Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-22 / 146. szám

1958. JÜNIUS 22. NAPLÓ s JOVO UTJÁN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITACIOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA Politikai kérdés? Létérdekünk! A nagyüzemi mezőgazdaság nem kommunista találmány. A kommunistáknak, a marxiz­mus—leninizmusnak abban van nagy érdeme, hogy felis­merte a gazdasági szükség- szerűséget, új tartalommal töl­tötte meg a szövetkezés gon­dolatát. Minden újságolvasó, rádiót hallgató ember ma mái tudja és látja: a mezőgazdaság rákfenéje világméretekben — a kisüzemi termelés és ennek velejárója: a nagy munkaerő- szükséglet, a gépesítés hiánya és ennek egyenes következmé­nye a drága termelés Min­denütt a világon — e kérdés megoldása foglalkoztatja a po­litikusokat, a A szocialista nek különbségeivel, hanem már a felszabadulás előtti pél­dákkal is. Egy 1932-ben ké­szült Statisztika a számok tük­rében — világosan megmutat­ja a 100 holdon aluli és 100 holdon felüli gazdaságok közti különbséget. 1927-től 1931-ig közöl adatokat. Mi csak az 1931-es évet vesszük a rövid­ség kedvéért. 1931-ben 2 042 267 holdról arattak búzát a 100 holdon aluli birtokok. A 100 holdon felüliek pedig 778 300 holdról takarították be a bú­zát. A 100 holdon aluliak össz- búza termése 13 674 583 mázsa, míg a 100 holdon felülieké 6 070 507 mázsa volt. Ebből ki­szakembereket. tűnik, hogy míg a 100 holdon országokban a aluliak 6,7 mázsa búzát taka- termélőszövetkezeti mozgalom rítottak be holdankint, addig a egyre gyorsabban tért hódít. íoo holdon felüliek holdan- E téren mi vagyunk a legjob- kénti átlaga 7,8 mázsa volt. bán elmaradva. De nemcsak a Hasonló a helyzet a szemés­szé cialista országok, a kapita- tengerinél — a 100 holdon lista országok is rákapcsoltak aluliak 7,8, a 100 holdon felü- a mezőgazdaság gyors nagy- liek 8,4 mázsa szemes tengerit parasztság alapvető kérdésé- módszerekkel történik. A tér­nék megoldását. melőszövetkezetek és állami A felszabadulás után a nagy- gazdaságok mellett nagy sze- birtokok zömét szétosztottuk repet játszhatnak e kérdés a nincstelenek, a kisbirtokosok megoldásában az egy év óta között. Ezzel valóra vált a tömegesen alakuló szakcsopor- zőgazdasági Kísér- si sárga burgonya. magyar paraszt régi álma, azonban ennek kikerülhetet­len következménye lett: még jobban szétapróztuk terüle­teinket. A korábbi tok és szakszövetkezetek. AJ leti Intézetben a termelőszövetkezetekben is, a > Margit és az Edel- szakcsoportokban is szeren- górd bu rgonyafaj­— Zot r ____ esésen találkozik az állam és nagy ter- a parasztság érdeke, hisz a cél közös: olcsóbban, több termést betakarító nagyüzemi gazda­ságokat létesíteni, amely is­mét biztosítja világpiaci pozí­cióinkat és amelyben egyre könnyebb munkával, a gépek fokozottabb bekapcsolásával szert takarítottak be. A 100 hol­don aluliak a burgonyaterme­lésben is alul maradtak. A 100 holdon aluli birtokok holdan­mésátlagú uradalmi birtokpk- ból kezdetleges módon termelő kisbirtokok lettek. Ez pedig azt jelentette, hogy drága ter- melvényeinkkel — ez a kis- parcellán gazdálkodásból fa­kad — mind kevésbé tudtunk és tudunk ma is megküzdeni több jövedelemre tehet a fejlettebb, a mezőgazdasági a szövetkezet tagja, nagyüzemek szervezésében Mezőgazdaságunk legfőbb előrehaladottabb országokkal, kérdése volt és ma is az, hogy Ez probléma ma is és ezt a az egyéni gazdák, az őster- problémát csakis a parasztság- melők összefogjanak, a közös gal együtt, a parasztok önkén- munka, a gépi munka előnyeit tes szövetkezése útján tudjuk kihasználva, nagyüzemi mód­megoldani. szerekkel, kisebb önköltséggel A probléma végleges meg- jobb minőségű termékeket ál­oldásáról csak akkor beszél- Irtsanak elő. Ezen, csakis ezen hetünk, ha a mezőgazdasági az úton juthatunk mezőgazda­termelés zöme nagyüzemi Ságunk felvirágoztatásához. A MEZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNY LEGÚJABB EREDMÉNYEIRŐL Nemesített cukorrépa fajták • A Sopronhorpácsi Növény- mést adnak az eddig termelt nemesítési és Növénytenmesz- kül- és belföldi fajtáknál. Az tési Kutató Intézetben neme- új fajták leveles répafeje 18 sítették ki a Beta 242—53 és százalékkal több, mint az ed- a Beta K 91 cukorrépafajtá- <jjg termelt fajtáké, ami éven- kat. Több évi kísérlet eredmé- mi j „ millió mázsa nye szerint ezek a cukorrépa­fajták területegységenként 10 többlet leveles répafejet nyújt százalékkal nagyobb cukorter- az állattenyésztésnek. Somogyi 143 új burgonyafajta A Keszthelyi Me- zepes érésű étkezé- bőtermő, korai "*!-* ták keresztezéséből jött létre a Somo­gyi 143 új burgo­nya. Az új fajta kö­amely az országos kísérletek szerint minden vidéken a legtöbb termést ad­ja. Itt nemesítették ki a Somogyi 4-es fajtát is, mely igen sü, sargahűsu ét­kezési burgonya. — Mindenütt jó ter­mést ad. Különö­sen a csapadéko­sabb vidékeken igen jó eredmény­nyél termeszthető. Kombinált búrgonya-előcsíráztató és tároló A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet a külföldi szakirodalom felhasz­nálásával 1 vagon burgonyát befogadó kombinált tároló és előcsíráztató berendezést épí­tett. A kombinált tároló 2 m mélyen van a föld színe alatt; Földfeletti magassága 1,5 m, amelyet föld vesz körül, a hő- szabályozást biztosítja. A kom­binált tároló igen alkalmas nagyüzemi előcsíráztatásra; tuidjui/iiciucui ícutv. iTYCiin uui gviija Lcuiicac ,'-két hold, jóval több, mázsa volt, míg a 100 holdon 50 hold. Miért? Mert felülieké 33,9 mázsa. 51 üzemesítésére. Egy példa er­re: Ausztriában törvény mond­ja ki, hogy mennyi az a leg­kisebb földterület, amely a gazda tulajdonában lehet. Nem egy-két hold, jóval több, mintegy ezen a területen már jobban Nagy port vert fel ez annak ki lehet használni a gépeket, idején. A kapitalista Magyar- (i alkalmasabb az árutermelésre ország közgazdászai mindé-A és olcsóbban is termel, mint a nütt erről beszéltek. Felvető-jí MŰTRÁGYA kombinát átállítását. A mun­kispareellás gazdaság. íme, a dött a gondolat: mennyivel A FÖLDGÁZBÓL hálátok a termelés leállítása kapitalisták, ha érdekük úgy nagyobb lenne a nemzeti jö-<| nélkül történnek. A tervek kívánja — nem riadnak visz- vedelem, ha a kisbirtokok isi ,A sztalinogorszki vegyikom- szerint a gyár már az év vé- sfca még az erőszakos nagy- ugyanolyan terméseredmé- Jbinát nagy mennyiségű nitro- gén termel olcsó műtrágyát; üzemesítéstől sem. Mi önkén- nyékkel dolgoznának, mint ai§én műtrágyát, ezen belül tes alapon akarjuk és oldjuk nagybirtokok. Groffits Gábor, i lammoniumnitrátot gyárt. En- 138 000 UJ TAG meg az egyre jobban sürgető egyetemi magántanár, a Ma-inek legfőbb alapanyaga a ko- EGY ÉV ALATT kérdést — a falu szocialista gyaróvári Gazdasági Akadé-11 hókoksz. „átszervezését. Ez azonban nem mia igazgatója a „Magyar Szö-I* A kombinát naponta több, A múlt év júniusában nagy "jelenti azt, hogy nem mond- vétkezés” 1931. karácsonyi Amint egy egész szerelvény eredményt ért el a csehszio- juk meg őszintén és nyiltari: számában így ír erről a kér-(1 nyersanyagot dolgoz fel, amit vák termelőszövetkezeti •az Uraiból szállítanak. Ez na- gálám: a termelőszövetkeze­Szárazságtíírő takarmánynövény Az Észak-Dunán- leteket folytatott a razságtürö. Aszá- túli Mezőgazdasági szudáni édes cirok- <>k tér' Kísérleti Intézet fű termesztésével, mesének kétszeri­eredményes kísér- amely igen jó szá- sét adja, A szocialista országok életéből minden perc késlekedés azt désről: faz uraiból szállítanak. Ez na- gálám: a jelenti, hogy mindjobban hát- „...A helyesen megszerve-fSyon sokba kerül az állam- tek és az állami gazdaságok térbe szorulunk a világpiacon, zett és irányított termelőszö-*'nak. A tulai gazdasági kerü- együttesen az ország összterü-jj egyszerűen azért, mert túl vetkezetek révén a kisgazdákat népgazdasági tanácsa el- létének több mint 50 százaié-? drágán termelünk és áruink terméseredményeit lényege-'1 határozta, hogy a sztalinogor- kát művel téli meg. Azóta szín­nem tudják felvenni a ver- sen lehetne fokozni. Ha a ;ás-<'szki vegyikombinátot sztavro- te megállás nélkül, gyors lép- j ... * m _____m_____*_■ se nyt a mezőgazdaságilag fej- gazdák termésátlagait sikerül* P°'i földgázzal látja el. A föld- tekben fejlődik Csehszlovákia CX lliCJLVClXlftlOS CSlJjGHO vClGSI lettebb országokkal. A mező - -----w«»i*—*™*i-—« ——-1— mu nkaszervezés csökkenti az önköltséget, olcsóbbá teszi a termékeket, mert itt fokozni lehet a gépesítést, alkalmazni lehet a fejlettebb agrotechni­kát és ezáltal megnő a ter­cellás parasztok véletlen játékából születtek. A sében 1957-Mben születtek a leg- valóban óriásinak nevezhető nagyobb sikerek; Az ország te- fejlődés elválaszthatatlanul rületén összesen 2 688 terme- összefügg a kommunista párt löszövetkezet alakult ebben az irányításával dolgozó népne- évben és tulajdonképpen ek- velők éveken át tartó türel- kor határozta el a legtöbb mes, meggyőző munkájával, a kis- és középparaszt, hogy a kommunista párt helyes poli- közös gazdálkodás útjára lép. tikai és gazdasági imtézkedé- Az év folyamán összesen 138 sével. ezer dolgozó paraszt választot­A csehszlovák tenmelőszö- ta a termelőszövetkezeti gaz- moz- vetkezeti mozgalom fejleszté- dálkodást*- a nagybirtok átlagnívó járat Sémáik alapanyagként való termelőszövetkezeti mozgalma. \ gazdaságban is érvényesül az emelni, úgy az országnak< alkalmazása lehetővé teszi a Nem is olyan régen, 19491 Baranya megye baromfíte- szecskázott szalmát kell terí­az elv, hogy a magasabb fokú évente körülbelül 200 millió* termelés jelentékeny fokozá- elején mindössze 28 termelő-' ( nyésztésében legfontosabb a teni. A mélyalmon történő ne­pengő többletbevételt je-*’ßät és évente sok millió rubel szövetkezet működött az or- (jövedelmező termelőszövetke- velősnek fő tényezője, hogy az lent..." 'megtakarítását. — A gáz- szág területén. 1951-ben. ez a(jzeti, nagyüzemi baromfi te- almot szárazon kell tartani. A kapitalista Magyarország1, vezeték beszerelésével járó szám 3 130-ra, 1953-ban 6 679- p nyésztés fejlesztése. Június 13- Ezért szükséges, hogy a mély- falvaiban több száz féle sző- J költségek egy év alatt megté- re, 1955-ben 6 795-re, 1957-ben ián a Mezőgazdasági Vállalat vetkezet több ezer fiókja mű-(rillnek. pedig már 11 090-re emelke-, iboldogasszonyfai baromtitele­ködött. Ezeket elsősorban pa- | Jelenleg előkészületek foly- dett. A termelőszövetkezetek (ípén megtartott értekezleten, rr.ésátlag. E tétel igazságát az pok, jegyzők, nagygazdák tar-jnak ahhoz, hogy Scsekintő! földterülete ez alatt az idő,j— melyen több termelőszö­élet bizonyította, nemcsak a tották a kezükben és már((Sztalinogorszkig 52 kilométer alatt 7 023 hektárról 3,461 54311 vetkezet elnöke is részt vett — felszabadulás után az állami ezért sem tölthettek be fel-(( hosszúságban gázvezetéket hektárra nőtt. ('elsősorban a tsz-ek nagyüzemi gazdaságok, a termelőszövet- adatukat) — nem segíthették átépítsenek és megkezdték a A hatalmas sikerek ne*n a(',baromfitenyésztésének fejlesz­kezetek és egyénileg, kispar- ___________________ __________________________—___________—tési lehetőségeit tárgyalták. ga zdálkodást folytató ^ értekezleten az oti­terméseredményei- '[lévő tsz-elnökök saját szemük­kel is meggyőződhettek arról, hogy a baromfitenyésztés s és ezen belül a pecsenyecsárke- nevelés igen jól jövedelmező Fejlődnek megyénk termei társulásai 5 k lA gfatMHyi teAfnelfo&k(e-tUe-zet teive-i ‘terjesszük 5 Szeretném tudni, éhogy néhány év múl­A megyében 1958-ban négyf«« . hová fejlődik szakszövetkezet, 47 szakcso- ('majd a gorcsonyi port és 23 társulás készített*'szövetkezet: milyen termelési és pénzügyi tervet, vagyonnal rendelke- A négy szakszövetkezet közös • zik, hová költik péti- beruházásra fordít 841 200 fo-ízüket, mi az elsődle- rintot. amelyhez 400 ezer fo-f ges céljuk, milyen tá­rint kölcsönt vesz fel. a többi ' 'volabbi terveket szó- kiadást saját erőből fedezi. Jnek? Szakcsoportjainkban is mind-' Az elnök, Cseh Jó- inkább terjed a közös létesít- \zsef elvtárs moso- mények megvalósításának gon- ? lyog: dolata. 42 szakcsoport terve- . — Távolabbi ter­zett közös beruházást 615 913 Nézze, itt az forint értékben. Hitelt mind-(| j^ei tervünk. Egy össze 147 700 forintot kérnek. ((erVi. s ezzel sem a fennmaradó részt maguktudom mi lesz. Aka- fedezik. érünk mi előrehalad­A társulások közül tizen-)ln{, de fdyton akadá- négyben terveznek közös ^'(i/yokba ütközünk... mházást 76 433 forint érték- Mískor is hallot­tén. A beruházáshoz nem kér‘ tam miLTy hogy a tér­nék hitelt. é melőszövetkezetek jó­A beruházott összegeket i hibájá_ szőlőtelepítésre, tenyészállat i m ngm tudják be. szarvasmarha, hússertés, . J , i • tartani még éves ter- vásárlására, építkezésre, g pe r uük-et sem. Mi ennek beszerzésére fordítják. é oka’ A már említett 74. Itt Görcsönyben el­port, szakszövetkezet és *'mondja az elnöky sulás ebben az évben osszesen, > 3004.es rcnde­7 ™ 944 f<?nnt ' elsösor­eriekesit közösen. Tervezett áUattenvésztéssel jövedelmük 3 301 374 ror.lnt'' , . ioalau «melyből 627 000 forintot ,for'' ­éiÚtnak közös beruházá.sokr«. i ^ • közös vaigyon megerősítésére, é kenudé, hogy törzs tenyésztőkké válja­nak, mert adottsá­gaik kedvezőek. Ren­deltek is 35 darab szarvasmarhát, meg tíz anyakocát. Nö­vénytermelésüket en­nek megfelelően ál­lították be. Vetettek 38 hold pillangóst, jövőre 40 holdat akarnak vetni s ez megfelel a szántóte­rület 50 százaléká­nak. Sajnos nem sike­rült a terv. Csupán 13 szarvasmarhát kaptak, sertésből meg egy darabot sem, pe­dig megvan rá a pénz. Májusban be kellett volna állítani a sertéseket, erre a tenyészállatforgalmi értesíti őket, hogy szeptember előtt ne is várják. Cseh elvtárs bosz- szankodva tárja szét karját: — Ezek után ho­gyan tervezzünk. A sertéseket nem tud­tuk beállítani, a tiz hízómarha sem érke­zett meg. Lényege­sen befolyásolja ez a jövedelmet.. Nem örvendetes jelenségek ezek, va­lamit tenni kellene. De a szövetkezetek türelmesek. A gör- csönyiek sem csüg­gednek el, azért ők előrébb is néznek és ha nincs is papíron az elgondolásuk, tud­ják milyen jövőért fáradoznak. Jövőre már 40 fe­jőstehén lesz az is­tállóban. Majd be­szerzik saját maguk, ha mások nem segí­tenek. Ekkor beindít­ják a tejüzemet, tú­rót, vajat készítenek és maguk értékesítik. A fölözött tej meg­marad a malacok­nak, mert ahol tej­üzem van, kár lenne elhanyagolni a ma­lacnevelést. Beveze­tik a gyorshízlalást. Ezért építenek egy húsz férőhelyes fiaz- tatót is. Régi kastélyukat most átveszi a szo­ciális otthon. Van itt néhány kiöregedett gyümölcsfa, díszcser­je, erre tem tmptmmk meggyel, J Ma már a csibenevelés tel­Majd ke­alomra elterített szecskázott szalma száraz legyen és a csir­kék itatóedényeit drótrácsra vagy palára helyezzük, igy megóvjuk az almot az elned- vesedéstől. Egyébként számot­tevő mértékben lehet szabá­lyozni az alom nedvességét szellőztetéssel is. Ä mélyálom általában egy csibecsoport fel­neveléséhez elegendő. Az ed­digi tapasztalatok szerint leg­jobb, ha minden csibecsoport részére új mélyalmot készí­tünk, mert így különböző fer­igényt, hanem ma-’üzemág lehet, ha azt megfelelő guk telepítenek öt * J hozzáértéssel szakszerűen esi- tőző betegségek fellépését gá- hold gyümölcsöst, ináljuk. tolhatjuk meg. szilvával, kajszival jesen megoldott probléma és A mélyalom beállítása előtt ólat alaposan ki kell taka­sőbb, ha több lesz a (i egyszerű, olcso eszközökkel rítani és fertőtleníteni. A íer- munkaerejiik. kerté- (i kiváló eredmények érhetők el. tőtlenítést legjobb permetező- Az állami gazdaságokban és géppel végrehajtani, mivel így azokban a termelőszövetkeze szetet is létesítenek. Megterem itt a ha­tárban minden zöld­ségféle. vétek lenne elhanyagolni a jöve­delmező kertészke­dést közvetlen Pécs mellett, ahol amúgy- is gyenge a zöldség­ellátás. — És melyek a tá­volabbi tervek? — Egy könnyen megvalósítható ter­vünk lenne még — magyarázza Csehi a tekben, ahol baromfitenyész­téssel foglalkoznak, a mély­almos csinevelési rendszert vezették be. Ezzel a rendszer­rel nagyüzemi baromfitele­péi nk 5—10 százalékos veszte­séggel nevelik fel a beállított több 10 000 naposcsibét. Hogyan kell elkészíteni a mélyalmot? A mélyalom elkészítéséhez, minél kevesebb szálasszalmát tartalmazó lótrágya szükséges. A nem friss, már kiégett trá­a legrejtettebb zúgokba is el­jut a fertőtlenítő anyag; A mélyalmon történő csibe- nevelés igen előnyös, mivel az alom egyenletes hője követ­keztében a csibék nem bújnak ősze, így a termelőszövetkeze­tekben az elmúlt időkben tör­tént csibenevelésnél az össze­nyomásból eredő elhullást tel­jesen ki lehet küszöbölni. Ta­karmányértékesítés szempont­jából is igen előnyös a mély- ahnos nevelési rendszer, mivel a csirkék kapargatás közben a elvtars Van « sző-igya nem alkalmas mélyalom lótrógyában ^évő B 12_vita vetkezetnek olyan ikesz.tesehez, mert ez mar nem minhoz elősegíti területe, ahol heves*) fog hot termeim. A trágyát . T® beruházással 15 öoj-d 25-30 cm vastagságban keli ^y^ketíLt is. das halastavat lehet-iegyenletes vastagságban a ne­ne létesíteni. Csak|> velőben elteríteni (lazán). A A baromfihús és tojás iránt egy gátat kellene(• laza trágyában rövidesen meg mind a belföldi, mind a kül- húzni, hogy elfogjuk(' indul az érési folyamat és a földi piacokon igen nagy a ke­li vizet és kész vol-<• hőmérséklete mind magasabb- resiet, termelőszövetkezetein:: na a halastó. Idénl'ra emelkedik. Amikor a trá- rövid idő alatt szép jövedelem­még nem kerül rál'gya megfelelő hőmérsékletre re tehetnek szert a baromfi­sor, de ha lesz meg-'1 melegedett (kb. 50 C fok) le tenyésztés megindításával, hi­felelő szakember, ha-f kell döngölni. A ledöngölt tra- sz.en a nevelési probléma a marosam. elkezdjük? gyarétegre 4—5 rm vastagság- mélyalmos rendszerrel telje­cpiteni. ftban, 3—4 ara hosszúságra ««» megoHhalówak^tekinthetij

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents