Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-15 / 113. szám
2 NAPLÓ 1958. MÁJÜS Társadalmi munkásokkal—w/ /7?d^o/? jMt Baranyában? ««A sajtó akkor lesz eleven és életképes, ha majd öt vezérszerepet betöltfl és állandóan írással foglalkozó Irodalmárra ötszáz meg ötezer nem irodalmár munkásíró jut.’* (Lenin) U&V gondolom, hogy ^ez 7.et közérthetőbbé teszi az „aktívák“. „a társadalmi munkások'* szerepét, jelentőségét a pártmunka gyakorlatában, bár szószerint véve, a sajtóra.vonatkozik. Nem kevesebb a követelmény minthogy egy vezető. vagy nem vezető pártmunkás mellett, vele együtt minél több társadalmi munkás dolgozzék. Különösen manapság, amikor — a járási pártbizottságokon jelentősen csökkentett létszámú hivatásos pártmunkás-gárda birkózik a növekvő és bonyolultabb teendőkkel. Ilyen körülmények kö- zött szinte elképzelhetetlen, hogy néhány elvtárs egyedül „nyarat csinál“, A kérdést természetesen sohasem, és senki sem tette fel Így: velük vagy nélkülük? Inkább így: milyen módon, hogyan velük? A siklósi járási pártbizottság is megjárta a kísérletezés útját. Már a múlt év közepén létrehozott egy széleskörű, sok elvtársból álló aktivahálózatot, néhány hónap múltán azonban kiderült: ahogyan megszervezték, az nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Miért? Minden osztály a másiktól függetlenül kért fel elvtársakat pártmun- kára. Tevékenységüket nem hangolták össze, s nagyön nehéz is, ezért megtörtént, hogy egyugyanazon a napon két elvtárs is megfordult valamelyik községben, csak a^ egyik teszem fel az oktatás, a másik viszont a tagjelöltfelvétel iránt érdeklődött, vagy adott tanácsot. A párhuzamosság mellett az aktívák csupán egy-egy nagyobb munka elvég zésében vettek részt, s alkalmakként is más-más községmegcsappant számú munkatársainak is könnyebb a dolga: az aktívák mint a szorgos méhek, gyűjtik, hozzák és viszik a tapasztalatokat. A sik-( !ósi eívtársak szerint a helyhez „kötöttség“ felelősségérzetre nevel: egy-egy község fejlődése hű tükörképe az Ott dolgozó elvtárs munkájának. Ez pedig nem csal. Autóbuszmegálló vagy trágyatelep? Minden kezdet nehéz; az út __________1 göröngyös, s a legszebben, leg- )nak okozott csalódást precízebben konstruált gépben 4 a kirándulás, akiket is lehet apró hiba, amely csak próba közben derül ki. így van ezzel is. A „konstrukció“ jó, de a „próbafutás" tanulságai alapján csiszolni, formálni kell rajta. Két dolog nélkülözhetetlen. A kéthetenkénti apsége elsikkad a körzet javára. Az ő szerepük: az ellenőrzés és az instruálás. Itt szükségesnek látszik két megjegyzés. Néhány nagyobb pártszervezet titkárát is — beremendi tsz — beosztották más alapszervezethez. Ma még talán nem érezni, de aggodalomra ad oko£, mert a kettős elfoglaltság következtében valamelyik hátrányt szenved. Helyes elv: a párttitkár maradjon — párttitkár. A másik: a járás hat községében nincs pártszervezet, többen tanács sem, mert közös egy másik faluéval. Az aktívákat pártszervezetekhez küldték ki, ezekkel a községekkel tehát nem foglalkoz- ■ nak. Kiesnek a „szórásból“, nem ismertetik közöttük a párt politikáját, jócskán elmaradnak a világ gondjaitól az itteniek. A kéthetenkénti apparátus értekezleten a „körzet-felelős" beszámol a tapasztalatokról. Azt lehet mondani, hogy szinte az egész járás szőnyegre kerül ilyenkor, az egyes ősz- . , , , ,,, tályokhoz tartozó feladatok vezetek alakltasa - mellett Vasárnap, hogy teljes erővel beköszöntött a nyári meleg, az emberek ezrei igyekeztek a Mecsekre hüsüléet és jó levegőt keresni, legtöbb ember meg is találta és csak az,:kbalsorsuk a Donátustól délre sodort, mert az enyhe hűs szél nem friss levegőt hozott, hanem kibírhatatlan bűzt, amely a Fekete úti autóparátus értekezlet előtt Wirze- J buszmegálló! betölti aktíva-értekezleten számol- J tötte a hegyet és völ- janak be az aktívák. (Eddig' egyénenként történt.) így megismerik a körzet többi községét is. A tájékoztatás érdekében a felBŐbb szervek és a járási pártbizottság határoza>gyet. De most nem is a kirándulókról van szó, miért azok estére keive újból a városba mentek, egy elrontott nap emlékével. A környéken lakó sok dolgozónak már három hónapja panasza az, hogy a Pécsi Állami Gazdaság, a volt Urna-féle szőlőnél több vagon sertés trágyát és fekáliát tárol, közvetlen az autó buszmegállónál, innen árad ez a szörnyű szag. Nem irigylésre méltó az ottla- kók sorsa, mert nemcsak a levegőt fertőzi az a több vagon trágya,- de az ott tévő kút vizét is. A kúttól ugyanis csak alig pár lépésre van a trágya. Az autóbuszra várakozók ruhájába Is beszlvódik ez a bűz, úgyhogy a kalauznak már nem is kell me; mondani, hol szálltak fel, a szag úgyis elárulja. Az ott lakók nagyon jól tudják, hogy a szőlőgazdálkodás trágyázással jár, de n trágyát három hónap alatt nem használták fel. Most pedig, miután a szőlő kihajtott már nem is lehet felhasználni. Félő tehát, hogy állandó jellegűvé válik itt a bűz. Nem feladatom, hogy a gazdaság illetékes agronómusát trágyakezelésre — és a trágyázás szabályaira megtanítsam, — ezt remélem, a gazdaság vezetője, vagy az Állami Gazdaságok Igazgatósága esetleg a tisztiorvos megteszi, — csupán a tűrhetetlen és kibírhatatlan bűzre és a környék lakóinak fel háborodására kívánom felhívni gyeimét. fi• Félmegoldásáról is pontos képet alkothatnak. A megbeszélés második félidejét a következő soronlévő problémáik megvitatása tölti ki, párhuzamosan az osztályokéval. Mindezt így szépen elgondol ni és papírra vetni nem nagy mesterség. Ellenibein mit mond a gyakorlat? A kiküldött elvtársak legalább kéthetenként egy-eigy napot töltenek az alapszerve- zetbem. Rendszerint ott vannak a taggyűléseken, pártna1 Megnyitják a strandokat ..... —. „— I---------—„ ------------- Még a nagy meleg beköszöntése ta it is inog beszélhetik velük. J előtt, Pécs mindkét strandján, a “ Balokány-ligetben és a Hullám fürdőben többezer forintos költséggel megkezdték a felújítást. A Balokány-ligetben például a férfi és női kabinok alját betonozzák, a medence szélén padokat építenek és festenek. Amint a felújítást befejezik, sor kerül a két strand megnyitására. A Balokány-llgelí strandot előreláthatólag május 25-e táján, a Hullám fürdőt pedig valószínűleg csak június elején nyitHelyesnek látszik negyedévenként együttesen értékelni az aktívák munkáját, kicserélni a jó tapasztalatokat, munkamódszereket. A másik: egy-egy •e konkrét megbízatás — ünnep- . ségek előkészítése, tömegszer-1 ( vezetel- alakítása — mellett * most már igényesebbnek kell -------—------ -----le nni: az alapszervezetek ön-' J4k a nagyközönség előtt. z álló, helyi politikájának ki* az ; alakítására törekedjenek az horgászok aktivák. Az Itt-ott fellelhető elzárkózástól kezdve a szövetkezeti gondolat propagálásán át, a községfejlesztési tervek támogatásáig, minden beletartozik ebbe. Céltudatos, elmélyült politikai munka — ez ma az egyik, ha nem a legfontosabb tennivaló mindent párt- szervezetben. A A Magyar Képzőművészek és szervezel oen. f Iparművészek Baranya megyei ... . f munkacsoportjának keretében máhtobb azt irtuk! a 4 jus 18-án, vasárnap sor kerül Bat- ,kons-i tancs Gábor grafikus művész rek- _\ Támm-aftkai kiállításának ünneoéMegb eszélést tartanak a A Pécsi Horgáazegyesület vezetősége május 15-én, csütörtökön délután 6 érakor megbeszélést tart a Városi Művelődési Házban. Ez alkalommal megtárgyalják a Duna- szekcsfl és Mohács közötti dunai szakaszon milyen horgászlehetflsé- gek vannak. Reklámgrafikai kiállítás Olcsó különvonat Harkányba Az IBUSZ május 25-én, vasárnap Pécsről olcsó különvonatot • indít Harkányba. A különvonatot csalt akkor Indítják, ha legalább ötszáz jelentkező lesz. A harkányi útra május 22-ig lehet az IBUSZ- nát Jelentkezni. Ugyancsak az IBUSZ háromnapos külön autóbusz járatot indít Pécsről a Mátrai Napokra. A külön autóbusz május 24-én indul. Jelentkezni május 17- tg lehet. Kitüntették dr, Simor Ferencet A Magyar tudományos Akadémia Dél-Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos kutató munkatársa: dr. Simor Ferenc, aki a tudományok kandidátusa, a Magyar Meteorológiai Társaság keretében rendszeresített „Steiner Lajos emlékérem" ezüst fokozatát nyerte el. Simor Ferenc az éghaj- latkutntás területén végzett Igen eredményes munkát. Szervezi a dél-dunántúli meteorológiai hálózatot, ellenőrzi az észlelések helyességét és tudományos dolgozataival is igen szép eredményeket ért el. Befejeződött a megyei fodrászverseny A Pécsi Fodrász KT8Z megyei fodrász-versenyt rendezett Pécsett. A versenyen mintegy harmincán vettek részt. A nappali frizuráké- szítást versenyben I: Olajos János- né (Pécs), és holtversenyben: Pa- tacsl Lászlóné (Mohács), II. Kovács Margit (Pécs), III. Kapás Gyuláné (Pécs). Az estélyi frlzurakészftési versenyben: I. Kapás Gyuláné (Pécs), II. Kovács Jánosné (Mohács). III. Szépíró Jánosné (Pécs). — Férfi haj vágásban! I. Dell József (Pécs), II. Irányi Rudolf. III- Pávics Lajos (Pécs). — Tanulólá- nyök versenyében: I. Speldl Mária (Pécs). II. Bíró Mária (Pécs). III. Légrádl Éva (Pécs) — Tanulófiúk versenyében: I. Cziráki Zoltán (Mohács), II. Gyenis István (Pécs), III. Helyi Ede (Mohács) és Nagykése Zoltán (Pécs). Növekszik Pécsi diákidegenforgalma Pécsre nap-nap után újabb lka- ruszok futnak be. amelyek másmás városok, vagy megyék dlák- , jait hozzák magukkal. Május else- Pccsre jön a zágrábi enek- es Jétől a mai napig összesen négypokon, sőt a tanácsüléseken i*. . . Walább itt mArl* 51Am*r*ílk** kiállításának ünnepé egyszer-maskor a fculonlbozo ituikcio jo. iegaiaoD^ itt maris ^]ye? megnyitására, a kiállítást rendezvények előkészítésében ’ ,"‘-awu *~í" “ jMK * ____________ bevált, később bizonyosan a)'.mépe’k barátsága' hónapja”'"” ke* ben . Könnyen elképzelhető, személvesen " is segédkeznek kezdet hibái is eltűnnek. De, í rétében délelőtt fél 12 órakor Práhogy ezek az elvtársak csak a ‘esetleg maguk vállaljak a úgymond, ESS? &£ pártnapi előadó tisztét. .Ez mégsem ajánljuk elfogadásra.4 tffjp nyitja meg a Járási tanács máris előre lépés A pártszer- Aligha lenne jó lekopírozmi, 4 dísztermében, Kulién Gyula utca vezetek vezetői ugyanis azt ez sosem vezetett jóra. A sik-)5- szára alaU' mondják: „korábbam egy hónap lód Jérás^ fj, _mások. Pécsett vendégszerepel felszínt ismerhették, „mindenből egy keveset“ és a pártszervezetek jóformán semmit sem kaptak tőlük, táncegyüttes A népek barátsága hónapja keretében Magyarországon ismét fellép a Lado zágrábbi ének- és tánc- együttes. Az együttes tagjai május 39-én érkeznek Pécsre, ahol a szabadtéri színpadon bemutatják Jugoszlávia népeinek dalait és táncait tambura-zene kíséretében. százhúsz diák érkezett tanulmányi kirándulásra Pécsre. Ezeket a diákokat a Diákszállóban szállásolták el. Szerdán a Tolnai Általános Leányiskola negyvennyolc tagú csoportja, valamint a Hódmezővásárhelyi Leányiskola huszonnégy tagú csoportja érkezett városunkba három napos tanulmányútra. végrehajtó bizottság mellett dolgoznak, nem egy szűkén vett területen, hanem a pártmunka minden ágában, 4 járást hat körzetre osz- ===== tottákfel. Átlagosan mindegyikben nyolc-kilenc pártszervezet van, s minden községben, helyesebben párt- szervezetben egy-egy aktíva, képzett állami és tömegszerve- zeti vezető dolgozik. Rábízták a pártszervezet minden irányú elfoglaltságának segítését és ellenőrzését. Egy-egy körzet, összefogásáért, a kiküldött elvtársak munkájáért a járási párt-apparátus egy-egy tagja felelős. Nekik nincs külön pártszervezetük, tehát „szabadon” mozoghatnak a körzetem kívül is, ez azért figyelemre méltó, mert csökkenti azt a különben jogos aggályt, hogy az egyes osztályok tevékenya megfelelő körülmények, sajátosságok figyelembevételével hasznosítják a pártbizottságok. Minden bizonnyal eredményesebb lenne a falusi párt-, munka. J Ha nem jó. gondolkodni kell is Jfa'akl kint Lg^^ahol^^k^^jél^kfDze°*11'a ber,ln* jani-zenekar másikon a/ előbbi tnnulsáeo- a járástól;:. Tehat a vezetes segek, anol sok a jói kepze.ti kát I«»zűrve egében másként közelebb került a mindenna- párttag, ímet konnyű megkö-^ Alfonz Wormeberg «»megy tagú fau egeszen masKent munk4ho7 a oártszerve- zelítenl a községeket, és így to- --------sz ervezték meg az aktívák há- pos munKanoz, a ,,4hh a, d helves ha lózatát. Lényege: az aktívák “tek gyakrabban megtanáM- ^ vAwiiménveV nem osztályok, hanem a párt- kozhatjak ügyes-bajos ,°~ gaikat egy járási vezetővel, tanácsot, javaslatot kaphatnak, nem maradnak magukra. Természetes, hogy ez a pártélet fellendülésével jár. Gyakoribbak a vezetőség) ülések, taggyűlések, egyes helyeken a kapottak alapján kezdenek tervek, távlati elgondolások szerint résztvenni a község életében. Különösen szembetűnő az a várakozás, amely a KISZ-szel való törődésben jelentkezik; Bocz József berlini tánczenekara május 19-ón, hétfőn délután fél 6 és fél 9 órakor Pécsett a Nemzeti Színház- * ban vendégszerepéi. Az együttes ( tagjai a berlini rádió fazz-verse- , nyének és a párizsi Humanlte, fesztiváljának a győztesei. Énekel: ' Detta Karbach (Di Coctails vokál- ( trió). A ..Kubai revűképben” Ben- { ny Maempel és Chico Prado éne-, kelnek. Konferál: Brachfeld Sig- * fried, _ a budapesti rádió német' Köszönet a segítségért 4 nyelvű bemondója. A siklósi tanács részére néhány napja facsemeték érkeztek. Félő volt, hogy az értékes facsemeték nem kerülnek idejében a földbe, így a részleges fásítás nem sikerül. Kérésünkre a siklósi általános gimnázium tanári kara és a diákok örömmel vállalták, hogy azonnal segítségünkre sietnek. Öröm volt nézni a tanárok és az ültető diákok munkáját. A végrehajtó bizottság nevében köszönetét mondok PapP Lajos Igazgatónak, Hangya Antal igazgatóhelyettesnek. Tóth Mária. Kárpáti József és Takács Zoltán tanároknak, valamint az ültetésben részt vett diákoknak. TÓTH SÁNDOR vb. titkár SILD Jvagy répabarátok vagyunk-e? Mindebből már követke- f.. f'<£ ■■■ ■■ ------ ' ------i ■ — zi'k, hogy a jó- é ) Nem régen a TIT rendezésében tartott állattenyésztési rási pártbizottság ismerete is . bővebb és megalapozottabb. 4 Hacsak azt vesszük, hogy a 4 vezetés közelebb kerül a min-) demiapoe munkáihoz, akkor bát ran mondhatjuk, hogy az is- 4 meretek birtokában gyakorin- tibb és tanácsadótob is ez a vezetés. Hat község kivételével mindenütt ott van a járási pártbizottság, s az osztályok Irtsuk a burgonyabogarakat! 1 A rendkívüli meleg időjárás beálltával az egész megye és városok területén nagy mértékben fellépett a burgonyabogár első nemzedéké; A védekezést a burgonyát és paradicsomot termelőnek kell elvégeznie saját költségén, el- térőleg a múlt évek tői, mi'koris azt az állam a növényvédő állomással végeztette el állami védekezéskén t. Minden termelő köteles burgonya és paradicsom vetéste- pö létéi hetenként átvizsgálni * és a talált burgo- kezést együttesen á nyabogarat, lárvát végeztessék el a 4 és tojáscsomókat Szederkényi Növényi' összeszedni és meg- védő Állomással^ semmisíteni. Ameny myiben oly erős mérvű a fertőzés, hogy szedéssel ellene védekezni nem lehet, úgy 5—10 vagy 20 százalékos DDT porozószerrel kell a fertőzött területet 1©porozni éspedig kát. holdanként 30—20 illetve 15 kg-ot. Javasoljuk a termelőknek. különösen azoknak, akiknek burgonya vetésterületeik egymás melleit vannak, hogy a vegyi véde(telefon: Szeder-f kény 21.) térítés el-(’ lenében. Aki a védekezést*' nem hajtja végre, annál a 20/1957. F.f M. sz. rendelet ér-*' telmében a községi1 (városi) tanácsnak kell közérdekű védekezést foganatosítani és ezenkívül a 9/1956. sz. törvényerejű rendelet alapján, szabály- sértés címén ellene eljárást indítani. Tsz-nél a védeke-^ zést a növényvédő a állomás végzi. értekezleten a vita során olyan megjegyzések is hallatszottak, hogy szóljanak hozzá a tárgyhoz a répa-, illetve a silóbarátok. Cikkemben éppen ezért ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni elsősorban. De mielőtt a siló-, illetve a répa etetésével kapcsolatos álláspontomat kifejteném, ki kell jelentenem, hogy ma egy haladó gazda sem lehet' kizárólag répavagy silóbarát. A siló tömeges termelésének és használatának olyan gazdasági tényezők voltak propagálói, amik minden erős érvet megdöntötték a répa kizárólagos használatával kapcsolatban. Akarva, nem akarva rákényszerítették gazdaságaink vezetőit a siló minél nagyobb tömegben való termelésére és annak minden állatfajjal való etetésére. Ezen gazdasági tényezők egyike, hogy a jó minőségű kukoricasiló a répával szemben több tápanyagot tartalmaz, másrészt előállítása nem munkaigényes, minden munkája géppel végezhető, eltartása könnyebb és biztosabb. Ezek a körülmények nemcsak megkönnyítik munkánkat, de állattenyésztésünk termelését is olcsóbbá teszik, Épp ezért ma, amikor már sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk, könnynű eldönteni, hogy lehet-e répát silóval helyettesíteni, vagy milyen mennyiségben és arányban etethető. A silózás nálunk a felszabadulás utáni években terjedt el, elsősorban az állami gazdaságokban, később a termelőszövetkezetek gazdaságaiban és lassan kialakult az a nézet, hogy siló nélkül állatot tenyészteni, tejet termelni, állatot nevelni és hizlalni ma már nem lehet eredményesen és főleg olcsón. 1942-ben, az akkori munkahelyemen én tnagam is építettem sílógödröket és nagy gonddal megkezdtem a kukoricasiló termesztését. A termés sikeres betakarítása, illetve lesflózása után, annak beérésekor szarvasmarhákkal megkezdtem a siló etetését és így az addig etetett répamennyiség egy részét már silóval helyettesítettem. Akkor, a még alig ismert takarmányt csak kisebb meny- nyiségben adagoltam és lassan tértem rá annak bővebb etetésére. Rövid idő alatt azonban kialakult az az álláspontom, hogy jó silóval a takarmányrépa nemcsak helyettesíthető, de egyés állat- nemeknél nagyobb eredményt lehet elérni vele, mini a répa etetésével. A kísérlet során kialakult a silónak egyes állatok és azon belül állatcsoportok szerinti adagolása, mind mennyiségileg, mind összeállítás szempontjából. Ma már, amikor a siló etetése általánossá vált minden nagyüzemi gazdaságban, annak adagolásáról alig kell írni, hiszen mindenki ismeri. Akkori kísérleteimnek, illetve tapasztalataimnak eredményét és megállapításaimat azonban mégis közölni kívánom. Tapasztalataim során megállapítottam és ma is állítom, hogy tehenészetben, továbbá növendékmarháknál választástól egy éves korig a répa etetése feltétlenül szükséges, legalább egyharmad arányban. Tehenészetben a silóhoz kevert répa a fenti arányban feltétlenül előmozdítja a több tej termelését, növendékmarháknál egy éves korig pedig jó étrendi hatása miatt nagyobb és gyorsabb fejlődést biztosít, Nagyobb növendékmarháknál egy éves kortól kizárólag silót takarmányoz- tam, kellő mennyiségű széna és takarmányszalma, adagolása mellett, de abrakot a siló etetésétől kezdve ezekkel az állatokkal nem etettem, mert a jó minőségű kukoricasilóban lévő kukoricadara nemcsak kondícióiéin tartotta állataimat, de kellő súlyfel- vételt is biztosított. Növen- dekállataim pedig annyira szerették a silót, hogy a takarmányozási idő elérkezése- kor a karámból bőgve szaladtak a jászolhoz, hogy a olyan elfőrészükre előkészített ízletes takarmányt gyaszthassák. A siló etetésének beállító' sával tehenészetemben aí 'alábbi takarmánykeveréket etettem: 25—30 kiló kukorica- siló, 10—15 kiló takarmány' répa, 10 kiló takarmányai' poszta, 3 kiló búzapolyva, 5" 6 kiló pillangós széna. E takarmány féleségekből összeállított takarmánykeverék általában fedezte a tehenek életfenntartására és 7 W tej előállításához szükséffeS tápanyagot és így az alaptakarmányba drága abrak®: etetni nem kellelt. A fenő takarmányok adagolásába* azonban szükséges, hogy gazdaság ezeket a takar- mányféleségeket meg Is termelje. Ahhoz, hogy jó silót (ab‘ raksilót) tudjunk etetni. /e;' tétlenül szükséges, hogy f°' terményként, trágyáz őszi mélyszántásba, időbe és jó munkával silókukorica vessünk. Azt a fejlődése '® lyamán többször legato?, gépi kapálásban részesíts*1 ' gyommentesen tartsuk, n,_ hogy a silótömeg egy jó... szét értéktelen gyomnó» nyék tegyék ki a siló bétáka rításakor. A silókukoriC idejében vágjuk le, de /* tétlenül akkor, amikor a »* ton lévő csövek viaszéréso vannak, hogy silóanyagunk ban besilózáskor kellő ma'1' nyiségű kukoricadara is * riiljön. A silózást feltétlenül gusztus hónapban kell kezdeni és szeptember <’,4‘ Jelében ti kell végezni, ao*