Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-03 / 103. szám

2 NAPLÓ 1958. MÄJUS % 1 ÜNNEPLŐK KÖZÖTT Reggel kilenc óra. Két ün­neplőbe öltözött nénike ballag a Kossuth Lajos utcán. Koruk után nagymamáknak néztem, legalább öt-hat apró unokával. Már el akartam kerülni őket, amikor egy fél mondat ütötte meg fülemet: — ... Szegény férjem, akko­riban ilyenkor már a Mecse­ken járt... Meglassítottam lépteimet és hallgattam őket. Folytatta: — Tudod, ott tartották a május elsejét. A városban min­dig zavargálták őket a rend­őrök. — Most nem kell bukálni — így a másik. — Nem bizony. A lányom azt mondja reggel: mama, ma­ga csak pihenjen, a gyereke­ket is elvisszük, szép az idő. Hogy én otthon üljek? — Az én vejem is felvonul a vállalattal. — Megnézzük őket... Fél tizenkettőkor ismét ta­lálkoztam velük. A menetelek között. Az egyik csoportban ballagtak, lassan, kissé elma­radva a fiatalabbaktól. Kezük­ben'kis kék zászló: „Békét a világnakV‘.. ■. A Balokány-liget rögtönzött színpada körül hatalmas em­bertömeg, egy gombostűt sem lehetde leejteni. A Pécsi Nem­zeti Színház művészeit hall­gatják, pontosabban éppen Bárdos Anni művésznőt. Az egyik fa alatt idősebb ember ágaskodik, látni szeret­né a hang tulajdonosát is. Aztán megunja a hiábavaló „spiccelékt", talpára ereszkedik és jóízűt kortyol a három de- cis pohár aranyszínű tartalmá­ból. Nagyot csettint, bológat hozzá, szinte hallom, amint mondja: „Ez jobb“... A dal szárnyal: „... Mesz- szi a nagy erdő, messzi száll a felhő”.. . Az öreg hirtelen felkapja a fejét. — Messzi? Mi az, hogy rnesz- szi?... Talán messze. S a következő pillanatban versenyre kel az énekesnővel, hogy aszonygya: — Messze száll a felhő ... Kezével ringatja a borospo­harat. Körülötte mosolyognak, nevetnek,y ő azonban rájuk sem hederít, csak fújja: „El­múlik a nyár“ ..: Már a taps is elül, ő még csak fújja ren­dületlenül. A különszám végén csak | ennyit mond: | — Látják, így kell ezt éne-1 kelni..i | öt is megtapsolják. • Csaknem félmillió budapesti dolgozó színpompás május elsejei seregszemléje A bársonyos fűben két nyolc év körüli lurkó hempereg. Úgy látszik egy pillanatra el­vesztek a „felügyelőktől“ s az édes perceket gyorsan kihasz­nálják. Amikor megúnják, szembe fordulnak egymással. A kis szökefürtü kérdez: — Te 'voltál a felvonuláson? — Voltam bizony. A rendőr bácsik mindig hátrább zavartak azért megtaláltam ám, hol kell előrefumkodni... — De te csak néző voltál. Az én anyukám fel is vonult. — Miért? A te anyukád munkás? — Az bizony. — Hol dolgozik? — kételke­dett a másik. —'A kesztyűgyárban.:-. Es egy kissé kihúzza magát. Mert az ő anyukája ugye mun­kás és fel is vonult, nemcsak néző volt. Erre pedig csak büszke lehetet ' Hát nem? (BOCZ) A Balokány-ligetben Tavaszi zsongás és színes kavalkád volt az egész Balo­kány-liget a tizennegyedik sza­bad május elsejének verőfé­nyes délutánján. Trombitaszó­tól, kereplőktől kezdve egészen a csengettyűig hangos volt a li­get. A céllövöldében egymás után puffogtak a puskák, szállt a körhinta, forgott a jrin.glis- Pil." Felnőttek és gyermekek egy­formán vidáman, gondtalanul szórakoztak a munkásosztály nagy ünnepén. Délután 2 óra-? kor a Magyaa- Honvédelmi ♦ Sportszövetség hajómodellezői f érdekes bemutatót tartottak. 3g órakor az Egyetem utcai, to- j vábbá a Bártfa utcai, a Felső-1 Vámház utcai és a Szabadsági utó általános iskolák növendé-| kei változatos műsort adtak. J 4 órakor sor került a Széche- j nyi gimnázium növendékeinek gazdag műsorára. A tomabe- mutatótól kezdve egészen az énekkar felléptéig a közönség lelkesen megtapsolta ennek aZ iskolának a növendékeit, akik heteken keresztül készülődtek arra, hogy minél színvonala­sabb, nívósabb legyen a mun­kásosztály nemzetközi összefo­gásának ez az ünnepe. Kielégítették azoknak az ' igényeit is, akik a tánczenét szeretik. Délután fél 5 óraikor megkezdődött a szórakoztató zene, amelynek hangjai mel­lett vidáman szórakoztak Pécs város dolgozói. Utána a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club tag­jai vívóbemutatót tartottak, vidám tréfás jelenetek, szóló- számok szerepeitek. Amikor az est már ráborult a Balokány-ligetre, ismét szó­rakoztató zene mellett ünne­peltek a jelenlévők. Este fél 9 órakor a Balokány-ligeti sza­badtéri színpadon bemutatták a Csendes otthon című filmet, amely nagy tetszést aratott. A Balokány-iigetben a Pécsi Vendéglátó Vállalat, valamint a Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat sátrakat állított fel. A Pécsi Vendéglátó Vállalat felállított sátraiban mintegy 40 hektoliter sör, 20 hektoliter bor fogyott el. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy töb­ben kifogásolták: a vállalat miért nem hozott forgalomba folyó bort, miért kellett sok embernek palackozott bort fo­gyasztania. Elfogyott mintegy 2 és félezer forint értékű cuk­rászsütemény is. A baranyai ünnepi hetek megnyitása Napsugaras, derűs napra éb­redt a főváros május elsején. :a munkásság legnagyobb ünne- ipén. A vörös és nemzeti színű :lobogókkal gazdagon díszített : utak már a kora délelőtti órák­iban benépesültek. Kilenc óra elótt megindult az ünneplők ezerszínű forga­taga a Dózsa György út és a környező utcák felé, az egyes kerületek kijelölt gyülekező helyére. Csepelről, a munkás- fellegvárból zászlóerdők alatt, vidám nótaszóval meneteltek ezrek és ezrek s velük egyidő- ben indultak útnak a város szívébe Angyalföld, Kőbánya, Óbuda és a többi kerület dol­gozói. A főútvonalakon fellobogó­zott, virágokkal díszített autó­buszok, villamosok zsúfolásig telve szállították az utasokat az ünnepi seregszemle szín­helye felé. A várakozás perceit itt is, ott is vidám zeneszó, sűrűn felhangzó ének színesítette. A Thököly út és a Dózsa György út kereszteződésénél a Ferenc­város és a Józsefváros dolgozói készültek a felvonulásra, a VIII. kerületiek színpompás menetének élén munkásőrök gyülekeztek — jobbára a dere­sedé hajú generáció képviselői. Az Abonyi utcában kékinges, pirosnyakkendős fiúk, lányok gyülekeztek. Négyezer kiszista adott itt találkozót egymásnak _ a főváros 22 kerületének legjobb ifjú kommunistái. Itt volt a legkicsattanóbb a jó­kedv, Itt énekeltek, muzsikál­tak a legderűsebb szívvel.;; Zúgott, zsibongott a legki­sebbek, az úttörök háromezres serege is, amely a Városliget peremén, az Ajtósi Dürer so­ron gyülekezett — tengernyi rehajtó bizottságának valamint a budapesti elnöke, pártbi­virággal, színes léggömbökkel, zottság és a magyar szakszer­zászlóval. A felvonulási tér ünnepi díszben pompázott. A díszemel­vénnyel szemben, a Gorkij fa­sor torkolatánál a nemzetközi munkásmozgalom vezéreinek: vezetek több vezetője a térre érkező oszlopok elé ment, kö­szöntötte a felvonuló dolgozó­kat, majd beállt soraik közé. Marosán György államminisz­ter, az MSZMP Politikai Bi­Marxnak, Engelsnek és Lenin- zottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára üd­vözlő beszédet mondott. Ezután a Thököly út irányá­ból a Hősök tere felé munkás- indulók hangjai mellett meg­kezdődik az ünnepi felvonulási Az elsó sorban haladók virá­gokkal díszített hatalmas vö­rös betűkből formálják ki a nagy napot köszöntő jelszót! Éljen május 1! Utánuk 150 egyenruhás munkásőr, nemze­tiszínű zászlókkal, a nemzet­köziség vörös lobogóival, s a népi demokráciák zászlaival) hirdetve a testvéri népek ösz- szefogását, a proletárszolidari­tást. Hatalmas tapsvihar fogadja a hét oszlop menetét megnyitó 3000 úttörő látványos felvonu­lását. Közöttük vannak a gyer­mekváros kis lakói, akik a nek hatalmas méretű képét he­lyezték el. Mindenfelé vörös és nemzetiszínű zászlók lengtek, a tribünöket a magyar párt­ós állami vezetők, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és más testvérpártök vezetőinek képei díszítették. Tíz óra előtt néhány perccel hét oszlopban megindult a me­net a tér széléig. A díszemelvényen elfoglalta helyét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke. A tribünökön a munkásmoz­galom veterán harcosai, a fővá­rosi üzemek, vállalatok, intéz­mények kiváló dolgozói helyez­kedtek el. Innen tekintették meg a felvonulást a külföldi szakszervezeti küldöttségek díszemelvény elé érve, 150 fe­tagjai, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja; A díszemelvényről Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss hér galambot engednek a ma­A munkásindulók hangjaira hetvenes sorokban indulnak az üzemek és a hivatalok dolgo­zói, s a kerületek lakossága; A KISZ és a Szakszerveze­tek Doktor Sándor Művelődé­si Házában május 1-én délután 4 órakor nyitotta meg Palkó Sándor elvtárs, a megyei ta­nács elnöke a baranyai ünnepi heteket. Beszédében kiemelte e nagy kulturális megmozdu­lás jelentőségét, a népi kultú­rának, az öntevékeny művé­szeti együttesek munkájának szocialista társadalmunkban történt hatalmas fellendülését. A megnyitón — mint min­denütt a május 1-4 rendezvé­nyeken —, részt vettek a me­gyei, illetve a városi pártbi­zottság és a tanácsok képvi­selői; A baranyai ünnepi hetek pécsieknek színes, mezei virá­gokból készült csokrot. Sze­replésük új színt jelentett vá­rosunk kulturális életében. A megyei tánccsoportok ta­lálkozóján felléptek: a versen- di délszláv tánccsoport, az egyházaskozári együttes, asu- monyi földművesszövetkezet tánccsopartja, a véméndi taní­tónők tánccsoportja, a vémén­di KISZ német tánccsoportja, a kozánmislenyi együttes, a za- látai tánccsoport és a szebényi földműve6szövetkezet tánc­csoportja; Névadó ünnepség az úttörőházban Névadó ünnepség­re és csapatzászló­avatásra jöttek ösz- sze május elsején délután a pécsi út­törőházba a város úttörőcsapatainak küldöttei. A díszteremben felsorakozott a dísz- század, piros nyak- kendős úttörőik el­foglalták helyüket és Boros János elv­társ, az úttöröház igazgatója ünnepi beszédben méltatta a nap jelentőségét. Elmondotta, hogy az úttörőházat a mun­kásmozgalom egyik kiváló harcosáról, Szabó István elv­társról kívánják el­nevezni, Szabó Ist­ván elvtárs a pécsi bányákban dolgo­zott. 1919-ben a pé­csi vörös dandár pa­rancsnoka volt. — 1944. október 22-én Dachauban halt meg. Egész életét a munkásmozgalom­nak áldozta, harcos kommunista volt. majd a Pécsi Nemzetó Színház i gazdag és értékes programjá- tagjai színvonalas kultúnmű- i nak első bemutatóján a vidéki sort adtak. A műsor keretében ♦ tánccsoportok nyújtottak át a A régi május elsejék központja a Teitye az idén is megtelt emberekkel. Délután négy óra felé annyi­an voltak, hogy még mozdulni is alig lehetett. A fűre pokró­cokat terítettek és azokra tele­pedtek a családok. A tulipánfa tövében sűrűn kattogtak a fényképezőgépek. Egyszóval családias, örömteli volt a han­gulat a Tettyén, amit csak fo­kozott a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészeinek műsora. So­kan tapsoltak a művészeknek és még többen tapsoltak vol­na, ha hallottálk volna őket. Sajnos, a hangszórók elhelye­zése nem a legjobb volt. Ezt a kis bosszúságot azon­ban, ha nem is teljes egészé­ben, de feledtette az ünneplő emberekkel a kitűnő idő, a tánc.:: Több mint tízezren vettek részt a komlói nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) könnyű feladat — hangsúlyoz­ta. Feladatainkról beszélve ki­emelte: — A nép vagyonát szaporítani, a nép tulajdoná­val takarékoskodni egy és ugyanazon feladat. — Ezrek és milliók védelme alá kell helyezni a közösség vagyonát. Meg kell és meg is fogjuk zabolázni azokat, akik a nép vagyonát herdálják. — Van erőnk arra, hogy meg­akadályozzuk az agresszív erők csoportjának a háború ki robbantására irányuló ter­veit. A nagygyűlés SÍrnek Árpád zárszavai után az Intemacio- náléval ért véget. Szocialista bányavárosunk lakói már a kora délutáni órákban ellepték a szórakozó­helyeket, a sétányokat, a vi­dám parkot és késő éjszakáig A békeharc feladatairól szól- vidáman ünnepelték a mun- i beszéde végén kijelentette: káeosztály nagy ünnepét. „Közhely“? Igazán moncRm, vannak olyan érvek, amelyek sűrű alkalmazás révén egyes em­berek szemében „közhellyé” válnak. Azt mondják: ,Jó­jó ... ezt hallottuk, tudjuk is, hiszen tapasztaltuk saját bő­rünkön, inkább nézzünk már a mába, lássuk benne a jövőt...” Hanem aztán, amikor ezek az érvek nem „hivatalos” utón jutnak el tudatunkig, mondjuk: gyűléseken, brosú­rákon s egyebeken, hanem az életnek sűrű forgatagából bukkan elénk bizonyításkép­pen, akkor döbbenünk rá, hogy a „közhely” mögött a keserű igazság áll. Szerdán délután már Kom­ló is olyan ünnepies hangu­latra váltóit. Letették a munkát, az utcák megteltek sétáló-trécselő emberekkel, zsúfolt volt valamennyi ven­déglő, valamennyi cukrászda. Az Anna cukrászdában min­den asztal foglalt volt, a rá­dió bömbölt, a kávéfőző-gép sustorgott, s ezzel eggyé- olvadt a vendégek beszélge­tésének, vitatkozásának mo­noton zsongása. Ebből a hang-káoszból egy­szer csak érdekes szófoszlá­nyok röppentek fel. —: ;;. Aztán mondom ... ilyenkor már, elseje előtt egy nappal egész csendőr század 'Je^ze.tiapoh érkezett meg ide Komlóra. Gyülekeztünk az egyik utcá­ban, odajöttek. Átmentünk a másik utcába, utánunk jöt­tek, akkor mi visszamentünk az elsőbe ... Rég volt, mon­dom, de csendőr nélkül so­ha sem ment az ilyesmi... Eszembe jutott: ezek a szo­morú emlékek soha nem vál­hatnak „közhelyekké”. Amed­dig beszélgetnek róla az em­berek, addig nem. Aki ezt elmondta — odanéztem — egy idősebb, magas, szem­üveges férfi volt. Névszerint: Unger Jani bácsi — a kom­lóiak „Jani bácsija” — a haj­dani bányász, a komlói „ős­lakó”, a tanács elnökhelyet­tese. S az sem „közhely”, hogy éppen „Jani bácsi” és a töb­bi öreg veterán másnap a dísztribünön foglalt helyet. Igazán megillette őket... Zsákruha meg egyebek összezsúfolódtunk a tenyér­nyi táncparketten, „táncol­tunk”, leültünk a mégtenyér- nyibb asztalokhoz a Balatoni rizling mellé... — szóval ünnepeltük a május elsejét az esti órákban. Aztán egyszer csak megje­lent egy csinos asszonyka — volt több is —, de ő mégis elütött a többitől: szürke zsák-puhában ■.»( Károly, Marosán György, So- A hangszórók jelszavaira gyak- mogyi Miklós, a Magyar Szó- ran harsan fel az éljenzés és a cialista Munkáspárt Politikai taps: a felvonuló tömeg kö- Bizottságának tagjai, Révész szönti május elsejét, s udvöz- Géza vezérezredes, honvédéi- letét küldi a világ minden or­mi miniszter, Gáspár Sándor, szágában harci seregszemlét a SZOT főtitkára, dr. Pongrácz tartó munkásosztálynak. A ti- Kálmán, a fővárosi tanács vég- zes sorokból álló hét oszlop élén legnagyobb munkáskerü­leteink — Angyalföld, Újpest, a VIII., a IX. kerület, Csepel és a XXII. kerület — munkás­sága halad. A harmadik oszlo­pot négyezer egyenruhás KISZ- fiatal nyitja meg; Munkásindulóktól, a felvonu­lók vidám nótáitól hangzik a tér, üzemi tánccsoportok rög­tönzött bemutatói tarkítják á menetet, színpompás látványt nyújt a léggömbök! és zászlók erdeje. Éltetik a pártat, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányt, a szovjet—magyar ba­rátságot. Valamelyik üzemi cso­port vörös léggömbökből _ ha­talmas, ötágú csillagot formált, s a díszemelvény elé érve nagy taps közben a magasba ereszti; Az egyetemi ifjúságból sok ezren vettek részt a felvonulá­son. A budapesti orvostudo­mányi egyetemről, a budapesti ...................műszaki egyetemről és más fel sőoktatási intézményinkből népes küldöttségek képviselték az egyetemek hallgatóit és pro­fesszori kart. A parasztság is elküldte kép­viselőit a felvonulásra. A fő­város környéki termelőszövet­kezetek tagsága is ott menetelt az ünnepi felvonuláson, együtt ünnepelve a munkássággal május elsejét. > A színpompás felvonulás utolsó jelenete: felsorakoznak a Testnevelési Főiskola növen­dékei, s a katonainuló dalla­mára a Thököly út felől a tér­re vonulnak. Elől a zászlók sora, utánuk három oszlop lát­ványos tomagvakorlatokat mu­Az ünnepségen megjelent Szabó István nevelt lánya és unokája is. Megható volt, ami­kor az ünnepség vé­gén a ház parkjá­ban felsorakozott úttörőzenekar az Úttörő-indulót ját­szatta és a piros- nyakkendős fiúk kis fenyőfát ültettek el, hogy ezzel is emlé­kezzenek a ház névadójára. Az úttörők dallal, tánccal fejezték be az ünnepséget. Tetszik tudni, milyen ez? Nem? Nos hát ez egy olyan ruha, hogy felülről lefelé egyenes, fönt vagy egy nyílás — ahol a tulajdonosa kidug­ja a fejét — aztán alul is van egy nyílás, ahol a tulaj­donos kidugja a két lábát, hogy menni tudjon ... Más semmi. Tulajdonkép­pen egyszerű az egész. Any­agira egyszerű, hogy már ezért feltűnő ..: De aztán rövidesen meg­feledkeztünk a bájos zsák­ruháról, újabb valami kötöt­te le a derülő vendégek fi­gyelmét: az altató tánc ... Nem, nem! Nem altató dal, hanem tánc ! Ezt pedig úgy „mívelte” a szóbanforgó fia­talember, hogy a lánykával egy helyen álltak és a zene ritmusára hol jobbra, hol balra ringatta a „kedvest”. Jőbbra-balra, egy ringás jobbra, egy megint balra s ez így ment egész este. Ter­mészetesen közben erősen egymás szemébe mélyedtek, majd a lány lassan lehunyta a szemét és már csak ringott ide-oda.. > Ez is valami. Altató tánc... Ez a legújabb. De nem rossz. Sokkal jobb, mint teszem fel — mondjuk — a rock and roll. Nem fárasztó, nem kell rugdalózni s a többi vendég is ép cipővel, épségben ma­radt vesével és bordákkal mehet haza. w (RAB) tat be. A fiatalok a díszemel­vény előtt ötágú csillagot ala­kítva üdvözlik a párt és a kor­mány vezetőit. Ezzel a jelképes jelenettel véget ér Budapest dolgozó né­pének három és fél órás ünnepi felvonulása, amelyen csaknem félmillió fővárosi dolgozó tett hitet a proletámemzetköziség eszméi, a béke és a népek ba­rátsága mellett. Idoiárásjelentée Várható időjárás szombaton esti#1 kevesebb felhő, ejfr-két helyen ki­sebb délután! záporeső. mérsékeli nyugati, északnyugati szél, h hő­mérséklet alig változik. • Várható legalacsonyabb hőméi­• sékiet ma éjjel: 6—S fok. Legm*­• gasabb nappali hőmérséklet h/Jotp? J baton: 18—az fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents