Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-04 / 104. szám
2 NAPLÓ 1958. MÄJUS ti // AZ EN ÉDESANYÁM // Ismerek valakit, aki cseléd- gyerek volt. Legszívszorítóbb emlékei közé tartozik az az anyák napja, amikor az ünnepségen ő mondta a felköszöntő verset. Mondta a verset é.s megcsuklott a hangja, hiába nyelte a könnyeit, végigfolytak az arcán. Az 6 édesanyja nem ült ott a többi anya között. Ez jutott eszembe, amikor végigolvastam a nagyharsányi iskolásgyerekek dolgozatait. Fönt az egyforma cím: „Az én édesanyám.” S utána girbe- görbe sorok, nagy gonddal rajzolt betűk, itt-ott paca vagy egy kövér helyesírási hiba. De valahogy átüt a sorokon, betűkön és hibákon is a nagy igyekezet: az én édesanyámról csak valami nagyon szépet lehet írni. Mert az én édesanyám a legjobb asszony a világon .-: t Legalább ötven édesanyáról hangzott el ez a vallomás a kis írásokban. És mégis: ki mondja, hogy nem igaz valameny- nyi? ..-: „Az én édesanyám szerény, csendes asszony — írja agy kis nyolcadikos lányi — Nagyon // mán és még sokan mások is at „nagyok” közül. És mit írnak a kicsik? Ök( még apró dicsekvéssel próbál-( ják bebizonyítani, hogy az őt Legtöbb füzetlapon ez áll, tinóval vám fpnizával trihh legcsoaaiaiosaDD asszony a vi t szereti családját és főleg gyermekeit. Éjjel-nappal dolgozik és fárad, hogy a mi életünk könnyebb legyen és szebb, mint az övé volt.” Mit adoti a nép állama az anyáknak? Erdei íjászióné nyilatkozata Az anyák napja alkalmából a Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Erdei Lászlónéhoz, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökéhez, hogy milyen intézkedésekkel segíti államunk az anyákat. Iával vagy ceruzával, több vagy kevesebb hibával, szebb vagy kevésbé szép szavakkal; De ezen túl mindegyik kislánynak, kisfiúnak más jut — Munkajogi, egészségügyi, gazdasági szempontból ' egyaránt hathatós intézkedésekkel védi államunk a dolgozó anyáikat. Elég csak utalnom lágon. Hallgassuk csak Baczur Margitkát a negyedikből: „Az én édesanyám magas, barnahajú, szemüvegje is van. eszébe, amikor édesapjáról « iga?J*Z ^raThogy a'dolgoró nűíaier szeretné elmondani a legszeb- e9VPnrszor rosszul /eleiefc.J hefisé(, ideje alatt nem szabad mindig megszid, de utana min-f állásából elbocsátani, vagy atg vigasztal. Este elmeseli.Tegészségére káros munkakör hogy mikor o diák volt, milyen jól tanult. En is szeretném példáját követni.” Sum Árpád a IV. osztályból: bei. Molnár József ezt írja: „A második világháború nehéz napjaiban születtem, meséiből tudom, amiket a hosszú' téli estéken mesélt el. En és a ...... „Sokat szenved értünk, hogy többi polyas a pince sotetje- . averekek leauünk Édes-, ben édesanyánk meleg ölében rendes gyerekek tegyünk. Ldes feküdtünk, és 6 védett engem a géppuskák kattogásától és a bombák robbanásától.. ” Bakosi. István így ír egy kis kamaszos bűntudattal: „Az én édesanyám reggel korán kel és elvégzi a munkát, és mire mi felkelünk, már kész a reggeli. Egypárszor én is felkelek és segítek neki... Sokat kínlódott, mikor kicsi és beteg voltam, mert nem volt orvos és átvitt télen is a nagy hóban a iben foglalkoztatni. Szülés ese- i tén pedig tizenkét heti fizetett i szabadság jár. — Fizetését más munkakör- 'be való beosztása esetén nem lehet csökkenteni. Az első | gyermek születésekor 700, a további gyermek születésekor GOO Ft szülési segélyt kap a dolgozó nő, vagy olyan anya, 'akinek férje társadalombiztosításban részesül. A dolgozó S az irkalapon a kis tintás f anya’ 400 Ft érfkŰ babfe' betűk szebben ragyognak,í lengye utalványt kap, amelyre mintha csupa aranyból lenné-f bőséges választékból tudja nek: „Én nagyon, édesanyámat.” megvenni a szükséges cikkeket. — A szülészeti és a nőgyógyászati ágyak száma 1938-ban 3 903 volt. 1955-ben majdnem a kétszeresére, 6 624-re emelkedett. A csecsemő- és gyermekágyak száma ugyanezen az idő alatt 2 185-ről 6 156-ra növekedett. — 1938-ban mindössze ezer pékét. Ezeknek az üzlete tnek együttes pihenésére. A SZOT az idén 26 000 gyermeket üdül* tét. Vajfán kismama-üdülő működik, ahová az anyák apró gyermekeikkel mehetnek pihenni, egy pécsi üdülő pedig a nagyobb-gyermekes anyák rendelkezésére áll. — A Belkereskedelmi Mi» nisztérium kölcsönző vállalatai nagyon kedvező feltételekkel kölcsönöznek gyermekkocsikat, csecsemőmérlegeket, mosó-, varró-, padlókefélő-géanyám sok-sok mindenre tanít. Az édesapámmal együtt dolgozik otthon is meg a mezőn is. Mikor gyermek volt, sokkal rosszabb volt a dolga, mint ma. Nem szereti a hazug embereket...” i szeretem azi bölcsődei helyünk volt. 1955- ben viszont már több mint 25 ezer gyermeket lehetett bölcsődében elhelyezni. Ugyancsak 1955-ben 130 000 volt az óvodák befogadóképessége. Az iskolai napközi otthonokban az idén 950 iskolában, 1 914 csoportban, mintegy 63 000 gyermek részesült ellátásban és tanult szakértő pedagógusok irányításával. — Az üdültetésben egyre nagyobb tér nyílik a családok f másik, faluba, csakhogy egész■* íj- írluilfiL***0™ lémek' Az édesanyának CM muc nem UéACUnagyon fáj, amikor azt mondja a gyerekének, hogy ezt csináld, ő meg azt mondja, hogy nem-.-.. Ilyenkor az édesanyám szeretne sírni, de türtőzteti magát... Ezért az édesanyámnak segíteni fogok .;.” Anyák napja a színházban Május 4-én, vasárnap Pécs anyámnak !" ..Kedves Szerkesztő Bácsi! Anyák napja előtt a bakó- cai gyermekotthonban pajtásaim közül sokan levélírásra készültek. Édesanyjukat, köszöntötték levélben. Én is kaptam levélpapírt és borítékot. De év nem írhatok az édesanyámnak, mert meghalt. Édesapám is. Sajnos, többen vagyunk, kik nem tudunk írni. mert már nincs kinek. Azért nekünk is van köszönni valónk óllá inunknak, nevelőinknek, hogy felnevelnek és gondoskodnak rólunk. Ezen kívül meg szeretnénk köszönni a bőrgyár nő tanács ónak, a btárgyári dolgozóknak, hogy húsvétra olyan sok és gazdag ajándékot hoztak ■nekünk. Én most azokra a nénikre, bácsikra gondolokt akik olyan örömet szereztek nekünk, mint édesanyánk, amíg élt. Ezért most anyák napján köszönjük meg, hogy egy kicsit a mi mamáink is voltak és szeretnek bennünket, amit jó tanulással hálálunk meg. BABICS ANDRÁS VIII. o. t.n 4b dbdbjbjb »ft-b ob» -b -<b „Most, az anyák napja előtt Talán csak az édesanyák sze- • még egyszer megfogadom, hogy me lesz könnyes, de a boldog- I sokkal jobb gyerek leszek..; Ságtól. • így fogadkozik Fóris Kát- HALLAMA ERZSÉBET A hajdani kis cselédgyerekre '4 gondolok, amint könnytől ma-1ivaros úttörői és a Komiminis- szatos arccal mondta a verset (>ta Ifjúsági Szövetség tagjai az ® ánalí’ ÁL !?f m bensőséges ünnepség keretévolt ott a többiek kozott. Meg„ ... ,, . arra, hogy ma délután a nagy-#**611 J® édesanyákat hareányi iskola udvarán nem J ?nyák napja alkalmából. Az lesz egy gyerek se, aki sírna, 4 édesanyák ko.szonte.sere del előtt 10 órakor az „Éneklő ifjúság*’ nagyszabású hangversenyének keretében kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban. Az iskolákban, üzemekben cs a területeken pedig már szombaton megtartották az anyák napi ünnepségeiket, száma az értesülésünk szerint vidéken Is bővül. — Az anyák és gyermekeik olcsó öltözködése érdekében is sokat tett államunk; — Az anyaság fokozott erkölcsi megbecsülését mutatja, hogy 1951—1954-ben 40 000 sokgyermekes anyát tüntettek ki, 17 000 többgyermekes anya, összesen 22 millió torint jutalmat kapott ebben az időbeni Az Elnöki Tanács a múlt évben hozott határozatával lé* nyegesen felemelte a sokgyei» i me kés anyák jutalmát, ezen- j kívül a jutalmazás már a ha- j todlk gyermek születésekor ' esedékes, — A magyar mőmozgaflom a továbbiakban is egyik legfontosabb feladatának tekinti —* fejezte be nyilatkozatát Erdei Lászlóné —, hogy az egész társadalom tisztelete és szeretete övezze az anyáit; Józ»ef Attila: MAMA M újság BARANYÁBAN? Utaaási kedvezmények as idei vásárra Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, .ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő. most látom, milyen óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében,-b -b b -b-b-b b.'b.-b A máju6 23—június 2. között rendezendő Budapesti Ipari Vásár alkalmából a hazai közlekedési vállalatok ismét jelentős mehetdíikedvez- ménybem részesítik a vásár vidékiül érkező látogatóit. A kedvezményeket a Budapestre utazó látogatók május 20-ának 0 órájától június 2- ának 12 órájáig, visz- szautazásmál május 23-ának 16 órájától június 5-ének 24 órájáig, a kiállítók pedig Budapestre utazásuknál május 12-től június 2-ig, visszautazásuknál pedig május 23-tól június 13-ig vehetik igénybe. A vidékről érkezője az odautazásnál használt vonatnemnek és osztálynak, valamint a felutazási útvonalnak megfelelően díjmentesen visszautazhatnak az eredeti kiindulási állomásukra. A Magyar Hajózási RT. (MAHART) dunai hajózási vonalain ugyancsak díjmentesen Megyei választmányi utazhatnak vissza a vásár látogatói az indulási hajóállomásukra. A Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV). tértijegy váltása esetén, oda- és visszautazásnál 20— 20 százalék menetdíjkedvezményt nyújt, ami május 23-tól június 2-ig * vehető igénybe; Ezenkívül a vásár vidéki látogatói illetve kiállítói, ha a vásár- tartama alatt Budapestről az ország bármely vidéki helységét akarnák, felkeresni, 33 százalék menetdíjkedvezményt élveznek mind a vasúti-, mind a hajóutazásnál, az ódáén visszautazásnál egyaránt. A részletes feltételeket az utazáshoz szükséges és 10 forintért beszerezhető „Vásár-igazolvány-' tartalmazza. A vásárigazolvány kapható a MÁV. MAHART, MALÉV jegypénztárainál. az IBUSZ kirendeltségeknél és a községi tanácsoknál/ajij es o ko z aiiág Ferkó megállt a gesztenyefák alatt) Egy ideig szemlélte őket. aztán kiválasztott egyet és felment a fára. Apró, száraz ágak ropogtak a gyerek lábai alatt, amint feljebb kúszott. Oda. az oldalsó ágra tartott, ahol a legszebb virágok voltak. Halványpirosas gesztenyefa virágok. Ilyet vitt mindig anyák napjára. mert édesanyja azt mondta: „Kisfiam. köszönöm, a legszebb virágot hoztad nekem.” És megcsókolta. Ferkó, kezében a gesztenyevirág csokorral ugrott le a földre. Megigazította ruháját, letépett még egy gályát, amelyből pompás zöld körítést készített a csokorhoz, aztán elindult az iskola felé. Az iskola udvarán nagy volt a gyerek- zsivaj. A sebtiben összeállított dobogón, melyet zöld gályákkal vettek körül, ott állt már az anyáknapi ünnepély elmaradhatatlan kelléke — a harmonium. Ütött, kopott jószág volt. a hátulján be lehetett látni, de azért, ha megnyomta az idős tanító a pedáljait, csontos ujjaival, ha végigszántott a fehér billentyűkön, csodálatos hangokat tudott kicsalni. Lassan megtelt az iskola udvara. Ünneplőbe öltözött gyerekek nagy csokor virággal a kezükben álltak a szivattyús kút melletti kis téren sűrűn pillangóim édesanyjuk felé. Sok gyereknek az édesanyján kívül eljött az édesapja is. Ferkó édesapja is ott állt a szülők között, akik már várták az ünnepség megkezdését. Kijött a tanteremből az őszhajú igazgató. mögötte a két tanítóval. Megkezdődött az ünnepség. Az igazgató rövid beszédet mondott. Az édesanyákról szólt a gyerekeknek. Aztán megszólalt az öreg harmonium és a gyerekek a tani- yúno miese re énekelni kezdtekt „Ily késő éjszaka, ki o€t jár kinn « temetőn. Az óra már éjfélt ütött, a föld már néma lön. Egy árva gyermek andalog, szívét bú tölti el. Hisz az, ki őt szerette, többé már föl nem kel. -.. “ Anyja sírjára ill, zokog az árva kisfiú: Anyám, óh kedves jó anyám, szivem, be szomorú Az asszonyok sírtak, volt aki fennhangon zokogott és Ferkó szeméből is lassan megeredt a könny. Az utolsó sorokat zokogva mondta a gyerekekkel Ferkó. Aztán újabb dal következett: „Kék nefelejts, kék nefelejts, virágzik a tó partján..." Majd a gyerekek ajkáról felcsendült a régi, fájdalmas ének. „Édesanyám is volt nékem. Keservesen nevelt engem. Éjszaka font, nappal mosott. Jaj, de keservesen tartott.“ Ferkó nagyokat nyelt. Apja felé pillanhatott nagy fekete bogárszemével. Egy kislány állt a dobogóra, a Kerekesék Jucija sötétkék rakott aljban és habfehér blúzban. Kis versikét mondott, amit az igazgató úr anyák napjára szerkesztett. Nem ékesítették a verset sziporkázó rímek, de érzés volt benne. Amikor a kislány odaért: „Vannak itt néhányon, kiknek édesanyja E mi ünnepségünk — sajnos — nem láthatja ... “ — sokan hangosan zokogtak. Ferkó apja is elővette fehér színű, fekete szélű zsebkendőjét és a szeméhez emelte. A kislány tovább mondta a verset: „Van, akit betegség, vagy más tartott Nem hall fogadalmat fiától- lányától... E kis versike után következett a fogadalomtétel. A gyerekek balkezüket szivükre tették, jobb kezüket pedig eskü- vésre emelték. Az igazgató előre mondta a szöveget, a gyerekek meg kórusban utána. „Megfogadjuk, hogy a mai naptól kezdve mindig jó gyerekek leszünk. Mindenben segítünk édesanyánknak, szót fogadunk..." összeölelkeztek anyák és gyerekek. Csókolták egymást és az anyák kezében ott virított a sok-sok virág. A gyerekeiktől kapták és ez mindennél, mindennél több volt nekik. Ferkó egy ideig állt, aztán tétova léptekkel az apja felé indult. Az apja eléje ment, felkapta és otthagyták az ünnepélyt. A temetőbe mentek. Ferkó leszállt az apja karjáról és a halványpiros gesztenyevirágcsokrot a sírra helyezte. Az édesanyjának hozta, aki azt mondta neki még a múlt anyák- napi ünnepélyen is: — Kisfiam, köszönöm, a legszebb virágot hoztad nekem! Aztán többen is jöttek a temetőbe. Szokás volt, hogy a gyerekektől kapott virágot idehozzák. Az ünnepi hangulat még ott élt a gyerekekben. Messziről hallani lehetett ismét a dalt: „Édesanyám is volt nékem. Keservesen nevelt engem ...“ Ferkó és apja olt ült a sír előtt, a kiapadón és könnyfátyolos szemükkel csak a sirt nézték és azt az egy csokor halványpiros gesztenyevirágot. SZALAS JÁNOS i értekezletet, tart a KIOSZ A KIOSZ május 12-én, hétfőn délelőtt megyei választmányi értekezletet tart Pécsett Rákóczi titl székhazában. A megyei választmányi értekezleten a KIOSZ beszámol az eddig végzett munkájáról továbbá tájékoztatja a kisiparosságot, hogyan alakul az ország kisipari ellátottsága, mik a tagdíj- rendezés eddigi eredményei, mire fordítják a felemelt tagdíjakéi.. — t Ugyanitt megtárgyalják az új iparitörvény végrehajtási utasítását és a a szervezetnek ezzel kapcsolatos ^feladatait: mestervizsgák előkészí- vtését, tanulók szerződtetését. } Készülődés nemzetközi gyermeknapra é Ez évben május 25-én ünnepel- ijük meg a nemzetközi gyermek- 1 napot. Ezzel kapcsolatban a városi J nőlanács operatív bizottsága má- f jus 5-én. hétfőn délelőtt tiz óra- $ kor ülést tan a nőtanács helyist— £ gében, városi tanács épülete III. , emelet 118-as számú szobájában. * Ezen az ülésen tárgyalják meg, hogy milyen előkészületeket tesznek majd az idei nemzetközi gyermeknap méltó megünneplésére. ' 48 lakás határidő előtt i az uránércbánvászokuak J A Baranya megyei Építőipart f Vállalat készíti a pécsi uránérc- f bányászok városát, ahol az idén 172 lakást adnak át. Az uránváros építői a június 30-ra esedékes első 48 lakáscsoport építését annyira előrehozták, hogy azok átadására május végén kerül sor. Az itt folyó munkában különösen kitüntette magát a Takács-brigád és Patkós József 24 tagú KISZ komplex- 1 brigádja, I Három ú j tudományos füzet A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének kiadásában három új tudományos füzet jelent meg a ..Dunán'.úli tudományos gvüile- t ménv-’ sorozatban. Az egyik fijzet, z elme: A Délkelet-Dunántúl fel- , szín fejlődés! kérdései” címmel je- f lent meg és szerzője Szabó Pál f Zoltán, a Dunántúli Tudományos a Intézet igazgatója. A második fü- zetzít Kelta János írta: „Baranya megye demográfiai sajátosságai- nak gazdaságföldrajzi vizsgálata és hatása a népgazdasági tervezésre” címmel. Ez a füzet az I. magyar földrajzi kongresszuson elhangzott előadást és a hozzászólásokat tartalmazza; A harmadikat Szabó Pál Zoltán írta: ;;A karezt, mint klimatikus morfológiai probléma” címmel. Ez szintén a földrajzi kongresszuson elhangzott beszédet és a hozzászólásokat tartalmazza» Megtörténi a vidéki szabók osztálybesorolása Baranya megye területén az ösz- szes mérték utáni rendelésre dolgozó férfi és női szabókat, valamint fehérnemű készítőket és iparosokat az I.—III. osztályba sorolták be. Ezzel egyidejűén a könnyűipari miniszter és az Arhlvatal 1/1258-as számú rendelete alapján, rögzítették azokat a legmagasabb vállalási dijakat is, amelyeket az egyes munkákért a kisiparosok a megrendelőknek felszámíthatnak. A vállalási díjakat a kisiparosok kötelesek üzlethelyiségükben Jó1 látható helyen kifüggeszteni. így a közönségnek lehetősége van arra, hogy a felszámítható díjak helyességét ellenőrizhesse. A megye összes községeiben egy férfi öltöny elkészítéséért I. osztály“ szabó 360. II. osztályú 300 III. osztályú pedig 240 forintot szám'that fel. Komlón és Moháes városába“ magasabb a vállalási díj, de a 450 forintot sehol sem haladhatja me«Jói halad a napraforgó értékesítési szerződéskötés Alig másfél hónapja, hogy kormányzatunk lehetővé tette a tel” melők részére értékesítési szerződés kötését napraforgóra és márt9 megyénk termelőinek zöme a szerződést megkötötte. Az értékesítési szerződéssel lekötött napraforgóért ugyanis a termelők mázsánként 285 forintot kapnak, tehát 1° forinttal többet, mint a rendis forgalmi ár, ugyanakkor mázsánként 80 forint kamatmentes előleget is felvehetnek. Az értékesítési szerződés kötésének határideje május 15. tehát a még vlsszalévő rövid időben azok a termelők Is köthetnek szerződést. akik esetleg ez ideig nc*i“ szereztek tudomást erről az akcióról. Szerződés köthető valainentty1 terményfelvusárlö helyen.
