Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-26 / 149. szám

1958. JŰNIUS 27. NAPLÓ n Tss-tagokkal, dolgozó parasztokkal ijMEQYÉNK ÉLETÉBŐL erősítsük a pártszervezeteket falun! YYYYYVYYYYYYTYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYY^YYYYYYYYY Nem heil hosszasan bi­zonygatni, hogy a falusi pártszervezetekben magas az alkalmazottak arány száma. A sellyei járás párt- szervezeteiben az alkalmazotti foglalkozású párttagok aránya meghaladja a 30 százalékot, a májusban felvett 12 tagjelölt közül 5 alkalmazott, tehát több mint negyven százalék! A helyzet természetesen nem mindenütt ilyen negatív, de akadnak olyan falusi pártszer­vezeteink is, ahol alkalmazót­ok alkotják a párttagság több h0gy ajánlókat szerezzenek mi"f *-elet. ® a7u. a u* maguknak. Fölöttébb veszélyes vényben 1957 júniusa, az I. Országos Pártértekezlet óta!) Ismételtük . eszünk ágá­r -------- ban sincs a boltvezetőkről, csaposokról és tanácstisztviselőkről általában beszélni és becsületes dolgozó embereket megsérteni. Mi csak az elvtelen törtetőket ostoroz­zuk, azokat, akik hízelgéssel, talpnyalással és hajbókolássaí akarnak a pártba furakodni, ezért először is a környezetük­ben dolgozó kommunistákat próbálják levenni a lábukról, Egyik falusi pártszerveze­tünk egyik elvtársának meg­künk csak néhány ember meg­nyerése a célunk! Mi az egész tetszett a tanácselnökhelyettes dolgozó parasztságot magunk ( munkája. Valóban, sokat dől- mellé akarjuk és fogjuk állí-( gozik a községért, szegénysor­ból emelkedett középparaszti tani, de csak úgy, ha a cserdi( elvtársak módján dolgozunk.. módján sokszor elbeszélgetett vele. Nézeteik sabb: ‘az ilyen pártszervezetek­ben kevés, vagy nagyon kevés a kommunista dolgozó parasz­módszer, hiszen a tegnap még senkinek nézett, és szegény­emberként élt földművesszö­tok száma, a szentlőrinci part- vetkezeti ve7.etőnek szokatlan szervezetben például csak egy van. Cikkünk nem akar támadás lenni az alkalmazotti foglal­kozású kommunisták ellen. — Szó sincs erről! Magunk alatt vágnánk a fát, hiszen többsé­gük munkás-paraszt sorból került a tanácsba, a földmű­vesszövetkezetekbe és egyéb posztokra, nem csekély azon alkalmazott elvtársak száma, akik az ellenforradalom vér- zivataros napjaiban is kiáll­tak kommunista meggyőződé­sükért. De álljunk meg egy szóra! A leírtak vajon indo­és meghökkentő ez a hirtelen dícséretzuhatag. Néhányan nem is veszik észre, hogy a hízelgés bénító kígyóméreg, beleesnek a gondosan meg­ásott verembe, elvesztik régi osztályérzéküket és jó tulaj­donságaikat, csalhatatlanok­nak hiszik magukat, paran­csolgatni kezdenek, stb. Az utóbbi időben két ilyen alkal­mazotti foglalkozású párttit- kárt is leváltott a tagság a ar sellyei járásban. Ha statisztikát készítenénk arról, hogy a pártszervezet hol törődik és foglalkozik a legke színvonalra, katonatiszt fia Tömegpolitikára van szükség.^ van, a lánya magas iskolán a párt minőségi erősítéséért ( tanul, stb. Elvtársunk tagje- vívott harcot nem lehet elvá-( löltet akart faragni ebből az lasztani napi feladatainktól, aj emberből, ezért annak rendje- termelőszövetkezeti mozgalom­tól! (Ettől beléphetnek olyan, meglehetősen dolgozó parasztok is, akik mégi nem tudják végképp a nagy-i1 üzemre adni a voksukat, fel-f téve, hogy becsületesek, kiáll-1 nak a proletárhatalomért, stb, i Mert vannak olyan dolgozó parasztok, akik az ellenforra-i dalom idején fegyvert fogtak a < népi demokráciáért és a ter­melőszövetkezeti ügyben még nem tudtak dönteni.) 1 egyeztek is, meghívta a tag­gyűlésre. Az illető középpa­raszt el is ment, de a pártba nem lépett be. Hangoztatja, hogy neki tetszik a párt poli­tikája és munkájával is iga­zolja ezt a véleményét, de nem lépett be. Cserdiben tömegpolitikával kezdték. KISZ-szervezetet, nő­tanácsot alakítottak, munkát adtak számukra, állandóan el­vi párt erősítésének lenőrizték a tennivalók vég- , , -------- I re hajtását, stb. Csakhamar el- a talaban a partmunkanaz a veleje az, hogy foglalkoz­zunk a falu parasztságának ügyes-bajos gondjaival. Ifjú-i mi isi pártba,' mert láttuk, hogy a tőkések!* ellen harcol, a 8 órás munka-f érték, hogy a falu dolgozó pa­rasztságának tekintélyes része belépett valamilyen tömegszer , , . vezetbe. Ugyanakkor sokat munkás korunkban foglalkoznak a falu gondjai- az®rt leptünk be a val, Kovács Józsefné párttit- például, annyira, hogy konyhája gyakran megtelik az kul szolgálhatnak a magas al- y^kbet a pártonkívüli dolgo- kalmazotti arányra? Semmi­csőt kérő dolgozó parasztokkal — a rétügytől kezdve az adó­ügyig mindennel a kommunis­tákhoz fordulnak. A cserdi pártszervezetnek tehát kőmoly , . , . , , , zó paraszttömegekkel, akkor kópp€Ti sem. A pattnak Ma- ^ 1 vukíwlnánk ki ihoßv ©Iso-* tyar Sioriallto Munkáspárt a J ÄftV“”’ l ff8 “rulÄLÄi t?"; »«a» «&» !«* van haJl,U,.t,tU»»k látaao ««te­ez Vajszlon is. Ez ismét arra figyelmeztet bennünket, hogy mek tehát munkásokból, falun pedig a munkásosztályhoz leg­közelebb álló szegényparasz­tokból kell összetevődnie. — (Kommunista munkásokból nincs is hiány). — Ezt a tételt nem lehet alku tárgyává ten­ni és nem is tesszük azzá! Ha egy munkás, vagy né­hány holdas kisparaszt belép a pártba, minden valószínűség szerint tiszta meggyőződésből határozza el magát, ^ ss ^ ä kell művelnie), inkább mun­katöbbletet jelent számára, mert a kommunistáktól sokkal többet várnak és követelnek. Nem ilyen egyértelmű a hely­zet az’ alkalmazottaknál! Té­nyek bizonyítják, hogy számos boltvezető, csapos vagy ta­sább gazdák is azzal kopog­nak be a kommunistákhoz, asSÄ-ÄÄ «5SS 2—-r lenézett prolik hatalmáért, tehát szívünk vágyáért, osz-(i tályérdekeinkért küzd. A dől- gozó parasztok is hasonlóan 11 vannak. Akkor követik a párt-(i szervezetet, ha látják, érzik és tapasztalják, hogy minden lé­pésében az ő boldogulásukat akarja. Magyar László !» zat? .:: Ugyanakkor szőlőter­százezreinek és millióinak át- ’> nevelését, az évszázados néze- nak alakltani’ 8 mindossze ne' tek legyőzését jelenti sorban kommunista munká­sokkal és parasztokkal lehet ÍÜsÍpti megvívni. A dolgozó paraszt a kétkezi munkájából élő em­Időjárásjelentés melőszövetkezeti mozgalomért ról szóló mfikS s^bálv- folytatott gigászi harcunkat — ro1 - szol°- mukodesl sza -aly f amely a dolgozó parasztság _ _ ................-- várható időjárás pénteken: fel­hő átvonulások, több helyen, első- “Ttí hány hónapos aktív pártmun- sorban nyugaton eső, mérsékelt, > első- k i időnként élénk déli-délnyugati , , . . , .... .szél. Az éjszakai lehűlés mérsék­A kisiszta és notanacsi rnun-ciödlk, a nappali hőmérséklet alig j! kában több szegényparaszt ki-11 változik. J tűnt áldozatkészségével és ha-f Várható legalacsonyabb hőmér- . ■rre hallgat a légionban' ado gOT>do!kodasaval. A part-l SBbö nappali hőmérséklet pénte-<! . . .f,,. , szervezet most foglalkozik az-ikon: 23—26 fok között. Távolabbié A leírtakkal nem mondunk ^ a gondolattal hogy a leg.,ikilátások: a hőmérséklet csökken,? jobbakból tagjelöltet nevel! zlva aro 4 Nos, melyik a jobb módszer? <1 Az előbbinek, bár jót akart az A pártszervezet is látják, hogy a jelenlegi ál- nácstisztviselő és egyes alkal- lapotokon változtatni kell, — mázott csak azért akar párt- ezért arra törekszenek, hogy tag lenni, mert úgy véli, hogy ezzel megszilárdítja a pozíció­ját. (Meg kell mondani: ala­posan melléfognak, mert „a párttisztség kivételével min­den funkciót betölthet párton- kivüli”-elv van nálunk ér­újat, mert ezek a gondok az életben jelentkeztek és a járá­si pártbizottságok régen ész- revették elvtárs, mégis elvtelen udvar- r > • « _ __ ie hben lés lett a vége úgy kell fog- Leveleink nyomában: lalkozni az emberekkel, hogy maguk kérjék a felvételüket. De nemcsak erről van itt szó. Ebben a pártszervezetben a falu parasztságát elhanyagol- , ták, pusztán egy-két emberrel Panaszkodik egy levélíró, való foglalkozással akartak célhoz érni. Ez rossz. Igaz, csak a dolgozó parasztok leg­javát vesszük be a pártba, de ez nem azt jelenti, hogy ne­pártszervezetüket a munkások mellett elsősorban is szegény­parasztokkal erősítsék. A tö­rekvés még csak meglenne, de a módszer már nem minden­hol jó. Két példával illusztrál­juk. A Hazafias Népfront III. kerületi elnöksége június 28-án, szombaton este fél 8 órakor, a kerület művészei­nek részvételével, ismerke­déssel egybekötött előadó­estet rendez az Építők Tü­zér utcai művelődési házá­ban. Ez alkalommal meg­nyitó beszédet mond: dr. Plaszanovich Imre elnök. Közreműködnek: Agócsné Lángi Emmi, Halász Béla, dr. Huba Aladár, Bárdos! Németh János, Horváth Mi­hály, Veress Endre. Verses összekötő szöveget mond: Abaligeti Zita. A Kossuth Lajos utca 4. szám alatt lévő nagy Cse­megeboltban június 27-én délben parfé-bemutatót tar­tanak. Budapest után a vi­déki városok közül elsőnek Pécsett rendeznek ilyen be­mutatót. Ezúttal kétféle par­fét hoznak majd forgalomba. Az egyik a parfé jégkrém- torta, amely fél kilós és 19 forintba kerül. Ezt gömbölyű, ízléses dobozban árusítják, de szeletelve is kapható. A másik: a parfé jégkrém-rúd, csokoládéval bevonva, celo­fán csomagolásban. Mindkét árut Budapestről hűtőkocsi­val szállítják Pécsre. A par­'bőért. a i°bb és emberhez k fékat az üzletben létesített ügyes-bajos dolgaikban tané- Jhegelhetésért, az addig (i ^jégbarlangban” hozzák for­galomba. Június 29-én, vasárnap ke­rül sor a TIT második vidé­ki értelmiségi klubjának fel­avatására. A mohácsi értel­miségi klub után most Be- remenden avatnak értelmi­ségi klubot. Itt a Cement­gyár vezetősége által rendel­kezésre bocsátott, szépen be­rendezett helyiségben a ce­mentgyári értelmiség mellett a község és az állami gazda­ság értelmisége is új otthon­ra talál. A kultúrotthon­avató ünnepséget dr. Kariin­ger Gy. Tihamér egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke nyitja meg. Utána Földvári János elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a TIT mezőgazdasági szakosztályá­nak elnöke köszönti a meg­jelenteket. A megnyitó ün­nepség keretében pécsi mű­vészek hangversenyt adnak. Délután a Cementgyár kul- túrotthonában pedig pécsi művészek a falu dolgozói ré­szére is hangversenyt adnak. A Pécsi Tejüjemben rövi­desen megkezdődik egy ala­gút rendszerű kannamosó­gépnek a beszerelése. A gép már a Pécsi Tejüzemnél van, csak még külföldi szerelők érkezését várják a Német Demokratikus Köztársaság­ból. Az új géppel megkétsze­rezik majd. a kannamosógép kapacitását és korszerűbbé, higiénikusabbá teszik. Az Országos Filharmóniá­nak a pécsi ünnepi hetek be­fejező operaelőadásaihoz, ne­vezetesen Mozart: Varázs­fuvola és Verdi: Álarcosbál című operájához sikerült biz­tosítania Simándi József Kossuth-díjast. Takács Pau­la Kossuth-dijast ésKomlóssy Erzsit, az Állami Operaház szólistáit, valamint RubáQ*? Vilmos karnagyot. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága július 3-án tartja legközelebbi ülé­sét. Ezen Várkonyi József­nek, a mezőgazdasági osz­tály vezetőjének jelentése alapján megtárgyalják a nyá­ri mezőgazdasági munkák állását. Ugyanakkor Horváth Lajosnak, a tervosztály ve­zetőjének előterjesztése alap­ján megvitatják a megyei ta­nács tervosztályának mun­káját. Pécs város I. kerületi Ta­nácsának igazgatási osztálya Ottó Károly Tolbuchln ut 109. szám alatti lakost 1000 forint, Pauli István, Kiss Er­nő utca 9. szám alatti lakost pedig 300 forint pénzbírság­gal sújtotta jogtalan iparűzés miatt. Angelo Ephriklan, olasz karnagy akadályoztatása miatt Verdi ; Requiemjének június 30-ra hirdetett elő­adása elmarad. A jegyeket a „Varázsfuvola” és az „Álar­cosbál” című opera előadá­sára érvényesítik. ;! Lesz-e tejbegyűjtő Drávákeresztúron? hogy Drávakeresztúron nincs tejbegyűjtőhely, mert a köz­ségi tanács nem biztosít meg­felelő helyiséget. Csarnok valóbem nincs a Bárcsak minden üzemben így lenne! Sok szó esik mostanában az üzemi szakszervezetek kulturális munkájáról. Főként ilyeneket hallunk: jobbár: kel­lene a szakszervezetnek törődnie a kul­turális ügyekkel. Tehát ezen a téren nincs minden rendben. Találomra el­mentünk a sörgyárba, ott van nagy­szerű művelődési otthon is, és megnéz­tük, milyen a szakszervezet kulturális tevékenysége. Kreka elvtársat, János bácsit, aho­gyan az üzemben szólítják, nehéz meg­találni. Ez érthető, hiszen az üb-elnök vajmi keveset ülhet az irodájában, ha mindent tudni akar, ami az üzemben történik. Végül mégis csak megkerül és sietve megérkezik a kultúrfelelős, Hab- janecz Jánosné Is. A ragyogó, tisztára súrolt művelődési otthon már előre jót ígér. Habjanecz Jánosné régi kultúros, ismeri a kultúrmunkát és szereti is. Lelkendezve beszél arról az előadásról, amelyen Dobos néni, a hat gyermekes családanya nagyanyát alakított, — fer­geteges sikerrel. Nem is lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a családi gon­dok ezerféle változata között is talált időt Dobos néni arra, hogy a kultúra asztalára ő is „ajándékozzon“ valamit. Az énekkar tagjai ds legtöbbször mun­ka után — kötényesen, csizmásán ér­keznek a próbára, skáláznak, — énekel­ni tanulnak, hogy a családi esten, ren­dezvényeken felléphessenek. A zenekar is dolgozik, zenetanár tanítja tagjait muzsikálni. Milyen szép is lesz lel­kendezik Kreka elvtárs, — ha a ren­dezvényeinken saját zenekarunk mu­nkál majd. De itt van egy kis baj — •kincs dobfelszerelés. A területi bizott- ebben az évben nem sdett nén»*. kulturális célra, önellátó a sörgyár mű­velődési otthona. Bár vásároltak hang­lemezeket, könyveket, megjavíttatták a rexasztalt, vásároltak mozigépet, dobfel­szerelést nehezen tudnak venni, mert drága. Elkelne egy kis segítség, — ám- már Kreka elvtárs így szólt: — Majd valahogyan ezt is kiszorít­juk. De a költségvetés, pénzgazdálkodás ravasz dolog, nagyon kell vigyázni. Es a szakszervezeti pénztárosunk nagyon pontos ember. A pénztárban nem lehel egy fillérrel sem több, sem kevesebb. A beszélgetésből az derült ki, hogy a szakszervezetnek az a törekvése, hogy a sörgyár dolgozói valóban mint egy nagy család együvé tartozzanak, Kreka elvtárs támogatja az életrevaló terveket,, azokat, amelyek minden dolgozó szóra­kozását, művelődését szolgálják. Nem feledkeztek meg a könyvnapról, és a kultúrfelelős nagyszerű tervvel lepte meg az üzemet. A sportpályán sördél­utánt szeretnének rendezni — kultúr­műsorral. A művészeti csoportok is be­mutatkoznának, szórakoznának is a dol­gozók, no és a bevételből a sportkör is részesülne. Mert megvan a koordináció a KISZ, a nőtanács és a szakszervezet rendezvényei között még a jövedelem­elosztásban is. Szóba került az üzemi kultúrcsopor- tok központosításának terve is. Ezzel a tervvel a sörgyárban nem értenek egyet. S ha megnézzük a kultúrmunka felté­teleit és a dolgozók munkabeosztását, nem is érthetnek egyet. Három műszak­ban dolgoznak és nem ugyanabban az időben. Azt még meg tudják tenni, hogy munka után egy órát a művelődési ott­‘Äliigaisi'. wrAK6w dj* hogy esetleg más üzembe, vagy a város­ba menjenek, azt nem. És kár is lenne megbontani ezt a kedves közösséget, amelyben főként családos emberek és anyák dolgoznak. Gondolnak néhány kedvességre is. A hangosbemondón például az ebédidő alatt szívküldit sugároznak annak a dol­gozónak, akiknek születés, vagy név­napja van, és a kedves gondoskodás másik, — kézzelfogható eredménye a két mosógép. Ezeket nem adja haza a szakszervezt, mert mint Kreka elvtárs mondotta: — Itt a melegvíz sem probléma, — hadd mossanak itt az asszonyok. A szá­rítógépben hamar meg is szárad a ruha. Van varrógép, szabás-varrás tanfolya­mot kezdeményezett a nőtanács, s sze­retnének fodrászat, manikűr és kozmeti­ka tanfolyamot is szervezni. Nyár lévén, van gond a balatoni üdü­lőkkel is. De ez a gond nem nyomja a szivet, csak az üdülők váltásakor kell gondoskodni tiszta ágyneműről stb. A sörgyárnak telephelyei vannak Baján, Szekszárdon, Mohácson, Dunaföldváron, Hőgyészen, — akik itt dolgoznak, azok sem mostoha gyermekek. Velük is törő­dik a szakszervezet, az üzem vezetősége. A nődolgozók a nőnapon például éppen úgy megkapták az ajándékot, mint akik a gyárban dolgoznak. S gondoskodnak üdülésükről is. A sörgyárban tehát a szakszervezet foglalkozik a dolgozók kulturális éle­tének szüntelen javításával. S hogy ezt mennyire értékelik a dolgozók, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a ren­dezvényeken mindig zBúfolá&ig telt a községben. Egy Időben, ami­kor fennállt a tejbegyüjtés, nem is kellett, mert abban az időben mindenki szabadulni akart az állattól. Nem fejtek annyit sem, hogy a kötelező beadást teljesíthették volna. De most már több a tej, mint f néhány évvel ezelőtt, tehát * csarnok kellene a községnek. A községi tanács kihívta a sellyei sajtüzem egyik ellen­őrét, két helyiséget mutatott, (amelyet tejbegyűjtőhelynék 'szántak Drávakeresztúron. ' Sajnos, higiénia szempontjá- ' ból egyik sem felelt meg. 1J Egyik helyiséget betonozni kellene, mert a padló bűzt ter­jesztene az állandó felmosás következtében. Másiknál meg az a baj, hogy túl közel van a mellékhelyiséghez. Mi lenne' hát az okos meg­oldás? Nyilván egy újabb alkalma­tosság után kellene kutatnia a tanácsnak, de ha nincs meg-* felelő helyiség, akkor a meg­lévő rosszat kellene megjaví­tani. De ha új helyiséget épí­tenének, akkor sem sértődne meg a sellyei sajtüzem. A kez­deményezést eddig is örömmel üdvözölték. Biztosítanak gép­kocsit, amely minden reggel elszállítja a tejet. Fizetnék a tejbegyűjtőt is, gondoskodná­nak megfelelő felszerelésről* de azt mégsem kívánhatják a drávakeresztúriak, hogy csar­nokot is építsenek. A falu tehéntartó gazdáinak kellene összefognioJc Ha nem tudnak annyit gyűjteni, hogy új helyiséget építsenek, leg­alább a meglévő rossz felújí­tására adnának össze néhány száz forintot. Az állam sokat adott már a falunak, segítette a felemelke­déshez, de a sok nehézség le­küzdésiéhez most a helybeliek segítségére is szükség van. Elmulasztották a burgonyabogár-irtást A megyében több helyen tapasztalható, hogy elhanya­golják a burgonyabogán elleni védekezést. Azt mondják»: az enyémet eszi meg, ki mit törő­dik ezzel. A maguk érdekét nézik csak ezek és nem törőd­nek azzal, hogy a földjükön vidáman lakmározó bogarak jövőre, vagy még az idén nem­csak az 6 burgonyájukat, ha­nem a szomszédét, szaporusá- ^ gukat tekintve pedig egy egész (i járásét is elpusztíthatják. Az (i idén keményebben lépnek fel az ilyen hanyag gazdák ellen, I > ha kell meg is büntetik. i! Mohácson a burgonyabogán |i zedés elhanyagolása miatt 500—1000 forintig terjedő pénz ('büntetéssel sújtották: Ciobák i' István, Todies Sztoján, Jak- mtitv Gvörgvj Guurkó Jénát, Ruppert Péter, fíarák Jártas, Kaglonovics Aladámé, Vinczc János, özv. Tasi Jánosné, Kürti Béla, MiJiájlovics Tamás és Orsós Tamás gazdálkodókat; Ugyancsak pénzbüntetést ka­pott idős Varga Imre duna- falvi, Varga Tibor és Hegedűs László lámycsóki, Szóke József homorúdi, Bódis László, Kiszi János, Gubik Sándor pécsvá- radl, Meiszter Péter, Balati- nácz István, Balatinácz Mi­hály, Kovácsevics János, Abai Armin, Heckel Mátyás és Lóik József vensendl lakosok. 100-—150 forint pénzbünte­tést kaptak a burgonyabogár- irtés elhanyagolása miatt Ga­lambos József, ifj. Németh József, Pernecker Jánosné ét Vincze Ferenc abaligeti lakó •ok k

Next

/
Thumbnails
Contents