Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

!

»58. MÄJUS 21.

NAPLÓ

3

Felelősség, gondoskodás és következetesség

Látogatás Péesbányán

Elöljáróban egy tanulság:

1 Alig egy hete — a megyei és városa vezetők látogatása nyomán — írtuk meg az Ist- ván-akma és a könnyező település egészségügyi, kulturális, kereskedelmi helyzetéről szóló cikket. Elsősorban róluk szólt, de mások is érthettek belőle. Minden sora figyelmeztetés volt, azoknak is, akik az előbbibál érdekeltek és azoknak is, akik másutt töltenek be vezető tisztséget. Intelem volt, hogy egy kicsit „magukba szánjanak", körülnézzenek a saját portájukon, s ha van mit tenniök, akkor gyerünk, késedelem nélkül rendet teremteni. Nemcsak egy-két helyen, hanem mindenütt.

Megértették-e ezt Pécsbánya esetében? Mert — a bevezető Után már mondani sem szükséges — ide is ellátogatott a

összegezve: a tizennégy takarító ellenőrzés híján elhanyagolja a munkáját, s az új fürdő hovatovább idő előtt tönkremegy. Az építő vállalatot sem illeti dicséret, azért, hogy rövid idő után így néz ki a fürdő, máris fúrni, bontani kell. Mindkét esetben sürgős intézkedést kell tenni.

„Jól érezzük magunkat*

Egyik fiatalember válaszolt ezzel, a kérdésekre, a legény- szálláson. Nincs benne semmi túlzás. Megirigyelhetnék másutt, mondjuk a mentőknél a szobák tisztaságát, az ágyak rendezettségét. A folyosó kövezete is ragyog, a falat képek díszítik. Hetenként cserélnek ágyneműt, minden szobában , , van elég szekrény. Talán a

megye és a város nehány ve- matracokat kellene felfrissite- tetoje, Laki István elvtárs, nj ß ^ összecsavart papír he- megyei titkár vezetésével. A jy^t emyőt termi a lámpára, nap programja nagyjából ha- ^ élelmezésre sem panasz- »nló volt, csupán sokrétűbb. kodnak_ Az étkezdén hatféle hiszen nagyobb a település és étel között válogathatnak.

VeIe a gond is. — De csak az éjjelesek, meg

w-jt i4 a délutánosok — mondja egy

Elhanyagolt fiatalember; — A reggelesek

A komlói zeneiskola vasárnapi hangversenyét megtisztelte látogatásával Kodály Zol- dús pázsit, közepén beton tánc j ,tán, háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, az parkett, körös-körül kerítés. Es, i ifjúság zenei nevelésének nagy barátja. A 76 egy rozzant, düledezo butik, (t éves Mestert a Baranya megyei Tanács részéZll^öl Palkó Sándor, a megyei tanács vb-elnöke

szók, a Bergmann-cső egy éve kilóg a falból, a kályha mellett szemétláda, háramnaponként ürítik, addig ott bűzlik. Semmi más. Ha ez a kerthelyiség a Széchenyi tér közepén lenne, már nagyon régen Pécs legnagyobb és legszebb szórakozóhelye volna. De Péesbányán? Ugyan, kérem, nincs üzleti érzéke? Lehet, de hogy itt valamit tenni kell, az bizonyos. És jó üzlet is lenne. Másik megoldásként, adják az ifjúságnak, gyönyörű parkot, tábort rendezhetnének be;

Mindegyiken könnyű változtatni, a kerthelyiségen kívül kevés beruházást igényel. Hogy minél kevesebb legyen a „de“.

Mit kérnek a Borbála-telepiek?

Nem sokat; A foultúrház gondnoka és mások ki is fejtik, s mindjárt megállapodás is születik. A városban létrejövő háztartási

gépkölcsönző-1t nek lesz majd itt egy alválla-■

modern fürdő ugyanis h^om óm tój^nebé- la h az ^ nagyi känyi gyógyfürdő és « törté- » A asnÄI

délnek s olyankor a jobb été- át takarítását mpoVönv * ,_. , , , .megünneplésére készül Pécs

Az új fürdő a régi tövében lek már elfogynak. Jó lenne nyítse. A ku^úrM^nagytermét! "f!™* t’0nÄ~ valamennyi Knltúrotthona is.

^_ rmr • j fi

___ . .i v zűJc & láttoffcitökoL A Baranya

•t

ot fel. Alig féléve vette át néhány adagot félretenni. a bánya az építőktől. A mo- Érdemes megfontolni;

(fern technika vívmányával fel A kuKúrszoba terelve, kényeimet és higié- berendezett, a iái biztosíthatna a bányászok esténként sokan szórakoznak, temára. Kiszállnak a bányá- tanulnak itt. Csak a kártyát hói, egy külön teremben leve- nem sikerült még száműzni, tik a munkaruhát, innét zárt egyszer-máskor bizony közbe folyosón a fürdőbe mennek, kell lépni, amikor előkerülnek aztán a hőszárítón keresztül a a húszasok -.:: s Ez csak a nehvarcolóterembe, majd a tágas velésen múlik, de a gondnok ^ berendeznek iskolát a 4 e0V nyolcszázan jelentették

Öltözőbe, ahol zárható szekré- nem is tűri az ilyent, inkább r*52?re P^enoczneK tskolat,

bekben van az utcai ruhá- más szórakozás, sakk, könyv iuk.;. felé tereld az itt lakók figyelNos, ez a fürdő már hat hótapos használat után nagyon Ilyen környezetben „föl *

»lerongyolódott“. Az állam sok erezhetik magukat, - Pénzt áldozott rá és mivé lett! ^ dtf* öl

Az előcsarnokba belépve mindert szenny, eldobált papír, ci- fcnetta-csikk ötlik szemünkbe: *Wesek gondatlansága, fegyel- ’hezet!ensége párosul a takariUtósző

Mily sokszor látjuk rongálni*' 1 a 1 kőtára i n,ka t • a f

A bánya kerítésén tűi terül el a lakótelep. Több száz család éli az életét távol a város- földsztat Hogyan? Általában kieU- fobbi helyisége sem különb, Ottó körülmények között. _ Az hívévé az orvosi rendelőt; A «zeim étkezde rendes, jó, ízle- hányamentők szobája ilyenkor tes ételeket kapnak olcsón. A délelőtt olyan mint egy csata- Mldséges J^ban mindennap *, az elsősegély nyújtóban - ^ 1zold^!^5 vásárolsz itt tíwtasásról nem hatnak, a hűsboltot rendszerek “kötelező tisztásából nm ^ eUátják áruval, a vegyes- társ nagyon helyesen mondta:,

íseSi “haSSatos feltó! boltnak is nagyjából megfelelő műszafoásztó sínek hanyagul a szék- az áruellátása. Szép és nagy «ny tetejére dobálva hever- kulturházban az úttörőktől az J*k. A mentő-fürdő medencé- énekkarig mindenki megtaláL & talán már egy hete sem Ja a helyét, szórakozását, a tisztították ki; nagyterem a fihnkedvelők biAz építő vállalatot nagyon azért a második mondj alkotásainkat: betörik kultúrház ablakát, elviszik kést az étkezdéből, szemetelnek a folyosón, stb. Pedig mi építettük — magunknak. Mi is vigyázzunk rá — magunknak.

Évekkel ezelőtt gyakran mondogattuk: a gazdasági vezető a termelés mögött lássa meg az embert. Kirsching elvkinek lenni, mással is törőd-) j£^n ontotnöm kell". Bizony nem ártott , volna néha ebnenni_a fürdőbe,) ^ikuf^cmű^ ^ .lenné^{ veket. TekervónyesI

? bübakon; A vezető) daeály06 Am«,-** Persze azért a masoaix monfofodkezett * az eiöSkrt dat ”de“-Vel kezd5dik- VegyÜk

£t Sül néhol ujjnyi vasi «f P&SS* környéke

5? fa0lC lB ZlS? ™ elég^ot^Tv^niCV’fn a£ y ml koT kerthelyiség volt itt; most

& Sog]ák fel A falak tÓbb is asztalok székek kívánknza boltokba.

ezekem a dagályos és unalkotelessege, hogy gondosad-) 'rófl herce_

gi szerelmi történetein — amelyek kijön a munkások életkörülményeiről, hogy necsak gazdasági.

BOCZ JÓZSEF

Hangverseny Komlón Kodály Zoltán jelenlétében

fogadta a művelődésügyi osztály vezetőivel, valamint a párt kiküldötteivel együtt. A reggel 9 órakor megérkező vendég tiszteletére Simek Árpád, a komlói tanács vb-elnöke fogadást adott. A zeneiskola előcsarnokában üdvözlő énekkel köszöntötték Kodály Zoltánt.

A zsúfolásig megtelt hangversenyteremben már a dobogón állt a belvárosi általános iskola énekkara, akik lelkesen énekelték a Serkenj fel c. kórust. Utána a komlói tanács nevében Lóránt Péter üdvözölte Kodály Zoltánt és megköszönte komlói látogatását. Kodály rövid beszédében elmondotta, örül, hogy ilyen nagy az érdeklődés Komlón a komoly zene iránt, nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek részéről is. Tudja, hogy a ma itt hangversenyző és éneklő ifjúság teremti majd meg a komlói zenekedvelő közönséget, mert zene nélkül sivár az élet.

Kodály nagy tetszéssel fogadott szavai után

kezdetét vette a hangverseny, melyben a komlói zeneiskola legjobb növendékei számoltak be zenei haladásukról. Vörös Gabi, Marosán Gizella, Törzsök Éva, Kiss Gyula, • Tóth Zsuzsa, Steiner Ilonka jó produkciót mutattak, Dabóczy Mária és Lajos, valamint Till Máiin kiemelkedtek a műsorból.

Külön figyelemmel hallgattuk a zeneiskola zenekarát, amely ez alkalommal lépett először a közönség elé. Tiszta játékukat külön meg kell dicsérni. A zenekart Horváth Gyula zeneiskolai igazgató vezényelte, kinek nagy része van nemcsak a művészi eredményben, hanem abban is, hogy úgylátszik megtört a jég Komlón a komoly zene területén.

Jó ötlet volt a rendezőség részéről, hogy a komlói zenélő és éneklő ifjúságot összefogta erre a közös hangversenyre. Örömmel hallgattuk két komlói általános iskola nagy létszámmal felvonuló énekkarát. A belvárosiak számait Tóth Ferenc, a kenderföldiekét Schilsz- ler Kálmán vezényelte. Mindketten úttörő munkát végeznek a zenei nevelés területén.

Vendégként fellépett a pécsi zeneművészeti szakiskola leánykara is. Schuman-, Palestrina- és Kodály-műveket énekeltek tökéletes művészi megformálással, tiszta intoná’lással és pompás kidolgozottsággal, Agócsy László vezetésével. Kiváló produkciójuk minden tekintetben méltó volt az ünnepi alkalomhoz.

(hm)

Száilraistpl Mit 1

a

Baranyába a Mecsek, a haregy későbbi időben meghosz-) A gyermekeknek való kis műszabbítják, és a tetőt felemelik, i magyei Idegenforgalmi Hiva- 4 sort, filmvetítést vagy mese- a tröszt és a tanács ad hozzá!, taC májusra az elmúlt évihez) d&lutánt csaknem az összes

,“2 bizonyos összeget, a helybeliek . képest 114-gyel növelte a tii-t hangula“

\ szórakoznak, mun,kát; Ai,^.», <'tos beszélgetéssel és a gyereszabadtéri színpad helyén mo- 1nstaszáiW^ férőhelyek száját. (, kek megvendégelésével köti zit létesítenék, ilyen melegben < 1 Érre a célra^ rendezte be pél- 4 össze; szívesebben is ülnek kint, (1 dávil a festői környezetű sik-f mint a kicsiny kultúrterem-1 • és pécsváradi várak épü- ben. Az őszre két alsó tagozat 4 étének egy részét. Eddig mintA kultúrotthonok gyermeknapi műsora

tanács és a tröszt felszabadít)el5re igénybevételi szándékukét lakást. ) kát az ország távoli vidékeiről.

A többiről majd később, ami-r

kor a lehetőségek megengedik.

Az alábbiakban közöljük a kultúrotthonok gyermeknapi programját,

KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Kultúrháza:

Szemét a kirakatban

Mégpedig

jimi termék, ami a \ még inkább bántja a szemet, mint más, és még inkább baj, hogy szabadon kínálhatja magát eladásra kirakatüveg mögött;

Courts Mahlerről van szó. Arról az íróról, aki évek

eljutottak a happy end^ig •— érzékenyültek el

a könnyezésig a kispolgárság kisasszonyai, az ő együgyű meséin romlott a bakfis lányok ízlése.

A Courts Mahler könyvek soha nem voltak drágák. Olcsó maszlag volt Színes fedőlappal, harminc fillérért

Az ember azt hinné, hogy már el is tűntek ezek a színes táblás könyvek, éppúgy, ahogy a cowboy- és az idegenlégiós rémtörténetek tíz filléres ponyvái. De nem. A Rákóczi úti ószeres- bolt kirakatában még ma is szembemájus 25-én, du. 4 órakor műsoros gyermekdélután.

Pécs város Művelődési Háza: 25-én du. 5 órakor mesedélután a művelődési ház nagytermében;

KPVDSZ-kultúrotfhon: 25- én de. 10 órakor gyermekműsor, a KPVDSZ gyermek színpadának közreműködésével, —• du. 3 órakor a Bercsényi utcai iskola klubdélutámjaj MÁV-kultúrotthon: 25-én

du: 4 órakor filmvetítéssel egybekötött műsoros, zártkörű gyermekdélutánt

Pécsszdbolcsi Puskin Kul- * túrotthon: 25-én du. 5 órakor ,műsoros gyermekdélután.

(i Pécsbányatélepi Zalka Máté Kultúrotthon: 25-én du. négy vigyorog a kiraka- órakor pajtáscsalád-avatás, tot nézőkkel a mesefilm-vetítés.

Courts Mahlen ,i Vasas 1. knltúrotthona: 25- Könywel keres-,lén de. 10 órakor matinémű- kedni nemcsak egy-,I sor.

szerű adás-vételt) Pécsúfhegyi Gorkij Kultúr- jelent A könyvke-, 1 otthon: 25-én de. 9 órakor óvo- resfcedés elsősor-,'dások műsora, bábelőadás,

ban kulturális te-|> Pécsi Bőrgyár: 25-én de. 10 vékenység. Aligha <1 órakor mesefílm-vetítés, van szükség arra,!* Pécs-Ürög: 25-én közö6 ki- hogy az ószeres bol-1 • rándulás Mohácsra; tok is kulturális te-1 * Pécs-Múlom (iskola): 25-én vékenységet folytas <1 du. 4 órakor diafilm-vetítés, sanak — különösen <1 iskolások vidám műsora, ilyet, mint ez eset-*1 Pécs-Mecsekalja (kultúrte- ben is. Mert hiszen<* rém): 25-én du. 3 órakor paj- kuitúr-ócskaság- < * táscsalád-avatás, filmelőadás, ra senkinek sincs* klubdélután. — Kovácstclepi szüksége és megen-' óvoda: bábjáték, — Rácvárosi gedni is vétek a 4 óvoda: a gyerekek megvendé- és©

kuitúrszemét tér-) Pécsúfheüv

f 25-én du. 4 órakor mese- és K. P.\ játékdélután, diafilm-vetítés.

is asztalok, székek klvámkoz- nak az árnyas, hatalmas gesznely©n átáznak, pereg a mész,

»vakolat. Ilyen körülmények ^

fovmészetesen nehezítik a ta- *“**“*.£*■

^i'ítást nék el szívesen a szabadidejü, __ két, s figyelnék a kis aprósá- J

‘ erne^eT1 elképesztő lát- gokat is, amint önfeledten kér- 4 , y tárul a látogatók elé. La- g€tőznek, hintáznak, ha rendbe 4 Elvtárs meg is jegyzi: hozzák és kibővítik a játszóte- ,

. ^ Mintha húsz esztendeje rét is. Mindössze néhány száz , Pitit volna .;; forintba kerülne. ,,

. A zuhanyozók előterében né- 2. A húsbolt egyszer majd , any lefektetett pallón lehat összedől a vásárlók fölött. {\ “Rekedni, mert csorog, cső- öreg, repedezett épület és(> v*S a víz és elmerülne a cipő. nem is nagyon törődnek vele. ,1 I csempével burkolt falon he- Már azért is másik helyiséget,! .^ szenny, néhol már az ere- kellene keresni a trösztnek és,! szint is eltakarja. Egyik- a tanácsnak, mert istálló tő-,1 ^ik zuhanyozóról leszakadt szomszédságában mégsem le-, 1 -JAnc, nem tudni, hogyan en- hét húsbolt, nyáron a legyek,» fí*nek vizet. Szemben, a sa- milliói veszélyeztetik az egész-,1 c*cban kőművesek bontanak séget. (I

Repítenek új kijáratot — tér- 3. A vegyesboltban a kerék-1* — mellettük frissen pártól a vajig mindent meg-!* “fkolják a feltöredezett folyo- találhatunk. Csak „mindenből(* s ha már ismét az építők- egy kevesetn. Egyes cikkek na-!* tartunk, akkor megjegyez- gyan hamar kifogynak, pótlás!* y-_‘’ bogy az öltözőben nincs viszont a város szaküzleteinek!* sZcsaP és lefolyó, a takarítók ellátása után érkezik. Régi kf-f „földszintről vödörben hord- vánság, hogy ezt is szaküzlet-!1 jJ* tel a vizet. A kvarcoló be- té nyilvánítsák, vagy legalább <* evezés n®nri működik, állító- minden áruból annyit kapja-*1 8 még nem is használták, nak, mint más üzletek. Megér-*' rt valamilyen műszaki hiba né, hisz így is havonta aégy-* att veszélyes az egészségre, százezer forint körüli forgal-f finnél már csak a napszinti mat bonyolít le. #

cfnkásofc öltözője és fürdője 4. A büfé. Igen, a büfé.. .) sszobb. Szűk és piszkos, két Minden ez, csak nem büfé.!* ■ a Képzeljünk el egy körülbelül^

még egyszer akkora területet,** mint a Rózsakért. Hatalmas f

fék árnyékolják be, üdezöld f

> / meszelték. A falakat pók- £*ók szőtték be, a fűtő- és ^vezeték csövén drótokon a ruhák.

KÉT ASSZONY, ÖT FÉRFI

Ha nem láttam volna, el sem hinném. De láttam, sajnos.

Bigámia, trigámia, sőt több is lehetne belőle. Az alkalom adva van, az erkölcsök bomlását szinte „intézményesen" segítik elő. A hely, ahol mindez történik, nem valahol Afrika mélyén van. Sokkal közelebb: a Sátorhelyi Állami Gazdaságban.

A gazdaság igazgatójával járjuk a munkásszálló szobáit. Mert nem közömbös az, hol, milyen körülmények között laknak a gazdaság dolgozói. Legtöbb szoba tiszta, némelyikben lemezjátszó, rádió is van. A lepedőket kéthetente cserélik. Nem kell tehát azt gondolni, hogy sötét dzsungel ez a munkásszállás.

Belépünk az egyik szobába. Hét ágy, szekrény, asztal, székek vannak benne.

— Férfiak, vagy nők lábnak itt?

— Férfiak is, nők is —■ így

az igazgató.

— ??

— Igen, igen — magyarázza tovább. — Három család,

fér), feleség.

Hát ez ideáUs leheti Az

ágyak egymás mellett, sehol még csak egy függöny se (nem mintha egy függöny sokat számitana), itt él tehát egy szobában 3 család. Ha le- feküsznek, így néz ki a sor: egy férfi, egy nő, egy férfi, egy nő .a

— Nem kell tragikusan venni — mondja az igazgató

— ez már így szokás. Falubeliek, ismerősök teszi hozzá.

Hát köszönöm szépen a magyarázatot. Ilyen alapon például Pécsett is megoldható a lakásprobléma. Hiszen

— városbeliekről lenne szó!

A beszélgetés során aztán

fény derül arra, hogy még- csak nem is három család a szoba lakója. Két házaspár, az egyik házaspárnak a rokona és még két idegen férfi lakik itt. Hát ez már több, mint sok. Két asszony és 5 férfi egy szobában.

•— Nézze kérem — mondja az igazgató — az 5 kultúráltsági fokuknak ez az állapot teljesen megfelel. Ajaj, laktam én fiatal koromban olyan helyen, hogy.a na de inkább ne te benttjVnfc arról,

Bizony arról most ne is beszéljünk. Ezzel egyetértek. De azzal nem, hogy „az 6 kultúráltsági fokuknak ez az állapot teljesen megfelelDe mit szólnak mindehhez az „illetékesek", a szoba lakói? Valóban igaz lenne, hogy másképp el sem tudják képzelni a családi életet, csak így — egyszobában?

M. Pált, a szoba egyik nős lakóját éppen a komlóföldön találjuk. Permetez. Életerős, vidám fiatalember. Amikor a munkáról beszélgetünk, jókedvűen magyaráz. De amikor a lakásról kerül a szó, elkomorodik.

— Hát tessék elképzelni.;; Télen, kora tavasszal még csak megoldottuk a felkelés-, lefekvés-problémát. Először a férfiak keltek fel, felöltöztek, aztán az asszonyok. Akkor még nem világosodott korán. De most? Egymás előtt kelünk, fekszünk.;:

— S tetszik ez maguknak? Mert valami ilyesfélét hallottunk .. i

— Tetszik a fenét! Hányszor szóltam már. Hiába!

S a „kultúráltsági fokkal miként állunk? Ee a 25

éves fiatalember a katona»

Ságnál gépkocsivezető volti Tehát nem valami „préri ről" idevetődött tudatlan ember, S ha az lenne? Szabad volna ilyen körülmények között hagyni?

Mit szőI mindehhez az igazgató?

— Hát kérem, néma gyereknek az anyja sem érti a szavát rr-r mondja.

De ez a „gyéreid' nem néma, már szólt! Ha nem is közmondás, de talán ide jobban megfelel az, hogy: „Vak apa a gyermekét sem látja". Hát nem kötelessége egy gazdaság igazgatójának körülnézni a portáján? Még ha megoldhatatlan lenne a kérdés, talán nem is bírálnánk ilyen súlyosan. De megoldható. A „tippet" a gondnok adja. Van három üres szoba. Hát akkor miért zsúfolják egyszobába az embereket?

— Rövidesen intézkedünk — mondják.

Ez megnyugtató.

Kár, hogy ilyen későn.

GARAY FERENC