Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

ms. MÁJUS 25. NAPLÓ 7 Időszerű teendők a gyümölcsösben A gyümölcsfélékből Az " eddigi jelek »térim ái- 1 lilában elég jó termésre sgá- muhatunk at iáén, de csak »kkor, ha gyümölcsöseinket, illett«» azok termését meg­tudjak a különböző rovar­éi gombakánevök ellen, Az almáméig, mely az álma, körte és mát gyümölcsök fér- »tsedéiét Okozza, évtől-évre mgtlteáett gyümölcstermé­sünket, A pajzstetvek és le- véttetcek gyümölcsfa-dllomá- Ttyunteöl és A gyümtetexpbr- lot veszélyezteti. A moniiia ts egyéb gombabetegségek is jelentős kért okoznak gyü­mölcsöseinkben. Tehát első­rendű érdeke és népgazdasá­gi érdekből kötelességé ts minden gyümölcstermelőnek, hogy a kártevők élten Idejé­ben és hatásosan védekez­ik, mert csak így számítha­tunk ép, egészséget, export­képes gyümölcsre. Most kelt védekezni a ka­liforniai pajtsteta mozgó Mr. uüt ellen. E célra legjobb a nyári hlgMsú mészkénlével Wd permetezés. E szernek a lárvákra biztos Ölő hatása van és különleges előnye, hogy tét az Ölő hatást 10—14 napig megtartja. Használha­tó még e kártevő elleni vé­dekezésre a szappanos nyers nikotint oldat is, amikor 100 liter tagyvlzben í kg kdli- smppant oldunk fel és ezen ISO—300 gramm nyennlkomt keverünk. E nemek az ölőhatása azon­ban rövid, ideig tart, így a permetezést többször kell megismételni, «mi megdrá­gítja a védekezést. A levéltetvek ilyen me­'* leg, száraz Időben ftflákttJiíl nnövmertifl fertő­zést okozhatnak. A levél tetű fellép csaknem minden gyü- mölcsnemen. Ellene 1—1,5 ifrelékes nyersnikotlnoa öl* tattal permetezzünk. A per­metezést meg kell kezdeni már akkor, amikor az első tetvek megjelennek a fán, (Hangyák másznak a tör­zsön) és azt szükségszerűen többször megismételni. Igen tói bevált szer még e kárte­vő ellen a Kwassld-főzet két szitalékas oldata, különösen tt* őszibarackon fellépő levél­tetű ellen. Ezt a permetezést áztatóan kell végezni. Az almamóly — mely a gyümölcs kukacosodását okoz za — elleni védekezésben ez tödig legjobban az arzéntar­talmú szerek váltóik be. A je­lenleg kapható Darsin mész- arzenát 0,5—0,7 százalékos oldatát használjuk e kártevő ellen. Nagy előnye, hogy ke­verhető bordói lé, vagy nyá­ri htgítúsü mészkénlével, igy egyszerre Védekezhetünk az tilmantöly és a különböző gomba-kártevők ellen, Ha pl- moniluz-fettőzés van, akkór bordói lébe, ha pedig liszt- harmat-fertőzés van, ákkór nyári hígítása mészkénlébe keverjük a mészarzenátoi, — Vigyázzunk azonban, mert a bordói leves keverékre egyes almafajták érzékenyén (Jo­nathan) és így pereseiéi dll- pat élő, tehát az érzékeny fajtákat csak félszázalékos oldattat permetezzük. Az at- mamöly elten végzendő első permetezésnek akkor van az Ideje, amikor a kis gyümölcs a mogyoró nagyságát elérté. Ettől kezdve kéthetenként legalább 5—6-szor meg kell ismételni a permetezést. Ezt a permetezést ködszerűen vé­gezzük. A permetezésen kí­vül az almamoly ellen egyéb módszerrel lé lehet védekez­ni. Június első felében, — amikor az álcák bdbozóddsra megértek — erősítsük fel a fák törzsére az tin. hernyó- fogó hullámpapir-öveket. A bábozódásra aláhüZÓdott her­nyókat 1Ő—12 naponkint meg kell semmisíteni. Ezenkívül a hullott, férges gyümölcsöket naponta Összeszedve ugyan­csak megsemmisítjük. A permetezéseken kívül nagy termés esetén, különösen ae őszibaracknál a gyümöksHtkítdst is el kell végezni, mert színben, mi­nőségben, nagyságban a sű­rűn berakódott gyümölcsfák termése nem fogja megadni a megfelelő minőséget. An­nak nagy része apró, színté­len és ennélfogva értéktelen lesz, A termésritkítás két ok­ból szükséges: elsősorban egyéni érdeke minden gyü­mölcstermelőnek, hogy ma­gasabb áron tudja termését értékesíteni. Másodszor nem­zetgazdasági érdek, mert csák az olyan gyümölcsöt tudjuk exportálni, ami az export-követelménye khek fszín, nagyság) merniet. A gyümölcsritkítást folya­matosan végezzük, a termé­szetes hullás időpontjától a csonthéj kialakulásáig. AZ első gyümölcsritkítást akkor kell Végezni, amikor a fej­letlen kis barackok lehulla­nak a fáról és a megtermé­kenyült gyümölcsök mérete megközelíti A barackmag nagyságát. A gyümölcsöket úgy ritkítjuk ki, hogy a szo­rosan egymás mellett lévők közül eltávolítjuk az egyi­ket. A második ritkítást a csonthéj kialakulása előtt vé­gezzük úgy, hogy a megmara­dó gyümölcsök könnyen el­férjenek egymás mellett a termőágakon. Ezzel n ritkí­tási eljárással elérjük azt, hogy gyümölcsünk nagy része export-minőségű lesz, termé­szetesen csak akkor, ha egye­bekben a növényegészség- ügyi követelményeknek is megfelel. GERGELY JÁNOS kert. felilgy. A vibBkibikiEs MOST VÁSÁROLJON! Férfi short nadrág ; : i • • t i i i i t SS,-^ Ft Férfi gabardln felöltő , ■. i i > : » s * 900,— Ft Női frególl kabát, kétoldalt viselhető 750,— Ft Selyem kiskosztüm 320,— Ft Divat gyapjú pulóver, síma és csíkos 160,— Ft-tól Csipke nylon bokafix | t i i i t i i i 28,— Ft A A VÁSÁRTÓL 70-es trolibusszal vagy földalattival 10 perc NÉPKÖZTARSASAG ÚTJA 39. ragaszkodik Libanonhoz, maly a legfőbb centrum számára az arab nemzeti mozgalom elleni aknamunkának, fő bázisa kö- ^1-keleti hírszerző szolgálatá­nak s területén éri el a ten- gerpartot két fontos olajveze­ték. Ezért törekszik a libanoni ^!ső kérdést nemzetközi kon­taktussá változtatni, hogy ntat nyissanak a külföldi be« avatkozáshoz és elfojtsák a '•kánoni nép felkelését. A né- szabadságvágyét azonban lehet kiirtani s nem la* k«t megvásárolt vezetőkkel kosszá időn át elfojtani. Er- re mutat rá a Nida-al-Vatan cjtnű libanoni lap, mely vezér­ekében kommentálva a liba­noni helyzetről szóló TASZSZ Nyilatkozatot, kijelenti: — ’•^szintén kezet nyújtunk en- Nsk a nagy államnak, üdvözöl­ik bátorságát és nemeslelkü- ’jNgét, mivel nem dollárokkal ** kereskedelemmel hódítja Jég a népek szívét, hanem era- ^ri méltóságuk, szabadságuk ^ reményeik megvédésével“. óz amerikai vszetflkörök ha járnának, okulhatnának ab- kól a leplezetlenül feltörő ^ágyból, mely a libanoni lap kanpiában Ugyanúgy megnyíl­tul, mint a libanoni telke­ik bátor szabadságharcából. az imperialisták nem ta­gnak még az olyan keserves leckékből sem, mint amit Nixon kapott a forró földön a dél-amerikai államokban tett látogatása során, ahol va­lóban „égett a talaj az alel- nök lába alatt.“ Ha valaha táp­láltak az USA jelenlegi veze­tőkörei Illúziókat arról, hogy velük a világnak ebben a zu­gában rokonszenveznek, úgy ezt a caracasi egyetemi hallga­tók alaposan szétfoszlatták. Kiderült, hogy az amerikai vezetőkörök katonai tömbök szervezésére, atomtámaszpon­tok építésére irányuló, más országok belügyeibe beavatko­zó politikája a latätiamerikai népek körében épp olyan el­lenszenves, mint Közel-Kelet­től Görögországig a világ minden táján. Nixon vesszőiül ásának poli­tikai és gazdasági hátterét azóta megtalálták azok az amerikai körök is, akiket meg döbbentett az alelnök csúfos kudarcba fulladt dél-amerikai missziója s akik mélyére néz­tek az ennek kapcaén feléjük meredő problémának. A dél­amerikai tüntetők nyíltan sze­mére vetették Nixonnak, hogy azok képviseletében lépett földjükre, akik „lemészároltat- ták Guatemala népét ez Uni­ted Fruit Company kedvéért, akik támogatják a néppusztftó latinamerikai diktatúrákat, akik felelősek a szüntelen be­avatkozási kísérletek politiká­jáért.’* Ezek a politikai okok. De hozzájárult a viharosan megnyilvánuló ellenszenvhez az a gazdaságpolitika is, m«ly hátatfordított a dél-amerikai országoknak, magas védővá­mokkal becsapta előttük az ajtót, míg Saját ipari termé­keit magas áron erőszakolta rájuk. Kiélte, nyomorba fui- lasztotta a latlnamerikai álla­mokat, ugyanakkor azonban milliókat nyújtott a saját né­pük ellen fegyverkező véres­kezű diktátoroknak. Dél- Amerikában egy év alatt ijesz­tően zuhant az életszínvonal. A politikai okok mellett tehát gazdasági tényezők is hozzá­járultak ahhoz az ellenszenv­hez, mely hatalmas tüntetés formájában robbant ki Nixóu- nak éppen azon az útján, mely a washingtoni kormány politi­káját akarta népszerűsíteni a latinamerlkai népek körében. De aligha járul hozzá az ame­rikaiak iránti rokomszenv fel- ébresztéséhez az USA hadügy­minisztériumának gesztusa is, mellyel a puerto-ricoi és kubai támaszpontokra tengeri gya­logságot és ejtőernyős csapato­kat vezényelt. Az ok nyilván­való: az amerikai hadügymi­nisztérium így kívánt nyomást HÄJRKÄ NfFÜRBÖ tárja nyári vendégeit A Pécsi Autóközlekedési Vállalat gondoskodik autóbuszokról. — Reggel 6,48 órakor annyi autóbuszt állítanak be, amennyi szükséges a forgalom zavartalan lebonyolításához. Június­tól pedig napközben is sűrítik majd a járatokat. .»»»*>««»♦»♦>»»♦♦»♦»♦<«««»»»««>««»»»»»»» Az időjárás változékony az örök tavasz országában A KLM HOLLAND repülő­társaság négynwtoros repülő­óriása a Kordillcrák felé köze­ledett. Az udvarias személy­zet elmagyarázta az utasoknak, hogy néhány perc múlva meg­pillantjuk az Aconcaqua-t, amely a Mount Everest után a ■legmagasabb csúcs a világon. Az ég gyönyörű azúrkék volt s ■ lent, háromezer méterrel a re­pülő alatt, szépen lehetett lát­ni Argentina végtelenbe nyúló távolságait. A látkép állandóan változott — amióta Buenos Alrest el­hagytuk, pampák sivatagok, fennsíkok, hegyek váltogatták egymást. Előttem egy idősebb házaspár ült — chilei orvos, a vöröskereszt elnöke, aki egy nemzetközi értekezleten volt Európában. A feleségét is ttte- gával vitte s útközben meglá­togatták spanyolországi roko­naikat. Igazi latin-amerikai : élénkséggel csevegnek, nem­csak maguk között, hanem a többi utassal is. A Senor Doc­tor most hátrafordult és már nem tudom hányadszor vála­szol arra a kérdésre, amelyet ■valahol Nyugat-Afrika felett tettem fel neki húsz órával ez­■ előtt. „Látja, — mondja — ez '..hiányzott nekem Európában — :o tér; ott mindig ae volt az ér­zésem, hogy az embereknek :összeér a könyökük Valóban, amióta Dél-Amerl- ka fölött repülünk, a látkép megváltozott. Órák óta repü­lünk látszólag lakatlan terület fölött. Nem úgy van itt, mint Németországban, Franciaor­szágban, meg Spanyolország­ban, ahol a városok meg a fa­luk szinte egymást érik, ahol a széles autóutakon csak úgy nyüzsögnek a járművek. De mégis furcsa egy kissé, hogy egy chilei tesz ilyen kijelen­tést. Mert alig, hogy átrepül­tünk a Kordlllerák csúcsai fö­lött, szemünk előtt megjelen­tek az első települések és 15 perc sem felt bele, már Santia- góban voltunk. Chile fővárosá­tól a tengerpartig pedig még a tekergő autóúton sincs több 140 kilométernél. Az óriási hegylánc és a Csendes-óceán közé szorult Chile azt a benyo­mást kelti az emberben, hogy a haragos hullámok egy ke­vésbé szép napon elnyelik a keskeny földcsíkot. Nem szabad azonban elfelej­teni azt, hogy Chile több mint négyezer kilométer hosszú. Legészakibb és legdélibb pont­ja olyan messze van egymás­tól, mint India az Adriai ten­gertől. Érthető tehát, miért tet­te utitársam fenti kijelentését. A chilei ember szinte nem is tudja, hogy ml az: kelet vagy nyugat felé utazni. Számára csak az észak-dél útirány léte­gyakorolni mindazokra a dél amerikai államokra, melyek e' lenségee fogadtatásban részesí­tették Nixont. „Az Egyesült AMILYEN rVR,CSA Chile ]ialakja, olyan csodálatos az ég- * hajlata is. Ez az ország az örök tavasz hazája. Santiago kellős közepén, a gyönyörű logság segítségét, hogy elnyom­ja a nemzeti függetlenséget és behajtsa a Wall Streétnek még jéró adósságokat" — jegy­zi meg keserűen ezzel kapcso­latban az El Mundo című ve­nezuelai lap. Crossmamn angol munkáspárti szenátor pedig zik. Államok gyakran veszi igény-] ^ parkofc e^ikében, érdé­be a csatahajók es tengeri gya-y^,,,,, nmisv-ma ,,nm • „ t 01,01 jr-m_ leplezetlenül nevén nevezte a{)azonban továbbra is szép, kel­gyereket akkor, amikor kije-(i(etncg <ss gazdag ország ma- lentette: „Aki tudni akarja mi-(i radt. a chilei gaucho — a vaui­ért köpdösték le és kövezték (i boy itteni változata — jelleg­meg Nixont Dél-Amerikában, az vessen egy pillantást az USA külföldi segély-törvényé­re. Az úgynevezett külföldi se­gély 7/8-a nem gazdasági se­gély, hanem katonai támogatás a szövetségesek részére, akik (• szerint nem saját földjét. sorába a demokrácia fennkölt bajnokai olyam1 mint Li Szin Man Dél-Koreá- ban, Csang Kaj-sek Formózáil és Ngo Dinh Diem Vietnam­ban.’* Ebből érthetnének az Egye­sült Államok vezető körei kés emlékmű van: a Levél Em­lékmű. Egy hatalmas kőtáblá­ra Pedro Valdivinek a spanyol királyhoz intézett levelét vés­ték fel. Valdivl azt írja, hogy ez a vidék nem más, mint egy földi mennyország. Valdivl levele óta már több, mint négyszáz év tett el. Chile zetes cifra ruhájával és hatal­mas sarkantyújával azonban még ma Is ugyanúgy él és dol­gozik, mint száz évvel ezelőtt. A paraszt a legkezdetlegesebb szerszámokkal műveli — rend­űé változik a világ, s vele tartoznak,$ együtt az életkörülmények is. Az egykori földi paradicsom mindinkább a szembetűnő el­lentétek országa lett. Az óri­ási különbségek nemcsak a földnélküliek és a Vtgna del Mar-ban mulatozó és kártyázó gazdagok között nyilvánul meg, ye-i1 ’za! megtalálhatnák a magyarázat . „ ____________________ tá t is annak, miért nyilvánul*]hanem a polgári környezetben meg egyre felháborodottabb el-1 ia, Már itt ia érezhető az in- lenszenv tevékenységükkel1 flácló és a depresszió veszélye. szemben Latin-Amerikától1 A salétrom ugyanis már rég­Görögországig, Afrikától a Kö-1 ] óta nem keresett árucikk a vi- zel-Keletig. Iégpiacon. A műtrágya sokkal olcsóbb is alkalmasabb trágya* zásra, mint A chilei salétrom* A rézért Chile miamikor a há­ború idején és utána mllüár- dókat kapott, ma alia tudják az akkori ár egyharmadáért elsózni. A többi ipari forrás pedig kihasználatlan: A gazda­sági fejlődés kiegyensúlyozat­lan, nincsenek anyagi eszkö­zök a beruházásra. Ezért van az, hogy a santiagói egyetemi tanár kénytelen privát órákat adni a gazdag azfilők gyerme­keinek; az állami hivatalno­koknak a múlt év folyamin háromszor adtak fizetéseme­lést, s mégsem tudnak lépést tartani a hatalmas érdtágulás­sal Ezzel szemben Valparalso- ban — Chile legnagyobb ki­kötőjében —* egy seutykon kis kocsma tulajdonosa milliókat keres a külföldi nMtróeokon. Ma ott egy ilyen kocsma felér egy vagyonnal. Nem is csoda tehát, hogy Chilében az utób­bi időben felvirágzott a kor­rupció, a csempészés, stb. Ősszel tartják meg a válasz­tásokat. Az utcák már most tele vannak tűzdelve jelsza­vakkal, minden jelölt — még a kormánypártiak is — azt ígérgeti, hogy gyökerestől ki­irtja a korrupciót, bevezeti a takarékoskodást, csökkenti az adót, megszilárdítja az árakat, Arról persze senki sem beszél, milyen módon teszi ezt meg, A GAZDASÁGI PROSLE* MÁK továbbra is az érdeklő­dés központjában állnak. Olyan embert szinte nem is lehet ta­lálni, akit valamilyen külpoli­tikai kérdés, a Kelet-Nyugat viszonya vagy a rádióaktív su­gárzás veszélye érdekelne, Chile az utóbbi száz évben nem háborúzott, s hogy volt háború, azt esetleg csak abból tudta meg, hogy a réz ára fantasztikusan emelkedett. Chile ma lem érzi annak az, óriást politikai viharnak a sze­lét, amely a Világon dúl. Utitársam a repülőgépben azt mondta, hogy Európa azért nem tetszik neki, mert az em­berek inkább politikával fog­lalkoznak, mintsem hogy saját dolguk után néznének. Ebből talán az tűnik ki, hooy Chile boldog Ország. Kérdés azonban, hogy pontos-e ez a feltevés, Mert a mai tragikusan össze­függő világban az Ilyen érdek­telenség keserű megdöbbenés­sé változhat. Az ország haladó erői felfogták ennek a prob lé* mának a fontosságát, s meg is indították a harcot az oppor­tunizmus I a becn/öpösödött felfogások ellen. A gazdasági feltételek pedig kétségtelenül hozzájárulnak majd, hogy Rlop Van Winkle az Andok túlolda­lán is egyszer ráébredjen a világra, amelyben él. 9. M,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents