Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

2

NAPLÓ

1958. MÁJUS

Alfonz Wonneberg P jazz-zenekara Pécsett }

Aki szereti a jazzt, sajnál- *

hatja, ha nem hallgatta meg a berlini tánczenekar műsorát.

A kitűnő zenészek pózmentes játéka, nagyszerű előadásmódja példaképül szolgálhat minden jazz-zenekar számára. Kern kellett, hogy úgy mondjuk, kiprovokálniok a közönségkapcsolatot, Alfons Wonneberg, a zenekar vezetője irányításával a közönségkapcsolat természetesen alakult kiÉrdekes és számunkra újszerű volt a mexikói számok egzotikus öltözetben való előA becsületes iparosság felveszi a harcot

a kontárok eilen

A KIOSZ Baranya me- és áruhiány, a nagy kereslet------------------gyei vezetősége lehetővé tette a gazdasági élet

hé

ttőn megyei választmányi ér- vámszedőinek a megjelenését.

A kisiparésság soraiba olyan elemek kerültek, akik a kisipar létén megjelent Papp János területét könnyű vagyonszertekintik és

értekez- János

etvtárs, a megyei pártbizottság zési lehetőségnek ipari osztályának vezetője, Sós spekulációval, bejelentés Ferenc, a KIOSZ országos közA vita sor'án a hozzászó-J------------ lók java része aj

ko

ntár-problémával foglalko-1 zott. Záborszki Károly, a KI-J ŐSZ mohácsi titkára, Varga J István, a mohácsi tanács ipari J osztályának képviseletében,!

A mezőgazdasági dolgozók helyzete

a társadalombiztosításban

nél- Rapp elvtárs, a megyei tanácsi kuli alkalmazott tartásával, ipari osztályának vezetője, dr. i . meg nem engedett haszonnal Pálvölgyi Imre, a városi tanácsi pontja kép viseleteben, Tárnái dolgoztak. Legtöbbje büntetett ipari osztályának vezetője épp|i Ferenc elvtáns, a KISZÖV el- előéletű és a kisiparosok sorai- úgy, mint Reisz bólyi KIOSZ-1

adása ütő ha ng szerek kel Apá- inöke, valamint a tanácsok ipa- ban nincs helye. titkára a kontárok felszámolá-i

ration ritmus megragadta a { ri osztályainak vezetői. Szűk-. — A városi pártbizottság, sát sürgettek Rámutattak arhallgatót. J|Ség volt erre az értekezletre, majd a megyei pártbizottság — kérdés &gy ö ke rés ^ megoldás át'

petta Karbach énekszámai (ihogy a választmány tagjai meg- mondotta Kőhalmi Mihály — Az, hogy a becsületesen dolgo- szinesitettek a műsort. Kar, (iismerjék a legújabb rendelke- foglalkozott a kisipar helyzeté- zó kisiparosok csak panaszkod-' mea MvaS^ s e g^- l***két, amelyek a KIOSZ-ra vei. A pártbizottság álláspontja « kontárokra, de nincsen; datlanság miatt veszített a j, hatósági feladatokat ruháznak, az, hogy akisiparosok nagy ^át^k^kefhE^th®^ közönség. Rosszul, vagy égé- például: a ntestervi^gák többsége jó munkat ^^.tmányi értekezlet a

szén gyengén hallhatta az éne- f^sSrtn végez, munkájukra még hosz- KIOSZ határozatot hozott,

n"° ÍTÍTÍS J n Sfogla^kozUtotf^'alkaVmamttek szú ideig szükség lesz. Ezeket «melynek értelmében haladék-; Brachfeld Siegfried szelte- fii,,. , ,. . ,, ., , talanul meg kell szervezni te-1

mes, kedves konferálását nem - kiosz által történő láttál messzemenoen támogatja, de rületenként és szakmánként a eayszer tapsolta meg a közön- hozása és kötelező KIOSZ- me8 ^ell tisztítani a kisipart a kontár ellenőri hálózatot. A ség- ]! tagságot előíró rendelkezést. büntetett előéletű, ellenforra- kontárellenőrök névsorát pedig,

a i Krasznai József megnyitó be- dalmár, spekuláns, korropt ele- 8

(!ehSrs U?KIOS^ mW^iÍhtit- mektÓ1' KormányZatUnk 662(0 hoz. Határolót6 hoztak arról] Virágzik az akác, ÄtoSamS ve- a faluai kisipirosságot azzal is, is, hogy a helyi KlOSZ-^opor. i • , , izetőség beszámolóiát Ebből ki- hogy a 5000-en aluli lélekszá- tok vezetőségei biztosítsak. •*

vándorolnák a méhészek ____kiemelt anyagokból a tanul

A hűvös, s nehezen kibontakozó idei tavasz a méhészeknek sok gondot okozott. Megnehezült a méhek gondozása , és etetése, emellett a szokásosnál nagyobb költségek is jelentkeztek. Ez volt az oka annak, hogy a méhészeknél jobban senki nem várta az idén a napfényes tavaszt.

Az elmúlt hét végén megkezdődött a nehezen várt akácvirágzás. A két-három hetes késést a méhészek pótolni szeretnék, ezért megkezdődött a méhészek tömeges vándorlása. Méheikkel felkeresik az akácosokat, a gazdag méh- legelőket.

Megyénkben csaknem kétezer méhész 23 ezer méhcsaláddal várta az idei akácvirágzást. Ha a hűvös tavasz után szép nyarunk lesz, 38—40 vagon méztermésre számíthatunk az idén Baranyában.

MW?toSTEoSZ igen szép mű községekben működő kis- k“ anyagokból a tanulót eredményeket ért el szervezeti, iparosok részére a jövedelem- ÄarÄ Ksüljön* [fSÍ'teSS1 - fóle? az adÓnál 20 százaIékoe adóked‘ folyamatosan a 30 százalékkal *új tagdíj rendezés után. A tag- ve®nfeyt blartös!ít idíjrendezés eredményeként , z általános jövedelemadó- !megjavult a KIOSZ gazdasági ró1 szóló értesítéseket a kis- i helyzete és így lehetőség’ nyí- iparosok a közelmúltban kap- ilott arra, hogy 10 elaggott kis- meg és több helyről érkéziparost rendszeresen segélyben tek Panaszok az adókivetések . , ,,

részesítsen. Az év első négy merve és aranytalansága miatt, a KISZÖV elnöke ismertedé

felemelt anyagellátásból.

Papp János elvtáns, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője részletesen ismertette a párt kisipari politikáját, Tárnái Ferenc elvtárs,

E panaszok indokoltságát a most folyó fellebbezési tárgyalások során a helyszínen vizsgálják meg és a KIOSZ eljár a pénzügyi szerveknél;

Kőhalmi elvtárs ezután bejelentette, hogy a megye területén igen sok kontár működik és ezek felszámolása érdekében * megszervezik a kontárellenőri hálózatot. Közölte, hogy a kisiparosok szakmai tudása bővül majd a közeljövőben megtartandó mestervizs- A könyvtárakban &fk előkészítése során Eddig száma emelkedik. 19 szakmában dolgoztak ki a

hónapjában pedig 25 kisiparosnak 5450 forint segélyt utaltak ki.

A KIOSZ országos vezetősége a központhoz beküldött 50 százalékos tagdíjból az idén befejezi a mátrai magaslati üdülő építését, a Balaton mellett rövidesen megkezdik egy üdülő építését és még az idén bővítik a KIOSZ szociális otthonát.

Mohácson, Pécsváradon, Siklóson és Pécsett klubot létesítettek, ahol a kisiparosok szóra' kozhatnak.

az olvasók »<«.>.,<> , ■ , ,

Az olvasók érdeklődése első- mestennzsga-szmtet. Az első sorban a szakirodalom iránt mestervizsgakatelőreláthatolag mutatkozik, ezért a KIOSZ

Időjárágjelentés

Válható időjárás szerdán estig:

északon kevés, délen több felhő.

Néhány helyen esS, zivatar. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. Meleg Idő.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északon 8—11, dé-j) azonban még len 12—15, legmagasabb nappalt z »_

hőmérséklet szerdán 25—2* fok \

között.

könyvtárait szakkönyvekkel kívánja felfrissíteni. Ami a kisiparosság anyagellátását illeti, ezen a területen is lényeges javulás tapasztalható,

a kisipari szövetkezetek elért eredményeit és örömét fejezte^ ki, hogy isimét helyre áll a jó- viszony a kisipari szövetkezet: (i és a magámkisApari dolgozók (i között. Sós Ferenc, a KIOSZ,i országos központja képviseletében közölte, hogy az új ipartörvény — amely hosszú időre szól — biztonságot nyújt a kisiparosságnak. Rapp elvtárs, a megyei tanács ipari osztályú-f nak és dr. Pálvölgyi Imre, af városi tanács iparj osztályának képviseletében bejelentette, hogy a becsületes iparosoknak f nincs okuk a félelemre az ipar-- engedélyek felülvizsgálása miatt, mert erre a törvényesség betartása mellett kerül sor. Közölték, hogy újabb iparengedélyek kiadásáról a tanácsok

augusztus elején tartják meg a megye székhelyén, Pécsett. A mestervizsgára bocsátási kérelmek július 10. után adhatók be a KIOSZ megyei titkárságához. Végül felhívta a figyelmet

arra: milyen nagy jelentősége ipari osztályai most már arccal^ van annak, ha a kisipari szó- a falu, illetve a külvárosok felé

hiányosságok is glSS^sS^kícsönö^n fordulnak, hogy ott biztosítsák^ ellenforradalom megismerik egymást, tapaszta- a javító-szolgáltató ellátottsá- ^u tán fellépett átmeneti anyag- lataikat kicserélik* got.

Az eredmények

mellett

cA t&z-dnűk (júudjai

Szép a magyarteleki határ. A szövetkezet elnöke éppen most járta be a Temető dűlőt és azt mondja, hogy a kukoricát is lehet kapálni, szépen kikeltek a pillangósok is, csak most eső keliene... „Hej, olyan rossz helyen vagyunk, hogy egyik oldalról elviszi a Mecsek, másikon meg a Dráva húzza le a csapadékot...''

Azért mégis örül, mert olyan szép két levelet hajtott már az újvetésű lucerna, hogy annak nem lehet nem örülni. Az érem másik oldala az, hogy a tsz- elnöknek tovább kell látni az orránál és ilyen szárazság idején számolnia kell azzal, hogy az újvetésű pillangósok fejlődése megállhat, akkor aztán más módon kell biztosítani a télire valót.

És Csillag elvtárs gondol erre is. Ha

még sokáig nem jön eső, kész tervvel áll a tagság elé. ■

— A 24 hold zabosbükkönyből csak annyi magot fogunk, amennyire éppen

szükség van. Többi marad szálastakar- mánynak. Ha ki kell szántani a 27 hold újvetésű lucernát, helyébe azonnal más takarmány féle séget vetünk.

Azt már régebben közötte az állattenyésztőkkel, hogy csínján bánjanak az ó-lucernával, s addig ne kapjanak zöldet a lovak, míg abból tart. Még nem is kaszáltak zöldtakarmányt a lovak részére. Jó lesz azt tartalékolni.

A tagok nem látják annyira közelről a gazdaság alakulását, a raktári és várható készletet és ebből eredően nem látnak úgy előre, mint az elnök. Azért ők is javasolnak, de megint Csillag Pál feladata, hogy a jók közül is kiválogassa a legokosabbat, amely kedvez a tagságáé egész gazdálkodásnak.

Azt mondták a tagok: termeljenek sok cukorrépát. Már az 50-es évek elején bebizonyosodott, hogy a magyarteleki határ igen alkalmas erre. Volt olyan esztendő, amikor 200 mázsát hozott holdja. És annak idején ez a tsz indította el a 200 mázsás cukorrépalermelési mozgalmat. A földek most sem hálátlanabbak, a tagok igyekezete sem csökkent, de kell egy ember, aki nemcsak elveti a magot, hanem termést nevel.

Az elnök jar>aslatára 200 kilő péti- sót szórtak a répára. Észrevette, hogy megjelent a bolha, bogár eszi a gyenge leveleket, s nyomban szólt a növényvédő állomásnak. A tagok maguk is poroztak, amíg teljesen nem szűnt a kár. Most szép a répa, éppen egyelik a tagok és már arról beszélnek, mennyi cukrot kapnak majd és abból mennyit adnak el. f

De Csillag elvtárs nem a cukorra gondol: arra, hogy ez 10—12 vagon répaszeletet, több vagon répafejet, levelet és pénzt jelent a szövetkezetnek. Idén pedig sok siló kell, jó ha ízesíthetik szelettel, répafejjel. No meg a pénz is jó. Az elnöknek úgy is az az elképzelése, hogy idővel havi fizetést kapnak majd a tagok. Ezzel kapcsolatban levelet írt Losoncéi elvtársnak, a barcsi tsz elnökének. Ott már megvalósították a havi fizetést. S az érdekli Csillag elvtársat, hogyan?

Hamarosan jött a válasz. Azt írta Losoncéi elvtárs, hogy mindenekelőtt meg kell valósítani a magas tartalékalapot. Barcson már az első esztendőben 25 százalékot tartalékoltak erre és nem 5 százalékot. Azt mondja Csillag bácsi, hogy még a terven felüli bevétel S0 százalékát is hozzácsapják majd a tartalékalaphoz. Majd aztán néhány év múlva lesz erejük ahhoz, hogy kövessék a barcsiak példáját.

— Elsősorban az állattenyésztést akarjuk fellendíteni. E nélkül nem lehet belterjesség és termelés sem...

Egyébként is elsősorban ál lattenyésztésből akar pénzelni ez a tsz és főleg hízómarhákból, sertésekből, Szállítanak most a csarnokba napi 186 liter tejet. Termelésük még soha nem volt olyan nagy, hogy az lényegesen emelte volna a jövedelmet. De a hízóállatok igen.

A gazdálkodó ember hogy gondolkozik ez esetben? Jó ára van a hízómarhának, sertésnek, keresi a jóminőségű hízókat külföld is, tehát elő kell állítani. Most hízik 53 sertés. Ha új árpa lesz, még 80 darabot állítanak be.

Még ez évben 150 hízót adnak el és beállítanak majd 10—15 szarvasmarhát. Es ha majd több tejet fejnek, megindul a vajüzem is, amely eddig kihasználatlanul állt.

Egy órája beszélgetünk már a répaföldön, delet harangoznak. Az elnök hazasiet ebédelni.

— Aztán megyünk a brigádvezetővel a Temető-dűlőbe. Minden tagnak kimérjük a kukorica részét, hogy a répa után kezdhessék a kapálást...

Ekkor meg a Tóth Sanyi gyerek állítja meg, hogy mikor vesz már a tsz egy labdarúgó-felszerelést a fiataloknak. Jól dolgoznak a gyerekek, ezért már kaptak is egy zenegépet. Csillag bácsi azonban úgy látja, hogy a sportfelszerelést még nem érdemelték ki, mert ha magukra hagyja az ember, hajlamosak a felületességre. Ha „megemberelik“ magukat, nem lesz hiányuk semmiből. ..

Még sokan emlékeznek arra az időre, amikor a mezőgazdasági dolgozók társadalom- biztosítási helyzete és szociális védelme mennyire eltérő volt a szervezett ipari munkások helyzetétől, de mennyire különbözött a ma mezőgazdaságban alkalmazott dolgozók helyzetétől is.

A mezőgazdasági dolgozók széles rétege a gazdasági cselédek, a sommások, a részesmunkások 1939. január 1. előtt sem betegségre, sem öregség esetére biztosítva nem voltak. 1939. január l-től kezdődően Is csak a férfi dolgozók és csak öregségi ellátásban részesülhettek és rokkantság esetére sem terjedt ki rájuk a kötelező biztosítás. De az ekkor bevezetett öregségi biztosítás terheit is maguknak a mezőgazdasági dolgozóknak kellett viselniük, mert a biztosítási díj összegét a munkáltató a dolgozók béréből levonhatta. Táppénz, szülési, temetési segély még ismeretlen volt a mezőgazdasági dolgozók előtt, és egy dolgozónak hosszabb betegsége, megrokkanása a családot teljes nélkülözésnek tette ki.

Az a hosszú és sokszor reménytelennek látszó küzdelem, amely a mezőgazdasági dolgozók szociális felemeléséért a társadalombiztosítás vonatkozásában közel fél évszázadig folyt, csak a felszabadulás után vezetett eredményre, így azután a demokrácia nemcsak a földet adta a falusi szegénység kezére hanem ezen túlmenően egészségügyének intézményes gondozását az örökös robotban megrokkantak és az elaggottak megsegítését is magára vállalta.

1945. szeptember l-től a kormány a kötelező betegségi és baleseti, illetve öregségi, rokkantsági, özvegység! és árvasági biztosítást az őstermelésnek a szociális gondozásából eddig kizárt dolgozóira, a gazdasági munkásságra is — férfiakra és nőkre egyaránt — kiterjesztette.

A bevezetett űjrendszerfl biztosításban a bejelentést és

járulékfizetést a bélyeglerovás pótolta, de most már a munkáltatók kötelessége volt a biztosítási díj befizetése és azt a dolgozóktól levonni nem lehet. Az ipari munkásokhoz hasonlóan a mezőgazdasági dolgozók Is ettől kezdve keresőképtelenségük idejére családtagjaikra kiterjedően ingyenes orvosi kezelésben, — gyógyszerben, kórházi ápolásban — és a dolgozók táppénzben részesülnek és nyugdíjra jogosultak.

A felszabadulás előtt a férfi dolgozók csak 65 éves korukban és 15 évi szolgálati idő alapján voltak minimális öregségi ellátásra Jogosultak, 1945. szeptember l-től kezdve a 60. életév betöltésétől és 10 évi biztosításban eltöltött szolgálati idő alapján megilleti a mezőgazdasági dolgozókat is az öregségi nyugdíj. Ez a rendelet azonban nemcsak Jogi egyenlőséget kíván teremteni a magyar munkásság különböző csoportjának társadalombiztosítása tekintetében, hanem gyakorlatban Is biztosítani kívánta azt, hogy a társadalombiztosítás minden szolgáltatásában a gazdasági munkavállalók éppúgy részesüljenek, mint az iparban, vagy kereskedelemben vagy bányászatban dolgozók.

Mezőgazdaságunk átalakulási folyamata szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, a gazdálkodás egy új formáját, a termelőszövetkezeti gazdálkodást alakította kt és a bérmunkások javarésze is az állarat gazdaságokban helyezkedett el. Ez az átalakulási folyamat a társadalombiztosításban is ÚJ feladatok megoldását tette szükségessé.

A korrúánv a 3220/1949. számú rendeletével lehetővé tette, hogy a III. típusú mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjai és azok családtagjainak betegellátása céljából az SZTK megyei alközpontjával megállapodást létesítsenek. A biztosítottak kőre ezzel az intézkedéssel Ismét nagymértékben kibővült.

1952. november l-től pedig az állami mezőgazdasági üzemek

(állami gazdaságok, erdőgazdaságok és gépállomások) állandó mezőgazdasági munkásai mind a biztosítási szolgáltatásokra való jogosultság, mind a Járulékfizetés szempontjából ipari biztosítottakká váltak. Ezzel az intézkedéssel Ismét közelebb kerültek a mezőgazdasági dolgozók az lnarl munkásokhoz társadalombiztosítási vonatkozásban is és most már csak az alkatmi, időszaki mezőgazdasági dolgozók tartoznak a mezőgazdasági biztosítási rendszer keretébe.

Az állandó mezőgazdasági dolgozók az inarl munkásokkal azonos módon, a megbetegedésüket megelőző keresetük arányában és feltétetekkel részesülnek tánnénzben és a keresetük nráovában jogosultak nyugdíjra Is.

1953. március l-től a termelőszövetkezetek és a ni. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére bevezeti* a családi pótlékot, természetesen külön jogszabályok alapján. Ugyancsak ebben az évben egy kormányhatározat alapján a termelőszövetkezeti tagok anyasági segélyre ts jogosultakká válnak. Mindebből kitűnik a termelőszövetkezetek tagjainak fokozottabb megbecsülése és támogatása. Ma a földműveléssel foglalkozó dolgozók, amennyiben termelőszövetkezeti alapon közösen gazdálkodnak, szintén jogosultak a táppénz és egyéb pénzbeli segély kivételével a többi dolgozókkal azonos feltételek alapján orvosi kezelésre kórházi ápolásra, gyógyszerre.

Az 1957-ben megjelent újabb kormányrendélet pedig a termelőszövetkezeti tagok baleseti kártalanítását szabályozza. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai 1957. július l-töl üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképesség-csökkenés vagy megrokkanás esetében az egyébként érvényben lévő rendelkezések szerint kártalanítási segélyre, baleseti Járadékra, illetőleg rokkantsági nyugdíjra, az üzemi baleset következtében meghalt, sérült és meghalt rokkantsági nyugdíjas özvegye özvegyi nyugdíjra, árvái árvaellátásra, szülője pedig szülői nyugdíjra jogosultak.

Azok a mezőgazdasági dolgozók, akik nem állandó alkat mazottakként vannak foglat koztatva az állami mezőgazda- sági üzemekben, hanem Időszaki mezőgazdasági munkások, továbbá a nem állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó munkások, továbbra is mezőgazdasági biztosítottak és egységes összegű szolgáltatásokban részesülnek. De ezeknek a dolgozóknak a helyzetét sem hagyták figyelmen kfvül. és 1958. március 1-i hatállyal kormányrendelet szabályozta a mezőgazdnságl biztosítottak tánpénz, valamint anyasági segély összegét is. Ezek a dolgozók napi 20 forint táppénzre jogosultak és a mezőgazdasági biztosított nőnek járd egységes anyásáét segély összegét 270 nant előzetes biztosítási idő esetében első gyermek után 2 000 forintban áttanította meg a rendelet, amelv magában foglalja a terhességi és gyermekágyi segély összegét Is.

Újabb hatalmas lépést lelen- tett a társadalombiztosításban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek taglalnak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításának bevezetése. Ennek a rendeletnek alapján a termelőszövetkezeti tagok az alábbi feltételek mellett részesülhetnek nyugdíjban:

KIVÉTELES

nyugellátásban

részesülnek azok a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, akik 1953. Január 1. előtt léptek be a termelőszövetkezetbe és az 1957. december 31. napjáig legalább öt évi termelőszövetkezeti tagságot tudnak igazolni.

KEDVE 7: MENYESEN TÍZ EV ALAPJAN

Jogosultak nyugellátásra a termelőszövetkezeteknek azok tagjai, akik 1960. december lg termelőszövetkezetbe léptek és a termelőszövetkezeti tagsági idejükkel, valamint korábban munkaviszonyban töltött idejükkel együtt tíz nyugdíjévét tudnak igazolni.

Végül 20 nyugdliév alapján Jogosultak nyugellátásra a mezőgazdasági termelőszövetkezetek azon tagjai, akik i960, december 31. napját követően lánuek be a termelőszövetkezetbe.

Kivételesen őt évt termelőszövetkezeti tagság alapján megállapítható nyugellátásra vonatkozó Igénybejelentéseket az Országos Nyugdíjintézethez (Budapest, V., Guszev u. 10.) kell felterjeszteni. A kivételesen megállapítható öregségi nyugdíj Igénylése záros határidőhöz van kötve. — az ilyen igényt legkésőbb 1959. május 26-Ig lehet előterjeszteni.

Ezért ezúton Is felhívja az SZTK Baranya megyei Alközponttá ezeknek a termelőszövetkezeti tagoknak figyelmét, amennyiben a fenti feltételeknek megfelelnek. Igényüket feltéUenül határidőben juttassák el a Jelzett címre. A kedvezményes 10 év alapján Járó nyugdíj megállapítása Iránti igényt azonban az SZTK pécsi alközpontjánál kell benyújtani.

A most csak nagy vonalakban ismertetett rendelkezésekből is láthatjuk, hogy menynyit fejlődött a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosítást rendszere milyen nagy változást hozott a kormány állandó, fokozott gondoskodása a mezőgazdasági dolgozók szociális helyzetében.

VARGA KOVÁCS ISTVÁN ügyvezető

Fi

•í ;! 51- \

L1PÓCZKY JÓZSEF