Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-31 / 127. szám

1958. MÁJUS 31. NAPLÓ 3 Védekezzünk ) üergonyabogár ellen Az elmúlt hetek időjárása 'Mkívül kedvező volt a bur- ynyabogár fejlődésére és el- nporodására. Ennek kövei­mében — ha nem védeke- infc kellőképpen — igen ko­moly kártételre számíthatunk, ni veszélyezteti burgonya- érmésünket. A 20/1957. sz. M rendelet a termelő saját élességévé teszi a burgo- 1tabogár elleni védekezést. fet követőleg pedig a 14/1958 M sz. rendelet a keresőszói­ét megszervezését, a határ- jrést, a kártevő összeszedé- ü, illetőleg megsemmisítését i a vegyszeres védekezés el­őzését rendeli el. Ennek ér­tkében a városi tanács me- Őszdasági osztálya 1958. jú- His 2-át, hétfőt, burgonyabo- b-kereső nappá nyilvánítja. 1 burgonyabogár keresésében tirosi tanács művelődés­ei osztálya komoly segítsé- *t ad, amennyiben június ■«n az összes pécsi általános 'kólák tanulóiból szervezett éádok járják át a határt és ledik össze a burgonyaboga­ikat. A védekezés csak ak- fr lesz eredményes, ha min- <1 egyes táblát tüzetesen át­válnak és a talált kárte- összeszedés után meg- émisítik. Ezért a városi ta- V mezőgazdasági osztálya '■Üuja a termelőket, hogy édenki egyöntetűen vegyen a hétfői védekező mun- íbin. A rendelet ettől füg- *üenül előírja, hogy minden }rQonyát termelő gazda kö- hetenként legalább egy- burgonyatábláit átvizs- Wni és a kártevők tovább- Sorodását szedés, permete- Porozás útján megakadá­sai. _ _____________ Készülő regionális terveinkről Beszélgetés a VÁTERV főmérnökével (Budapesti tudósítónktól.) Az Építésügyi Minisztérium igen fontos feladatnak tartja azt, hogy elkészüljön minden magyar falu és város települé­sének rendezési terve. Ez azon­ban igen hosszú időt vesz igénybe, s ezért a miniszté­rium megbízta a Városépítési Tervező Vállalatot, hogy ké­szítsen egy olyan metodikát, melynek alapján kialakítható az egyes települések tovább­fejlesztésének módja. A minisz­térium határozatot is hozott arra vonatkozóan, hogy ezek a tervek két éven belül készen álljanak. Megoldásának módja az, hogy egy kérdésekből álló statisztikai űrlapot küldenek cl minden községhez s ennek alapján állapítható meg a to­vábbfejlődés. Ettől függetlenül természetesen készítik a ren­dezési terveket is egyes na­gyobb helységekre és kormány- határozat értelmében az ország egyes vidékeinek regionális terveit is elekészítik. Erről a munkáról beszélgetünk Lux Kálmánnal, a VÁTERV főmér­nökével. — Hadd mondjak el néhány példát arra vonatkozóan — kezdte szavait —, hogy miért vált szükségessé törvénybe Ik­tatni a településrendezési ter­vek elkészítését. Amíg az egyes falvakban és városokban köz­ponti irányítás nélkül építkez­tek — nem ismerve a későbbi fejlődés lehetőségeit, nagyon furcsa esetek fordultak elő: Hódmezővásárhelyen például úgy építették meg a mérleg­gyárat, hogy a vasúthoz vezető s az állomás túlsó oldalán foly­tatódó út összeköttetésének biz­tosítása a vasúti aluljáró alatt szinte lehetetlennek látszik, az útnak ugyanis majdnem 90 fo­kos szögben kell kanyarodnia. Eperjes községben pedig egy­mástól 200 méterre és egymás terveiről mit sem sejtve akart építeni a termelőszövetkezet és az állami gazdaság egy lakóte­leket. De mindkettő külön kul- túrházat és egyéb épületet is megjelölt a tervében. — Szükség van tehát arra, hogy elkészítsük az ország ösz- szes településének rendezési terveit. , — Az Építésügyi Miniszté­riummal egyetértésben — olyan egyszerűsített általános rende­zési, tervkészítési módszert dol­goztunk ki, amely a legtöbb településre vonatkoztatva álta­lában és irányelveiben jó. Ez­zel a módszerrel mintegy két­száz falu és város tervét kü­lön elkészítjük. Egy sor terv már el is készült. így például a pécsi uránbányászok új lakó­negyedének terve. Itt a nehéz feltételek ellenére is sikerült modern, egészséges és szemre is tetszetős új városrészt kiala­kítani: Nagy kultúrparkkal vá­lasztjuk el az új negyed több- emeletes lakóházait a régi vá­rosrész földszintes házaitól. A főtérre koncentráltuk az intéz­ményeket, hivatalokat, iskolá­kat, üzleteket. Távfűtést bizto­sítottunk. Azonfelül a vasút fe­lé eső épületek dekorativen ki­képzett sziluettje is szép város­képet mutat a Pestről Pécsre érkezők számára; — Vállalatunk az egyes te­lepülések rendezési tervein kí­vül az ún. . regionális tervek kidolgozására is hivatott. Ezek a regionális tervek az ország egyes nagy, természeti körül­ményei folytán összefüggő te­rületeinek sokirányú vizsgála­tából szűrik le azokat az irány­elveket, amelyek a népgazda­sági tervek irányításánál, s a területek későbbi fejlesztésében döntő szerepet játszanak. Ilyen regionális terv készült a Bala­tonra, s folyamatban van a ba­ranyai, s a borsodi iparvidék regionális tervének elkészítése is. Ezenfelül új intézkedés nyo­mán hamarosan hozzákezdünk a nógrádi, Bakony vidéki és nagy-budapesti regionális ter­vek elkészítéséhez is; — Jelenleg — mint már em­lítettem — a balatoni regioná­lis terv mondható szinte kész­nek. Ez megvonja az üdülő­körzet határát, megállapítja fejlődés szempontjából a fon­tossági sorrendet, s különböző csoportokba osztja az egyes te­lepüléseket jellegük szerint. Vannak hétvégi kirándulóhe­lyek, üdülőtelepek, gyógyhe­lyek stb.;;: Ez a sok-sok évre készülő terv pl. kijelöli a wee- kendtelepek és sátortáborok helyét. Az előbbieken kis wee- kendházakat építenek, melye­ket vízzel, árammal látnak el. Egy-egy ilyen ház 30—40 ezer forintnál nem kerülhet többe. A kisebbpénzű embereknek s elsősorban a fiataloknak létesí­tik a sátortáborokat a Balaton szinte minden jelentősebb nya­ralóhelyén. Egy későbbi elkép­zelés aztán az, hogy Keszthely és Szigliget között, az öböl partján nagyobb szabású, tel­jesen új, reprezentatív telep létesül a külföldi vendégek szá­A nyugati városrész végleges terve „Szerdán, május 28-án meg­halták a nyugati városiész /"kezesének tervét és végle- döntés történt az ügyben. iA végleges tervek bizonyos hűekben módosították az veteket. Különösen a köz­lőt kiképzésében és a PSH- h elhelyezésében történt 7*ítás. (A2 eredeti tervek szerint a J'^en egy 14—15 emeletes c'eda épült volna, egy álta- h gimnázium, egy központi ^áz, posta, irodaház és egy ^ .......................~M—. ku ltúrház különálló mozival; A végleges terv jóváhagyta az áruház, a posta és az irodaház elhelyezését. A szállodának tervezett épü­let viszont egy 14—15 emele­tes lakóház lesz, 2—3 szobás lakásokkal. A tervbevett gim­názium helyén építik fel a 40 ágyas szállodát étteremmel. A kultúrház mérete és for­mája megváltozott: nagy, mo­dern épület lesz. A gimnáziu­mot zöld területtel körülvett részre helyezik. Itt lesz az új SZTK-rendelő is, amely annak­idején egyáltalán nem szere­pelt a tervek között. A rendelő nemcsak az új városrész szük­ségleteit elégíti ki, hanem el tudja látni a III. kerület oda­csatolandó területét is. Az autóbusz végállomásánál — szintén a terveken felül piacteret létesítenek, a parktól délre. A piac szintén el tudja majd látni a környező vidékek szükségleteit is. Az új városrész 1963-ra épül meg. mára. A terv ezenfelül sok strandbővítést, szállodalétesí­tést stb. javasol még —■ fejezte be szavait Lux főmérnök; önody György. A pécsi járás A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban tár­gyalta a pécsi járás községfej­lesztési munkáját; Az ezzel kapcsolatos eredményekről, hiányosságokról és a tenniva­lókról terjedelmes feljegyzést fiapek bácsival múlt vasár- J találkoztam. Egymás mel- J ültünk a siklósi kisállo- h». Mindketten a vonatra jönnie. Mivel az állomástól messze a futballpálya, j? 'iónként odahallatszott a tiltás: „Hajrá Nagyharsány! (|,:r<í Siklósi Az alosztály II. nA és második helyezettje iJwdott egymással és a yyha K°dott Varsányiak alaposan alul- t^^tak. 8:1 lett a végered- Ln& o siklósiak javára, a {;ámak és a baksaiak bá- í0ar«- Pedig, hogy örültek C« a baksaiak is a győze- {i^k. Még dísztáviratot is hj:,k a meccs előtt a harsá- Qhtiak, amelyben győzelmet nekik. Hiába, a labda — Mindezt csak azért t j!”* le, mert ezzel kezdődött (i3tÖ€ttélgetés. Csapek bácsi ^«nis, amikor hallotta a kiabálást, váratlanul Je­fordult: ­C A fene tudja, ma már ez >(f! fagyon érdekli a? embe- íinh — mondta. — Főleg a V*, ba/cat nem — és az 6 Ijj ^igáról kezdett beszélni. kv°h az ö szórakozásuk, ah- képest, ami most van? Vh' Búcsúkor és esetleg \'hét nagyobb ünnepkor ■-« ,/íl. A környező községek- <n«fe búcsúra és már jú- -«n arról beszéltek: „De X^latunk augusztusban a í?3*1". Gyalog mentek min- lijj v<í> mert: „akinek bicik- I», B°lt, az már gazdag em- ^ ek számított. De az a ju- \ ls — mert én juhász vol- akinek egy szép göm- tav* szamara volt. Az ilyen VSJ nyakába akár egy tucat w csimpaszkodott. Most már arra se nagyon fi- 4 feK akinek motorja van. tudja megérteni ezeket Vonalon a mai fiatalokat!“ — fakadt ki végül is és egy erélyes mozdu­lattal szemére tolta fekete ka­lapját. „Nekik a mozi már semmi, a rádió még annyi se — bezzeg ha mi fiatal korunk­ban csak moziba mehettünk volna!“ Elhallgatott. Így ültünk egy ideig. Meg­jött a vonat és felszálltunk. Harkányban Csapek bácsi kihajolt az ablakon. Egyszer- csak hallom ám: — Jónapot, nagyságos úr! Köszönt valakinek. — Tudja ki ment itt? — for­dult felém. — A nagyságos úr, akinél egy Bükkösd fölötti ta­nyán szolgáltam valamikor. Kutya egy ember volt. Ha egy­szer úgy találkozhatnék vele a sötétben, — megráznám, iste­nemre mondom megráznám .., Kutya ember volt, ha mondom, olyan mint a többiek — ás most a világháborúról kezdett mesélni. — Itt vagoniroztak be, Har­kányban. Egész éjjel menet­kész állapotban voltak, ö a tré- neknél szolgált. Nekikeseredett hangulatban voltak és így nem csoda, ha közülük egy berú­gott. Ott feküdt a szerencsét­len részegen az egyik harkányi gazda kertjében. — Kikötötték. Oda, nézze arra az akácfára, arra amelyik ott van a kavicsrakások mö­gött. Kutyául nézett ki, ami­kor levették. Még Dombóvá­ron tóm lom tért étihez,a A vonat elindult. Csapek bácsi leült. Cigarettát vett elő, már rágyújtott volna, amikor szól ám az egyik utas: — Nem lehet papám! — Aztán miért nem? — Nézzen csak oda! Oda van írva, hogy ez a fülke nem do­hányzó. — Ejnye a kutyafáját! Hát akkor Pécsig rá se gyújthatok. De jó, hogy szólt. Mert felő­lem oda írhatnak, amit akar­nak. Ha jött volna a kalauz, megmutattam volna a szemé­lyi igazolványomat, abban is benne van, hogy analfabéta vagyok... — Aztán miért nem tanult annakidején? — kérdem. — Tudja, én gyerekkorom óta pásztorkodtam. De nem ez volt a legfőbb hiba. Úgy volt akkor: nem is nagyon törődtek azzal, hogy tanuljon a szegény ember gyereke. Bement az anyám, azt mondta a tanító­nak: „Nincs a gyereknek ru­hája, nem jöhet iskolába". Nem forszírozták a dolgot. Nekik az kellett, minél több analfabéta legyen ebben az országban. Azokkal könnyebb elbánni. Nem úgy volt mint most. Egy éve, hogy meghalt szegény feleségem. Itt marad­tam egyedül egy kilenc éves gyerekkel. Nehéz egyedül len­ni, főleg gyerekkel. Egy év alatt a gyerek három öltözet ruhát Icapott ajándékba az is­kolától. .. Marján túl az ablakból meg­int egy lovat. — Nekem is volt lovam. Hét­száz forintért vettem csikó ko­rában. Jó ló volt. Tudja akkor adtam el, amikor, na, akkor, amikor az a Nagy Imre először oolondította meg az országot, ötezer-háromszáz forintot kap­tam érte. Mondtam is szegény feleségemnek: ha még két he­tet várunk, akkor többet kap­tunk volna érte. Azóta sincs lovam. Keresztespusztánál ismét fel fedez valamit. — Itt is van egy szociális otthon. Úgy élnek itt az öregek tudja, hogy csak na. Olyan kosztot kapnak, hogy azelőtt egy munkásember is örülhetett volna neki. (Itt még elmondot­ta: lehet, hogy ő is ide kerül, valamelyik szociális otthonba és ezért ő már előre érdeklő­dött.) Már közel jártunk Pécshez, amikor a fülke egyik utasa megkérdezte: — Honnan jön a bácsi? — Gyűdröl. Ott voltam, de különben Siklóson lakom. Látszik rajta, hogy ■valami érdekeset akar mondani, mert már előre mosolyog. De mái mondja is. — Tudják, tavaly is voltam Gyűdön. Sokan voltak. Az egyik ember vett magának egy körösztöt. Hogy, hogy nem a nagy forgatagban letört a kö- röszt rövidebbik szára. Meg­mérgesedett az ember és a meg maradt köröszttel dühösen bö- ködte az embereket: „A szent­ségit maguknak, mit csináltak az én körösztömmel, amit em­lékbe vettem.. A vonat már a váltókon kat­togott. Néhány perc múlva el­búcsúztunk Csapek bácsitól aki átszállt a Pécsvárad felé induló vonatra. A LADO előadásáról Maga a nézőtér is olyan volt csütörtök este, mint egy tarka mezei virágcsokor — színes népviseletbe öltözött falusi asszonyok ültek a padokon, ki a férjjel, gyerekkel, ki a szom­szédasszonnyal. Sokan úgy jöt­tek be tíz—húsz—harminc ki­lométerről, hogy hazafelé majd gyalogolniok kell, de lát­ni akarták a jugoszlávok tán­cát és hallani éneküket. És már az első pillanatok­ban érezni lehetett azt a me­leg, láthatatlan kapcsolatot, ami a nagy sikerek melegágya. Miután bejelentették, hogy a horvátországi LADO igazgatója Ivó Kirigin, művészeti vezető­je (és csaknem valamennyi koreográfia készítője) Zvonko Ljevakovic, s hogy az együttes Jugoszlávia dalait és táncait adja most itt elő számtalan külföldi siker után — a szín­pad egyszeriben nyári mező lett, ahol bájos fiatal lányok virágot szednek, kacérkodnak a legényekkel, és táncolnak, táncolnak, olyan gyönyörűen, olyan elragadóan, hogy — nem is csinálhatott mást a sok el­bűvölt ember ott a nézőtéren, minthogy pirosra tapsolta a tenyerét, már az első szám után; Aztán a „sopok“, a határszél pásztorai elevenedtek meg, utána meg hat mosolygó pa­rasztlány dalolta a „Szavoje Dunavje“-t, a tambura penge­tése mellett; Bunyevác legénytánc i ?« Csörög a sarkantyú a selyem- mellényes, hetyke legények csizmáján, meg a lányok nya­kán a gyöngy. Repülnek a dús brokátszoknyák, s a legények tüzes figuráiba sokszor bele­csattan a taps. Ugyanígy a kü­lönleges dalmát táncba is, me­lyet ősi énekkel kezdenek és ősi ritmusra, minden zene nél­kül járnak. A macedón me­nyecsketánc valahogyan a cso­dálatos hindu táncokra emlé­kezteti az embert magáfoavo- nuló, mélységesen komoly, át­szellemült finomságával; Csu­pa fehér meg piros, meg csu­pa méltóság a hat menyecske és a fuvola meg a dob ősi mo- notonsággal kísér;;; Gyönyörű volt a Száva men­ti leánytánc, a baranyai tán­cok, a népdalok, gyönyörű volt az egész előadás; Ezt mondta mindenki, aki csütörtök este kicsit fáradtan, de nagyszerű élményekkel hazaiindult mz előadásról; ————————m—irt; — Köszönet a mohácsi üzemeknek Mohács egyik legfájóbb prob­lémája a csatornázás. A város három legmélyebb pontja a Terv, a Vörösmarty és a Baj­csy Zsilinszky utca középső része. Az ősszegyülemlett vizet eddig nem tudtuk elvezetni és állandóan fertőzi a város leve­gőjén A városi tanács végrehajtó bizottsága célul tűzte ki, hogy az ez évi és a hároméves köz­ségfejlesztési tervben végleg megoldja ezt a gondot. A csa­tornázás költsége közel egy millió forint, Már a terv elké­szítésekor arm gondoltunk, hogy a város Üzemeihez, a la­kossághoz fordulunk: segítse-i nek társadalmi munkával meg valósítani a tervet Nagyon örültünk, amikor megértették kérésünket és meg is ígérték, hogy alkalomadtán támogatást nyújtanak. Először a mohácsi bútorgyár dolgozót vettek részt ebben a munkában, Májas 22-én az üzem dolgozóinak 59 százaléka segített, vwüuw /ftmfb ...............HMM III........................ kö zségfejlesztési mankájából készített a pécsi Járás! tanácsi 1955-től napjainkig elemezte a fa.vak fejlődését, részvételü­ket a községpoli+ikaa tervek megvalósításában. A jelentés megállapítja, hogy a pécsi járás községei je­lentősen fejlődtek a legutóbbi tíz esztendő alatt; Elmaradás elsősorban a 25 délszláv köz­séget jellemezte, ahová nem vezetett bekötőút, ott nem gyulladt ki a villany, nem volt telefon, kultúrház. Po­gány községben is van már villany, felújították az iskolát, tűzoltószertárat építettek, víz­telenítették a legelőket, új jár­dákat építettek; Az 1955-ös községfejlesztési tevékenységet még jobbára a tervezgetés, a helyi erőforrá­sok kihasználása és a túlzott társadalmi munkára épített célok jellemezték. A lakosság­gal nem mindig beszélték meg a tennivalókat, anyagbiztosítá­suk sem volt megalapozott. En­nek következtében 38,8 száza­lékra teljesítették tervüket, pe­dig csupán 6,70 forint jutott egy lakosra. Az ezt követő 1956-os esz­tendő községfejlesztési terve­zés komoly eredménye, hogy a kommunális feladatokra 1,400 846 forintot, művelődés- ügyi feladatokra 865 709 forint ráfordítást tervezlek. Ehhez már kidolgozták az anyag­szükségleti tervet és az olyan anyagokat, amelyet központi készletből nem tudtak biztosí­tani, saját erejükből igyekez­tek beszerezni, előállítaná; Itt már az egy lakosra eső befi­zetés meghaladta a 11,96 fo­rintot. 57-ben pedig tovább emelkedett. A községi taná­csok javuló tevékenysége, a jobb tömegkapcsolat eredmé­nye, hogy tavaly már 24,85 fo­rintot fizetett be egy-egy la­kos. Sajnos, akad még néhány község, ahol vonakodnak a községfejlesztés befizetésétől. Elsősorban olyan falvakban találkozunk ilyen jelenséggel, ahol a végrehajtó bizottságok saját elképzeléseiket akarták ráerőszakolni a lakosságra; így a dolgozóikat nem tettek érde­keltté a községpolitikai terv megvalósításában. Ahol kikér­ték a gazdák véleményét, ott konkrétabban jelentkezett az odaadás, áldozatvállalás. Gör- csönyben épül egy négytanter­mes iskola; Ezt szívesen ve. szák tudomásul a helybeliek és vállalták, hogy társadalmi gyűj test szerveznek s a befolyt ösz- 6zegből lakást vásárolnak a pedagógusok részére; TJj Jelenség a Járásban, hogy a lakosság és az állandó bi­zottságok kezdeményezésére olyan beruházások megvalósí­tását is tervezték, amelyek megvalósítása elsősorban álla­mi feladat volna. Egerág lakos­sága óvodát akar építeni, abl- csérdi és szabadé zentkirályi gazdák állatorvosi lakást ter­veztek, Kozánmislenyben pedig új orvosi lakásról tárgyalnak* A felülvizsgált tervjavasla­tok összege 6,394 930 forint.-« Ebből a társadalmi munka ér­téke 621 720 forint; A hozzájá­rulások egy főre eső összege 65,55 forint; Ebben az évben 36 község­ben 76 kilométer hosszú jár­da épül; Kilenc község fel­újítja kultúrházát, öt pedig újat épít Négy fahiban léte­sül új tanácsháza, két község­ben pedig tatarozzák; Kilenc községben felújítják az iskolát, négy helyen pedig orvosi ren­delő épül; Többhelyfitt létesül még tűzoltószertár, hídmérleg, állatorvosi lakás, pásztorháa; A községfejl^sztési tevékeny­ség színvonalának emelése ér­dekében született az a határo­zat, hogy még ez évben ké­szítsenek a községek három­éves községfejlesztési távlati tervet Ideiglenes albizottságo­kat hoznak majd létre a taná­csok mellett amelyek feladata lesz úgy alakítaná a község­fejlesztést, hogy az a lakosság gazdasági, szociális és kulturá­lis igényeit minél jobban ki­elégítse. A tervek alapja lehe­tőleg a saját erőforrásokra épüljön, és végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatni keH tt luflfftwágnfr \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents