Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-03 / 129. szám

1958. JŰNIUS 3. NAPLÓ 5 TECHNIKA — ^yiidőniíuiif Korszerű magasvas utak j A Déli-sark bátor kutatóinak hazatérése Dl. VJLclUS ^ UX a brit biztonsági szolgálat nehéz problémája 4 nagyvárosi közlekedés amelyen gumiabroncsos kere- csödje a tömegszállító eszközö- ^ek futnak. A kisiklás ellen a, , .... ..... ,, futómű külső oldalán alkalma­it mindenütt a fold alá vagy ^ fcere?cefc védenek. Kgy.egy “ levegőbe szorítja. Az új ma- kocsiban 31 férőhely van. ?®svasutak kifejlesztésében eb Konstrukciójában egysze- ^kadtak a hagyományos for- rűbb és biZtonságosább benyo- ífctól és a gazdaságosságot mást kelt a nyugatnémet Al- , e^szemenően figyelembevevő, üveg-vasút, amelynek kidolgo­Nemrégiben érke- belsejében két tu- kát. Újabb felfede­zett haza a második dományos állomást zéseket tettünk a? szovjet déli-sarki létesítettünk - a Antarktisz feletti . „Komszomolszka- troposzféra es az al­expedicio 120 rész- és a „Vosz- só sztratoszféra lég­vevője. Helyüket a tok“-ot. Legutóbb köri viszonyait ille- harmadik expedíció pedig 3,700 méter tőén. tagjai foglalták el. magasban állítottuk Expedíciónk szo- A Szovjet Tájékoz- fel a „Szovjetszka- ros kapcsolatot te- tatási Iroda mun- ja” állomást. remtett a DéJi-sar­katársa megkérte Expedíciónk na- kot kutató ausztrál. * Jevgenyij Tolsztyi- gyón sok értékes angol, amerikai,# kovot, a hazatért tudományos anya- francia, japán és|l expedíció vezetőjét, got gyűjtött és hasz- más nemzetiségű tu-<• hogy mondjon né- nos megfigyeléseket dósokkal. Rendsze-* hány szót kutató- végzett. Gazdag résén kicseréltük munkájuk eredmé- gyűjteményeinket megfigyeléseink nyéről. múzeumainknak és eredményeit s gyak­— Tizennégy hó- tudományos intéz- ran meglátogattuk napig tartózkodtunk ményeinknek ajánl- egymást. V. Rasz-* a Déli sarkvidéken, juk fel. Munkatár- torbujev, expedíci- Kutatásainkat rend saim körültekintő ónk időjelzője hosz­15 kiló dinamit a* emberi testben \ tökéletesen kizárják. A gntmí nak megvalósításé- nyalja az eddig el- megfigyelőállomá- x “ pneumatikos kerekek rendki-V— * - ’—’ ” ’ ..................... .................... vü l sima járást, indulást ési A dinamit, amely még ma isi megállást biztosítanak. A gu- egyik legfontosabb robbanó-,i mikerekek ezenkívül zajtalant ^ag, kovaföldben oldott nit-füzemet “és az emelkedésben* glicerinből áll. A nitroglice- tlri a glicerinnek salétromsav­i V ------------------------------> Luey-UUrSUi, ILK. K, \ txutataoaiiuvat íciju Danii aaal ui itriilIllU Ulllft. lUUJtJ ehnik ailag merész új megöl- zását tulajdonképpen a svédek\ kívül nehéz éghaj- kutatásokat végez- szú ideig a Little as°fe láttak napvilágot. ^ végezték. Korábbi modellkísér-', lati viszonyok kö- tek a jégtakaró America nevű amc' A japán egysínű függővasút letek után az első próbavona \ zött végeztük, örü- vizsgálatánál. Meg- rikai állomáson, ' ábra) sínje betongerendái lat Köln közelében helyezték \ lünk azonban, hogy állapították, hogy a míg Gordon Cart­üzembe. A könnyűfém konst-\ hozzájárulhattunk a Déli-sarkon találha- rjght amerikai me­\rukció kisiklását a különleges J nemzetközi geofizi- tó jégmennyiség sok teorológus a Mirnij szerkesztésű hordozó tartóki kai év programjá- szorosan túlszár- “——a “ ....... iá­hoz. A sarkvidék képzelt számadata- son tartózkodott. i Radarral a hipertónia ellen * biztos kapaszkodást eredmé- j Szovjet tudósok a radar el- frekvenciájú elektromágneses 11 nyeznek. Az egész megoldást vén alapuló készüléket hasz- kisugárzással. A radarhoz ha­val vniA „itráiáca Titián mrprik 4 kitűnik viszonylagos olcsóságá- Jnálnak az egyik gyakori beteg- sonló hullámokat a plexus so-i aló nitrálasa utján nyerne. & hipertónia gyógyítására, larisra bocsátják, hogy fékez- < emberi testben többnyi- • f Erre a betegségre a központi zék a központi idegrendszer e’’e fontos biológiai vegyüle-V Az Alweg-vonat legnagyobb f idegrendszer túlzott izgalma túlzott aktivitását és helyreál­lít formájában _annyi a gli-i sebessége 80 km/óra. Eltérje- f jellemző. A Szovjetunióban két lítsák működésének egyensú­Ce rin v, kkaj minw i Adése jó kilátásokkal kecsegtet, f év óta sikerrel kezelik nagy- lyát. n, hogy abból mintegy 15f például Sao Paulo városa is f :1°gramm dinamitot lehetne* érdeklődik hasonló közlekedési f i elöáüítanL i vonalak létesítése iránt, S _____l________Ll^aa \ Se rtéskor«*} -^ahleiiák <[ Földalatti atomreaktor $ A dr- Vivian Puchs W8ette HasznáIatkor egy teblettát< A brit titkosszolgálat két ügynöke nemrég hosszas lá­togatást tett a wakefieldi börtön egyik cellájában. A cella lakója, egy nemes pro­filú, erősen rövidlátó, szem­üveges férfi minden nap fél hétkor lsei. Lemosakszik hi­deg vízzel, kutyafuttában megreggelizik és máris leül hevenyészett íróasztalához. 0 az a dr. Kaus Fux, akit a nyugati sajtó 1. számú atom­kémnek nevez. 1950-ben a még ma is fiatal atomtudóst 14 évi börtönre ítélték. Az­zal vádolták, hogy kiadta az amerikai atom- és hidrogén­bomba titkát. Később 9 évre csökkentették büntetését, úgyhogy 1959 júliusában sza­badlábra kerül. A biztonsági hatóságok ál­talában többié már nem tö­rődnek azzal, aki letöltötte a büntetését és szabadlábra helyezik. Az igaz, hogy a különösen veszélyes bűnözők­re továbbra is felügyelnek, de ez nem okoz különösebb problémát. A brit hatóságok­nak viszont már most fej­fájást okoz az, hogy dr. Klaus Fux 14 hónap múlva szabad lesz. A britek és óceánontúli ifjabb, de gazdagabb roko­naik leplezetlen aggodalom­mal teszjk fel a kérdést: ho­va fog menni dr. Klaus Fux kiszabadulása után? Hisz ez az ember,'akit már a máso­dik világháború alatt a világ egyik legtehetségesebb atom­tudósának tartottak, a bör­tönben sem vesztette el tudo­mányos érdeklődését. Egyik barátja, a Wakefieldből nem­rég szabadult Donald Hume szerint dr. Fux már 1953 óta mesterséges holdak szerkesz­tésén dolgozik. Közgazdasági problémákkal is foglalkozik. Jelenleg matematikai szem­szögből vizsgálja a gazdasági jelenségeket. Cellájában va­lóságos láboratóriumot és könyvtárat létesített. Egyesek azt állítják, hogy a neves brit atomtudósok is meg szokták látogatni és tanácsokat kér­nek volt kollegájuktól. A brit hatóságok hozzájárultak dr. Fux tudományos könyvtárá­nak gyarapításához. De felté­telezték, hogy Nagy-Britan- niában fog maradni, s a brit tudomány szolgálatába áll. Dr. Fux azonban kijelentette Humenak, hogy mihelyt sza­badul, Kelet-Németországba utazik, Lipcsébe, ahol 83 éves apja él. Egyesek szerint sú­lyos csapás lenne a Nyugat­ra nézve, ha Keletre enged­nék. „Az ő agya tíz hidrogén­bombával ér fel“, jelentette ki egy angol vezető. Nagy-Britanniában még nem adták fel teljesen a re­ményt, hogy ott tudják ma­rasztalni dr. Klaus Fuxot. Mint egyes nyugati lapok írják — éppen ezért kereste fel nemrég a titkos szolgálat két ügynöke és ajánlatot tett neki, hogy dolgozzék tovább Nagy-Britanniának. Angliában az Egyesült Ál­lamok hozzájárulásával igen kedvező feltételeket biztosíta­nának dr. Fuxnak. Megígér­ték neki például, hogy kisza­badulása után, amennyiben Nagy-Britanniában marad, beavatják egyes atomtitkok­ba. ^toekholmtól 4 kilo- felhasználni az ;,R—3” 'íten,e. Farsta elővá- típusú uránium dioxid °s fűtésére kívánják nehézvíz reaktort; angol dél-sarki expedíció sike- vízben feloldanak, s a folyadé-l1 . i re nem utolsó sorban annak is kot kávé, csokoládé, paradi- (* amelynek modellje ké tulajdonítható, hogy az expedí- csomlé vagy húskivonat hozzá- (* pünkön látható. Are- |Cjó valamennyi résztvevője új, adásával ízesítik. Kórházakban<1 aktor teljes hőtelje-^(koncentrált élelmiszertablettá- végrehajtott kísérleteknél meg-f sítménye 95 mw, szol- ^ vjtt magával. Az egyik an- mutatkozott, hogy kizárólag f gáitatása 70 mw, ezt a g0j gyógyszerárugyárban ké- ezekkel a tablettákkal etetett, f hőmennyiséget íoo C)|SZüit tabletták — amelyek leromlott betegek hetenként* fok hőmérsékletű víz (i egyedülállóak a maguk nemé- egy-két kilót híztak mindaddig,1 formájában 12 ezer(,ben — a szükséges fehérjéken, amíg normális súlyukat elér- i zsírokon és szénhidrátokon fe- ték. A készítmény kiválóan al-f ház fűtéséhez bocsát-^ j-j vaiamennyi fontos vita- kalmas idős, egyedül élő embe-* ja rendelkezésre. Ai mint, összesen 21 féle külön- rek táplálására, akiknek a fő-*( kétfokozatú fűtés prí-|lböző tápanyagot tartalmaznak. £ós fúl nagy fáradságot okoz, mér-köre so C fokon*Az egészséges, normális em­Planetárium Brazíliában bér, ha vizet és levegőt bizto­Használhatjuk lábadozó bete-i 60 atmoszféra nyomá-\sítu’nk szamara, korlátlan ideig 8ek és gyermekek étrendjének# son dolgozik, (i élhet a világossárga tabletták- kiegészítésére is.; Sao Paoloban Luiz Contruccl építész ter­vei szerint készült ez a 60 méter hosszú és 10 méter széles tojás alakú héjszerkezetü épület, amelynek szé­lesebb felében 530 személyt befogadó pla­netáriumot, keskenyeb bik felében csillagá­szati múzeumot helyez nek el. A múzeum fe­letti emeletre 560 sze­előadó terem Csafc látnád őt ttt a Ma­uif^Skapaszkodik a pad tám- Jálban, fejét hátraveti és hu- .^jTogva néz bele a sziporká- Napfénybe. Gesztenyeszín U®t_az örökké utánozhatat- női mozdulattal megiigazít- tt;l.arcát ismét a nap felé for- t]J®> karcsú, formás lábait el- sjo.^ja, vállait kissé hátrafe- s?‘1'és mosolyogva hányja le (jjhét. Éppen tizenhét eszten­w^ttta zúg, morajlik a párá­;ati út padján! THIS EE INI IMIÉT ^YEINIO)© ^ burkolózó város, itt fent ry, Van rrwScf van valami! Platós van és még van valami: W-atos virágillat és ta­^ • i a tizenhét esztendős. ví,°nria-arccal, párduc ter- lSjl e*- Csakhogy, bízisten jobb lij ae. ha meg sem szólalna. kev-L^ifráen tiszta (esetleg nemes) elképzelésed s krJ??clod erről a tizenhétesz- lánykáról úgy elillan, 1 a reggeli harmat. _Jári f€iód fordul és így szól: Kérek egy „spanglit”, káfe' még semmi, mert aj­ebiggyesztve, meséli: körözött a „vén spiné“. ittrL^,0st ennek „magyar for- 1« 7.. is kissé pirulva írom 3 4 tiVel hogy saját any- e jelző alatt, pedig hr,?,Tn semmi közöm sem ő- j ’ ®em a lányához. viszont, hogy nem iser- He kari szó. Ha „csak” ez len- b5j uari „bűne“, nem lenne a ’ ‘*m, ezért i<, kívánkozott idézőjelbe. Meg ez még to bun. olvastam Klári kese­írását. amelyben azt írja: «*■“ „::: 1957. január 8-án este ki­lenc órakor jön hozzánk a fiú: ,Jössz, vagy nem jössz?!’ —fel­öltöztem gyorsan, Anyámnak mondom, hogy kimegyek a sa­rokra a fiúkhoz.;.“ Klári tehát kimegy a sarok­ra este kilenckor, s a sarok­ról visszajön 1957. szeptem­ber elején. Elég hosszú ideig elmaradt, éppen tíz hónapig. Közben „Pufi“-val, „Dugó"-val és a több „srác“-cal bejárja a disszidens lágerokat. A „srácok“ között Tibi viszi a főszerepet. Pontosab­ban Nagy Tibor, aki meglett férfi, s ezért „méltó” arra, hogy teljes nevével szerepel­jen a nyilvánosság előtt. Szóval ez a Tibi már egy­szer megjárta az utat Auszt­riáig és vissza. Csodálatoskép­pen az ellenforradalom előtt szökik ki néhány héttel, majd onnét „véletlenül" megérkezik az ellenforradalom alatt Bu­dapestre, s az megint csak „véletlen”, hogy egy fegyvert szállító teherautóval... És most ez a Tibi összeverbuvál- ja a bandát, a „sarok” helyett egy utcával odébb mentek s vitték magukkal Klárit is. Kint érdekes dolgok történ­nek Tibivel és a „haverok”- ,kal. A Szabad Európa Rádió egyik csoportja kihallgatja őket, rajzokat kérnek (Tibi azt állítja, hogy ők nem rajzoltak le mmott, de W hiszi ezt?), majd egy szállodában kapnak szállást, amelynek költségeit a SZER fizeti. Az egyik „haver” azonban munka után néz. Al- mássy grófnál jelentkezik inasnak, szerződést nem kap, hanem egy másik grófnál, bi­zonyos Drasch kovich nevű emigrált magyarnál. (A gróf úr inast tart, hiába, az „úr még a pokolban is úr”.) Közben Ti­bor a Vöröskeresztnél „lei­mül". Igaz, megkérdik mi­lyen vallású, mondja, hogy re­formátus, erre nem kap sem­mit. De másnap ismét beállít, mint „katolikus” és akkor kap két alsónadrágot. Azért, mert „katolikus". No mindegy, hazatérnek a le­gények és most már azt hinné az ember, hogy ezek többet ki nem teszik a lábukat a hatá­ron. Sem a SZER előtti árul- kodásból, sem a grófi „libériá­ból” megélni, nem lehet, haza­térnek. De nyughatatlan óma vérük — Klárinak nem külön­ben —, és most nemrég me­gint megbeszélik, hogy útnak erednek. — Tibi azt mondta, hogy kint autót veszünk ... — mond ja Klári csalódottan. — Minek az autó? — Hogy ne kelljen gyalog járni.,. — feleli. Hát ez is valami. — Floridába akartunk; át­hajózni, mert a barátnőm hí­vott bennünket. — Csupán csak ezért? — Igen ., s — mondja hal­kan. — És ha Ica Gilváníára hí­vott volna benneteket, vagy mondjuk Kozármislenybe, ak­kor is elindultok? Hallgat. Persze-persze, kevés disszidens akad, amelyik pon­tosan meg tudná mondani, mi­ért szökött el otthonából. Klári most a sikertelen „ki­rándulás” után ismét itthon van. Éppen tizenhét esztendős, három esztendeje még nyolca­dikos általánosba járt, egysze­rűen „kisdiák” volt s most azon töprengek, hogy vagy mi öregszünk, vagy Klári lépett az ingoványra túlságosan is ha­mar .., Három esztendő alatt sok mindent megélt. — Egyszer a „bohóccal” ösz- szefutottam a Kis Flórián ut­ca előtt, csalogatott, én nem mentem, akkor adott egy fü­lest .. : De Klári kapott már többet is és másoktól is, sajnos soha, de soha nem az anyjától. Mert Klárit már más alkalommal is „felcsalták“ albérleti szobák­ba és néha pofon nélkül is megúszta az ilyen „látogatáso­kat”, de mondom, kizárólag csak pofon nélkül. És Klá­ra mindezt nem is nagyon sze­gyeik. Nagyon szépen sorjá­ban elmondja az „eseteket” (bár csak az anyjának mondta volna el az elsőt), szóval el­mondja, amit itt nem érdekes részletezni, csupán az „expo­zíciót": — Halálos ,,smár”-ral kezdő­dött ... — mondja és pajko­san nevet, éppen úgy, mintha valami gyerekes csínytevésről számolna be. „Halálos smár.,." De mi az, hogy „smár“? — Csókolózás .,. — magya­rázza készséges fölénnyel. — Annyit jelent, hogy csókoló­zás .., Ezek szerint persze a „halá­los” szócska semmi egyebet nem jelenthet, mint a „smár” minőségi fokozatát... Szójáték, de ezeknek a sza­vaknak összessége egyenlő — Klári erkölcsével, gondolkozás­módjával, életfelfogásával. — Nem akarok belemagya­rázni Klári életútjába köz­helyeket, mert hiszen nem azért disszidált, nem azért züllött és ivott, mert az anyjának azt mondta, hogy „vén spiné“ és mert, hogy a tisztább érzelmi kapcsolat ná­la nem volt egyéb, mint „halá­los smár”, de egy biztos: nyel­vében él a jampec is, ha úgy tetszik a jampeclány is. Magaslati út? Napfény? És virágillat? Ebből semmi sem igaz. Csak az igaz, hogy Klári feltűnően csinos, szép kislány, tizenhét esztendős és nem a pádon ül, hanem egy széken, egy szoba közepén, hátratett kézzel, ahogy ez már illik, amikor va­lakit fölhoznak a fogdából. Pedig igazán ott ülhetne fönt a Magadad úton, vagya Séta­téren, sétálhatna a Kossuth ut­cán, csinálhatná azt, amit a többi egyivású lány. Hiszen huszonnyolcán lépték át az is­kola kapuját három esztendeje s a többi huszonhét bizonyára megbecsülte magát. — Sokan férjhez mentek. Néhánynak már gyereke is van,.; Ha eddig nem is, Klári most elsírja magát. Talán a „gye­rek” miatt... Hát van ebben valami. Egy fiatal lány előtt más jövőt is elképzelhet az ember, mint javítóintézetet. De ha egyszer a mama és a ked­ves papa ennyire elengedték a gyeplőt, akkor annak Klári issza meg a levét. Klárit fel­öltöztették szépen. Van neki 5 nyári ruhája, 6 szoknyája. 8 blúza, 4 pulóvere, 2 kardigán­ja, 4 szövetruhája, 2 télikabát­ja, 1 ballonkabátja, 3 cipője, 2 szandálja. S ezt nem a „disz- szidensi” hónapok alatt sze­rezte — amikor pedig autót akart — hanem itthon. Nagy­részt a mama keresetéből. És ez eddig rendben is van, csa t hogy nem ártott volna, ha a mama néha csak egyik kezével öltözteti lányát, a másikkal pedig időnként pofont is ád. Semmi másért, csak a Sért, hogy ne idegen férfiak verjék őt a kapualjakban, ha Klári nem állt mindjárt rá az alku­ra. (Később ráállt.) Csupán ez­ért. S akkor Klári megmaradt volna a szülői házban és nem kellene átlépnie a javítóintézet küszöbét. M r' Tnp'boc'iiss'yiia'-, Klári elzüllésének felelősségét ma már nem varrjuk a tár­sadalom nyakába, (R. Fj

Next

/
Thumbnails
Contents