Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

2 NAPLÓ 1958. MÁJÜS Társadalmi munkásokkal—w/ /7?d^o/? jMt Baranyában? ««A sajtó akkor lesz eleven és életképes, ha majd öt vezérszerepet betöltfl és állandóan írással foglalkozó Irodal­márra ötszáz meg ötezer nem irodalmár munkásíró jut.’* (Lenin) U&V gondolom, hogy ^ez 7.et közérthetőbbé teszi az „ak­tívák“. „a társadalmi munká­sok'* szerepét, jelentőségét a pártmunka gyakorlatában, bár szószerint véve, a sajtóra.vo­natkozik. Nem kevesebb a kö­vetelmény minthogy egy veze­tő. vagy nem vezető pártmun­kás mellett, vele együtt mi­nél több társadalmi munkás dolgozzék. Különösen manap­ság, amikor — a járási pártbi­zottságokon jelentősen csök­kentett létszámú hivatásos pártmunkás-gárda birkózik a növekvő és bonyolultabb teen­dőkkel. Ilyen körülmények kö- zött szinte elképzelhetetlen, hogy néhány elvtárs egyedül „nyarat csinál“, A kérdést természetesen so­hasem, és senki sem tette fel Így: velük vagy nélkülük? In­kább így: milyen módon, ho­gyan velük? A siklósi járási pártbizottság is megjárta a kí­sérletezés útját. Már a múlt év közepén létrehozott egy szé­leskörű, sok elvtársból álló aktivahálózatot, néhány hó­nap múltán azonban kiderült: ahogyan megszervezték, az nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Miért? Minden osztály a másiktól függetlenül kért fel elvtársakat pártmun- kára. Tevékenységüket nem hangolták össze, s nagyön ne­héz is, ezért megtörtént, hogy egyugyanazon a napon két elvtárs is megfordult valame­lyik községben, csak a^ egyik teszem fel az oktatás, a má­sik viszont a tagjelöltfelvétel iránt érdeklődött, vagy adott tanácsot. A párhuzamosság mellett az aktívák csupán egy-egy nagyobb munka elvég zésében vettek részt, s alkal­makként is más-más község­megcsappant számú munkatár­sainak is könnyebb a dolga: az aktívák mint a szorgos méhek, gyűjtik, hozzák és vi­szik a tapasztalatokat. A sik-( !ósi eívtársak szerint a hely­hez „kötöttség“ felelősségér­zetre nevel: egy-egy község fejlődése hű tükörképe az Ott dolgozó elvtárs munkájának. Ez pedig nem csal. Autóbuszmegálló vagy trágyatelep? Minden kezdet nehéz; az út __________1 göröngyös, s a legszebben, leg- )nak okozott csalódást precízebben konstruált gépben 4 a kirándulás, akiket is lehet apró hiba, amely csak próba közben derül ki. így van ezzel is. A „konstrukció“ jó, de a „próbafutás" tanulsá­gai alapján csiszolni, formálni kell rajta. Két dolog nélkülöz­hetetlen. A kéthetenkénti ap­sége elsikkad a körzet javára. Az ő szerepük: az ellenőrzés és az instruálás. Itt szükségesnek látszik két megjegyzés. Néhány nagyobb pártszervezet titkárát is — beremendi tsz — beosztották más alapszervezethez. Ma még talán nem érezni, de aggodalomra ad oko£, mert a kettős elfoglaltság következté­ben valamelyik hátrányt szen­ved. Helyes elv: a párttitkár maradjon — párttitkár. A má­sik: a járás hat községében nincs pártszervezet, többen tanács sem, mert közös egy másik faluéval. Az aktívákat pártszervezetekhez küldték ki, ezekkel a közsé­gekkel tehát nem foglalkoz- ■ nak. Kiesnek a „szórásból“, nem ismertetik közöttük a párt politikáját, jócskán elma­radnak a világ gondjaitól az itteniek. A kéthetenkénti apparátus értekezleten a „körzet-felelős" beszámol a tapasztalatokról. Azt lehet mondani, hogy szin­te az egész járás szőnyegre kerül ilyenkor, az egyes ősz- . , , , ,,, tályokhoz tartozó feladatok vezetek alakltasa - mellett Vasárnap, hogy tel­jes erővel beköszön­tött a nyári meleg, az emberek ezrei igyekeztek a Mecsek­re hüsüléet és jó le­vegőt keresni, leg­több ember meg is találta és csak az,:k­balsorsuk a Donátus­tól délre sodort, mert az enyhe hűs szél nem friss levegőt hozott, hanem kibír­hatatlan bűzt, amely a Fekete úti autó­parátus értekezlet előtt Wirze- J buszmegálló! betöl­ti aktíva-értekezleten számol- J tötte a hegyet és völ- janak be az aktívák. (Eddig' egyénenként történt.) így meg­ismerik a körzet többi közsé­gét is. A tájékoztatás érdeké­ben a felBŐbb szervek és a járási pártbizottság határoza­>gyet. De most nem is a kirándulókról van szó, miért azok estére keive újból a városba mentek, egy elrontott nap emlékével. A környéken lakó sok dolgozónak már há­rom hónapja panasza az, hogy a Pécsi Ál­lami Gazdaság, a volt Urna-féle szőlő­nél több vagon sertés trágyát és fekáliát tá­rol, közvetlen az autó buszmegállónál, in­nen árad ez a ször­nyű szag. Nem irigy­lésre méltó az ottla- kók sorsa, mert nem­csak a levegőt fertőzi az a több vagon trá­gya,- de az ott tévő kút vizét is. A kúttól ugyanis csak alig pár lépésre van a trágya. Az autóbuszra vá­rakozók ruhájába Is beszlvódik ez a bűz, úgyhogy a kalauznak már nem is kell me; mondani, hol szálltak fel, a szag úgyis el­árulja. Az ott lakók na­gyon jól tudják, hogy a szőlőgazdálkodás trágyázással jár, de n trágyát három hónap alatt nem használták fel. Most pedig, mi­után a szőlő kihajtott már nem is lehet fel­használni. Félő tehát, hogy állandó jellegű­vé válik itt a bűz. Nem feladatom, hogy a gazdaság ille­tékes agronómusát trágyakezelésre — és a trágyázás szabályaira megtanít­sam, — ezt remélem, a gazdaság vezetője, vagy az Állami Gaz­daságok Igazgatósága esetleg a tisztiorvos megteszi, — csupán a tűrhetetlen és kibír­hatatlan bűzre és a környék lakóinak fel háborodására kívá­nom felhívni gyeimét. fi­• Fél­megoldásáról is pontos képet alkothatnak. A megbeszélés második félidejét a következő soronlévő problémáik megvi­tatása tölti ki, párhuzamosan az osztályokéval. Mindezt így szépen elgondol ni és papírra vetni nem nagy mesterség. Ellenibein mit mond a gyakorlat? A kiküldött elvtársak leg­alább kéthetenként egy-eigy napot töltenek az alapszerve- zetbem. Rendszerint ott van­nak a taggyűléseken, pártna­1 Megnyitják a strandokat ..... —. „— I---------—„ ------------- Még a nagy meleg beköszöntése ta it is inog beszélhetik velük. J előtt, Pécs mindkét strandján, a “ Balokány-ligetben és a Hullám fürdőben többezer forintos költ­séggel megkezdték a felújítást. A Balokány-ligetben például a férfi és női kabinok alját betonozzák, a medence szélén padokat építe­nek és festenek. Amint a felújítást befejezik, sor kerül a két strand megnyitására. A Balokány-llgelí strandot előreláthatólag május 25-e táján, a Hullám fürdőt pedig való­színűleg csak június elején nyit­Helyesnek látszik negyedéven­ként együttesen értékelni az aktívák munkáját, kicserélni a jó tapasztalatokat, munkamód­szereket. A másik: egy-egy •e konkrét megbízatás — ünnep- . ségek előkészítése, tömegszer-1 ( vezetel- alakítása — mellett * most már igényesebbnek kell -------—------ -----­le nni: az alapszervezetek ön-' J4k a nagyközönség előtt. z álló, helyi politikájának ki* az ; alakítására törekedjenek az horgászok aktivák. Az Itt-ott fellelhető elzárkózástól kezdve a szövet­kezeti gondolat propagálásán át, a községfejlesztési tervek támogatásáig, minden beletar­tozik ebbe. Céltudatos, elmé­lyült politikai munka — ez ma az egyik, ha nem a legfon­tosabb tennivaló mindent párt- szervezetben. A A Magyar Képzőművészek és szervezel oen. f Iparművészek Baranya megyei ... . f munkacsoportjának keretében má­htobb azt irtuk! a 4 jus 18-án, vasárnap sor kerül Bat- ,kons-i tancs Gábor grafikus művész rek- _\ Támm-aftkai kiállításának ünneoé­Megb eszélést tartanak a A Pécsi Horgáazegyesület vezető­sége május 15-én, csütörtökön dél­után 6 érakor megbeszélést tart a Városi Művelődési Házban. Ez al­kalommal megtárgyalják a Duna- szekcsfl és Mohács közötti dunai szakaszon milyen horgászlehetflsé- gek vannak. Reklámgrafikai kiállítás Olcsó különvonat Harkányba Az IBUSZ május 25-én, vasárnap Pécsről olcsó különvonatot • indít Harkányba. A különvonatot csalt akkor Indítják, ha legalább öt­száz jelentkező lesz. A harkányi útra május 22-ig lehet az IBUSZ- nát Jelentkezni. Ugyancsak az IBUSZ háromnapos külön autóbusz járatot indít Pécsről a Mátrai Na­pokra. A külön autóbusz május 24-én indul. Jelentkezni május 17- tg lehet. Kitüntették dr, Simor Ferencet A Magyar tudományos Akadémia Dél-Dunántúli Tudományos Intéze­tének tudományos kutató munka­társa: dr. Simor Ferenc, aki a tudományok kandidátusa, a Ma­gyar Meteorológiai Társaság kere­tében rendszeresített „Steiner La­jos emlékérem" ezüst fokozatát nyerte el. Simor Ferenc az éghaj- latkutntás területén végzett Igen eredményes munkát. Szervezi a dél-dunántúli meteorológiai háló­zatot, ellenőrzi az észlelések he­lyességét és tudományos dolgoza­taival is igen szép eredményeket ért el. Befejeződött a megyei fodrászverseny A Pécsi Fodrász KT8Z megyei fodrász-versenyt rendezett Pécsett. A versenyen mintegy harmincán vettek részt. A nappali frizuráké- szítást versenyben I: Olajos János- né (Pécs), és holtversenyben: Pa- tacsl Lászlóné (Mohács), II. Kovács Margit (Pécs), III. Kapás Gyuláné (Pécs). Az estélyi frlzurakészftési versenyben: I. Kapás Gyuláné (Pécs), II. Kovács Jánosné (Mo­hács). III. Szépíró Jánosné (Pécs). — Férfi haj vágásban! I. Dell Jó­zsef (Pécs), II. Irányi Rudolf. III- Pávics Lajos (Pécs). — Tanulólá- nyök versenyében: I. Speldl Má­ria (Pécs). II. Bíró Mária (Pécs). III. Légrádl Éva (Pécs) — Tanuló­fiúk versenyében: I. Cziráki Zol­tán (Mohács), II. Gyenis István (Pécs), III. Helyi Ede (Mohács) és Nagykése Zoltán (Pécs). Növekszik Pécsi diák­idegenforgalma Pécsre nap-nap után újabb lka- ruszok futnak be. amelyek más­más városok, vagy megyék dlák- , jait hozzák magukkal. Május else- Pccsre jön a zágrábi enek- es Jétől a mai napig összesen négy­pokon, sőt a tanácsüléseken i*. . . Walább itt mArl* 51Am*r*ílk** kiállításának ünnepé egyszer-maskor a fculonlbozo ituikcio jo. iegaiaoD^ itt maris ^]ye? megnyitására, a kiállítást rendezvények előkészítésében ’ ,"‘-awu *~í" “ jMK * ____________ bevált, később bizonyosan a)'.mépe’k barátsága' hónapja”'"” ke* ben . Könnyen elképzelhető, személvesen " is segédkeznek kezdet hibái is eltűnnek. De, í rétében délelőtt fél 12 órakor Prá­hogy ezek az elvtársak csak a ‘esetleg maguk vállaljak a úgymond, ESS? &£ pártnapi előadó tisztét. .Ez mégsem ajánljuk elfogadásra.4 tffjp nyitja meg a Járási tanács máris előre lépés A pártszer- Aligha lenne jó lekopírozmi, 4 dísztermében, Kulién Gyula utca vezetek vezetői ugyanis azt ez sosem vezetett jóra. A sik-)5- szára alaU' mondják: „korábbam egy hónap lód Jérás^ fj, _mások. Pécsett vendégszerepel felszínt ismerhették, „minden­ből egy keveset“ és a pártszer­vezetek jóformán semmit sem kaptak tőlük, táncegyüttes A népek barátsága hónapja ke­retében Magyarországon ismét fel­lép a Lado zágrábbi ének- és tánc- együttes. Az együttes tagjai má­jus 39-én érkeznek Pécsre, ahol a szabadtéri színpadon bemutatják Jugoszlávia népeinek dalait és tán­cait tambura-zene kíséretében. százhúsz diák érkezett tanulmá­nyi kirándulásra Pécsre. Ezeket a diákokat a Diákszállóban szállá­solták el. Szerdán a Tolnai Általá­nos Leányiskola negyvennyolc ta­gú csoportja, valamint a Hódme­zővásárhelyi Leányiskola huszon­négy tagú csoportja érkezett váro­sunkba három napos tanulmány­útra. végrehajtó bizottság mellett dolgoznak, nem egy szűkén vett területen, hanem a párt­munka minden ágában, 4 járást hat körzetre osz- ===== tottákfel. Átlagosan mindegyikben nyolc-kilenc pártszervezet van, s minden községben, helyesebben párt- szervezetben egy-egy aktíva, képzett állami és tömegszerve- zeti vezető dolgozik. Rábízták a pártszervezet minden irányú elfoglaltságának segítését és ellenőrzését. Egy-egy körzet, összefogásáért, a kiküldött elvtársak munkájáért a járási párt-apparátus egy-egy tagja felelős. Nekik nincs külön pártszervezetük, tehát „szaba­don” mozoghatnak a körzetem kívül is, ez azért figyelemre méltó, mert csökkenti azt a különben jogos aggályt, hogy az egyes osztályok tevékeny­a megfelelő körülmények, sa­játosságok figyelembevételé­vel hasznosítják a pártbizott­ságok. Minden bizonnyal ered­ményesebb lenne a falusi párt-, munka. J Ha nem jó. gondolkodni kell is Jfa'akl kint Lg^^ahol^^k^^jél^kfDze°*11'a ber,ln* jani-zenekar másikon a/ előbbi tnnulsáeo- a járástól;:. Tehat a vezetes segek, anol sok a jói kepze.ti kát I«»zűrve egében másként közelebb került a mindenna- párttag, ímet konnyű megkö-^ Alfonz Wormeberg «»megy tagú fau egeszen masKent munk4ho7 a oártszerve- zelítenl a községeket, és így to- --------­sz ervezték meg az aktívák há- pos munKanoz, a ,,4hh a, d helves ha lózatát. Lényege: az aktívák “tek gyakrabban megtanáM- ^ vAwiiménveV nem osztályok, hanem a párt- kozhatjak ügyes-bajos ,°~ gaikat egy járási vezetővel, tanácsot, javaslatot kaphat­nak, nem maradnak magukra. Természetes, hogy ez a párt­élet fellendülésével jár. Gya­koribbak a vezetőség) ülések, taggyűlések, egyes helyeken a kapottak alapján kezdenek tervek, távlati elgondolások szerint résztvenni a község életében. Különösen szembetű­nő az a várakozás, amely a KISZ-szel való törődésben je­lentkezik; Bocz József berlini tánczenekara május 19-ón, hétfőn délután fél 6 és fél 9 óra­kor Pécsett a Nemzeti Színház- * ban vendégszerepéi. Az együttes ( tagjai a berlini rádió fazz-verse- , nyének és a párizsi Humanlte, fesztiváljának a győztesei. Énekel: ' Detta Karbach (Di Coctails vokál- ( trió). A ..Kubai revűképben” Ben- { ny Maempel és Chico Prado éne-, kelnek. Konferál: Brachfeld Sig- * fried, _ a budapesti rádió német' Köszönet a segítségért 4 nyelvű bemondója. A siklósi tanács részére né­hány napja facsemeték érkez­tek. Félő volt, hogy az értékes facsemeték nem kerülnek ide­jében a földbe, így a részleges fásítás nem sikerül. Kérésünk­re a siklósi általános gimná­zium tanári kara és a diákok örömmel vállalták, hogy azon­nal segítségünkre sietnek. Öröm volt nézni a tanárok és az ültető diákok munkáját. A végrehajtó bizottság nevé­ben köszönetét mondok PapP Lajos Igazgatónak, Hangya Antal igazgatóhelyettesnek. Tóth Mária. Kárpáti József és Takács Zoltán tanároknak, va­lamint az ültetésben részt vett diákoknak. TÓTH SÁNDOR vb. titkár SILD Jvagy répabarátok vagyunk-e? Mindebből már követke- f.. f'<£ ■■■ ■■ ------ ' ------­i ■ — zi'k, hogy a jó- é ) Nem régen a TIT rendezé­sében tartott állattenyésztési rási pártbizottság ismerete is . bővebb és megalapozottabb. 4 Hacsak azt vesszük, hogy a 4 vezetés közelebb kerül a min-) demiapoe munkáihoz, akkor bát ran mondhatjuk, hogy az is- 4 meretek birtokában gyakorin- tibb és tanácsadótob is ez a vezetés. Hat község kivételé­vel mindenütt ott van a járá­si pártbizottság, s az osztályok Irtsuk a burgonyabogarakat! 1 A rendkívüli me­leg időjárás beáll­tával az egész me­gye és városok te­rületén nagy mér­tékben fellépett a burgonyabogár el­ső nemzedéké; A védekezést a burgonyát és para­dicsomot termelő­nek kell elvégeznie saját költségén, el- térőleg a múlt évek tői, mi'koris azt az állam a növényvé­dő állomással vé­geztette el állami védekezéskén t. Minden termelő köteles burgonya és paradicsom vetéste- pö létéi hetenként átvizsgálni * és a talált burgo- kezést együttesen á nyabogarat, lárvát végeztessék el a 4 és tojáscsomókat Szederkényi Növényi' összeszedni és meg- védő Állomással^ semmisíteni. Ameny myiben oly erős mérvű a fertőzés, hogy szedéssel el­lene védekezni nem lehet, úgy 5—10 vagy 20 százalékos DDT porozószerrel kell a fertőzött te­rületet 1©porozni éspedig kát. hol­danként 30—20 il­letve 15 kg-ot. Ja­vasoljuk a terme­lőknek. különösen azoknak, akiknek burgonya vetéste­rületeik egymás melleit vannak, hogy a vegyi véde­(telefon: Szeder-f kény 21.) térítés el-(’ lenében. Aki a védekezést*' nem hajtja végre, annál a 20/1957. F.f M. sz. rendelet ér-*' telmében a községi1 (városi) tanácsnak kell közérdekű vé­dekezést foganato­sítani és ezenkívül a 9/1956. sz. tör­vényerejű rendelet alapján, szabály- sértés címén ellene eljárást indítani. Tsz-nél a védeke-^ zést a növényvédő a állomás végzi. értekezleten a vita során olyan megjegyzések is hallat­szottak, hogy szóljanak hoz­zá a tárgyhoz a répa-, illetve a silóbarátok. Cikkemben éppen ezért ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni első­sorban. De mielőtt a siló-, illetve a répa etetésével kap­csolatos álláspontomat kifej­teném, ki kell jelentenem, hogy ma egy haladó gazda sem lehet' kizárólag répa­vagy silóbarát. A siló tömeges termelésé­nek és használatának olyan gazdasági tényezők voltak propagálói, amik minden erős érvet megdöntötték a répa kizárólagos használatával kapcsolatban. Akarva, nem akarva rákényszerítették gazdaságaink vezetőit a siló minél nagyobb tömegben va­ló termelésére és annak min­den állatfajjal való etetésére. Ezen gazdasági tényezők egyike, hogy a jó minőségű kukoricasiló a répával szem­ben több tápanyagot tartal­maz, másrészt előállítása nem munkaigényes, minden munkája géppel végezhető, eltartása könnyebb és bizto­sabb. Ezek a körülmények nemcsak megkönnyítik mun­kánkat, de állattenyészté­sünk termelését is olcsóbbá teszik, Épp ezért ma, amikor már sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk, könnynű el­dönteni, hogy lehet-e répát silóval helyettesíteni, vagy milyen mennyiségben és arányban etethető. A silózás nálunk a felszabadulás utáni években terjedt el, elsősor­ban az állami gazdaságokban, később a termelőszövetkeze­tek gazdaságaiban és lassan kialakult az a nézet, hogy siló nélkül állatot tenyészte­ni, tejet termelni, állatot ne­velni és hizlalni ma már nem lehet eredményesen és főleg olcsón. 1942-ben, az akkori mun­kahelyemen én tnagam is építettem sílógödröket és nagy gonddal megkezdtem a kukoricasiló termesztését. A termés sikeres betakarítása, illetve lesflózása után, annak beérésekor szarvasmarhák­kal megkezdtem a siló eteté­sét és így az addig etetett répamennyiség egy részét már silóval helyettesítettem. Akkor, a még alig ismert ta­karmányt csak kisebb meny- nyiségben adagoltam és las­san tértem rá annak bővebb etetésére. Rövid idő alatt azonban kialakult az az ál­láspontom, hogy jó silóval a takarmányrépa nemcsak he­lyettesíthető, de egyés állat- nemeknél nagyobb ered­ményt lehet elérni vele, mini a répa etetésével. A kísérlet során kialakult a silónak egyes állatok és azon belül állatcsoportok szerinti ada­golása, mind mennyiségileg, mind összeállítás szempont­jából. Ma már, amikor a siló ete­tése általánossá vált minden nagyüzemi gazdaságban, an­nak adagolásáról alig kell írni, hiszen mindenki ismeri. Akkori kísérleteimnek, illet­ve tapasztalataimnak ered­ményét és megállapításaimat azonban mégis közölni kívá­nom. Tapasztalataim során meg­állapítottam és ma is állítom, hogy tehenészetben, továbbá növendékmarháknál válasz­tástól egy éves korig a répa etetése feltétlenül szükséges, legalább egyharmad arány­ban. Tehenészetben a silóhoz kevert répa a fenti arányban feltétlenül előmozdítja a több tej termelését, növendékmar­háknál egy éves korig pedig jó étrendi hatása miatt na­gyobb és gyorsabb fejlődést biztosít, Nagyobb növendék­marháknál egy éves kortól kizárólag silót takarmányoz- tam, kellő mennyiségű széna és takarmányszalma, adago­lása mellett, de abrakot a siló etetésétől kezdve ezekkel az állatokkal nem etettem, mert a jó minőségű kukori­casilóban lévő kukoricadara nemcsak kondícióiéin tartotta állataimat, de kellő súlyfel- vételt is biztosított. Növen- dekállataim pedig annyira szerették a silót, hogy a ta­karmányozási idő elérkezése- kor a karámból bőgve sza­ladtak a jászolhoz, hogy a olyan elfő­részükre előkészített ízletes takarmányt gyaszthassák. A siló etetésének beállító' sával tehenészetemben aí 'alábbi takarmánykeveréket etettem: 25—30 kiló kukorica- siló, 10—15 kiló takarmány' répa, 10 kiló takarmányai' poszta, 3 kiló búzapolyva, 5" 6 kiló pillangós széna. E ta­karmány féleségekből össze­állított takarmánykeverék általában fedezte a tehenek életfenntartására és 7 W tej előállításához szükséffeS tápanyagot és így az alap­takarmányba drága abrak®: etetni nem kellelt. A fenő takarmányok adagolásába* azonban szükséges, hogy gazdaság ezeket a takar- mányféleségeket meg Is ter­melje. Ahhoz, hogy jó silót (ab‘ raksilót) tudjunk etetni. /e;' tétlenül szükséges, hogy f°' terményként, trágyáz őszi mélyszántásba, időbe és jó munkával silókukorica vessünk. Azt a fejlődése '® lyamán többször legato?, gépi kapálásban részesíts*1 ' gyommentesen tartsuk, n,_ hogy a silótömeg egy jó... szét értéktelen gyomnó» nyék tegyék ki a siló bétáka rításakor. A silókukoriC idejében vágjuk le, de /* tétlenül akkor, amikor a »* ton lévő csövek viaszéréso vannak, hogy silóanyagunk ban besilózáskor kellő ma'1' nyiségű kukoricadara is * riiljön. A silózást feltétlenül gusztus hónapban kell kezdeni és szeptember <’,4‘ Jelében ti kell végezni, ao*

Next

/
Thumbnails
Contents