Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-15 / 88. szám
1958 Április is NAPLÓ 3 A termelés költségeinek csökkentéséről kJ emrég jelent meg a forradalmi munkás^ paraszt kormány felhívása az ország lakosságához a takarékossági mozgalom megindítására vonatkozóan. A rendkívül fontos és időszerű határozat végrehajtásában jelentős szerepe lesz a minőség megtartása, vagy javítása mellett a termékek előállítási költségei csökkentésének, a készletekkel való takarékosságnak. Az ellenforradalom alatt — mint ismeretes, — az árualap és vásárlóerő egyensúlya a nagyarányú termelés nélküli bérkifizetések, valamint az ugyanakkor megnyilvánuló vásárlási láz miatt megbomlott. A gazdasági kibontakozás egyik alapfeltétele éppen ezért a niegnövekedett vásárlóerő lekötése, a lakosság igényeinek kielégítésére aránylag rövid időn belül, minél nagyobb mennyiségben fogyasztási cikkek előállítása volt. Ilyen körülmények között az iparban — igen sokszor az önköltségi problémák elhanyagolása mellett — a mennyiségi követelmények léptek előtérbe. A gazdasági kibontakozás esztendejében 1957-ben igen keveset beszéltünk az önköltség csökkentés lehetőségéről, holott e téren lennének teendőink. Az iparvállalatok vezetői, az iparban dolgozó közgazdászok részéről van e3V bizonyos ellenkezés az önköltség csökkentésével szemben. Kétségtelen, hogy ezt a fogalmat a korábbi években a meg nem alapozott gyakori kampányfeladatok során kissé komolytalanná tettük. A tárgyi feltételeket nélkülöző, minden áron erőszakolt önköltség- csökkentés nem egyszer a minőség rovására történt, s ennélfogva sokszor látszateredme- nyeket hozott. Ezért nem véletlenül mondja ki a takarékossági határozat, hogy „az önköltségek csökkentése és ezen belül az anyagtakarékosság nem vonhatja maga után a termékek minőségének romlását, a választék szűkülését” ■ Tévedés lenne azonban a határozatnak ezt a kitételét úgy értelmezni, hogy egyáltalán nem — vagy legalább is keveset beszéljünk az önköltségcsökkentésről. A termelés költségeinek csökkentésével jelentős anyagi tartalékokat képezhetünk, s ezt ki nem hasznaim vétkes könnyelműség lenne. Ma meg drágán, nagy költségekkel termelünk annak ellenére, hogy Q2 elmúlt évek beruházásaival általában jelentős mértékben sikerült az iparvállalataink felszerelését korszerűsíteni. Czükségesnek tartom, hogy mielőtt a me_ gye iparvállalatai önköltségének alakulásával számszerűen foglalkoznánk, röviden tisztázzuk az önköltség fogalmát. Az iparvállalatoknál a termelő folyamat során előállítót termék önköltsége a termék értékének az a pénzformában kifejezett része, amely a felhasznált termelőeszközökre és a munka díjazására fordított kiadásokat foglalja magában. Egy bizonyos gyártmány önköltségét megkapjuk, ha forintban összegezzük, hogy mit fordítottunk a szóbanforgó gyártmány előállítására. Tehát az önköltség pénzben fejezi ki, hogy a vállalat mennyi eszközt, anyagot, munkabért, stb. használ fel valamely termék gyártására. A termelés önköltségében a vállalati munka színvonala, eredményessége összetetten jelentkezik. Az önköltség csökkenése, vagy emelkedése határozott jele a vállalati munka fejlődésének, vagy visszaesésének. Éppen ezért a vállalatnak minden eszközzel firra kell törekednie, hogy olcsóbban termeljen és a gazdaságosság és a takarékossági elv érvényesítésével törődjön. A tervezettnél alacsonyabb önköltség nagyobb nyereséget és jelen esetben mint ismeretes, a dolgozók részére nagyobb nyereségrészesedést is biztosít. Az 1957- es év termelési eredményei alapján csak megyénkben eddig 22,4 millió forint került e címen kifizetésre. Elkölteni, felélni a közgazda- sági törvények szerint csak azt lehet, amit megtermeltünk, éppen ezért, ha azt akarjuk, hogy a következő évben is hasonló juttatásban részesüljenek a dolgozok, az idei termelési év során meg kell ennek az anyagi alapjait teremteni. Ennek útja pedig a gazdaságosabb, olcsóbb termelés, az önköltségcsökkentés. Miután az iparvállalatok zöme nem egyfajta, hanem többféle, különböző önköltségű terméket állít elő egy időszakban, a termelés önköltségének mérésére egy olyan mutatót alkalmazunk, amely a vállalat termelésének egészére vonatlcozik. Ez az úgynevezett költségszint mutatója, amelynek segítségével ösz- szevetjük egy bizonyos időszak alatt (általában negyedév) előállított termelés forintban kifejezett értékét és ugyanezen termelési érték előállításához felhasznált költségeket. Természetesen nem ez az egyetlen olyan mutató, amely a gazdaságosság vizsgálatára kizárólagosan alkalmas. Vannak még egyéb 0lyan tényezők is (termelékenység, minőség, termékösszetétel, stb.), amelyeket figyelembe kell vennünk, ha egy vállalat vagy iparág működését ebből a szempontból kívánjuk elbírálni. Azonban a teljesség hiányának ellenére is ® költségszint alakulásának vizsgálata a termelés helyzetének elemzésénél feltétlenül szükséges. A z alábbi táblázatban megyénk — mind a ** minisztériumi, mind a tanácsi irányítás a Iá tartozó ipari és szolgáltató vállalatainak évi termelési helyzetére és költséggazdálkodására kívánok egy-két jellemző össze tett gazdasági viszonyszámmal rámutatni. Ki indulásként az ellenforradalom előtti időszak — 1956. III. negyedév — adatait vettem alapul. Az abszolút számok helyett az áttekinthe több, a fejlődés dinamikáját jobban érzékelteti' százalékos mutatókat használom. Időszak, termelési érték, költségszint, anyag költség, bérköltség százalékos alakulása: 1956. III. né. 100 100 100 100 1957. I. né. 74,7 123,6 107,3 153,4 II. né. 87,2 115,5 101,7 141,2 III. né. 104,4 109,3 103,5 120,9 IV. né. 100,6 112 104,2 126,5 Megnyílt a mohácsi Bartók Klub Mohácson szombaton délután ünnepélyes keretek között adta át Ferenczi Lajos, a városi tanács vb-elnöke az értelmiségnek a volt sportklubot, amely a TTIT és a városi művelődési ház fenntartásában Bartók Klub néven az értelmiség részére nyújt majd szórakozási és művelődési lehetőséget. A klub megnyitása a helyi és a megyei • párt- és állami szervek képviselőin kívül részt vett Önódi Miklós, a TTIT országos főtitkárhelyettese is. Beszédében szólt többek között az értelmiség feladatairól a szocializmus építésében. A műsorban a mohácsi szimfonikus zenekar egyórás hangversenyt adott nagy sikerrel, s ugyancsak nagy sikerre! szerepeltek a Pécsi Irodalmi Színpad tagjai is — az „Anyegin”- ből mutattak be részleteket, majd Hazafi Klára szavalatát tapsolták meg a jelenlévők. A Bartók Klub megnyitása alkalmából a Pécsi Irodalmi Színpad a Bartók Béla Művelődési Házban délután az ifjúság részére tartott előadást. Mintegy 600 diák töltötte meg az előadótermet, hogy végighallgassa Puskin, Arany, Ady legszebb verseit kitűnő elő« adásban. Az „Anyegin”-ből bemutatott részietek az Ifjúságot nagyon megragadták. A mohácsi Bartók Klub el« nőké, Harmat György gimnáziumi igazgató lett, s megalakult a klubtanács is. A TTIT Baranya megyei szervezete tervei szerint a klubban hetente egy-egy előadást * tartanak majd részben pécsi előadókkal, ezen kívül minden héten kétszer jöhetnek össze Mohács értelmiségi dolgozói és kicserélhetik véleményüket, gondolataikat, s el is szórakozhatnak. Mit mutatnak a táblázat adatai? A termelés mennyiségét illetően azt bizonyítják, hogy közvetlenül az ellenforradalom utáni időszak eredményeként az elmúlt év III. negyedévében már a kiindulási időszak eredményét 4,4 százalékkal meg is haladták és az eredeti szintet a negyedik negyedévben is sikerült tartani. — Tehát a termelés mennyiségével nincs baj. A termelés költségeit illetően azonban nem kielégítő a helyzet. Az év közepén e téren bekövetkezett kisebb arányú javulás után 1957. IV. negyedére ismét romlás mutatkozik. Itt ugyan figyelembe kell venni azt, hogy általában a téli időszak költségszinte idényszerűen magasabb, mint más negyedéveké, azonban az ösz- szehasonlítás azt mutatja, hogy 1957. IV. negyedévében az előző év III. negyedévéhez hasonló mennyiségű termelést a javulás ellenére is 12 százalékkal magasabb költségszinttel tudtuk lebonyolítani, ami igen kedvezőtlen jelenség. Kétségtelen, az engedélyezett béremelések is hatással voltak a magasabb önköltség kialakulására, de a költségszint romlása nagyobb arányú ennél. A vállalati szinten mozgó, alaposabb elemzés minden bizonnyal sok lazaságot és tartalékot tárna fel. Az anyagköltségek alakulását jelző szám” sor is emelkedést mutat. Azonos értékű termelés mellett 4,2 százalékkal magasabb az anyagfelhasználás, holott sem a termékek ösz- szetételének változása, sem a minőségjavítás ilyen arányú többletfelhasználást nem indokol. Figyelembe veendő, hogy ezen a téren az ellátási nehézségek és anyagminőségi problémák is sokat ronthatnak az önköltségen. Például a Pécsi Mezőgazdasági Szerárugyár az exportra készült láncok gyártásához a Salgótarjáni Acélgyártól olyan, rosszminőségű anyagot kapott, hogy a selejt egy időben csaknem állandóan 30 százalék körül mozgott. Ez a körülmény a vállalat anyagfelhasználását megemelte és természetesen rontotta az eredményt is. A 23. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsijaiba a javítóvállalatok az alkatrészhiány miatt sok esetben selejtes, használt alkatrészeket építenek be. így nemcsak a gépkocsik üzemképessége csökken, hanem az önköltség is kedvezően alakul. Ugyanitt a selejtes gumi miatt az átszerelésre fordított idő az év eleji* havi 2800 óráról augusztusban 4369 órára emel- ; kedett, A Pécsi Szénbányászati Tröszt a korszerűi biztosításhoz szükséges, úgynevezett TH-gyű- rükhöz nem mindig kapja meg a szükséges acélkiutalást, annak ellenére, hogy azok saját rezsiben történő elkészítése jelentős önköltségcsökkentést eredményezne: Helytelen lenne azonban, ha mindent az anyagellátási nehézségekkel indokolnánk. Találkozhatunk olyan helyes kezdeményezésekkel is anyagfelhasználásnál, amelyek a vállalatoknál az önköltség javítása irányában hatottak. Például a Pécsi Szénbányászati Tröszt a külföldi bányafa helyett, ahol ez lehetséges volt, széldeszkát használt fel, amely tonnán ként 2,90 forintos anyag- és 5,20 forintos munkabérmegtakarítást tett lehetővé. A költségszintemelésben legnagyobb súly: a bérköltségek emelkedése jelenti. Itt figyelembe kell vennünk azt, hogy kormányzatunk az életszínvonal emelése érdekében az elmúlt évben jelentős béremelési határozatokat hozott úgyszólván valamennyi szakmában. To vábbá a korábbi évek túlságosan feszített munkanormáit enyhítő intézkedések is születtek, amelyek természetesen az intenzitás csökkenéséhez, ennélfogva ugyanolyan mennyiségű elvégzett munka mellett magasabb bér- igénybevételhez vezettek. Az ilymódon bekövetkezett „legális” bémövelő intézkedések aránya országosan 15—20 százalék között mozgott, holott a megyénk üzemeiben'mint a számok bizonyítják, még a legjobbnak mondható 1957. III. negyedévben is 20,9 százalék az emel-• kedés, amely az év végére tovább nőtt 26,5 százalékra. A kialakult kép az e téren még mindig fenn-! álló tennivalókat mutatja. A szakmai vezetők- j nek nem szabad félniök ettől a népszerűtler: feladattól. A teljesítménybérezésre való átt? rés búr már mindenütt megtörtént, mégis tr lálhatók itt is „tartalékok”. (Folytatjuk) SffltatŐi üzenetek FUleki Ferenc, Elemérpuszta: — „Október 15-én. kiléptem a Bük- kösdi Állami Gazdaság kötelékéből, mert rossz vált a lakásom. Az Igazgató eftvtára elvonta a kilenc gyerekem után járó családi pótlékot és a fizetett szabadságomat. Jogos voét-e az igazgató eljárása vagy sem?” — kérdi leveleiben. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma Baranya megyei Igazgatósága szerint önkényesen lépett ki a gazdaságtól. Mivel a családipótlék folyósításához megkívánt egész havi munkaviszonya és ledolgozott munkanapja >em volt meg, a Bükkösdi AG. a családipótlék kifizetését Jogosan tagadta meg. Amennyiben a munkaviszony megszüntetésének önkényessé minősítését sérelmesnek tartja, úgy panaszával a Bükkösdi AG. egyeztető bizottságához kell fordulnia, amely a vitás ügyben elsőfokon jogosult döntésre. Dékány Lajos, Görcsöny: i.Pécs- Harkányíürdö között közlekedő személyvonaton a MÁV csak egy, minden másnap csak egy fél pár- náskocsit közlekedtet. Ha a MÁV tudja, hogy nem tud elég pámás- kocsit biztosítani, miért ad ki any- nyi jegyet?” — kérdi. A Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága közli, hogy a kérdéses vonatnál egy egész és egy fél „pámás” kocsit kell közlekedtetni. Intézkedtek, hogy a valóban szükséges „pámás” kocsimennyiséget sorozzák be, ami azóta meg is történt. Vida Istvánné, Dunafalva: A Baranya megyei Építő és Tatarozó Vállalat igazgatósága értesíti, hogy panaszát jogosnak találta, s a még járó 1957 november, decemberi szállásköltség-különbözetet, 149 forintot, postán átutaltatta, Losonez Dezső, Bogádmindszent: Az SZTK megyei alközpontja közlése szerint a megszakítatlan munkaviszonya 1956 január 1-töl kezdődött, igy 75 százalékos táppénzre 1958 január 1-töl jogosult, amikortól kezdve szabályszerűen meg is kapta, A legutóbbi kiutalásnál téves számfejtés történt, ezt helyesbítették és a megjáró különböze- tet egyéb esedékes táppénzével együtt postára adták. Haszon György, Semjénháza: — „Még a múlt év októberében otthagytam az £M. 3. sz. Mélyépítő Vállalatot. Visszamaradt a vasárnapi túlórapótlékom. Ezt az összeget már kétszer kértem és még választ sem kaptam” — írja levelében. Az Í!M. S. sz. Mélyépítő Vállalat közli: „A bérelszámolási csoport nevezett bérpanaszát kivizsgálta és azt érdemlegesen elintézte, amiről Haszon Györgyöt értesítette is. Az elmaradt bér átutalása megtörtént.” HÉTFŐI JEQYZETEK Nagyon megörültünk, amikor megpillantottuk a sokféle, sokszínű és nagymúltú hírlapárusító bódék mellett az új, alumíniumból készült, ízléses fülkéket. Először csak ott álltak árván és továbbra is régi, deszkabódékban árusították a hírlapot. Később felállították őket és beköltözött a hírlapárus. Bár ne költözött volna be! Mert igaz, hogy állnak a fülkék, szépek is, de a tetejükről a táblát, melyre „Hírlap” szót kellene felrakni, már lefújta a szél és ott hever a pázsiton. Villanyi Van, illetve csak a vezeték, mert a beszerelésre még nem futotta az időből. S mi lesz később? Csupán annyi, hogy ezek a fülkék tönkremennek, mielőtt még a rendeltetés szerint felszerelték volna. Ha összetalálkoztam volna vele, akkor azt mondom: „Maga lelkiismeretlen, magának nincsen szíve, maga nem törődik embertársával.” Sajnos, mindezt nem tehettem meg. Siklóson a vásár alkalmával egy motorkerékpár szekeret előzött. Csúszós az út, esik az eső és a szekér előtt átrohan valaki. Hiába a fék, hiába kapja félre a kormányt, a motor borul és a motoros nekivágódik a szekérnek. Nekivágódik úgy istenigazából, hogy eltörik a szekér első lőcse. Keményfa, de a motoros feje keményebb. Nagy sebbel szállítják a kórházba. S az ember? Aki átfutott előtte? Aki miatt betörte a fejét? Elfutott. Egyszerűen otthagyta a véres embert^ mert ugye ö nem csinált semmit, csak gondatlanul át« szaladt a motor előtt. Gon« (lattanul és lelkiismeretlenüU Az ilyen embert is meg kellene büntetni, csakúgy, mint azt a gépkocsivezetőt, aki cserbenhagyja áldozatát . Azt mondják a régé széki hogy a siklósi téglagyár ki« termelő helyén bronzkori emlékeket rejt a föld. Talál- tok is már szép számmal különféle edényeket, egyéb bronzkori eszközöket. S hogy a munkások nagyobb figyelemmel fejtsék az agyagot, megígérték, hogy pénzbeli jutáimat is kapnak. Az ígéret hosszú hónapokon át csak ígéret maradt. Csodálatosképpen megcsappant a leletek száma is. Ez érthető. Hiszen ahhoz, hogy a munkások gondosan fejtsék az agyagot, idő kell, már pedig ők teljesítménybérben dolgoznak s minden időveszteség pénzveszteséget is jelent számukra. Ha pedig gyorsabban fejtik az agyagot, igen értékes leletek veszhetnek el. Igaz, a napokban érkezett négyszáz forint, de mi az? Csepp a tengerben. A nagy- múltú bronzkori település feltárása megérdemelne bizonyos anyagi áldozatot, hogy a Siklós környéki kultúra fennmaradjon a jövő számára. GÁLDONYl BÉLA A mentők ieleniik Szombaton reggel 4 óra 46 perckor Pató János 29 éves, Megyeri út 16. szám alatti lakos üzemi estről hazafelé ment. Amikor kilépett az utcára, három férfi megtámadta és boxerrel leütötte. Fejsérülést szenvedett. A mentők a II. sz. sebészeti klinikára szállították. * Ugyancsak szombaton este 6 órakor Rebók Nagy Gyuláné, Jókai Mór utca 32. szám alatti lakos leforrázta a kezét és 1— II. fokú égést szenvedett. A mentők a bőrklinikára szállították, * Vasárnap hajnalban fél 3 óra után Hardi Jánosné gázmérgezés következtében eszméletét vesztette. Körülbelül egy óráig volt eszméletlenül. A mentők a megyei kórházba szállították. Fontos anyagfakarékossági rendszabályokat vezettek be a repülőtéri építkezésen A repülőtéri építkezésen április elseje óta szigorú anyagtakarékossági rendelkezések szerint folyik az építési anyagok átvétele és tárolása. Az új rendelkezések szerint az építkezés területére szállított mindennemű építőanyagot csak mérlegelés, vagy átszám- lálás után vehetnek át az anyagátvevők — ez a rendelkezés lényege. Miért volt erre szükség?1 Azért, mert eddig az anyagokat jórészt csak a szállítási okmányok alapján, vagy szemmértékkel való „utánmérés” alapján vették át. Elsejétől ez az állapot megszűnt Most minden anyagot szállító gépkocsi csak a hídmérlegen keresztül juthat az anyagtároló helyre, csak pontos mérlgelés alapján vehetik át az anyagot az építésvezetőségek. Ettől az egyszerű intézkedéstől nagy eredmények várhatók. Az első napok mérlegelései azt mutatták, hogy a szemmércé- kes köbözés — például a homok esetében— Igen sokat tévedhet és a tévedések legtöbbször kevesebbre becsük az anyagot, azért, mert a kocsik eleve kevesebb anyagot szállítottak. A kocsifordulók, gyorsítása — ami érdeke a rakodóknak is és a gépkocsivezetőknek is — bizonyos mértékig arra is ösztönzött, hogy kevesebb anyag szállításával oldják meg a fordulók gyorsítását — kihasználva a szigorú ellenőrzés hiányát. Ha azt tételezzük fel, hogy tehergépkocsinként átlagosan 0.2 köbméterrel szállítottak az ellenőrzés hiánya miatt kevesebb homokot a bányából az építkezésre (0.2 köbméteres hiányt a leggyakorlot tabb anyagátvevő sem szemmértékkel felfedezni). tud kiderül, hogy havonta 160, évente pedig 2000 köbméter homok — ami egy havi szükségletet fedezhet — ment veszendőbe, azaz fizettek ki, s nem használtak fel. Ehhez talán nem is kell kommentárt fűzni. Ugyanígy megszigorították a tégla átvételét is. A téglát régebben nem rakták előírásosan ötszáz darabos hasábokba, így lehetetlen volt a pontos ellenőrzés. Most már a téglát is előírás szerint kell raktározni és szigorúan darabszám szerint átvenni. Az intézkedéssel az anyagosok és az építésvezetők felelőssége is megnövekedett, mert nemcsak az átvételkor kell pontosan átvenni az anyagokat, hanem negyedévenként ugyanolyan pontosan el is kell számolni a fdhasznáMoriSi
