Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

2 NAPLÓ Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) Hazafias Népfront-bizottságok és elnökségek újjászervezése. Jelenleg az ország területén .1444 népfrontbizottság műkö­dik s ezek 127 555 tagot fog­lalkoztatnak. A népfrontbizott­ságokban a munkások, az egyé­ni és a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, a kisiparosok, a háziasszonyok, a néphez hű papok egységesen vesznek részt a szocializmus építése helyi és központi fel­adatainak megoldásában. Pártunk továbbra is feltét­lenül a széles, a szocializmust építő társadalmunk minden dolgozó rétegét felölelő tö­megmozgalom kibontakozta­tása mellett van. A népfront-mozgalomnak se­gítenie kell a* Magyar Népköz- társaság államát, állami szer­veit a szocalizmus építésének nagy feladataiban, a népet fog­lalkoztató problémák feltárásá­ban és orvoslásában, s a nép­gazdaság és a kultúra felada­tainak megoldásában. • A népfront továbbfejlődésé­nek egyik legfontoasbb felté- ‘ele az, hogy véglegesen le­küzd jük azokat a helytelen el­képzeléseket és félreértéseket, amelyek sok esetben még ma is gátolják a munkáját. A nép­front nem lehet csak a párton- kívüliek mozgalma. A nép- íiontmozgalom a párt irányí­tásával- dolgozó harci szerve­zet, amelynek munkájában egyaránt részt vesznek a pár'- tag és a pártonkívüli hazafiak. Ha a népfrontmozgalom most fellendülőben van. az elsősor­ban annak tulajdonítható, hogy a párt foglalkozik vele, s a r.épfront-mazgp lomról kialakí­tott politikája a marxizmus— leninizmus szilárd eszmei alap­jára támaszkodik. Ebből adó­dik a válasz arra a másik — tévesen feltett — kérdésre is, amelyet leginkább a régi koa- liciós pártok egyes, a népfront- mozgalomban résztvevő tagjai még ma is hangoztatnak- Ez a kérdés így hangzik: játszhat-e a népfront ellenzéki szerepet? Ezeknek a barátainknak is meg kell végre érten lök, hogy a népfront nem a párt és a kormány ellenzéke, hanem tá­masza és segítője. És mindjárt hozzá kell tenni, hogy a nép­frontnak nemes:k .Jent” kell segítenie a pártot és az álla­mot, hanem „lent” is. A helyi, megyei, járási és falusi nép­frontbizottságoknak is a helyi párt- és tanácsszer­vekkel egyetértésben, egy­mást segítve és támogatva kell működésüket kifejteni, ellenkező esetben nem lenne helyük a mi államunkban. — Van olyan nézet is, hogy a népfrontnak egészében, vagy legalább is kezdetben, amíg bi­zottságai megerősödnek és be­folyásra tesznek szert — csak az úgynevezett „népszerű” fel­adatok megoldását kell vállal­nia. Azok a barátaink, akik ilyen nézetet hangoztatnak, va­lamiféle munkamegosztást kép­zelnek el, amely szerint a „népszerűtlennek” tűnő felada­tokat az állam és pártszervek, a „népszerűeket” pedig a Ha­zafias Népfront bizottságai hajtják végre. Az ilyen fajta nézetek teljesen helytelenek és akadályozzák a népfront-moz­galom további erősítését. A szocializmus építésének min­den feladata a tömegek érde­keit szolgálja, akkor is, ha egyes esetekben bizonyos fel­adatok végrehajtása ellentétes­nek látszik egyes rétegek pü- lanatnyi igényeivel. A népfront a szocialista Magyarország megteremtésének harci szerve­zete, s mint ilyen, akkor lesz igazán népszerű, ha a tömegek érdekében vállalja az úgyne­vezett „népszerűtlen” felada­tok megoldását is. A Hazafias Népfront továb­bi erősítésének feladatait vizs­gálva, szólni kell arról a vi­szonyról is. amelyet ellensé­geink szeretnének a népfront­tal kapcsolatban kialakítani. Bizonyos körülmények miatt, 1956 novemberéig, a népfromt- mogzalom egyik rákfenéje az volt, hogy az osztályellenség ott volt a népfrontban es sok esetben sikerült a népfrontot a saját, népellenes céljaira fel­használni. Az ellenség természetesen most is ölömmel venné, ha a népfrontot :l saját politikai fó­rumának tekintené. Erre hatá­rozott kísérleteket is tesz. Ma azonban már más a helyzet! Ma széles pártonkívüli töme­gek együtt tevékenykednek a népfrontmozgalomban a kommunistákkal. Tízezrével számlálhatok azok a lelkes pártonkívüliek, akik­nek kedves a népfront, akik számára a népfront helyiségei, bizottságai második otthonná kezdenek válni, akik számára a népfrontban végzett munka is alpvető hozzájárulást jelent a szocialista Magyarország megteremtéséhez­— Mégis azt hiszem: nem felesleges a figyelmeztetés, hogy a népfrontmozgalom erő­sítéséért, a téves és helytelen nézetek eloszlatásáért, az ellen­séges erők kirekesztéséért nemcsak a népfrontban dolgo­zó párttagoknak, hanem min­den demokratának és hazafi­nak harcolnia kell. Öhozzájuk szólunk: fejlesszék, erősítsék a nép­frontot, őrizzék meg annak tisztaságát és védjék meg azt az ellenség mindennemű próbálkozásaival szemben. Az állam és az egyház közötti jóviszonyt tovább kell fejleszteni — amely több ízben kinyilvá­nította lojalitását a kormány iránt — nem lehet lojális az egyházmegyék területén garáz­dálkodó, egyes reakciós papok­kal szemben. Ezeket az ellen- forradalom idején Mindszenty hercegprímás ültette az elűzött békepapok helyére. Reméljük/ hogy a püspöki kai- megérti: ilyen kétféle lojalitás — a kormány iránt is, valamint a kormány és a nép ellen harcoló reakciós papok iránt is — lehetetlen. Kállai Gyula ezután szólott arról a viszonyról is, amely a Magyar Népköztársaság álla­ma és a hazánk területén mű­ködő egyházak, különösen a római katolikus egyház között kialakult. Az országgyűlés januári ülés­szakán Kádár elvtárs említette, hogy általában jó a gyakorlati együttműködés az állam és az egyház, a püspöki kar között — mondotta. Ezt az együttmű­ködést és jóviszonyt tovább akarjuk fejleszteni. Az állam és az egyház viszonyát szilárd elvi alapokra kell helyezni, úgy, hogy az ne csak valami­féle passzív, úgynevezett békés egymás mellett élés legyen, hanem olyan aktív együttmű­ködés, amelynek kereteit és tartalmát a szocializmus építé­sének szükségletei határozzák meg Ebből a szempontból együttműködésünk, különösen a. katolikus egyházzal, ma több — véleményünk szerint termé­szetesen megoldható — ellent­mondást rejt magában. Úgy gondoljuk, hogy a püspöki kar, Támogatjuk és segítjük a püspöki kar által kezdeménye­zett Opus Pacis-mozgalmat. Véleményünk szerint azonban az Opus Pacis csak akkor le­het szilárd és eredményes papi békemozgalom, ha nemcsak a felsőpapság szűk körére, ha­nem a demokratikusan érző papság minél szélesebb töme­geire támaszkodik. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a római katolikus egyház ma­gyar vezetői miért nem nyúj­tanak több támogatást, elegen­dő védelmet azoknak a papok­nak, akiknek a tevékenysége a béke megvédésére, a szocia­lista Magyarország felépítésé­re irányul? Úgy véljük, hogy ezeknek a papoknak a hatha­tós védelme és erkölcsi támo­gatása tovább erősítené az egy­ház és az állam közötti jó vi­szonyt és együttműködést és találkoznék a tömegek, közöt­tük a hívő tömegek helyeslé­sével is. Ezután arról beszélt Kállai Gyula, hogy a papság előtt is az első helyen kell állniok a magyar nép érdekeinek- Az egyháznak is számolnia kell azzal á megdönthetetlen tény­nyel, hogy a magyar nép meg­szabadult a kapitalizmus rab­ságából és a szocialista társa­dalmi rendet építi. A társadal­mi rendszerek változása az egyház számára nem olyan űj dolog, amelyhez ne tudna al­kalmazkodni. Ha a papság va­lóban a dolgozó nép boldogu­lását, jólétét, kulturális fel- emelkedését akarja segíteni, miért ne találhatná meg a kö­zös hangot a szocializmus rend­szerével, miért ne alkalmaz­kodhatnék a szocializmushoz? A mi rendszerünk, a szocia­lista társadalmi rend felszá­molta a múlt átkos örökségét és a béke, a jólét, az emberi szabadság magasztos jelszavait írta zászlajára. Mély meg­győződésünk: ha az egyház a fent említett kérdésekben a nép iránt érzett felelőssége tu­datában foglal állást, olyan termékeny viszony alakulhat ki az egyház és az állam kö­zött, amelyet a legszélesebb dolgozó tömegek — köztük az egyház hívei is — helyeselnek, mert a szocializmus építését, tehát a tömegek jólétét, bol­dogságát és békés jövőjét szol­gálja. (Taps.) gógusokat, műszaki értelmisé­gieket, írókat és művészeket, álljanak bátran a nép mellé, s a szocializmus ügye mellé. — Biztosíthatjuk őket arról, hogy népünk megbecsüli és nagyra értékeli alkotó munkájukat. (Taps) A magyar értelmiség számá­ra megkönnyítheti a döntést, ha az értelmiség elgondolkoz­na azon, mivel gazdagította hazánk kultúráját a kapitaliz­mus, az ellenforradalmi Hor­thy-korszak és móréi gazdagí­totta a szocializmus az elmúlt 13 esztendőt? Elgondolkozhat­na a magyar értelmiség azon is, mivel segítik most hazánk kultúráját a kapitalista hatal­mak és mivel segíti a Szovjet­unió? Nem érdektelen eltűnőd­ni azon sem, hogy milyen perspektívát nyújt az értelmi­ség a kultúra számára a szo­cialista Szovjetunió és a kapi­talista Nyugat és a velük való kapcsolat?___^_^^^^^^^^^J A szocialista kultúra fölénye vitathatatlan A cári Oroszország — annak ellenére, hogy az orosz nép so­raiból számos kiváló tudós és művész került ki — az akkori kapitalista államok között ipa­ri, műszaki, tudományos téren az utolsó helyek egyikén kullo­gott. Alig telt el negyven év, a Szovjetunió szocialista társa­dalmi rendszer felsőbbrendű­ségének eredményeként hét- mérföldes léptekkel haladt előre. ■ A szovjet tudomány alkotta meg a világ első atomvil- lanytelepeit, atommeghajtá­sú jégtörő hajóját, birtoká­ban van az interkontinentá­lis rakétának, a Szovjetunió lőtte fel a világűrbe az első mesterséges égitesteket. Érteim iség iin k becsületes munkával támogatja a szocializmus építését Tisztelt Országgy űlés! Az a hatalmas előrehaladás, . ame­lyet prátunk vezetésével egész népünk az ellenforradalom le­verése óta tett, érezhető és je­lentős a kulturális életben is, termékenyítő hatással volt az értelmiségiek gondolkodására és munkájára is. A népi de­mokrácia államrendje ellen in­dított ellenforradalmi támadás eszmei és politikai gócpontjai 1956 nyarán nálunk a kultu­rális élet területén alakultak ki: az ellenforradalmi ideoló­gia propagandistái az értelmi­ség egyes elemei és csoportjai voltak. Ennek következtében az eszmei-politikai zűrzavar az értelmiség fejében volt a leg­nagyobb. Hosszú ideig, még az ellenforradalom fegyveres erői nek szétzúzása után is, a re- vizionizmusnak, a pártellenes, a szovjetellenes nézeteknek hazánkban nyílt, legális fóru­mai voltak, amelyek a „Sza­bad Európa” rádióval és a reakciós emigráns körökkel teljes összhangban folytatták támadásukat a szocialista Ma­gyarország ellen'. Ez a tény — ha nem is akadályozhatta meg — de rendkívüli mértékben megnehezítette a szocializmus­hoz hű erők kibontakozását és ellentámadását a kulturális életben. A nyílt ellenforradal- márokat eltávolítottuk a tudo­mányos és kulturális életből, az egyetemekből és az isko­lákból. Pártunk értelmiségi politikájának helyességét mu­tatja, hogy eredményeként most a szocia­lizmus erői széles fronton bon­takoztathatják ki előrenyomu­lásukat, további térnyerésüket a tudományos és kulturális életben is. — Értelmiségünk túlnyomó többsége ma becsületes mun­kájával támogatja a népi de­mokráciát, a szocializmus épí­tését.. Pártunk értelmiségi po­litikája továbbra is arra irá­lyul, hogy a kommunista szakemberek­re, pedagógusokra, tudósok­ra, írókra és művészekre tá­maszkodva a szocializmus építésének érdekében bará- tilag együttműködjünk az értelmiséggel, az értelmiség ellenforrada­lom alatt tanúsított maga­tartásának megítélésében so­hasem általánosítottunk. Amikor fegyelmi elé állítot­tuk, állásából - elbocsátottuk, vagy éppen bírósági eljárás alá vontuk a bűnösöket, az alaptalan gyanúsításokkal és általánosításokkal szemben következetesen védelemztük az értelmiség tillnyomó többsé­gét. Felléptünk az értelmiség soraiban működő maroknyi nyílt ellenfarradalrnárokkal szemben, de ugyanakkor ha­tározottan védelmeztük az ér­telmiség nagy részét az alap­talan támadásokkal szemben és segítettük őket alkotómun­kájukban. E helyes politika az idősebbekkel ég fiatalabbak- kal egyaránt, hogy az együtt­működés során türelmes és meggyőző munkával eszmei és politikai felvilágosítással, őszinte és nyílt véleménycsere útján a ma még nem marxista értelmiségét is idővel marxis- tává-leninistává neveljük. Együttműködésünk tehát nem valami status-quo fenn­tartására irányul, hanem arra, hogy az értelmiség eszmeileg és politikailag is a népi de­mokrácia szilárd bázisává vál­jon, hogy a magyar értelmiség belátható időn belül kommu­nista értelmiséggé váljék. A magyar értelmiség képviselői­nek és a szovjet párt- és kor­mányküldöttségnek a találko­zója a Hruscsov elvtárs által említett Paton akadémikus életútja nemcsak a kommunis­ták türelmes nevelő munkáját, hanem elsősorban azt példáz­za, hogyan lesz egy nem kom­munista tudós szovjet ember­ré, népét szolgáló kommunis­ta értelmiségivé. Vagy nálunk nincsenek és nem lehetségesek ilyen Patonok? Szekfü Gyula, az ellenforradalmi rendszer hivatalos történetírója a má­sodik világháború alatt elju­tott a kommunistákkal való nyílt politikai szövetségig, a felszabadulás után pedig mint a szovjet-magyar barátság őszinte híve, boldogan vállalta a moszkvai magyar nagykövet­ség vezetését is. - ' I Ehhez a fejlődéshez mi a magyar értelmiségnek min­den politikai, eszmei és er­kölcsi segítséget megadunk. Az értelmiségiek közül igen sokan még nem értik az együtt működésnek ezt a jellegét. Sokan azt gondolják, hogy a leszámolás a régi helytelen módszerekkel egyben valami­féle elvtelen, általános bűn­bocsánatot jelent, és a türel­met azonosítják a mindent el­tűréssel. Egyes — még igen te­kintélyes — értelmiségiek is abból a helyes elvből kiindul­va, hogy népünk érdekében jobb becsukni néhány embert, mint veszélybe sodorni a dol­gozó népet, továbbá, hogy ke­ményen fellépünk az ellenség­gel szemben, azt a helytelen következtetést vonják le, hogy visszatérnek a régi módszerek. Mi a törvényességet helyre­állítottuk és éberen őrkö­dünk annak tisztaságán. De ez nem jelenti és nem je­lentheti azt, hogy tétlenül néz­zük az ellenséges elemek ga­rázdálkodását, sőt — épp>en a törvényesség tisztelete, állam- rendünk védelme, dolgozó né­pünk érdekei köteleznek ben­nünket arra, hogy adminiszt­ratív eszközökkel is harcoljunk azok ellen, akik államellenes cselekedeteket követnek el. Mi, az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk haladni a szocializmus felé, de tudatában vagyunk annak, hogy az értelmiség jelentős rétegei ma még — világnéze­tükben — ingadoznak a kapi­talizmus és a szocializmus kö­zött, tehát segítségükre sie­tünk, hogy minél kevesebb megrázkódtatással térhessenek át a szocializmusra. Az értel­miségnek döntenie kell arról, hogy hová áll: az épülő, fejlő­dő, erősödő, új szocialista tár­sadalom mellé, a munkásosz­tály, a parasztság — a hata­lomra jutott nép mellé, avagy a rothadd, bomlófélben levő, hazánkban már hatalmát vesz­tett burzsoázia és az általa képviselt, szemünk láttára pusztuló kapitalista rendszer mellé? Innen az országgyűlés fórumáról is szeretném íelhiV- ni a magyar tudósokat, peda­Világos, hogy ezek a soroza­tos, kimagasló eredmények nem véletlenül feltűnt zsenik­nek az alkotásai, hanem annak a szakadatlan fejlődésnek, fel­felé emelkedésnek törvény- szerű eredményei, amelyet a szocialista társadalmi rendszer a tudomány és a kultúra szá­mára biztosít. Nem véletlen, hanem előttünk, marxisták előtt teljesen törvényszerű fej­lődés eredménye az, hogy most az „utolérni és elhagyni a Szovjetuniót” tudományra, ok­tatásra és kultúrára vonatkoz­tatott jelszavát az Amerikai Egyesült Államok adja ki. Öröm és büszkeség a mi szá­munkra is, hogy a világnak negyven évvel ezelőtt még legelmaradottabb országa a szocialista fejlődés útján ma a világ kultúrájának legmaga­sabb csúcsára emelkedett. (Taps.) Előttünk teljesen világos az is, hogy az „utolérni és elhagy­ni a Szovjetuniót” jelszót a ka­pitalizmus nem lesz kép>es megvalósítani, s a Szovjetunió az elkövetkezendő 10—15 év­ben a gazdasági tevékenység, a termelés összes területén maga mögött hagyja majd az Amerikai Egyesült Államokat. Mi persze nem mondjuk azt az értelmiségnek, hogy a ka­pitalista világ kultúrájától és tudományától semmi tanulni- valónk nem lehet. Értékeljük és nagyrabecsüljük és igyek­szünk fel is használni a nyu­gati országok tudományának és kultúrájának minden eredmé­nyét. De az értelmiségnek lát­ni kell azt is, hogy a tudomá­nyos eredmények felhasználása terén is gyökeres különbség van a kapitalista társadalom és a szocialista társadalom között* rája felett — mondotta Kállai Gyula. Ezután rámutatott, hogy a békéért, az atomrobbantások ellen folyó küzdelemben a nyugati világ érdelmisége is mind erősebben szakítja szét azokat a láncszemeket, ame­lyek őt a burzsoáziához, az im­perializmushoz kötik és erő­sebbre kovácsolja azokat, ame­lyek a munkásosztályhoz, az emberi haladás képviselőihez, a diadalmas szocializmushoz fűzik. A magyar tudomány és kultúra munkásai, a magyar értelmiség, amikor a szocializ­musért küzd, nemcsak saját maga és népe érdekében cse­lekszik, de segítségére van a válaszút elé került nyugati ér­telmiségnek is: küldetése ab­ban áll, hogy saját példájával segítsen másnak is a szocia­lizmusért folyó harc útját vá­lasztani. Kállai Gyula befejezésül a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének magyarországi látogatásáról beszélt és a többi között megállapította, hogy ez a látogatás a pxroletárinterna- cionalizmus nagyszerű meg­nyilvánulása volt és még szo­rosabbra fűzte mép>eink barát­ságát. Majd arról szólt Kállai elv- táns, hogy népünk érdekeitől vezettetve támogatunk minden olyan lépést, amely a nemzet­közi helyzet enyhítésére, a bé­ke fenntartására irányuk Támogatjuk és a magunk eszközeivel igyekszünk elő­segíteni, hogy sor kerüljön a kormányfők legmagasabb- szintü értekezletére. A szocialista tudomány és kultúra minden eredménye a népet, az emberi haladást és következésképpen a világ békéjét szolgálja. Innen adódik a szocialista tudomány és kultúra hatalmas erkölcsi fölénye a kapitalista országok tudománya és kultú­Tisztelt országgyűlés! Mi gyakran teszünk olyan meg­állapítást, hogy a szocializ­mus, a kommunizmus erőinek győzelmes elrőehaladását nem tartóztathatják fel az imperia­lizmus erői. Gyakran hangoz­tatjuk azt is, hogy mi a szocia­lizmus végső győzelmének biz­tos tudatában végezzük mun­kánkat, dolgozó népünk javá­ra. Mindez igaz, de“ teljes igazsággá csak akkor válik, ha erősítjük és védjük pártunkat, a Magyar Szocialista Munkás­pártot, amely nemcsak a kom­munisták pártja, hanem párt­ja és vezető ereje a pártonkí- vülieknek is, az egész dolgozó magyar népnek. Védjük és erő­sítjük proletárdiktatúránkat, államhatalmunkat Erősítjük és szélesítjük népünk forra­dalmi egységét, a városokban és falvakban, az üzemekben és művészeti intézményekben is. Ez az összeforrottság gazdag eredményekkel ajándékozhat­ja meg népünket Pártunk és kormányunk a költségvetés tárgyalása alkalmából is azért hív fel munkára minden jó­szándékú embert, akinek szent az ország és a dolgozó nép ügye — fejezte be beszédét Kállai Gyula. ________- ­Fe lszólalások A következő felszólaló llkn pénzügyi tárca költségv etésé- Pál volt. A költségvetést elfő- hez szólt hozzá. 8aűta. A költségvetést elfogadta. Ezután ebédszünet követke- Ezután Anlos István penz­70 Ebédszünet után Reszegi ügyminiszW válaszolt a vita Ferenc, az építésügyi minta- "szvevomek, majd mivel az térium költségvetéséhez szólt jaVa<^ ? *arta: Sár« Rózsa az ezészséeÜPv az országgyűlés az 1958. évi tertletén elért 'eredmények- állami költségvetést és a köU­“cSTES? országgyűlési fftaeÄtS képviselő a közlekedési- és wovegezeseben fogadja el. postaügyi tárca költségvetésé- Az országgyűlés a költség' vei, ezzel kap>csolatban a ml- vetést és a költségvetési tör- nisztérium és a közlekedési vényjavaslatot általánosság- dolgozók feladataival foglal- bnrl részleteiben egyhangú­kozott. la8 elfogadta Vida Miklós a terv pénz- Az ovszá-’gyűlés ülésszakát ügyi bizottság megbízá'ábó’ ” ' • F índor zárta be.

Next

/
Thumbnails
Contents