Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

2 NAPLÓ 1958. MÄJUS 25. A meszest agitációs pont másfél havi munkájáról A Dunántúli Napló már kö­zölte április 12—i számáiban, hogy agitációs pont alakúit Meszesen. Bár ez a cikk az agitációs' pont másfél havi munkáját akarja értékelni, rö­viden vázoljuk az agitációs pont szervezeti felépítését is. Úgy gondoljuk, írásunk érthe­tőbbé és-világosabbá fog válni- ezzel. Az agitációs pontot a városi pártbizottság ágit. prop. osz­tálya irányítja. A helyi vezetés egy több mint tíztagú agitá­ciós bizottság kezében van. Mivel az agitációs pont ha­talmas területet fog át (Me­szes* pécsszabolcsi bányatelep, stb. tartozik hozzá), agitációs körzetekre osztottuk fel. Az agitációs körzet élén a bizott­ság egy-egy tagja áll, a körze­tek ún. agitáció6 brigádokra tagolódnak. (Egy-egy brigád 14—20 elv társat számlál, 80— 100 lakó tartozik a szférájuk­ba.) A brigádokat az agitációs brigádvezetők irányítják; A brigádok agitációs párok­ra oszlanak. Ez egyben az agi­tációs pont legkisebb szerve­zeti egysége. Egy-egy agitációs pór 10—15 családhoz jár; Ez az agitációs pont szerve­zeti felépítése dióhéjban; —* Amint látjuk, többszáz elv­társat magában foglaló hatal­mas agitáíorszervezetről van szó. A területi pártszervezetek képtelenek lettek volna ennyi embert biztosítani, ezért áz agitációs pont keretén belül tevékenykedő elvtánsak jelen­tős része a bányaüzemekben dolgozó, de az ottani pártszer­vezetek átlal területi munká­ra irányított ún. „regisztrált“ párttagokból kerül ki. Más­képpen mondva: ezek az elv- társak nem az üzemekben, ha­nem itt végeznek pártmunkát. Most lássuk az agitációs pont másfél havi munkáját! Egyéni beszélgetések, K ki sgy Ülések 4 ........... Az agitációs pont keretén, belül dolgozó agitációs párok legelső feladata nyilván az volt, hogy beszélgessenek el a hozzájuk beosztott családok­kal, ismerjék meg örömeiket, gondjaikat, a párt és a kor­mány politikájáról, illetve a helyi szervek munkájáról al­kotott véleményüket, stb. Az agitációs párok eleget tettek ennek a megbízásnak; Az agitációs párok munká­jának döntő problémája má­jus 1 előkészítése volt, amit. szintén megoldottak. Az egyé­ni elbeszélgetéseken kívül kis- gyűléseket tartottak, amelye­ken népi demokráciánk 13 éves fejlődésével, a nemzetközi, munkásosszefogás jelentőségé­vel, a békeharccal foglalkoz­tak. Ugyanebben az időben dekorációs versenyt indítottak a házak között, amelyben a KISZ-fiatalok, az úttörők se­gítségét is igénybe vették. Ál­talában: az agitációs brigádok és az agitációs párok a nép­front-bizottságokat is bevon­ták a munkába, a kisgyűlések szervezésében például a nép­front-aktívák is részt vettek. A sikereket több tényező magyarázza. Elsőként említ­jük meg, hogy a dolgozó la­kosság túlnyomó része szíve­sen fogadta az agitátorokat, kevés helyen találkoztak fe­szélyezett merevséggel; Az agitátorok többsége lelkesen végezte a munkáját, különösen a kommunista asszonyok és idősebb harcosok jártak elöl jó példával; Emellett sok olyan üzemi dolgozónk van, aki napi munkája, egyéb tár­sadalmi elfoglaltsága (például munkásőri beosztás) ellenére is derekasan eleget tett a kö­telezettségének; Az agitációs párok munká­ját megkönnyítette és eredmé­nyesebbé tette az is, hogy a városi pártbizottság főként he­lyi érvekkel sietett a segítsé­gükre; Az ágit; prop. osztály „Miről beszélgessünk?“ című kiadványának helyi tényeit az agitátorok beszőtték a beszél­getésekbe; Az agitációs párok olyan becsületes dolgozókkal is ta­lálkoztak, akik egy-egy ellen­séges személy befolyása alatt álltak. Ez a tény pozitívan ha­tott náluk, arra sarkalta őket, hogy még többet s még alapo­sabban beszélgessenek ezek­kel az emberekkel; .. . Több tájékozottságot, magasabb politikai képzettséget! Az agitációs pont másfél ha­vi munkájának negatív tapasz tálát ai is vannak. Vegyük sor­ba őket! A rendszeresen folytatott egyéni beszélgetések egyik alapvető feltétele, hogy az agitátorok ’ megfelelő politikai, tájékozottsággal éB képzettség-, geí rendelkezzenek. .Ez, saj­nos, többször hiányzik és tiát- rányósan hat a műnk ára. Aka­dályozza, hogy az elvtánsak önállóan és bátran kezdemé­nyezzenek — a beszélgetéseket nem tudják kizökkenteni a hétköznapi, gyakran kicsinyes dolgok vágányából — ezek az elvtánsak nem tudnak megfe­lelően érvelni. Egyáltalán nem általános, de előfordult olyan eset is, hogy az agitátort a meglátogatott személy győzte meg; A tájékozatlanság és kép­zetlenség olykor türelmetlen­séghez vezetett.- Néha előfor­dult, hogy azokkal szemben. akik valamilyen kételyüket nyíltan és őszintén feltárták,. a népnévelők kategórikusan ellentmondást nem tűrően lép tek fel, hiányzott munkájuk bői az agitáció lelke, a meg győzés. Súlyos, gátló körülmény a is, hogy a vezetők és műsza kiak egy része húzódozik a agitációs munkától. Ez nem csak azt jelenti, hogy elvtár saikat nem segítik magasabb politikai képzettségükkel, ha nem azt is, hogy lebecsülik politikai munkát. Kifogásolha tó az is, hogy az agitációs bri gádok vezetői csak mint irá nyitó személyek szerepelnek és közvetlenül nem kapcsolód nak be az agitációba; A párt- és tömeg- kapcsolatok erősítésének eszköze A meszest, vagyis I; kerü leti agitációs pont jelenleg fiatalokkal és a kerület peda genusaival foglalkozik. Elbe szélgetnek a múltról, az ifjú ság szerepéről, feladatairól és jövőjéről azokkal a fiatalok kai, akik most lépik át a nagy körúság küszöbét. Kiépítik és erősítik a munkások, műszaki ak és pedagógusok barátságát konzultációt tartanak a peda gógusok által felvetett prob­lémáikról, agitációs klubo akarnak létrehozni 87- agitáto rok számára, ahol rendszere sen megvitathatják tapasztala taikat, stb. * B4|t a meszes! agitációs pont még gyermekcipőben jár, s sikereken kivül nehézségek i vannak a munkájában, tévé kemvségénék javarészét a eredmények jellemzik; Bébi zonyosodott, hogy a város pártbizottság kezdeményezése jó, a mészesi agitációs pontsi kerel • arra sarkaltak beravün két, hogy a II. és III. kerület agitációs pontokat létrehozzuk (Ez már meg is történt.) A meszesi agitációs pon azok véleményét is megcáfol ta, akik a csoportos és egyén agitáció szükségtelenségérő beszéltek; Ez a másfél hóna; ismét bizonyságot adott arró hogy az emberek igenis vár ják a párt agitátorait, és meg mutatta azt is, hogy a kommu nisták maguk is sokat edződ nek, formálódnak a rendsze rés agitáció sarán. Az I., II. III. kerületi agitációs pont párt- és tömegkapcsolatok erő sítésének és elmélyítéséné egyik fontos és hathatós esz köze. Szentástványi Gytiiáné a városi pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője Irtani kell a burgonyabogára! A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata A szokatlan száraz és meleg májusi időjá­rás ebben az évben rendkívül kedvezett az amerikai kolorádóbogár (burgonyabogár) el­terjedésének. A burgonyabogár olyan töme­gesen lép fel a burgonyavetésekben, hogy ko­moly veszélyt jelent a burgonya és a paradi­csom termesztésére. A kártevő további terje­dése a burgonya és a paradicsom teljes meg­semmisülését jelentheti. Egyetlen bogár egy évi szaporulata (3 nemzedékre lehet számíta­ni) egy kát. hold termését tönkre tudja tenni. A rendkívül nagy veszélyre való tekintet­tel a megyei tanács végrehajtó bizottsága a következő határozatot hozta, amit a járási, községi tanácsok és a megye minden burgo­nyatermelőjének tudomására hoz: 1 A termelőszövetkezetekben a háromhol- • das parcelláknál nagyobb területeken az állam Ingyenesen végzi a védekezést. Ezért a végrehajtó bizottság felhívja a Szederkényi Növényvédő Állomást, hogy a tsz-ek burgo­nya-vetésterületén a gépi védekezést azonnal kezdje meg. 2 Az egyéni termelőknek saját maguknak • kell a burgonyavetésterületén a bogár­irtást elvégezni. Éppen ezért: \ a községi tanácsok a legszigorúbban Q/ ellenőrizzék, hogy a burgonyabogár elleni védekezést minden termelő mind a ház­táji területén, mind a szántóföldeken elvég- zl-e. Az áttelelt bogarak legbiztosabb irtása a kézzel való összeszedéssei, majd pedig a lár­vák megjelenése után porozással történik. A porozást lehetőleg a reggeli, illetőleg esti órákban kell végezni. i \ a megyei tanács végrehajtó bizottsága OJ felhívja a községi tanácsokat, hogy azok területén, akik á megfelelő védekezést nem végzik el, a 20/1951. FM. számú rendelet­ben megjelölt közérdekű védekezést hajtsák végre. A védekezést elmulasztó termelő ellen az 1956. évi 9. számú törvényerejű rendelet 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a szabálysértési eljárást indítsák meg. 3 A végrehajtó bizottság az elemi csapás- • ra való tekintettel elrendeli, hogy Ba- ranya megye egész területén május 26, 21 és 28-án minden községben — szükség esetén — az általános iskolás gyermekek bevonásával burgonyabogár-szedest kell tartani. Ettől függetlenül a saját területén a további idő­szakban is köteles mindenki folyamatosan ir­tani a burgonyabogarat. A Május 29-től június 3-ig minden termc- lőnek, minden községben, amikor már a burgonyabogár lárvái kikeltek, el kell vé­geznie a megfelelő adagú porozást. 5 A végrehajtó bizottság felhívja a megye * összes földművesszövetkezetét, hogy községük burgonya-vetésterületének megfele­lően soronkívül szerezzék be a községükben szükséges DDT-porozószcrt. (5 százalékosból kh-ként 25—30 kg-ot, 10 százalékosból 15 kg- ot és 20 százalékosból 6—8 kg-ot holdanként.) 6 Javasolja a végrehajtó bizottság a me* • gye termelőinek, hogy a burgonyabogéi és általában a növényi kártevők ellen] véde­kezésre, annak szakszerű és a nagyobb és gyorsabb teljesítményű gépi védekezés lehe­tőségeit Is felmérve, hozzanak létre növény­védelmi szakcsoportokat, társulásokat, hogy nagyobb erővel, együttesen vehessék fel 4 küzdelmet, a növényi kártevők ellen. A megyei tanács végrehajtó bizottsága felkéri a KISZ, a népfront-bizottság és a nőtanács helyi szerveit, hogy a maguk er«' jéből nyújtsanak segítséget a burgonyabogár irtásához. Pécs, 1958. május 22. A BARANYA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA 7. A Magyar Úttörők Szövetsége Baranya megyei Elnökségének felhívása Kedves Eltvársak! Kedves Pajtások! A szokatlan száraz és me- leg májusi időjárás ebben az évben rendkívül kedvezett az amerikai kolorádóbogár (burgonyabogár) elterjedé­sének. A megyei tanács köz­zé tette határozatát, mely­ben az elemi csapás elhárí­tására foganatosított intéz­kedéseket. A tanács végre­hajtó bizottsága a társadalmi szervek segítségét is kéri a védekezés megszervezéséhez. A Megyei Úttörő Elnökség látja, hogy a megye út­törővezetői és úttörői, ha szerényen is, de segítséget adhatnak az állami gazdasá­goknak, termelőszövetkeze­teknek és egyéni gazdáikon dóknak ebben a munkában is. Nemcsak azért fordulunk hozzátok, hogy vegyetek részt a szervezőmunkában, mert egyik legfontosabb táp­lálékunk jövő évi biztosítá­sáról van szó, hanem azért is, mert úttörő-törvényeink szelleme megköveteli min­den úttörővezetőtől és paj­tástól, hogy: ahol tud, segít! Uttörővezetők! Pajtások! Az időjárás a mozgalmas, romantikus úttörőélet kiala­Megnyílt 3 Vff!áliyÍ klIÜÚrOttllOII kerthelyisége Május 24-én, szombaton Vil- a Kommunista Ifjúsági Sző-1 lányban megnyitották a kul- vétség és a kultúrotthon bált* túrotthon kertihelyiségét. Este rendezett a kerthelyiségben. kításának nagyon kedvez- Tudjuk, hogy kiránduláso­kat, túrákat, akadályverse­nyeket, próbálásokat, szám­háborúkat és más hasonló mindenféle szép dolgot ter­veztek a tavaszi és nyári idő­szakra. Bizonyára már ét­idéig is a tervekből sok min­den megvalósult. Mi örülünk annak, ha a továbbiakban >s nagy lelkesedéssel és komo­lyan szerveznétek meg út­törőéleteteket. Mégis olt mondjuk, most a legfonto­sabb úttörőmunka megyénk dolgozói áldozatos munkájú gyümölcsének megmentése- Tegyetek félre minden mást'- próbázást, tábori előkészü­leteket és álljatok az e mun­kákat irányító szervek red delkezésére. Úttörő köszöntéssel: Elére’ MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖ­VETSÉGE BARANYA MEGYEI ELNÖKSÉGE. Töltőképes U&idáU, kádak­szőlészeti, savanyítási és cefrézési célokra, ipari hor­dók (barrelek) permetezésre és víztárolásra mindem nagyságban kaphatók a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat göngyölegte­lepén. — (Budapest, XIII., Kresz Géza u. 45.) — Tele­fon: 203-062. — Ugyanott ládák méhkaptárok javítá­sára, valamint faipari cé­lokra, állandóan raktáron. Vasúti kiszállítást vállalunk. A zöld Moszkviccsal ott ál­unk meg, ahol mindenki tud­ja, hogy iskola van. Simon lélát keressük, a román tan­nyelvű iskola vezetőjét. Be-* copogtatunk az ajtón. Jesir.s Dénes, a délszláv iskola veze- ője fogad. — Simon kartárs ott tank a igányiskolában. Néhány házzal odébb me­gyünk. Fehérre meszelt kis fa- usi ház. Rajta a felirat: „Al- ami általános iskola." A történészek és néprajzo­sok szerint cigány nemzetisé­gűek az alsószentmártoniak — ők maguk is annak vallják magukat, — akiknek ősei ro- monániai vándorlásuk alatt el­felejtették a cigány-nyelvet. A mezítlábas, torzonborz hajú fiúk és leányok egy árva szót nem tudnak sem írni, sem be­szélni cigány nyelven, vala­mennyien azonban ragyogóan elbeszélgetnek románul, még­pedig nem az erdélyi tájszó­lással, hanem a havasalföldi kiejtéssel és hangsúllyal. A májusi napfény bekacag az ablakon. S ez a magyará­zata annak, hogy az dlsótago- zatban mindössze 11, a felső­tagozatban pedig 24 gyerek van jelen a 76 közül. Ilyenkor ta­vasztájt szüleik elmennek Má- riagyűdre cukorborsót szedni és magukkal viszik gyermekü­ket is. A kisebbek az iskola- kötelesek pedig otthon marad­nak, őrzik a házat. Az iskolában a falon ott függ a román Petőfi, Eminescu ké­pe. A ÁNY M«|. /rfTTTTTTTTTTTTV fTTVTV fVTTTVV rVVVTTTTTVViTVVTVTVVV szekrény, az asztalon pedig fü­zet és könyvhalmaz. Az egyik fiú kezében futball-labda. Si­mon Béla a saját pénzén ve.- te. A lányok kezében piros gumilabda. Ezt is ő vásárolta saját pénzén, hogy nagyobb varázsa legyen az iskolának. 1946-tól 1951-ig mintegy 11 pe­dagógus szökött már meg eb­ből az • iskolából. De Simon Béla immár hatodik éve küsz­ködik a román anyanyelvű gyermekekkel. Es munkássá- - gátiak van eredménye, Petro- vics Milán, a harmadik osz­tály legjobb számolója megy a falitáblához'. Kezenyomán egy­más után rajzolódnak ki az összeadási, szorzást, és osztási műveletek. Orsós László pedig azt veti a táblára, hogy hány testvére van. Kissé szégyenlő­sek a gyerekek, de leleménye­sek, furfangosak. Akkor a legboldogabbak, ha énekelhetnek. A tanítónak csak egy szavába kerül és egymás után csendülnek fel a román nyelvű népdalok: „Sós hagy­mát ennék“, „Ki zörög az ab­lakon“. „Zöld levél". Petrovics Milán meghajol, azután lelke­sedéssel szavalja Eminescu egyik versét, mintha csak kul­turális előadáson lennénk, a hallgatóság lóikéétm megtap­solja. A szünetben elbeszélgetünk a tanítóval. Boldogan újsá­golja, hogy Alsószentmárton- ban megalakult a román nyel­vű cigányokból álló termelő- szövetkezet. Jelenleg 35 család a tagja, 305 hold földön gaz­dálkodnak. 25 állatjuk van, ezenkívül darálójuk is. Tudo­mása szerint Magyarországon ez az egyetlen cigány termelő- szövetkezet. Elnöke is cigány: Jovánovics Márk. A termelő- szövetkezetnek 100 holdon bú­zája, 60 holdon pedig kukori­cája terem ez évben. Ez az esztendő a gazdasági megerő­södés éve lesz. Végigmegyünk a cigány so­ron. A szöges drótkerítéseken tarka-barka színes mosott hol­mi szárad. Ha festő lennék, pompás portrékat készítenék ezen a helyen. Életképet. Itt van Jovánovics István. Ül a földön az udvaron és kosarat fon. Ecset alá kívánkozna Jo­vánovics Mártonná, a napbar­nított arcú idős asszony, aki­nek 12 gyermeke született, 6 meghalt. Itt vannak a cigány lurkók, ülnek a fűben és mint a felnőttek, gyermekkártyá- val játszanak. Nem pénzben, csak amúgy ártatlanul, szóra­kozásból. Szilágyi Péter, a Ma­gyar Román Szövetség orszá­gos főtitkára fényképezőgépet vesz elő. Valamikor a cigányok féltek megállni a fényképező­gép előtt. Azóta hosszú idő telt el, s ma már ott tartunk, hogy szinte az egész telep ösz- szecsődül, ha arról van szó, hogy megörökítsék őket. Jo­vánovics Mária és Ignác Ilona külön cigány-ruhába öltözik, hogy ebben fényképezzék le. Az új telep már valamivel korszerűbb, mint az eredeti ci­gánytelepülés. Nem annyira sűrűn lakott és a házak előtt, vagy mögött már veteményes kert is látható. Egyetlen hiá­nyosság, hogy ide még ma ma sem vezették be a villanyt. Pedig az új telep cigányai sze­retnének este villanyfény mel­lett elbeszélgetni, rádiót hall­gatni. Az új telepről Simon Béla tanító lakására térünk. Valósá­gos kis művésztelep ez a szo­ba. A falon Ady Endre arc­képe, közelében díszoklevelek sorakoznak. Ecset, paletta, fes- tőállvány, a sarokban pedig képek, túsrajz és olajfestmé­nyek sorakoznak egymás mel­lett. Mert a cigányiskola taní­tója nyári szünidejét arra hasz­nálja fel. hogy festegessen. Cigány fejeket, pásztorgyerme­keket, újévi köszöntőket, ro­mán asszonyokat, cigánylányn- kat, cséplés utáni tájképeket örökít meg a vásznon. Mo®* június 6-ára készül Pécsei1 akkor lesz kiállítása a Jan*s Pannonius múzeumban. Miközben festményeit muto* gat ja, arról beszél, hogy sefl'1' ség kellene ennek az iskola nak. Elsősorban a megyei M' nács művelődési osztályút°[ vár segítséget. Román nép1 táncruhára lenne szükség mert amint mondja, romé’1 táncot furcsa cigányruhába4 előadni. Tankönyvre is szü ség lenne az első osztály ry szére, legalább 35 román nü*' ' vű tankönyvet kellene bes:*- rezni. Ez év őszén megjelel1* a nemzetiségi nyelvű iskola» részére a III-os, IV-es olvas0’ könyv. Örömmel venné, ba a tanács ebből legalább 25 dara' bot vásárolna meg az iskola ré­szére. Azután arról beszi • hogy a cigánygyerekek ki$k°' rukban általában fejletlenk szellemileg. Tulajdonképpen 4 III. és IV. osztályban érnek ^ olyan színvanalat, hogy kép'' sek írni, ohxtsni. Éppen ezer szükség lenne arra, hogy A!®0' szentmártonban egy ciff«"» óvodát létesítsenek, ahol gyermekeket előkészítenék a- iskolára. Búcsút intünk Simon Bélá' nak, a cigány iskolának, a m nítói laknak, a gépkocsi rne3 indul velünk a mohácsi kuf túrotthon felé, ablakából ma. csak annyit látvnfc, hogy a gánygyerekek sokáig int«iK1' nek utánunk..-. PUSZTAI JÖZSV? Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents