Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

4 NAPLÓ 1958. MÄJUS 4< 1 Megkezdődött Pécsett az országos mérnök- és technikusi továbbképzési ankét Tegnap az ország minden vezetője tolmácsolta -az ankét leül, hogy az külön költséget vészéből számos mérnök és résztvevőinek a pártbizottság jelentene akár az egyesület, technikus érkezett Pécsre, hogy üdvözletét. Kérte: bátran, akár az ország, vagy a tanul­vészt vegyen a IVTűszaki és Tér- őszintén mondják el a hozzá- mányutra küldöttek számára, mészettudományi Egyesületek szólók véleményüket, beszélje- Hangsúlyozta, hogy rövidebb Szövetsége által rendezett an- nek úgy, hogy a pártbizottság kéton. A MTESZ székházának problémáik megoldásához tá­mogatást nyújthasson. Százezrek megmentése útján István-aknai tapasztalatok A párt és a kormány takaré- ma elég pontos ismereteik van- kossági felhívása után az 1st- nak az önköltséget illetően. Ez ván-aknai pártszervezet — ka- figyelemreméltó eredmény, hi- tonai műszóval élve — általá- szén hányszor mérgelődtünk nos támadást indított a pazar- az elmúlt esztendőkben amiatt, helyiségében technikumi hall gatók fogadták és irányították őket a székház I. emeleti nagy­termébe. Mire az elnökség el­foglalta helyét az emelvényen, már mintegy 350 műszaki gyűlt egybe. időre nem is érdemes külföld­re menrn, különösen akkor, ha a kijelölt személy idegen nyel­vet nem beszél. Ök úgy oldják meg a külföldi tanulmányuta- kat, hogy 2—3 fiatal műszakit elnöke be- cserélnek egy-egy évre bolgá­rokkal. A fiatalok itt is, ott is , . bekapcsolódnak a munkába, — Kedves kötelességet telje- néhány hónap alatt megtanul- f odor György elvtárs, a JVIT- sítek most — mondotta többek j^k a nyelvet és a tanulmány- hSZ ptoi csoportja intéző bi- között. — A MTESZ 1957 no- idején sok értékes tapaszta- zoltsagának titkára megnyitó- vember 22-én és 23-án tartott iatot gyűjthetnek, jában elmondotta, hogy az an- oktatási konferenciáján foglal- A pécsi Építőipari Techni- kétot alapos munka előzte meg, koztunk a műszakiak képzé- kum egyik tanára a techniku- az ország mérnökeit és techni- sével és továbbképzésével álta- mok mémöktanerővel való el- kusait nemcsak meghívták, te- iában. Csak helyeselni lehet a látásának nehézségeiről szólt, ziseket is küldtek az erdekel- pécsiek elhatározását, amiért Elmondotta, hogy a techniku- eknek, a szervezéssel, ^ tec - ezek után itt akarják letár- mok nagyon nehezen kapnak és mérnoktovalmkep- gyalni a vidéki technikusok és mérnök-tanárt, mert anyagi kapcsolatosan. Például mérnökök továbbképzésének dotálásuk messze az üzemi mérnököké alatt marad. Ha e Hangsúlyozta, hogy a műsza- téren változna a helyzet, Dr. Rados Kornél műegye­temi rektor, a MTESZ oktatás­ügyi bizottságának szélt ezután: nikus ___ m___ zéss el kapcsolatosan. Például mérnökök __ meg kérdezték, hogy a vidéki nagy problémáit, technikus és mérnöktovább­képzést központilag szervez­zék-e, vagy a vidéki centru­mokra tagozódás a lás ellen. Ennek első lépése egy párt vezetőségi ülés, pártbi- zalmi-értekezlet és egy tag­gyűlés volt március végén. A pártvezetőségá ülés és a pártbizalmiak értekezlete új színfolttal gazdagodott, azzal, hogy e tanácskozásokra Mam­utéi Ede pártonkívüli vezető könyvelőt is meghívták. Nem szükséges részletezni, hogy ez a meghívás megfelel a tavalyi országos pártértekezlet szelle­mének, ti.: egyes párthatároza­tok kidolgozása előtt ki lehet kérni a pártonkívüliek véle­ményét is, sőt igen sokszor hasznos, ha kikérjük. Eb'ben az esetben is úgy volt. Mám­mal elvtárs — a pártvezetőség kérésének megfelelően — rész­letesen megmagyarázta, hogy _ mi is az az önköltség, mik az ■le"t összetevői, hogyan állt az akna hogy sok elvtárs csak beszél az önköltségről, de nem tudja mi az! Az önköltség alakulásának beható vizsgálatával a párt- szervezet a termelés pártirá­nyításának és pártellenőrzésé­nek szinte a döntő láncszemét ragadta meg Az önköltség mutatóiból kiindulva a legtöbb fájó pontra rá lehet tapintani. Adva van például az a tény- szám, hogy 1956. I., II. és III. negyedévében az összesített adatok szerint 162,05 forint volt egy tonha szén önköltsége, ma — 1958 első negyedévében — I>edig több mint 251 forint. Csak egy kis elmélyedés, és kiderül, hogy a többi között a sűrített levegő és a gépek elég­telen kihasználtsága okozza a kajával is összehasonlíthat« nánk, hiszen az is azzal kezdi,' hogy először alaposan meg« vizsgálja betegét, a receptírás csak a kivizsgálás után követ* kezik. Az orvos gyógyszerekkel, a pártszervezet pedig a párt« munka sajátos eszközeivel gyó­gyít. Kellő politikai előkészí­tés után bevezették az egyéni bérezést, s elérték, hogy a fej­tési csapatok ma már 5,5—5 órát dolgoznak. (Az egyéni bé­rezés bevezetéséről már sok szó esett lapunk hasábjain, nem térünk ki rá részletesen.) A pártvezetőség javaslatára 4 kiszista takarékossági brigád alakult áprilisban. Ezek közül csak a csőlakatos műhely anyagmentő brigádja több mint 70 000 forintot mentett meg a pusztulástól. A pártvezetőség — okulva az első tap»asztalatokból — áp­rilis 25-i ülésén 10 komanunis­ki továbbképzés erősen lema- lentősen megjavulhatna a tech-J az egy tonnára eső szén költ- radt. Dediff a felszabadulás óta nilnmnlr oktatási munkáin ___ r .u___ ... na gy különbségét, aminek vég- tából álló brigádot jelölt ki a- , 1* radt, pedig a felszabadulás óta nikumok oktatási munkája sj esI a műszaki kultúra igen jelen- hallgatói jobb felkészültséggel j----------- , -hVtííkv, “ jiuumíuu is.un.ura igen jeien- naugaxoi jood reuveszuiu? forma. Vagy: a mérnokto - tűsen fejlődött és napjainkban léphetnének ki az életbe, képző intézet jelenlegi forrná- ls rohamléptekkel halad. Az a A7 . ja a vidék szempontját» m g* mérnök például, aki ma tanul, sorban felelő-e A technikus tovább- . ’________uu sorban Az ankét első napján első-] technikusok tovább-j k 'n^ócoái a-orv-solatban is sok m*Je végez, már egy magasabb képzéséről esett szó, a mémö-1 kérdSt intS a meghívót- műszaki kultúrával all szem- kök problémáit ma, vasárnap SÄ leképzés forrná- ben: s ™ar e"- délelőtt vitatják meg ugyan-5 la általános vagy speciális le- 21 onmaea továbbképzésének. ^ a MTESZ-székházban. gyen; iSb mély elvi fenére . Bűzéit arról, ho^ 15 éves_________________ fék ét nyújtson vagy pedig az iparfejlesztési tervet kész, e. egves üzemek" sajátos igényei- uek, melynek kaderazukséglé­hez idomuljon: a továbbképzés ‘ét van hivatva biztosítani tob- tematikájának kidolgozása ^ek között a pécsi ankét is. központilag történjék, vagy az A rövid, de igen tartalmas egyes centrumok önállóan vé- előadást azonnal hozzászólások gezzék el; mik legyenek a mér- követték. A hozzászólók — el­nöktovábbképzés általános fel- sősorbao vidékiek — a techni­adalai; mi legyen a miniszté- kusok továbbképzését érintő riumok szerepe a továbbkép- minden kérdésről beszéltek. A zésben? A kérdésekkel kapcso- debreceni küldött például el­mondotta, hogy a technikusok és mérnökök továbbképzése elsősorban az üzem igényei­hez idomuló sajátos, üzemi le- . gyen. Elmondotta a jelenlé­A titkári megnyitó után vöknek, hogy oldják meg a fia- Papp János elvtárs, a megyei tál műszakiak számára sokat pártbizottság ipari osztályának jelentő tanulmányutakat anél­ségével 1958 februárjában az ellenforradalom előtt: Már tudják.., A pártvezetőség szakmai fel- készültségének és e tájékozta­tónak köszönhető, hogy az 1st« ván-aknai kommunistáknak so fokon az az oka, hogy a bányászok nem dolgozzák ki a napi hét órát. Mit talált a tíz kommunista? A leírtak a pártszervezet munkájának első lépését alkot­ták. Ezt a lépést az orvos mun­latos válaszokat a küldöttek már jó előre megbeszélték, így felkészülten érkeztek az an­kétra: PManatítifi tfyty faded tuddoMsAÓt Egy kutya meg három macs­ka szunyókál a tűzhely alatt, és mert odakint hűvös szét fúj, a kis csibék is itt csipog­nak a melegben. Az ágyacs- kában a család legifjabbja, a háromhónapos egyetlen fiú is­merkedik az ujjaival. Nagy Jenő, a szigetvári gép­állomás legjobb traktorosa ép­pen munkába készül, a gumi­Kiktől vonják meg 3Z Íp3N!l1[]6(!éiyÍ ? kapott e-1 tudtak volna végezni. Ezzel erkölcsi jogtalan előnyöket biztosítottak Az utóbbi hetekben Baranya lenforradalom után megyében és Pécsett is számos iparengedélyt, annak kisiparosnál tartottak bevételi bizonyítványt kell beszereznie, egyes kisiparosok részére. Eb- könywizsgálatot. Ebből sokan De van egy pár olyan kisipa- bői adódott az, hogy a kisipa­ar ra következtettek és azt a ros is, aki az elmúlt időkben rosok egy része csak az állami rémhírt kezdték terjeszteni, büntetett előéletű volt, mégis vállalatok részére dolgozott, a hogy ezektől a kisiparosoktól kapott iparengedélyt. Ezektől kisebb javításokat pedig el­megvonják majd az ipárénge- természetesen megvonják majd utasította azzal, hogy nem vál- délyt. Neveket dobtak be a az iparengjedélyt. Mintegy tíz lalhatja, mert állami munká- köztudatba és a „jól informált” olyan pécsi kisiparos iiparenge- val van elfoglalva. Ezen a hely- rémhírterjesztők még azt is délyének megvonáséról van zeten természetesen most szín­tudni vélték, hogy a megye te- szó, akiknek java része bünte- tén változtatnak, rületén és Pécsett számszerint tett előéletű, vagy szerepe volt hány iparengedélyt kívánnak az októberi ellenforradalmi elvonni. Mások viszont azt hí- eseményekben. Tesztelték, hogy az iparengedé- Vannak azonban olyan kis- lyek elvonásával akarják a kis- iparosok is, akik állampolgári iparosokat bekényszeríteni a kötelezettségüknek nem tesz- szövetkezetekba, vagy az álla- nek eleget. Adójukat nem tize Pusztai József. kerekű kint puffog a ház előtt. Nem mintha olyan nagyon kel­lene „hajtani", hiszen a tava­szi 160 normálhold tervet 70 százalékra teljesítette eddig, azaz 113 normálholdat. De Nagy Jenő mégis siet, ez. úgy látszik a vérében van. És úgy látszik hogy összefügg az ered­ményekkel is. Ezekről az eredményekről kérdezősködünk, de a válasz szűkszavú: Versenyben vagyok ti­zennégy traktorossal. A múlt Természetes, hogy az anya­giak kérdése nem utolsó egy fiatal, de különösen egy csa­ládos embernél. Nagy Jenő nem panaszkodik. — Télen megesik, hogy 1000 forint körül keresek, régebben még kevesebbet is, de most, hogy adnak 250 forintot min­denhogyan, így azért sokkal jobb. Ha viszont van munka, tavasztól őszig, akkor van pénz is. Most például elsejétől hú­szadikáig 2300 forintot keres­tem. Mindamellett van a kis csa­Iádnak egy dédelgetett vagya, dekádban is 5 százalékos üzem- ameiy egyelőre elérhetetlen, anyagmegtakarításom volt. Eb- Szeretnének egy kis házat, sze ben az évben műszaki kiesé­sem nem volt még. — Hogyan lett traktoros? — Itt laknak a szüléim is Botykapeterden. Van egy bá­ré tnének egy külön kis otthont Házat venni drága mulatság, építeni meg nincs hová. — Igaz, hogy van egy kis szőlő, talán azt eladjuk és ak­kor meglesz a ház. ■ ■ Szóval tyám és így segítség volt elég valahogyan megoldjuk majd. itthon, amilcor megnőttem egy kicsit, egyszerűen elmentem a gépállomásra. Eleinte csak tanulgattam a gépkezelést, az­tán segédvezetö lettem. Több mint egy éve vayyok magam egy gépen. Nagy Jenő elbúcsúzik a fe­leségétől, kisfiától, s kimegy a kapu előtt türelmetlenkedő masinához, hogy napi munká­jával ismét közelebb vigye a ________ me gvalósuláshoz a család álBodor István párttitkár elvtál"’ mait. I mondja, viharos taggyűlés lesz! helyzet teljes „felmérésére”: A tíz elvtárs egy napig járta a külszínt és a bányát és 3 sű­rűn gépelt oldalas jelentéssel tért vissza. A jelentés minden bevezető nélkül, könyörtelenül elsorolja, hogy az egyik helyen 150 méter telefonkábelt talál* tak sárbatiporva, máshol drá* ga gépek és faanyagok vannak elhagyva, illetve az enyészetre bízvai stb. stb. Bár e listán el­sorolt anyagok értékét még nem becsülték fel, annyi már bizonyos, hogy több százezer forintot kitevő értékek hűtlen és hanyag kezeléséről van szó! A végső cél: ne legyen szükség anyagmentésre íme, ez az István-aknai párt- szervezet másfél havi munkája az önköltségcsökkentést és az anyagtakarékosságot illetően: Kezdetnek igen jó, a követel­ményekhez mérten kevés, hi­szen a pártszervezet mégcsak a „tűzoltás”, azaz anyagmentes szakaszában tart, még messze vagyunk attól, hogy ne kelljen ilyen anyagmentő napokat szervezni! De eljön az az idő is, ha nemcsak a pártvezetőség, a tíz brigádtag, hanem az egész párttagság és minden becsüle­tes pártonkívüli harcol éltei S hogy ez valóban így legyen: a pártvezetőség az üzemveze­tőségnek, szakszervezeti bizott­ságnak, KISZ-szervezetnek és az üzemi tanácsnak is eljut­tatta, illetve eljuttatja a je’cn- tés egy-egy példányát, s a kö­zeli napokban párttaggyűlést tart a megtárgyalására. Amint mi vállalatokhoz; Mi az igazság? Az, hogy becsületes, rendesen dolgozó kisiparosoknak egyáltalán nin- 1957 december i csen okuk az aggodalomra. tik, mint például: Martinkovic Antal cementáru készítő, Bér István kefekötő, akinek Nem kell attól tartaniok, hogy iparengedélyükéi megvonják. Elég utalnunk az Elnöki Ta­álló adótartozása 142.954 forin volt és még jelenleg is 101 48 forint tartozása van csupán forgalmi adóból. Vagy Réti Jó nács február 15-én megjelent---- forint adóhátraléka van, Ub 9/ 1958. számú törvényerejű ren- _ . ... - , . , deleiére, amely az iparakor­lást szabályozza. Ez a törvény- ... ,,, _ , ... erejű rendelet a bevezető rész- ** múlt évről 2 208 forint adó ben kimondja, hogzy a becsüle- ~sók még a messzemenő ked vezmények mellett sem haj landók adóhátralékukat kiíi tesen dolgozó 'kisiparosakra a lakosság ellátása érdekében szükség van. A forradalmi munkás-paraszt kormány mun­kájukat segíti, támogatja. Ez megnyugtathat minden józan gondolikozású kisiparost, aki „ , ______,. „„„ mu nkáját .becsületesen végzi ? ^ zetni. Természetes, hogy a, be csületes kisiparosok az ilyenek kel nem azonosítják maguika és egyetértenek azzal, hogy az illetékes szervek ezektől von és állampolgári kötelezettségé­nek eleget tesz. Természetesen ez nem vonat­ezzel csak fokozódik a becsű letes kisiparosság megbecsü lése. Kisiparosságunknak nem kozi'k azokra, akik íkisipari te- szabad megfeledkezni arról vékeny9égüket meg nem enge- hogy a szocialista Ipar mellet dett haszon szerzésére, speku- kiegészítőként szerepel és fo lációra használják fel. Sajnos, feladata elsősorban a lakosság ilyenek is vannak, méghozzá javító szükségleteinek a kielé- elég szép számmal — különö- gítése. Az utóbbi időben vol sen Pécsett. Ezek ellen — a egy olyan irányzat, amely törvényes lehetőségeken belül forradalmi munkás-parasz _ a tanácsi szervek fellépnek, kormány 1014-es számú rende Es a kisiparosság nagy több- létének elferdítéséből szárma- sége is egyet ért majd velük, zott, hogy a magánkisipar szé­lű, néhány ilyen spekulánst a repét túlbecsülték. Kisipara kisiparosság soraiból kizárnak, soknak adtak olyan munkákat Minden kisiparos előtt isrnere- amiket az állami vállalatok, Május 15-ig kell a kukoricaszárat megsemmisíteni! Már a múlt század végéin és e század elején törvény és törvényerejű rendeletek köte­lezővé tették a kukoricaszár­nak április végére való meg­semmisítését. Azóta számos miniszteri rendelet, együttes miniszteri utasítások jelentek meg, amelyek elrendelik a kukoricaszárnak május 1-ig a tojásokból először a címer­ben rágcsálnak, azután a ku­koricalevél hüvelyén, majd be­rágják magukat a kukorica­szárba és ott lefelé haladva pusztítják a szár belsejét. A bütyköket kikerülik, olt Jói-, majd ismét berágják magukat és haladnak tovább felülről lefelé. A fertőzést a bütykök­való kivágását és május 15-ig nél látható ki- és bemeneteii annak megsemmisítését. Vajon miért? A mezőgazdasági szakembe­rek és a tudományos kutatók megállapították a kukorica­moly életmódját, fejlődését és kártételét. Megállapították, hogy a kukoricamoly elleni egyetlen hathatós védekezés, a kukoricaszárnak idejében való megsemmisítése. A kukoricamoly a kukorica legveszedelmesebb kártevője. Ha nem védekezünk ellene, annyira elterjedhet, hogy a termés jórészét teljesen tönk­reteszi. A molypille petéit kb. má­jus második felében, júniusban rakja le, többnyire a legfel­nyílások árulják el. A hernyók őszkor a szár legalsó ízébe vándorolnak, ott tejlelnek át és csak tavasszal bábozódnak be. A hernyók csak a szárban csutka egyaránt tápláléka és búvó helye a hernyónak. A fertőzés, illetve kártétel szem- mellátható jelei; a címerek le­töredeznek, az összesodort le­veleket a kis hernyók átrág­ják, ilyenkor a leveleken kis lyuksorozatok láthatók. A szá­ron feltűnő a moly rágcsáléka és ürüléke, valamint a 6záron a hernyók járatának szabályos koraiaké bejárata. A moly ál­tal okozott sebzések, lyukak, kedvező megtelepedést nyújta­nak a golyvásüszög spóráinak. A kukoricamoly óriási kárt telelnek, a gyökérben, illetve okoz népgazdaságunknak. Ba­a szár földalatti részében so­ha. A bábból 10—14 nap alatt kel ki a pille. A lepkék raj­zása ideje az időjárástól füg­gően — a száraz, meleg idő kedvez — május vége, június és július eleje, amikor is mind­járt megkezdik a peterakást. ranya megyei viszonylatban az 1957. évet alapul véve, gyenge fertőzést számítva, a kukorica­moly által okozott kár kere­tem. Legkésőbb május 15-ig (együttes miniszteri utasítás 's ezt a határidőt írja elő) min' den kukoricaszárat meg kel' semmisíteni, vagyis elégelni, vagy leföldelni. Nemcsak 8 mezőn lévő kukoricaszár a' kell elégetni, hanem az udva­rokban, szérűskertekben, ke­rítésnek, átjárónak használt- tüzelésre szánt és tárolt ku- kor »ászárát is mind meg kel' semmisíteni. A kukoricaszár megsemmi­sítése terén mutatkozó közöm­bösség is indította kormá­nyunkat a 43/1957. számú kor­mányrendelet, illetve a 20/ 1957. számú FM. rendelet ki­adására. Ezek a rendeletek utasítják a községi tanácsokat ken 450 vagon szemeskukorica, és általában a hatósági szerva- forintban kifejezve, 9 millió, két, hogy a legszigorúbban el- Egy erős fertőzés azonban lenőrizzék a kukoricaszár tci"í 2 780 vagon szemeskukorica sőbb levelek fonákára, rend- abban áll, hogy a szárban tör­szerint akkor, amikor a kuko­rica kb. 80—100 cm magas. A molypille csak éjjel repül és éjjel rakja le petéit is. Ren­desen 15—20 pete található egy csomóban, de akadhat A tojások a levél fonákán ház- terméskiesést is okozhat, ami 56 millió forintot jelent, kere­ken 40-0 családi ház felépítési költségét fedezné. Az ismertetett óriási számok megkövetelik, hogy a kukorica moly elleni harc sikere érde­kében mindenki mindent elkö­vessen. Elsősorban is a még lábon átló kukoricaszárat ha­ladéktalanul, közvetlenül a föld fölött le kell vágni és a tetőszerűen fedik egymást és messziről olyan a kukorica le­vele, mintha egy tejcsepp ke­rült volna rá. A kukoricamoly kártétele tént rágások következtében a nagymértékű roncsolés folytán a szállítórendszer nem tudja feladatát teljesiteni, a cső fej­letlen lesz, vagy elpusztul. Á kártétel a szetnkópződéskor szántóföldeken a szármaradvá­Inc hogy aki 1956-ban, aa e4- vagy kisipaci nSvedneteh is* A hernyók kákáivá sem szőnák meg, a saemek és nyakat össze kell gyüj­semmisítésének vagy befölde- lésének végrehajtását. Azo'8- akik nem semmisítik meg­vagy nem földelik le a meg' adott határidőre a kukon«8'' szárat, azoknál közérdekű vé­dekezést kell foganatosítani: Ez annyit jelent, hogy a köz­ségi tanács fogadott dolgozók­kal vágatja le vagy égette'1 el a szárat. Kosár) Oszkár , megyei növ. véd. felügyel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents