Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

1958 ÁPRILIS 18

NAPLÓ

3

A termelés költségeinek csökkentéséről

A népek barátságának hónapja /

<*)

A Pannónia Sörgyárnál, a

" Sopiana Gépgyárnál, a Pécsi Cementáruipari Vállalatnál stb. a teljesítménybérekhez képest még jelenleg is túl magas az időbérek aránya. Az utóbbinál e téren az I. negyedévben lényeges javulás indult meg.

Több helyen előfordul az is, hogy a felügyeleti szervek túlzottan magas béralapot hagynak jóvá, sokszor figyelmen hívül hagyva azt, hogy a termelékenység növelésére ösztönző hatású bérezési rendszert alkalmaz-e a vállalat. Ez a helyzet indokolatlan »bőségéhez és nagyarányú „bérmegtakarításéhoz vezet. Például a Komló 1 Szénbányászati Trösztnél, valamint a Bere- mendi Cement- és Mészmű- veknél volt ilyen jelenség tapasztalható.

Helytelen lenne természetesen bármilyen olyan adminiszt ratív módszer alkalmazása, amely a jogosan megszolgált bérek csökkentése irányában hatna, ugyanakkor nem helyeselhető az sem, hogy meg nem szolgált, téljesítmiénynél- hüli béreket fizessenek ki. Ez Önmagunk becsapását jelentedé és a termelés költségeinek ■növeléséhez és a kialakult élet- színvonal rovására vezetne.

A termelés költségeinek csökkentése érdekében a műszaki Intézkedések, újítások és rugalmasabb termelési irányítás és szervezés alkalmazásával lehet legtöbbet tenni. Ezen a téren szép példákkal és kezdeményezésekkel találkozhatunk a megye üzemeiben:

A gazdaságosságra való törekvés egyik példája a Szigetvári Cipőgyár esete, amely több ésszerűsítése sprán saját modellműhely létesítésével, új Modelleket állított elő, amelyek divatosabbak, ugyanak- - hpr .jelentős anyagmegtakarí- t-assal is járnak.

A Pécsi Kenderfonógyár az előző év hasonló időszakában elért termelésnél 40 százalékhal magasabb eredménye a Séppark tervszerűbb karbantartása és technológiai újítások bevezetése útján volt lehetséges. A beérkezett rostok uj módszerű pácolásával nemcsak a hulladékképződés 6 százalékról 3 százalékra való csökkentését, hanem a terme- tesi költségek jelentős javulást is sikerült elérniök.

A Komlói Szénbányászati Trösztnél az 1957-ben alkalmait újítások 4,5 millió forint önköltségcsökkentést eredményeztek.

A 21. sz. Autóközlekedési Vállalat saját gumi javítóműhely felállításával csökkentette Jelentősen az önköltséget;

Előfordul ugyanakkor a felőrölt jó példáik ellenkezője is, többször az irányítószervek

merevsége miatt;

A felülről elrendelt gyakori és a kellő me g fontolt- *a.got nélkülöző profilváltozás nehéz helyzetbe hozza a Sopia- n<7 Gépgyárat is. Újabban ismét kénytelen a vállalat olyan húsipari gépeket gyártani (pacaltisztító), amelyeket már két evvel ezelőtt leválasztottak Profiljából, mert nem volt gazdaságos. Az egyébként is rossz önköltségi viszonyok mellett dolgozó vállalat veszteségét az ilyen szervezés tovább növeli.

A Pécsi Cementáruipari Vállalat jövedelmezőségét kedvezőbbé lehetne tenni, ha a jelenlegi gyakorlattal szemben a felügyeleti szerv lehetőséget adna arra, hogy a vele kapcsolatban álló vállalatok megrendeléséit közvetlenül Is kielégíthesse. Az ilyen megrendeléseket kénytelen visszatartani és a központi dispozició alapján olyan termékeket előállítani, amelyek értékesítése igen vontatottan történik.

A termelés költségszínvonalának elemzésénél szükséges^ hogy még egy kérdést érintsünk, ez a készletek (anyag, befejezetlen, késztermék) helyzete. Bár ez nincs mindig közvetlen összefüggésben a vállalati önköltséggel, de a népgazdaság egészének érdekeit, gazdaságos termelési problémáját közvetlenül érinti.

A takarékossági határozat megemlíti:. „Különös fontossága van annak, hogy ■ ésszerűen takarékoskodjunk az anyagokkal — elsősorban a külföldről behozott anyagokkal. A múlt évben a felhasznált vasérc 83, a kohókoksz 100, a fenyőfűrészáru 89, a pamut 100, a nyersolaj 60, a gyapjú 52 százalékát külföldön vásároltuk. Ha könnyűiparunk az idén csak egyetlen egy százalékos anyagmegtákarítást ér el, ez olyan nagy összeget szabadít fel, amely mintegy ezer lakás építési költségeit fedezi”.

Arra kell törekednünk az anyagtakarékosság keretében, hogy a népgazdaság erőforrásait ne kössük le túlságosan magas, feleslegesen tárolt anyagkészletekkel.

A vállalati sovinizmusból tartalékolt és a termeléshez nem mindig szükséges anyagok visszatartása káros jelenség. — Egy másik vállalatnál, ahol nagyobb szükség lenne a visz- szatartott anyagra, annak hiánya akadályozza a termelést és ezért kénytelenek vagyunk devizaáldozattal külföldről — feleslegesen —■ ugyanazt az anyagot behozni. Ugyanakkor a felesleges anyagtartalékolós lazaságokra is lehetőséget nyújt.

Az elmúlt évben országszerte, így a megyénkben lévő ipar vállalatoknál is jellemző tünet volt az anyagkészlet növekedése. Ugyanolyan nagyságú, vagy sokszor kisebb termelést nagyobb anyagkészlettel bonyolították le. Az alábbi Baranya megye üzemeire vonat- kozó statisztika is ezt mutatja,

1000 Ft termelésre es« Időszak készlettárolás ^

^'

vendetes az anyag- és készter-|

mékek állományának nagyará- ( nyű növekedése. A megyénkMájus a népek barátságának hónapja lesz. Baranya megye társadalmi szervezetei is színes, gazdag programmal készülnek. Felkerestük a Magyar—Szovjet Baben működd ipari üzemek <• ráti Társaság megyei bízott- készletei azonos nagyságú tér-} ságát, valamint a Hazafias melés mellett egy év alatt* Népfront Pécs Városi Bizottnagyrészt indokolatlanul 371 millióval emelkedtek.

Nem kétséges, hogy ehhez hozzájárult az előbbiekben \

ságát és a népek barátságának hónapjával összefüggő tervekről érdeklődtünk.

— Most állítjuk össze a már kifejtett, főleg az elmúlt? szovjet emberek mindennaésy kezdetén tapasztalt nem' megfelelő anyagbeszerzési [ helyzet is, aminek következtében a vállalatok igyekeztek a termelésükhöz szükséges anya-, gokból magukat „túlfbiztosípos életét bemutató kiállítást — tájékoztatott Veres Erzsébet elvtársnő, az MSZ- BT megyei titkára. — Az anyagot, művészi fényképfelvételeket már megkaptuk.

tani’1, másrészt a gyakori pro-J Képzőművészek és más tár- filváltozás is ilyen irányban sadalmi személyek közremű- hatott. Például a Szigetvári {i ködésével szeretnénk szépen, Cipőgyár az exportterméked- (i jól megrendezni ezt a na- mek az illetékes külkereskedel-,1 gyón érdekes és fontos kimi vállalat részéről történő,i állítást. Ezzel egyidőben pontatlan megrendelése miatt ,i _ kénytelen egyes anyagokból a,i^^ szokásosnak kétszeresét tá-,> rolni. *

A Sopiana Gépgyár gyárt-1' many aimak a már említett l1 gyakori cserélődése miatt <1

anyagkészletét negyedévről- negyedévre rendszeresen mint-jj egy 300 ezer forinttal emelte, , ugyanakkor a felhasználás vi-J szonylagosan csökkent. Hely- , télén volt, hogy a vállalat nem \ akart az egyes imparteredetű (, készleteiről lemondani, illetve,, más vállalatok részére átadni, ,i holott ez devizális szempont- ,| ból egyáltalán nem közömbös. ,>

A kormány felhívása a ta-'

kanékossági mozgalom1 érdekében az ország valameny- ' nyi dolgozó rétegéhez szók A * határozat a tömegek erejére, a dolgozók millióinak lelikiisme- retére támaszkodik; Közüggyé, az élet mindennapos feladatává kívánjuk tenni a takarékosságot, Ezt a széleskörű tömegmozgalmat kel felhasználnunk arra, hogy az önköltségcsökkentést ismét szocialista ^ gazdálkodásunk egyik közpon-i ti feladatává tegyük.

Ha a gazdasági élet valamennyi területén a dolgozók (I aktív részvételével tevékenyen munkálkodunk és felhasználjuk az itt kínálkozó lehetőségeket, az önköltségcsökkentés minden egygs százaléka száz milliókra menő összeget biztosíthat társadalmunknak és ezt az összeget a termelés biz- ’ tositására és a nép éüet&zin- vónalámak növelésére fordíthatjuk;

Nagy József

a Magyar Nemzeti Bank Területi Iroda igazgatója.

nemzetközi könyvkiállítást is rendezünk, valamint Baranya megye munkásmozgalmát bemutató tablókat, vitrineket helyezünk el a kiállítási teremben.

— Tervezünk különböző találkozókat is. Elsőnek magyar—szovjet baráti találkozót, nemcsak megyei, városi szinten, hanem Pécs nagyobb üzemeiben is. Úgy gondoljuk, hogy a közös eszmecsere, a munkások esetleges szakmai tapasztalatainak kicserélése is jó szolgálatot tesz a két nép testvéri barátsága elmélyítésének, ösz- szehívjuk majd a Szovjetunióban tanult és végzett magyar ösztöndíjasokat is. Orvosok részvételével anké- tot tartunk, vezető pártmunkásokat kérünk fel, hogy a feltett kérdésekre válaszoljanak. Április 27-ére összehívBeremend kiváló dolgozói

:

A beremendi kőbányában dolgozik M. Zátrok Pál mészkőtermelő és ifj. Fekete István lőmester. Mindketten megkap-1 ták a «kiváló dolgozó” címet jólvégzett munkájuk eredmé-' nyeképpen. »

juk. a megyei aktíva-értekez* letet, amelyen a tennivalók megbeszélése mellett a ban ráti társaság több kiváló ak- tivistája kapja meg az ezüst* és aranykoszorús jelvényt.

— Ebben az évben sok szovjet turista érkezik Pécsre. Júniustól októberig mintegy 22 csoportban látogatják meg városunkat. Kalauzolásukról és a vendéglátásukról természetesen nekünk is gondoskodni kell.

Bódis István elvtárs, a városi népfront bizottság titkára a következőket mondotta:

— A mi erőnket két feladat köti le. Az egyik: a békegyűlések megrendezései amelyeken a megyei-városi értekezletre választják meg a küldötteket. A múlt hét végén volt az első, Borbálatelepen, nagy érdeklődés mellett. Április 16-án Budai Il-őn, 17-én Meszesen, 18-án Szabolcs faluban, 21-én a Kokszművek kultúrtermében# 28-án pedig Vasas I. bányatelepen tartunk gyűlést. A megyei, városi küldöttértekezlet után ismét szervezünk különböző tárgyú, megbeszéléseket. Itt jegyzem meg: az előbb felsoroltak munkáslakta területek, s az utóbbi hónapokban a népfront különböző rendezvényeit nagyon sokan látogatják. A népfront munkájába mind több munkás kapcsolódik bei s ez szélesebb körűvé, eredményesebbé teszi tevékenységét.

— A másik munkaterületünk a barátsági hónap megrendezésével kapcsolatos. Május 9-én, a fasizmus leverésének, a győzelem évfordulóján kezdődnek az ünnepségek. A tervek még nem véglegesek, amiről beszámolhatok, az a következő: május 25-én egésznapos műsort rendezünk „Dallal, tánccal1# zenével a népek barátságáért”. A tatabányai, a komlói és a pécsi szakszervezett trösztbizottságok művészegyüttesei lépnek majd fel. Május 29-én a jugoszláv^ Ládó táncegyüttes vendégszerepei a szabadtéri színpadon. A zeneiskola rendezésében előreláthatóan öt műsoros esten mutatják be a népek zenei kultúráját. Ezenkívül még sok terv vár megvalósításra, ezekről csak a pontos dátumok ismeretében beszélhetünk majd részletesen.

t,«} i

f T

Anyag

les

Slf «s

1956 IV. né. 361 Ft 113 Ft 81 Ft

1957 I. né. 518 142 93

11. né. 469 128 69

III. né. 395 105 99

IV. né. 408 104 102

A

míg örvendetes jelenségként regisztrálhatjuk az 1000 forint termelésre eső befejezetlen termelés állománya-* nak 113 forintról 104 forintra* való csökkenését — ami a termelés, ütemének meggyorsulását bizonyltja — kevésbé orÉlüzem a Szőlészeti Kutatóintézet pécsi telepe

A Szőlészeti Kutatóintézet pécsi tele- nyolc éve alakít- Azóta vizsgál- 1«: Melyek azok a szőlőfajták, amelyek Ie8jobban megfelelik szaporításra. — Közel 200 fajta kö- ?ul választják kd a legmegfelelőbbet. A kísérletek mellett cvente 4—5000 hek- 10 bort is termelnek, főbből közel 2000 hektót minden eaz- '®**dóbm exportra

küldenek. Hazai fogyasztásra 150 000 üveggel palackoznak. ,, ,

1957-ben sokkal

nagyobb eredménye két ért el a telep, mint az 56-os esztendőben. -Terv szerint 137 ezer forint veszteséig volt előirányozva, ezzel szemben 36 ezer forint plusz jövedelem került a telep számlájára, Egy hold termő szőlőre eső termelési költség

1956-ban meghalad-* ta a 27 ezer forintot, 1957-ben 19 000

forintra csökkentették ezt a számot.* Több üzemág ma- gas jövedelmet ért* el. Jó munkájuk* eredményeként I szombatom élüzem- * avatásra jöttek ősz-* sze a dolgozók, sf egyben 39 ezer forint nyereségrészesedést osztottak szét csupán a fizikai dolgozók között.

Talán groteszk a efm? LehetPedig ők — vámszedök. A dolgos hétköznapok, a becsület vámszedői.;; Találkozol velük nap mint nap. Rongyokba csavarodva, vagy finom, legújabb divatot követő szövetruhába öltözve. Szóval: rongy és — fény;.; Kinek, hogyan? .

Egyetlen közös vonásuk van csupán: valami megfoghatatlan szenvedéllyel utálják a munkát. Nem dolgoznak, s mégis élnek. Közülük — egyike-másika — jobban él, mint bárki más, aki becsületesen megdolgozik a keresetéért. Ez a Batánovics Károly — lakott Versenden a 62. szám alatt — valóságos „életművész“ volt. Évek óta sehol egy bejelentett munkahelye s mégis él, éli világát, mert művésze a kártyának... Afféle „vándorkártyás”, bejárta jóformán az egész mohácsi járási, a községek valamennyi kocsmáját és ahol éjfélkor vagy utána fölállt az asztal mellől, ott már egy árva forint sem maradt. Legutóbb egy lókupecet fosztott tó. huszonegyes játszmában s elnyert tóle 12 600 forintot. Hát így élt évekig a Batánovics.

Nézzük csak a következő nevet: Flak- sza János Magyarszék, Kossuth utca 95.

Ugyan, hát mit akarnak egy egyszerű, soványfizetésű MÁV váltókezelőtőn Mit vétkezhet egy ilyen ember, egy is- tenhátamögötti kis falucskában? Pedig vétkezett. Nem is olyan alamuszi módon. Flaksza nem is olyan „egyszerű dolgozó polgára“ az államnak, mint sem beosztásánál fogva sejthetnénk. Egy váltókezelői fizetésből vásárolhat magának két lakóházat? Alig hiszem. Ehhez más „kereseti forrás" is kell. Van is. A vagonok megérkeznek. Flaksza megdézsmálja a kocsikat, de még a raktár: is, hónapokon, éveken át.;; Sdett neki két háza;?,

Itáfns-z-edalt

Jágónak községben, a Kossuth utca 68. sz. alatt lakik Hajdúk János. Üzérkedő. Tűzifával kereskedik, olyan fával, amelyet jogtalanul eltulajdonított az erdőből. Engedélyről ugyan gondoskodik magának, de hát tó ellenőrzi az engedély kiadása után, hogy Hajdúk mennyi fát vág ki, mennyi a szállítmányból a legális áru és mennyi a lopott?! Senki. De most az is verheti fejét a falba, aki egyáltalán Hajdúknak engedélyt adott.

Aztán itt van Országh Viktor. Har- kány-Ujtelepen egy ideig italboltot vezetett, — s ebbeli tevékenysége abbó! állt, hogy .keresztelte“ a bort vízzel s a „többletet“ zsebrevágta. Bőven volt mit zsebrevágnia. Később aztán fölcsapott olajcsere-telepvezetőnek, ahol szintén visszaéléseket követett el, de úgy mellékfoglalkozásként még külföldi áruval is kereskedett. Nagy lábon, élt, ■ ez nem is csoda.

Ezek a „vámszedök“ egyik fajtája.

A többiek? Semmivel sem különbek. Ezek csupán szerencsétlenebbek, mert „biznisz‘1 nincs, komolyabb összeg nem üti martaikat, ők nem sorolhatók a pénzes „dörzsölt vagányok“ társaságához. Rongyokban, piszokban, az erkölcstelenség bűzös mocsarában élnek, mert élnek, pedig ők sem dolgozni*. Sinkó Lajos, a tetovált mellű és karú Sinkó, a II. büfé környékének a réme volt. Iszákos, kötekedő legényke, társasága bűnözők és prostituáltak, ö maga is volt már büntetve, a rendőrt szemlesütve kerüli el az utcán, de a következő sarkon már

megint csibész. Született 1991-ben. Fia-s

tál ember. És romlott, züllött, haszna ve-« hetetlen.

S most engedtessék meg, hogy bernu- tassam báró Dőry Mária kisasszonyt; Igen, igen! így ahogy mondom, „báró“ még hozzá Ypszilonnal. Ez a nőszemély már rég leszokott a hajdani főúri etikettről, a régi — szép emlékekeket idéző — báród és grófi szalon törvényekről. A kedves bárónőt majdhogy nem megette a piszok, de nemcsak testének bőréről ordított az ápolatlanság, hanem jelleméből, leikéről is. A bárónő az utóbbi tizenhárom esztendőben, amely az ő számára már nem' termett babért és koronás címert, egyszerűen prostituált lett,- Az utóbbi hónapokban Komlón „működött“ leplezetlenül. Nyíltam. Meg Is mondta: „Azt csinálok magammal, amit akarok ;;.” Vagyis annak kínálja fel magát, akinek akarja. így kereste „kenyerét“. Jha kérem, úri szobákban élni f semmittevésben, vagy prostitúcióban élni ugyancsak semmittevésben — egy kutya; Ha az előbbit nem választhatja, választja hát a másodikat;

Tehát ezek is vámszedők. A jóízlés, az emberi életmód, u erkölcs vámszedői őtó

Ez csak egy parányi csokrocska e díszes paraziták társaságából, akik itt élősködnek a nyakadon kedves dolgozó ember. Mondom, találkozol velük map, mint nap. Vagy nagy lábon élnek, vagy rongyokban csellengenek egyik lebújból a másikba, eke élnek és semmiképpen becsületes munkából, hanem mások bőrén. A rendőrség levakarja a szemy- nyet a megye társadalmáról.

Ha már egyszer nem tudnak becsületesen élni. Ők válaszották ezt az utar? Legyen meg az akartuk,

Rah Ferme