Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-17 / 90. szám
WSS ÄPWtTT« 17, NAPLÓ s A pécsi bányászok egészségének védelmében Tollhegyen : Már évtizedekkel ezelőtt esi bányaüzemekben többet bányákban 26 500 folyóméter megállapították, hogy a mécsé- tettek a porvédelem terén, mint hosszú vízvezeték lesz. Ez egyki — s különösen ennek pécsi részén lévő — bányaüzemekben keletkező kőzetpor ártalmas a bányászok egészségére. Amikor aztán a pécsvidéki nagykiterjedésű, mélyművelésű s egyre jobban gépesített bányák létrejöttek, a porképződés olyan mértékben növekedett, hogy szükségessé vált a_ porártalom elleni védekezés. a bányák fennállása óta összesen. Olyan alapokat raktak le, amely lehetővé teszi, hogy az elkövetkezendő években a szilikózisveszélyt a minimálisra szoríthassák le. Persze ennek érdekében még sok mindent kell tenni. Egyik ilyen fontos feladat a vízcsőhálózat további fejlesztése, a vizesfúrás, a szénhomA felszabadulás előtti időben lokátnedvesítés kiterjesztése. azonban ez a védekezés csupán a kőpor elleni védekezést jelentette s nem jutott tovább a Porálarc használatánál. A szénport akkor még veszélytelennek tartották, csak a fel- szabadulás után végzett kísérletek mutatták ki, hogy a szénpor ellen is A jelenlegi körülmények között ugyanis a leghatásosabb porvédelmi eszköz a vízzel történő porlekötés. Sajnos a vizesfúrás és a szénhomlokátned- vesítés elterjedésének még akadálya, hogy a munkahelyek jelentős részére — a vízvezeték hiánya miatt — tartályokben azt jelenti, hogy a pécsi bányák vízfelhasználása is lényegesen emelkedni fog és így a pécsi tröszt igényt tart arra, hogy a dunai vízmű legalább napi 5—6 000 köbméter vizet szállítson a számukra. A vízvezetékhálózat kibővítését tehát már elkezdték. Hatása máris mutatkozik a vizes fúrás elterjedésében. A pécsi bányaüzemek 29 teljesen meddőben levő munkahelye közül például már 22 vizesfúrással üzemel. Nem ennyire hatásos, de még szükséges porvédelmi eszköz a locsolás. A pécsi bányaüzemekben főleg ott alkalmazzák, ahol vízvezeték is van. A ban kell a vizet szállítani. A vériot„ • . bányászok nem szeretik ezeket í“"’ *» *“**■ — inteni2111 kel1’ mégPedig igen a víztartályokat, mert szállítá- „0,lá? a ,szén' es a k°t„, ziven. mert a szénporár- suk nehéz s tegyük mindjárt f.al feluletenek megnedvesíhozzá — költséges is. tese, a lerakodott por szállóA tröszt, a bányaüzemek vezetői éppen ezért nagyon szorgalmazzák a vízvezetékháló---.wv-L V CX OíiCUFUlUi falómnak kitett bányászok száma mintegy tízszerese a med- dő munkahelyeken dolgozók számának. A pécsi bányaüzemekben a Porártalom elleni védekezés tarén gyökeres változást képtelenné tétele. Hatásossága csekély, csak rövid időre akadályozza meg a porképződést. Jelentősége főleg a készlet razat kiépítését. A pécsi banya- ^odás előtti megnedvesítésüzemekben az elmúlt évben 5 340 folyóméter vízvezetéket nél van. A már bevált porvédelmi elesztendő hozott. Az építettek. Ebben az évben 8 000 .. ~ “““-®11)* évben, de különösen folyóméter hosszú vízvezeték !arasok alkalmazasa mellett a ak második felében a pé- épül, 1959 végére pedig a pécsi bányaüzemek szakemberei, itautato mérnökéi mar regÁz újságíró, meg a téma A-t újságíró már órák óta járta a határt. Nem talált jó aratási témát. — A párttitkár is segített néki. Azonban egyik téma sem tetszett az újságírónak. Egyszercsak esni kezdett az eső. A párttitkár felkiáltott: — Odanézz'. Ott a téma! — ...? — Ez ám a jó riport! Esőben arat a kombájn! — lelkesedett a párttitkár. lanyozta a kitűnőnek látszó riporttéma és gondolatban újságíró, már meg is írta a — Miért? nagy riportot, élete legnagyobb riportját: „A kombájno- sok hősies helytállá- Könnyű nekik sa" főcímmel — és: „Esőben aratnak az állami gazdaság tábláin*’ alcímmel. A párttitkár és az újságíró szapora léptekkel haladt a kombájnosok felé. Már egészen közel voltak. A kombájn éppen fordult, jól lehetett látni a veóta igyekeznek új, az eddigiénél hatásosabb porvédelmi eljárásokat kidolgozni, é A szénhomlokátnedvesítési »kísérletek célja például a leg- mának is lőttek! —»nagyobb létszámú munkahe- mondta keserűen azé lyek pormentesítése- A kísérletek még 1956-ban kezdődtek EsőbenJ meg. Az eljárás lényege: a szénhomlokba fúrt lyukakon aratnak — nem?! — Dehogynem! Def keresztül magas nyomással vi- mit írjak erről? —ézet injektálnak a szénfalba. A eső-fvíz a szenet átnedvesíti s az a ben aratni. Nem lá-é jövesztés, rakodás, szállítás tód? EsernyőjükJ alatt már nem'porzik. A kísérlethez szükséges berendezéseket a tröszt kutatási osztálya van! Hát így van ez------------- lClItV Az újságírót, mint zetőt is. az áramütés, felvil- — Hát ennek a tetémával. Sok min-f tervezte. A kísérlet eredményűén elronthatja a jó \ nyel járt. A kísérleti célokat témát, még az EM-J is szolgáló három vasasa, egy AG munkásai is,J István-aknai és négy Széche- akik az újságíró sze-J nyi-aknai fejtésben például rencsétlenségére J napernyőt tesznek aj fl Szénhomlok- komba jnvezető fc je fölé. (SZALAI) A megyei tanács vállalatainak életéből álnedvesítés eredményeként 68,5 százalékkal csökkent a fejtések átlagos portartalma. Az eredményes kísérlet után ez év januárjában 20 darab szénhomlokát- nedvesítő készüléket gyártattak le és a kutatási osztály irányításával hozzákezdtek, azok üzemszerű alkalmazásához. A tervek szerint ez év júniusában a szénhomlokátned- vesítő készülékeket az üzemek kezelésébe adják át s azok továbbra is üzemszerűen lesznek alkalmazva, örvendetes, hogy a szénhomlokátnedvesítési eljárást a bányászok márj a kísérletek alatt megkedvelték és annak üzemszerű alkalmazását ők is szorgalmazzák. A pécsi tröszt kutatási osztálya pedig, hogy ezt a porvédelmi módszert még kedveltebbé tegye, nemrég hozzákezdett egy, az eddiginél kényelmesebben használható típus megtervezé-i séhez. A pécsi bányákban a porártalom csökkentésére, illetve megszüntetésére még szamosi kísérlet irányul. A szállóporok lekötését permetezéssel és ködfejlesztéssel akarják megoldani. A kőporövek anyagát alacsonyabb kovasavtartalmú por ral cserélték fel- Ez évben megpróbálkoznak a sóval való porlekötő eljárással is. A laboratórium hatféle irányban végez kutató munkát, sőt a műszaki jellegű kutatás mellett megkezdődött Pécsbányán az orvosi kutatómunka is. Jelenleg inhalálás! kísérleteket végeznek itt. Állatkísérleteket kívánnak ezen kívül1 végezni annak megállapítására, hogy a mészkőfojtás milyen mértékben csökkenti a kovasavtartalmú porok ártalmassá-' gát. A pécsi bányászok egészségének védelmében tehát széleskörű tevékenység folyik. Meg kell azonban mondani, hogy egyes területeken, mint például az orvosi kutatómunka terén még igen nagy az elmaradás. A szilikózisveszély mielőbbi elhárítása nagyon sürgető feladat s nemcsak a pécsi tröszt, a pécsi bányaüzemek vezetőinek a feladata. Nem kisebb dologról van itt szó, mint a bányászok egészségéről és ezért itt az ideje, hogy a Nehézipari Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a BDSZ az eddiginél sokkal nagyobb segítséget, lehetőséget nyújtson a porártalom elleni küzdelem fokozásához. cCjGdtilcCi.. * Kilenc esztendős, okos, szép arcú, fekete szemű, csendes kis fiúcska. Gyűrűs hajával olyan, mint egy könyöklő angyal, csak ... csak éppen rongyos, mérhetetlenül rongyos ... a megtestesült reménytelenség és kiábrándulás. Lacika „kiábrándult’ az életből. ■.. Ugye fura jelző egy kilenc éves gyerekre, pedig így van ez, nagyon nagy baj, hogy így van. Fölhúzza nadrágjának szakadozott szárát és mutatja a véraláfutások, zú- zódások zöldes-kék foltjait, aztán még elmaszatolt vér is tarkítja ennek a csöppnyi emberkének lábát. Mert keserves ám a mostoha gyerek élete. Két napja este az apja kegyetelnül megverte, rúgta, vágta, de hát mostohától mit is várjon ez a szerencsétlen. Hanem a könnyei csak akkor csordultak ki ezekből a szép fekete szemekből, amikor a mama is odacsapott, pedig ő igazán nem mostoha. S akkor Laci gyerek valahogy kiszabadul az apja talpa alól, nekifeszül a világnak és a síneknél megtorpan, odafekszik a hideg vaskígyóra és várja a vonatot.. A bakter föltépi a síró gyereket a sínről, átadja a rendőrnek, s hát... itt van most a rendőrségen, a felnőttek között, az élet visszás oldalait ismerő, edzett nyomozók előtt, akik maguk is megdöbbennek Laci szerencsétlen sorsa fölött. — Bácsi kérem, én intézetbe akarok menni. Vigyenek oda, én már haza nem megyek soha többé .— sir Laci és a kívánsága teljesül. Másnap beidézik az „apítr. A Köztisztasági Vállalatnál dolgozik, keres 1600 forintot, de kenyér helyett szíjat ad a gyereknek... Részeges, szeme beesett, elzüllött, fásult ember. Azt mondja, nem verte meg a gyereket. Mit várhat az ember ettől a vandáltól, mint tagadást. De mindegy, a gyerekért felelnie kell s nemcsak neki, hanem azoknak a „szülőknek.” is, akik hasonló módon „nevelik” gyermekeiket, már pedig erre, sajnos, nagyon sok példa akad. Van. Vannak sokan. De ezekbe a családi tragédiákba most már beleszólnak a törvény emberei, akárki légyen is az áldozat. Mert a családi erkölcs — a társadalmi morálnak egy apró mozaikja S azt ma már. ? i a törvény védelmébe veszi így van ez jól, (RAB) „Örök Hálával tartozunk a szovjet népnek66 A felszabadulás nekünk nőknek jelentett talán a legtöbbet.; Mert milyen is volt a mi életünk? Ki voltunk téve a munkaadók kénye-kedvének, s bizony gyakran mehettünk más munkát keresni. Amikor 1943-ban a Pécsi Bőrgyár cseresműhelyébe kerültem dolgozni, mi nők 14 filléres órabért kaptunk, a férfiaknak ugyanazért a munkáért 24—26 fillért fizettek. Nekünk semmibe sem volt beleszólásunk, s olyasmiről, hogy nőkből képviselők lettek volna, vagy miniszterek, még ál1957. második fele óta nincs a megyei tanácsnak vesztesé- ges vállalata. A múlt év első felében kiheverték az ellen- forradalom okozta károkat, a második félévben pedig már nyereségesen dolgoztak. A megyei tanács felügyelete alatt működő vállalatok 1957-ben 9 691000 forint többletnyereségre tettek szert. Ennek az összegnek egy részét, összesen 1 385 000 forintot nyereségvisz- szatérítés címén, visszaadták a vállalatok dolgozóinak. A legtöbb nyereségvisszatérí- tést a Szikviz- és Szeszipari, valamint a Patyolat Vállalat dolgozói kapták. Mindkét vállalatnál 25 napi bérnek megfelelő átlagot fizettek ki. A Mohácsi Sütőipari Vállalat dolgo- *ól 19 és fél, a Mohácsi Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói 16 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. • . Fennállása óta először lett élüzem a tanács felügyelete alá tartozó megyei Téglagyári Egyesülés. Az élüzem címmel agyütt 10 700 forint jutalma* kaptak az egyesülés dolgozol és ebben az időben összesen 272 ezer forint nyereségrészeseáést osztottak ki közöttük. Élüzem lett o Siklósi Faipar1 Vállaltit is, amely 5 100 forint jutalmat osztott ki legjobb dolgozói között. • A Szikvíz- és Szeszipari Válhatnál felkészültek 1958. mya- rára. A tavaly vásárolt nyoic- e7-cr szikvízes üveg mell©! újabb tízezer darabot vasai o- mk. a. vendéglátó vallalato számára pedig harminc daraD •rtkvízes ballont biztositofetaK. modni sem lehetett. A felszabadulás kellett ahhoz, hogy minket nőket is megbecsüljenek! Azóta nincs a bérezésben sem különbség nálunk és beleszólásaink lehet mindenbe, ami körülöttünk történik. ,., Mi nők, örök hálával tartozunk a szovjet népnek, amely nemcsak felszabadított bennünket, hanem igen nagy anyagi segítséget is nyújtott nekünk azért, hogy a szocializmust mi is megvalósíthassuk. Farkas Jánosnr. Pécsi Bőrgyár. Elsősorban a házias szonyo-'i kát érdeklik azok a kísérletek,( amelyek a tanács szigetvárié műszaki vállalatánál folynak, é Ha a kísérletek beválnak, aé vállalat dolgozói olyan mű-} anyagból készült hűtőszekré-( nyekkel lepik meg az asszo-' nyakat, amelyek még a szerényfizetésű családok számára is elérhetők lesznek. A belkereskedelem még a kísérletek kezdetén egy kétezer darabos megrendeléssel adott kedvet a vállalat dolgozóinak, akik remélik, hogy most már hamarosan — talán négy-hat héten belül — megkezdhetik a sorozatgyártást. • A nemrégiben megjelent j „Meszest gondok'’ című írás j egyik eredményeképpen megnyílt a Patyolat Vállalat fióküzlete Meszesein, az új üzletházban. liä<zättuU mehetett . A budapesti április 4-i felvonulást a rádió mellett hallgattam végig. A karhatalmisták és munkásőrség dobogó lépései hallattára büszkeség és biztonságérzet töltött el. Könnyes szemmel hallgattam a sok dicséretet a Rákóczi tisztiiskolásokról, hisz közöttük menetelt az én fiam is. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a pártnak, kormánynak, hogy a múlt rendszerben kisemmizett munkásának lehetővé tette, hogy fiából tisztet nevelhessen és azt, hogy most büszke öröm és boldogság töltheti el anyai szívemet. szakály gézane bányász. A földművesszövetkezeti gyűlések tanulságai Néhány napja fejeződtek be a megyében a földművesszövetkezeti küldött-, tag- és közgyűlések. A gyűlésekre jellemző volt, hogy a tagok nyíltan, őszintén megmondták véleményüket. Előfordult nem egy olyan eset is, amikor a jelölőbizottságot kibővítették, vagy a jelölteket nem választották meg. Ilyen esetek elsősorban ott fordultak elő, ahol olyan tagokat javasoltak megválasztásra, akik már régebben is vezetőségi tagok voltak, de nem dolgoztak. A gyűléseken újjáválasztották a vezetőségeket. összesen 3313 vezetőségi tagot választottak. ebből 334 tsz-tag, 1899 az egyénileg dolgozó paraszt, 161 az 1—2 holdas, zömében állami gazdaságban dolgozók száma. Érdemes még megemlíteni, hogy a szövetkezeti alkalmazottak közül mindössze 181, az egyéb foglalkozásúak közül pedig 738 került be a vezetőségbe. E számok azt mutatják, hogy földművesszövetkezeteink valóban a falu népének, a parasztságnak a szövetkezeteivé váltak. Az a tény, hogy az új vezetőségbén 652 nő kapott helyet, azt bizonyítja, hogy falun is egyre nagyobb szerepet kapnak a nők a közéleti életben az 1 165 földművesszövetkezeti alapító tag beválasztása pedig a földművesszövetkezeti mozgalom veteránjainak megbecsülése mellett tanúskodik. Miről is volt szó valójában ezeken a gyűléseken? A gyűlések jellemzője: a tagság nemcsak a megjelenésben, hanem ! a vitában is aktív volt. Általá- 1 ban sokat foglalkoztak a felszólalók a szövetkezeti vagyon védelmével, a vagyon növelésével, a takarékossággal. Több taggyűlésen azzal foglalkoztak a tagok: saját erőből, elsősorban a vásárlási visszatérítésből kívánják részjegyalapukat növelni. Ebből aztán különböző beruházásokat szeretnének eszközölni. Mindezek megvalósulása érdekében kérték a vezetőségeket: fejtsenek ki nagyobb felvilágosító munkát a még nem szövetkezeti tagok között. Villányban például a palkonyai helyi szervezet küldöttei elmondották; taggyűlésükön úgy határoztak, hogy a palkonyai tagokra eső visszatérítést és a vezetőség tiszteletdíját a saját részjegyalapuk növelésére visszahagyták. Ebből az italboltjukat szeretnék felújítani. A küldöttgyűlés a javaslatot elfogadta és ezen túlmenően más helyi szervezetnél is hasonló módon végeznek felújítást. A bólyi szövetkezetnél a ver- sendi helyi szervezet küldöttei arról beszéltek, hogy községükben egy bolt építése feltétlenül szükséges. Kifogásolták, hogy eddigi kérelmükre a MÉSZÖV nem adott választ, pe dig ők 40 ezer forint értékű társadalmi munkát és 15—20 ezer forint közötti részjegy-jegy eztetést is vállaltak a bolt megvalósítása érdekében. A sásdi járásban főleg Ma- gyaregregy, Gödreszentmár- ton, Sásd, Felsőmindszent és Vásárosdombó tagsága foglalkozott a szövetkezet egységeinek korszerűsítésével és ösz- szesen 200 000 forint értékű társadalmi munkát én részjegyet ajánlottak fel és kérték, hogy a MÉSZÖV is legalább ennyivel segítse őket. A szigetvári járásban Ibafa, Almamellék, Mozsgó, Szigetvár, Nagydobsza, Somogyapáti, Szentlászló és Somogyhárságy körzetében ugyancsak foglalkoztak az egységek korszerűsítésével és erre a célra 127 000 forint értékű társadalmi munkát és részjegybefizetést ajánlottak fel. Ezek a felajánlások nem alaptalan ígérgetések. Ezt bizonyítja az is, hogy bár az első negyedévben nem folyt nagy szervező munka, ennek ellenére az eddigieket felülmúlva 266 790 forint részjegybefizetés történt a megyében. Ez a tény igazolja azt Is, hogy a tagok jobban magukénak érzik a szövetkezetét mint eddig, azt anyagi erejükkel is támogatják. A szövetkezetek feladatainak bővítésével csaknem mindenütt foglalkoztak. A legtöbb helyen: Beremenden, Szalán- tán, Mágocson, Gödreszent- mártonban, Vajszlón és másutt elmondották, hogy a gépi munkákra való szerződéskötés nagy feladatok elé állította a szövetkezeteket. Magasnak tartották a megadott tavaszi tervszámokat, mivel az egykét éves állapotoktól eltérően lényegesen több ló- és ökörfogat van a körzetükben, ennek ellenére az elmúlt években végzett gépi munkáknál jóval magasabbak a tervszámok. Elmondották még, hogy a szerződéskötések beindulásakor nem álltak rendelkezésre megfelelő szakemberek és egyedül a szövetkezet elnöke nem tudta kellően irányítani ezt a munkát is. Ennek ellenére az összfeladatokat megoldották.; Sokat foglalkoztak a tagok a termelési szerződések kötésével is, különösen Mohácson, Sásdon, Bolyban, Pécsett. Kifogásolták — és meg kell mondani, jogosan — hogy a ME- ZÖMAG egyes növényeinél a tervszámokat csökkentették, a szerződéseket felbontották. Így svédheréből 540 holdról 90 holdra, fajtahibrid kukoricából 525 holdról 255 holdra csökkentették a tervet. Étkezési borsónál mintegy 300 hold szerződést bontottak fel, pedig a szerződéseket már megkötötték, a vetőmagot azonban nem biztosították. Az ilyen tervszerűtlen munka a szerződés- kötések sikerét nem viszi előbbre, különösen a jövőre vonatkozóan, mert a parasztok felvetik: egyoldalú ismét a szerződés. Az ilyen hiányosságok megszüntetése feltétlenül szükséges, különösen akkor, amikor a szövetkezetek csak most kapcsolódtak be a szerződéskötésekbe. A gyűlések hasznosak, eredményesek voltak. Most csak az a feladat: az elhangzott javaslatokat, határozatokat, a gyűléseken elhangzott jogos bírálatot figyelembe véve meg is valósítsák. És, ami nem lényegtelen: bátorítsák, segítsék a szövetkezetek tagságát, hogy a jövőben is ilyen őszinte se- gíteniakarással mondja el véleményét, mint ezeken i léseken.
