa- ii-J? készül az idei Országos k^^asági Kiállításra. A

r a „Zsemle” nevű törzs- ®2ett tehéntől, valamint

Nem ártana az erkölcsi bizonyítvány

Ez az erkölcsi bizoSzalai Ferenc beosztását illetően ugyanis ez az ember a 49. Komlói Építőipari Vállalat pécsi kirendeltségén mint anyagkezelő és éjjeliőr „működik“. Rendben van, egy éjjelibből Utódaiból — három te- (J őrtől igazán nem ki fai három üszőből — áll. # vánhatjuk, hogy az V ^tehenek évente ötezer#erkölcsi bizonyít- -. Jet adnak. Kelemen Sán-f ványt lobogtassa. De szarvasmarhák mellett #egy anyagkezelőtől

azért elvárná az em- ber, hogy megbízható

, «"aló Mosrt»áliaii|S”^h~"a,1

(MTI). Hétfőn í folyami kikötőbe ér Né! ,N- A- Dobról jubov W^áUító folyami hajó, szovjet rendelésre Búin.®1», az óbudai hajógyár- t szí tettek. A hajó a Du- Nu? Fekete-tengeren, az

Seren és a Donon ke- MoszkvábaJ

nem,

is, mert több százezres, esetleg milliós értékek fölött „éber- kedik", ha éberkedik persze.

Szalai Ferenc „másfajta“ gyerek. Mint éjjeliőr és mint anyag kezelő egyszerűen elkezelt néhány köbméter deszkát, pontosabban éppen három köbmétert.

ügy történt a dolog, hogy felkereste Tas- nády József asztalost s feltette neki a kérdést:

— Szükséged van-e deszkára

Van-e olyan asztalos a világon, aki erre „nemet.“ mondana? Tasnády is igenlően bólintott, annál is inkább, mert Szálaitól már egy alkalommal „átvett“ négy ablaktokot, amelynek árán szépen meg osztoztak s ebben a deszka ügyben is benne volt már az üzlet, azaz hogy a haszon.

Most aztán megbeszélték a randevút is és este nyolc órakor Tasnády és Szalai találkoztak a kisállo- máson a telep közelében. Előtte ugyan, lebonyolítottak egy telefont is, az egyik autófuvarozásd válla- lalattal, sofőrt kértek alti majd a teherkocsit elvezeti a telepről;

Arról volt seó

ugyanis, hogy az

építőipari vállalat kocsijai ebben az időpontban már bent pihennek a garázsban,

vezetőik pedig rég

hazamentek. Különben sem jó megoldani az ilyen szállításokat „családon-belüli“ gép kocsivezetővel, mert esetleg eljár a szájuk ;;: így aztán idegen gépkocsivezetőt hívtak, aki — nem tudva, hogy itt egy sötét üzletről van szó, — vállalta is a fuvart;

A rakomány tehát megérkezett Tasnády

lakására, majd megegyeztek, hogy másnap este hat órakor találkoznak egyik kocsmában, ahol a háromezer forintot Tasnády átadja Szálainak

„Sajna ezen a randevún megjelentek a nyomozók is,

zony a hívatlan vendégeket e két tolvaj nem valami kitörő örömmel fogadta ...

No de sebaj: ha haragszanak, ha nem — ebből az ügyből mégiscsak vádlottak padja lesz.?|

Ami pedig a vállalatot illeti, nem ártana, ha a fontosabb beosztású dolgozók részére azért megszerzik lassacskán az erkölcsi bizonyítványokat;

Idős és fiatal kereskedelmi dolgosók találkosója

A kereskedelmi tanuló- iskola II. éves hallgatói, valamint a KPVDSZ régi munkásmozgalmi és szakmai múlttal rendelkező veteránjai hétfőn este találkozóra jöttek össze Pécsett a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari' Dolgozók Szak- szervezetének József utcai Petőfi Sándor’Kultúrotthoná- ban. A találkozón a kereskedelemben dolgozó mintegy hetven leány és húsz fiú jelent meg. A veteránok közül pedig azok vettek részt a találkozón, akik az 1900-as évektől kezdve kivették ré_ ... szűkét a különböző sztrájbár igazán senki sem # kokban, bérharcokban, mun- hívta őket és így bi-f kásmozgalmi megmozdulásokban, mint például: Gergely Lajos, Tarlós Ödön, Gesztessyné Csillag Bözsi, Kálózdi Vilmos. És ott voltak azok is, akik a Horthy elnyomatás éveiben vettek részt a munkásmozgalomban, mint például: Volák Jenő, Somogy- vári Sándor.

A találkozón Gergely Lajos elvtárs szólt a fiatal kereskedelmi dolgozókhoz. Párhuzamot vont a régi és a mai kereskedelmi tanulók életkörülményei között. Hangsúlyozta, hogy a múltban nem volt meghatározott munkaidő, mert a kereskedelmi dolgozó főnöke kiszolgáltatottja volt. Sokszor kora reggeltől a késő esti órákig dolgoztatta. Vasárnap és ünnepnapokon is dőlgozniok kellett és ennek eltörlése a szervezett munkások sztrájkjainak, bérharcainak köszönhető. Ugyancsak ők harcolták ld a hétköznapi munkaidő szabályozását reggel 8-tól este 7-ig és még a Horthy-rendszerben elérték, hogy a nyári idő- ' szakban szombaton a kereskedelmi dolgozók csak délután 3 óráig dolgozzanak. Ezt Budapest után, Pécs kereskedelmi dolgozóinak sikerült elérniük legelőszöTi

A kereskedelmi dolgozók azonban nemcsak gazdasági harcot folytattak a múltban, hanem politikait is. Támogatták a más szakmabeliek bérharcait, részt vettek a választási küzdelmekben, valamint a háborúellenes tüntetésekben is. Gergely Lajos elvtárs arra kérte a fiatalokat, hogy okuljanak, tanuljd- nak, a régi kereskedelmi dolgozók és munkásmozgalmi veteránok múltbeli életkörülményeiből.

Gergely Lajos elvtárs beszéde után irodalmi est volt, amelynek keretében a Pécsi Nemzeti Színház művészei a megjelenteknek ajándékműsort adtak.

j?1 jegszebb mecseki fa- lfs Urög. Utcái a Mecsek JJ kapaszkodnak, s kö- •hinden hajlatát. A há- lv5'aPulnak a fák között, y'k csak akkor bukkan ,, lombok közül, amikor közelébe érünk. Alig . . el az utolsó házakat, [j,®8 gyümölcsösök között ,.°8 tovább a keskeny a, A gyümölcsfák már ®°ttak, a Mecsek büsz- a korai barack, már „fejlődő gyümölcseit “úja.

ogyi elvtárs, a pécsi vá- la|®Cs mezőgazdasági osz- vezetője megáll az ^fackfa mellett. Mi is j nk: az ürögi mezőgaz- :i ‘2akkör tagjai és ven- “Udapesti, debreceni, pécsi népművelési

ES? *'

,m o!yan fa — magyarázÄelvtárs - amit

Uek eléggé vlsszametw resz!etesen beszél a royéki és a pécsi ba- We • . azonosságairól, ja'-§GÍTöl. A gyümölcsfa ieji Borbás Béla, rám- CV’, egyelőre nem kj, .,a magyarázat után V ^oieményét.

is nekem olyan barack- iettrelyet jobban vissza- Ez csak kísérleti IVtj

TrtJJ,,kísérlet eredménye? többen is.

^ a fán több a termés. eivt£ — mondja Somo- , de csak a

héfifníutciés o> mt>.z&frazdasáfr álolában

mennyiség nem lehet döntő. Az íz, szín, zamat rovására nem mehet a mennyiség növelése.

Folyik a vita a mezőgazda- sági szakemberek és a parasztok között. Mindnyájan okulnak belőle.

— Vajon biztos-e, hogy a ke- helyalakú metszés a legcélravezetőbb? — teszi fel a kérdést Szekeres elvtárs, a mező- gazdasági szakkör állandó előadója. Elmondja, hogy Keszthelyen az esemyőalakú metszéssel kísérleteznek. Ez a kísérlet még nem fejeződött be.

— Egyelőre megmaradunk a kehelyalakú metszési mód mellett — születik meg végül is az elhatározás.

Ez a barackfa-vita kis kitérő volt csak. A szakkör tagjai a szőlő metszési módozatainak tanulmányozása céljából keresték fel Borbás Béla szőlőjét. Jobb helyre aligha mehettek volna, mert ez a szőlő igazán példamutatóan rendben tartott telepítés;

A vita hamarosan megindul; Van miről vitázni, mert az egyes szakemberek a maguk módszereit tartják a legjobbnak, azt ajánlják, s ember legyen, aki eligazodik a sokféle javaslat között. Csak úgy röpködnek a szakkifejezések.

— Háromféle művelési mód van — magyarázza Szekeres elvtárs — a bakművelésű, fejművelésű és a corrübművelésű szőlőtermelés. Nálunk a bakművelésű a legelterjedtebb. — Nézzék meg ezt a tökét!

Megnézzük. Szépen kiképzett öt sarok mutatja, hogy jó gazda Borbás Béla: Persze, nemcsak ez az egy tőke jó, hanem a többi is.

Sorraveszik a különböző szőlőfajtákat is; melyiknél jobb a hosszúcsapos, melyiknél a rövidcsapos metszés. Azután francia és osztrák metszési módok és kísérletek kerülnek szóba. A talaj minősége és a metszési módszerek kapcsolatáról is sok szó esik. Van mit tanulni a szőlőművelés területén. Az a 21 gazda, akik rendszeresen jártak a szakköri foglalkozásokra, valóban sok segítséget kaptak a városi tanács népművelési csoportjától és mezőgazdasági osztályától.

Ahogy a domboldalon lefelé ballagunk, megkérdezem Bük- kösdi Istvánt, a szakkör egyik tagját:

— Miért csak 21-en jártak a szakkörbe? Hisz vétek elszalasztani ilyen jó továbbképzési alkalmat.

— Úgy van az, tudja, hogy a parasztok egy része nehezen

válik meg a régitől. Várnakés figyelnek. Ha azt látják, hogy a kísérletek beválnak, ők is csinálják. így volt ez a bikaneveléssel Is.

— Mert a szakkör nemcsak

szőlőműveléssel meg gyümölcs

termeléssel foglalkozott, hanem állattenyésztéssel is — vette át a szót Weigl Rezső elvtárs, a városi tanács főállattenyésztője. Sok foglalkozást vezetett ő is, meg Nyaka Géza főállatorvos is.

Közben Papp Ernő udvarára érkeztünk.

— Papp Ernő a község egyik legjobb bikanevelő gazdája. Pár év alatt 80 000 forint jövedelme volt az állattenyésztésből — mutatták be a házigazdát;

— Azt kérdezze meg, menynyi van még belőle — tréfálkozik a gazda.

Lehet, hogy nem sok, de hogy a portára jutott belőle, azt mindnyájan látjuk. A ház olyan, mintha új lenne, az udvar tiszta, rendes, gazdasági épületekben sincs hiány. De a többi, általunk megtekintett porta miatt sem kellett gazdájuknak szégyenkezniök. S a tenyészállatok! Sok gazda megirigyelheti őket. Egy cseppet sem csodálkoztunk, hogy valóságos közelharc alakult ki: kié legyen Papp Ernő bikája? A málomiak győztek e harcban, így hát a bika Pécsett maradt.

Weigl elvtárs elmondja, hogy a szakköri munka sok eredményt hozott. Fellendült a tenyészállat-nevelés, általánosan elterjedt a mesterséges megtermékenyítés.

— Itt nem félnek, a gazdák, hogy „nyakkendős” borjakat

ellenek a tehenek — céloz tréfálkozva az állatorvosi közreműködésre. — Hasznosak voltak a tuberkulinozásról tartott előadások is. A sertéstenyésztésben a bacon-nevelést népszerűsítettük.

Persze, gond akad Orögben is. A faluban csak egy vetőgép van, s a tárcsás borona hiányát is érzik; Úgy gondolom, hogy akik a közös tanulás hasz nát látják, megtalálják annak módját is, hogy közösen megszerezzék a hiányzó mezőgazdasági felszerelést is.

A tapasztalatcsere nem sokat ér „konkrét eredményvizsgálat“ nélkül. így hát az egyik pincénél azt is „tanulmányoztuk“, hogy a jól metszett tőkékről milyen bor fakadt. A szíves vendéglátó gazdaasszonyok a „fundamentumról’' gondoskodtak. E^y-két pohár jó bor és vidám nóta mellett szóba került az ürögiek nagy panasza is: mi lesz a művelődési otthonnal?

Zsikó Gyuláné, a művelődési otthon igazgatója olyan lelkesen magyarázza terveiket, hogy szinte magunk előtt látjuk az új, megnagyobbított művelődési otthont, könyvtárral, játékteremmel, klubszobával.

— A művelődési otthonhoz tartozó telken meg mecseki botanikuskertet létesítünk. A telek végében folyik egy csermely; Partjára vtomelléki növényeket telepítünk;

— Tudja, mennyit dolgoztunk? — kérdezi Boibásné. — Zsikóné is úgy hordta a téglát, mintha sose lett volna toll a kezében. De ott volt az egész falu. Most is munkára várnak az emberek. A cserepe zést és a villanyszerelést is társadalmi munkáiban végeznénk el;

— Miért nem megy hát a munka? Talán nincs pénzük? — kérdezem óvatosan.

A pénz is megvan — mondja Tímár Irma elvtársnő, a városi népművelési csoport- vezető. — Csak a Pécsi Tatarozó Vállalaton múlik, mikor kezdődik meg a munka;

— ügy szégyelljük magunkat — panaszkodik Vén Sán- dorné. — Sok kiránduló jár erre az Egervölgybe, meg a Jakabhegyre. E6ő elől itt húzták meg magukat. De most helyet sem tudunk nekik adni.

•—1 A szakköri foglalkozásokat is raktárhelyiségben tartottuk, cementzsákokon.

— A gazdaasszony-körnek már nem jutott hely.

Sok a panasz. Mindenki várja az új művelődési otthont; Még a legkisebbek is türelmetlenek. A féligkész épület egyik ajtaja mellett ákom-bá- kom betűkkel írt kérdést olvastam:

— Zsikó néni, mikor lesz kész a kultúrotthon?

Hadd kérdezzem meg én is ezt az ürögiek nevében a Pécsi Tatarozó Vállalattól.

L. G,