Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

6 NAPLÓ Egy falucska a történelem sodrában A krónika nem sokat jegy- nincstelenek évszázadokon ke- tunk egy bikát, csak ezért 8000 sok. Később béreltek néhány l ===== zeit -fel a ki- resztül nyomorogtak, pedig forintot kaptunk... holdat és elvállalták a postás-i Üdvözlő táviratok j magyar államférfiakhoz csíny faluról. Szűkszavúan, gazdag halára van a falunak. Már dolgoznak náluk a vil- Ságot. Vásárolt már egy tehe-i __ .. HrUSCSOV és f Ot ősitől elitül Síik ^ mintha babaruháról, kártyáról Erejüket felemésztették a nagy lány szer elök. beszerelik az net> minden évben két hízótillílVOSlÓ tÚVlTOtd hasunk jetSSalWOUI(ISOIlitK lenne szó — annyit említ, hogy gazdaságok, s verejtékükből a ipari áramot és villanymotor ®s eladásra is került minden| tatárjárás után épült falu. Elő­ször a Győr nemzetség tulaj­dona, amely később a gyulai kolostornak adományozza. 1490-ben a Patfi-család ne­vén áll, 1530-ban Hennyei birtok. 1600-as év előtt már elpusz­tult falu. összeomlott minden remény, emberi sors, majd ké­sőbb néhány rác család, tele­pült a régi falu helyére, akik a kuruc szabadságharc idején módosok egyre híztak, gazda- könnyíti hamarosan a szecska- esztendőben. Fia most műkő w godták. Akinek nem volt föld- rágást. Ezzel tíz villanymotor szörűs szakmát tanul. Vásárol- i je — mehetett cselédnek, nap- ies- a faluban. Pedig egy sem tak neki égy motorkerékpárt,l számoskodhatott, hálából meg- yojt a felszabadulás előtt. Ké- e0V 4000 forintos tangóharmo-\ adatott neki az a sors, hogy ^bb még répavágót is vesznek ‘ükét, hogy zeneileg is képezze ; nem halt éhen. A kenyeret hozzá. Az okoz gondot, hogy a magát a gyerek. : azért el kellett zárni a gyere- darálóra még gyűjteni kell a pénzt. evfordulo/áru kék elől és ha nem ették meg a káposztalevest, koplalhattak estig, mert mást nem kaptak, nem volt miben válogatni. 1945-ben kezdődött itt az ===== emberibb élei. elmenekültek és a XVIII. sza- 60 nincstelen között 350 hold Bizony, ha akar valamit az ember, még most is gyűjtöget­ni leéli a pénzt. Csak — nem olyan sokáig, mint régen. Egy ismerősöm kedélyesen beszél­te a minap, hogy valamikor A faluból többen Pécsett♦ dolgoznak. Mindennap busszal♦ járnak be. mert vasút nincst erre. A buszjárat is a. felszaba-1 dulás után indult. Addig gya­log jártak Pécsre, a bányá­szok meg Vasasra: Akkor olyan természetes volt a gya­zadban nemet lakosok jöttek a faluba. Az úrbéri vállsagot békés földet osztottak szét. Azt mond­tak akkor, ezek új gazdák. Azok is voltak. Újak, kezdők. évtizedekig készültek a házépí- loglás, mint. most természetes léshez. As illető dédapja kezd- áek látják, hogy a Kossuth té te gyűjtögetni az anyagot és fen tízesével állnak az autó jórég meghalt már. mire telje- buszok. Ezekből a. buszokból ral. ütrm iX4fí-han rendezték arót sofc gondot, bajt kellett legyűr- ... . ... Baíthuanv Gusztáv földesúr- niök, de boldogok voltak, mert sen települt a ház. Akkor aztán négy járatot indítanak napon­ta földből most már nekik is jJÖSI nézték rá. mint egy cső- — ’* jutott, maguknak dolgozhattak, dara, mert új háza volt. Most saját kenyerüket ehették. Volt nieg gondolnak egyet a fiata- yy eyy egy.e t k tehenük, lokí ok bizony külön mennek ■mosnak e kis községét, mintha " az Úgy váltogatlak gazdák, úgy ajándékozták egy­egymást a kicseréléséről lenne szó és nem ember vásárról. Az uzsora, bo­tozás náluk szót sem érdemel. Mint feljegyzik, ebben békés utón egyezséget kötöttek az akkori lakosok > Batthyány földesúriak A hásságyiak között azonban most van. aki emlékszik, hogy t<i Hásságyon keresztül, mégis annyi az utas, hogy sokszor meg ■két kisegítő járatot is kell küldeni a MÁVAUT-nak. — Nincs olyan ember, aki gyalog indulna Pécsre. Mayer Ber­man volt az utolsó, aki még „ . aztán összefogtak a szomszé- az öregektől és egy-két év dok; Jóbarátok, hogy közösen vj hazat építenek. segítsenek magukon. Volt, akt • . , .. , . ,, - «'*«•«' «*• "«w«, um may lovat és tehenet fogott a rúd *gV épült UJ na* nos- nejmny éve is hátára kötötte mellé és akinek még ez sem . ;■—r kki áruját és Pécsre gyalogolt, jutott — kisegítették a nagy- «főbbi ket ev alatt. Emiket mert ha még buszra fizet 18,80 gazdák. Egy hold szántásért Fl,llz f e/®.nc cpííf*í* “ lonntot, akkor veszteséges az hat napi gyalogsunkat kellett a út,_Most már ö sem gyalogol. visszaszolgáltatni. Olcsóbb lett f. község, 'mafík végén Miért mennének gyalog, miitor (ywo.UOi.t'iyU.M.U Ilit. IC.oC/O' U LE-öo . 7 , y. ^ «'•o- ro yy “‘vy, volna. a. traktor, de hol voltak a tejcsamokas epnett egy végy ,já.rot van ^ponta? «,a„ «m»,. - llazat’ ‘mert a. regi kicsinynek hássámli . • . , még akkor a gépállomások..: a fatengelyes kocsik ide jen egy iVo* kéuhárom traktor dolgo. bizonyult. Hofecker nevű ember Hassam- ,.fc ft hássagyi totórÍMm és Ha mar « felső faiuvegei1 tói Becsbe hajtott főtengelyes rtya^cTisl^ná^terdat- - látogassuk meg kocsiján, hóm József csusza, ^ f ^ Hegyt Janosekat Hct ftoW rendelkeznek. A dombosabb ío}deí * felszabadulás kocsiján, hogy József csas es király előtt tolmácsolja a nématseg panaszát. Batthyány termetektöi áv)ák « állatokat. grofek tálkapasai ellen. Mégsem lehetett az olyan ró­zsás. bélcés, nyugodt beleegye zés. Akik bőrükön erezték a zsarnokság fojtogató hatalmát, ma már nem élnek, a doku­mentumokul pedig titokban őr­zi valaki; bár jóllehet maga ■'bin tudja, hogy birtokában van, Hofecke-r visszajött Becsből, hozta, magával a hosszú út minden fáradalmat és meg­tudta, hogy Bécs es liássagy között olyan nagy a távolság, hogy még a hásságyiak sóhaja 'is megpihen, amíg odaér. Mást nem hozott. Pedig de so­kat vártak ettől az úttól, de sok sóhaj. harag, megvetés szállt akkor a királyi város fe­lé — eredménytelenül. Nem változott az élet ebben, az el­dugott kis faluban semmit. A Es nem is jó. ha mindent ma­gának kell végezni az ember­nek. Ma már kényelmesebb, igényesebb a parasztember, mert ö is jobban él, mint bár­mikor. A bosszúságát már nem az okozza, hogy nincs tenyér, s nem jut pénz lábbeli­re, ruhára. Kerner Richard azért panaszkodik, mert még mindig kézzel kell hajtani a szecskavágót és a földműves- szövetkezetnél nem kapni vil­lanymotort. Bőrkabát is kelle­ne. nem számit mennyibe ke­rül, de bejárta egesz Pééset és sehol nem talált. Műbőr neon- kell. — A valódi a ni — mondom. — Nem baj, tudom én azt.. Most van azért egy kis pénz után. Előtte Regényében cse- lédeskedtek. Mit hozott nekik a 13 szabad esztendő? János — jó barátom — nem­régen vásárolt egy motorkerék­párt. Úgy öltözködik öccsével most eOyüU, hogy több városi meg­irigyelhetné és azt mondja: — Nincs már nekem moto­rom .;. Odaadtam az Öcsém­nek. Most tetten, gyűjtögetjük a pénzt, hogy nekem egy na­gyobbat vehessünk .. -. Tudod, öregem ma$f már Pannóniát veszek. Nem cikk ez a kis Cse­pel.-., Ezzel ő vásárolja majd Hás- ságyon a tizenharmadik mo­tort. Pedig két rozoga kis Tátra pöfögő volt ebben a faluban viszont drapa még 45-ben. Velük szí niben, a másik soron laknak Helmrich Bálinték. Különös, hogy ők 45-ben is h ásságyi földművesszövetke­zetben sok mindent megtalál­nak. de ha nem tetszik a cérna vagy a gomb színe. — Pécsre mennek cérnát vásárolni. Per­sze a hásságyi boltot sem hagy­ják cserben. Tavaly egymillió négyszázezer forintot forgalma­zott ez a kis üzlet. Vásároltak a gazdák 12 rádiót, hat répa­vágót, -négy szecskavágót, 25 tűzhelyet, két szőlőprést, négy varrógépet, négy három-levelű mag,takaró boronát, öt és fél vagon műtrágyát és ki tudná felsorolni, -mi minden hasznos felszerelést, berendezést. Emlékszem. — 1945-ben. mi­kor a volksbundok felszerelé­seit szedték össze —> egy új szecskavagú a-kadt összesen a sok között. Nem volt ólt új gazdasági felszerelés, rádióból is alig akadt négy-öt az egész Itozségben. Most 94 rádiót tart nyilván a posta, pedig csak 136 házszám van a községben. szerénykedik, beszállítót- úgy kezdték, mint napszámo­Most szóljon lrw-r a legil­■ leléteseob, <1 falu tanácselnöke: hová ju­doit. 13 év alatt ez a kis köz­Hláucjz hywná&öf* TtUtMkcdiátr — Uu&z év után... ♦ ség Soós Béla elvtárs ismeri a t múltat, jelent, mert ott volt a i földosztó bizottságban 194.5- ♦ ben és mióta tanácsok léteznek KADAR JANOS elvtársnak, a Magyar Szocialisla Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El”! nöki Tanácsa elnökének, MÜNNICH FERENC elvtársnak, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének. Budapest. Kedves Elvtársak! Forrón üdvözöljük önöket és az egész magyar népet a Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe, az ország fasiszta el- ] nyomás alóli felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából. Tizenhárom évvel ezelőtt a magyar dolgozó nép megdőli- : tötle a földbirtokosok cs tőkések uralmat cs a halaimat a maga kezébe vette. Az elmúlt évek alatt a magyar dolgozók nagy sikereket értek el a politikai és a gazdasági építésben, a nemzeti kultúra fejlesztésében és a népjólét emelésében. A magyar nép döntő csapást mérve a nemzetközi és belső reakcióra, amely 195t> őszén megkísérelte megdönteni Magyar- j országon a dolgozók hatalmát és visszaállítani a fasiszta ren- ' det. megvédte vívmányait és hü maradt a proletárintemacio- ] Hólizmus eszméihez. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezete sével a szocialista országok testvéri segítségével gyorsan fel­számolta az ellenforradalmi lázadás siílyos következményeit és helyreállította az országban a forradalmi rendet. A szovjet emberek őszintén örülnek a magyar doigozo ncp sikereinek és egész szivükből kívánnak neki új eredménye- a szocialista építésben. N. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja KözimmiIí Bi­zottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter-« tanácsának elnöke. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. kel Magyarország felszabadulá­sának 13. évfordulója alkalmá­ból Mao Cc-tung, a Kínai Nép­köztársaság elnöke, Kína Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának elnöke. Ein Sao- csi, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állan­dó bizottságának. Csőn En-laj, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke üdvözlő táviratot intézett Dobi István­hoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez. Ká­dár Jánoshoz, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságai első titkárához és Miinnieb Ferenchez, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya el­nökéhez. Csen Ji, a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztere Sík Endre külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot. A. A. Gromiko. a Szovjetunió kül­ügyminisztere Sik Endre kül­ügyminiszternek küldött üd­vözlő táviratot. Aleksaudcr Zawadzki, a Len­gyel Népköztársaság Államta­nácsának elnöke. Jozef Cyran­♦ Magya rországon, azóta ö a hás­í ságyi tanács elnöke Idősebb,; kicwi Lengyel Népköztár- í beteges megtört ember. saság Minisztertanácsának cl­I sem sok jó jutott a múltban ; nftke és Adam RapsM*i. a Len ...... Mcgbatogovtmn az w­kolat. Mint a méhek a köpü aj­taján, kirajzanak az utcára a rettentő hidegek után ta­vasziadra fordult időben ff gyerekeik. Tíz perc van. dél­előtt. Ahogy az udvarra be­lépünk, akkora édes zsivaj- gás csap meg, hogy a szívem kacagni kezd. Nyüzsgő esik a fazékban. A gyerek-higany .szakadatlanul mozog. Es százhúsz síp. mind egyszerre szól. Micsoda ember az, aki ebben a legdrágább kakofó­niában nem gyönyörködik’ Most lelt csak két-tanerős az iskola. Eddig százhúsz gyereket egy tanító tanított. Osztatlan iskolában. Csak most karácsonykor kaptak kisegítő tanítónőt. i -.. Végignéztem a napló-, ban a gyerekek szüleinek névsorát s egy kis statisz­tikát csinálok. Az első há­rom osztályban jár hetven gyerek, ezek között harminc­egy iparos gyermeke, tizen­hat ipari napszámosé, kettő földműves, a többi hivatal­nok, alkalmazott, háztartás- belié. Itt tehát a városi kis­iparosság lakik, periféria, s minden háznál öt-hat gye­rek.“ volt; Most több mint neon ía- vad, hanem t/izemitilene tanerő kosa van és az lakóiéban. 292 működik. Az ő -idejében ®e gyemnek szívja magába a tu- csak. két tonterem volt, most Talán azért is becsüli ily nagy- ; gycJ Népköztársaság külügy­ra a 13 év eredményéi. ! ­♦ minisztere Münnich Ferenchez. nöke Dobi Istvánnak, a Ma gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének fejezte ki jókívánságait felszabadulásunk évfordulója alkalmából. Ho Si Minh.-a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­ke, Ten Due Thang. a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése elnökségének elnöke és Pham Van Dong. a Vietnami Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke Rónai Sándornak, a. Magyar Népköz- társaság oi'szággyülésc elnöké­nek fejezte ki a vietnami nép jókívánságait a magyar nép ünnepe alkalmából. Coj Jen Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése El­nökségének elnöke. Kim ír Szén. a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­gának elnöke Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárához intézett üdvözlő táviratot a magyar ncp felsza­badulásának ünnepén. Gh. Gheorghiu Dcj, a Roman Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Chivu Stoica. a Komán Népköztársa­dást; hat tanteremben folyik a tani- { \íüü élnek De kaján nem. is tv. tikiközi "ö-v És ev. évben az :isikola kö-f >uóJU . . ■ , , - , , ,. Uadulásuiik tízanihaivnadik év- t®nmes kenuzerű, modern isk;>- íordMlojá-r). Hanem az, hogy építését is 3 millió forintos^ lényegesen megváltozott az is- beruházási költséggel. Hús/{ kolás gyermekek szociális évvel ezelőtt még százhúsz j összetétele, fin is statisztikái gyermeket csak egy tanító ta-t csánélok, má»t Móricz Zsig- irwst egy pedagógusra, mond húsz évvel ezelőtt.;: körülbelül tizemnyole tamujoj Motaár Ferenc iskolaigazgató jut’ Ez azt jelenti, hogy fel-, diktálja és én jegyzem az ada- szapactult országunkban, új ok- j tékát. 1956-ban összesen 236 futási politikánk eredménye-^ gyermek járt: ebbe az iskolába, ként, egy-egy tanító behatob-j világban". Sók jól persze nem vesznek észre ... u'-CQ; sunk évfordulója alkalmából. Josz.ip Broz Tito, a Jugoszláv LIPÓCZK1 JÓZSEFI Szövetségi Népköztársaság ei­se elnökségének elnöke Hadár Jánoshoz, Münnich Ferenchez és Dobi Istvánhoz intézett táv­iratot. Ilyen lesz a Mohácsi Farostlemezgyár Kzek közül 135 munikás, sz dolgozó paraszt, 33 alkalma­zott, 11 egyéb és 5 értelmi­ségi származású Jelenleg pe­dig a 292 tanuló 70 százaléka munkás, 15 százaléka dolgozó paraszt szülők gyermeke. Tíz százaléka alkalmazottnak, öt százaléka pedig értelmiségi és egyéb foglalkozású szülők fia. Négy évvel ezelőtt, még az ürögi gyermekek is részben a mecsekaljad iskolába, részben pedig gyalog jártak be Pécsi-e bam foglalkozhat a gyermekek-1 kel és több gondot fordíthat J nevelésükre, műit a Horthy-1 rendszer idején. Az iskola padjaiban, ma | már túlnyomó többségben aj dolgozók gyermekei: Palov| Anna bányász, .Tandó Jolánt földműves, Tallász István csil-l lés, Tóth József gyári munkás, j Kovács Csaba hegesztő, Nagy; Rozália napszámos. Csurcs Er-| zsebet bányakóműves, Rogdání Magdolna traktoros, Hajdú; Zsuzsa méíyfúrós, Halasz Jó-t tanulni. Az 1952-es év tájija ^ kalauz. Decs- János sütő­Mecsekaljárói, a náeceökal­azonban megnyílt az isteoikut iskola, amely négy tantermes, tizennégy taneriís és százbat- varikét gyemnek tanításával, nevelésével foglalkozik. Ez a magyarázata annak, hogy a jaj községi iskoláról pontosan mecsekaljad iskolába miért húsz évvel ezelőtt, 1938 január nem jár több gyermek, mint 28-án jelentette meg ezeket a 292, mert az ürögi gyewnekek- porakat a „Pesti Napló" hasáb- nek ma már saját iskolájuk iáin „Virágos kertben" című riportjában, a magyar írófeje­delem: Móricz Zsig mond. Ab­ban az időben Mecsek aljának •viiTitlößS^e lí 40 U lakosa éts 270 járó gyermeke van; Kilépünk az igazgatói irodá­ból és végigmegyünk az osz­tályokon. Már nem egy-kei taneros ez az iskola, mint Mó­ricz Zsigrnond látoBfttésakor segéd, léitárt Endre gepkoosi- vesaető foglalkozású szülők gyermeked ülnek, es készülnek jövő hivatásukra. Most valóban olyan ez a ta­vaszi napsütésben fürdő, fel­szabadulásunk óta állandóan fejlődő mecsekalja-i iskola, mint amilyennek Móricz Zsig- mond húsz esztendővel ezelőtt elnevezte: ..virágoskert“. De most már a munkás és dolgozó paraszt származású gyermekek \-i••»go*kertje ... Még ebben a: l’inwikH hrrnet •eben elkészül a farostlemezgyár első gépegysége kezdődik. « farostlemezgyártás. s január elsejére1 mar meg

Next

/
Thumbnails
Contents