Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

2 NAPLÓ 1958. MÁJUS M> A Szovjetunió megnemtámadási szerződést ajánl Olaszországnak szovjet kormánynak az olasz kormányhoz intézett nyilatkozata jl belga (irály ta megiátogalla 9 map pavilont más mellett élés alábbi elvei alapján: a területi épség és a szuverénitás kölcsönös tiszte­letben tartása, meg nem tá­madás, egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozás, egyen­jogúság, kölcsönös előnyök, Amikor azt javasolja, hogy megyék fel a megkötendő szer­ződésbe a meg nem támadás kötelezettségét, a Szovjetunió az ENSZ alapokmányában le­fektetett elvekre támaszkodik és figyelembe veszi az olasz alkotmány megfelelő rendel­Ä szovjet kormány javasolja az olasz kormánynak, hogy kezdjenek tárgyalásokat Olasz­ország és a Szovjetunió barát­sági és meg nem támadási szerződésének megkötéséről, továbbá oldják meg a jóvá­tétel kérdését, kiindulva e szer­ződés rendelkezéseiből és a két ország baráti kapcsolatai meg­teremtésének szükségességéből. Ezt a javaslatot tartalmazza a szovjet kormánynak az olasz kormányhoz intézett nyilatko­zata, amelyet Gromiko szovjet külügyminiszter kedden nyúj- kezéseit. tolt át Mario di Stefano moszk- ^ szerződés tervezete elő- vai olasz nagykövetnek. Ugyan- írja, hogy a felek nem folya- átadta a szóbanforgó modnának erőszakhoz, vagy erőszakkal való fenyegetőzés- nyilat- hez egymással szemben és kozata rámutat, hogy a római minden vitás kérdést kizárólag szovjet nagykövet és az olasz békés eszközökkel oldanának kormány képviselői tárgyaié- meg. sokat folytattak, majd a szov- A tervezet szerint a felek jet és az olasz kormányfő kö- köteleznék magukat, hogy elő­zött üzenetváltás történt, s e mozdítják a két ország gazda- diplomáciai eszmecserék al- sági, kulturális és tudomá- ka Imával a szovjet—olasz kap- nyög együttműködésének fej- csolatok megjavításának kér- lödését és erősödését' désével foglalkoztak: » A kormány nyilat­A szovjet kormány megálla- kozata hangsúlyozza, hogy a pítja, hogy a két kormány esz- 8zerződés megkötése fordulatot mecseréje az egyes kérdések- jelentene az olasz-szovjet vi- ről nem járt kedvező ered- szonyban és kedvező hatással ménnyel. Mégis, a szovjet kor- lenne az egész nemzetközi mánynak mély meggyőződése, helyzetre; Megkönnyítené a hogy ki kell használni a reá- szovjet—olasz viszonylatban Ugyanakkor a szovjet kor­mány kijelenti, hogy teljesít­hetné az olasz békeszerződés bevezető szakaszának, politikai és katonai rendelkezéseinek felülvizsgálatára előterjesztett olasz kívánságokat; Brüsszel (MTI): Csütörtökön : délelőtt Alexandre herceg, a : belga király öccse, meglátogat- ; ta a brüsszeli világkiállítás : magyar pavilonját. A herceget : Odze Endre magyar kormány- • biztos fogadta; Alexandre her- ■ cég kíséretében végigjárta a pavilont, s érdeklődést muta­tott a magyar nukleáris mű- | szerek, szépművészeti és nép- : művészeti tárgyak iránt. akkor szerződés tervezetét iS: A szovjet kormány lis lehetőségeket és meg kell találni az utat a kölcsönösen előnyös megegyezésre, meg kell teremteni a kedvező ta­lajt Olaszország és a Szovjet­unió valóban baráti kapcsola­tainak létrehozására* A szovjet kormány vélemé­nye szerint ezt a célt szolgál­ná, ha a két ország barátsági és meg nem támadási szerző­dést kötne egymással: A szer­ződés előírná, hogy a két ál­lam az őszinte együttműködés és kölcsönös megértés szelle­mében fejleszti és erősíti ba­ráti kapcsolatait a békés egy­ezideig még megoldatlan há­ború utáni kérdéseknek rende­zéséi JCülf/Udt&L JELENTIK PHENJAN Szöuli sajtó jelentések be­számolnak arról, hogy két dél- koreai reakciós szervezet, az „Ázsiai Népék Kommunista- Ellenes Szövetsége" koreai szervezete és a „Koreai Antl- Kommunista Ifjúsági Szövet­ség" gyűjtőhelyet állított fel, ahol „önkénteseket“ toboroz­nak az indonéz lázadók tá­mogatására. ZÁGRÁB Csütörtökön a zágrábi Mtro- goj sírkert népi hősök sírbolt­jában eltemették Gyúró Sza­lait, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács tagját és a szakszervezeti szövetség volt elnökétj BEIRUT A Hbanoni kormány csü­törtökön elhatározta, hogy az Egyesült Arab Köztársaság ellen panaszt terjeszt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, az Egyesült Arab Köztársaság­nak Libanon belügyeibe való beavatkozása miatt. A libano­ni kormány táviratban utasí­totta Karim Azkult, Libanon állandó ENSZ-képviselőjét a panasz előterjesztésére. LONDON Az angol külügyminisztéri­um szóvivője szerdai sajtóér­tekezletén kijelentette, Nagy- Britannia számít arra, hogy részt vesz a nukleáris kísér­letek megszüntetésének el.en- őrzése eszközeiről folytatandó szakértői megbeszéléseken, amelyekben a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemré­gen megállapodott. TUNISZ Burgiba elnök, miután Fran­ciaország tuniszi ügyvivőjével tárgyalt, kedd este együttesen fogadta Lewis Jonest, az Egye­sült Államok, és Edward Mal colmot, Nagy-Britannla nagy­követét, akikkel a francia csa­patok tunéziai jelenlétéről tárgyalt, Washington nagyon óvatos a francia válság megítélésében London (MTI) Washington rendkívül óvatosan kezeli a francia válságot: Attól tarta­nak, hogy a francia belügyek- be való amerikai beavatkozás­A Renter szerint« az algériai francia hadsereg szívesen venné a megegyezést Párizzsal Algír (Reuter); Általában jól- löknek az a vélemnye, hogy a értesült algériai körök szerint hadsereg szívesen venné a De Serignynek (a katonai puccs egyik főszervezőjének — MTI szerk.) befolyása már csökkenőben van a Közüdv- mozgalomban: Más források szerint az algé­riai francia haderők örömmel fogadták, hogy a nemzetgyű­lés kedden oly nagy szótöbb­séggel szavazott bizalmat a kormánynak) Egyes megfigye- munkáját) megegyezést Párizzsal, amint ennek ideje elérkezett, bár egyes tisztek nem titkolják azt a véleményüket, hogy De Gaulle tábornok az egyetlen ember, akinek révén a helyzet rendeződhetik: Ugyanekkor szerdán figye­lemreméltó enyhülés követke­zett be az algériai helyzetben és a lakosság rendesen végzi nak legcsekélyebb gyónója is elemi erejű kirobbanást idézne elő. Az Egyesült Államok diplo­matái bizalmas beszélgetések­ben megjegyzik, hogy rendkí­vül nehéz, sőt talán lehetetlen lenne boldogulná a heves vér­mérsékletű De Gaulle-lal, mint szövetségessel, „akinek merev függetlenségi érzése veszélybe döntheti a NATO egész épüle­tét.“ Úgy tudják, hogy De Gaulle célzott arra, hogy sze­retné Franciaországot teljesen kivonni a NATO-ból, ez pedig az Egyesült Államok egész at­lanti politikájának teljes ösz- tszeomlását jelentené; Az ame­rikai kiü lügyrniniszbérium szak­értői még remélik, hogy De Gaulle talán nem menne ilyen messzire, de nem lepné iveg őket, ha a tábornok a hatalom birtokában, kétoldalú tárgyalá­sokat kezdene a Szovjetunió­val. Ez viszont teljesen szét­tépné a Nyugat egységét, még akkor te, ha semmilyen ered­ménnyel sem járna. Washington leginkább attól fél, hogy a kommunisták jut­nak hatalomra egy népfrant- kormámyon belül, ami szintén rombadöntheti a nyugati szö­vetséget: A Newsweek az amerikai külügyi hivatal köreiből szerzi következő értesülését: Azt, hogy milyen nehéz az érintkezés De Gaulle-lal, meg­mutatja egy kis eset. Az 1954-1 párizsi NATO-értekezlet alkal­mából számysagédje útján De Gaulle találkozót kért Dulles- ta, aki túlságos elfoglaltsága ellenére is azonnal megadta beleegyezését A találkozó azonban sohasem jött létre, mert De Gaulle azt várta, hogy Dulles keresse fel őt és nem volt hajlandó elmenni az Egyesült Államok párizsi nagykövetének lakására: cl békeküldőitek. közül Délelőtt RM, Simon Józseféé, a me­gyei békekonferencia küldötte, éppen főz a konyhában, szigorúan odaszól a kisfiának, hogy »de most már aztán tes­sék tanulni" és a kezét törölgetve be­vezet a szobába, — El kellett mennem a tandem egy megbeszélésre, és húst akartam venni *— magyarázza útközben — és mondtam neki, hogy csinálja meg addig a leckét. Hát a haszontalan elcsellengett vala­merre és semmit se csinált! Mióta jó idő van, alig bírok vele.,,, Közben betipeg a kisebbik és a három évesek csökönyösségével követeli, hogy „ne a Gyurka vágjon kenyeret, te kel­lesz“. Mire a mama persze kimegy is miután a kis Lóránt elégedetten eloak- tatott, mesélni kezd. Még 45-ben, a MADISZ-ndl kezdte a társadalmi munkások életét, s azután az MNDSZ-nél, most már nőtanácsnál kö­tött ki. Közben dolgozott is, divatáru üzletben volt boltvezető, de mióta a ki­sebbik is megszületett, itthon van. — Így is alig látszik ki a fejem sok- szók a munkából — mondja, de nem panaszkodóan. —* Itt a család, a háztar­tás, a két gyerek és most én vagyok a Mohácsi Nőtanács titkára. Sokszor le­állítanak az utcán, ide is folyton jönnek panaszokkal, tudniillik még nincs helyi­ségünk .., Jön például egy négygyerekes anya, okit nemrégiben helyeztek el a tégla- gpdrban, hogy nem tudja hová tenni a gyerekeit. Gyerünk a tanácsra, beszélni, magyarázni, megértetni a dolgot és vé­gül megnyugtatni az asszonyt: minden rendben van. Vagy beront egy fiatalasszonyka, hogy megverte a férje és ő most azonnal ott­hagyja, szerezzenek neki valami állást, mindegy, hogy mit., > Akkor meg le­ülni türelmesen és elbeszélgetni vele, kikérdezni, meggyőzni: olyan fiatal há­zasok még, és az asszonynak is idomulni kell a férjéhez, s nem kell mindjárt kétségbeesni. Beleüljenek ki, beszélges­senek és értsék meg egymást, nem lesz semmi baj . Persze, nagyon jó dolog az, amikor az­tán találkozik az ember a fiatalasszony­nyal és az sugárzó arccal újságolja, hogy »kibékültünk ámr — Most nagyon nehéz a munka város­ban *— tér rá egy más témára Simonná — mert ugye parasztváros vagyunk és ilyenkor dolgoznak az emberek. Épp most jöttem meg egy paraszt családtól, beszélgetni akartam velük, de hiába ko­pogtam, nem voltak otthon. Megesik, hogy nem eredményes a sok munka, de ha valaki ilyenkor el­veszti a kedvét, akkor az már nem lesz soha igazán jó társadalmi munkás. Es az se, aki nem tud törődni a kis dolgok­kal ::: —« Hétfőn béke gyűlést tartottunk — meséli Simonné, — aztán a nőtanács rendezett egy műsoros, estet és a be­vételt, 600 forintot a Gyermekvárosnak ajánlottuk fel. Akarunk aztán most egy barátságos meccset rendezni a mohácsi csapat meg a Pécsi Dózsa között — hogy a férfiakat is megfogjuk valami­vel . i ■. persze, ennek a bevétele ugyan­erre a célra megy. A Belvárosi Fiúisko­lában egy tombolát szervez a Szülői Munkaközösség, és a bevétel zömét a nyolcadikosoknak egy nagyon komoly, aggteleki kirándulására fordítjuk. Létre­hozunk egy háziipari szövetkezetét egye­lőre húsz fővel, tartunk előadásokat az asszonyoknak, kézimunka-szakkörünk van, indítottunk házi betegápoló, első­segélynyújtó és főzőtanfolyamot. Számi úgy vagyunk, hogy itt is egy kicsit, ott is egy kicsit, aztán lassan csak kez­denek ismerni bennünket.,; Es a férje? Mit szól mindehhez? — ö is végez társadalmi munkát — mosolyog az asszony — a KIOSZ egyik „legaktívabb aktívája" m ti. szabó az uram, kisiparos. Sőt, nem hogy nem szól, de még nagyon sokszor segít is. Tapasztaltabb nálam, jobban ismeri az embereket, hát nem egyszer szükségem van a segítségére. Máskülönben meg csak az kell, hogy azért ki legyen ta­karítva, legyen ebéd, a gyerekek tanul­janak, tisztán járjanak. Na és ha az em­ber beosztja az idejét, meg is lehet min­dent csinálni. IPyen tehát egy, a békeküldöttek közül — „civilbe^, Még több tettel válaszoljunk Két hónapja, hogy kormányunk fokozott takarékos­ságra hívta fel az ország lakosainak figyelmét. „A párt és a kormány azt akarja — tartalmazta a felhívás —, hogy a szocializmus építésével egyidőben, a jó munka nyomán népünk jóléte, szociális és kulturális ellátottságá­nak színvonala szüntelenül növekedjék.” Ha a jó gazda módjára védjük és hasznosítjuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket — hangsúlyozta ezen kívül a felhívás —, ha takarékosabban gazdálkodunk az élet minden terü­letén, megvan a lehetősége annak, hogy a tervezettnél gyorsabban haladjunk előre. Kormányunk éppen ezért arra kérte a munkásokat, műszaki értelmiségieket, a vállalati tisztviselőket, a kom­munistákat. a szervezett munkásokat, a KISZ-fiatalokat, minden magyar dolgozót, hogy ki-ki a maga posztján óvja a nép vagyonát, kutassák fel és hasznosítsák az üzemek­ben a takarékosság minden lehetőségét, fordítsanak külö­nös gondot a külföldről behozott anyagokkal való gaz­dálkodásra, azok helyi anyagokkal való pótlására. „Népgazdaságunk egészséges és szilárd, a tervezeti ütemben halad előre, gyorsítsuk meg előrehaladását — takarékoskodjunk! Vigyük sikerre az országos takarékos- sági mozgalmat, mert ennek eredményei tovább gyarapít­ják szocialista hazánk erőit, így lesz jobb, derűsebb és boldogabb a magyar dolgozó milliók élete” — fejeződött be a felhívás. S ez a felhívás nyitott fülekre talált. Az ország min­den területén, s így nálunk Baranyában is ezer és ezer munkás, műszaki értelmiségi, dolgozó paraszt határozta el, hogy a jövőben takarékosabban gazdálkodik, nagyobb gondot fordít a társadalmi tulajdon védelmére. Ma, két hónap múltán már számos példa is bizonyítja, hogy az elhatározásokat tettek is követték. Elsőnek — és ez dicséretükre válik —> szinte mindé• nüp a fiatalok mozdultak meg. Az üzemekben, bányák ban KISZ anyagmentő brigádok alakultak s gyakran tíz ezreket érő, pusztulásra ítélt értékeket mentettek meg Korábban már beszámoltunk arról, hogy egy kesztyű gyári ifjúsági brigád tagjai egy negyedév alatt több, mint 11 ezer forint értékű bőrt takarítottak meg, hogy Kossuth- bányán a szállításnál dolgozó fiatalok közel 30 ezer forint értékű anyagot mentettek meg, s hogy hasonló tetteket hajtottak végre a nagymányoki, a Béta-aknai, a Komlói Karbantartó Vállalat fiataljai is. Számtalan hasonló pél­dát lehetne ezen kívül még említeni, de ezek a példák csak azt bizonyítanák, hogy eddig mennyire nem becsül­tük meg a társadalmi tulajdont, hogy egyes területeken milyen nagymérvű volt a pocsékolás. Az anyagmentő brigádok tagjainak mindenesetre el­ismerés jár azért a lelkes mu nkáért, amit a pusztulásra ítélt anyagok felkutatása .érdekében kifejtettek. A cél viszont az, hogy ezek az anyagmentő brigádok minél rövidebb életűek legyenek, hogy a jövőben soha többet ne legyen szükség anyagmentésre, hogy a pocsékolást, a felelőtlen anyaggazdálkodást már csírájában megakadályozzuk. Ör­vendetes, hogy üzemeink, bányáink többségében is csak az első lépésnek szánták az anyagmentő brigádok megala­kítását, hogy ezt a lépést azóta újabb lépések követték s a legtöbb helyen már komoly, megfontolt intézkedések is születtek a takarékosság fokozása érdekében. Pécsbánya- telepen, Mázán — hogy csak néhány példát említsünk — az üzem vezetői már felülvizsgálták az eddigi anyag­gazdálkodási rendszerüket — különös tekintettel a bánya­fa- és sűrített levegő felhasználásra — és meg is állapí­tották, hogy több anyagféleségből lényegesen kevesebb is elegendő a kiadott tervfeladatok megvalósításához. Ha­sonló cél vezérelte a Komlói Építőipari Vállalat vezetőit is, amikor elhatározták, hogy a kiutalások rendszerének megváltoztatásával, fokozott ellenőrzéssel biztosítják a kiadott anyagnormák szigorú betartását, hogy gátat vet­nek a korábbi pazarlásnak, megakadályozzák a külön­böző építési anyagok eltulajdonítását. A fokozott takarékosság megteremtése azonban nem­csak a vezetők feladata s nemcsak adminisztratív intéz­kedéseket követel. Ezek is nagyon nagy fontosságúak. Kormányunk felhívásának azonban csak akkor tudunk eleget tenni, ha a munkások, a vezetők nemcsak a kény­szerítő körülmények hatására takarékoskodnak, hanem a takarékosságot a legfontosabb feladatuknak is tartják Vannak már jelek, amelyek azt bizonyítják, hogy a mun­kásoknak, műszaki értelmiségieknek egyre szélesebb tö­megei értik meg, hogy a takarékosság nem kampány, » nemcsak egyes emberek feladata, hanem olyan mozgalom ez, amelyben mindenkinek részt kell vennie, ha jobban akarunk élni, gyorsabban akarunk előrehaladni a szocia­lizmus építésének útján. A takarékossági mozgalom további fejlődése ennek ellenére megköveteli, hogy az üzemek, bányák vezetői, a* üzemi párt- és szakszervezetek, a KISZ-szervezetek a jö­vőben is rendszeresen tudatosítsák a takarékosság fontos­ságát, újabb és újabb munkásokat, mérnököket nyerjenek meg ennek a mozgalomnak a számára. Megköveteli azt is, hogy minden törvényes eszközzel küzdjenek a pazar­lók, a társadalmi tulajdon herdálói ellen. Mert vannak még ilyenek jócskán. Megállapíthatjuk tehát, hogy kormányunk takarékos­sági felhívása széleskörű visszhangot váltott ki megyénk­ben s a baranyai dolgozók már eddig is számos tettel vá­laszoltak erre a felhívásra. Ahhoz azonban, hogy a le­hívásban foglaltaknak valóban eleget tegyünk, további hosszú, kitartó munkára, az eddiginél fokozottabb taka­rékosságra, még több tettre van szükség. Mindannyinak érdeke ezt követeli. Munkavédelmi filmbemutató Pécssxabolcson A Nehézipari Minisztérium Igazgatási Főosztályának Tá­jékoztatási Osztálya és a Pécsi Szénbányászati Tröszt Igazga­tósága rendezésében 23-án, (pénteken) 19 órai kezdettel a pécsszabolosá' Jószerencsét filmszínházban munkavédel­mi filmbemutató lesz. A mű­sor keretében bemutatásra ke­rül a pécsi szénmosóról készült 10 perces kisfilm, továbbá a Sújtólég eilend védekezés című film Rajz János K«ssuth>4KJas i A színművész főszereplésével, bányászok iránti tlszte’et^ pen megjelenik Galambos ' zsébet színművésznő, aki a 11 szülő „Felelősség“ című W , eset-elhárítási filmből dalo^ énekel Somló Sándor zenes*e ző zongora-kísérete mel'ett. f A műsor befejező szám« „Legokosabb ember" c. >“ . lesz, melynek főszereplőjó licsi Tivadar Kossuth-dlí1' színművész.

Next

/
Thumbnails
Contents