Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
. MBS. MAJtS 18. naplö 5 1948 őszén a Dunántúli Napló nagy cikkben közölte, hogy megnyitotta kapuit a pécsi „Nevelőképző Főiskola", a mai Pedagógiai Főiskola őse. Azóta tíz év telt el. A mai jubileumi ünnepség alkalmából megkértük Márk Bertalan főiskolai igazgatót, ismertesse röviden az intézmény tíz évének történetét. Eredményesen dolgozik a Petőfi-akna üzemi tanácsa óiskolánk a kultúrforra- dalom nagy vívmányának,. az általános iskolák születésének függvényeként jött létre — mondotta Márk Bertalan. — Feladata az. hogy az általános iskolák felsó tagozatának képezzen jól felkészült, szocialista szellemű nevelőket. A pécsi „Nevelőképző Főiskola’’ 1948 szeptemberében rendkívül szegény tárgyi és személyi ellátottsággal kezdte meg működését a Janus Pannonius utca 5. $z. alatti épületben. Az 1949 szeptemberében meginduló új tanévvel megnövekedtek a gondok. Most már két évfolyamot kellett elhelyezni 250 hallgatóval és •10 főiskolai oktatóval. Uj otthonra volt szükség, s ezt főiskolánk a Kolozsvár utcában egy félig kész állapotban tévő épületben találta meg, amely kereskedelmi középiskolának épüli, de a háború miatt nem készült el. Pécs város dolgozói, a főiskola tanárai és hallgatói lelkes rohammunkával rövid időn belül beköltözhetővé varázsolták a csupasz falakat. Ebben az új otthonban alakultak ki a tanszékek és alakultak ki azok a tárgyi feltételek. amelyek az oktatónevelőmunka mellett lehetővé tették a tudományos kutatómunka megindulását is. 1950 fontos fordulópontot hozott: különválasztották a tanítóképzést a szaktanárképzéstől, s ettől kezdve — most már mint pedagógiai főiskola — csak a felsőtagozati szaktanárképzés tartozik az intézmény hatáskörébe. Ez nagy mértékben segítette az elmélyült munka kibontakozását, az igazi felsőoktatási intézmény jellegének kialakulását. Ugyanebben az évbén az általános iskolák gyorsütemű fejlődése szükségessé tette a szaktanárképzés gyorsítását, s ezért kormányzatunk a főiskola képzési idejét két évre csökkentette, azzal, hogy a harmadik évet gyakorlóévként már az általános iskolákban kell a hallgatóknak eltölteniök. Államvizsgát a gyakorlóév végén tehetnek. A gyors ütemben meginduló fejlődés miatt az intézmény elhelyezésének keretei újból szűknek bizonyulták. A helyi párt- és városi vezetőség támogatásával 1950 szeptemberében megkapta a főiskola mai épületét, s ez újabb lehetőséget biztosított egy korszerű felsőoktatási tanárképző intézmény kifejlődéséhez. z ezután következő esztendők a helyes tanulmányi anyag és módszerek kialakításának jegyében teltek el. A hallgatók számára korszerű jegyzeteket és tankönyveket írtak az oktatók, kialakult a képzés egyre tökéletesebb formája. A kétéves képzés szűk keretei azonban egyre nyomasztóbban nehezedtek a hallgatókra és a tanszékekre. 1954 őszén a képzési időt felemelték három évre, s ezzel a főiskolai oktatás színvonala ismét nagy mértékben emelkedett. Az 1955-ös év a hároméves főiskola végleges szervezeti és tartalmi kidolgozásának jegyében zajlott le. 1956 őszén a pécsi Pedagógiai Főiskola szervezetileg is bővült: Szegedről ide helyezték a délszláv tanszéket, s ennek az évnek szeptemberében megkezdte munkáját a német nemzetiségi tanszék is. A fejlődés szépen ívelő vonalát megtörte az ellenforradalom támadása. A vihar a főiskolán is súlyos anyagi és még súlyosabb erkölcsi károkat okozott. Elenyésző számban a tanárok között, nagyobb számban a hallgatók között talajra találtak az ellenség érdekeit szolgáló nézetek. 1956 november 4-e szerencsére gátat vetett ezeknek. Az 1957-es esztendő friss sebekkel és új reményekkel indult. Az oktatók túlnyomó többsége felismerte a valódi helyzetet, kereste a kivezető utat. Ennek eredményeként 1957 január 14-én az országban az elsők között indult meg a Pécsi Pedagógiai Főiskolán a rendes oktató munka. Március 9-én megalakult az MSZMP-szervezet, majd hamarosan a KISZ-szervezet is, s mindezek hatására megkezdődött a gyorsütemű kibontakozás. A felszabadulás óta eltelt idő hatalmas gazdasági és társadalmi fejlődését a pécsi Pedagógiai Főiskola tíz éves fejlődése is tükrözi. Ezt néhány számadat igazolja. A főiskola 10 év alatt 2,143 rendes és 5850 levelező hallgatónak adott tanári oklevelet. Az ország minden részében működő volt hallgatók igen tekintélyes része fontos vezető pozíciót tölt be. Az elmúlt tanév elején 1200 volt azok száma, akik felvételüket kérték a pécsi főiskolára. A pécsi Pedagógiai Főiskola ma az ország egyik legszebb és legjobban felszerelt intézménye. Minden lehetőség megvan a tanszékek színvonalas munkájához. Korszerű laboratóriumok, modern sportlétesítmények, fedett uszoda áll a hallgatók rendelkezésére. 1 948-ban, az első tanév-*■ nyitó ünnepélyen Pécs város és Baranya megye akkori vezetője beszédében ezt mondotta: „Büszkék vagyunk az új főiskolára, de mégin- kább büszkék leszünk majd akkor, amikor be is bizonyította, hogy meg tud felelni hivatásának." Nem a mi feladatunk, hogy eldöntsük, beváltotta-e főiskolánk a hozzáfűzött reményeket, de nagyon örülnénk, ha az illetékesek ma azt állapíthatnák meg, hogy főiskolánk az elmúlt tíz esztendőben nem keltett csalódást — fejezte be nyilatkozatát Márk Bertalan, a Pedagógiai Főiskola igazgatója. Jobb mint négy hónap- = ■■■•■-.- = pal ezelőtt választották meg a vasasi Petőfi-aknán az üzemi tanácsot. Az üzemi tanács tagjai a legjobb vasasi bányászok közül kerültek ki. Most rájuk hárul az a feladat, hogy mint a bányászok legszélesebb rétegeinek képviselői a szakszervezet irányításával segítséget nyújtsanak a tervgazdálkodás érvényesítéséhez, a társadalmi tulajdon megszilárdításához, a szocializmus építésének meggyorsításához, s ennek eredményeképp a népjólét további emeléséhez. Őket bízták meg azzal a feladattal is, hogy a vasasi bányászoknak és műszaki értelmiségieknek a gazdasági építő munka irányításában való részvételét biztosítsák. Az üzemi tanács megalakulása tehát lehetővé tette, hogy mint hazánk minden termelő üzemében, úgy Vasason is jelentős mértékben továbbfejlesszék az üzemi demokráciát. De nézzük, hogy a vasasi üzemi tanács tagjai a megválasztásuk óta eltelt időben mit tettek az említett célkitűzések megvalósításáért. Az üzemi tanács első ülését még január 17-én megtartotta. Ezen az ülésen az üzemi tanács hatásköréről, az üzem előtt álló legfontosabb termelési, gazdasági, stb. feladatokról volt szó. Már akkor leszögezték: ahhoz, hogy az üzemi tanács ellenőrizni tudja a bányaüzem gazdaságos működését, — így a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását, a minőségi követelmények betartását, a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvéseket, a társa- damli tulajdonnal való törődést, — hogy véleményt tudjon mondani a bányaüzem számára előírt tervekről, a beruházási célkitűzések helyességéről, a bérezési formák kialakításáról, az újításokról és a mérlegbeszámolóból adódó egyéb problémákról, hogy helyesen tudjon dönteni a nyereségrészesedés elosztásának irányelveiről, az élüzem címmel járó jutalom felosztásáról, a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználásáról, a munkaruha elosztásáról stb, — elsősorban az szükséges, hogy az üzemi tanács tagjai alaposan ismerjék hatáskörüket, az üzem, a bányászok problémáit. Éppen ezért minden üzemi tanácstagnak kötelességévé tették, az üzemi tanácsokról szóló határozat tanulmányozását, a bányászok problémáival való fokozottabb törődést. Az üzemi tanács tagjai nem is feledkeztek meg erről: rendszeresen tanulmányozzák az üzemüket érintő különböző problémákat. Petőfi-akna üzemi tanácsa már első ülésén felhívta a tanácstagok és ezen keresztül a bányászok figyelmét a munka- és a biztonsági fegyelem megszilárdításának fontosságára, az újító és ésszerűsítési mozgalom fokozott támogatásának szükségességére. Ezen az ülésen a termelési és az önköltségcsökkentési feladatok mellett többek között a fatéri munkások bérezési és a Hosz- szúhetényből bejáró bányászok szállítási problémáiról is beszéltek. Az üzemi tanács tagjai már ekkor is — s az után következő üléseken is — személyesen, de mégis megfontoltan vitatkoztak a problémák felett, magatartásuk, véleményük meggyőzően bizonyította, hogy valóban az üzem gazdáinak érzik magukat, S hogy az üzemi tanács mennyire hasznos tevékenységet fejt ki, s hogy ez a szerv egyáltalán nem felesleges, azt már eredmények is bizonyítják. A januári tanácsülésen vitatott problémák például egytől-egyig megoldódtak, sőt Hosszúheténybe már újabb munkásszállító autó beállítását tervezik. De bizonyítja más is. A munkaruhaelosztás például régóta egyike volt, a legnehezebben megoldható kérdéseknek. Mindig sok volt a panasz, az elégedetlenség emiatt. Az üzemi tanács éppen ezért február 14-i ülésén a munkaruha elosztásáról tárgyalt és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően igyekeztek ezt a problémát közmegelégedésre megoldani. Mivel az üzemi tanács ülésén több vélemény, javaslat is elhangzott a védőruhaelosztással kapcsolatban, az üzemi tanácstagokból egy brigád alakult és felülvizsgálta, majd meghatározta azokat a munkaköröket, ahol védőruhát kell a dolgozóknak biztosítani. Azóta a munkaruha kiosztása megtörtént. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemi tanács helyesen döntött, a bányászok egyetértenek a döntéssel. A legizgalmasabb és egyben a legutóbbi — sorrendben a negyedik — tanácsülést április elején tartották Vasason. Ezen az ülésen a nyereségrészesedés felosztásának irányelveit vitatták meg. A legnagyobb vitát a nyereségrészesedés felosztásáról szóló rendelkezésnek az a része váltotta ki, amely szerint kivételes esetben azoknak is lehet nyereségrészesedést adni, akik 1957: július elseje után léptek munkába. A rendelkezésnek ez a pontja 279 vasasi bányászt érintett. A vasasi bányászok elvárják, hogy az üzemi tanács ülésén elhangzottakról, az üzemi tanács tevékenységéről, rendszeresen tájékoztassák őket. Az üzemi tanács tagjai ezt szívesen meg is teszik; A PeiöH-ahnai üzemi " ; ..- 1 r.,-:— tanács ta gjai jól tudják, nem elég rendszeresen figyelemmel kísérni az üzemi problémákat, eljárni a tanácsülésekre, hanem ahhoz, hogy eredményeket is elérjenek, tervszerű tevékenység szükséges. Mivel az üzemi tanácstagok kötelességé között szerepel az is. hogy munkájuk során a bányaüzem gazdaságos működéséhez segítséget kell nyújtsanak a bányaüzem vezetőjének, hogy őrizniük és védelmezniük kell a társadalmi tulajdont, személyes példamutatással is segíteniük kell a munkafegyelem megszilárdítását és nevelniük kell a bányászokat a szocialista munkaerkölcsre, asz üzem szeretetére, elhatározták, hogy a legközelebbi ülésükön a fentiekből adódó feladatokat tárgyalják meg. A legközelebbi üzemi tanácsülés lesz hivatva arra is, hogy segítséget adjon az újítómozgalom fellendítéséhez, a június 15-ig tartó takarékossági hónap sikeréhez. A vasasi üzemi tanács eddigi tevékenysége telteit eredményes volt; HMeiMfí G*wla ITj rovatot nyitunk la {rank hasábjain. A szerkesztőség, valamint a KISZ megyei ée 'J városi bizottsága szerkesztésében rendszeresen megjelenő „A KISZ takarékossági számlája” az ifjúság takarékossági mozgalmának szócsöve kíván lenni. Célja, hogy bemutassa, népszerűsítse és szervezze a megye fiataljainak munkáját, amelyet a kormány és a KISZ Központ* Bizottság takarékossági határozata érdekében végeznek. Természetes, hogy a rovat szerkesztése csak akkor lesz jó, ha abban minden KISZ- szervezet, üzem, vállalat részt vesz. Várjuk és kérjük a megye fiataljainak segítségét, juttassanak el hozzánk minden eredményt, kezdeményezést hogy jó hírt adhassunk róla a közvéleménynek. Csak Így, közös munkával tehetjük sokrétűvé, színessé a rovatot, A sxabásx-brigád Szűkszavú jelentés adja híd túl:. „Novi nice Béla ifjúsági brigádja negyedév alatt 11 öát forint ■ értékű bort takarított meg“’.. Mit mondjak róluk, a brigád, tagjairól? Hiszen nem csinálnak semmi „különöset“’, — U’hit ahogy a másik két brigád sem a Pécsi Kesztyűgyáron. Januárban a KlSZ-szer- vezet kezdeményezésére alakultak meg. Novinics Béla «Ívtárs, tégi szakmunkás, vil- ’ulta a brigád vezetését és a téliekkel együtt — nevük: G-isteiger Béla, Sinkovite An- 1*1, Rákóczi Ferenc, Hermetz Antal —, hogy a lehetőség SíerLr’t takarékosan bánnak a drága bőrökkel. Látszólag könnyű munkát végeznek. De aki odaáll melléjük, hamarosan észreveszi, hogy a látszat csal. Megkapják a bőrt és vele együtt azt •s, hogy mennyi kesztyű kehi jen ki belőle. S akkor közkéznek ők. Forgatják, igaz•fttják, máiegetnek. Mert nekik nem mindegy az. hogy tegyük fel 45, vagy 50 pár kesztyűre való lesz belőle. Ok általában öttel megtetézik akiadott előírást, ebből kerekedett ki a több mint 11 000 forint. Tehát ezt csinálják. Eredményesen és dicséretre méltóan. a rongyot A Mohácsi Selyemgyárban az egyik ifjúsági brigád papírgyűjtéssel foglalkozik. A Munka után : KFár sok anyagot kap, a cso_ _ magolópapír eddig a szemétbe (gyűjtik a papírt, került. Egyetlen alkalommal 200 forint értékű papírt szállítottak a MÉH-hez. Hidason a KISZ-szervezet hét zsák papírt szedett össze és adott át a munkásőrségnek. Ennek fejében több példányt kapnak majd a munkásőrség — papír- hiány miatt alacsony példányszámban megjelenő — lapjából. A meszesi fiatalok a házaknál gyűjtöttek papírt és rongyot, már egy pincét töltöttek meg vele, várják, hogy átvegyék tőlük; Vasárnap délelőtt a bányában Nagymányokon a KISZ- szervezet kezdeményezésére harminc fiatal szállt le a bányába. Végigjártak néhány munkahelyet és felkutatták a heverő, betemetett bányafákat, gépeket, alkatrészeket.— Csupán egyetlen helyről tizenkét csille fát szállítottak a felszínre, ahol azonnal osztályozták, egyik részét porciófaként kapják a bányászok, a másikat pedig ismét felhasználják. Virágos Pécsért Szép ez a város — mondják az itt járó turisták, de azért ők is, mi is hozaáhesszü k: szebb is lehetne; Ä város csinosításának tervébe belekapcsolódnak a fiatalofcfáB.j Az iskolák és az egyeteimffeiszistái 25 000 forint értékű munkát vállaltak: parkírozpask , és virágot ültetnek több 1 utcában; Az összeg 35 százaléka; ajKISZ takarékossági számtójása kerül; Ifjúsági őrjáratok Kossuth-bányán A komlói KISZ -szervezetei 'úgynevezett ifjúsági őrjáratokat raeirvez- tek. A fiatalok1 víé^jláírják a munkahelyeket. és'összegyűjtik a heverő anyagokatja^iul- ladékot; A szállításnállrdS gozó fiatalok két * alkálomjrw': összesen . afrOOO^fccánt^éfí&kű gépalkatrészt, M^íáfcsojatQt, bilincset és Tc6aMaBtJddtaksát a bányának. Azralchai • K-LSZ- szervezet közel ' hétezer forint, az amyagellá tó^ kjjjZjsS i pedig 1200 forint ,£éíw§eK-i gyűjtöttek; öss7xV*méíg*nBezBÍál- hatö anyagokat;
