Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

2 NAPLÓ 1958. MÁJUS !«• A népművelési munka tapasztalatuk a Sopiana Gépgyárban Miért nem kapnak már nyitáskor tejet az fizietek? A Sopiana Gépgyár váro­sunk jelentős üzeme. Nem ér­dektelen megnézni: mit nyújt dolgozóinak a művelődés te- i rén. nem közömbös ez a problémai sem számukra. Aztán egy másik kérdés: milyen színdarabokat szeret- f adósok látogatottak. Különö­sen azok az előadások sikere­sek. amelyek valamilyen mű­szaki kérdésről szólnak s film­mel egybekötöttek. Legutóbb például a forgácsolással kap­csolatos kisfiimet vetítették. } A közel ezer kötetes könyv- * tár — mint mondják — ke­vés. A könyvek javarészét tufái is lehetőségek, amelyeket bő] gazdálkodik. Nem is irigy- az üzem dolgozói számára lj senki a csapattól a pénzt nyújt. S ez nem kevés! Ha sőt szeretik csapatukat s he­még azt is figyelembe ve6z- lyes is, ha egy üzem lehetősé- —„«Hi_JB------------- ------­szűk, hogy az üzem dolgozói- get nyújt a sportkedvelők szá- nek? „A múltból már eleget nak több mint fele vidékről mára is. Nem i§ a sportra láttunk, tapasztaltunk, inkább^ jár be, akkor elmondhatjuk: szánt összeget sokalljuk, ha- a mai élet problémáiról sze- van érdeklődés a művelődés, nem a kultúrára fordítottat rebnénk látni színdarabot. Ke- szórakozás iránt. keveseljük. A több pénzből vés a magyar dráma" — ez a De lehetne még sok lehető- frissíteni lehetne a könyvtá- véleménye Petrovics Sándor-, séget találni a munka javítá- rat, újabb szakköröket lehet- nak. S mennyire igaza van.], ne létrehozni;:a • Itt az üzemben, az eszterga-" Ennyit az üzem belső kultu- pad mellett meggyőződhet bér- rális életéről. ki, hogy kívánják, igénylik a » dolgozók a mai tárgyú előadá-” sokat. Természetesen téves a lenne azt a következtetést le- » vonni, hogy csak a mai tárgyú darabok iránt jelentkezik ér-,» Például elégedettek-e a város deklődés, _ mert Szentmiklósi mozijainak, színházának mű- László például az operett, a (» Bérpolitikájával? zenés vígjátékra szavaz. Deazi Petrovics Sándor esztergá- is téves nézet, hogy a mai tár-,1 kor úgy oldották megV „lány- lyosnak például nágyon tét- gyű darabok nem érdeklik a " kérdést", hogy jó kapcsolatot »«út a Vasvirág című film, de dolgozókat. S ezzel a nézettel! " „ t .ot,t a—I. *1 ismerőéin nyilatkozik a film- bizony sokszor találkozunk, (! sóhoz. Egy ilyen nagy gyárnak például Elsősorban örvendeies a szakkörök munkája. A fotoszatokör iránt nagy az érdeklődés. A vállalat jól fel­szerelt laboratóriumot bocsá­tott a fotósok rendelkezésére. A rádiószakkörben is élénk a tevékenység. Tanfolyamokat rendeznek, ahol a rádiózást, a morzézást sajátítják “el. Most nagy munkában vannak: egy magnetofon elkészítésén dől- _ goznak, s a kész magnetófont a vállalatnak ajándékozzák monajaK. Működik a sakk-klub is. A TIT havonta kétszer ™ÍLa J}fíyzet, ** tart tudományos ismeretter­S6 SZIOJ Nem érdektelen azonban el­beszélgetni a dolgozókkal nincsen. Pedig az ellenforra­dalom előtt volt. Mi az oka ennek? Kevés a lány a gyárban De az ellenforradalom előtt teremtettek a Leőwey Leány- elismerően nyilatkozik a film- bi^ny Sok mindenről szó kerül} gimnáziummal a a LeŐwey Szentmiklósi László laka* „adta” a lányokat, az üzem toe> Sebtében kis vita flla- de pedig a fiúkat. Ezt a „komp- kui ki közöttük, mégpedig ar-* lininnnnnllóknn romisszumos megoldást* most r^» hogy ezt a filmet csak 16 JZ GfuCiJOöfiS nOZGPPOOÍ 3u311 is érdemes lenne felújítani. éven felüliek számára kellett , ^ , De várnak. Állítólag központi volna engedélyezni. a pécsi televízió áll. A Sopia­művészegyüttest szervez a A vita aztán már a kamasz- na Gépgyár dolgozói is szeret-' HVDSZ. Négy üzem: a Sopia- korban lévő gyermekek felvi- nék, ha a pécsi televíziós adó' na, a Mezőgazdasági Szer- !ó gosí fásáról folytatódik. Jó mielőbb megépülne. Mér so-,» árúgyár, az A VESZ és az erő- hallani, hogy két fizikai dől- kan vásároltak „tégla jegyet”., » már elolvasták s most a SZOT mű közös művészeti csoportot Sözo az esztergapad mellett, a S ez a dolgozok kultúrszom-,» központból kéthetente újabb hoz létre. De ez úgylátszik munka pillanatnyi szünetében, jának talán nem újabb bizo-,» és újabb cserekönyvekkel fris- m^g késik. így aztán se üze- a fiatalság helyes neveléséről nyítéka? I> sítik az olvasnivalókat. Annak mj se központi művészegyüt- beszél, véleményük van róla, (Garay) »' Az idén nincs lehetőség széles­vásznú mozi létesítésére Pécsett .is csak örülni lehet, hogy tes nincsen, nagy a kerestet a műszaki A népművelés, a dolgozók'< onyvek iránt. kultúrálja fejlődésének segíté­A 200—250 főt befogadó Kére jelentős összeget fordít kultúrteremben a TIT-előadá- államunk. De ebben a gyárban sokon kívül egy hónapban két- „valahogy kevésnek tűnik a szer, háromszor játékfilmet ve- '-kulturális célokra szánt ősz-1 Lapunk hasábjain már fog- tűk Fauszt Imre elvtársat, a titenek — ingyenesen Muko- szeg: évente. 2000 tóriint! Nem f lalkoztunk a pécsi szélesvásznú Baranya megyei Moziüzemi dik a közönségszervezés is. sok! A gyári labdarúgó-csapat Jmozi létesítésének lehetőségei- Vállalat igazgatóját, aki a szé-. Ezek lennének azok a kul- évente mintegy 50 ezer forint-fvei. Ebben az ügyben felkeres- lesvásznú mozival kapcsolat- i ‘ ban az alábbiakat mondotta: * Traktorosok nyomában — Vállalatunk szándékozott! i'szélesvásznú mozit létesítenie .'Pécsett. A Park mozit szemel-# 'tűk ki erre a célra, amely át-l 'alakítás után alkalmas lett# A SZENTLÁSZLOl tanács- — Nincs meló..; Most nyár vele. Mondom, hogy a barátjá-1'volna szélesvásznú mozi üze-f titkár azért panaszkodik, mert lehúzatok az üzemegységbe és nak—Károlynak — már nincs Emeltetésére. Már elkészítettük nem kapnak műtrágyát. A gaz- megtisztítom a masinát. munkája, bevontat. ifa tervrajzokat, a költségvetést. dák keresik, mint a legszebb Később kiderült, hogy tegnap — Barátom? Nem barátom''a mozifejlesztési alap azonban1, ajándékot, eljárnak érte még is lett volna „meló" Vörösék- az Nálam inaskodott,' pHlanatnvilair nem teszi lehe-c az ötödik szomszédba is, de nél, de nem boldogult vele és de nem tudtam megnevelni 1 / 1 ® "f” . ' nincs. Pedig nagyon kellene, otthagyta. Ma a Csigakertben mondja sértődötten. »'töve az átalakítási munka meg- F A gépállomás munkája iránt dolgozott, de alig fordult né- rnimAatt rá 1 [kezdését. A jelenleg rendelke-f éideklödöm. hányat, rájött, hogy fogytán az _ ,. meotanítia.'.zésre álló összegből még a: Az utóbbi időben zavarok mutatkoztak a tejellátásban. A boltok vezetői jogosan te­szik fal a kérdést: mi az oka annak, hogy szombaton a nyitás idejére még az olyan üzletek sem kapták meg a megrendelt teljes kannate.1- mennyiséget, amelyeknél a tetellátás eddig zökkenőmen­tes volt? Ezzel kapcsolatban felke­restük S z u p p e r Mártont a Pécsi Tejüzem üzemvezető­jét, aki a következő felvilá­gosítást adta: — A megnövekedett tej- fogyasztás miatt a Pécsi Tej­üzem mintegy három hete szombati napokon körülbelül 37—38 ezer liter tejigény ki­elégítését hivatott teljesíteni. A Pécsi Tejüzem tároló ka­pacitása azonban mindössze 28 000 liter. Ezért szombati napokon a 28 ezer liter és a fent említett 37 000 liter tej­igény közötti különbséget, tehát mintegy 9 000 liter te­jet az üzem szombaton kérni- télén beszállítani, feldolgoz­ni és kiszállítani. Ez az oka annak, hogy szombaton nyi­tás idejére csak a rendelés­nek bizonyos hányada kerül­het kiszállításra. A többi pe­dig csak annak beérkezése, feldolgozása és kiszerelése után. — Korábban a kiszállítást úgy bonyolítottuk le, hogy az úgynevezett perifériális városrészt — elsősorban a pécsbányai, pécsszabolcsi, gyárvárosi és a szigeti vá­rosrészt — az első kiszállí­tásra, tehát a bolt nyitási idejére a rendelt száz száza­lékos tejmennyiséggel lát­tuk el. A hiányzó tejmeny- nyiséget pedig kényszerből a belvárosi területen az első kiszállításnál elhagytuk, il­letve pótoltuk a szombati beérkezésből. így gyakran előfordult, hogy a nagyfor­galmú belvárosi árudák srombaton reggel szabadiéj- rendelésüknek csak a 20—50 százalékát kaphatták meg. — A kereskedelmi válla­latok az árutej-terítésnek ezt a formáját kifogásolták. — Ezért a legutóbbi szombaton kénytelenek voltunk úgy in­tézkedni, hogy a / belvárosi boltokat is a megrendelt áru- tej-rendelés legalább 50 szá­zalékával már a hajnali ki­szállításkor lássuk el. Ez ma­ga után vonta azt, hogy az eddig száz százalékosan ellá­tott perifériális részek ellátá­sát is kétszeri kiszállítással oldjuk meg. Sajnálatos az, hogy a tejet árusító árudák zöme szombatonként arány­lag korán zár és így a má­sodik kiszállításkor a keres­kedelmi hálózatba kikerült U-.) értékesítése részükre is probléma. — Az előző év azonos idő­szakában a Pécsi Tejüzem által kiszállított hétköznapi tejmennyiség 20 ezer liter körül mozgott. Az idén vi­szont a hétköznapi tejigény a 28 000 litert is meghalad­ja. Az idei évben az a cé­lunk, hogy a kannatejben is visszaszorítsuk azt a mennyi­séget, amelynek savanyodá- sát ipari úton szüntetjük meg. Közismert tény az, hogy a tej megsavanyodását a tejsan-baktériumok idézik elő azzal, hogy a tejcukrot tejsavra bontják. Miután a. tejsav-baktériumok működé­se együtt jár a meleggel, az ipar elsődleges érdeke, hogy a beérkező tejet minél gyir- sabban dolgozhassa fel és minél kevesebb tej mva- nyodjon meg. Amióta ez a nagy meleg beköszöntött, üzemünkben vízellátási pro’o léma jelentkezett. Ez nem te­szi lehetővé meglévő gépe­ink teljes kapacitásinak ki­használását sem. Sőt az utób­bi napokban a vízhiány miatt állásra is ltényszerű'- tünk. Emiatt elég tekintélyes tejmennyiség van az üzem­ben savanyodásra ítélve. — Hogy ezt megszüntessük, kénytelenek vagyunk a hét­köznapi beérkezést is üte­mezni, hogy minél kevesebb mennyiségű olyan te) U‘ gyen, amely a várakoztatás miatt a savanyodás követ­keztében minőségileg is rom­lik. Meg kell mondanunk azt is, hogy hűtő-, tároló- és át­vételi kapacitásunk Pécs város fejlődó igényeinek már nem felel meg, illetve az Igé­nyeket csak a legnagyobb nehézségek árán tudjuk ki­elégíteni — fejezte be nyi­latkozatát Szupper Márton, a Pécsi Tejüzem üzemvezetője. — A gépállomás? Nálunk üzemanyag. Behúzatott a kocs­most már nem dolgozik trak- maudvarra. tor, néhány kis De az élet majd megtanítja, milyen jó, ha kedvelik a fal vakban és nem kell vándorol­összegből még az üdén befejezzük a hosszúheté- Inyi mozi átalakítását, ezen parcellán lo- Kérdem, melyik brigádban zTyr', ;. f: - ,, 1 mozi átalakítása,, ezen feihőátvonuláaok, több helyen zá- nappali hőmérséklet pénteket1 i kukoricát, dolgozik. Nem tudja. ’ , cMMfc i^ívül a bányavidékek kisebb(' poreső, zivatar, mérsékelt, Időn- nyugaton: as—as tok, keleten ab­rakkal vetik a KUKoricar. aoigoziK nem luaja • bégben, mint Szalák Egyébként a sarabolason dől- — Nyugati brigádnál — András goznak a falubeliek. Ehhez menti magát. De ez a mentség meg nem kell gép .-. nagyon kevés, mert van a bri­Mit dolgoznak akkor a gé- gádnak neve, amit tudni kel- pek? Hol van az a sok traktor, lene legalább a brigádtagok-ti amely idetartozik a szentiász- nak. lói üzemegységhez? Hatalmas Ez a fiatul legény három éve tojásalakú tábla hirdeti, hogy dolgozik a gépállomáson. Érti hol az üzemegység központja. a ,zakmát, szántani, tárcsázni De traktor ezt nem jelzi. Csen- is tudna, de annyi benne a kö­de* az udvar, csak távolabb a zöny, hogy szívesebben elmen-) műhelyben készülnek a szere- ne „ munka temetésére. Uk nyárra, meg az irodában _ Tavaszi tervével hol tart?) konyvelget. ir a vezetőség. Nem tudja. Barátja próbálja) T-“* Lsw KTEüS: Wi«,,«: L1PÖCZK1 JÓZSEF I mozijait, valamint a községi »mozikat hozzuk rendbe. Időjárásjelentés Várható időjárás pénteken estig: ma éjjel: 1«—11 fojt. Legmagasabb felhőátvonuiáaok, több helyen zá- nappali hőmérséklet péntekeb ként élénk délnyugati, nyugaU 29 fok között, szél, a meleg mérséklődik. Vár- Távolabbi kilátások: mérsékel- [ható legalacsonyabb hőmérséklet tebb meleggel záporok, zivatarok' Az élet nevében Szegedi József elytáns édesanyja a verető rendin at hnn.. i.... rn M“k»'«*. i vallásban, édesapja a borban keresett brinad tartozik nz í, re menüién ~~ Mennyit szoktál jelente- f vigasztalást a munkásélet nyomorúsá­SS assiwa?1 ~ - “i4b“ “ sorjában elmondani, mert csak “ Azt tudom, hogy nagyon papíron dolgoznak szerte a te- kevés a teljesítés ...Talán 60— i rületen, ahol éppen munkájuk normálhold ;; i I akad. Mert bizony munkából Ez bizony kévés egy tavaszig inasnak adta a fiát, noha az bognár, asztalos vagy ács szeretett volna lenni. A kis Józsi Szabó József kaposvári kisiparoshoz került. A konyhában ka­pott szállást, hevenyészve összetákolt kevés van, különösen az olyan idény alatt. Szindricz Károlyi priccsen aludt. Az egyik éjjel arra éb­traktorosoknak, akik nem dől- azzal magyarázza: nagyon ki-i goznak lelkiismeretesen. Aki csik voltak a parcellák. Az redt, hogy valami mászkál a mellén. Azt hitte a macska. Megsimogatta, de irtanarjurrtíttíhuri. saw ------ ---------- w *---- , ,, , ( ----- ----. , ------------- - -----­me gbecsüli magát és munkáját, egyéniek nem rendelkeznek ijedten húzta vissza a kezet. azt hívják mindenfelé, a ha- ^y táblákkal, de néha akadt nyagabbak meg vándorolnak J—4 holdas is, Magyarlukafan egyik brigádtól a másikig. meg 10 hold volt egy tagban. — Mégis hol találunk trak- Ha sűrűbben ilyen táblára torosokat? kerülne, vajon „hányszor fogy­— Almamelléken, Szulimán- «« el az üzemanyag?" Merít ban, Mozsgón és Boldogasszony ugye emiatt már kétholdas fán. ■. i parcellát is ott kellett hagynia. boldogasszonyfan a J6> hoPv van mé(J másik trak; szövetkezeti udvarban kettő is t01"0* h» Boldogasszonyfán, aki- áll. Egyik, a vontató, most ho- ben többet bíznak a helybe- » zott üzemanyagot. Ez pöfög ék- üek- Szalák András Szindricz'. Iá6ra. A mester elől kapaszkodott < telenül, messze tudatja min- helyett is elvégezte, amit dél-\ létrán, Józsi pedig hátul tartotta. Sza denkivel, hogy merre vannak előtt otthagyott, a traktorosok. A körmös meg ELHARANGOZTAK a delet csendben pihen, most jött be a és Szalák András sárga, szeny- Csigakertnek nevezett dűlőből, nyes, porlepte gépével pöfög A tárcsa meg mögötte van, végig a községen. Mudikék há­mért Kudiéknak tárcsázott. Es za előtt megáll, hogy meg- a traktorvezetők az eresz alatt mondja: végzett a Csigakert- pihennek. Ide nem süt a nap, ben. De alig ér ki a kapun, de szomjúhoznak mind a két- egy asszony állítja meg, Vö-f ten. Azért ültek a kocsma- rös Józsefné. t ajtóba — Na elmegy most András a# nem tudja a kemény budai földet el­Kadiró István vontatóvezető Hegyedi mezőre? — kérdi af keverni. n szomjúság gyötrelmeit tol- traktorost. András elmegy örö-t mácsolja és engem akar kül- mest. Ha Szindricz Károly nemi -ia ttocsmároséri. boldogult, majd ő megbirkózikt Patkány volt, a szomszédban lévő betonidomkészítő üzemből jött át. Ti­zenhatot agyonvert, azután felült az asztalra és maga alá húzott lábbal gunnyasztott hajnalig. Reggel megver­ték, mert kiégette a petróleumot a lámpából. Pofon a pincsiért Egyszer cementeszsákot vittek a pad­bó úr úgy feleúttájt megállt, hogy ki­fújja magát. A nehéz terhet elengedte, Józsi keze a zsák és a létrafoka közé szorult. Majdnem felordított fájdalmá­ban, hiszen ha kihúzza, lezuhannak és nyomorék marad egész életére. Mestere csak akkor vette észre, hogy két ujja csúnyán felrepedt és erősen vérzik, amikor lejöttek. Megint meg­verte. Attól félt, hogy fájós ujjával Később az egyik városi úriasszony konyháját festette. Az asszony fehér, szálkásszőrű pincsije örökké ott lábat­lankodott körülötte. Kis szék Is volt a konyhában, remek kis szék, s Józsi — mint afféle tizenhárom éves gyerek — élvezettel ült bele. A vakarcs tiltakozó vakkantásba kezdett, az úrinő pedig hatalmas pofont adott, „a szemtelen inasnak“. Hogy mert a kutya székébe ülni! Józsi ettől kezdve feneketlenül gyű­lölte a pincsi kutyákat. Később, 1919- ben jött rá, hogy az ebek gazdájánál kell kezdeni. A KIMSZ egyik kapos­vári szervezetében tanították meg erre. A tanácsköztársaság bukását aránylag könyen megúszta. Alaposan' elverték a fehérek, menekülnie kellett. Sortűz Atszökött a demarkációs vonalon, be­lépett a KIMSZ egyik pécsi szervezeté­be. Rendszeresen hallgatta dr. Doktor Sándor előadásait, tagja lett a Vörös Oerkó’zcsapatnak. (Gál Tibor, a por­celángyár mai igazgatója volt a veze­tője.) Horthyék bevonulása után ő is illegalitásba szorult. Az egyik este a KMP bécsi központja által kinyomtatott röplratok cserepél­dányaival jött vissza Pécsbányáról. (Ti. a röplratok kézről-kézre jártak, Józsi friss példányokat vitt Pécsbá- nyára, az „öregeket" pedig visszahozta a városba.) Sztrájkoltak a bányászok, csendőr-, rendőr- és katonagyűrű fogta körül a telepet. Feketehegyen őt is el­kapta egy rendőr, s abban a hiszemben, hogy bányásszal van dolga, be akarta kísérni a pécsbányatelepi csendőrömre Józsit kiverte a hideg veríték. Mi les/ ha az Inge alá bújtatott röpiratokat megtalálják? Magyarázkodni kezdett, igazolta magát, mire nagynehezen e*' engedték. Szamárkút felett, a kőbánya melle*-1 katonai járőrbe botlott. Nem bízott W újabb szerencsében, futni kezdett 3 kőbánya felé. A katonák „állj‘‘-t ki­áltottak, s mivel nem állt meg, lőttek Vaksötét volt, csak a lefelé görgő kö­vekből tájékozódhattak, így nem talál' tálc cl* Szegedi Józsi elájult a halálfélelem­től. Másnap reggel, a nap sugarai té­rítették magához a kőbánya tetején, Tizenhét éves volt. Modernizált inkvizitorok előtt Tizennyolc esztendős korában tob- bedmagával lebukott. A budapesti Zrí­nyi utcai rendőrségi épületbe vitték őt is. Három napig nem adtak nekik enni, a negyedik nap meggyesrétes*1 kínálták őket. Nem fogadták el. Negyven napig tartó kínzás kezdő­dött. Nem válogattak az eszközökben- leírni is szörnyűség lenne, miket talál­tak ki a horthysta szadisták. így Pá­déul nagyméretű nagyítót szereztek, amellyel — a napfény elé tartva " lyukat perzseltek az áldozatok húsába­Többen egész életükre nyomorékok maradtak, volt aki megőrült és hava- látott júniusban. De nem „köptek • Bizonyítékok hiányában, a foglyok »)' tál kezdeményezett éhségsztrájk hatá­sára kénytelen-kelletlen szabadon!»­csátották Szegedi elvtársat. Nem tágított a munkásmozgalomtól­1930—33 között összekötő volt a kom­munista sejtek között, 1935-ben Bara­nya, Tolna, Somogy és az Alföld dé_ részét járva, részt vett az ors^á^f építőipari sztrájk szervezésében, ördoa' grts ügyességgel lavírozott a köpök k®' zött, mégis el-elkaptik. Nem tud« megmondani hányszor ült egy nap18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents