Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-24 / 147. szám
195* i| NAPLÓ 3 £áfogatők geremsttden Beszéljünk A látogatókkal akik a beremendi termelőszövetkezet tábláit szemlélik éppen, — a kukoricaföldnél találkoztam. Fiatalok és idősebbek, sötét és világos ruhában bolyonganak a dűlőúton. Kis csoportok verődnek a szövetkezet szakemberei körül, akik mindenről tájékoztatják az érdeklődő vendégeket. egyénileg dolgozó parasztokat. Megállnak a kukoricatábla végében, gyönyörködnek a fejlett, magas, haragoszöld, ágaskodó szálakban. És minden érdekli őket. Hány hold, hogyan, mikor és milyen talajba Vetették, mennyi műtrágyát szórtak rá? Kocsis bácsi, a tsz elnöke magyarázza, hogy náluk valamennyi kapást őszi szántásba vetették. Ennek nincs párja. Az már természetes, hogy minden növényápolást géppel végeznek, saját ze- torukkal. Látszik is a kapásokon. Annyira tiszták, hogy a répatáblánál meg is jegyzi egy mattyi gazda: — Nem hiszem, hogy nem dolgoztak volna ebben napszámosok is ::: Aztán megmagyarázzák neki, hogy erről szó sem lehet. Hogyan fogadhatnának napszámosokat, amikor a tagok is Verekszenek a munkáért, s most kint legelnek, karámban pihennek. De a fejtáblákat mindenki észreveszi, olvassák róluk: napi tej: 20 liter, 17, 16 literes tehenei vannak a szövetkezetnek. Tíz literen alul — azt mondják —, nem is érdemes tehenet tartani. Csak az istálló régi, korszerűtlen. Lei- szon János állattenyésztési brigádvezető azonban megjegyzi: — Ha jövőre látogatnak hozzánk, akkor már az új istállóban lesznek az állatok ..: A vendégek már látták is az épülő istállót, nagyon tetszett nekik, különösen az, hogy az istálló körül, egész major épül majd ki. Könnyen építkezik a tsz, mert saját téglaége- tőjük van, amely a szükséglenyát törve, árpa- és zabdará- Elmondhatnám még, hogy i val. A hízók meg kukorica-, megnézték a gyümölcsöst, a ( a szén minőségéről kalászosokat, a répát, a tég- laégetőt, de ha mindenről ír- <1 ni akarna az ember, ha azt a*1 sok dicsérő szót akarná visz-(' «zaadni, még távolabb követ- f Még a tizenöt évvel ezelőtti kezne a befejezés. Ezek a' bányaművelésre is az volt a mattyi, gordisai, drávaszabo:-' jellemző, hogy csak a magas esi gazdák voltak már szövet- J fűtőértékű telepeket fejtették kezeiben, hallottak is sok jót J le. Valamikor a pécsi bányákárpa- és napraforgódara-ke- veréket kapnak. Nagyon kiegyensúlyozottak, de bizony nincs sok tenyészértékük. — Ezért fokozatosan selejtezik ki és fehér hússertésre térnek át, mert az jobban értékesíthető. Persze, ahol egyszerre 214 malac döfködi az anyját, nem megy máról-holnapra a selejtezés. Itt vannak közel a silógödrök, hat mély betonsiló sorakozik egymás mellett. Ezekről sajnálkozva mondják el, hogy nem váltak be. Idén is fel kellett tölteni valamennyit, _ _ „ ______ me rt feltört a talajvíz. Jobb di, pedig neki csak kertészke-! | sen került a felszínre, lett volna mindjárt falközit désből megvan az évi 80 000 i Van-e rossz szén? Hagyjunk-e kibányászatlanul éghető anyagot? Mi történik a gyengébb minőségű szenekkel? róluk, de azt mondják, nem ' hitték volna, hogy ilyen is le- * ból kikerülő tartalma 36 aknaszén százalék A melléktermékek azonban nem eltüzelhetetlenek. Általában minden anyag eltüzelhető, amely legalább 25 százalék szenet tartalmaz. A pécsi mo- hamu- sómű melléktermékei — még körül az aprópala is — ennél több szenet tartalmaznak. A probléma ott van, hogy ehhez a tüzelhető anyaghoz megfelelő fogyasztót kell találni. Ilyen ben dolgozni, mint a beremen-i gyobb szennyeződéstől menten ol r 1 1 r rílrrt 1 . r n 1 —— í ^ ten felül még eladásra is tér- építeni, s ezután nem is hasz- forint jövedelme. A hat hold- !i azt hogy a bányából kikeriflő mel jóminőségű téglát. Vala- mainak már godorsilót. Tornán ján azonban nem tudja úgy nyérs aknaszén hamutartalma mikor azt sem tudták Bere- Jof*;f mattyi dolgozó paraszt- hasznosítani az újat, jövedel-,1 alacsony volt viszont ugyan- . r ______ Hób- le n íróiAmAmm Ho ír maxiit I-A -________ __ __ ’ °'/ am ikor mindenben segíti őket sertéstelepre invitálja most a gép a látogatókat. Most egy látszólag üres táb- ^ eztán láthatnak Iához értünk, amelyen nak is az a véleménye, ha már silót akar az ember, falközit építsen. Ezt könnyen töltheti, nem tör fel a talajvíz és amikor kiszedi, mindig olyan darabon bontja meg, amennyire éppen szüksége van. Leiszon __ állattenyésztő azt mondja, a ko dott ezen és’csaíád jávafpró- Jövőben ők is ilyeneket építe- bálkozott égetni. Ebből épített nek> de széleset, hogy két koazután új házat. Mikor tsz- Ki * elférjen benne egymás , -----------------el nök lett, igyekezett ott is be- mellett. Es lucernakeverékkel ságukat, mennyi lesz vezetni ezt a hasznos eljárást, költik meg, hogy elegendő fe- jövedelme. — No, menjünk emberek a hérjéhez jussanak az állatok. menden, mi az a szénporos téglaégetés. Mégis hogyan jöttek rá? Kocsis bácsi elmagyarázza, hogy 1938-ban olvasott erről az újságban. Az állt benne, hogy valami Sándor Kálmán feltalálta a szénporos téglaégetést. Akkor ő gondolhet egy tsz, mint a beremendi. J mozgott, a magasabb humtar- Bár Tornán gazda megjegyez- (talmú rétegeket egyszerűen te, hogy ő ilyennek képzelte el 5 nem fejtették le. A munka- a nagyüzemi gazdálkodást ék | f helyeken való meddőválogatás barmikor kész lenne ilyen tsz- | biztosította, hogy a szén na- fogyasztó lesz majd az új péhon —------------------- *- esi hőerőmű. Kazánjaiban 30 00—3200 kalóriájú szeneket tud felhasználni, tehát teljes egészében felhasználhatja a pécsi mosómű mosási mellék- termékeit és a komlói szénelőkészítőmű melléktermékeinek nagy részét. Tehát rossz szén nincs, csak meg kell találni az úgynevezett rossz szenek részére a fogyasztókat. Mert ha viszont nincs megfelelő fogyasztója a melléktermékeknek, akkor igen drága dolog a kokszolható szén előállítása a sok melléktermék miatt. Most is hasonló helyzet állt metot, kissé unalmas az az i ennek a módszernek igen nagy egyhangú robot, amit vegeznie (i hátránya volt az, hogy igen a1' , . , , ('sok még éghető, eltüzelhető, Az ebéd utam megbeszele- gyengébb minőségű szén másén többen mondottak: ha na- i radt a bányában luk is ilyen lett volna a szővetkezet, soha nem oszlott volna fel. Minden községben megvan a lehetőség. A szövetkezőkön múlik, milyenné teszik gazda- a tagok Amikor az ipar fejlődésével egyre több szénre lett szükség, el kellett vetni azt a gyakorlatot, hogy csak a legkiválóbb minőségű telepeket fejtsék le, a gyengébbeket pedig hagyLipóczki József i 3 bányf^xan-. Meg- elő A p^si mosómű középálló- JI látni mányt. Először megnézik a 4C(i he^T frissen*'járta” Teg az eke hízót amelyek nagyon szépek,,, szeptemberre szerződték le. De rajtuk kívül van még itt kü i kezdték a gyengébb minőségű i szenek lefejtését is — ebből él \ már évek óta a Béke-akna is J, — ez pedig természetesen ronHarminckettőezer-százhetvennégy forint Ugyanakkor a teljesítmények le? fe kicsiny bakhátak húzódnak egyenletes távolságban. — Na, itt álljunk meg emberek! — szól Orgyán József, 5 növénytermesztési brigád vehetője. — Ebben a földben szö- szösrozs volt, amelyet zölden Hettünk fel az állatokkal. — Htána mindjárt megszűntötök és korai burgonyát vetettünk bele. Hat éve termelünk hár ilyen burgonyát, mindig Június közepe táján vetjük el és tavaly is jobb termést ho- mert nagyon «eretjuk^ahust, «ott, mint a fő termésű burgo- “ " '* tya ..: Érdeklődnek, hogy aztán beérik-e ez még? Nagyra nőttek-e e gumók? Mások meg ízt látják meg, hogy géppel [''etették a 10 hold burgonyát [és el kell ismerni: nagyon jó talajt készítettek neki. Megalapítják azt is, hogy jó lehet |fe, mert amikor kikel, éppen élegendö esőt kap és nem tá- liadja meg semmi kártevő. A lehénistálló felé tart 9 közel ötven fős csoport. Na, bt mit láthatnak? — Üres istállót — mondja IWsis bácsi. termékét tárolni kell, ez pedig jelentős emberi munkát, szállítást, tárolási költséget jelent, az aprópalát pedig a hányóra kell szállítani, egészen addig, amíg az új erőmű fel nem épül. Ha az erőmű már üzei növelése is bizonyos mértékű ^ ^ ^ _ ___ ^ Mé g kimondani is sok, hát gezni. Az elhanyagolt külsejű^ hamutartalom emelkedést oko- Telne""semmi * problémát nem lön hét hízd, amelynek láttánapránként összegyűjtő- épületből és a hiányosan fel-{) zott. Ez nemcsak nálunk, ha- jeIenténe a melléktermékek álmélkodnak a vendégek. ,getni ennyi pénzt. Már pedig szerelt tantermekből tiszta, nem az^egesz világon így van. felhasználása. — Nahát, ilyen hízót még,»? kislippói általános iskola 45 szép iskolát varázsoltak. A széndúsitas technikájának « A szénminőségek mögött """ Az Országos Takarékpénz-(I ^eJj^ásévél ,v^ranLS olcsóbba eiéggé elmaradtak a kazántár nagyra értékeli a két ne-f vaü az éghetetlen anyagoknak tervezök Kazánjainkat általánem is láttam ...Ez már most {a?ulóJ,a e°é™ év\ forgalmas megvan három mázsa .:, , ► takarékoskodással osszegyuj.... _ ,. . ..... totte ezt az összeget. A kis isMeg bizony. Tálán meg több j [kola minden tanulója kivette részét az iskolai takarékbélyeg ’ , |Tészét nz X- ***** szállítják * ( gyűlésből és az egy főre eső _ terá1 valaki. átlag így elérte a 715 forintot. Ezt nem adjuk ki a falu- . g SZgp eredmény elérésében bol. Tudjak, hushiany van.J^ érdeme van az iskola . .... ... . , _igazgatójának és es itt vágjuk le a községben... felelősnek is. Mindketten Vitix-Ux,* íazi a célt tűzték maguk elé, U O? iaí, • szmu J hogy a tanév végére a megye állományt lathatnak itt a yen- legjobban takarékoskodó is- degek. Van, akinek a fekete lktíUJa a ^Uppói legyen. Cél- * tetszik, van, aki a feher hus-5 kitúzésük megvalósításához sei-tes mellett bes^l. Maga^ természetesen hozzájárultak a Nemeth József gondom é szülök is, akik mind a károlyakar megválni a feketekto’.i ^ állami ga2daság dolgomért azt mondja. zót és gyermekeik részére le— Ha elvisszük a vásárra, ?,»hetövé tették a rendszeres takeséért kapok 400 forintot, ki1 karékoskodást. Ezek a szülők feketéért biztos megadják a?,1 most a tanév végén tapasztal- ötszázat.: j (' ják, hogy milyen jó szolgálatot Valaki megjegyzi, ez nem'* tesz az év folyamán összegyűj- kétséges, mert. hiszen szépek': lőtt pénz, amelyből gyerme- ezek a malacok. A vásáron is'[ keiknek ruhát, cipőt stb-it vá- azt mondják sokan, ho,«y bízó-? sárolhatnak. velő munkáját, a szülők segít ségét és a kis tanulók lankadatlan szorgalmát, mellyel példát mutatnak a megye egész tanuló ifjúságának. Most az egész év szorgalmas munkája után jöhet a vidám és ta^rekos- gondtalan szünidő, amihez az. Országos Takarékpénztár is f a dúsítókbán való kiválogató- ^ kivátó minőségű szenek Sa’ n ?t:iíno?a*a mmt a eltüzelésére tervezik, kevés az munkahelyeken való valoga- ol ’kazánunk, amelyben ^r1.a,v^ko?y?bb például eltüzelhető a pécsi m ^ mosómű 'középterméke. A momeddőbeágyazásokat is befej tik a szénbe, a meddőt pedig a mosóműben távolítják el a szénből. Ha viszont a mosóművekben hozzájárult! egy fultball-labda1 a magas íűtőértékű, kiváló mi- ajándékozásával. * nőségű szenek mellett sak a J gyengébb minőségű szén, ak- ***** ( kor törvényszerűen csökken a '' lemosott összmennyiség fűtőHruscsov megbeszélése a hácsi farostlemezgyár új, nagyteljesítményű kazánjait sem lehet majd középtermékkel üzemeltetni, pedig ez lenne a gazdaságos, a célszerű. Az ideális az lenne, ha minden fogyasztó a neki megfelelő jellegű szenet fogyasztaná. A kokszolóművek a kokszszenet, a És az Istálló valóban üres, kapnak ezek egy deci tejet \ dése nyára tejjel etetik, pedig nemi A kis tanyai iskola fejlő- [kérdésekről tárgyalt. Az eszMoszkva (TASZSZ). Nyikita' Hruscsov, a Szovjetunió Mi-' nisztertanácsának elnöke meg-' beszélést folytatott Mahendra nepáli királlyal. A szovjet kormányfő és a nepáli uralkodó a két országot érdeklő értéke, a keletkező nagymeny- kórházak, háztartások a köny nyiségű mosási melléktermék | J miatt. \ De baj-e ez vagy sem? A mosóműből kikerülő ossz szénmennyiség fűtőértéke eléggé viszonylagos fogalom. Magában foglalja az egészen magas fűtőértékű, alacsony — 17 százalékos — hamutartalmú és eredménye mutalja' mecsere baráti légkörben folyt. k nem azért, mert nincs mit sem. De három hetes koruk- J hogy két lelkes pedagógusi le és azon jelen volt Gromiko( ^lekötni, hanem az állatok ban már eszik a főtt burgo-J milyen szép munkát tud vé-j, külügyminiszter js. nyen eltüzelhető brikettet és darabos szeneket, az ipar az úgynevezett' ipari szenet, az erőművek és a nagy kazántérrel rendelkező egyéb üzemek az alacsony kalóriájú melléktermékeket. Az eddigiek már nagyrészt megadták a feleletet arra is, hogy hagyjunk-e kíbányásza;- kokszszenet és a melléktermé- lanul a gyengébb minőségi! keket, a 3000—3200 kalóriás szénféléket? Azt kell mondani, középterméket, az 1600 káló- hogy mindent ki kell hozni a riás aprópalát, az iszapszenet föld alól, ami eltüzelhető, stb. SKuszonöt pofon zt mondják a filozófusok, hogy a hit kizárja a tu~ ®óst cs viszont. Ha valamit hiszek, azt nem tudom, de ha Miamit tudok, már nem kell ’Megelégednem a puszta hit- H Dehát Viktor atya nem voU filozófus. Neki elvei voltak- Ez például: „Aki nem hisz, *lkárhozik, aki pedig nem tud, *zt felpofozom “ S ez utóbbi fenyegetés kétségkívül nyomónem volt jó. Igaz, hogy nekem is csa k negative .; i De mielőtt belezavarodnék, hadd meséljem el az esetet. Ez a Varga Laci igen derék, vidám és eszes fickó, kitűnő jóbarát és vajszívű pajtás volt méltónak az ilyen fölé tornyosult, vésztjóslóan körülhordozta piros (bízisten cgőpiros) szemét az elcsendesült hadon és feltette a kérdést, Ez nem stilisztikai hiba, csakugyan feltette. Mintha valami magas polcra rakta volna, hogy tessék értenyülni. Es mindig akadt is néhány stréber, aki nyúkált utána esküre emelt ujjaival. En sohasem tartottam magamhoz nyúkálást. szerintünk. Neveletlen ko- Laci barátom sem. Megvető lyök, javíthatatlan lókötő, ábrázattal nézett ki az abla- akasztanivaló himpellér — a kon, egész arca, egész lénye polgári fiúiskola tisztelt tani- azt kiabálta, hogy „mit nekem ri kara szerint. Természetesen az a harmadik pali, többre fenekünk volt igazunk, de ilyen csülöm azt a két szerelmesen *Qbb volt az előbbinél, lévén apró részletkérdésekben már Viktor atyának öles termete. Ee meg a diákész amwgysem ‘üdja kellően értékelni a pokolban ráváró borzalmakat, 1Mivel a pokol valahol messze ’’an a „seholsincs”-ben. Viktor ^Va pedig ott tornyosul a katedrán sötéten, feketén, fenyegetően. Bevallom bűnömet: ha ez a *°rnyosodó veszedelem nincs, s°ha az életben meg nem tudora volna, hogy mi is volt Jüban a Regimina Militantis Efclesiae nevű bullában, amit [n. Pál pápa valamikor <* ^Vj. század közepe felé adott > Ámbár ma sem tudom, mi- ?rt jó ezt tudni. Ma... Mert J'ífcor még tudtam, hogy mi- '1 jó tudni. Varga L«,'t n^yanis nem tudta. így aztán !?jta valósult meg a fenyege- és nem rajtam. Es ez neki igazan nem akarok vitába szállni a tisztelt tanári karral. Ez a derék fiú nyilván megfeledkezett a hittanóráról, mert úgy jött az iskolába, hogy ezekről a tizenhatodik századbeli kacskaringós dolgokról halvány sejtelme sem volt. No, persze, ne szépítsük azért a dolgot, előfordult ilyesmi máskor is. Sőt.. i Maradjunk a tárgynál. Viktor atyánk mindenekelőtt el- rebegtette velünk azt a bizougrándozó verebet ott a faágon.“ Csak ilyesmire gondolhatott. mert tekintetét követve csakugyan azt láttam, hogy az egyik veréb éppen... De bocsánat, hittanórán vagyunk. Ezt egyébként Viktor atya is eléggé tapintatlanul tudomásunkra hozta, mert váratlanul felüvöltött: — Varrrgaa! Laci barátom összerezzent, felállt és ettől a pillanattól kezdve hihetetlen gyorsasággal peregtek az események. — Nna! Mi lesz?! Harapónyos imát, amelyben a mindenható legmesszebbmenő jó- fogóval húzzam ki belőled indulatáért esdekeltünk sze- szót? rencsétlen elárvult népünk és tengerészkalapos kormányzója irányában. A szöveget sajnos elfelejtettem. Mindegy, úgyse azt alkarom recitálni, hanem a Varga Lacit mesélem. Viktor atya ugyanis a tanári asztal A korszerű szén mosómu vek biztosítják, hogy a tüzelhető- aséjg felső határáig elválasztható így tovább, egy kérdés, egy Jaz éghető anyag a meddőtől. pofon. Hogy melyik csattant (| \ tervezett hosszúhetényi jobban, a pofon-e vagy a kér- ((szénmosóban például majd dós, azt hirtelcnében meg 1 csak a 75 százalékon felüli sem tudtam figyelni. A negye-, i meddőtartalmú anyagok ke- diknél vagy ötödiknél Laci örülhetnék a meddőhányóra. hátrálni kezdett, Viktor atya i»Igy a mosó a tüzeThetőség op- meg utána. Akkor már úgy (»timális határáig minden éghe festett a dolog, hogy egy lé- \ \ tő anyagot megment az erő- pés, egy pofon, megint egy lé- < I művek és egyéb megfelelő tü- pés, megint egy pofon. Lélek-0 zc lő berendezések számára. emelő látvány..-. (' Természetesen mindez nem Hanem cinikusok mindig'' jelenti azt, hogy a bányákban Az ősz- akadnak. Amikor befejeződött.'1 most már a követ fe bele kell a kis Kresz hátulról odasúgta1' dobni a csillékbe és le kell nekem: ( fejteni a nagy meddő beékelő— Pontosan huszonöt. déseket is. A tisztán termelés a bányákban továbbra is fon, . „ ötödik pofonnál hagyta róba.i** ^ * *7 ej&szenolyanjzilardan ugyan, ar)xi ^ ná,n {j 'vet a lÖVÄb«‘n seTri tudluk számít, s ezt a sportkedvelő fiúk tudták méltányolni. En ugyan nem kedveltem különös képpén a sportot, de azért méltányoltam:; 4 Ezért is magoltam be, hogy ama bizonyos Regimina Mili-s taníts Ecclestae hívta életre loyolai Szent Ignác rendjét, a? Lapunk turnus 21-1, szomn- jezsuita rendet, melynek 36. $, 9 szamában „A pártiroda regulájában foglaltatik többek 1 ,om terJasztése a partmunka között ez: „Akik engedelmes-*»serves ségben élnek, úgy hagyják magukat az Elöljárók képében dód — hajolt előre az atya és kilépett a tanári asztal mögül. Lacinak szinte láthatóan mozgott a füle, ahogy igyekezett elkapni a feléje súgott szófoszlányokat. De hiába, egy ilyen cifranevű bulláról nem is olyan egyszerű dolog súgni. Végül is gondolt egyet és sápadtan, de határozottan kijelentette: — Nem tudom tisztelendő űr. Ez hallatlan volt. tály elképedt. Varga Laci úgy magasodott a lapockáig behúzott borzas fejek fölé ebben a pillanatban, mint márványból faragott hősi emlékmű. Nem de legalább olyan fehéren. A mi szemünkben mindenesetre hős volt. Es Viktor atya sem jutott szóhoz néhány pillanatig. Hanem aztán ... — Ide gyere! — üvöltött fel magáhoztérve. Laci engedelmesen lépdelt elő. „Harminc -nemes Budára tart..." idéztem gondolatban, látszólag indokolatlanul, de úgy éreztem, hogy Varga Laci most Kont, a kemény vitéz, aki éppen a bárd alá hajtja a fejét s mi, az osztály, mi vagyunk a harminc nemes. : semmilyen tüzelni, berendezésben elK. P. I V* ^^^*+***4^^* HeiyrefgcizMs a része” című cikkbe sajtóhiba csúszott. Az első hasáb alulról számított 9. soráElképzeltem Viktor atyát, kezében harapófogóval. A tizenhatodik századról lévén sző, egészen reális vízió volt. Lacinak a szemöldöke fölszaladt a homloka közepére. — Mondod vagy nem monmutatkozó istent Gondviselés',^” kezdőd6 mondat -N^mtuudood?'- húzta által vezetni és irányítani, móU$kai táJékozatlanság a mindenígy hangzik: el a kérdést fenyegetően Viktor atya, s választ sem várva, lekent egy akkora pofont, hogy Led majd megpördiilt a tengelye körül. — Nem tanulsz? dürr .;.Es még pimasz vagy? durr... Es ,Tehát a politika hullák lennének..'? f.'.Pe- rinde ae si cadaver essent”). i ®P1 Pártmunkának, az eredne inert w „ „in nitnhn i Ps agitációs tevekenyseg- Hit igen. Ezt a célt aligha-1 . ■ eevil. „At1a» nem a Viktor atyáéhoz hason-\ szolid A hibáért felelős szedőt és f korrektort a nyomdai fegyelmi ('bizottság fegyelmi büntetés- MESZAROS FERENC w ben részesítette. ló „sportteljesítmények“ gálták legjobban.
