Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

»58 Április 12 NAPLÓ * Nyolc milliárd forint értéket termeltek a ktsz-ek A KISZÖV megyei küldőiig ? üléséről Pénteken reggel 8 órakor kezdődött a KISZÖV megyei küldött­gyűlése, amelyen a megye 40 kisipari szövetkezete mintegy 120—130 küldöttel képviseltette magát. A fene elvtárs, a KISZÖV elnöke biakban közlünk részleteket: vezetőség beszámolóját Tárnay Fe' tartotta. A beszámolóból az aláb­A küldöttgyűlés főbb felada­ta: számba venni az eredmé­nyeket és fogyatékosságokat és azok értékeléséből meghatároz­ni a teendőket, hogy a kisipa­ri szövetkezetek szocialista jellegükben tovább erősödve eredményesebben tudják betöl­teni hivatásukat a szocializmus építésében. Népgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan fejlődtek a kis­ipari szövetkezetek is. 1949-ben mindössze 378 szövetkezet mű­ködött az országban, mintegy 10 ooo dolgozóval és termelési értékük 481 millió volt. Ezzel szemben 1957. év végén 1675 kisipari szövetkezet 175 000 az eredmények azonban lénye­gesen nagyobbak lehettek vol­na, ha ez irányú szervezőmun­kánk és erőfeszítésünk, az ille­tékeseknél nagyobb megértés­A pécsi üzemek dolgozói is hadat üzentek a pazarlásnak gozói is. A Sopianában dolgozót tömörített magában és szektornak tekintik, a szövet­kezeti dolgozókat pedig nem a az eImáit évben a termelé­si érték meffközetítette a 8 milliárd forintot. Ezek a számok azt bizonyít­ják. hogy a dolgozó kisiparos­á Majdnem egy hónappal ez­előtt jelent meg a kormány Ű határozata az országos takaré- Komoly hibának tartjuk to- <' ttossági mozgalomról. Netn- vábbá azt is, hogy nem érvé-f ,. .... . nyesült az egyenlő tehervise-$5okfcJ kesobb a "W* for* lés elve, a magánkisiparosok1' radalmi munkás^-paraszt kór­ós a szövetkezetek között, az< mány felhívást intézett az or- adózás terén. ]>szág lakosságához. A felhívás­Az ellenforradalom eszmei,> ra megmozdult az ország, meg­fertőzése mutatkozik meg a,| , , .. . _ _ szövetkezeti tulajdon védelme* mozdultak a P6081 uzemek doi~ re talál. Tevékenységünket terén tapasztaltakkal kapcso-i számos fékező tényező befő- latban is. Az ellenforradalmi i lyásolta. események során a legtöbb* szövetkezetben megszűnt a tár-* A különböző tanácsi szer- sadalmi ellenőrzés, az ellen-* ^ a aktívaértekezletet tar- bekben dolgozó funkcioná- őrző bizottságok alig vagy egy-i™k amel^e a^lr nún­'fincnle no^rt. fi/fanik. lep. lln RP- óltól ón nőm fűítaff/slr lrí loiró- J 5^ ’ ^^ ^ ^ IÓÜT1. den dolgozóját meghívták. A .... . , ... > Sopiaaia dolgozói már az első a szövetség reszero * negyedévben is jelentős még­sem volt meg a k^l° eltenoi'-í takarításokat értek el. A ta­xes es ezek vezettek oda, hogyé lyi negyedik jgyedhez vi­kialdkult egy olyan nézet, i szonyítva, ez év minden hónap- hogy a közös vagyont meg-» jóban, több mint mázezer fo- károsítani, az anyagot fel-» r in főt, takarítottak meg, első- használni egyéni célra,» sorban az anyagokkal való hogy azt eltulajdonítani» meggondoltabib gazdálkodás nem számít bűnös cseleke-é révén. Az aktívaértekezleten detnek * kiderült, hogy még ennél is »többet tehetnék. A dolgozók, . ,. , __, ,. és ez — sajnos — gyakori je-i de elsősorban a lakatosok el­£ ,* lenséggé vált. } mondották hogy ezentúl job­A Mohácsi Építő KTSZ volt» ban megnézik, J *­riusok nem adtak kellő se- általán nem fejtettek ki tevé- gítséget a szövetkezeti moz- kenységet. A múlt év első galom fejlődéséhez, mert olyan helytelen szemlé­letet alakítottak ki, amely azt mutatta, hogy jónéhányan, a kisipari szövetkezeti mozgal­mat maszek, vagy félmaszek évében hulladékba, sőt amit hulladék­ból elkészíthetnek, ahhoz nem használnak fel új anyagot Az AKIG vezetői ezekben a napokban hét autóközlekedési vállalat takarékossági terveit egyezte­tik. Ezekben a tervekben az üzemanyag-megtakarítástól, a különböző alkatrészek gazda­ságosabb felhasználásáig — minden megtalálható. A hét vállalat terveiből egy nagy, átfogó terv készül, amelyet jövő héten juttatnak el a mi­nisztériumiba, s amelynek vég­rehajtása felett valamennyien őrködni fognak. A Finomech amikai és Motor* javító Vállalat dolgozói min­dig élenjártak a takarékosság­ban. Ök voltak az országban az elsők, akik lábtörlőt készí­tettek az addig semmire sem használt gumiporból. Nemrégi­ben a MÉH segítségével resze­lőgyűjtő kampányt indítottak* összegyűjtik a régi, használ- hatalan reszelőket, ezeket fel­újítják és úgy hozzák ismét forgalomba. Most rátértek a PVC hul­ladékok felhasználására is, Ezekből háromféle nagyság­ban, virágcserepeket készíte­nek a Kertésízeti Vállalatnak* A gumiporból újaibb cikkeket akarnak előállítani: pneumati­kus, gyermekkocsikra, targon­cákra használható kerekeket Finommechanikai készítenek belőle* Vállalatnál * munkásosztály szövetségesé­nek, hanem megtűrt személyek­nek tartják; már régen elvileg is leszögez­te, hogy a kisipari szövetkeze­sag egy részé már megtalálta a tek a szocialista szektorhoz tar- !lnoke- e^es vezetőségi tagok i ^ szocialista fejlődés keretei kö- toanak, de annak a nem kö- «.reszlegvezetok, több mint* vetkezetesn szocialista részé­hez. Akik ezzel szembeszegül­tek, azok a párt és a kormány álláspontját tagadták meg el­zött a biztos jövőjét, boldogu­lását és soha többé nem kíván­ja vissza a régi, eltűnt kapita­lista rendszert. Az ellenforradalmi esemé­nyek súlyos politikai és gazda­sági helyzetet idéztek elő, amelynek leküzdéséhez saját erőnk kevés lett volna. A népi 200 ezer forinttal károsították* meg szövetkezetüket. A Sziget- ' vári Cipészszövetkezet volt * szabásza elég hosszú időn ke-* kező tényezők megmutatkoz­tak továbbá a szövetkezeti szállított egy volt szövetkezeti* tagnak, aki önálló kisiparos * lett. A Siklósi Műszaki KTSZ* —--------- ----------------------------------*T- Ociicn. ilivxcv « de mokratikus országok kisipari szövetkezeti demokrácia sem- szövetkezetei — élükön a szov­jet ipari szövetkezetekkel —, különböző anyagokkal nyúj­tottak segítséget szövetkezete­inknek. Mi is köszönetünket mozgalom gazdasági működé- * j közDontilaff kiutalt# Merenyén Gárdonyi: Annus rn/vrvw n V01X einOKe KOZpCHltliag Rimáit W , XA« TU« sének merev korlátozásában, a importanyagot adott el magán ktetoaro7“S^ KüiöS> «? ? Ludas Matyi című da­korrupciós jelenségekkel is ta­rabokat mutatták, illetve fejezzük ki a baráti országok szövetkezeti dolgozóinak ezért az áldozatkész segítségükért. Megyénk kisipari szövetkeze­teinek dolgozói nevében ezt meg is mondottuk az 1957. év őszén nálunk tartózkodó szov­jet delegációnak, amelytől igen sok segítséget kaptunk a szö­vetkezeti ipart irányító gya­korlati munkánkhoz. mibe vevésében, a szövetkezeti meglévő erő lebe- £{£££&. A* Péíri‘TltaTán«$ mutatják be. csuleseben; Építő KTSZ-nél a gatter-rész- ■ A párt és a kormány meg- ]eg vezető csak úgy vállalta elf A szigetvári Ifjúsági Aka- bízott bennünket azzal, hogy a rönk felvágását a rendelő ál-f démia csaknem minden elő­növeljük a lakosság felé irá- tál kért határidőre, ha az af adásán 150—160 hallgató nyúló javítási és szolgáltatási ioo forint külön díjazást kifi-11 vesz részt- Eddig igen nagy tevékenységet. Ezt nem tudtuk zette. A rendelő panaszára af volt az érdeklődés az egész­kellőképpen megvalósítani, volt vezetőség nem vonta fele- f ségügyi, az illem és az igaz­mert sza­a kisipari engedélyek mának növekedésével tartott lépést a szövetkeze­tek javító és szolgáltató he­lyiségeinek növelése. lősségre ezt a dolgozót, hanem, helyette olyan nézetet képvi-f mit dobnak a KISZ fiatalságot is mozgó­sították. Az ifjúság vállalta, hogy az elfekvő anyagokat felkutatják és osztályozzák; Ök állapítják meg, hogy rrri kerülhet hulladékba és mit, mire lehet és keH még fel­használni* Nem eget-földet rengető ter­vek és eredmények, amelye­ket a három üzemben, illetve vállalatnál találtunk Mégis nagy dolog, mert az emberek közül egyre többen tartják aranyigazságnak, hogy ..sok kiesd, sokra megy“ és a taka­rékoskodást az „alap'’-nál kez­dik: fillérekből hozzák össze a tízezreseket) HÍREK í| 5 «i.a0lA*mja, -.i iriK-7nho+t felsőrészeket i Szulimánban Sásdi Sán- \ vileg és gyakorlatilag is. A fé- dór: Nyolc hold föld c. darab- { ját, Patapoklosiban Niccodé- * Tacskó, Dencsházán és J mi: ka, Kárászpusztán és Iba­ságszol «altatással kapcsola­tos előadások iránt. * 1954. év végén megyénkben 40 kisipari szövetkezet mű­ködött, 1964 termelő lét­számmal, az évi termelés 106 millió 739 ezer forint volt. A kérdés akkor úgy állt, hogy a kisiparos hozzájutott helyi­séghez, a szövetkezetek pedig hosszú huza-vona után alig kaptak kiutalást a városi ta­nácstól. Ebben az időszakban pedig nagy szükség lett volna _ arra, hogy a városi tanács Az egy főre eső termelési ér- funkcionáriusai gyakorlatban tek 55 300 forintot tett ki. A te kinyilvánítsák azt a szándé­selt, mintha ez egy természe- ? tesnek tekintendő tény volna, ? sdgrtvte» áprUls 4-én Kötelességünk a jövőben,\ mutatkozott be először az 52 hogy felvegyük a harcait ?gú vegyeskor^ Mohos An- i 1 * tál vezetesevel. Ezen a napon * azokkal szemben, a Jak a* szerepelt először az általános szovetkezti mozgalom jól iskola 60 tagú furulyazene- hirnevét kockára teszik, * jg felelőtlenségükkel, törvényeink? és rendelkezéseink semmibe-? vételével, egyéni haszonhajhá-i szásukkal, a mozgalmat komp-? szövetkezetek összvagyona 11 millió 611 ezer forint volt. Szö­vetkezeteink tehát egészsége­sen fejlődtek. Ebben az idő­szakban azonban a jobboldali elhajlás és revizionista nézetek — amelyek komoly nehézsége­ket idéztek elő —, nemcsak egész népgazdaságunkat, ha­nem a szövetkezeti ipart is na­gyon károsan befolyásolták. romittálják. Csak így tudjuk elérni azt, hogy a párt és a , , . , _ . , , ._ . kormány határozata szellemé­kukat, hogy jobban támogat- ben s7.ö^etkezeti mozgalmunk ják a szocialista szektorhoz tetölte szerenét úgy hogy az tartozó kisipari szövetkezete- mindenképpen mefteleljw a két, mint a magánszektort. lakossáK és népgazdaságunk Kisipari szövetkezeteink a érdekének- határozatot nagyra értékelik,( mert amellett, hogy ismételten' JÓBARÁTOK A szentlőrinci Mezőgazda- sági Technikum és a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya május 25-én Szentlőrin- cen rendezi meg a hagyomá­nyos dalostalálkozót. Eddig 10 énekkar jelentette be részvételét, közöttük a szi­getvári, a szentiászlói, a sá­torhelyi, a mágocsi és a szentlőrinci; Három esztendeje kezdő­dött a baráti kapcsolat. A Pécsi Dohánygyárból Vörös Sándomé és Kovács János elvtársak látogatták meg a bári termelőszövetkezet tag­jait. A tsz gondjai, bajai ér­dekelték és a dohánygyár segítségét ígérték. A tagok elmondották terveiket, ne­hézségeiket és a vendégek szívesen vállalták, hogy ere­jükhöz mérten segítik a kez­deti nehézségekkel bajlódó szövetkezetét. Azt mondták, egyszer majd kijön a főkönyvelő és segít a hátiaknak. Szíjakat sze­reztek be a motorokhoz és elküldték Bárba. Pestre utaz­tak, hogy rostákat szerezze­nek, mert «nélkül nem mű­ködhetett a tsz magtisztítója. És amikor a villanyszerelés­hez kellett anyag, meg az istálló vízvezetékét kellett beszerelni, a dohángyár se­gítsége soha nem maradt el. A tavalyi zárszámadási ünnepségre azután a tsz is vendégül látta a dohánygyár 48 dolgozóját. Kivitték a 24 tagú zenekarukat is. Ezt megelőzően a dohánygyár is vendégül látott már tíz tsz- tagot. További tervük pedig az, hogy a nyár folyamán minden esztendőben 10—10 vendéget küldenek egymás* hoz május elsején, vagy au­gusztus 20-án, Megegyeztek abban is, hogy a Zetoron a dohány­gyár végzi a szükséges javí­tásokat, a tsz meg sertéseket hizlal részükre, természete­sen napi áron — Most megint jó volna, ha segítenének —> mondja Oláh Jeremiás elvtárs, a tsz elnöke. — Régóta keresünk nyolamlliméteres vasleme­zeket és nem találunk, ök még mindent beszereztek, bizonyára erre is találnak módot.a Mi meg majd vi­szünk nekik halakat, hisz Pécsett úgyis rossz a hal- ellátás. Van még egy elgondolás, amelyről csak igen kevés szó esett. A Duna-parton éppen elég területe van a tsz-nek, s szívesen segítenének a do­hánygyárnak abban, hogy egy-két vikendházat felépít­sen a dolgozói részére. De ezt még alaposabban meg kell beszélni, mert eddig csak kialakult egy vélemény, hogy nem lenne rossz. To­vább nem jutottak. Ilyen egészséges kapcsolattal, meg­értéssel azonban sok min­dent meg lehet oldani. kifejezésre juttatta a párt és a (1 kormány elismerését és meg-ű becsülését a szövetkezeti moz-1 ^ galom és tágjai iránt, jelentősi Az 1954. novemberében tar- segítséget adott a mozgalom^ tott küldöttgyűlésen hozott ha- teljes megszilárdításiához, el- tározatokról általában el- oszlatta a bizalma ti ansago t. mondhatjuk, hogy helyesek biztonságot adott a szövetke­voltak, helyesen szabták meg zeti dolgozók és ^ta°k-fí'* sertéshús és 40 kiló marhahús szók 8 most már útban van a mozgalom előtt álló felada- mára és megnövelte a szöveg r naponta a kővágósző- egy szállítmány. Adjanak kést S azok nem kerül- kezet! dolgozók ter^ ked-?^ Ebédlőjében, is az ebédhez - kérték többen e. ■ tejesen végrehajtásra, me- vét. Ezt a határozatot * nem beszélve a sok rizsről, — és azóta gondosabban terí­jelentősen a szövetkezeti ipar Ki­üt jól ellássa és termelése ír>nr)inkább a lakosság szűk- sín’; leit elégítse ki. ho ad; sének - soron követték a főbb ? ról burgonyáról, amit a kő- gazdaság kérdések megoldásé- a süteményéhez ra irányuló kormányhataroza- \ hasznainak. «ldDa-, a Közei tok, valamint ennek nyomán [ezer gyomor követeli, és meg a7 OKISZ vezetőségének haté-Vs kapja a magúéti.. & . / ' . az O ib i Az itt étkező bányászok nem elégztesere tranyúló terme- ronatai. I állítják egyhangúan, hogy jó 6 millió Ami a magankisipa . | L koszt, pedig Kővágószőlősön 310 ezer forinttal növeke- kenységét illeti, 1111 ff?zsák „húsos" napok vannak. tett az 1954. évivel szem- ^ ÖLÍSS-Le Xsé« azok^in^ek sokam- akik Aa lakosság igényeinek ki­elégítésére irányv lésünk alakulása ben. ipar tevékenységére ói™! {panaszkodnának. van azokon a helyeken, Jf Tavaly nyár óta üzemel a Az exporttermelésünk 17,3 szá- sem államk .^mki|^Leni a konyha, amely éppen most ?stekkal nőtt, ami azt jelenti, 'Par ^ tudja k K^en (iifogyaMtja" a hmmadik gond­ja 5 973 párral exportáltunk hogy az elmúlt Alig egy hónapja, hogy kes7tvűf a? élőzo banak tartjuiK, ny&y \az ^ztendőben ’ A visszatérően esztendő folyamán, ]i vette kezelésbe az üzemet, kiemelt cikkek terme- az iparengedélyek kiadása * Musch Ede, az új gondnok Változatosan és egyre ízletesebben főznek a kővágőszőlősi bányakonyhán Száz kiló kenyér, 120 kiló pohár — panaszolták a bámyá­bámyász a panaazSönyvtoe fi- A tegSonsaerfl«», • tehető ta: „Ne kelljen megtotózni”, legszebb a kővágőszőlősi kony­Szívesebben ennénk friss kenyeret — mondták a gazdaasszonynak, s most a kívánság szerint, naponta vá­sárolják a kenyeret. Az új személyzet oly nagy igyekezettel látja el teendőit, hogy még az étlap összeállítá­sánál is kikérték sokak véle­ményét. Azért így is akad hi­ba. Például ebben a hónapban csak süteményeket, tortákat és főtt tésztákat terveztek cseme­gének, pedig a bányászok zö­me nagyon szereti gyümölcsöt és a hogy mit kapnak ebédre; Kétféle minőségű ételt főz­nek a kővágőszőlősi konyhán. A jobbik a föld alatt dolgo­zóknak készül. A töbhfogásoa reggelik, ebédek, vacsorák el­készítése bizony sok munkát vesz igénybe, nem beszélve a „normál" koszt osokról, akik ugyancsak jó ételeket kapnak; A konyhán dolgozók sokszor alig-alig bírják, s nem ritka­ság, hogy a gazdaasszony is „beöltözik" és a tumultus ide­jén segít a felszolgálásban. Ezen is lehetne segíteni. A konyhán dolgozók úgy vélik, a nyers hogy külön kellene elvégezni kompótot. az étkezőhelyiség takarítását, ha. Gőzüstökben főznek, vil­lanysütőben sütnék, 8 főzhet­nének villanytűzhelyen ta, ha az jó volna. Két gondnok vál­totta már egymást, s a konyha személyzet hiáiba kérte tőlük, hogy csináltassák meg. Hasz­nált) atal anrul áll két nagymé­retű rezsójuk is, köziben a bé­csiszeletet sütőben kénytele­nek sütni Az ott kiszárad, s majdnem élvezhetetlen, mire a bányászok elé kerül; Ez a „konyhások* másik nagy pa­nasza* Nagyobb hibák szerencsére nincsenek a konyha körül. Ezeken pedig gyorsan lehet segíteni; Ezt feltétlenül meg­tekintetében tanácsi szerve- ( ink nem voltak figyelem- < mel szövetkezeteink érdé-' keire, s ez különösen jel-{ lemző Pécs város területén,, Üzemélelmezési Vállalat Szívesen fogyasztották annak- s Így nekik UHTfateHív'^ ‘‘“f»" . WtaUA. « ««»«♦ idején a tejfölt is, amit ebéd aiW - ^««1* az ott dolgozók, akik­után, két deeds adagokban K/mÜKÍeft ^ezete arra kapták. De hogy még ennyi ÍTányTl1’ ho^ jó1 kéöEÍtsék el hiba se legyen, egy „kívánság mál“ és ^éd^" élke»ók ^'' * könyv“-et helyeznek el az laniát szok élelmezésére kapnak. Ezt ebédlőben, amelybe minden szSftet^köttft ^+' ♦ 33 igyekezetét előfob-utóbb ott érkező beleírhatta n kíván- VM Ct^t’ P®rköitet>1sültet mind- észre keH venniök az ott ét­személyzet. Az utóbbi időben ságát. Közkívánattá Retteg S SSS- e^fteí kc?ŐkTiek * ^ 1 mofl ,.. ™ egy_ egy fé- már nagyon sokan elismerik. lesében is fejlődés volt, mint Például férfi öltönyből 47,1 sza­bókkal, fiú- és leányka ruhá- "°1 százalékkal, cipőből 9,9 százalékkal termeltünk többet, "ÜPt az 1954-es évben. Az 1955. esztendőben fő tö évben 521 iparén- h kra ételt és a teljesíthető „rende- munka, s kétszer háromfogá­rókvésünk volt a lakosság el- ahol a mun ennek nagyi ebédlőben hasznait poharakra, eie“ _es a ------» ­látására irányuló temelés nő- g** ÄU területére irá-Jkancsőkra, k&ekre ------- ­ped ig csak április elseje óta van ezen a munkahelyen. A panaszkönyv bejegyzései szerint ez év elején jobban is dolgozhatott volna a konyha­azonban lényegesen kevesebb gyakrabban adnak majd bécsi- a kifogás és azok is inkább az szeletet, vagy más kedveltebb lét adni mindkettőnek? így sokkal egyszerűbb lenne vonatkoz- léseknek" sorra eleget tesz- so® ebéd helyett csak egyszer _ --------, - n 11-rr.trimiir hí- in* A hibákat igyekeznek nek majd. Étlapokat ta ké- háromfogásosat kellene készí­- Ä-’SSÄi?» Ä. * —- — - —• «* -* kelése. hogy otthon sem esznek jobb ételeket, mint az üzemi kony­hán, ahol változatos, ízletes, tartalmas ebédeket, vacsorá­kat, reggeliket kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents