Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-12 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜIJETEK! DUNÁNTÚLI : NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA [Tito elnök válasza! N. Sz. Hruscsov : ♦ elvtársnak 7.gű/űjS%í uek&fiény. j Rendelet a hivatali | helyiságak áfássá való | i visszaá máséról xv. évfolyam, 86. szám ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958 ÁPRILIS 13 Zsákutcában a „jószolgálat“ Több francia polgári lap egy Wő óta aggodalommal jelzi, h°gy a francia—tuniszi konfliktus elsimítását célzó angol, amerikai ,jószolgálat" valóságig’ egyhelyben topog. A legutóbbi napokban már arra kényszerültek a lapok és a nyugati hírügynökségek is, ho§y a tárgyalások megfenek- léséről beszéljenek. A Reuter Pénteken ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Párizsban mindenképpen el akarják kerülni ennek bevallását. A New York Herald Tribune Pénteki számában „Tárgyalások, amelyeknek nem szabad kudarcba fulladniok’“ címmel a következőket írja: „A tárgyalások Franciaország és Tunézia között igazi zsákutcába jutottak. Folytatni kell a tárgyalásokat, és ezeknek kezdeti megállapodáshoz kell ve- zetniök, mert 'különben igen súlyos következményei lesznek a Nyugat számára. Nyugat tart attól, hogy Burgiba, Tunézia elnöke a francia—tunéziai viszályt az ENSZ Biztonsági Tanács elé viszi. Mi tette szükségessé a jószolgálat igénybevételét, hogyan indult és hová fejlődik a tunéziai kérdés? A francia—tunéziai ellentét a nemzetközi kérdések egyik legágas-bogasabb problémája, szorosan összefügg a francia— algériai kapcsolatokkal, az észak-afrikai kérdés egészével. A probléma gyökerei az algériai háború kezdetéig, tehát negyven hónappal ezelőttre nyúlnak vissza. A nemzetközi közvélemény igazában akkor riadt a probléma veszélyességére, amikor a francia légierő váratlanul bombát zúdított február 8-án Szakiét Szidi Jusszef tunéziai községre. Védte-er> lakosokat géppuskáztak, ártatlan asszonyokat és gyerekeket gyilkoltak meg. A francia vezetőkörök ekkor már nem szorítkoztak arra, bogy csak folytassák az algériai háborút, hanem a logika könyörtelen törvényei szerint kiterjesztették a konfliktust. A francia kormány abban a természetes szolidaritásban, amely összefűzi az algériai és a tuniszi népet, ürügyet talált afra\ bogy a nemzetközi jog e emi szabályai ellenére, a fölűig leromboljon egy békés tu- nezia: falut. A haladó sajtó y* a'^szerte rámutatott arra, hogy nem következetes dolog tuniszi beavatkozásról beszél- hi Algériában, amint azt Franciaország tette és ellenőrzést javasolni a tuniszi—algériai határ mentén. Ha már beavatkozásról beszélünk, akkor a Turuéziában állomásozó francia hadsereg avatkozik be, tartalékot és hadtápot nyújtva az Algériában állomásozó francia haderőknek. Tunéziában hivatalosan kijelentették, ha Franciaország beleegyezik csapataiba k kivonásába Tunézia terültéről, altkor Tunézia és a Nemzeti Felszabaditási Front hozzájárul bármely ellenőrző bizottság kiküldetésébe a tuoziai—algériai határom. Sulz- Pprger is rámutatott arra a Now York Timesben, hogy a umoszi—francia viszály része ** észak-afrikai kérdésnek, ^Nz« nem képes a Tunisz és Marokkó iránti barátság megőrzésére, akkor, amikor elnyomó politikát folytat a közbeeső őrületen. Annak a reményé- adott kifejezést, hogy a törekszenek új kapcsolatok létrehozására, politikájuk megváltoztatására, a Nyugat szempontjából oly jelentős Francia Észak-Afriká- ban. Az amerikai politika és ennek Dulles hangot adott — nem kívánta e problémák ENSZ elé bocsátását, többek között azért, mert arra törekedett, hogy megtartsa mind Franciaország, mind Tunisz barátságát. Február 17-én Anglia és Amerika felajánlotta jószolgálatait Franciaországnak és Tunisznak a válság rendezésére. Mint ismeretes, Murphyt bízták meg amerikai és Bee- leyt, angol részről a jószolgálatok ellátására. Már akkor világos volt, ha közbejárásuk eredménytelen maradna, a kérdés megoldása az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárulna. Burgiba, Tunézia elnöke a tárgyalások során elment a lehetséges engedmények határáig még ahhoz is hozzájárult, hogy Algéria kérdése ne szerepeljen a jószolgálati vitáiban, jóllehet, az algériai_ kérdés nyilvánvalóan a francia tunéziai nézeteltérés egyetlen oka, és amíg ezt nem rendezik, a két ország ki van téve minden megrázkódtatásnak. A francia kormány az algériai kérdést megvitatná nem hajlandó, de görcsösen ragaszkodik a tunéziai, algériai határ ellenőrzéséhez. Szakáét Szidi Jusszef romjai alatt tuniszi asszonyok és gyermekek haltak meg. Most a támadók áldozatát akarják arra kényszeríteni, hogy bitzosí- tékot nyújtson az agresszor- nak. A tunisziak nem egyeznek abba bele. hogy ilyen vaskos módon próbáljak felcserélni a szerepéket. A tárgyalások hátterében a Gaillard-terv körvonalai bontakoznak ki. A földközi-tengeri paktum az a személyzeti bejáró, amelyen át Francot Spanyolországot is - be aka iák léptetni az Atlanti t'a* tumba Ezzel kapcái artan a haladó francia sajtó rámutat, az algériai háború, amelyről a francia vezetötoörölc nem^ nsj landók lemondani, annyi nehézséget okoz, hogy a kormány kész a legszegyentelje- sebb szövetségekre. Az uj védelmi paktum, amelyet Gail- lard felvetett, ári célozná, hogy a tuniszi repülőterek eprien úev mint a marokkói franvábbra is francia tok maradjanak, va az angolszászoknak.és_Fran conak is, hogy heleavatkozza nak Észak-Afnka ügyeibe. A francia miniszterelnök újra meg újra összehívja miniszlerelt tanácskozásra, új megadásokat keres, de azokat aig- ha találja meg mindaddig, míg hátsó gondolatok nélkül ® tómeri Eszak-Afrika népeinek függetlenségi jogát. Ezen az alapon könnyű lenne tárgya hu jószolgálat nélkül — közvetlenül Tunisszal, a francia c®aPa" tok visszavonásának kérdésében és lehetővé válnék a francia-algériai tárgyalások megkezdése. Franciaország többszörösen előny«* gazdasaga es kulturális egyezményeket létesíthetne az egyenlőség alapján Észak-Afrika felszabadított népeivel. Barátságuk lehetővé tenné Franciaországnak, hogy visszanyerje nagyhatalmi helyét, ugyanakkor felszámolná a háborús feszültség egyik gócát a világban. I \ Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata jaz országgyűlés összehívásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. §-j ának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. évi áprilisi hó 16. napján — szerdán — délelőtt 10 órára összehívja, j DOBI ISTVÁN s. k. Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. 14-16 százalékkal nőtt a bérből és a fizetésből élők jövedelme Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Az onszággyűlés terv- és költségvetési bizottsága — Nagy Dániel elnökletével — pénteken tárgyalta az 1958. évi állami költségvetés tervezetét. Részt vett a tanácskozáson Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Antos István, pénzügyminiszter, továbbá az országgyűlés állandó bizottságainak elnökei is. Nagy Dániel bejelentette, hogy az országgyűlés valamennyi állandó bizottsága megvitatta a feladatkörébe tartozó tárcák, illetve részlegek költségvetését A szociális és egészségügyi bizottság javasolta a terv- és költségvetési bizottságnak az egészségügyi intézmények minőségi létszámának az előirányzottnál nagyobb mértékű emelését, valamint a budapesti orvostudományi egyetem és klinikáik rend- behozására, felújítására előirányzott keret növelését kétmillió forinttal. A mezőgazda- sági bizottság pedig azt indítványozta, hogy az évközben felszabaduló beruházási kereteket fordítsák a termelőszövetkezeti beruházásokra és a belvizek rendezésére. Antos István pénzügyminiszter ismertette a költségvetés összeállításakor figyelembe vett fő szempontokat. Elmondotta, hogy az elmúlt évben a párt és a kormány helyes politikájával — népünk eredményeket ért el, a dolgozók'élet- színvonala jelentősen emelkedett. A bérből és a fizetésből élők reálbére 14—16 százalékkal, a parasztság reáljövedel-. me pedig mintegy 10 százalékkal emelkedett. Az eredményekben jelentős szerepe van a baráti országok kölcsöneinek és segélyeinek. — Minden erőfeszítést meg kell tennünk tt munka termelékenységének emelésére, az önköltség csökkentésére, s a takarékosság legszigorúbb megtartására az élet minden területén. Csak így állhatunk meg a saját lábunkon, további külföldi kölcsönök nélkül — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A bizottság elhatározta, hogy az 1958. évi állami költségvetés tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kipiniszieri értekezlet Prága (CTK). Csütörtökön Prágában megnyílt a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovák kia külügyminisztereinek értekezleteA résztvevő miniszterek kifej tetteik kormányuk nézeteit azokban a kérdésekben, amelyek a nemzetközi helyzet fej-« lődésének szempontjából Csehszlovákiát, Lengyelországot és a Német Demokratikus Köztársaságot érintik. Az értekezlet résztvevői táviratot küldtek Adam Rapadki lengyel külügyminiszternek és mielőbb« gyógyulási kívántak neki. Több mint százmillió forint oltalmat kaptak a bányászok A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Vezetősége pénteken ülést tartott. Az ülésen megjelent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes is. Blaha Béla, a szakszervezet elnöke beszámolt a legutóbbi központi vezetőségi ülés óta végzett munkáról és azokról a feladatokról, amelyek a szakszervezetek XIX. kongresszusa határozatából a bénák. Felhívta a figyelmet á legmesszebbmenő takarékosságra. Ebben a tekintetben még fengeteg a bányászok tennivalója. Elmondotta, hogy a bányák termelése az idén is jól indult. Előzetes számítások alapján a szénbányászat 104,3, az ásványbányászat 105,2, az ércbányászat 111,3, az olajbányászat 101,5 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. A bányászat jó munkájára jellemző, hogy az üzemek háromezer bányászt tüntettek ki kinyászszakszervezetre hárul- váló dolgozó oklevéllel és az Terjed a KISZ takarékossági mozgalma A komlói bányákban sorra afakulnak az anyagmentő brigádok ezzel járó egyhetes keresetnek megfelelő pénzjutalommal. A különböző jutalmakkal és a nyereségrészesedéssel együtt 1958. első negyedévében több mint százmillió forint emelte a bányászok életszínvonalát A szakszervezet elnöksége 1958-ban három alkalommal mintepi 250 000 forinttal nyújt anyagi segítséget az arra rászoruló nyugdíjasoknak. Ebben az évben 10 150 dolgozót üd ültet a szakszervezet Bejelentette az elnök, hogy az idén új művelődési otthon nyílik Várpalotán, Komlón, Rudolf-telepen és még öt bányászlakta községben. A beszámolót vita követte. A KISZ Központi Bizottságának határozata óta a komlói bányász KISZ-szervezetek többségében megszervezték a .takarékossági mozgalmat, igyekeztek a fiatalok figyelmét e fontos problémára irányítani. A kiszesek körében élénk visszhangra talált a Központi Bizottság kezdeményezése, s a fiatalok több helyen konkrét célokat tűztek maguk elé. A Karbantartó Vállalat KISZ-szervezetének tagjai négy körzetre osztották a várost s ennek megfelelően négy anyagmentő brigádot alakítottak. Elhatározták, hogy ezek a brigádok rendszeresen összegyűjtik a körzetükben fellelhető anyagokat, nem hagynak semmit veszendőbe menni. Az elhatározást azóta tett is követte s már az első alkalommal jelentős mennyiségű, a karbantartáshoz még jól felhasználható elszórt anyagot gyűjtöttek össze. Megalakítottak anyagmentő brigádjukat a nagymányo- ki bányászfiatdlok is. A. nagy- mányoki anyagmentő brigád tagjai legelőször a bányában néztek körül s teremtettek rendet, gyűjtötték össze a bánya különböző területein elszórt anyagokat. Az Anna-aknai kiszesek nemrég ugyancsak megígérték, hogy megalakítják az anyagmentő brigádjukat s valószínűleg már vasárnap meg is kezdik a munkát. A Ill-as aknai KlSZ-szer- vezet titkára, Győri Tibor elmondotta, hogy ők egy tíztagú anyagmentő brigádot akarnak alakítani. Ennek a brigádnak azonban — tette hozzá — nem lesz nehéz dolga, mert nálunk III-as aknán eddig is nagy gondot fordítottak a takarékosságra, a helyes anyaggazdálkodásra. A bányában, de a külszínen is igyekszünk a lehető legnagyobb rendet tartani. Persze, lesz azért munkája a mi brigádunknak is, hisz nemcsak az ezresekkel, hanem a forintokkal is takarékoskodni kell. A komlói üzemek KISZ fejtési és elővájási brigádjai kiváló termelési eredményekkel köszöntötték hazánk felszabadulásának 13. évfordulóját. A napokban a III-as aknai KISZ-szervezet versenyfelhívást intézett valamennyi komlói bányaüzem KISZ-szervezetéhez, hogy hasonló szép eredményekkel készüljenek május elseje megünneplésére és az utána következő nagy ünnepek köszöntésére is. Javasolták, hogy a KISZ-brigádok versenye ebben az időszakban a termelési terv túlteljesítése mellett elsősorban a minőség javítására, az egy főre eső teljesítmények növelésére, a munkafegyelem megszilárdítására irányuljon s hogy a versenyben résztvevők eredményeit minden hónap 7-én más-más bányaüzemben értékeljék. A 111-as aknai kiszesek elhatározták: mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a második negyedévben ők nyerhessék el a városi KISZ bizottság által a legjobb KISZ-szervezetnek adományozott vándorzászlót. Megígérték ezen kívül, hogy annak a III-as aknai KISZ- brigódnak a vezetőjét, amelynek tagjai e verseny ideje alatt a legjobb eredményt érik el s példamutatóan vesznek részt a szervezeti életben is, két hétre ingyenes külföldi üdülésre küldik. Mét a megyei tanácsi A megyei tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön délután ankétot tartott a tanács közvetlen hatáskörén kívül eső vállalatok, intézmények, iskolák vezetőinek részvételével, A téma, amelyről közel öt órán keresztül beszélgettek, nagyon fontos és sürgető: a társadalom szerepe az ifjúság nevelésében. Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke rövid bevezetőben azt a kérdést tette fel: mit tudunk tenni mi, a társadalom az ifjúság szocialista jellemének kialakítása érdekében? Az ankét résztvevői tárgyilagosan elemezték a problémákat, őszinte segíteni akarás vezette a felszólalókat, magas színvonalon fejtették ki gondolataikat, javaslataikat« A témakör szinte minden ki- sébb-nagyobb kérdése — a napközid thomj neveléstől, a szülők, pedagógusok szerepén át, egészein a bűnüldöző szervek tevékenységéig szőnyegen forgott A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elhangzott javaslatokat feldolgozza és megfelelő határozatokban juttatja majd érvényre
