Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-29 / 151. szám
o NAPLÓ 1958. JtlNIUS ÍS* 1 I i I ere született llQrC QZ UJ ©161 6 K6 M | Semmelweis Ignác 140 Beszélgetés dr. Páli Kálmán megyei szülész-főorvossal éve született Semmelweis Ignác, a világhírű tudós, az orvos-forradalmár, akinek az utókor a legszebb nevet adományozta: az anyák megmentöje. Felfedezésének lényege az volt, hogy felismerte: az anyák közt annyi halált okozó gyermekágyi láz fertőzésből keletkezik. Ezt a fertőzést klóroskézmosással kezdte megakadályozni és nem rajta múlt, hogy az értetlenség, tudatlanság, rosszindulat miatt még sok évig pusztultak el asszonyok gyermekágyi lázban. így is le tudta csökkenteni a vezetése alatt álló osztályon a halálozási arányt 11,5 százalékról 3 százalékra. De milyen nagy szám még ez is ... Most, amikor születésének 140. évfordulóját fogjuk ünnepelni, érdemes megtudni: hol tartunk ma. Dr. Páli Kálmánhoz látogattunk el, a megyei szülészfőorvoshoz, és mindenekelőtt arról érdeklődtünk, hogyan folyik ma az anyák megmentése. — Az utóbbi évtizedekben nyék megjavításának, de csak akkor, ha idejekorán felismerjük a megbetegedést. S itt van a terhességi tanácsadások óriási jelentősége. Ezeken rendszeresen megvizsgálják a terhes asszonyokat, és amint valami rendellenességet tapasztalnak, kórházba küldik rohamosan fejlődött az orvos- gket ttgy, hogy most az a tudomány, és a szülészet is. Régebben így alakul t az arány a halálozások okai között: első helyen állt a gyermekágyi láz, vagyis a legtöbb halált a fertőzésből származó sepsis okoz-1 ta. Sok áldozatot követeltek a szülés alatti elvérzések is. A terhességi toxómda az utolsó helyen állt. A fejlődés folyamán aztán ez az arány erősen eltolódott. Semmelweis felfedezését a XX. század mór tel helyzet: az anyák halálozási száma tizedeznelékekben fejezhető csak ki! — Megyénkben hogyan lehetne meghatározni az utóbbi évek legnagyobb eredményeitJ — Legnagyobb eredmény, bár talán furcsán hangzik az, hogy 195« őszén megkaptuk itt, a Megyei Kórházban, a 80 ágyas szülészeti és nőgyógyájes mértékben magáévá tette:» szati osztályt. Es bár csak áp- a harmincas évek végén meg«— Az országos statisztika, a tapasztalatok is igazolják és egyre világosabbá válik az orvosok előtt, hogy milyen óriási egészségkárosodást okoz az abortusz. Nem egyszer halálos kimenetele is lehet, de súlyosak az utána mutatkozó hormon- és vérzés-zavarok és igen súlyos probléma a nagyon sok esetben bekövetkező meddőség. •—■ Milyen megoldást próbálnak találni a kérdésre? — Egészségügyi kormányzatunknak és magunknak is egyre inkább az a nézetünk, hogy a profilaxis (megelőzés) elvét keli előtérbe helyezni. A minisztériumban tartott amkéton megállapodás történt, hogy propagálni és persze biztosítai Televíziós vételi j lehetőségek Baranyában 5 A televízió közvetítő álló- nak is, hogy az adóállomással f más létesítése napirenden lévő egyidejűleg Pécsre kerül a jeni is kell a profilaktikus szere- ? téma ma megyeszerte. Sokakat lenleg még a Széchenyi hegyen két, hogy végre megoldódjék j érdekel, mekkora területet tud lévő 56 méter magas vasszerez a valósággal már nemzetivé V ellátni a Misinán most épülő kezetű torony és a hozzá tarnőtt, súlyos probléma. ’, adóállomás. Éppen ezért felke- to7Ó kétemeletes lepke-antenna — Mindent egybevetve te-v restük a pécsi Dos- is. hát hová jutott a szülészete taigazgatóság mű- Semmelweis óta? (! szaki vezetőjét, — Igen messze jutottunk »( Pa ál Józsefet és Semmelweis forradalmi tamltá- f , Gusztávot, a televíziós ügyek sai óta, nagyrészt az ő nyom- (, műszaki ügyinté- dokaim. Ma már, mint man- zőjét, hogy e kér- dottam, nyolc—tízezer asszony désre feleletet közül egy-kettő hal meg szü- ? kapjunk, ......... ,, ... . .......... ? — Azt már tudlés következtében. Az ujszulót- ja pécg Baratek esetében is jórészt csak a »* nya társadalma — koraszülöttek és a fejlődés; mondják —, hogy rendellenességgel világra jöttek ! ^ Tezett ?adó- között fordul elő halálozás berendezésnél sok- Ezen a téren tehát beláthatat-’ * kai tökéletesebb lan távolságban vagyunk Sem-J, melweitrtőil, — de Ismétlem,, ? postavezérigazga- nélküle még nem lennénk itt.l'tóság döntése ér- Ami pedig a továbbhaladás! ’[ telmében ugyanis ben halad, s ehhez a nagy? rendezés kerül harchoz mi is, minden szülész- J Pécsre, amely orvos hozzájárul a maga erejével. H. E. / / / /* .s’”«** I t I lUf, 15T'intttM 4 |' I ‘vt' nagyadó Budapesüzembehelyezéséig ten látta el a televíziós műsorszórás feladatát. Igen nagy jelentősége .van ezenkívül anjelentek a baktériumos fertőzések eilend hatásos védekezés eszközei, a sulfonamidok, majd 1946—47-ben a penicillin, később a streptomycin és az antibiotikumok egész légiója. Ezzel a gyermekágyi lázban meghalt anyák száma minimálisra csökkent, évek telnék ed, amíg egy ilyen eset előfordul; Az elvérzéseikből adódó halálesetek végső „alkonyát’* * nálunk az jelenítette, amikor az ötvenes évek elején a Budapesten tartózkodó Petrovszddj professzor ösztönzésére nálunk is megalakult az Országos Véradó Szolgálat. Ezzel az el- vérzéses halál megelőzésére minden feltétel megvan. Itt kell azonban megemlítenem, hogy mi, orvosok, igen hiányoljuk, hogy Pécsett még mindig csak a sebészeten működik egy kis citrátos állomás, amely nem tudja ellátni a szükségletet, és Kaposvárról! 1) kell rendszeresen vért hozatnunk! Nagyon szeretnénk, ha már ez a kérdés is megoldódna valahogy. — Végül a terhességi toxé- mia került előtérbe, azaz jóformán csak ebben halnak meg ma már az anyák. Persze, megvan a lehetősége az eredmériiistól dolgoztunk teljes kapa- cltással, tavaly 3000 beteg for-® dúlt itt meg, s ebből 1800 szü-11 lészetá esemény volt Ezzel az»’ ágyszám-szaporulattad el tud- <1 juk lát« beteg asszonyainkat. — Mennyi gyerek szüle-1 A több mint hároméves tik évente a megyében? i’[ Mecsek Művészegyüttes tánc- A pontos statisztika így elsS Aalkalfmmal áll: 1955-ben 8 353 szülés volt i rés* ™***M>a megyében, 1956-ban 7 662,,! ZJ táncfesztiválon Nem cto- 1957-ben pedig 7 104. A csők-? da- ^ ,02 ‘^készületek kenés évrói-évre tehát kb. 8,» Jfiíffc__*L százalékos. »’ f— Mt okozza ezt « esők-’1 kenést? J > ■— Ha az abortuszok statász-(i tikáját vizsgáljuk, mindjárt ( nyilvánvalóvá válik. Az abortuszok száma 1955 és 1956 között 1570-nel növekedett, tehát az új rendelkezés hatására rohamosan felugrott 1957-ben? sem maradt el, ezért bizony 4 191 volt az abortusz a me-»1 próbáink eléggé Idegesek völgyében, vagyis a szüléseknek,? tak. A négynapos út próbára több mint 50 százaléka. Nem!1 tette fizikai felkészültségűn- szabad persze arról «m elfe-? «et is. Négy nap alatt négy ledkeznd, hogy ez a szám csak? fellépésünk volt, megtettünk a hivatalos »statisztika szerint növekedett így meg, mert most a titokban végzett „zúg-abor- túszók“ nagyrészét nyíltan is el lehet végeztetni. — Mi az orvosok véleménye erről a hatalmas számról? A IlUcsek Táncegyütte Mindennap tartottunk próbákat, sőt a próbák időpontját is « maximumig kibővítettük. A tét nagy volt. Az ország élcsoportjaival kellett szembenéznünk és emellett még a külföldi csoportok előtt is be kellett bizonyítanunk tudásunkat. ■— A t.agy tét miatt az izgalom HUsiÄam Te\mt: AMECSEKI ..LÁTHATATLANOK" Banditák között. Egy egyetemi hallgató így vallott fegyelmi tárgyalásán: „Nem a nevünkön szólítottuk egymást. Mindenkinek adtak nevet. (Pl. Tigris, stb.) Az én jelzésem „Diák” volt. Le akartam jönni onnan, de meg- ígértették velem, hogy csak úgy jöhetek le, ha becsületszavamat adom, hogy visszamegyek. Amikor Vágóira mentünk, elhatároztuk, hogy meglógunk, ekkor már kiderült, hogy olyanok vannak közöttünk, akik betörésért Ültek börtönben vagy erőszakos nemi közösülésért.” (Ellenforradalom Baranyában c» könyv 46. o.) — Trr;>: rr»n rr;n Egy géppisztoly hosszú sorozata verte fel az erdő csendjét. Az öreg tölgyfa vastag kérgéből apró szilánkok röpködtek szanaszét, oldalán, ahol hosszan szántotta a golyó, ujjnyi sebhely fehérlett fel. — Ki volt az a barom? — csattant élesen egy parancsoláshoz szokott hang. Tizennégy év körüli fiú lépett elő a bokor mögül, bűntudatosan lehajtva a fejét, kezében csodálkozva és óvatosan forgatta géppisztolyát, amelynek szíja lecsúszott a balvállán, egészen a könyökéig. Mintha valami idegen és veszedelmes állatot fogna, amely belé- marhat, ha nem vigyáz. * _Taknyos kölyök, hogy maradtál volna az anyádba n — pattogott tovább a durva hang — hányszor mondtam már, hogy egy pisszenésért, egy égreccse- nésért hadbíróság jár! Ez meg itt fölveri az erdőt, jó, hogy nem hangszóróval kiabálja világgá: „Itt vagyunk, kedves ruszki barátaink, ide tessék jönni!” Elhallgatott, összehúzott szemmel fürkészve vizsgálta a lehajtott fejű fiút. Mellélépett és megragadta a géppisztolyt. — Tudod, hogy ez árulás? — sziszegte az arcába -* 700 kilométert, sőt meg a filmfelvevőgép előtt is kellett egy órát próbálgatnunk. A megterhelést azonban sikerült megoldanunk. Mindenkit fűtött a szereplési láz, így minden fáradság háttérbe szorult. A nemzetközi táncfesztivált június 21-én nyitották meg Gyulán. A tászlódiszbe öltözött város lakossága nagy szeretettel fogadta az érkező együtteseket. Kiváló elszállásolásban és étkezésben részesültünk. Fanfárokhangja jelezte az ünnepség megnyitását s aztán sorra peregtek a jobbnál-jobb táncok, egyszerre két szabadtéri színpadon. A fővárost három legjobb együttese képviselte, a HVDSZ Bihari János együttese, a kisipari szövetkezetek Erkel Ferenc együttese és az Építők Központi Együttese. A vidékiek közül ott voltak a nagy- „ágyuk", a Franciaországot és Kínát megjárt debreceni együttes, a békéscsabai Ba- lassi-együttes, a „Szocialista Kultúráért" érdemrenddel kétszer kitüntetett diósgyőri együttes, a szinvavölgyi—győri vasas, a gencsapáti és szebényi parasztegyüttesek. A magyar- országi nemzetiségi csoportok közül a deszkl délszláv, eleki román és a pilisvörös- vári német együttesek. A külföldieket a szovjet katonai központi együttes, a csehszlovák Trencsén népi együttese és a vietnami ét kínai szólisták képviselték. A meghívott együttesek műsorait a közel tizenötezres közönség meleg szeretettel és sok tapssal jutalmazta. A pécsi Mecsek Együttes csángó népszokást felelevenítő „Kecskejáték" és Weiner zenéjére komponált „Székely hármas"■ című tápckompoziclójával szerepelt. A Kecskejáték c. táncunk a közönség tetszésén felül a szakmai vezetők elismerését is kivívta és ezért az első bemutató után erről folyt a legtöbb beszélgetés. Hogy mennyire felkeltettük az érdeklődést, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy vasárnap a fotóriporterek, újságírók, sorra kerestek fel bennünket és a Magyar Rádió vasárnapi adásában az első est kiemelkedő számának említett és a közel 20 együttes közül kiválasztott négy együttes között, melyről a Híradó- és Dokumentum Filmgyár i* felvételt készített, mi is szerepeltünk. A gyulai nemzetközi táncfesztivál sok kérdésre adott választ. Bebizonyosodott, hogy helyünk van az ország élcsoportjai között, hogy műsorunkkal külföldön is képviselhetjük hazánk színeit, de megmutatta hiányosságainkat is. Elmaradtunk technikailag, előadásmódunk nem kielégítő, ruhatárunk poros, rosszul szabott. Mindezen azonban könnyen segíthetünk és ezt végre is lógjuk hajtani. SIMON ANTAL művészeti vezető Ez a tény azt eredményezi, hogy a tervezettnél jobb sugárzást lehet elérni, de egyúttal az eredetileg tervezett költségek növekedését is maga után vonja. Az eredeti terv készítésekor ugyanis azt gondolták* ?hogy az antennát a kilátó tor- anyára szerelik fel; A torony (’felállítása tetemes költségtöbb' •1 letét is a MTESZ televíziós ([sorsjegy bevételeiből kell tehát ( fedezni; ’ | Paál és Sugár ebrtársak kész 1! térképen mutatják meg a pé- ’esi adó által besugározható (területet. Ez a térkép nem i számítások alapján, hanem a helyszínen ténylegesen elvégezett térerősség mérések alapiján készült. Két évvel ezelőtt (»ugyanis mérőadót helyezett (»üzembe a Posta Kísérleti Inti tézet a Misdna-tetőn és ennek ((segítségével méréssel állapítot- »• ták meg a megépítendő pécsi »(televíziós adó hogyan lesz ve- »1 hető Dél-Dunántúlon. (* Elkértük ezt a térképet és (’az olvasók is jól láthatják, ([ hogy a pécsi televíziós adó nem ([csak egész Baranyát, hanem ’ Somogy megye jelentős részét ’(is el tudja látni. A vétel tér- [, mészetesen nem egyforma (erősségű lesz Pécsett és a ] | megye távolabbi részében. Ad- ,(dig amíg Pécs egy részében 4 külső antennára sem lesi 4 szükség, és a város más ré- (I szében egyszerűbb kivitelű an- (»terma is meg fog felelni, a me- (» gye távolabbi részében a 4 »•emeletes külső antenna a jó I • vétel előfeltétele. Ilymódon »• megfelelő televíziós vevőké- ? szülék és antenna megválasz- ? tásával az egész megyében —* ? sőt azon túl is — üzembiztos ? vétel lesz elérhető. t MÉSZÁROS T.: A MECSEKI „LATHATATLANOK“ ocamány árulás. Ide a fegyvert, fegyvemélküli kisegítő szolgálatra osztalak be. Ha szökni próbálsz.. Nem folytatta, mintegy magyarázatként a fiú hasába bökött a géppisztoly csövével. Ebben a pillanatban, mintha a parancsnoki dörgedelmet akarná igazolni, távolról fegyverropogás hangzott fel. — Itt van ni — suttogta maga elé a parancsnok. Most hosszú bőrkabátjában, köpcös termetével, borzas hajával ijedt lókupechez hasonlított. Köröskörül fejek emelkedtek az alacsony bokrok fölé, egy csoport fegyveres izgatottan csörtetett a kis tisztás felé, ahol a parancsnok még mindig meredten állt, markában az előbb elkobzott géppisztollyal. — Mi van? — formedt rá a közeledőkre — begazoltatok? Durvasággal igyekezett palástolni Ijedtségét, de hangja rekedten, hamisan csengett. Érezte, hogy most keményen, határozottan kell cselekednie, hogy az alárendeltekbe is bátorságot öntsön. Régen tanulta az ilyenkor alkalmazható módszereket, régen volt, amikor a Ludovika hatvan éves korában is egyenes tartású öreg oktatója fejükbe verte a szabályt: félelem ellen megfélemlítés, ha a katonád fél az ellenségtől, érd el, hogy féljen még jobban saját parancsnokától. A távoli fegyverropogás hallhatóan közeledett. Élesen meg lehetett különböztetni a támadók szinte egybefolyó »sorozataitól a védekező előőrs elszórt lövéseit Összeszedte magát. — Parancsom az előőrsnek: kitartani a végsőkig! A törzs riadó* zerűen visszavonul a hármas számú rejtekhelyre! Karéjban topogtak előtte a fegyvereaek. Tanácstalanul néztek egymásra, hogy ki kezdjen a parancs végrehajtásához. Ki továbbítsa a parancsot az előőrshöz, s kik gondoskodjanak az elrejtett készletek hátraszál- lításáról? MÉSZÁROS ».« A MECSEKI „LATHATATLANOK” S A parancsnok arra gondolt, az a tanácstalanság oka, hogy még mindig nem volt elég erélyes, nem öntött elég bátorságot a beosztottakba. Szeme megakadt az egyik fegyveresen. Tele volt aggatva, mint egy karácsonyfa. A derekát jobbról géppisztoly, balról pisztoly verte, övéből jobbról-balról három-három kézigránát kandikált, nyakába vékony szíjon két megtöltött géppisztolytárat akasztott. Harcias külseje ellenére azonban megérezte rajta a parancsnokló bőrkabátos, hogy fél. Mereven nézte. A fiú megpróbált farkasszemezni, ahogy vezérük nem egyszer követelte már tőlük az első napon is. De nem tudta elviselni a szúrós pillantást. Szemét elkapta. Előbb elnézett a bőrkabátos ember jobb füle mellett, aztán oldalt nézett, mintha különösképpen felkeltette volna a figyelmét a mellette álló felnőtt fegyveres karvalyszerűen görbe orra, amelyen azonban kék sebhely tanúskodott arról, hogy az a görbeség nem arisztokratikus származás bizonyítéka, hanem valami régi kocsmai verekedés emléke. Megpróbált arra gondolni, milyen érzés lehet, ha valakinek eltörik az orrcsontja, de gondolatai homályosak, zavarosak voltak. Azt viszont határozottan érezte, hogy gyomra táján egyre erősödik az Izgatott remegés és mind lejjebb húzódik. —* Gyáva népség — gondolta a bandavezér — ezek az első felszólításra letennék a fegyvert. De a fegyverropogás változatlanul közeledett s hirtelen úgy érezte, hogy a ballába elgyengült, a térde mintha meg Is roggyant volna egy kicsit. Gyors mozdulattal másik lábára helyezte a testsúlyát, s arra gondolt, inkább kiirtja az egész bandát, mint hogy valaki is gyávának lássa. — Mi jár az árulónak? — csattant a hangja erőltetett határozottsággal. Egy pillanatig várta a választ. . (Folytatjuk.)
